Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-08 / 6. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1054. Jannir 8. Ózd—Diósgyőr 1:1 Előzetes eszmecsere a Szovjetunió kormánya és az Egyesült Államok kormánva között az atomenergia kérdésében folytatandó tárgyalásokról Január 6-án Ozdon és Diósgyőrben a négy döntő termelő üzem közül csak egy-egy teljesítette napi tervét. Ózdon a durvahengerde ért el jó eredményt, 100.7 százalékot, Diós­győrben pedig a nagyolvasztómű mutatott példát 101.2 százalékos napi tervteljesítéssel. A leggyengébb teljesítményt a diósgyőri és az ózdi finomhengermű mutatta. Diósgyőrben 523 százalék­ról, Özdon 80.2 százalékos teljesítés­Fejlödésünk egyik újabb állomása­ként, január 11-től, hétfőtől jelentő­sen kibővül a magyar rádió műsora. Erre a bővítésre azért kerülhet sor, mert — mint ismeretes — néhány hónappal ezelőtt felavatták hazánk harmadik 135 kilowattos nagyadóját —azt az állomást, amely eddig az ú. n. kísérleti műsort sugározta. Január 11-től a magyar rádió hangját már három önálló, egyenkint 135 kilowattos nagyadó sugározza kö­zéphullámon. Az egyik nagyadó a Kossuth, a másik a Petőfi rádió pro­gramját továbbítja, a harmadik pe­dig, a Szabadság adó ezentúl a kö­zéphullámú idegennyelvű műsorokat közvetíti. Hétfőtől tehát lehetővé válik, hogy a Kossuth és Petőfi rádió kora reg­geltől késő estig magyar nyelvű mű­sort szolgáltasson, mégpedig a Kos­suth rádió reggel 4.30-tól éjjel 12 óráig megszakítás nélkül. (Tehát a Kossuth-adón délelőtt sem lesz mű­sor szünet, mint eddig volt.) A Petőfi rádió reggel hatkor kezdi és este 23 órakor fejezi be napi műsorát. (Az eddigi 20 óra helyett.) A Kossuth és Petőfi adó műsora tehát napi hat órával bővül. A közvetítő állomások a vidéki stúdiók saját, önálló adásain kívül röl számolt be a napi jelentés. A diósgyőri finomhengermű áram- hiánnyal küzködött és a vízellátással is baj volt. Remélhetőleg a diósgyőri nagy­olvasztón«! példáját követve, a töb­bi üzem is napokon belül fokozza eredményeit. Az erők összefogására, alapos, tervszerű munkára van szük­ség s arra, hogy az üzemek minden dolgozója becsülettel eleget tegyen a reábizott feladatoknak. rádió hullámhossza azután is a Petőfi rádió műsorát köz­vetítik. A fentiekkel kapcsolatos legjelen- tősebjá változás: Január 11-től hétfő­től a Petőfi rádió új hullámhosszon (az eddigi kísérleti adó hullámhosz- szán) 344 méteres középhullámon (872 kilociklus) jelentkezik, az eddigi 252.75 méter (1.187 kilociklus) he­lyett. A Petőfi adó régi hullámhosz- szán ezentúl a Szabadság adó sugá­rozza kibővített idegennyelvű adá­sait. A 380 forintos néprádióval rendel­kező hallgatók figyelmét már most felhívják: készülékeiket — előrelát­hatólag 25—26 forintos költséggel — megfelelő szaküzletekben hangoltas- sák át a Petőfi adó új hullámhosszá­ra is. A szaküzletek az átállításra felkészülnek és fokozatosan végzik el az egész országban. Változás a rádió vasárnapi műsorában A Kossutih-rádió január 10-én, va­sárnap délelőtt 10.10-től 11.40-ig ki­adott műsorától eltérően —. helyszíni közvetítést ad az Állami Operaház Erkel színházából, a rádió közked­velt „Zenés fejtörő“1 című adásának nyilvános hangversenyéről. (MTI) Moszkva (TASZSZ) Charles Bohlen úr, az Egyesült Ál­lamok nagykövete 1953 december 31-én felkereste V. M. Molotovot, a Szovjetúnió külügyminiszterét. A nagykövet közölte, hogy az Egyesült Államok kormánya szeretne eszme­cserét folytatni a Szovjetúnió kor­mányának december 21-én közzétett nyilatkozatával kapcsolatban, amely Eisenhowernak, az Egyesült Álla­mok elnökének december 8-i beszé­dére vonatkozott és amelyben a szovjet kormány kifejezésre juttat­ta, hogy hajlandó résztvenni az atomenergia kérdésében folytatandó tárgyalásokon. Ezeken a megbeszé­léseken szóbakerülhetnek az emlí­tett tárgyalásokkal kapcsolatos Karácsonyi istentiszteletek a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió templomaiban január 7-én karácsonyi ünnepi istentisztelete­ket tartót'ak, A karácsonyt az orosz pravoszláv egyház január 7-én ün­nepli. Moszkvában, a »Bogojavlenszkij Székesegyházban a reggeli misét nagytömegű hívő előtt Alekszej, Moszkva és minden oroszok patriar- chája celebrálta. (MTI) Az oktalásüeyi minisztérium testnevelési és sportosztálya értesíti azokat a középiskolás si-versenyző- ket, akik a megyei, illetve budapesti siversenyen indulnak, hogy a siver- senyeket a meghosszabbított iskolai szünet ellenére is a kitűzött időpont­ban megrendezik. Tájékozódás végett a tanulók isko­lájuk testnevelő tanárával sürgősen vegyék fel a kapcsolatot. (MTI) Egyezmény a nyugati hatalmak és Jugoszlávia között (MTI) Amint az „AFP“ Belgrád- ból jelenti, szerdán Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszter és a bel­grádi amerikai, angol és francia nagykövet között történt levélváltás alapján egyezmény jött létre. Az egyezmény szerint a nyugati hatal­mak továbbra „gazdasági segélyt“ nyújtanak Jugoszláviának. (MTI) __ járási kérdések éspedig a tárgyalá­sok ideje, helye és rendje. Ch. Bohlen úr hozzátette, hogy ezt az eszmecserét le lehetne folytatni az Egyesült Államok külügyminiszté­riuma és a washingtoni szovjet nagykövet, illetve a Szovjetúnió ENSZ-képviselője között. Az eszme­cserére sor kerülhetne a négy nagy­hatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete előtt, vagy Berlinben, az említett értekezlet alatt. V. M Molotov január 6-án fogad­ta Ch. Bohlen urat és közölte vele, hogy a szovjet kormány megvizsgál­ta az Egyesült Államok kormányá­nak javaslatát, amelyben az Egyesült Államok kormánya a vélemények kicserélését javasolja az atomener­Washington (MTI) Azt követően, hogy ismeretessé vélt az olasz kormányválság, a jelenleg Washingtonban tartózkodó Luce asz- szony, az Egyesült Államok római nagykövete felkereste Harold Stassent, a külföldi gazdasági műveletek hivata­lának igazgatóját. Az »Associated Press« amerikai hírügynökség jelen­tése szerint Luce asszony és Stassen szerdán »Olaszország gazdasági és ka­Keszon (Uj Kina) Az indiai fegy­veres őrség főhadiszállásán szerdán megkezdődött az indiai katonai tör­vényszéki tárgyalás annak a nyolc liazinmanista ügynöknek perében, akiket a harmincnyolcas részleg négy északkoreai hadifoglyának kegyetlen meggyilkolásával vádolnak. Az indiai ügyész által felolvasott vádirat megvilágította a gyilkosság hátterét. A részleg öt hadifoglya megbeszélte, hogy hazatelepítését ké­ri. Amikor az amerikai irányítás alatt álló ügynökök rájöttek szán­dékukra, az öt hadifoglyot a „rész­legőrség“ sátrába idézték s ott kom­munistaellenes jelszavakat tetovál­gia kérdésében folytatandó tárgya­lások eljárási kérdéseivel és pedig a tárgyalások idejével, helyével és rendjével kapcsolatban A szovjet kormány — éppúgy, mint az Egye­sült Államok kormánya — kívána­tosnak tartja az említett kérdések megvitatását és egyetért azzal, hogy ezt Washingtonban kezdjék meg. A szovjet kormány G. N. Zarubint, a Szovjetúnió washingtoni nagyköve­tét hatalmazza fel, hogy résztvegyen egy ilyen megbeszélésen. Ch. Bohlen úr megígérte, hogy a szovjet kormány válaszát az Egye­sült Államok kormányának tudomá­sára hozza. (MTI) fonaj megsegítésének problémáiról tár­gyaltai!«. Az Egyesült Államok római nagykövete Eisenhower elnökkel Is megbeszélést folytatott Olaszországtól. Az Olaszországgal kapcsolatos tár­gyalások eredményeire következtetni lehet a nyugati; hírügynökségi és rá­dió jelentésekből, amelyek közük, hogy az Egyesült Államok »további se­gélyeket helyezett kilátásba Olaszor­szágnak«. tak rájuk. Az öt hadifoglyot azután állandóan szigorú ellenőrzés alatt tartották, egyiküknek azonban de­cember 12-én délután hat órakor si­került átmásznia a szögesdrótkeríté­sen és megszöknie. Néhány órával később az indiai őrök egy közeli őrtoronyból látták, hogy mintegy huszonöt ember va­lami súlyosat vonszol a részlegen belül. Később a baromfiudvarban négy holttestet találtak. Amikor az indiai őrség. másnap reggel vizsgá­latot indított, több hadifogoly je­lentkezett a részlegből és megállapí­totta a gyilkosok személyazonossá­gát. (MTI) Jól halad a téli gépjavítás a szerencsi gépállomáson A szerencsi gépállomás szerelői és traktoristái szép eredményeket ér­tek el a gépjavításban. Eddig már 20 ekét, 15 vetőgépet, 5 cséplőgépet, 30 boronát, 7 aratógépet és egyéb felszerelést javítottak ki. Hogy az erőgépek javítása ennek ellenére vontatottan halad, ezért első­sorban a megyei gépjavító vállalat a felelős, mert 3 hengert még mindig nem szállított le a gépállomásra, ezzel akadályozza az erőgépek gyors összeszerelését. Igen jól segíti a gépjavítást a lendületes verseny, amelyben Márton Mihály szerelő brigádja jár az élen. Tervét már 100 százalékra teljesí­tette. Úgy dolgozik, hogy a gépállomás körzetéhez tartozó 10 termelő­szövetkezet földjén tavasszal eredményesen és időben megkezdje a munkát. Jelentősen bő-vül a magyar rádió műsora Megváltozik a Petőfi Hz Egyesült /illantok újabb „segélyt“ helyezett kilátásba a kormányválsággal küzdő Olaszországnak Megkezdődött a harmincnyoScas részleg négy észak koreai hadifoglyának meggyilkolásával vádolt nyolc liszinmanista ügynök perének tárgyalása PILLAN TÁS A TŐKÉS ORSZÁGOK lapjai és fo­lyóiratai újév előtt szokás szerint mindenféle jóslatokba bocsátkoztak. Ha fellapozzuk ezeknek az újságoknak és folyóiratoknak tavaly január 1-i szá­mait, s megnézzük, mit írtak az azóta szemünk előtt lejátszódott események­ről^ pontos képet kapunk arról, meny­nyire hihetők jóslataik. Vegyük elő például az »U. S. News and World Report« című amerikai fo­lyóiratot, amely, mint ismeretes, közel áll az Egyesült Államok külügyminisz­tériumához és az amerikai diplomácia szemüvegén keresztül néz a jövendő­be. Mit jósolt ez a folyóirat 1953-ra? íme, néhány baljóslatú jövendölése: »A béke nem adatik meg a világ­nak , . , A Koreai háború folytatódni fog. E háborúban a kezdeményezés fokoza­tosan a mi kezünkbe megy át. Maga ez a háború nem marad elszigetelt he­lyiháború. Csatig Kaj-sek valószínűleg sikerre számíthat ebben az évben. Újra meg fogják vizsgáin! a blokád kérdését. A háború . . . minden lehető eszközzel folyik majd: nem lesz majd passzív és céltalan. Lehet, hogy éppen 1953-ban fordul az események menete a kommunisták ellen«. Ezeket jósolta egy éve a »U. S. News and World Report«. Jövendölé­sei azóta a múlté lettek. S akik tovább akarták éleszteni a háború tüzét Ko­reában, hogy világégés legyen belőle, kénytelen-keLletien meghátráltak. A népek akarata rákényszeritette őket. hogy szüntessék meg a koreai had­műveleteket. A felpereseit, sokat szen­vedet; félszigeten elcsitult az ágyuszó, megszűnt a vérontás. Gsang Kaj-sek- nek sem sikerült semmi. A blokád gyűrűjét nem tudták összébb vonni a Kínai Népköztársaság köré. A kommu­nisták. világszerte újabb győzelmeket arattak. Az amerikai folyóirat jósai szégyen­ben maradtak. Jövendöléseik és számí­tásaik azonban gondolkodóba ejt’k az embert a kávézaccböl jósoló nénikék rendszerint azt látják, amit szeretné­nek-. Ilyenek az »U. S. News and World Report? jövendőmondői is. Na­gyon szeretnének egy új háborút, hát évről.évre háborút jósolnak. És persze melléfognak, mert nem veszik figye­lembe a világban manapság végbeme­nő nagy változásokat. A háborús gyúj­togatok terveznek, s a népek végez­nek. EBBEN VAN törvényszerűség. A kapitalista világ nem látja és nem is láthatja a jövendőt. A kapitalista vi­lágban minden — ellentétek bonyolult harca, a gazdasági életben anarchia uralkodik. Ennek a világnak vezetői nem rendelkeznek az események tudo­mányos előrelátásának képességével. A burzsoá újságíróknak nincs meg ez a képességük. A »Daily Mirror« című newyorkj lap szerkesztősége láthatóan érezte ezt, amikor beismerte: »Esztelenség talál­gatni, hogy m;t hoz az úijév«. LámI A burzsoá tábor képviselőinek szemében értelmet'.n időtöltés elgondolkodni a jövendőn. Hát perszel Náluk ennek menthetetlenül az a vége, hogy babo­nás nénikék módjára jósolgatnak és alaposan melléfognak, mint tavaly az említett amerikai napilap. A szovjet emberek ellenben ismerik a máj világban ható törvényeket. A szovjet társadalom ezeket a törvénye­ket felhasználja az ember érdekében. A szocializmus országában a jövendő jelentősrészt nyitott könyv. A pályát választott fiatal szovjet ál­lampolgár biztosan tudja, melyik gaz­dasági vagy kulturális ágban fejti ki majd képességeit. A gépállomások munkásai vagy a vasgyár dolgozói, a kolhoz tagjai vagy a színház művészei világosan látják, milyen tevékenysé­get fejtenek ki az elkövetkező éviben. Mi, szovjet emberek tudjuk, az új év­ben hol nyílik meg új áruház, hol épül új iskola, új kultúrpalota. Tudjuk, hány új színdarabot mutatnak be eb­ben az évben Vlagyivosztokban vagy Tzsevszkben. tudjuk, hány könyvet ad kj a Göszlityizdat vagy a Molodaja Gvargyija«. Nálun;. minderre terv van. A terv egy nagy cél szolgálatiban áll. A cél: minél jobban, minél teljesebben, minél sokoldalúbban kielégíteni a szovjet em­berek állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. Bármelyik gazdasági vagy kulturális áe-ban dol­gozunk is. tudjuk, hogy a köz iaván munkálkodunk. Ez ad célt és értelmet életünknek. Ez nemesíti meg életün­ket. A marxisfa-leninisfa tudomány alapján megismerhetjük a külpoliti­kai események fejlődésének irányvo­nalát. A jövendő ebben a tekintetben sem hét pecséttel lezárt könyv előt­tünk. A JÖ A KAPITALISTA világban a jö­vendő a legteljesebb talány az ember előtt. Az óceánon túl ma a skála min­den hangján kérdik: bekövetkejzik-e Amerikába ■ az új esztendőben a »dep­resszió« (az Egyesült Államokban így szokás nevezni a gazdasági válságot). A hatóságok eröltetetten derülátó meg­nyugtatásai ellenére sokan azt mond­ják, be fog következni. Az egyszerű detroiti vagy chicagói dolgozónak az ilyen vita hallatán összeszorul a szíve. Arra gondol, vájjon, lesz-e munkája öt-hat hónap múlva. Ford vagy Mor­gan esetleg úgy dönt, hogy előnyö­sebb, ha bezárja vállalatai egy részét, nehogy a csökkenő kereslet következ­tében essenek az árak. Vájjon a Ford- üzemben dolgozó John, vagy szom­szédja, Morgan görnyedő bérrabszol­gája növeli-e majd akkor a munkanél­küliek hadseregét? A newyorki vagy sanfraneiscoi egye­temi hallgató aggódik: kap-e majd képzettségének megfelelő alkalmazta­tást, vagy ezernyi ezer más diplomás fiatal munkanélkülivel együtt edényt fog mosogatni éjjeli szórakozóhelyek konyháján? Az arkanzasi farmert ag­gasztja, hogy a nagy monopóliumok újra leszállították a felvásárlási ára­kat. Kínozza a bizonytalanság: vájjon sikerül-e megmenekülnie a csődtől, vagy dobra ütik farmját? A hosszú évek munkáját bevégzö író nem tud­ja, megjelenik-e könyve. Nehéz ma eltalálni a nagy newyorki kiadóválla­latok gazdáinak ízlését. Akármelyik nagy nyugati város polgármestere janu­ár 1-én sem tudja még pontosan, épül­nek-e új lakóházak a város területén az űj évben. Ez teljesen attól függ, hogy a gazdagok előnyös tőkebefekte­tésnek találják-e a lakásépítést. A tőkés rend egyes együgyű védő­ügyvédéi a szükségszerűséget jótéte­ménynek iparkodnak beállítani. A »New York Times« 1953. január 1-i számában vezércikkben magasztalta a »váratlanság« tényezőiét Megpróbálta elhitetni hogy a váratlan dolgok hoz­zák magukkal »a szépséget és a vál- lalkozőkedvet, a szabadságot és a de­mokráciát«. A lap ezzel kapcsolatban játszi kedvvel emlékeztette olvasóit, hogy az ember »a sors teremtménye«. Az egyszerű amerikaiaknak azonban aligha tetszik az, hogy ők a vak sors játékszerei, s állandóan a váratlan ha­VÓ BE taimában vannak. Annál is inkább, mert saját bőrükön érzik, hogy a vá­ratlan dolgok általában nem éppen kellemesek: legtöbbször munkanélkü­liség, árdrágulás, további elnvomoro- dás képében jelentkeznek. Akármit is írnak a »New York Times« szerkesz­tői, az amerikai dolgozó korántsem tartja gyönyörűségnek, ha váratlanul elveszti munkáját, s a váratlan ár­emelkedés nem örömujjongást, hanem átkokat csal ki az amerikai házias­szonyból. AZ EMBER fél az ismeretlentől. Az ősember nem ismerte a mennydörgés okát. Azért félt tőle. A középkor em­bere félt az üstököstől, eljövendő sze­rencsétlenségek baljós előjelének tar­totta. Napjainkban meg Amerikában a gazdasági válság például egyesekben szinte misztikus rémületet kelt. Nem­hiába van ez a két szó ténylegesen ti­lalom alatt az Egyesült Államokban. A »Harper’s Magazin« című amerikai folyóirat egyszer így írt: »Az Egye­sült Államok mai állapotában csak idegbajos emberhez hasonlítható«. Az amerikai polgár fél gondolni a közelgő gazdasági válságra, de még jobban fél nyilvánosan beszélni róla. McCarthy még megvádolhatja »ame- rikaellenességgcl«. Félelmetes kilátás számára a további infláció. Hogyan fogja eltartani családját, ha az árak emelkednek, a munkabér meg válto­zatlan marad. Szörnyű elképzelnie a háborút, amellyel az amerikaiaknak teiebeszélték a fülét. Szörnyű gondolni a titkos raktárakban felhalmozott atombombákra. Csakhogy igen veszé­lyes szóvátenní az atomkészletek eset­leges megsemmisítését. McCarthy ezt nem bocsátaná meg. Stevenson, a demokrata párt volt el­nök ielöltje három hete beszédet mon­dott Philadelrihiában. Megjegyezte, hogy az amerikaiak napjainkban tele vannak félelemmel, »Félnek a depresz- sziótői«, »félnek a szabadságtól«, séf . . . »félnek önmaguktől is«. Kije­lentette: — A tegnap örömteli reményei he­lyére ma szomorú zavär lépett. A kaptab'zmus nem biztosíthatja azt, ami mindén egyszerű ember elidege­níthetetlen joga. Nem biztosíthatja az egyszerű embereknek a munkát és az élelmet, a pihenést és a gondtalan öregséget. A kapitalista világ ma a rothadás, a bomlás visszataszító lát-* ványát nyújtja. Romlása borzalmasan torz formákat öltött. Földművelésügyi miniszterek elrendelik a vetésterületek kötelező csökkentését. . Filozófusok fein szól.tják az embereket a születóscsök- kentésre. Orvosok pestises bolhákat te-' nyésztenek. A nemzeti jövedelemnek mind nagyobb részét emészti fel a ha- lálthoző fegyverek gyárfása. A mai burzsoá világtól távol áll mindenféle alkotómunka. Szerves tartozéka ellen­ben a vak rombolás. A NAGY KAPITALISTA országok­ban, amelyek vezetői igényt tartanak a »világ'"-alomra«, évről-évre elemi csapások sújtják a lakosságot. Az Amerikai Egyesült Államokban óriási területeken hol áradás, hol aszály pusztít. 1952-ben a Missouri és Missis- sipi völgyében számos várost és fal- vat öntött el az árviz, százezrek vál­tak hajléktalanná, s maradtak minden létfenntartási eszköz nélkül. Tavaly az Egyesült Államok nagy mezőgazdasin gi államaiban tízezreket és százezre* két tett tönkre a kegyetlen aszály, amelyet »homokviharok« kisértek. A tudomány ismeri az áradások és az aszály elhárításának megbízható módszereit. A mi szocialista szovjet or­szágunkban széleskörűen alkalmazzák ezeket a módszereket. A nagy kapita­lista hatalmaknak azonban ez — veze­tőik kijelentései szerint — meghaladja az erejét. Hát hogyne, amikor az ál­lam; költségvetés eszközeinek orosz­lánrészét háborús készülődésre fordít­ják. Napjaink egyedüli nagy építke­zései Nyugaton — az épülő löveg-, harckocsi- és repülőgép, illetve atom­bombagyárak, A kapitalizmus csődjét mutatja ez. A kapitalista rend pusztulásra van ítélve. Nincs jövője. A kapitalista tá­borban bizonyos körök ezért félnek a két rendszer békás vetélkedésétől, s inkább a háborús kalandok útjára lép­nek. Mi joggal lehetünk büszkék arra, hogy a másik táborhoz — a béke és a szocializmus táborához tartozunk. Nagy pártunk, a Szovjetunió Kommunista Pártja a haladás erűit testes'fl meg A világ egyszerű emberei legszebb ábrándjaikat és reményeiket fűzik szo­cialista országunkhoz. Az alkotó, építő szovjet nép a világ sorsát hordozza vállán. I A Mi SZEMÜNK ÉLES. Belelát a jö« I vőbe. A jövő a mienk-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom