Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-16 / 294. szám

Szerda, 1953. december 16. ÉSZÁKMÁGYARORSZAG Az új bérezésről beszélnek Barossaknán is ' Muzsikaszó hallatszik a felolvasó teremből. A ropogós csárdás fel­pezsdíti az ember vérét. A perecesi zenészek köszöntik kedvenc daluk­kal a munkába induló barossaknai akkoriban a bányásszal, nem úgy, mint most. A népi demokrácia igen megbecsül bennünket. Két éve, a bányamérésnél dolgo­zom, igen örülök, hogy kormányunk újabb rendelkezése —• ugyanúgy, mint az ezekelőtti — kiterjed ránk is. Nékünk is emelkedni fog a kere­setünk. bányászokat. A bányászok örömből csillogó szemekkel hallgatják a rö­vid műsort. Arcukra van írva gon­dolatuk. Érdemes ma bányásznak lenni. A legmegbecsültebb emberek közé tartozunk. —• Mindannyian egyre kormányunk legutóbbi rendel­kezésére gondolnak. A délutánosok között van Kovács Márton 26 főből álló DISZ brigádja. A brigádtagok tudják, hogy veze­tőjüknek régen fáj a foga egy mo­torkerékpárra. — Na, fiúk — szól hétfőn délután Kovács Márton —, tavaszra meg lesz a motorkerékpár. Az új bérezés alapján, na tovább tartjuk a 120 százalékot — 600—700 forinttal emelkedik keresetünk. Több is lehetne, az-igaz, csak ah­hoz csille kéne. Goór András 4 tagú feltáró mun­kacsapata tagjai között is az új bérrendszerről folyik a vita. — Na, ide figyeljetek. Én tegnap este kiszámoltam — szól Goór elv­December 14-cn az Ózdi Kohá­szati Üzemek dolgozói kitűnő ered­ményeket értek el a napi lerv tel­jesítésében. Mind a négy döntő üze­mük teljesítette a tervét. Ezzel meg­előzték vetélytársukaí a diósgyőri kohászokat. ÓZD: Kohó: 100 százalék, martin 100 százalék, durvahengerde 102.3 sza­zaiéit, finomhengerde 100.9 százalé­kot jelentett. Tárnák hősei, több szenet a hazának ! Rohamosan közeledik az év vége. Az idő is egyre hidegebbre for­dul. Mindez sürgetően azt mondja: Borsodi bányászok, tárnák harco­sai, adjatok több szenet a hazának! Kormányunk újabb gondoskodá­sára, a bányászok bérezésének rendezésére tettekkel válaszolni dicsősé­ges kötelesség! m. Kétszáz éves a magyar szénbányászat. Erre az évfordulóra kezde­ményezett országos versenyben a borsodi bányászoknak a legjobbak között kell lenniük. Úgy kell dolgozni az „Emlék-múszak“ napjaiban, mint a diósgyőri Annabánya dolgozói, akik azt fogadták, hogy a havi tervet legalább 106 százalékra teljesítik. Úgy kell dolgozni ebben a ver­senyszakaszban, ahogyan a somsályiak teszik. Elhatározták, hogy az év végéig 450 tonna szenet termelnek terven felül. Rajta hát, fogjanak hozzá a borsodi bányák elmaradt vállalatai, hogv szilárd munkafegyelemmel, egyakarattal teljesítsék a tervet és mind több szenet adjanak a hazának. December 14: O/d-Diósgyőr 4:2 DIÓSGYŐR: Nagyolvasztó 82 6, mariin 100.3, durvahengerde 86.5, finomliengcrde 104. Az eredmény Ózd javára 4:2. Rajta ózdi kohászok, fokozni a versenyt s az év végére behozni a lemaradást Diósgyőrrel szemben. Ke­mény munkára van szükség, mert a diósgyőriek nem hagyják magu­kat egykönnyen megelőzni. Fejezzük be az őszi mélyszántást! A falvak dolgozói között akad­nak, akik azt gondolják, hogy az őszi mélyszántás fölösleges, a tava­szi szántás mindent pótol. Nem is­merik fel ezek, hogy az ilyen ma­radi gondolkodással saját maguk­nak és egész dolgozó népünknek kárt Gkoznak, hiszen a megfelelő mélységben végzett, őszi mélyszán­tás jelentősen javítja a talajt, nö­veli a terméshozamot. Ezt igazolja, hogy az őszi mélyszántásban vetett cukorrépa átlagban 10 százalékkal fizet többet; holdanként 10—15 má­zsával több termésre számíthat az a gazda, aki a mélyszántással nem marad adása a földneK. Minden tavaszi növény meghá­lálja ezt a munkát, s a többlet- termésből bőven megtérül a szán­tás költsége is. Emellett a terméshozamok foko­zása mellett megmutatkozik az őszi mélyszántás jelentősége abban is, hogy elősegíti a tavaszi vetés gyors befejezését. A simítót nyomon kö­vetheti a vetőgép. Korán földbe ke­rülhet a mag, míg ha tavasszal szántunk, napok, sőt hetek után lehet csak vetőágyat készíteni. igyekezzünk tehát az őszi mély­szántással, hogy a kedvező időjárás alapos kihasználásával minél na­gyobb területen tudjuk a fontos munkát elvégezni. Az őszi mélyszántás határideje napokkal ezelőtt lejárt, a megyé­ben azonban december 10-ig még mindig csak 59.5 százalékban tel­jesítettük a mélyszántási tervet. A járások versenyében Sárospatak 95.7. Sátoraljaújhely 94 és Abauj- szántó 81.8 százalékkal vezet. Még mindig gyenge az eredménye a putnoki, a szikszói és az ózdi já­rásnak. Az őszi mélyszántás elvégzésé­ben elmaradt községek és járások kövessék az élenjárók példáját, hogy előirányzatukat még a tél be­állta előtt teljesíteni tudják. Olaszországban kedden reggel megkezdődött az országos sztrájk határozták e], tiltakozásul a munkáltatók szervezeteinek a szakszervezetek követe­léseivel szemben tanúsított makacs maga­tartása ellen. A szakszervezetek követelik a bérek emelését, a bérkategóriák össze­vonását, az egyes vidékek közötti fizc-> tési különbségek megszüntetését* Rdenauer tárgyalásai a nyugati hatalmak külügyminisztereivel társ —, ha csak 112 százalékot érünk el naponta, akkor is 77 forintot ke­resünk egy műszakon. Ez nagyjában egy hónapban 2897 forintot tesz ki. így az üzem is teljesítene tervét —, vetik közbe. Meg mi is hamarább megvalósítanánk a „magunk tervét". — Ha minden jól megy — folytatja tovább — az új bérezés lehetővé te­szi, hogy nem kölcsönből, hanem saját erőmből tudom felépíteni a Két szoba-konyhás házamat. Karácsonyra például meglepetésül szánok az asszonynak egy szép ru­hát. A II. osztályos Évikének szá­mológépet veszek, a 4 éves András- ka kerékpárt kap. A kisvonat gyorsan igyekszik le­felé a lejtőn. A délelőtti műszakban dolgozó bányászok beszélgetnek a kocsiban. Gárdái János már 38 éve járja a bányát. Elmeséli társainak, hogy édesapja is bányász volt, tizen voltak testvérek. A 10 fiú közül 8-an a bánya mélyét járják. Hosszú idő volt ez a 38 év. Keveset törődtek Á bányászok példát mutat Királd, I Farkaslyuk és Diósgyőr | Az évi terv sikeres teljesítéséért vívott nemes párosversenyben — mint a megelőző hónapokban — je­lenleg is Somsály derék bányászai vezetnek. December 14-ig havi ter­vüket 108.5 százalékra teljesítették. Királd élő példája annak, hogy ahol nem tűrik a fegyelemlazitást. ha tervszerű munka folyik a feltá­rásnál, a siker nem marad el. Az év elején — egészen az utolsó hóna­pokig — Királd nem tartozott a legjobbak közé. Ma az Ózdi Szén- bányászati Tröszt egyik élenjáró üzeme és a borsodi bányák ver­senyében 107.6 százalékos havi eredménnyel a büszke második he­lyet tartja. Farkaslyuk december 14-én 106.2 százalékos havi eredményt jelentett. Ma ennél a bányavállalatnál műsza­ki vezető és bányász szilárd elhatá­rozása: becsülettel végrehajtani az évi tervet. Farkaslyuk ma a borsodi bányák versenyében a legjobbak között a harmadik helyen áll. versenyében szégyenletesen lemaradt Rutfolf- telep, Sajószenipéíer és Sajóüazinc A borsodi bányák versenyében az utolsó három vállalat Rudolftelep. Sajókazinc és Sajószentpéter. Közel 18.373 tonna szénnel adtak keveseb­bet a borsodi bányák. Ennek oka, hogy az utóbbi időben, nagymérték­ben meglazult a munkafegyelem. Ennyi szénnel kevesebb jutott az iskoláknak, a kórházaknak, a csalá­di otthonoknak. Rudolftelep mindössze 80.4 száza­lékra teljesítette decemberi esedé­kes tervét. Sajókazinc sem büszkélkedhet 80.8 százalékos havi teljesítéssel. Sajószentpéter december 14-ig 85.1 százalékra teljesítette havi tervét. Az élenjárók példáját követve, vá­laszoljanak Sajószentpéter, Sajóka­zinc és Rudolftelep bányászai, de különöskép a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt elmaradt vállalatai a kormány messzemenő gondoskodá­sára, a sok-sok könnyítést hozó új bérezésre. A francia lapol Páris (TASZSZ) A párisi sajtó nagy figyelmet for­dít az utóbbi napokban Adenauer bonni kancellár, valamint Francia- ország, Anglia és az Egyesült Álla­mok külügyminiszterei közt lefolyt párisi tárgyalásokra. Mint ismeretes, Eden angol külügyminiszter és Dul­les, az Egyesült Államok külügymi­nisztere azért utazott Párisba, hogy résztvegyen az atlanti tanács de­cember 14-én megnyílt ülésszakán. A „Figaro'* jelenti, hogy Dulles Adenauerral folytatott megbeszélé­sein ismertette Adenauerral a ber­mudai értekezlet eredményeit, vala­mint érintette a négy nagyhatalom értekezletének kérdését. A párisi lapok kommentárjai rá­mutatnak arra, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere párisi tartózkodását arra használja fel, hogy megsürgesse Franciaországtól az „európai hadseregről" szóló szer­ződés ratifikálását. A szemleirók cikkeiben érezhető az a riadalom, amelyet a nyugati minisztereknek Adenauerrel — az „európai hadse­reg** hívével — folytatott tárgyalá­sai keltettek. Adenauer Párisban : kommentárjai tartott sajtóértekezletén feltárta rc- vans-törekvéseit. „Azt mondják, Adenauer kancellár feladata abban áll — írja a „Libération“ — hogy „megnyugtassa" a franciákat és megmutassa nekik az „európai had­sereg" és az egyesített Európa elő­nyeit. .. Adenauernek mindössze ar­ról sikerült meggyőznie bennünket, hogy politikája annak a pángermán politikánakl folytatása, amelyet Bis­marck, II, Vilmos császár, Strese- mann és Hitler folytatott.“ „Lehetetlen — írta a „Le Monde“ —, hogy Adenauer ne tudja: a leg­több francia ellene van annak a gondolatnak, hogy az „európai vé­delmi közösségben" Franciaország részben mondjon le szuverenitásá­ról, ugyanakkor, amikor Németor­szág, mint a közösség tagja, függet­lenséget kapna.. .'* Bidault és Adenauer a Saar-kér- désről tárgyalt. A tárgyalások után közleményt adtak ki, amelyben az e kérdésben „elért eredményekről** van szó. Pertinax azonban a „Fran­ce Soir“ című lapban kételyeit feje­zi ki a közleményben kifejezett opti­mizmust illetően. Az elmélet napi kérdéseid A 991\EP“ politika jeUemző vonástii hazánkban A Központi Vezetőség június 27— 28-i határozata, a kormány pro­gramja új fejezetet nyitott' népi de­mokráciánk történetében. Pártunk Központi Vezetősége fel­tárta azokat a hiányosságokat, ame­lyek gátolták a szocializmus gazda­sági alaptörvényének teljesmérvű érvényesülését. A nehézipar túlzott ütemű fejlesztése mellett elfeledkez­tünk arról, hogy hazánk szocialista építése a munkásosztály és az egész dolgozó nép életszínvonalának, szo­ciális és kulturális helyzetének sza­kadatlan emelkedésével kell járnia. A Központi Vezetőség határozata számos problémát vetett fel, amely­nek meg nem értése a széles népré­tegekben, de a párttagságban, sőt egyes vezetők között is zavart oko­zott. Ezt igazolja a Központi Veze­tőség október 31-iki határozata is, mely rámutatott arra, hogy pártunk politikáját még olyan felelős szerv­ben sem értették meg, mint az Or­szágos Tervhivatal. Ezt kihasználva, az ellenség is működésbe kezdett eddig elért vívmányaink ellen és fő­leg falun megpróbálta a termelő­szövetkezetek szétbomlasztását. Ugyanakkor az üzemekben a mun­kafegyelem és a tervfegyelem terén végzett romboló munkát. A budapesti pártaktíva tanácsko­zásán Rákosi elvtárs félreérthetetle­nül megvilágította pártunk politiká­ját, amikor kijelentette: „A rend­szabályok, melyeket pártunk java­sol, továbbra is a szocializmus építé­sét tűzik ki célúi*‘ Ez követeli meg, hogy a most folyó pártoktatási év­ben elméletileg is megismerjük ha­zánk szocialista építésének soronlé- vő feladatait és harcba induljunk minden ellenséges nézettel szemben. Mindenekelőtt látnunk kell, hogy jbasánk és vele együtt a többi népi demokratikus állam a társadalmi és gazdasági fejlődés új szakaszában — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet szakaszában van. Ez azt jelenti, hogy bennük még mindkét társadalmi forma objektív gazdasági törvényei érvényben van­nak. A proletárdiktatúra időszaká­ban azonban az állandóan fokozódó nsztályharc kiszorítja a kapitalizmus még meglévő objektív gazdasági tör­vényeit és azok helyét a fejlődő szo­cializmus objektív gazdasági törvé­nyei foglalják el. Ahhoz, hogy a ka­pitalizmus gazdasági törvényeit a szocializmus gazdasági törvényei váltsák fel, időre van szükség. Ez döntő feltétele a termelőerők és ter­melési viszonyok közötti összhang kialakulásának. Az átmeneti időszakot Marx is fel­tétlenül szükségesnek tartotta, en­nek az időszaknak gyakorlati mód­szereit azonban Lenin elvtárs dol­gozta ki 1921—22-ben — rámutatva arra. hogy „ne számítsunk közvetlen kommunista átmenetre". Sztálin elvtárs ezt a kérdést így jellemezte: „az új gazdasági politika a proletárdiktatúrának arra irányuló politikája, hogy ne közvetlen ter­mékcserével, ne piac nélkül és a piac megkerülésével, hanem a piac kihasználásával, a piac útján küzdje le a kapitalista elemeket és építse fel a szocialista gazdaságot." A polgári forradalmak eredmé­nyeképpen a politikai hatalom össz­hangba kerül a meglévő gazdasági rendszerrel, mivel lényegében az egyik kizsákmányoló osztályt a má­sik kizsákmányoló osztály váltja fel. így a kizsákmányolás továbbra is megmarad. A szocialista forradalom­ban azonban a proletariátus előbb a politikai hatalmat ragadja meg, mi­vel a termelőeszközök csak ennek segítségével válhatnak magántulaj­donból társadalmi tulajdonná, amely a kizsákmányolás megszüntetésének alapfeltételei Ebből következik, hogy a polgári forradalom nem tömörítheti a töme­geket a burzsoázia köré, mivel az nem oldja meg a dolgozó nép köve­teléseit. A szocialista forradalom azonban mindvégig a tömegek moz­galma, mivel a munkás-paraszt szö­vetségen alapul. A termelési eszközök tulajdoná­ban végbement változások a kapita­lizmusból a szocializmusba való át­menet döntő tényezői Az átmenei idején ezért fokozódik a megdöntött kizsákmányoló osztály ellenállása a szocializmus erőivel szemben. Az iparban a fejlődés meglehető­sen gyorsiramú. A mezőgazdaságban viszont a fejlődés üteme lényegesen elmaradt az ipar fejlődése mellett A mezőgazdaság lassú fejlődése azonban akadályozza az eqész népgazdaság fejlődésének ütemét is. A szocializmus építésében ott kö­vettük el a legnagyobb hibát — mu­tat rá a Központi Vezetőség hatá­rozata —, hogy nem vettük figye­lembe a nehézipar gyorsiramú fej­lesztése mellett a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Ezzel megsér­tettük a népgazdaság arányos fej­lesztésére vonatkozó gazdasági tör­vényt A nehézipar túlzott ütemű fejlesztése ezért nem járt az egész dolgozó nép életszínvonalának sza­kadatlan emelkedésével, sőt akadá­lyozta azt Mindez azt vonta maga után, hogy a dolgozó tömegeknek nem biztosíthattuk kellőképpen nö­vekvő igényeik kielégítésére: a fo­gyasztási cikkeket. Ezeket a hibákat úgy követtük el hogy nem vontuk le eléggé a tanul­ságot a Szovjetuniónak az októberi szocialista forradalom utáni helyze­téről. Nem hasonlítottuk össze azt a mi felszabadulás utáni helyzetünk­kel. Az októberi forradalom győzel­me után a Szovjetúnió egyedül állt ,a világkapitalizmus tengerében*s egy pusztító polgárháború, az inter­venció után más viszonyok között kezdte el a szocializmus felépítését A Szovjetúnió ebben az időben po­litikailag már a világ legfejlettebb országa volt, gazdaságilag azonban magán viselte a cári Oroszország szörnyű elmaradottságát. A „NEP‘* politika megkezdése idején az or­szágban a kapitalizmus, a szocializ­mus és a kisárutermelés formái egy­aránt megtalálhatók voltak. Az átmeneti korszaknak ezek a sajátosságai a mi viszonyaink között is érvényesülnek, de mi elkerültük a polgárháborút és lényegesen kedve­zőbb viszonyok között kezdhettük el a szocialista építő munkát. Nálunk aránylag fejlett volt az ipar és en­nek arányában a mezőgazdaság is előrehaladottabb volt. mint a forra­dalom utáni Szovjetúnióban. Mi nem a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez fogtunk hozzá, hanem az ipar és elsősorban a nehézipar nagyarányú fejlesztését kezdtük el a fordulat éve után, amikor már el­dőlt, hogy a* szocializmus felé tar­tunk. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésénél — a termelőszövetkezetek szervezésénél is — a mennyiségre törekedtünk, keveset törődve azzal, hogy a már meglévő szocialista szektort megerősítsük és azokat va­lóban követendő példaként állítsuk dolgozó parasztságunk elé. Keveset törődtünk azzal is, hogy a piac által meggyorsítsuk az áruforgalmat, ahol dolgozó parasztságunk értékesítheti terményfeleslegeit. Ehelyett, mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta a Központi Vezetőség október 31-i ülé­sén, felemeltük a beadási kötelezett­séget, hogy pótolni tudjuk a hiány­zó terménymennyiséget A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata kimondja a mezőgazdaság erőteljesebb fejlesztésének szükségét, az iparfejlesztés lassúbb üteme mellett figyelembe véve Lenin elvtárs taní­tását, amely szerint „a város és fa­lu, az ipar és mezőgazdaság össze­fogása érdekében bizonyos ideig fenn kell tartani az árutermelést, az adás-vétel útján". Több elvtársunkban felvetődött az a gondolat, vájjon nem jelentenek-e pártunk határozatai és kormányunk intézkedései visszavonulást? Erre Rákosi elvtárs adta meg a választ a Központi Vezetőség októ­ber 31-i ülésén, amikor elmondotta: „Azok az intézkedések, melyeket most pártunk és kormányunk e té­ren foganatosít, nem a „NÉP" kez­detét* jelentik, hanem azoknak a hi­báknak a kijavítását, melyeket a „NÉP*' eddigi alkalmazása folyamán elkövettünk." A Központi Vezetőség nagyjelen­tőségű határozatai előtérbe állítják a „NÉP" politika alkalmazását, amelynek céiia az egész dolgozó nép életszínvonalának emelése. Ez a po­litika biztosítékát jelenti a munkás­paraszt szövetség megszilárdításának. A „NÉP" a munkásosztály politiká­ja. Minden erőnkkel küzdenünk kell azért, hogy pártunk és kormányunk politikája érvényesüljön gazdasági életünk minden vonalán, hogy az át­menet eddigi szakaszában elkövetett hibákat minél előbb kijavítsuk. Vissza kell vernünk és meg kell semmisítenünk minden ellenséges tá­madást. amely a dolgozó nép érde­kében hozott határozatok elé akadá­lyokat próbál gördíteni. De fel kell vennünk a harcot azokkal a jobb- és baloldali elhajlásokkal szemben is, amelyek az osztályellenség malmára haitiák a vizet. Sztálin elvtárs azt tanítja: „A párt- és gazdasági funkcionáriusok­nak nemcsak szakembereknek kell lenniök. akik jól értik mesterségü­ket. hanem politikusoknak és köz­életi embereknek is, akik érdeklőd­nek az ország sorsa iránt, ismerik a társadalmi fejlődés törvényeit, alkal­mazni tudják ezeket a törvényeket." Ennek alapfeltétele, hogy növeljük elméleti tudásunkat és a marxiz- mus-leninizmus tanításaiból erő; merítve, küzdiünk az átmeneti ne­hézségek legyőzéséért. STRICZ JANOS a megyei eb, "éti j tanácsadó tagja Róma (MTI.) Kedden reggel 6 órakor megkezdődött hatmillió olasz ipari munkás 24 órás sztrájkja, — jelenti az AFP. — A sztrájkot a CGIL és a CISL közösen határozta el. A sztrájkot első figyelmeztetésként

Next

/
Oldalképek
Tartalom