Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-16 / 294. szám
Szerda, 1953. december 16. ÉSZÁKMÁGYARORSZAG Az új bérezésről beszélnek Barossaknán is ' Muzsikaszó hallatszik a felolvasó teremből. A ropogós csárdás felpezsdíti az ember vérét. A perecesi zenészek köszöntik kedvenc dalukkal a munkába induló barossaknai akkoriban a bányásszal, nem úgy, mint most. A népi demokrácia igen megbecsül bennünket. Két éve, a bányamérésnél dolgozom, igen örülök, hogy kormányunk újabb rendelkezése —• ugyanúgy, mint az ezekelőtti — kiterjed ránk is. Nékünk is emelkedni fog a keresetünk. bányászokat. A bányászok örömből csillogó szemekkel hallgatják a rövid műsort. Arcukra van írva gondolatuk. Érdemes ma bányásznak lenni. A legmegbecsültebb emberek közé tartozunk. —• Mindannyian egyre kormányunk legutóbbi rendelkezésére gondolnak. A délutánosok között van Kovács Márton 26 főből álló DISZ brigádja. A brigádtagok tudják, hogy vezetőjüknek régen fáj a foga egy motorkerékpárra. — Na, fiúk — szól hétfőn délután Kovács Márton —, tavaszra meg lesz a motorkerékpár. Az új bérezés alapján, na tovább tartjuk a 120 százalékot — 600—700 forinttal emelkedik keresetünk. Több is lehetne, az-igaz, csak ahhoz csille kéne. Goór András 4 tagú feltáró munkacsapata tagjai között is az új bérrendszerről folyik a vita. — Na, ide figyeljetek. Én tegnap este kiszámoltam — szól Goór elvDecember 14-cn az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói kitűnő eredményeket értek el a napi lerv teljesítésében. Mind a négy döntő üzemük teljesítette a tervét. Ezzel megelőzték vetélytársukaí a diósgyőri kohászokat. ÓZD: Kohó: 100 százalék, martin 100 százalék, durvahengerde 102.3 szazaiéit, finomhengerde 100.9 százalékot jelentett. Tárnák hősei, több szenet a hazának ! Rohamosan közeledik az év vége. Az idő is egyre hidegebbre fordul. Mindez sürgetően azt mondja: Borsodi bányászok, tárnák harcosai, adjatok több szenet a hazának! Kormányunk újabb gondoskodására, a bányászok bérezésének rendezésére tettekkel válaszolni dicsőséges kötelesség! m. Kétszáz éves a magyar szénbányászat. Erre az évfordulóra kezdeményezett országos versenyben a borsodi bányászoknak a legjobbak között kell lenniük. Úgy kell dolgozni az „Emlék-múszak“ napjaiban, mint a diósgyőri Annabánya dolgozói, akik azt fogadták, hogy a havi tervet legalább 106 százalékra teljesítik. Úgy kell dolgozni ebben a versenyszakaszban, ahogyan a somsályiak teszik. Elhatározták, hogy az év végéig 450 tonna szenet termelnek terven felül. Rajta hát, fogjanak hozzá a borsodi bányák elmaradt vállalatai, hogv szilárd munkafegyelemmel, egyakarattal teljesítsék a tervet és mind több szenet adjanak a hazának. December 14: O/d-Diósgyőr 4:2 DIÓSGYŐR: Nagyolvasztó 82 6, mariin 100.3, durvahengerde 86.5, finomliengcrde 104. Az eredmény Ózd javára 4:2. Rajta ózdi kohászok, fokozni a versenyt s az év végére behozni a lemaradást Diósgyőrrel szemben. Kemény munkára van szükség, mert a diósgyőriek nem hagyják magukat egykönnyen megelőzni. Fejezzük be az őszi mélyszántást! A falvak dolgozói között akadnak, akik azt gondolják, hogy az őszi mélyszántás fölösleges, a tavaszi szántás mindent pótol. Nem ismerik fel ezek, hogy az ilyen maradi gondolkodással saját maguknak és egész dolgozó népünknek kárt Gkoznak, hiszen a megfelelő mélységben végzett, őszi mélyszántás jelentősen javítja a talajt, növeli a terméshozamot. Ezt igazolja, hogy az őszi mélyszántásban vetett cukorrépa átlagban 10 százalékkal fizet többet; holdanként 10—15 mázsával több termésre számíthat az a gazda, aki a mélyszántással nem marad adása a földneK. Minden tavaszi növény meghálálja ezt a munkát, s a többlet- termésből bőven megtérül a szántás költsége is. Emellett a terméshozamok fokozása mellett megmutatkozik az őszi mélyszántás jelentősége abban is, hogy elősegíti a tavaszi vetés gyors befejezését. A simítót nyomon követheti a vetőgép. Korán földbe kerülhet a mag, míg ha tavasszal szántunk, napok, sőt hetek után lehet csak vetőágyat készíteni. igyekezzünk tehát az őszi mélyszántással, hogy a kedvező időjárás alapos kihasználásával minél nagyobb területen tudjuk a fontos munkát elvégezni. Az őszi mélyszántás határideje napokkal ezelőtt lejárt, a megyében azonban december 10-ig még mindig csak 59.5 százalékban teljesítettük a mélyszántási tervet. A járások versenyében Sárospatak 95.7. Sátoraljaújhely 94 és Abauj- szántó 81.8 százalékkal vezet. Még mindig gyenge az eredménye a putnoki, a szikszói és az ózdi járásnak. Az őszi mélyszántás elvégzésében elmaradt községek és járások kövessék az élenjárók példáját, hogy előirányzatukat még a tél beállta előtt teljesíteni tudják. Olaszországban kedden reggel megkezdődött az országos sztrájk határozták e], tiltakozásul a munkáltatók szervezeteinek a szakszervezetek követeléseivel szemben tanúsított makacs magatartása ellen. A szakszervezetek követelik a bérek emelését, a bérkategóriák összevonását, az egyes vidékek közötti fizc-> tési különbségek megszüntetését* Rdenauer tárgyalásai a nyugati hatalmak külügyminisztereivel társ —, ha csak 112 százalékot érünk el naponta, akkor is 77 forintot keresünk egy műszakon. Ez nagyjában egy hónapban 2897 forintot tesz ki. így az üzem is teljesítene tervét —, vetik közbe. Meg mi is hamarább megvalósítanánk a „magunk tervét". — Ha minden jól megy — folytatja tovább — az új bérezés lehetővé teszi, hogy nem kölcsönből, hanem saját erőmből tudom felépíteni a Két szoba-konyhás házamat. Karácsonyra például meglepetésül szánok az asszonynak egy szép ruhát. A II. osztályos Évikének számológépet veszek, a 4 éves András- ka kerékpárt kap. A kisvonat gyorsan igyekszik lefelé a lejtőn. A délelőtti műszakban dolgozó bányászok beszélgetnek a kocsiban. Gárdái János már 38 éve járja a bányát. Elmeséli társainak, hogy édesapja is bányász volt, tizen voltak testvérek. A 10 fiú közül 8-an a bánya mélyét járják. Hosszú idő volt ez a 38 év. Keveset törődtek Á bányászok példát mutat Királd, I Farkaslyuk és Diósgyőr | Az évi terv sikeres teljesítéséért vívott nemes párosversenyben — mint a megelőző hónapokban — jelenleg is Somsály derék bányászai vezetnek. December 14-ig havi tervüket 108.5 százalékra teljesítették. Királd élő példája annak, hogy ahol nem tűrik a fegyelemlazitást. ha tervszerű munka folyik a feltárásnál, a siker nem marad el. Az év elején — egészen az utolsó hónapokig — Királd nem tartozott a legjobbak közé. Ma az Ózdi Szén- bányászati Tröszt egyik élenjáró üzeme és a borsodi bányák versenyében 107.6 százalékos havi eredménnyel a büszke második helyet tartja. Farkaslyuk december 14-én 106.2 százalékos havi eredményt jelentett. Ma ennél a bányavállalatnál műszaki vezető és bányász szilárd elhatározása: becsülettel végrehajtani az évi tervet. Farkaslyuk ma a borsodi bányák versenyében a legjobbak között a harmadik helyen áll. versenyében szégyenletesen lemaradt Rutfolf- telep, Sajószenipéíer és Sajóüazinc A borsodi bányák versenyében az utolsó három vállalat Rudolftelep. Sajókazinc és Sajószentpéter. Közel 18.373 tonna szénnel adtak kevesebbet a borsodi bányák. Ennek oka, hogy az utóbbi időben, nagymértékben meglazult a munkafegyelem. Ennyi szénnel kevesebb jutott az iskoláknak, a kórházaknak, a családi otthonoknak. Rudolftelep mindössze 80.4 százalékra teljesítette decemberi esedékes tervét. Sajókazinc sem büszkélkedhet 80.8 százalékos havi teljesítéssel. Sajószentpéter december 14-ig 85.1 százalékra teljesítette havi tervét. Az élenjárók példáját követve, válaszoljanak Sajószentpéter, Sajókazinc és Rudolftelep bányászai, de különöskép a Borsodi Szénbányászati Tröszt elmaradt vállalatai a kormány messzemenő gondoskodására, a sok-sok könnyítést hozó új bérezésre. A francia lapol Páris (TASZSZ) A párisi sajtó nagy figyelmet fordít az utóbbi napokban Adenauer bonni kancellár, valamint Francia- ország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminiszterei közt lefolyt párisi tárgyalásokra. Mint ismeretes, Eden angol külügyminiszter és Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere azért utazott Párisba, hogy résztvegyen az atlanti tanács december 14-én megnyílt ülésszakán. A „Figaro'* jelenti, hogy Dulles Adenauerral folytatott megbeszélésein ismertette Adenauerral a bermudai értekezlet eredményeit, valamint érintette a négy nagyhatalom értekezletének kérdését. A párisi lapok kommentárjai rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere párisi tartózkodását arra használja fel, hogy megsürgesse Franciaországtól az „európai hadseregről" szóló szerződés ratifikálását. A szemleirók cikkeiben érezhető az a riadalom, amelyet a nyugati minisztereknek Adenauerrel — az „európai hadsereg** hívével — folytatott tárgyalásai keltettek. Adenauer Párisban : kommentárjai tartott sajtóértekezletén feltárta rc- vans-törekvéseit. „Azt mondják, Adenauer kancellár feladata abban áll — írja a „Libération“ — hogy „megnyugtassa" a franciákat és megmutassa nekik az „európai hadsereg" és az egyesített Európa előnyeit. .. Adenauernek mindössze arról sikerült meggyőznie bennünket, hogy politikája annak a pángermán politikánakl folytatása, amelyet Bismarck, II, Vilmos császár, Strese- mann és Hitler folytatott.“ „Lehetetlen — írta a „Le Monde“ —, hogy Adenauer ne tudja: a legtöbb francia ellene van annak a gondolatnak, hogy az „európai védelmi közösségben" Franciaország részben mondjon le szuverenitásáról, ugyanakkor, amikor Németország, mint a közösség tagja, függetlenséget kapna.. .'* Bidault és Adenauer a Saar-kér- désről tárgyalt. A tárgyalások után közleményt adtak ki, amelyben az e kérdésben „elért eredményekről** van szó. Pertinax azonban a „France Soir“ című lapban kételyeit fejezi ki a közleményben kifejezett optimizmust illetően. Az elmélet napi kérdéseid A 991\EP“ politika jeUemző vonástii hazánkban A Központi Vezetőség június 27— 28-i határozata, a kormány programja új fejezetet nyitott' népi demokráciánk történetében. Pártunk Központi Vezetősége feltárta azokat a hiányosságokat, amelyek gátolták a szocializmus gazdasági alaptörvényének teljesmérvű érvényesülését. A nehézipar túlzott ütemű fejlesztése mellett elfeledkeztünk arról, hogy hazánk szocialista építése a munkásosztály és az egész dolgozó nép életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének szakadatlan emelkedésével kell járnia. A Központi Vezetőség határozata számos problémát vetett fel, amelynek meg nem értése a széles néprétegekben, de a párttagságban, sőt egyes vezetők között is zavart okozott. Ezt igazolja a Központi Vezetőség október 31-iki határozata is, mely rámutatott arra, hogy pártunk politikáját még olyan felelős szervben sem értették meg, mint az Országos Tervhivatal. Ezt kihasználva, az ellenség is működésbe kezdett eddig elért vívmányaink ellen és főleg falun megpróbálta a termelőszövetkezetek szétbomlasztását. Ugyanakkor az üzemekben a munkafegyelem és a tervfegyelem terén végzett romboló munkát. A budapesti pártaktíva tanácskozásán Rákosi elvtárs félreérthetetlenül megvilágította pártunk politikáját, amikor kijelentette: „A rendszabályok, melyeket pártunk javasol, továbbra is a szocializmus építését tűzik ki célúi*‘ Ez követeli meg, hogy a most folyó pártoktatási évben elméletileg is megismerjük hazánk szocialista építésének soronlé- vő feladatait és harcba induljunk minden ellenséges nézettel szemben. Mindenekelőtt látnunk kell, hogy jbasánk és vele együtt a többi népi demokratikus állam a társadalmi és gazdasági fejlődés új szakaszában — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet szakaszában van. Ez azt jelenti, hogy bennük még mindkét társadalmi forma objektív gazdasági törvényei érvényben vannak. A proletárdiktatúra időszakában azonban az állandóan fokozódó nsztályharc kiszorítja a kapitalizmus még meglévő objektív gazdasági törvényeit és azok helyét a fejlődő szocializmus objektív gazdasági törvényei foglalják el. Ahhoz, hogy a kapitalizmus gazdasági törvényeit a szocializmus gazdasági törvényei váltsák fel, időre van szükség. Ez döntő feltétele a termelőerők és termelési viszonyok közötti összhang kialakulásának. Az átmeneti időszakot Marx is feltétlenül szükségesnek tartotta, ennek az időszaknak gyakorlati módszereit azonban Lenin elvtárs dolgozta ki 1921—22-ben — rámutatva arra. hogy „ne számítsunk közvetlen kommunista átmenetre". Sztálin elvtárs ezt a kérdést így jellemezte: „az új gazdasági politika a proletárdiktatúrának arra irányuló politikája, hogy ne közvetlen termékcserével, ne piac nélkül és a piac megkerülésével, hanem a piac kihasználásával, a piac útján küzdje le a kapitalista elemeket és építse fel a szocialista gazdaságot." A polgári forradalmak eredményeképpen a politikai hatalom összhangba kerül a meglévő gazdasági rendszerrel, mivel lényegében az egyik kizsákmányoló osztályt a másik kizsákmányoló osztály váltja fel. így a kizsákmányolás továbbra is megmarad. A szocialista forradalomban azonban a proletariátus előbb a politikai hatalmat ragadja meg, mivel a termelőeszközök csak ennek segítségével válhatnak magántulajdonból társadalmi tulajdonná, amely a kizsákmányolás megszüntetésének alapfeltételei Ebből következik, hogy a polgári forradalom nem tömörítheti a tömegeket a burzsoázia köré, mivel az nem oldja meg a dolgozó nép követeléseit. A szocialista forradalom azonban mindvégig a tömegek mozgalma, mivel a munkás-paraszt szövetségen alapul. A termelési eszközök tulajdonában végbement változások a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet döntő tényezői Az átmenei idején ezért fokozódik a megdöntött kizsákmányoló osztály ellenállása a szocializmus erőivel szemben. Az iparban a fejlődés meglehetősen gyorsiramú. A mezőgazdaságban viszont a fejlődés üteme lényegesen elmaradt az ipar fejlődése mellett A mezőgazdaság lassú fejlődése azonban akadályozza az eqész népgazdaság fejlődésének ütemét is. A szocializmus építésében ott követtük el a legnagyobb hibát — mutat rá a Központi Vezetőség határozata —, hogy nem vettük figyelembe a nehézipar gyorsiramú fejlesztése mellett a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Ezzel megsértettük a népgazdaság arányos fejlesztésére vonatkozó gazdasági törvényt A nehézipar túlzott ütemű fejlesztése ezért nem járt az egész dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan emelkedésével, sőt akadályozta azt Mindez azt vonta maga után, hogy a dolgozó tömegeknek nem biztosíthattuk kellőképpen növekvő igényeik kielégítésére: a fogyasztási cikkeket. Ezeket a hibákat úgy követtük el hogy nem vontuk le eléggé a tanulságot a Szovjetuniónak az októberi szocialista forradalom utáni helyzetéről. Nem hasonlítottuk össze azt a mi felszabadulás utáni helyzetünkkel. Az októberi forradalom győzelme után a Szovjetúnió egyedül állt ,a világkapitalizmus tengerében*s egy pusztító polgárháború, az intervenció után más viszonyok között kezdte el a szocializmus felépítését A Szovjetúnió ebben az időben politikailag már a világ legfejlettebb országa volt, gazdaságilag azonban magán viselte a cári Oroszország szörnyű elmaradottságát. A „NEP‘* politika megkezdése idején az országban a kapitalizmus, a szocializmus és a kisárutermelés formái egyaránt megtalálhatók voltak. Az átmeneti korszaknak ezek a sajátosságai a mi viszonyaink között is érvényesülnek, de mi elkerültük a polgárháborút és lényegesen kedvezőbb viszonyok között kezdhettük el a szocialista építő munkát. Nálunk aránylag fejlett volt az ipar és ennek arányában a mezőgazdaság is előrehaladottabb volt. mint a forradalom utáni Szovjetúnióban. Mi nem a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez fogtunk hozzá, hanem az ipar és elsősorban a nehézipar nagyarányú fejlesztését kezdtük el a fordulat éve után, amikor már eldőlt, hogy a* szocializmus felé tartunk. A mezőgazdaság szocialista átszervezésénél — a termelőszövetkezetek szervezésénél is — a mennyiségre törekedtünk, keveset törődve azzal, hogy a már meglévő szocialista szektort megerősítsük és azokat valóban követendő példaként állítsuk dolgozó parasztságunk elé. Keveset törődtünk azzal is, hogy a piac által meggyorsítsuk az áruforgalmat, ahol dolgozó parasztságunk értékesítheti terményfeleslegeit. Ehelyett, mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta a Központi Vezetőség október 31-i ülésén, felemeltük a beadási kötelezettséget, hogy pótolni tudjuk a hiányzó terménymennyiséget A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata kimondja a mezőgazdaság erőteljesebb fejlesztésének szükségét, az iparfejlesztés lassúbb üteme mellett figyelembe véve Lenin elvtárs tanítását, amely szerint „a város és falu, az ipar és mezőgazdaság összefogása érdekében bizonyos ideig fenn kell tartani az árutermelést, az adás-vétel útján". Több elvtársunkban felvetődött az a gondolat, vájjon nem jelentenek-e pártunk határozatai és kormányunk intézkedései visszavonulást? Erre Rákosi elvtárs adta meg a választ a Központi Vezetőség október 31-i ülésén, amikor elmondotta: „Azok az intézkedések, melyeket most pártunk és kormányunk e téren foganatosít, nem a „NÉP" kezdetét* jelentik, hanem azoknak a hibáknak a kijavítását, melyeket a „NÉP*' eddigi alkalmazása folyamán elkövettünk." A Központi Vezetőség nagyjelentőségű határozatai előtérbe állítják a „NÉP" politika alkalmazását, amelynek céiia az egész dolgozó nép életszínvonalának emelése. Ez a politika biztosítékát jelenti a munkásparaszt szövetség megszilárdításának. A „NÉP" a munkásosztály politikája. Minden erőnkkel küzdenünk kell azért, hogy pártunk és kormányunk politikája érvényesüljön gazdasági életünk minden vonalán, hogy az átmenet eddigi szakaszában elkövetett hibákat minél előbb kijavítsuk. Vissza kell vernünk és meg kell semmisítenünk minden ellenséges támadást. amely a dolgozó nép érdekében hozott határozatok elé akadályokat próbál gördíteni. De fel kell vennünk a harcot azokkal a jobb- és baloldali elhajlásokkal szemben is, amelyek az osztályellenség malmára haitiák a vizet. Sztálin elvtárs azt tanítja: „A párt- és gazdasági funkcionáriusoknak nemcsak szakembereknek kell lenniök. akik jól értik mesterségüket. hanem politikusoknak és közéleti embereknek is, akik érdeklődnek az ország sorsa iránt, ismerik a társadalmi fejlődés törvényeit, alkalmazni tudják ezeket a törvényeket." Ennek alapfeltétele, hogy növeljük elméleti tudásunkat és a marxiz- mus-leninizmus tanításaiból erő; merítve, küzdiünk az átmeneti nehézségek legyőzéséért. STRICZ JANOS a megyei eb, "éti j tanácsadó tagja Róma (MTI.) Kedden reggel 6 órakor megkezdődött hatmillió olasz ipari munkás 24 órás sztrájkja, — jelenti az AFP. — A sztrájkot a CGIL és a CISL közösen határozta el. A sztrájkot első figyelmeztetésként
