Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-30 / 25. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1954. január 30. A külügyminiszterek tanácskozása Berlin a külügyminiszteri értekezlet ötödik napján Berlin (MTI) A berliniek az utóbbi években meg­szokták, hogy városukban kétféle kor­mányzat, kétféle pénz és nem utolsó sorban kétféle szellem uralkodik, egy­felől a demokrácia és a szocialista építés, a munka és a béke; másfelől a háborús uszítás, a kizsákmányolás és az állandó válság politikája. Ezekben a napokban, a külügyminiszterek ta­nácskozásának napjaiban azonban bizor nyos változás tapasztalható Berlin ké­pén. Az ülések első mozzanatairól tudód tó esti lapok kelendősége messze felül­múlja. a várakozásokat• Éppen emiatt Nyugat-Berlin szenzációk a jhá vő sajtója a második oldalra száműzte a különben főhelyen közölt mindennapi szenzáció­kat és a külügyminiszteri értekezlet eredményeinek tartja fenn az első oldalt. A berlini utcán alig beszélnek egyéb­ről, mint a négyhatalmi értekezletről és várható eredményeiről. A berliniek ér- dek’ödése annál nagyobb, minél ka,-fe­lébb jut a négy külügyminiszter n né­met kedés megtárgyalásához. De a berliniek józan, reális emberek és mint a l-gtöbb beszélgetésből kivehető, tisz­tában vannak vele, hogy a német kér­dést nem lehet légüres térbe helyezni és nem lehet függetlenül megoldani a világpolitika többi égető problémájától. A németek ezért követik nagy figyelem­mel az ülésekről szóló tudósításokat, amelyek beszámolnak Molotov elvtárs­nak, a szovjet küldöttség vezetőjének beszédeiről, sziklaszilárd álláspontjáról és ugyanakkor mégis oly rugalmas és fordulatos vitáiról, harcáról a világ békéjéért és biztonságáért­Dulles amerikai külügyminiszter a csütörtöki ülésen „korunk egyik leg­kiválóbb diplomatájának“ nevezte V. M. Molotovot. Az udvarias szólam mö­gött azt a szándékot is látni kell: frá­zisokkal kitérni a konkrét állásfoglalás elöl. Bizonyos azonban, hogy még nyu­gati sajtókörőkben is elismeréssel adóz­nak Molotov elvtárs minden hevesség­től mentes, megegyezési készségtől át­hatott tárgyalási módszerének, amely megakadályozza, hogy o béke ellensé­geinek a berlini értekezlet eredményi- flenségchez fűzött reménysége valóra váljon. A berlini sajtókö-pontokben és megfigye’ők körében csütörtökön este megerősödött a meggyőződés, hogy a békés tárgyalások politikája a most folyó négyhatalmi értekezleten is győzni fog. A külügyminiszterek a pénteki ülé­sen merke,zdik a vitát a szovjet kül­döttségnek az általános leszerelési vi’ágértekezlet össze hí-ásáról szóló ha­tározati javaslatáról. A pénteki ülésen — amely sorrendben már az ötödik — Didiés amerikai külügyminiszter elnö­köl. A nyugati külügyminiszterek külön tanácskozása Berlin (MTI) A három nyugati külügyminiszter pén­tek dél lőtt Nyugat-Berlinien találkozott. Mint amerikai részről közölték, „véle­ménycserét” folytattak a küszöbönálló délutáni ülésről. Megkezdődött a négy külügy­miniszter pénteki ülése Berlin (MTI) A négy külügyminiszter pénteken 15 órakor megkezdte az 5. ülést, a berlini volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épüle­tében. Az ülésen Dulles amerikai külügy­miniszter elnököl. Első jelentés a külügyminiszteri értekezlet ötödik ütéséről Berlin (MTI). A berlini értekezlet pénteken dél­után megtartott ötödik ülésén Dulles amerikai külügyminiszter elnökölt. Elsőnek Molotov szovjet külügy­miniszter szólalt tel és ismételten ajánlotta csütörtökön este benyúj­tott határozati javaslatának elfoga­dását. A javaslat tudvalevőleg álta­lános leszerelési világértekezlet meg­valósítását indítványozza. Dulies rövid felszólalása után Bi- dault francia külügyminiszter java­solta, hegy az értekezlet ne hozzon határozatot ebben a kérdésben, ha­nem a leszerelés kérdésével az ENSZ leszerelési bizottsága foglalkozzék. Ezután Eden és Dulles beszélt MoSatov fogadás! adut! a Hémes PemQfcrafifcus Köztársaság politika9 és kulturális életónsft vezető $?«élvcségei tiszteltére Berlin (MTI) Molotov, a Szovjetunió miniszterta­nácsénak első elnökhe'yet.ese, a Szov­jetunió külügyimOn'«- tre osi't Ttökön este Berlinben fogadást adett a Né­met Demokratikus Köztársaság politi­kai és kulturális éleiének vezető sze­mélyiségei Észlelőiére. A szívélyes baráti légkörben vég­bement fogadáson német részről meg­jeleli- Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke, Lobedanz, a tartomá­nyi kamara elnöke, Grotewohl mi­niszterelnök, Walter Ulbricht minisz- tere:nökhelyett',s, Németország Szo­cialista Egységpártja központ5 bizott­ságának első tlf ára, Dr. Lothar Bolz minísr lírelnökhel yct es és költigy mi­niszter, a kormány több más tagja, Ebert, Nagy-Berlín főpoigármes;ere, Corrrns tanár, a demokrat'kus Né­metország nemzeti frort (a országos tanácsának elnöke Friedrich tanár, a Német Tudományos Akadémia és a Német BökManács elnöke, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének elnöke és mások. A német közvélemény támogatja a Szovjetuniónak a bárkin- értekezleten elfoglalt álláspontját Hans Loch beszámolója • Berlin (TASZSZ) A »Dar Morgen« című lap január 28-án közölte Hans Loch-nak a liberá­lis demokrata párt elnökének a pá’| titkárságában a portikai helyzet'ől és a párt, feladatairól mondóét beszámo­lóját. Hans Loch kijelentette, hogy a rjégylha/alom külügym'nisz’erei berli­ni ért kez'etének határozott lépésekei kell tennie a nemzetközi fesztKf.-cg kapcsolatban pedig olyan lépéseket, amelyek lehetővé teszik Németország békés újraegyesítését. V. M. Molct vnak a berlini értekez­zen elhangzót' kijeler t’sc'f — mon­data Loeh — annak a szelleme hatja rt hogy kész hozzájárulni a nemzet­közi feszti1 rég enyhítéséhez. Ez a nyil, t’ ozat ugyanúgy, mint az a na­pirend. amelyet V. M. Molotov a kül­ügyminiszterek értekezletén beterjesz- t i, teljes mér ékben, megfelel a né­megszílnfctése felé, a német kérdéssel met nép nemzet; érdekeinek. Adenauer négyszemközt tárgyal! Ollenhauerral a bér! ni értekezletről Berlin (MTI) Adenauer csütörtökön este a bonni Schaumburg-palotában másfélórás négy szemközti megbeszélést folytatott Ollrn- hauerral, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével. Beavatottak úgy tudják, hogy Adenauer a berlini értekezletre vonat­kozó értesüléseit közölte Ollenhauerral. A szociáldemokrata párt jobboldali veze­tője állítólag megígérte Adenauemak, hogy pártja támogatja majd a bonni kor. mánvkoalicióhoz tartozó pántok akc’ó át, amelynek az a célja,, hogy a berlini érte­kezletnek a német kérdéssel foglalkozó tárgyalásaiba ne vonják be a német nép képviselőit. Az öthatalmi értekezlet lehetséges A „Pravda’’ a beríini tanácskozás francia sajtóvisszhangjáról. ’ Moszkva (TASZSZ) A „Pravda'' Rasszagyin párisi tudósí­vetlen és fenntartás nélküli állást az öt­hatalmi tanácskozás összehívása mellett. (MTI) A ^N^ues Dpuiíchland“ a külü£yminis?terek értekezletéről Berlin (TASZSZ) A berlini demokratikus sajtó to­vábbra is széles körben kommentál­ja a négy hatalom külügyminiszte­rei értekezletének munkáját. A la­pok egyöntetűen hangsúlyozzák hogy a V. M. Molotov által előter­jesztett javaslatok teljes mértékben megfelelnek a német nép érdekei­nek, mert a nemzetközi feszültség tényleges csökkenésére, a német kérdés békés megoldására és Német­országnak demokratikus alapon tör­ténő újraegyesítésére irányulnak. A ’apók szembeállítják a szovjet kül döttság világos és következetes ál- ’áspontját a nyugati hatalmaknak, különösen Dullesnek, az Egyesült Yllamok külügyminiszterének nyi- ’atkozatávrl s megjegyzik, hogy az Egyesült Államok a német kérdés­ben továbbra is régi politikáját foly­tatja, amelvnek célja a német mili- tarizmus újjáélesztése. A „Neues Deutschland" rámutat hogy a győztes hatalmak által Né­metországra erőszakolt versaillesi szerződés rablójellegű volt, amely­nek keretén belül az amerikai és a német monopoltőkések együttmű­ködtek a német militarizmus hadi­ipari potenciáljának újjáélesztése ér­dekében­A „Neues Deutschland" ezután rámutat, hogy a Szovjetúnió soha­sem ismerte el a rablójellegű ver­saillesi szerződést, hanem — ahogy ezt a Szovjetúnió és Németország között kötött raoalloi szerződés is bi­zonyítja — Németországot, mint egyenjogú államot ismerte el. A potsdami egyezményre áttérve, Szeretettel köszöntjük oz országos nőkonferenciát! Nagyjelentőségű tanácskozásra ültek össze ma Budapesten, az MNDSZ orszá­gos küldöttei. Kormányunk új program­jának valóra vált ára komoly feladatokat hárít minden dolgozóra. Ezen. a tanács­kozáson arról lesz szó: hogyan segíthet­nék a nők nagyobb eredménnyel pártunk, kormányunk új programjának valóravál- tását. A felszabadulás óta eltelt időszakra minden dolgozó nő büszkén tekint vissza, hiszen látja, hogyan változott meg körü­lötte minden, hogyan szépül napról napra az élete. Az alkotmány egyenlő jogokat biztosít a férfiakkal. Hogyan érvényesül ez a gyakorlatban. Hadd hozzunk fel erre egy két példát. Megyénkben közel 6003 r.ői tanácstag van, több mint 100.000 né tagja van a különböző társadalmi és po­litikai szerveknek. A gazdasági élet min­den területén helyet kaptak a nők. Csak a legnagyobb üzemein.kl>e.n több mint 14 000 nő dolgozik. Termelőszövetkezeti tagságunk 40—50 százaléka nő. Ezek a számadatok is igazolják, hogy népi álla­munk valóban biztosítja, hogy a nők szo­cialista építésünk minden területén érvé­nyesüljenek. De nemcsak a termelésben,, hanem komoly vezető posztokon is megállják he­lyüket. 23 községi tanácselnök, 46 köz­ségi tanácstitkár, a megyei tanács egvik elnökhelyett-se szinten nő, az iskola­igazgatók 22 százaléka ugvancsak nő. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem mutatkoznak hiányosságok is. Az el­múlt másfél évben visszaesés volt tapasz talható a nők aktivitásában, a társadalmi élet területén. Ennek egyik alapvető oka, hogy nem foglalkoztunk kellően a nők speciális problémáival, még az MNDSZ- ben sem. am*lvnek többek között ez lett volna a legfőbb feladata. Az országos nőkonferenc'a előkészítése során, pártunk segítségével komoly jav"S- 1-tok születtek a hiányosságok kijavítá­sára. Ezeket a javaslatokat, alaposan megvitattuk. A javallatot tárgyaló nő­gyűlésen igen sok MNDSZ-en kívülálló nő vett részt. Örömmel fogadták, hogy ezentúl az MNDSZ elsősorban a nők és a gyermekek speciális problémáival fog­lalkozik Számtalan községben, városban, bányatelepeken már hozzá is láttak kü­lönböző bizottságok szervezéséhez. Ön­ként jelentkeztek társadalmi munkára azok is, akik eddig háttérbe vonultak. Az ózdi asszonyok például meglátogat­ták az államilag gondozott gyermekeket. A vidéki ipari tanulók mellé patronáló „mamákat“ állítottak be, akiknek gond­juk van arra, hogy a gyermekek tiszták, ápoltak legyenek. A leányok hálószobáit, valamint a közös könyvtárszobát függö­nyökkel, térítőkkel, párnákkal díszítették, hogy barátságos, meleg otthon, pótolja a szülői házat. A mezőkövesdi asszonyok a szülői munkaközösséggel együtt munka­délutánt szerveztek varrnak a vidékek­ről bejáró diákleányok részére. Rengeteg aprónak látszó, de a nők életét gyakran megkeserítő ügyeket intéznek el külön­böző női bizottságok. Az újdiósgyőri asz- szonyok javasolták, hogy a uépboltban állítsanak fel ládát, ahová a munkálva induló asszonyok bedobják megrendelé­seiket s a munka után minden nehézség nélkül megkaphatják az elkészített árut. A kereskedelmi osztály e] is fogadta a javaslatot. Gondjuk van a kulturális munkára is, olvasóköröket gazdasíconyköröket szervez­nek. Farkaslyukon 14 olvasókört alakítot­tak, Edejényben 5, a szikszói járásban 55, az ózdiban 130 olvasókör működik, ahol a szépirodalmi könyvek elolvasása után megvitatják a legfontosabb párt- éu kormányhatározatokat is. Az országos nőkonferenciára többter- meléesel készültek a pődolgozók, A Diós­győri Gépgyárban Paszternák Erzsébet brieádia vállalta, hotrv 120 százalékról 130 százalékra, Özdon Berecz Istvánná 126- ról 146-ra növelj teljesítményét! Sorol­hatnánk még tovább ezeket a példákat. Ie-oácz Andrá-né a tisz-lóci Vörös fiai­nál tagja múlt évben 210 munkaegvsé- get szerzett, ezéven 300 munkaegységet fog tcliVs-Vni. Mezőkövesden Balogh Ist­vánná vállalta, hogv a Nemzetközi Nőnap tiszteletére egész évi tojás- és baromfi- beadási kötelezettségének eleget tesz Fügödön Pecsenye István ív’ Mezőnyárá- don Kri-iálv Istvánná válloKa, bogv a III. párikongres-z'io tiszt-létére félévi tojás- és baromf-lőírásánnk tesz eletet­Az országos pőkonferencia nagy jelen­tőséggel bír maid a magyar dolgozó női életében. Kívánjuk, hogy ez a tanácsko­zás legven eredményes a nők és drag? O'ucse-nk, a gyermekek de-üsebb. gnnd- t-lanabb életének bizTosí’ása, hazánk fejlesztése, erősítés» ú-rl-U'ben. KAMMFX LATOSNfi MNDSZ megyei titkár a „Neues Deutschland1’ hangsúlyoz­za, hogy ez az egyezmény nem Né­metország kirablását, nem szuveré. nitásának megsemmisítését helyezi kilátásba, hanem ellenkezőleg, a szuverén, egységes, demokratikus német állam megteremtését. Ez az egyezmény — írja a lap — nem a német militarizmus újjáélesztése elő­feltételeinek megteremtését tűzi ki céljául, ami a versaillesi rendszerre volt jellemző, hanem ellenkezőleg annak megsemmisítését- Ez az egyezmény kilátásba helyezi a béke­szerető Németország újjáteremtését, olyan Németországét, amely nem veszélyeztetné szomszédait. Dulles­nek Németország szuverénitásával kapcsolatos állításairól szólva, a lap emlékeztet, hogy a bonni hatóságok éppen az Egyesült Államok utasítá- - sára 1952 májusában aláírták az úgynevezett „általános szerződést , melynek értelmében a nyugati hatal­mak megszálló csanatai ötven évig tartózkodhatnak Nyugat-Németor- szág területén, ami egyenesen Né­metország szuverénitásának lábbal tiprását jelenti. Befejezésül a lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetúniónak a német kér­déssel kapcsolatban tett építő javas­latai a potsdami egyezményre ala­pulnak, megmutatják az egységes, független, demokratikus és béke­szerető Németországhoz vezető utat. EH$Z-;elentés az erWcsromho’ó és hii'öDös'sn a gyermekekre káros hatású televíziós adásokról A newyorki „Daily Worker* írja: Az ‘ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete jelentést adott ki az amerikai televíziós adasok műsor* választásával kapcsolatban. A bizottság jelentése kifogásolja a gyermekek számára készült amerikai tele­víziós adások összeállítását. A gyermek­műsorok alig egytizede nevelő hatású, vagy ismeretterjesztő célzatú, annak ellenére, hogy idesorolják a történelmi tárgyú és kalandordrámákat is. Ugyan­akkor erősen megnövekedett a hirdetések és rémtörténetek száma. 1953>ban egy kiválasztott héten meg* vizsgálták, hány bűncselekményt és réme történetet mutattak be a televíziós ada­sok és 3539 ilven esetet jegyeztek fel. Egyedül a gyermekműsorokban 1953 egy hete folyamán 1412 gyilkosság es egyéb bűncselekmény szerepelt, tíz szá­zalékkal több mint egy félévvel ezelőtt. MISTER SMITH KÖNYVTÁRBA MEGY írta: N. H4R1N tását közli „Az öthatalmi értekezlet le­hetséges' címmel. A tudósító ebben a cikkében idézi a berlini tanácskozás me­netének francia sajtóvisszhangját. Egyetlen francia lap — még az atlanti politika iránt odaadó magatartásukról is­mert lapok sem — szánja rá magát, hogy ellenezze az öthatalmi tanácskozás össze­hívását — írja a Pravda. — A szemle- írók kiemelik, hogy a Kínai Népköztár­saság kormánya a nagy kínai nép jogos képviselője. Politikai beállítottságától függetlenül — folytatja Rasszagyin — csaknem valamennyi francia lap azt e véleményét fejezi ki, hogy meg van a megállapodás reális lehetősége az öthatalmi tanács­kozás összehívására. A francia újságírók hangsúlyozzák Franciaország közvetlen érdekeltségét az ölthatalmi értekezlet összehívásában, mert az ilyen értekezlet elősegíthetné az indo­kínai kérdés békés rendezését. A lapok azt a kívánságukat fejezik ki, hogy a következő üléseken tegyenek kísérleteket a Peking részvételével (májusban vagy júniusban) tartandó ötliatalmi értekezlet napirendjére vonatkozó megállapodás ér­dekében. Egyes francia szemleírók sajnálkozással emelik ki, hogy Franciaország külügy­minisztere beszédében nem foglalt iöz­1VT isler Smith, egy átlagos amerikai, különösen kellemes hangulatban ébredt egy szép reggelen. Aznap kez­dődött ugyanis régvárt szabad-ága. Bár a gazda nem fizeti a szabadságot, mégis csak kellemes tudat, hogy két hétig nem kell munkába rohanm. De hogyan töltse szabadidejét? Men­jen üdülni? Ó jaj! Ehhez bizony nincs pénze. Utazzék ki a tanyára a bátyjá­hoz? Ezt sem lehet, mert a bátyja tönkrement és eladja a tanyát, vagy talán már el is adta. — Olvasni fogok — döntötte el ma­gában Smith. — Amikor dolgozom, úgysem marad időm a könyvekre. Most legalább olvashatok. Még aznap elment a városi könyv­tárba. — Jónapot, Vogt úr — üdvözölte a könyvtárost, amikor belépett a barát­ságtalan. félhomályos helyiségbe. — Jónanot, Smith úr — felelt az. — Mi szél hozta mifelénk? — Tanácsot szeretnék kérni magától. Mit olvassak a szabadságom alatt? — Olvasni? Furcsa ötlet • — Mi'-rt furcsa? — Hát hol él maga? Talán nem tudja, hogy Amerikában könwet olvasni csenn-t sem veszélytelen dolog? C mith ezt eddio nem tudta. Ezért aztán Vogt felsorolt neki néhány röv'd tényt. Ezek a tények pedig a következők voltak: A külföldön léve amerikai könyvtá­rakban 300 könyvet nyilvánítottak „ve­szélyesnek". Nem egyet közülük ünnepélyesen el is égettek. A betiltott szerzők között a követ­kezőket találjuk: Gorkij, Eremburg, Liszenko, Agnes Smedley, Foster, Alfred Kreimiborg, Albert Maltz. Stefan Heim, Howard Fast és mákokat. Mint a „New York Times" írta, köz­vetett módon betiltották Payne, a 18. századbeli amerikai publicista és Irving Washington, a híres amerikai novella- író müveit is. — No jó, de ez csak a külföldi amerikai könyvtárakban van — vetette ellen Smith. — Nálunk még cifrább a helyzeti — válaszolta Vogt. — Figyeljen csak to­vább. í1 s Smith megtudta, hogy a Minne, sota államban lévő Saint Cloud város hatóságai több mint 300 könyvet helyeztek feketelistára. New York Brooklyn negyedében 16 könyviizlct szú ytte be 414-féle könyv árusítását. Az Ohio állambeli Youngstown város­ban a rendőrség letartóztatással fenye­gette a könyvkereskedőket, ha be nem szüntetik egy sereg könyv árusítását- Ezeket a könyveket a közkönyvtár adta kd és köztük van Hemingway: „Tűi a folyón“, Don Passos: „A 42. szélességi fok” című könyve, Maupassant köny­vei. Detroitban, Manchesterben, Cleve­landiban és sok más amerikai városban is dúl ez a szervezett harc a könyvek ellen. Akit betiltott könyvek olvasásán kapnak rajta, a „felforgató elemek“ közé sorolják. — Most már érti, Smith úr, miért nem tanácsolom, hogy olvasson — fe­jezte be mondókáját Vogt könyvtáros. — Szerintem cseppet sem helyes, ha egy ember nem olvashatja azt, amit akar. mert egy másik nem találja meg­felelőnek — vélekedett Smith. — Hi­szen így rövidesen a klasszikusokat is betiltják. Vogt tehetetlenül vont vállat. — De Aristophanest, remélem, még szabad olvasni — próbálkozott Smith. — Sajnos. Aristophanes külföldi — mosolygott Vogt. C mith még mindig nem adta meg ^ magát­— Adion hát Mark Twair.t. — Lehetetlen. Huckleberrv Finn és Tom Sawyer fiatal vörösök voltak. — Nos, akkor Jefferson leveleit fo­gom olvasni. — Jefferson napjainkban aligha kí­vánatos — ebben Lincolnnal hasonló elbírálás alá esik. Müveiben egyes he­lyek majdhogy nem amerikaellenesek. — És az „Aranyszamár“ Apufeius- tól? — Ennek a könyvnek a címe sértő fehet a demokrata pártra. — Hát akkor a „Canterbury mesék", amit Geoffrey Chaucer, az angol költé­szet atyja írt. — Sajnos Chaucer könyvöt Rockwell Kent illusztrálta, ő pedig valószínűleg kapcsolatot tart a kommunistákkal, — Akkor hát adjon valamit Shakes» pcaretől­— Shakespeare nem kívánatos író. — De az isten szerelmérei, mit olvas, hatok akkor? — kiáltott fel reményét vesztve Smith. — Ajánlhatom a következő könyve­ket: „A holáiszakadékon, keresztül", „Egy utcalány magánélete", „Azt mondják, hogy túl 9okat szerettem', „Te is lehetsz gyilkos”, „A felhúzott ravasz", „Csókolj halálra”, „Szűnt- le» nül lövő pisztoly”. „Tükrös gyilkosság". — Csupa ilyesmit tud csak ajánlani? — szakította félbe a könyvtárost az egészen elszomorodott Smith. — Mint könyvtáros, állami szolgálat­ban vagvok és csak azt felelhetem, amit eddig. Ha azonban úgy fordul hozzám, mint emberhez, akkor •. . \T ogt óvatosan körülnézett, azután ' a pult alá nyúlt és kihúzott egy újságpapírba kötött könyvet. Gyorsan Smith kezébe rvomta és a fülébe súgta: — Howard Fast. De cl ns mondja senkinek! És jöjjön csak .minél gyak­rabban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom