Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-20 / 298. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG Ytesfirnap, 1953. A BÉKE ÉS BARÁTSÁG TA'NCAI A képen; Német keringő• A Szovjetunió állami népi táncegyüttese új műsorából. ! M A LI O N Shaw víg játékának bemutatója a Déryné Színházban iwiniiHHMiiHniiiuiimiHniiimmiiiwirtiiHiMUMHiniiiiiiiHiiiiitini—— ■ ——----------------------------' ------------------------A-----------------------------A képen: Kínai szalagtánc. Előadják a Szovjetunió állami népi táncegyüttese tagjai I• Mojszejev betanításában. Az amerikai filmek uralkodnak Angliában Az angol sajtó nyugtalansággal szemléli az amerikai filmek túlsúlyát Angliában. Amint a „Challenge“ című lap írja, 10 bemutatott film közül 8 amerikai. Hollywood nemcsak elárasztja Angliát alacsony színvonalú produkcióival, hanem mindent •elkövet annak érdekében is, hogy megkaparintsa az angol filmipart. Miközben az amerikai filmek angliai bemutatása hatalmas hasznot jelent az amerikai tőkéseknek, addig Anglia filmipara válságot él át. Sok angol filmstúdió katasztrófa előtt áll. A „Daily Sketch'“ című lap írja, hogy Angliában a filmipar helyzete „sokkal súlyosabb, mint az 1948—49-es években, amikor pedig már a csőd szélén állt'. Sok angol filmstúdiót bezártak és alkalmazottait kitették az utcára. A „Challenge" című lap közlése szerint nemrég elbocsátottak 300 embert, akik a Filmipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartoztak. A Maszovlet közli, hogy a karácsonyi és újévi ünnepekkel kapcsolatban a légiforgalomban a következő korlátozások lesznek: December 25-én, pénteken és 26-án, szombaton, valamint 1954. január 1-én, pénteken és 2-án, szombaton a belföldi légiforgalom szünetel. December 27-én, vasárnap és 1954. január 3-án, vasárnap a belföldi légiforgalom járatai menetrendszerűen közlekednek. (MTI) G. B. SHAW több mint hét évtizedes irodalmi működésének terméséből sokat megkoptatott, sokat új fényre gyuj tott az idő. Élet 94 esztendeje alatt nemzedékek születtek és nemzedékek tűntek el az élet színpadáról, új és ú szellemi áramlatok viharzónák át Euró pán, a világon s a régi erkölcseit, szokásait csökönyösen védő szigetországon, Angiján is. Az angol imperialista illúziók ködös világa nehéz levegő volt a haladó írók számára, de a sziporkázóan szellemes, mindig elevenre tapintó Shaw géniusza első villanásától kezdve élesen hasított bele ebbe a ködös levegőbe és minden művével ogy-egy szennyes polgári hazugságról tépte le a leplet, Reflektor a ködben — így jellemezhetjük Shaw szerepét az angol irodalomban. Pályája kezdetétől arra törekedett, hogy megszabadítsa magát a környező világ minden konvenciójától, kötöttségéitől, morális fikcióitól és független, szabad elmével ítélhessen, bí- j ráihasson minden társadalmi jelensé- } get. A teljes szellemi függetlenségre i való szenvedélyes törekvés határozza I meg egész életművét — értékeivel és i fogyatékosságaival egyetemben. A reflektor azonban a világosság forrása akkor is, ha a hazugságok és az igazság bonyodalmára vetített fénysugarai bizonyos távolságban ködbe vesznek, mint ahogy ez többször előfordul Shaw drámai műveiben s azokhoz fűzött magyarázó elmefuttatásaiban. Shaw megostromoka a kapitalista társadalom, az angol uralkodó osztályok erkölcsi oszlopcsarnokának úgyszólván minden hazugságpillérét. De és itt van az a »de«, amely őt elválasztja a forradalmi szocialista irodalomtól — írásai, darabjai megoldatlanul hagyják a végső kérdést: hogyan döntsük le a hazugságok oszlopcsarnokát, s hogyan emeljünk helyette szebbe?, tartósabbat, igazabbat. Shaw mindenesetre következetesen a haladást szolgálta, harca, tiszta szándéka. ragyogó szellemi fegyverzete és világirodalmi tekintélye hozzájárult a kapitalizmus alapjainak megingatásához ★ SHAW DRÁMAIBAN a mondanivaló függvénye a szereplők összetétele, konfliktusa, sőt a dráma színhelye is. Az író maga teremti meg groteszk helyzetekhez, éles összeütközésekhez szükséges alakjait, hogy karrikaturája minél biztosabban célba találjon. A Pygmalion szokatlan együttese Is azért verődik össze, hogy az lró mondanivalóját minél jobban kiélezze. Mit mond a Pygmalion, ez a jelképes című Shaw-szatira? A jelkénes cím mithologial név. így hívták Ciprus szigetének szobrász.........................minimum....ír.........................................................................................um..... Nahát, ez az ünnepszag! Kérem, ne szálljanak velem vitába, mert igenis, van ilyen. Tessék csak végigmenni a miskolci főutcán, benézni az üzletekbe, alaposan kinyitni a szemet és mindjárt rájönnek, hogy igaz az előbbi állításom is. Igenis, ünnepszag van! Elsősorban rengeteg az áru, másodszor tömve vannak az üzletek. Tegyünk csak egy sétát, vegyük elő a jegyzettömböt, csavarjuk ki a töltőtollat és kezdjük a lakberendezési vállalat egyik szaküzletében. Legalább húsz ember — asszony válogat, néz, fitymál — dícsér, kér és kritizál — szinte egyszerre — az áruk között. Alacsony, kövérkés parasztnéni matat a pulton. A gyönyörű rózsaszín- és kékhuzatos paplanok között kotorászik. Jó félórája végzi ezt a műveletet, a hátán lévő terjedelmes batyut mégsem tenné le. A következő párbeszédnek vagyok a tanúja. A néni kezdi: — Oszt mondja csak, segéd elvtárs, ettől jobb nincs? — Hát kell ettől jobb áru, drága nénikém? — No és az ára? Hadd hallom, kedves, mennyire taksálja ezt a gyerekpaplant ni. — 165 forint mindössze. Már vélem hallani, hogy a nénike nagyot sóhajt és méltatlankodva drágái ja az árut. De nem ez történt. Csak bólint a fejével és így felel: — Hát ez tényleg nem drága. Jobb is lesz az idei karácsony, több jut a gyerekeknek. Máris fekete szoknyája zsebében nyulkál, bogozza a zsebkendő csücskét. Rövid ideig voltam ebben az üzletben, de azalatt két gyerekpaplan, öt asztalkendő, négy nagyméretű paplan cserélt gazdát. sokkal érdekesebb egy olyan helyre ellátogatni, mint az Állami Áruház. Már a kora reggeli órákban elmondhatjuk, hogy azt a bizonyos tűt nem tudjuk a földre ejteni. Ég, vibrál a neonfény, a kiszolgálók arcán, homlokán apró izzadtságcseppek. Cseng, bong a kassza, az ajtó állandóan nyitva, szünet nélkül ki-be özönlik a nép. Üzlet, hát üzlet. Ugye erre gondolnak. Igazuk van. Üzletek voltak a múltban is, csupán ■— és itt a különbség — abban az időben egy perc alatt — mert megszámoltam — nem ment ki a? áruház ajtaján 17 csomagokkal megrakott asszony, férfi ■vegyesen, Nem bizony. És Holdi János cií nnep előtt nem is akármilyen áruval. Nem olcsón vásárolnak, s mindjárt felhozok egy példát. Krizsainénak hívják és Diósgyőrben lakik. Három gyermek anyja és nagyon derék gyárimunkás a férje. Szőke, filigrán, kedveshangú fiatalasszony s amikor az ünnepre terelődik a szó, ezeket mondja: — Nézze kérem, nem szó kell ide, hanem figyeljen. Nagyzolni nem szeretek, de ilyen karácsony még nem volt nálunk. Látja, ez a gyerekeké, 460 forint értékű játék. A férjemnek két puplining és ezüst cigarettatárca. Közbeszólok: — És saját részére nem vett semmit? Elmosolyodik. Ravaszkás fény csillan meg a szemében: — Hát hol él maga? Nem tudja, hogy ez a szeretet ünnepe? Az ajándékozás napja? Mit gondol, tudnak erről a gyerekeim, vagy a férjem? — Arra gondol, hogy a maga részére is készül meglepetés? — Pontosan arra. Majd a fenyőfa alatt... de én nem igen leszek meglepődve, tudniillik már megtaláltam a szekrény tetején, a könyvek mögött selyempapírba burkolva egy 380 forintos kardigánt. Persze, nem mondtam, hogy tudok róla. zony, már kezd dühös lenni, de kisfiú ilyen érvekkel hozakodik elő: — Apuci, te azt mondtad, hogy nincs pénzed. Én meg tudom, hogy ■■hk. van. — Honnan? — Tudom. Anyu mondta, hogy csak biztassalak és mondjam, hogy jusson eszedbe a te gyermekkorod. Ha nem a saját fülemmel hallom, talán el sem hiszem ezt a gyermeki és mégis kemény érvet. Az ember arcát nem láttam, de láttam az asszonyokét és azt is, hogy Lacika győzött. Még egy kockajáték és egy mackó lett a beszéd vége, puskán és egyéb apróságokon kívül. Summa summárum. amit apuka kifizetett, valami 341 forint volt. Nehéz néhány sorban megírni, elmondani az ilyen ünnepelőtti hangulatot. Egy bizonyos, ahány üzletbe lép az ember, annyi élményt szerez. Ier I ezekkel a szavakkal mondja kedvesen, ! anyásán nevet és kivillannak apró, fePer«*e hér fogai. Igen. Van valami az emberek arcán, valami eddig soha nem tapasztalt fesztelen könnyedség és jókedv, nagyon sok jókedv. Főképpen azok vásárolnak, akiknek valamikor ilyen télviz idején még kenyérre is alig jutott. Akkor komorak és gondterheltek voltak az arcok, most viszont... tessék, itt állunk az Állami Áruház játékosztálya előtt. Legalább harmincán szorongunk, többnyire anyák, persze, sok gyerek is. Itt van egy Lacika nevű fiúcska, aki az egész zsúfolt pultot szeretné elvinni, kis keze hol ide, hol oda kap. Puska, mackó, kockajáték, labda, trombita, mind a kezeügyébe kerül. Közben pedig szüntelenül csacsog: — Apuci, nézd ezt, nézd azt és nézd amazt... Apja 40 éves lehet, mérnöknek gondolom. Nem zavarom kérdésekkel, állok a hátuk mögött, figyelem Lacika és az édesapja szerényhangú, de annál érdekesebb csatáját Apuci bt-* Gyerünk Iegy másik boltba. A villanyren—-------------! dórtól nem messze lévő fűszer és csemege mellett van. Illatszerbolt. Magas, szélesvállú ember. Ismerős. A borsodi széntrösztnél dolgozik. ^ — Te mit vásárolsz? — Már megvan. A feleségemnek vettem egyet-mást: púderkészletet, fésűt. Szóval egy kis örömet akartam szerezni. Ez az. örömet szerezni. Örömet egymásnak, gyermeknek, feleségnek, szülőnek és ahogy elnézem a kissé ködös miskolci utcákon sürgőforgó, hónuk alatt csomagokkal hazaigyekvő tömeget, boldogság fog el. Van miért örülni? Persze, hogy van. Ünnepre készülünk, a szeretet ünnepére. Nem is olyan régen ugyanezeken az utcákon a háború szele nyargalászott, tankok, SS hadosztályok vonultak végig a városon. A gyárak összebombázva, az üzletek, kirakatok üresek. Boldog arcot bizony nem igen lehetett látni. Igen. Ez jut eszembe, ahogy megállók és utána nézek két fiatal lánynak. Az egyik csomagot bont ki, benne zöld fenyőfácskával átkötözött könyv. — Pistának vettem, hadd örüljön. Ezt hallom lépten-nyomon. Az emberek örömet akarnak szerezni egymásnak. A dolgozók nálunk már követelik a szép, derűs életet, a szerető békét, s a nyugalmas, derűtadó hétköznapokat. ____________ beszélünk és a mi nagy- nagy békénk jut eszünkI posan mérlegre teszi a külső-belső rátermettséget. A miskolci szereposztás; úgy látszik, egyes szerepek intellektuális követelményeinek túlbecsülése irányította. Áll ez elsősorban T,izi szerepére, amelynek megítélésénél a rendező nyilván a »tökéletes úri dáma« követelményeiből indult ki. Barta Mária biztonsággal alakít úri dámát, de szemmel láthatóan birkózik az eredeti Lizi-alak életszerű megformálásával és valósággal »töri« Lizi környezetének beszédmódját. Kétségtelenül biztonságosabban játszaná meg egy lecsúszott polgári nő züllött alakját, mint a született alvilági fruskát. Barta Mária s szerep idegensége ellenére sokat javíthat alakítása hiányain, ha több természetességre, egyszerűbb játékra törekszik és a harmadik felvonásban nei* alakul át túltökéletes úri dámává, akiben úgyszólván semmi sem marad az eredeti Liziből. Bozóky István Higgins professzora világosan érzékelteti Shaw szellemi sziporkáinak éles értelmét, jellemrajza, magatartása azonban nem mindig fedi az író elképzeléseit. Higgins rokonszenves tudós típus, nyílt, egyenes férfi, nincs érzéke az alakoskodáshoz, ami a szívén az az ajkán, de nyersesége sohasem hat durvaságnak. Bozóky Higginse eleinte teljesen fedi a jellemrajzhoz az instrukciókból és a tartalomból folyó követelményeket, de hamis vágányra fut olyankor, amikor a tudós típusa összekeveredik valami dúsgazdag, szeszélyeit kitomboló világfi típusával. A jellemábrázolás egysége feltétlenül mélyebb hatást váltana ki. Beleznay István Pickering-alakftásá- tól is többet várunk. Semmi sem utal arra, hogy Pickering valami paraliti- kus alak volna, inkább amolyan régi- vágású »gentleman«, aki tisztelője a társasági formáknak, belénevelt udvariassága még LIzit Is felmelegíti; Beleznay olykor olyan pózokba merevüL olyan hangsúlyt használ, ami nélkülöz minden természetességet. Helyes, ha kissé nevetségessé teszi ezt az Idejét múlt figurát, de a túlzások ellentmondanak a cselekménynek. A darab egyik érdekes figuráját, Pe- arcenét, aki nemcsak házvezetőnője, de kissé nevelőanyja Is a rakoncátlan nagygyereknek, Higginsnek és titkon szerelmes Is a »szívtelen« professzorba, Gyulányi Éva játszotta meg végtelenül finom érzékkel és értelmezéssé. Nagy és hálás szerep jutott a sajátos életfilozófiáju Doolittle, Lizi apja alakítójának, György Lászlónak. György László sok természetes szint, ízes humort visz bele alakításába, hu- nyorgásai sokatmondőan fejezik ki véleményét az t'iri osztályokról. Jó Csiszár András is az üresfejű ficsur, Freddy szerepében. Vargha Irén, a szertartásos, fiát minden áron a házasság révébe irányító Higginsné, Szemlér Mária (Hillné) és Hacser Józsa (Klára) a polgári sznob női típusok megelevenítő! kissé bizonytalanul illeszkednek az összjátékba. ★ GYÖKÖSSY ZSOLT rendező nyilván határozatlanul nyúlt az újszerű feladathoz. Voltak az előadásnak megkapó, sistergőén eleven mozzanatai, mint Higgins és Pearcené egymáshoz való viszonyának ábrázolása, Lizi első »úrinő-próbája«, Doolittle ősbohém világszemléletének kifejtése, Higgins, Pickering és Higginsné hármas jelenete, amikor a két férfi egymástól kapkodja a szót Lizi dicséretére, 6tb. Egészében azonban az előadás nem tükrözte az együttesnek azt az összeforrott- ságát és hiánytalan összhangját, amit a Déryné Színház előadásain megszoktunk. Nem érvényesül az egységes elképzelés a jellemábrázolásban és az egyes szerepek egymáshoz való viszonyában. A rendező bizonyára túl tág teret engedett az egyéni elgondolásoknak, amelyeket aztán nem tudott szervesen összehangolni. A színház együttese nagy szolgálatot tesz Miskolc dolgozóinak Shaw megismertetésével, bővíti irodalmi látókörüket. Hajdú Béla. Karácsonyról be. A békés élet, mert csak ilyenkor lehet igazán szeretni, dolgozni és ünnepelni. AZ ÁLLAMI A3NYVTERJESZTŐ VÁLLALAT 180. sz. könyvesboltja Miskolc, Széchenyi u. 33. teljesen átalakítva, megnagyobbodott üzlethelyiségben nagyobb választékkal szeretettel várja az érdeklődőket! A téli vásárra megérkeztek a legújabb szépirodalmi, művészeti, ifjúsági, mesés és képeskönyvek! A legszebb ajándék a könyvi A legújabb művészhanglemezek bő választékban kaphatók. királyát, akinek egyetlen szerelme a művészet volt, de amikor egy szépséges nő alakját megmintázta, beleszeretett saját müvébe. A darab hőse, Henry Higgins professzor, a nyelvjárások és szókiejtések szenvedélyes tanulmányozója, ugyancsak szerelmese hivatásának. Higgins semmit sem utál jobban, mint a társasági üres formaságokat, amelyekkel az úri osztályok védik képzelt felsőbbségüket és leplezik le korlátoltságukat. Higgins fogad barátjával, Pickering ezredessel, hogy egy utca-nevelte kócos, szabadszáj u fruskából, Lizi virágárus lányból hat hónap alatt olyan úri dámát farag, aki megállja helyét a legelőkelőbb társaságban. A két barát egymással versengve buzgólkodik Lizi »újjáfaragásán«, ami annyira sike- rül, hogy végül Higgins-Pygmalion beleszeret saját »művébe«. Csak éppen azt nem látja meg, hogy a siker elsősorban Lizi veleszületett képességeinek, tehetségének, csodálatos fogékonyságának köszönhető. Lizi nem holt nyersanyag volt eredetileg sem, hanem élő, érző emberi lény, akinek a bense- jében szunnyadó értékei a »nevelés« során csillogva kerültek napfényre. Minderre azonban a »művére« büszke, elbizakodott modern Pygmalion későn ébred rá — ezért az új mese nem végződik a várt »hepienddel«. A végső jelenetben a mindig energikus Higgins úgy roskad össze, mint akinek a kezéből féltve szorongatott boldogsága kiröppen az ablakon, ★ A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Pygmalion előadásából helyesen domborodik ki azl eszmei mondanivaló többrétüsége. Élesen rajzolódik ki az a maró grinykép, amely a darab cselekményén és egy úgynevezett »fogadó délután« jelenetein keresztül pellengérezi ki az úri osztályok társas életének rettenetes szellemi szegénységét. A karrikaturát azonban nem élesíti, hanem sekélyesíti a túlhosszura nyúló teázásl jelenet. Azt is mondja Shaw darabja, hogyha a kapitalista társadalomban akár a leg-| alsó osztályok, rétegek egyenlő félté-1 telek mellett összemérhetnék erkölcsi I erőiket és képességeiket az uralkodó I osztályokéval, a mérkőzés balul ütnél ki az utóbbiak számára. Az előadásnak értéke, hogy minden! szereplő szép, tiszta beszéddel, ponto-1 san tolmácsolja a szöveget, ami nemi egyszerű feladat, amikor a rapsződi-j kusan váltakozó fajsúlyú — pórias,] polgári és filozófikus — szövegrészek minden szavának helyén kell lennie. I ★ A HIÁNYTALAN előadásnak dőntől feltétele a jő szereposztás, amely ala-l