Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-05 / 3. szám

lStedfl» 1954, január 5. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 mmmm. Tanácskozás a megye térképe előtt Alig néhány nap telt el azóta, hogy dolgozó parasztságunk, terme­lőszövetkezeteink tagsága nagy ér­deklődéssel és örömmel olvasta pár­tunk és kormányunk határozatát, srtezőgazdaságunk fejlesztésénak ■nagyszerű tervezetét, majd Hegedűs elvtárs pártunk Központi Vezetősége előtt mondott fontos beszédét. Szerte egész hazánkban, az Alföldön úgy, mint a hegyvidékeken, termelőszö­vetkezetek irodáiban, csendes kis falusi házakban azonnal megkezdőd­tek a tervezgetések, számolgatások. Kezdetét vette a legfontosabb tenni­valók részletes megbeszélése a köz­ségek. megyék térképei előtt is. Hoz­záértő szakemberek, mezőgazdászok, agronómusok, erdészek, állattenyész­tők boncolgatják a párt és kormány határozatát. A jelszó: azonnal munkához látni. Azonnal megteremteni az alapját az 1934. évi nagyobb termésnek, egész dolgozó parasztságunk életszínvona­la emelkedésének. Nem szabad kés­lekedni egy percet sem. Sürget az idő. Sürget bennünket a még boldo­gabb, gondtalanabb élet utáni vágy. Dolgozó parasztok, termelőszövetke­zeti tagok, szakemberek százai, a munka most a legfontosabb köteles­ség... 1954 január 3. Az új tervév első munkanaoia. Iván elvtárs, a megyei tanács elnökének szobája. A falhoz támasztva hatalmas térkép. Borsod- Abauj-Zemplén megye részletes tér­képe. Az asztalok kőiül sokan ül­nek. Mindmegannyi szakember. Az állattenyésztés, erdészet, zöldség- és gyümölcstermelés, az agronómia, ag- robiológia szakemberei. Tanácskoz­nak. A tanácskozás alapja a kor­mány- és párthatározat mielőbbi megvalósítása megyei viszonylatban. A tanácskozás tárgya: milyen se­gítséget kell nyuitani meavénk dol­gozó parasztjainak, termelőszövetke­zeteinek, hogy azonnal meginduljon az a sokoldalú munka, amely meg­változtatja majd az egész megye ar­culatát. dúsabb termést varázsol az el­múlt évinél, amely könnyebbé, gaz­dagabbá teszi külön-külön min­den dolgozó paraszt házatáját, s az egész megyét. bad egy percig sem tétlenkedni“ — ahogy azt Iván elvtárs mondja a ta­nácskozást megnyitó szavakban. — Meg kell néznünk elv társak, melyek a legfontosabb teendőink a határozat értelmében. A feladat nem más, mint dolgozóink, egész dolgozó népünk életszínvonalának emelése. A határozat végrehajtása természe­tesen nem kéthónapos munka, de a szakemberek, a hozzáértő emberek munkájától függ, mennyi idő múl­va mutatkoznak meg az első ered­mények. Most már a téli hónapok­ban Is vannak feladataink, hiszen a gyümöleakertészet, az állattenyész­tés, a talajjavítási munkálatok . té­len sem szünetelhetnek. Meg kell most beszélnünk, kinek mi lesz az elkövetkezendő napokban a legfon­tosabb feladata közülünk, a megye élenjáró mezőgazdasági szakemberei közül... Most átadom a szót Lőrinci elv­társnak, aki vállalta, hogy elkészíti a javaslatot, a tervezetet, hogyan kezdjük meg az egész megyében, minden termelési, tenyésztési ágban pártunk és kormányunk határozatá­nak végrehajtását... Megyénkben több tájegység van. Színesen mutatja a térkép: mi a legfontosabb teendő, hol vizenyős, hol száraz, hol dombos, hol sík a vi­dék, hol kell öntözni, hol kell fásí­tani, gyümölcsöst ültetni, faiskolát létesíteni. Több kalászost termelni, zöldségkertészetet létesíteni. Lőrinci elvtárs úgy ismeri az egész megyét, mint a tenyerét. Csak egyet nem is­mert még tökéletesen, s ennek a megismerését sürgeti a szakembe­reknél is: kimenni az emberek közé. A községekbe, a termelőszövetkeze­tekbe. Megkérdezni szinte minden dolgozót, aki évek, évtizedek óta lakja, műveli *— ott ahol él — a föl­det. hogy mik a hiányosságok. Mire van szükség a jobb terméshez. Van­nak-e problémáik. Elgondolásuk sze­rint hogyan lehetne azon segíteni. Legyenek azok egyéni, avagy kö­zösségi problémák. Segíteni kell raj­tuk. Tokaj-Hegy alján csakis a szőlő­termesztés lehet a fő termelési ág. A Hernád-völgyében kiváló sörárpa terem. A Hegyközben a juhtenyész­tést kell meghonosítani. A Száraz­völgyben (encsi járás) gyümölcsöt kell termelni és a legfontosabb kö­telesség fásítással megkötni a szö­késnek indult talajt. A Sajó és Boldva-völgyében megvannak az adottságok az öntözéshez. Másutt, a hal- és szárnyastenyésztés kifizető... S mindezen munkák megindításá­hoz, megvalósításához, a talaj javí­tásához, az öntözés megteremtésé­hez, a fásításhoz elsősorban igen sok szakemberre van szükség. Mun­kába kell, hogy álljanak az olyan értékes szakemberek, akik jelen pil­lanatban nem mint mezőgazdászok, hanem mint adminisztrátorok dol­goznak. Egymásután záporoznak a javaslatok, az egészséges, megvalósítható min­den dolgozónak, középparasztnak, termelőszövetkezeti tagnak egy­aránt értékes, drága javaslatok, a? állattenyésztés, a zöldség- és gyi> mölcstermelés fő szakembereihez. A főagronómushoz, az erdészeti szak­emberhez, ki hogyan lásson munká­hoz minél hamarább, már holnap, vagy holnapután... Azután, mint ilyenkor, értekezle­teken, tanácskozásokon szokás, meg­kezdődnek a hozzászólások. Mind­megannyi egy-egy jól felépített, ara­nyat érő előadás arról: miért jobb itt ezen a tájegységen az állatte­nyésztés fejlesztése, mint a másikon. Hol célszerűbb gyümölcsfákkal és hol akáccal erdősíteni. Hol kell visz- szaállítanl a bulgárkertészetet. Hol létesítsenek méhészetet, hol tenyész- szenek több aprólékot, libát, kacsát és egyéb szárnyast. Hol miből kell termelni, s gazdagabb termést be­takarítani, mint az elmúlt évben. Hozzászólás hozzászólást ér. Melegen koppannak a szavak. Kezek simíta­nak végig a térkép egy-egy részén, s már szinte látja is az ember, hogy ott kövérebb kalászok ringanak, hajlékonytörzsű akácerdők nőnek ki a földből, elégedett, mosolygó em­berek babusgatják az üdezöld nö­vényt. S így is lesz az, mert így ha­tározta meg azt egész dolgozó né­pünk szószólója, képviselője, a párt... (b. s.) Jóleső érzés,, résztvenni egy ilyen tanácskozáson. Hallgatni és szinte már látni, hogyan lesz dúsabb, ne­hezebb r. búza kalásza, hogyan vál­tozik böventermő talajjá a savanyú- szik, hogyan köti meg a szökésnek indult gönci talajt az akácerdők sű­rű gyökérzete, s hogyan állja útját a romboló északkeleti szélnek a sá­rospataki, sátoraljaújhelyi járások­ban az új erdők, gyümölcsösök so­kasága. Jó lenne, ha itt volna most a megye minden dolgozó parasztja, s ne kétkedne, hogy „igen, igen, megvan a jó program, a jó határo­zat, de hátha éppen a megyénél, vagy a tanácsoknál késlekednek majd a megvalósítással“. „Nem lesz késlekedés, mert késle­kedésnek itt nincs helye, nem sza­ft heiccsabai cementművek dolgozói és a miskolci egyetemváros építői a dolgozó parasztok megsegítéséért A 28-as építőipari tröszt dolgozói a kormányprogram megjelenése után értékes példáját mutatták a mező- gazdasági dolgozók megsegítésének. Az ároktői „Uj élet" tsz-ben az ősz. szel 150 férőhelyes tehénistállót épí­tettek fel, melyben azóta mér el is helyezték a tsz tehénállományát. Most a mezőgazdaság fejlesztésére hozott párt- és * kormányhatározat után a hejőcsabai cementművek és a miskolci egyetemet építő 28/2. vál­lalat dolgozói is fokozott segítséget akarnak nyújtani a megye dolgozó parasztjainak. Az ország nagyüze­meinek példájára — amelyek köz­szükségleti cikkek gyártásával segí­tik a dolgozók életszínvonalának emelését — elhatározták, hogy a jö­vő évben tervfeladatukon felül há­rom borsodi termelőszövetkezetben egy-egv új gazdasági épületet épí­tenek fel. A vállalat dolgozói felhívással for­dulnak a megye építőipari dolgozói, hoz, hogy csatlakozzanak a kezde­ményezéshez s tegyenek hasonló vál­lalást a termelőszövetkezeti pa­rasztság megsegítésére. Pórtélét __________★ Jó politikai tömegraunka nélkül nincsenek tartós eredmények Az edelényi járási pártbizottság munkájának tapasztalataiból Az edelényi járásban megtalálható a szén, vasérc, gipsz, márvány, a jó. minőségű mészkő. Ebben a járásban van a híres jósvaföi eseppkobarlang is, ugyanakkor nagy terjedelmű er­deje ős mezeje is van a járásnak Meg vannak tehát ebben a járásban azok a feltételek, lehetőségek, ame­lyeket kihasználva, nagyban hozzá­járulhatunk . egész dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. Ehhez fiz szükséges, hogy minden erőt össze­fogjunk. Az eddigi tapasztalatok ar­ról tanúskodnak, hogy munkásaink, dolgozó parasztjaink, az értelmiségi dolgozók többsége megértette felada­tát. Dolgozó parasztjaink becsülettel helytállnak — nagy több­ségük 100 százalékra, sőt ezen felül teljesítette állam iránti kötelességét. Volt is miből, hiszen bőven termett ebben az esztendőben búza, rozs, árpa. kukorica és egyéb terményféleség. Dolgozó parasztjaink már arról is gon. doskodtak. hogy jövőre is legyen bő­ven. Az őszi mezőgazdasági munkáló, tokát — a szántást-vetést — határidő­re elvégezték. Sokkal szebb eredményeket is tud­nánk elérni, ha egy sor hiányosság nem gátolná a munkánkat. Az egyik ilyen hiba, hogy a járási pártbizott­ság és az* alapszervezetek elhanya­golták, nem fordítottak kellő gondot a dolgozók között végzett politikai fel. világosító munkára. Nagyon helyesen mutatott rá erre a Központi Vezetőség legutóbbi határozata. A határozat nyo­mán magunkra ismerhetünk. A po­litikai tömegmunka lebecsülésének sú­lyos következményei tapasztalhatók a járásban. Szendrő például a járás 53 községe közül, a feladatok teljesítésé­ben a legutolsók között kullog. Az egy. séges pártvezetősőg ugyan minden hé­ten megtartja ülését, tisztázzák is a problémákat, ami helyes és jó dolog. Megfeledkezik a&onban a pártvezető­ség arról, hogy a politikai vezetést megszilárdítsa. Szarka István elvtárs az egységes pártvezetősőg titkára, szin­te kivétel nélkül, minden vezetőségi ülésen, ismerteti a feladatokat. Sajnos, ezek a szavak csak a négy fal között maiadnak, a hozott határozatok nem szabják meg a párlvezetöség tagjainak, a kommunistáknak a konkrét feladato­kat. a községben több mint 60 népne. velő van, erejük azonban nincs kiak­názva. A pái'tvezelősőg a népnevelőket nem látja el friss agjiádds érvekkel, nem törődnek a népnevelők képzősével! Kántor János népnevelő például elmon­dotta, hogy soha meg nem kérdezik tőle, mit csinál és hogyan végzi mun­káját. Emiatt többször előfordult, hogy gyakran nem tudott megfelelni a dol­gozók által felvetett problémákra. A szendrői egységes pártvezetőség hiányos munkájára vall az is, hogy számtalan esetben ők akarják elvé­gezni a tanács helyett is a munkát. A pártvezetőségnek szakítania kell ezzel a helytelen módszerrel. A pártszervezet feladata, hogy politikailag irányítsa és ellenőrizze a tanács munkáját. Éberen figyelje, megtcsz.c mindent a tanács a párt és kormány határozatainak, a dol­gozó parasztok termelősi kedvét fokozó Vendeletek végrehajtásának. Ezt a hibát meg leitet találni nemcsak Szendrőn, de a járás több községében, Szuhogyon, Alsó.. és Felsőtelekesen, Abodon vagy llegymeg és Ziljz közsé­gekben is. A népnevelők nem végez­nek széleskörű politikai felvilágosító munkát. Gyakorlatilag a tanács begyűj­tés; aktivistáivá váltak. Ezekben a köz­ségekben a pártszervezetek elhanyagol­ták a politikai felvilágosító munkát. A járási pártválasztmány által hozott határozatot sem hajtották végro. A sző. lősardói párttitkár, Pozsgai elvtárs pél­dául arról panaszkodik, hogy »nagyon kevesen akarnak pánmun/edt végezni, hogy a p*rttagok passzívak a, párthoz«. A hjba nein elsősorban a párttagokban van. A párttagok aktivitása csak úgy nühet, ha rendszeresen foglalkoznak velük, ha nevelik őket. Pozsgai elvtárs s a pártvezetőség többi tagjai erre nem fordítottak gondot. Pozsgai elvtárs még arról sem tud, hogy a községben hol és mikor tartják a párloktatást. A párt Központj Vezetősége és a miniszterta­nácsnak a határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről igen nagy feladat elé ál­lítja a kommunista népnevelőket. Meg kell i-smertetniök a dolgozó parasztok­kal e nagyszerű határozatot és annak végrehajtására mozgősitaniok kell. Já­rásunk területén sok pártszervezetben helyes kezdeményezések tapasztathatok. A boldvaszilasi népnevelők eredményes munkájuk nyomán például a dolgozó parasztok versenyre hívták a szögljge. t; dolgozó parasztokat, a tavaszi iné. A járási pártbizottságok figyelmébe Lapunk január 4-i számának második oldalán a Pártélet rovatban „A népnevelők feladatai'1 címmel köröttük Gyárfás János elvtárs, a megyei pártbizott­ság másodtitkára rádióbeszédét. A cikk összegezi a falusi népnevelők feladatait, módszerbeli segítséget nyújt, hogy miként dolgozzanak az új esztendőben. Felhívjuk a járási pártbizottságok figyelmét, hogy a cikket vitassák ‘meg a pártbizottság tagjaival, a népnevelőkkel, egészítsék ki helyi konkrétumokkal »• ezzel biztosítsák, hogy a falusi népnevelők jól felkészülve induljanak harcba az új évben a Központi Vezetőség decem.ter 23-i nagyjelentőségű határozata meg­valósításáért. Jól járnak, akik szerződéses dohányt termelnek Alsózsolca község dolgozó paraszt­jai tavaly 20 holdon termeltek do­hányt. 8 mázsa átlagtermésük össze­sen 50 ezer forint jövedelmet hozott. Most a dolgozó parasztok kiszámítot­ták, hogy az jdén ezért a mennyisé­gért 128.510 forjnlot, 220 ezer darab cigarettát kaphatnak, s negyven hold föld mentesül a terménybeadási köte- 'ezetiség alól. Alsózsoleán már eddío több mint 20 holdra kötöttek le do. hánytermelési szerződést, s most mozgalmat indítottak a. 10 mázsás át­lagtermés elérésére, a dohány talaját különös gonddal készítették el, össze.' istállótrágyát szórnak rája, tavasszal pedig szuperfoszfáttal és kálisőva! fejtrágyázást is végeznek. A miskolci dohánybeváltó területén eddig több mint 509 holdra kötöttek dohánytermelést szerződést a dolgozó parasztok. Leiídfílejfst'n a gépjavítást nr alsózsolcai tjépüomásou A téli gépjavítás idején nagy munka vár az atsózsolcai gépállomás dolgo­zóira. Több traktort, cséplőgépet és egyéb munkagépet kell kijavítanunk, hogy a tavaszi munkát annak idején teljes lendülettel megkezdhessék. Az őszi kampányban kiváló munkát végeztek a gépállomás Iraktoristtii. Túlteljesítenék a vetéstervet, elvé. gézi ■éji a tsz-ek őszi mélyszántását!. A .gépjavításnál is vannak már ered­ményeik. 4 erőgépet, 20 boronát és 6 ekét javítottak k; a gépállomás szere­lői és írakiorístái. Nehézséget okos azonban, hogy a gépjavításhoz nincse­nek meg a szükséges meleg szerelő­műhelyek. A gépállomás vezetőségi mindent megtett annak érdekében, hogy az évek hosszú során át elha. a vágóit javítóműhelyeket rendbetr-- j .<■ ef:. a napokban szerződést kötött a ! isz.el. melynek most. legsürgősebb feladata, houv n vállalt munka gyors elvégzésével elősegítse a gépjavítások zavartalan folytatását és sikeres befe. • jezését. Mit jelentenek az új beadási rendelet kedvezményei a megye dolgozó parasztjainak Dolgozó parasztjaink az állami be­gyűjtés többéves rendszeréről szóló rendeletet kitörő örömmel fogadták. Ez megmutatkozott abban is. hogy a rendelet megjelenése óta javult megyénk begyűjtési teljesítése, sok­száz dolgozó paraszt rendezte hát­ralékát. Az új begyűjtési rendelet igen sok kedvezményt nyújt mind a ter­melőszövetkezetek dolgozóinak, mind az egyéni gazdáknak. Lehetővé teszi számukra, hogy több évre előre ter­vezzenek. Ehhez helyes elvi és gya­korlati útmutatást nyújt a Központi Vezetőség és a minisztertanács ha­tározata, mely a mezőgazdaság fej­lesztését tűzte ki célul. Az új be­gyűjtési rendelet elősegíti, hogy dol­gozó parasztságunk biztonságosab­ban gazdálkodjék, növelje a termés­hozamot a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt. Dolgozó parasztságunk előre számításba ve­heti, hogy a kötelező beadáson felül miből, mennyit termeljen a szabad­piacra. S emellett az új begyűjtési ren­delet áttekinthetőbb és érthetőbb, mint az előbbi begyűjtési rendele­tek. Egyes pontjainál vannak azonban bizonyos félreértések, amelyek tisz­tázásra szorulnak, hogy megyénkben zögazdasági munkák sikeres elvégzé­sére. Helyesen foglalkozik a népnevelő gárdával az edelényi pártszervezet is. A népnevelők munkájához konkrét ér­veket ad. Kiszámítják például, hogy ogy.egy családra, az eddigi kormány- intézkedések mennyi megtakarítást és milyen életszinvonalemelkedést biztosítanak. A konkrét érvelés bi­zalmat és megbecsülést szerez a népnevelőknek. A mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozatot sok he­lyen közösen beszélték meg a dolgozó parasztok és a népnevelők. Ilyen meg­beszélések után több dolgozó paraszt — mint például Valus István és Valus József — számítást tett: 1954-ben mennyivel fog emelkedni életszínvona­luk. Arra törekednek, hogy mintagaz­dákká váljanak. Az új szakaszban csak úgy tudjuk végrehajtani a felada­tokat, ha azok a legszélesebb tömegek állandó feladataivá válnak, ha a dol­gozó tömegek egyre tudatosabban és egyre növekvő becsülettel fognak har­colni e feladatok teljesítéséért. Ehhez azonban az szükséges, hogy az ede­lényi járás valamennyi pártszervezete és kommunistája indítson harcot a hi­bák azonnal; megszüntetéséért, a po­litikai tömeg munka megjavításáért. Szakítani kell az adminisztrálgatás és a parancsolgatás minden maradványá­val s meg kell valósítani azt az elvet, mely szerint a pártvezetés alapvető módszerének a meggyőzés módszeré, nek kell lenni. Tartós, igazi sikereket csak a politikai felvilágosító munka fellendítésével érhetünk el. Csak a kommunisták és a pártonkívüli akti­visták fokozott tevékenysége bízosít- hatja, hogy a járás minden területén teljesítse kötelességét. BARTHA BALÁZS edelényi járás pSflWjz, titkára. minden dolgozó paraszt világosan lássa, mi a kötelezettsége, mi a fel­adata. Félreértések vannak például a húsbeadásnál, mert az elmúlt év­ben csak félévre állapították meg a beadási kötelezettséget, most pedig az új rendelet egész évre állapítja meg. Nézzük meg, mit jelentenek az új begyűjtési rendelet kedvezmé­nyei megyénk termelőszövetkezetei­nek és egyénileg dolgozó parasztjai­nak? A termény, állat és állatitermé- kek begyűjtésénél a kedvezmények a múlt évhez viszonyítva több mil­lió forint megtakarítást jelentenek a mezőgazdaság dolgozóinak. Ez a megtakarítás a terménybegyüjtés- ben a termelőszövetkezeteknél 25 százalékos, az I—II. típusú tsz-eknél 15—20 százalékos, az egyéni terme­lőknél pedig 10—15 százalékos meg­takarítást jelent. Szőlő és gyümöl­csös után terménybeadás nincs, a felszorzás nem növeli a beadási nor­mát, a legelöterület után nincs be­adási kötelezettség, a III-as típusú termelőszövetkezeteknek szántóterü­letük 10 százalékát meghaladó rét után nem kell terménybeadást tel­jesíteni. ' Ha ezeket a kedvezményeket ösz- szegezzük, megyénkben mintegy 2700 vagon búzával lesz kevesebb a beadás, mint 1953-ban volt. A beadási kedvezmények a sza­badpiaci árakat figyelembevéve, 81 millió 90 ezer forinttal több jövedel. met jelentenek a tsz-eknek és ez egyéni gazdálkodóknak. Az élőállat- begyűjtésnél a kötelezettség 12 ezer 300 darab 126 kilogrammos hízott- sertéssel lesz kevesebb. Ez szabad­piaci árban számolva >— levonva a beadási értéket — 32 és félmillió forinttal több jövedelmet jelent a tsz-nek és az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. Terményből, állati termékekből, húsból és borból a beadási kedvez­mények szabadpiaci áron számítva, mintegy 140—145 millió forint meg­takarítást jelentenek megyénk dol­gozó parasztságának. Ebből az ösz- szegből például közel 3500 darab új szekeret lehet vásárolni. Ha ezt az összeget műtrágya vásárlására for­dítanánk, Borsod megye összes ka­lászos vetésterületére 3 éven át több mint egy mázsa műtrágyát adhat-s nánk holdankint. Ezzel a műtrágya­mennyiséggel három év alatt 6882 vagon gabonával lehet többet ter­melni, amelynek árából dolgozó pa­rasztjaink nagymennyiségű gazdasá­gi felszereléseket vásárolhatnak, je­lentősen növelhetik a terméshoza­mot., javíthatják anyagi helyzetüket. A begyűjtési rendelet részletes is­mertetésére még visszatérünk. VASZIL ISTVÁN — Sajtőjelentésck szerint Dziro Minamit, aki a .tanán megszállás ideién Korea fő- korményzóia volt és akit Tokióban 24 más háborús főbűnössel együtt a nem­zetközi törvényszék ítélt el. január 3.in. büntetésének kitöltése előtt szabaőoiibb. csáiották. Minamit a nyugati hatóságok a japán kormány kérésére szabadították ki. A japán kormány Minami szabadenbocaá- lásával kapcsolatos kérelmében arra . hí. vetkőzött, hogy Minami „rossz egészségi álladóiban van". f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom