Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

mw. január n. ÉSZAKMA GY ARORSZAG S Párt élet Február 1-én kezdődnek a vezeíőséovála«zfó tasffvűlések Holnap, február 1-én kezdődnek a vezetöségválasztó taggyűlések. Az előkészületek során párttagokban és pártonkíviilickbcn egyre tudatos&b- bá vált: milyen döntő szerepe van a pártnak h dolgozó nép életében, harcának vezetésében. Ennek meg­felelően -a dolgozók feszült érdeklő­déssel kisérik majd a beszámolók és a vezetőségválasztó taggyűlések lefolyását, e nagy érdeklődéssel vár­ják az újjáválasztás eredményét. A taggyűlés politikai előkészítése mellett nagy jelentőségű a taggyűlés szervezeti és technikai előkészítése Is- A taggyűlés lefolyását a rendnek, szervezettségnek és a fegyelemnek kell jellemeznie, ahogy ennek kell egész pártmunkánk jellemzőjének lennie. Fontos tehát, hogy a taggyű­lésen résztvegyen minden párttag. A szervezeti szabályzat értelmében taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagságnak legalább kéthar­mad része jelen van. Természetesen szükséges, hogy pártvezetőségek jóeiőre értesítsenek mindenkit a taggyűlés Időpontjáról és helyéről, ismételten mondják el, hqgy mit jelent ez a nap a pártszer­vezet életében. < Ahh'oz, hogy a taggyűlés határo­zatképes legyen, még valami szük­séges. A Központi Vezetőség hatá rozata értelmében szavazati joguk csak a pártszervezetnél nyilvántar­tott, érvényes tagsági könyvvel ren­delkező tagoknak van. Érvényesnek tekintendő annak a párttagnak tag­sági könyve, akinek nincs három hó­napnál hosszabb tagdíjfizetési hát­raléka. Az alapszervezeti vezetőségek új­já választása nemcsak a pártélet nagy eseménye, hanem országos je­lentőségű is. Ennek tudatában ké­szüljön minden párttag a vezetőség- választásra. lye, rossz a kapcsolata a dolgozók­kal, s nem is tud jó politikai mun­kát végezni. Dnlerozóli a rála*stnsról As eUiljpsxülpfek ,f" é* ro*»» A MÁV. miskolci kocsivizsgáló hivatalának kommunistái még az előkészítési munkában sem vesznek részt. Ugylátszik nem ismerik eléggé a Központi Vezetőség ha­tározatát, nem érzik a felelősséget azért, hogy az alapszervek vezető­ségébe a legjobb párttagok kerül­jenek. Az egyszerű s becsületes kommunisták, akik hűek a párt­hoz, akik minden tudásukkal és erejükkel a párt célkitűzéseinek megvalósításáért dolgoznak. A mezőkövesdi járási pártbizottság maga sem készült lel idejében e nagy jeladat eredményes elvégzésére. Holnap megkezdődnek a vezetőségválasztó tag­gyűlések. A járási pártbizottság fontos kötelessége, hogy a legaprál'knsabban tanulmányozza a párttagok életét s a kommunistákat a jelöltek gondos meg- válogatására tanítsa• Ezt a feladatot úgy oldhatja meg, ha sürgősen ellátót- gat az alapszervezetekhez és sokkal többet beszél a párttagokkal, tagjelöl­tekkel és a párton kívüli dolgozókkal. e Abaujszolnokon a párttagság még mindig nem ismeri eléggé a Központi Vezetőség határozatát Horváth Istvánná elvtárs, az alap­szervezet titkára, ritkán hív össze taggyűlést, nem aktivizálja a párt­tagságot, így a pórtonkívtili dolgo­zók nem is tudnak róla, hogy ve- zetőségújjáválasztós lesz a község­ben. 9 ’ A révleányvári dolgozó parasztok kö­zött központi kérdés most a vezetőség- választás feladatainak megtárgyalása Mind a párttagok, mind a pártonkívüli dolgozók jól ismerik a Központi Veze­tőség határozatát, örömmel beszélnek arról, hogy a határozat szerint most olyan párttitkárt fognak választani, aki maga is résztvesz a termelő munkában, aki jól ismeri a dolgozó parasztság problémáit és a párt irányvonalának megfelelően képviseli a pártonkívüli egyénileg dolgozó parasztok érdekeit is. 9 A párttitkár elvtársak között még mindig akad egy-két olyan kiskirályoskodó, mint Örhegyta- nyán Szabó András, aki a tanya gazdájának érzi magát, de a párt szervezet életével nem törődik Nem számol be a tagságnak a ve­zetőség munkájáról, értekezletre sem megy el, ha meghívja a járási pártbizottság. Természetes, hogy m ilyen vezetőnek nincs tekinté­Pár napja lettem tagjelölt. Életem legnagyobb öröme ez — beszéli bol­dogan Kapás Erzsébet újdiósgyőri lakos. — Felismertem, hogy a párt az az egyedüli erő, amely képes a felemel­kedés útját megmutatni, s minden­ben a dolgozók ügvéért harcolni Most, hogy tagjelölt lehettem, még nagyobb lelkesedéssel veszek részt a pártmunkában. Vezetőségválasz- tésra készül alapszervezetünk. Én is érzem a felelősséget azért, hogy a vezetőségbe a legjobb párttagok, a munkában kitűnt s példamutató kommunisták kerüljenek. Nagy gonddal és éberséggel készülődünk a taggyűlésre. Ügyelünk arra, hogy azok a vezetőségi tagok, akik eddig is jól végezték munkájukat, harcol­tak a párt célkitűzéseinek megváló, sításáért, visszamaradjanak az új vezetőségbe is. A régi, tapasztalt ve­zetők mellé fiatal, lendületes párt­tagok kerülnek. Ez most a legfon­tosabb tennivalónk s büszke vagyok, hogy most már mint tagjelölt vehe­tek részt én is e komoly munkában. Jobb munkával készülünk a veze­tőségválasztásra — mondja Deák Bé­la, Anna-bánya fiatal gépészlakato­sa. Pár nappal ezelőtt tartottuk meg párta! apszervezetünkben a választást előkészítő taggyűlést, ahol Mátyás István titkárhelyettes elvtárs ismer­tette a Központi Vezetőség határo­zatát. Az a tudat, hogy a vezető­ségválasztással erősödni fog párt- szervezetünk, arra buzdít, hogy mi párttagok még szebb példát mutas­sunk mindennapi munkánkban. Ed­dig bizony sok hiányosság mutatko­zott alapszervezetünk munkájában- A vezetőség széijelhúzott. Nem ér­vényesítették a kollektív vezetés el­vét. Megsértették a párttagok jogait, akkor is tartottak taggyűlést, ha csak néhány tag volt jelen. Az új vezetőktől azt várjuk, hogy a pártélet megjavuljon, jobban végezzék a politikai felvilágosító munkát, rendszeresen tartsanak tag­gyűlést s az ott hozott határozatok végrehajtásáról számoljanak be a párttagságnak. Ha így fog dolgozni az új vezetőség, alapszervezetünk megerősödik, s a termelő munkában még jobb eredményeket fogunk el­érni. te *< BANYASZHOSOK Sokat trunk, beszélünk hős bányá­szainkról a szénosaták föjdal; tt hő­seiről, de nagyon keveset a szállí­tókról, a külszíni dolgozókról, a széncsaták »földietek!« hőseiről. El­vi te*haf tUn pedig, hogy a földfe- let'í munka is rendkívül fontos. A bányász hiába termeli ki a szenet, ha nem kap elegendő ürescsillét hozzá. Különösen most, a réll fagyok Idején végednek emberfeje ft: munkát a »sál- lilék. Igen sok nehézséggel kell megküz­deniük m:nden üzemben a. külszíni dolgozóknak. Gyakori, hogy a vizes, »áros szén hele'agv a csillékbe, amelyeknek ki- fi- t'se llvenkof nem könn’-ű dolog De ugyan'gv van a meddővel is Elő­fordul hrtcv egv-egv meddővel left frill» V-Tiri*é«C köze] másfélééiig tart. Mindezek ellenére keménven do’goznak. Az éi=zava! műszókon kü lőnösen nagv cZűVség van- önuralom­ra Kezük vMésíggrt ndof-gv o osü- 'ékre esmoMukig botot „ bide? él­«sfcrttfot po-«TrifTon c-ftfn ejtenék. A tflzmélletti melegedések rövidek, a bányából egyre jönnek a »ürgelő tclefonkérések; »Elvtársak, üres csille kelll« S a szállítók vala­mennyien megértik, hogy nem vesz tegezhetik az időt, dolgoznak. A szuhakállói bányában például Seszfák János, Lakatos István, Far­kas János. Tbpodi Németh Sándor a legjobb szállítók. Mindegy nekik éj­szaké vagy nappal u- ellátják a bá­nyát üres csillével, A brigádok alig perceket várnak üres csillére. De a külszíniek jó munkájában nem kis része van a felügyelet dol­gozóinak is. Az üzem vezetősége a műszakiakat is három műszakba oszfta be, s így cgvetlen harmad sem marad felelős irányító nélkül. Sz/uhakátlőn a fel­ügyelet dolgozói közül Tóül Endre és Sándor János munkája érdemli a legnagyobb dicséretet. Lá hatjuk, hogy a szuhakállói bá­nya külszin; dolgozói derekas munkát végeitek. De ugyanígy dolgodnak a borsodi szénmedence valamennyi bá­nyájában a külszíni dolgozók. Igea jól tudják, hogy a bányák üres Csil­lével Való ellátása most a legfőbb feladat. Dacolva hideggel, jéggel, széllel — eleget tesznek a nagy ön­fegyelmei, ha’almas önuralmat kí­vánó feladatnak. Gondolatok a párt-élet- nagy eseményéről, a múltról Pártunk 1931. III. kongresszusára készülünk. A nagy ünnepre többet, jobbat adni kétsze­res kötelességnek tartjuk. Kohász, bányász erre adta szavát, amikor felajánlását megtette- Vasárnap van. Együtt a bányász- család. A borsodi rádió zenével üdvözli a kongresszusi verseny élenjáróit Száll a dal, szól a nóta, pattognak az indulók. A sarokban kálvha duruzsol, s ont­ja a meleget. Közben-közben csa- pong a beszéd, futnak a gondolatok, szó esik mindenről. A múltról is. Vigasztalan, esős októberi napon történt. A sajó- szentpéteri Magyar Általános Kő­szénbányavállalat üzemi irodája előtt hosszú embersor kígyózik az esőben. Vegyesen, idősek, fiatalok. Munkanélküli bányászok. Március 15-én a bánya egyik ve­zetője így szólt: — Sok az ember. Nem jut mindenkinek munka. Akik a létszámot szaporítják, azoknak fel­mondunk. A „nagyságos" bányaigazgatóság felmondólevele sok-sok egyszerű bá­nyászcsaládot szomorított el. Nem volt ritkaság ez’dőtájt síró bányász­asszonyokkal találkozni az utcán. Az újságok hasábjain gyakori szenzáció volt, hpgy valaki felakasztotta ma­gát. A nyomorból, a munkanélküli­ségből csak ez volt a kiút. Azon az októberi napon én is ott tolongtam kékfedelű munkaköny­vemmel, reménnyel a szívemben: hátha szerencsém lesz és ismét munkát kapok, ügy válogattak a tő­kések az emberekben, mint szegény férges alma között. voM- Hathónapi ozerencscm munkanélküli­ség után ismét alkalmaztak szállító­csillésnek. Októbertől következő év márciusáig volt munka. Kellett a szén, hideg idők jártak, tél volt. De aztán jött a nyár. Egy héten két- hérom napot dolgoztunk a bányá­ban. Máskor követ törtünk a község utain, árkot ástunk a keserű Ínség- lisztért. Egy napi bér: két kiló ve­resliszt volt. vagy rothadt burgonya A napszám 80 fillér. Ezért aztán vir­radattól napestig dolgoztunk. Ez volt a múltban a bányász sorsa. Az­után megint szanálás következett Csak egy megoldás volt: kilátástala nul róni a munkanélküliek ország­útiét. alkalmi munkáért könyörögő a sajószentpéteri zsirosparasztoknál. Akik munkában maradta’ a bányában, ki voltak szolgái tatva a basáskodók hajcsárkodásé nak, bizony, akkor nem volt problé­ma a munkafegyelem. Az éhség, a munkanélküliségtől való félelem vakfegyelmet tartott. Ezt a múltat sohasem lehet elfe­lejteni és érdemes emlékeztetni er­re a fiatalokat is. Kötelesség elmon­dani nekik, hogy a kommunista pár: segített eltörölni a múltat. A kom munisták segítettek, hogy a komor felhők közül kisüssön a nap, s min den sugarával minket, bányászokat, dolgozókat melegítsen. A párt III. kongresszusára, a ve- zetőségválasztásra készülünk. Nagy ünnep ez. Több szenet adni e nap tiszteletére kötelesség. A bányászok nem feledték el a múltat- Bányász­szívvel, bányászmódra többtermelés­sel akarják ünnepelni a kongresz- szus napját. Méltó módon kivannak válaszolni arra a mérhetetlen gon doskodásra, amely a bányászokat veszi körül. Elsöpörjük üzemünk te­rületéről a megcsontosodott nemtörő­dömséget. Élünkön a műszaki értei miséggel, az életet, a meleget, a fényt adó szénből mind többet aka­runk adni. _ Én mint vájár a többi bányászszívek is így érzik. OLÁH LÁSZLÓ vájár Márta-bánya Építőipari rál la latok segítsége a gépállomásoknak Aláírják az 1954. évre szőlő magyar-olasz árneserefornalmi megállapodást A magyar és az olasz kormány megbizottainak Budapesten folyta­tott tárgyalásai eredményeképpen folyó hó 26-án aláírták az 1954. év­re szóló árucsereforgalmi megálla­podást, amely 1954 január 1-től de­cember 31-ig terjedő időtartamra szabályozza a két ország között az áruforgalmat. Olaszország a megál­lapodás értelmében textil és nehéz­ipari nyersanyagokat, félkész- és készgyártmányokat, citromot szállít Magyarországnak. Ezek ellenében Magyarország mezőgazdasági termé­keken kívül könnyűipari és nehéz­ipari termékeket, többi között szer­számgépeket szállít Olaszországnak. (MTI) Társadalmi munkában éleniáró nőket tüntetett ki az Elnöki lanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országos nőkonferencia alkalmá­ból kitüntetést adományozott a tár­sadalmi munkában élenjáró nőknek A kitüntetéseket szombaton délután az Elnöki Tanács fogadótermében Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. Több, társadalmi munkában ki­tűnt nőnek a Szocialista Munkáért érdemérmet és a Munka Érdemér. met adományozták. Munkaérdemér­met kapott többek között Tiszolckl Béláné borsodmegyei háziasszony. (MTI) fiüzeni a Zempléni ásványbánya Vállalat A nehézipari minisztérium az ille­tékes szakszervezetekkel közösen ér­tékelte az elmúlt év utolsó negyedé­nek eredményei alapján az élüzem címért folyó versenyt. Az ásványbányászaiban éiüzem a Zempléni Ásványbánya Vállalat. (MTI) Gépállomásaink egyrésze lemaradt a téli gépjavítás! munkákkal. Ipa­ri dolgozóink, — akiknek figyelme most fokozottan a mezőgazdaság felé fordul, — nagy segítséget nyújtanak a lemaradás behozására. Számos üzem védnökséget vállalt a gépállo­mások felett, brigádokat szervez a gépjavítási munkák meggyorsítására. Több helyen azonban akadályozza a gépállomások munkáját az is, hogy a tervbevett építkezések sem feje­ződtek be. A nehézségek elhárítására a me­gyei pártbizottság értekezletre hívta össze a megye építőipari vállalatai­nak vezetőit. Megállapodtak abban, hogy az építőipari vállalatok is fokozott se­gítséget nyújtanak a gépállomások­nak. A vállalatok vezetői elhatároz­ták, hogy a gépéllomási építkezése­ket a legsürgősebben elvégzik. Legelőször a szerelőműhelyeket gépszíneket és a gépállomások udva­rait hozzák rendbe. A gépállomások egy részén már meg is kezdték az jpítkezést. Több helyre odaszállítot­ták a szükséges anyagot, hogy az építkezés mielőtt megindulhasson. A munka mielőbbi elvégzése érdekében azonban feltétlenül szükséges, hogy az építőipari vállalatok vezetői fel­kérjék az épületfuvarozó vállalato­kat, hogy szintén vállaljanak véd­nökséget a gépállomások felett, gon­doskodjanak az építőanyagok gyors elszállításáról. Igen fontos, hogy kellő mennyiségű kavicsot, salakot és homokot fuvarozzanak a gépállo­mások udvarának feltöltésére, mert a tavaszi esőzések idején a nagv sár komoly nehézségeket szokott okozni a gépállomásoknak. Üzemi dolgozóink minél jobban gyorsítsák meg a gépállomásoknak nyújtott segítséget, tegyék lehetővé, hogy gépállomásaink felkészülve vár­iák a tavaszt. Gondoljanak arra a közmondásra, hogy: ..kétszer ad aki gyorsan ad.‘‘ A mezőgazdasági mun­kák legjobb elvégzésének biztosítása ' az egész ország — az üzemi dolgozók érdeke és pártunk, kormányunk oro- p.rammjának sikeres megvalósítását jelenti. Anyage'os/tó raktárakat létesítenek a földmüvesszövetkezetek A földművesszövetkezetek nyolc­van járási székhelyen anyagelosztó raktárakat létesítenek, a SZÖVOSZ a KOSZ-szal együtt olyan járási székhelyeket jelölt ki e célra, ahonnan a raktárakból széles körzetben kielé­gíthetik a kisiparosok igényeit. Azok a raktárak, amelyek elsősorban a falusi kisiparosokat látják el, az anyagkészletből harminc százalékkal többet kapnak, mint a városokban létesített telephelyek. A földművesszövetkezetek anyag- elosztó raktáraiból a kisiparosok ez­rei gyorsan és kiváló minőségű anyagot kapnak s ez is segíti a dol­gozó parasztság bőséges áruellátását. (MTI) Termelési bizottságok alakulnak megyénk falvaiban Az ország azt várja a falvak dolgozóitól, hogy a kormánypro­gram szellemében ebben az évben mind több mezőgazdasági termel- vénnvel segítsék a közellátás meg­javítását, dolgozó népünk életszín­vonalának állandó emelését. Ennek érdekében megyénk falvai­ban termelési bizottságok alakulnak A termelési bizottságok feladata hogy a legjobb és legtaoasztaltabk gazdákkal karöltve, segítsék a ter­melőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok munkáját a ma­gasabb terméshozamok elérésében A termelési bizottság a községi ta­kácsoknak és általában a tanácsan- oarátus dolgozóinak tesz Javallato­kat a mezőgazdaság fellendítésére. a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok term°iési problé. máinak megoldására TTgvanakkor a termelési bizottság ellenőrzi a köz­ség végrehajtó bizottságát: hogvan baitta végre a nárt és a kormány mezőgazdaság fpllewtésérőt szóló ha­tározatait. A falvakban ellenőrzi a termelést és konkrét gvakoriati se­gítséget nyuJt a terméshnrgm eme­léséhez, a dolgozó parasztok munká­jához. A termelési bizottság feladata ha- sonló a beevíiitési és a mezőgazda- sági állandó bizottság szerepéhez. A termelési bizottságok megöl a kulásával egyidőben igen komoly és egyre fokozódó feladatok várnak a Járási tanácsok mezőgazdasági szál- mribereire. akiknek állandóan segí teniük kell a termelési bizottságo­kat a nagyszerű és nemes felad»-* tok megoldásában. Az ózdi járásban a napokban Do­ma házán, Kissikátorban, Nekézseny- ben, Borsodnádasdon és Susa köz­ségben alakult termelési bizottság. A mezőkövesdi járásban Borsod-« ivánkán, Mezőkeresztesen, a ricsei járásban Semjénben és Dámóeon, az encsi járásban Encsen, Mérán, Fancsalon. Deteken, Szalaszenden és Pusztaradványban alakult meg a községi termelési bizottság. A termelési bizottságok máris megkezdték munkájukat, készülnek a tavaszra és mindenben segítik a termelőszövetkezeteket és az egyé-« nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tokat. Járások versenye Begyűjtési tervek felbontása Megyénk járási és községi taná­csai megkezdték a beadási kötele­zettségre vonatkozó terv felbontáso­kat. A megyei tanács begyűjtési osz­tályának értékelése szerint a járá­sok tervfelbontási rangsora a kővet­kező: 1. «an »helyi. 2. ózdi, 3. szikszói. 4. odelényi, 5. miskolci. 6. mez6c«áti, 7. putnoki 8. encsi, 9. «í»rnsna*akj. 10. szerencsi, 11. ricsei. 112. piezó^óvesdi, 13. abaujsz&ntói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom