Észak-Magyarország, 1954. január (11. évfolyam, 2-26. szám)

1954-01-04 / 2. szám

r Újuít erőve?, friss iendü$ettei AZ ÚJ ESZIENDO ELSŐ NAPJAI Uj esztendőt kezdünk, új évet, amely sok szép feladatot 6» örö­met ígér nekünk. Tudjuk, hogy az 1 954-es év egész népünk jobb életé­nek esztendeje lesz. Sokat aka­runk és sokat kell tennünk ebben az évben. A falu az új gépek ez­reit kéri, hogy sokkal több búzát, búst, gyümölcsöt adhasson a vá- { rosnak. j Már az elmúlt évben is jelentő- j sen fokozódott a gondoskodás dol­gozó népünkről. Pártunk határoza­tai és a kormányprogram végre- ! hajtása olyan tények, amelyek az I új esztendőben minden területen éreztetni fogják hatásukat. Mit kell tenni ahhoz, hogy pártunk nagyjelentőségű intézkedései az új esztendőben hatékonyan érvénye­süljenek, hogy jelentős lépéssel előre juthassunk az életszínvonal emelésének útján? A válasz a kérdésre nem egy­szerű. Hibát követnénk el, ha csak annyit hangoztatnánk, hogy a tervet teljesíteni kell. Ez igaz! Végső soron ezen múlik minden. De a tervet úgy kell teljesíteni, hogy megteremtsük a kulturáltabb munkát, mindjobban gondoskod­junk a dolgozókról. Szükséges, hogy a kohászatban és a bányá­szatban teljesítsük az önköltség­es a selejtcsökkentés, az anyag­takarékosság tervét, takarékoskod­junk az árammal, berendezéseink­kel, gondoskodjunk a gépek jó­karbantartásáról, egyszerűsítsünk, újítsunk, vagyis a tervteljesítés i szolgálatába állítsuk a szocialista I ipar jó munkájának minden esz­közét. Az ózdi újítók nagyszerű példát mutattak az elmúlt évben. Elsők lettek az országos versenyben. Si­kereikhez az új évben még jobb munkát, még több újítást kívá­nunk, hogy vigyék diadalra az 1954-es esztendő terveit. Az új év feladatainak megvaló­sítása nem lesz könnyű dolog. Ezt csak a munkások és műszaki értelmiségiek szervezett, öntudatos munkájával, tízezrek lelkes ver­senyével tudjuk elérni. Már most bontakozzék ki tehát a nemes vetélkedés, a lelkes pá­rosverseny iparunkban, mezőgaz­daságunkban. Az ország érdeklődésének közép­pontjában ma dolgozó parasztsá­gunk, mezőgazdasági értelmisé­günk munkája áll. Sok mulasztást kell pótolni a mezőgazdaságban 1954-ben s közöttük sok olyat, amit az elmúlt évben követtünk el. Pártunk határozatai nyomán, melyek sok-sok könnyítést adtak dolgozó parasztságunknak, meg­nőtt a munkakedv, a teremtő len­dület. A mezőgazdaságot érintő in­tézkedések közül különösen a leg­utóbbi — a begyűjtésről szóló — rendelet emelkedik ki magasan, amely messzemenően fokozza dol­gozó parasztjaink biztonságát és érdekeltségét a termelés emelésé­ben. Mi a teendő ma a mezőgazda­ságban? Keményen megfogni az eke szarvát, a traktor kormány­kerekét, jól gondozni az állatállo- | mányt, több kenyeret, több húst, í több zsírt, több tejet, tojást, zöld- I séget, több gyümölcsöt és bort kell termelni. Ez közvetlen érdeke pa­rasztságunknak és az országunk­nak. Percnyi késedelem nélkül csatasorba kell állítani a falu min­den dolgozóját az új esztendő me­zőgazdasági munkájának sikeres elvégzéséért, a bő termésért s a gazdag jövedelemért. Kohászatunk, bányászatunk, fal- vabik nagyszerű harcosai, sztaha­novistái, Kossuth-díjasai, kor­mánykitüntetettjei, szaciolista mun­ka hősei, Tőletek azt várja pár­tunk, kormányunk, hogy a mun­kában való személyes példamuta­tással lelkesítsétek dolgozó társai­tokat fegyelmezett munkára, köte­lezettségeik teljesítésére. Fel tehát újult erővel, friss len­dülettel 1954. évi tervünk teljesí­téséért! Teremtsünk olyan anyagi alapot a kormányprogram meg­valósításához, mely biztosítja az új esztendőben ezer és ezer új la­kás felépítését, az életszínvonal emelését, a gondtalanabb életet. i V _______________________J Tovább építkezik a kenézlöi Dézsa tsz Helyesen és észszerűen építkeznek r. kenézlöi „Dózsa'“ tsz-ben. A tagság azt tartja: ne csak az állam segít­ségére, hanem a magunk erejére is támaszkodjunk. Szavukat tett kö­vette. Alig egy hónap alatt 30 férő­helyes tehénistállót és egy 150 köb­méteres téglasílót építettek saját erőből. A szükséges faanyagot le­bontott épületekből biztosították. Az építkezéseknél mindössze egyetlen 1 szakmunkást alkalmaztak, aki a I munkálatokat irányította. Kisegítő i munkásokat a tsz adott. így a 60 I ezer forintos építkezés mindössze | csali 14 ezer forintba került. ! Termelőszövetkezeteink kövessék az élenjáró kenézlöi Dózsa tsz dol­gozóinak példáját, akik az új esz­tendőben megsokszorozott erővel folytatják az építkezéseket. Somsály jól kezdte az új évet A sotnsályi bánya dolgozói az el­múlt évben is példát mutattak a széntermelésben. Elsőként fejezték be éves tervüket az Özdi Szénbá­nyászati Tröszt vállalatai között. Az új évet is becsületes, jó munkával kezdték. Gulyás Sándor frontbrigádja 56 csille szénnel termelt többet tervé­nél 1954 első termelési napján. Nagy Szilveszter brigádja 122, Bárdos R. Béla brigádja 112, Dobos B. Károly brigádja pedig 121 százalékra tett eleget előírásának. Igen sok bá­nyászt említhetnénk még. aki 100 százalékig, illetve azon felül teljesí­tette első napi széntermelési tervét. A további jó munkához sok sikert kívánunk a sotnsályi bányászoknak. „Ebben az évben még több gabonát adunk a hazának" Megyéink traktoristái temdőben még nagyobb terveket készítettek az új munfcasikereket akarok esztendőre. Azt vállalták, elérni. Vállalom, hogy ,a hogy a téli gépjavítást határidőre befejezik, hogy teljes készenlétben kezd­jék meg a tavaszi nagy csatát­Urban István, az ede- lényi gépállomás trakto­ristája ezt mondotta: — A múlt évben éves tea-vemet 140 százalékra teljesítettem. Az új esz­tavaszi kampányban 500 százalékra teljesítem a tervet. Ezzel járulok hoz­zá a termelőszövetkezet me gszilá rdí tásához. Póta László szendrő traktorista is kétszeres erővel kezdte az új esz­tendőt, örömmel beszélt szép terveiről.-— Igen fontos — mon­dotta —, hogy az új esz­tendőben még jobban vigyázzunk a szocialista tulajdonra. Most a téli gépjavítás idején min­den tra'ktorista javítsa ki saját gépét. Az új esz­tendőben én is teljes erőmmel harcolok a terv teljesítéséért, a kormány programjáért, a párt és a kormány határozatának végrehajtásáén. Ebből less a hóvégi hajrá! Jelentés Ózdró! és Diósgyőrből Borsod két nagy kohászati üzeme nem nagyon dicsekedhet eredményei­vel az új év-kezdetén. Mindkét üzem­ben csúnyán elmaradtak a napi ter­vek teljesítésével. Ez igen nagy hiba, mert az ilyen lemaradásokból lesz a hóvógi hajrá, a kapkodás, a tűzoltó munka, amikor nem számít az ön­költség, a takarékosság, csak hogy a hav; terv teljesítve legyen. Most január első két napjának gyenge teljesítése pontosan ezt a veszélyt idézi fel. A diósgyőri martinacélmű jól kez­dett elsején a munkához, 130 tonná­val teljesítette túra napi tervét. Má­sodikén azonban az üzem — jórészt a nagyolvasztómü hibájából — már csak 01 százalékot, ért el. Az ózd; martin jóval 100 százalék alatt maradt mindkét napon. A nagy­olvasztómüvek közül az ózdiak bizo­nyultak jobbnak; az első nap 92, a második nap 87 százalékot értek el. A diósgyőriek január 2-án 56 százalé­kot jelentettek. A diósgyőri durvádén, gerde 2-án 121.2 százalékot ért el, el­sején nem dolgozott. A két. nap eredménye arra figyel, mez!éti ózd és Diósgyőr kohászait, műszak; vezetőit, hogy igyekezzenek pótoln; a hiányt s már most. január első hetében úgy dolgozzanak, hogy hóvégi hajrá ne legyen. Az új esztendőben megkétszerezett erővel dolgoznak a taktaharkányi dolgozó parasztok A taktaharkányi dolgozó pa­rasztok vidáman, boldogan üranepel- te-k Szilveszter es­téjén. Sokan hízót vágtak, a meghitt meleg családi ott­honokban az új esztendőről beszél­gettek. Fékei Sán­dor, Skaruf« Jó­zsef és Svujka Ist­ván egyénileg dol­gozó paraszt is vi­dáman töltötte az ó-esztendő utolsó napját­C vajka István - 3 és fél má­zsás hízójából 80 liter zsír lett, amely bőven elég a családnak az új esztendőben. A dolgozó pa­- ra sztok most kétszeres erővel dolgoznak, máris készülnek a tavaszi munkára, a szán­tás-vetésre. Meg­kezdték a vető­gépek, ekék és egyéb felszerelések kijavítását. Többen trágyát hordanak a földekre, ezzel is fokozni akarják a terméshozamot. Ebben a munkában Nagy József Í9 Svajka István mu­tat példát dolgozó­társainak. A taktaharkányi dolgozó pa­rasztok eredmé­nyesen gazdálkod­tak az elmúlt esz­tendőben, s ebben az évben még job­ban dolgoznak a maguk és a haza javára. Gyenge teljesítmény Márta bányán Január 3-án Múrta-búnya alig 50 százalékra teljesítette tervét. Embe­reket is alig lehetett látni a bánya környékén, pedig egyébként az üzemben nagy a sürgés-forgás, lük­tet a munka. Márta-bánya az elsők között fejezte be az 1953-as évet. Most az új év első napjaiban vi­szont nincs mivel dicsekednie. A gyenge teljesítmény oka Kris­tóf elvtárs, a mártabányai üzem ve­zetőjének felvilágosítása szerint az, hogy nem jöttek be a vidéken lakó bányászok. Bizonyára a hófúvás miatt maradtak ki a munkából. A mulasztást pótolni kell, fokozottabb figyelmet kell fordítani az üzemve­zetőségnek a munkafegyelemre. Ne engedje meg, hogy az emberek egyre-másra kimaradjanak a mun­kából. A jelenlegi esetet is szigorúan ki kell vizsgálni. Reméljük, hogy a gyenge kezdés után hamarosan arról adhatunk hírt, hogy Márta-bánya régi hírne­véhez méltóan teljesíti feladatát, s az elsők között lesz az első negyed­évi terv teljesítésében is. AZ UJ KORMYPROBRAM NYOMÁN A szántóföldi növény termelés, va­lamint a gyümölcstermelés új nö­vényvédő gépet kap. A mezőgép­szerkesztő iroda a közelmúltban ter­vezte meg a PP jelzésű, légporlasz- tásos rendszerű permetező- és por­zógépet. Az új típusú gép, amilyen­hez hasonlót Magyarországon még nem használtak, nagy hasznára lesz a növényvédelemnek. A légporlasz- tásos rendszer nagy előnye, hogy a permetlé területegységre, vagy egy fára eső mennyisége jelentős mér­tékben csökkenthető, mert a köd- szerünél is finomabb tömény per­metlé nagyobb hatású a más rend­szerű gépeknél. Különösen nagy je­lentősége van ennek olyan vidéke­ken, ahol nagyobb mennyiségű víz nem áll rendelkezésre, a gép fel­használható permetezésre és poro­zásra, vagy a kettő kombinációjára: nedves porozásra. • Sztálinvárosban mintegy 14— 15 909 dolgozó veszi igénybe rend­szeresen a közétkeztetést. A techni­kumi negyedben január 3-án fejező­dött be az üzemélelmezési vállalat üzemi konyhájának átalakítása és ezzel 15-re emelkedett a konyhák A mezőgazdaság fejlesztéséről szó­ló párt- és minisztertanácsi határo­zat a budapesti gyujtógyertyagyár dolgozóit is nagyobb feladatok meg­oldására mozgósítja. Az új tervév­ben a tavalyinál sokkal több traktor készül, amelyeket az üzemnek kell ellátnia gyújtógyertyákkal. A mező- gazdasági traktorok indítószerkeze- téhez ötezerháromszáz gyújtógyer­tyát készítenek el az üzemben az év első három hónapjában. • A salgótarjáni vastömegeikkipari vállalat dolgozói az új év első mun­kanapján a régiek mellett újabb köz­szükségleti cikkek gyártását kezdték meg, köztük konyhareszelőt, galus­kaszaggatót, levesszűrőt, szenesládát, vaslábtörlőt, mosófazekat és egyéb cikket készítenek. • A Rákosi Művek szerkezet- és emelőgépgyárának dolgozói is kive­szik részüket a mezőgazdaság gépe­sítésével kapcsolatos feladatok vég­rehajtásából. Január 3-án elkészítet­ték a vetőgépek gyártásához szüksé­ges sablonokat, még e hó folyamán elkészül az első varrógép prototípu­sa és haladéktalanul megkezdik az első, ötven darabból álló vetőgépso­rozat gyártását. Az RM szerkezet- és emelőgépgi'ár dolgozói az első ne­gyedévben 250 vetőgépet gyártanak. AZ ÚJ ÉV ELSŐ NAPJAI A DIÓSGYŐRI KOHÁSZATBAN Vasárnap, 1954. január 3. Meg reggel 7 óra sincs, de a diós­győri martin üzemvezetőségén már egy csoport bosszús ember tanácsko­zik. — Szóval ez így nem megy — jegy­zi meg az egyik. — Ez bizony igen rossz folytatása a január elsejei szép eredménynek, — teszi hozzá a másik. A Kossuth rádió bemondta, hogy a diósgyőri martinászok nagyszerűen kezdték az új évet, 110 százalékra teljesítették a napi tervet, 130 tonna acélt adtak terven felül, s most ilyen csúnyán visszaestünk __ mondja Tőrök elvíárs, a martin párttitkára. Majd Baán elvtárs gyár- részlegvezető fakad ki haragosan. — Az ördögbe is, a nagyolvasztó­müvünk jól »leültetek« bennünket. De hát mi történt, miért ez az el. kedvetlcnedés? Nehéz az első pilla­natban kiigazodni, öt-hat ember egy­szerre kérdez, egyszerre magyaráz. — Adjuk össze a súlyokat, nézzük mit jelenthetünk január 3-án reggel — szól ismét Baán elvtárs. Rövid számolás következik. Elő­kerülnek a logarlécek. Hát igen . . 97 százalék bárhogy számítgatjuk is. — Hogyan is állunk a havi tervvel? — Ismét számok röpködnek a levegő­ben. — 103.5 százalék január 1—3-lg. Kicsit megnyugszanak. Akkor még nem állunk éppen rosszul az első negyedév» töt vÜHalésokkal, A diósgyőri martinászok arra ad­ták szavukat, hogy januárban, feb­ruárban és márciusban 102 százalék­ra fogják teljesíteni a havi tervet. Ahhoz, hogy az üzem a sztahánovista kitüntetést elnyerje az új évben, erre a tervteljesítésre szükség van. Aztán a kongresszusi verseny is itt van. Már éppen lecsendesedett a vita. mikor újabb hír érkezett. — A IV_.es kemence hidegen csa­polt, közel 50 tonna acél kárbaveszett. — Ki volt az acélgyártó? — hang­zik a kérdés. — Lakatos Béla. Többen legyintenek. — A főcsere, pes. Onnét kapta Lakatos elvtárs ezt a nevet, mivel az ő műszakján csapol­tak az elmúlt évben is legtöbbször hidegen. Most, január 2-án reggelre is a IV.es kemence egyik üstjéből alig jött k; néhány tonna, a többi le- cserepesedett, befagyott. Újabb számolás következik. Kide­rült, hogy a diósgyőri martin január 2_án mindössze 91.8 százalékra telje­sítette a napi tervet és így a havi­ban éppen hogy meg van a 100 szá­zalék. Külső és belső hiba akadályoz­za a munkát. — Szerencse még, hogy a nagyolvasztómü és a IV. kemence »rendbehozott« bennünket — állapít­ják meg többen is. — Azonnal villámot festeni Lakatos elvtársnak — mondja Török elvtárs. — Ki kell érte küldeni a diszpécser kocsit, be kell hozatni és felelősségre vonni. Baán elvtárs közben a nagyolvasz­tómű gvárrésziegvezetőjét keresi te­lefonon. __ Halló! . . . Gácsi elvtársat ké­rem. — Igen várok. — Halló . . . Gá­csi elvtárs te vagy az? . . . mondd, mjt csináltatok január 2.án. Martin­kemencéink 3—4 órát vártak a nyersvasra, s közben ti meg szilárdra csapoltok Miért állítotok be 4 üstöt i3, a hár­mashoz, míg az I.es kohónak egy sem jutott? Itt állunk nyersvas nél­kül. . . . Rendben van, én megnyugszom — válaszol Gácsi elvlársnak ... de még egy-két ilyen nap s aztán mehe­tünk a sóhivatalba . . . Alighogy leteszi a kagylót, a durva- hengerde jelentkezik. Hejner elvtárs érdeklődött, mi, lesz az öntecsekkel. Sztarovecki elvtárs röviden vágóija a január 2-i gyenge teljesítmény okát. A nagyolvasztómű alig teljesí­tett 58 százalékot, s ilyen termelés mellett is 25 százalékot tett ki, amit üsthiány miatt szilárdra csapoltak. A vitát hosszú hallgatások szakít­ják meg. Bizony el-elakad a szó a bosszú­ságtól. így folytatni, jól induló első nap után az új évet — nem valami kecsegtető dolog. Az egésznek az oka Gácsi elv. társ utasításának merev végrehajtása — szólnak ismét a martinászok. Gácsi elvtárs grafikon szerint, akar­ja biztosítani az üstöt a kokillákhoz. Erre a III. számú kohót tehát biz'o- sítják üsttel, az I.esnek meg nem jut egy sem. Pedig menetközben láthatták volna, hogy mi a teendő. Egy nap 511 tonna' folyékony nyersvasat termelni és 130 tonnát szilárdra csapolni — több a soknál. S még súlyosbította a helyzetet a IV-es kemence esete. — Találkoztam reggel Lakalos acél­gyártóval — mondja Török elvtárs. — Olyan nyugodtan ment haza, mint, aki a legjobban végezte dolgát, holott 50 tonna acélt dobott ki az ablakon, mert ismét hidegen csapolt. A reggeli beszélgetés véget ért a diósgyőri martin üzemvezetőségén. Mindenki a dolgára siet, hogy sürgő­sen intézkedjék ki.ki maga posztján a hiba kiküszöbölésére. Igv kezdődött az újesztendő harmadik napja a diós­győri kohászatban. Rossz kezdés, de még jó figyelmeztetés. Még pótolni lehet a mulasztási. Eh­hez azonban az kell, hogy a nagyol- vasztómű sürgősen javítson a mun­káján, adjon nyersvasat elegendőt és jó minőségűt, a martinászok pedig fi­gyelmeztessék Lakatos elvtárs acél­gyártót. hogy akkor és úgy csapol­jon, amikor az adagból egv deka sem vész kárba. (bodáj! ■ pu^i^u^r^^ ^b jp^« y o^ w * w ^b £1 Jj^' ^mÉ |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom