Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-25 / 302. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1953. december 86. Latiosz görög csendőr és a „Flotta hőse“ W ZIFNEOSZ GÖRÖG MINISZTER november 28án rendeletet írt alá, *“ amely „a nyilvános előadások ellenőrzéséről“ szóló 1108, sz. dekrétum, 9. cikkelye alapján az egész országban betiltja a „Flotta hőse'1 című szovjet film bemutatását. •. Miért tiltották be Görögországban az Usakov tengernagyról szóló filmet? Hiszen eg a XVIII. századbeli nagy orosz tengernagy sokat tett annak érdekében, hogy a görög nép megszabaduljon török rabiartóitól! Ami azt illeti, nehéz is volt a betiltásra okot, helyesebben ürügyet találni, mert hiszen a „Flotta hőse", mint minden szovjet történelmi film, hí ven ábrázolja a valóságot, tárgyilagosan mutatja be a történelmi eseményeket. Athénben háromszor vetítették l e a filmet egy bizottság előtt. A legfeszültebb figyelemmel Latiosz csendőr- őrnagy szemlélte. Az első és második vetítés után még semmit sem árult el arc kifejezése. — Még egyszer! — utasította a filmgépészt. És Usakov tengernagy hajóraja újra pusztította a török janicsárok hajóit.■■ Amikor leperegtek az utolsó képek, Latiosz vitézül párharcba lépett a ,,Flotta hősével“. Csendőrhöz illő kihívó durvasa ggal jelentette ki: — Véleményem szerint nem lehet engedélyezni ezt a filmet. •, Usakov gondolkodásában és cselekedeteiben — forr adalmár. Ezenkívül Törökország-ellenes kirohanások vannak a filmben. Az a mondat meg, hogy ,.a Fekete-tenger meghódítása után Usakovot újabb hódítások várják más tengereken“ ... a kommunista forradalmat, jelképezi. •. A bizottság egyes tagjai ellenveté seket próbáltak tenni. Rámutattak, hogy yz őrnagy először is enyhén szólva ,,hel yesbítette az idézett mondatot1. A mondat a valósadban igy hangzik: „Most új dicsőség, új harcok, új tengerek várták (Usakovot)". Hol van itt „kommunista forradalom"? A csendőrörnagy azonban nem tar tóttá szükségesnek, hogy megmagyarázza a bizottság tagjainak, mi a kapcsolat Us akov tengernagynak a XVlll. században a törökök felett aratott győzelmei és a kommunista forradalom között■ Követelte a film betiltását. A bizottság vérül hat szavazattal kettő ellen azt a határozatot hozta, hogy a filmben „a fennálló rend megdöntését igenlő'1 jelenetek, képek és párbeszédek vannak. Az ügy ezzel eldőlt. A miniszter rendeletileg 1betiltotta a filmet. ... így „győzte le" Latiosz csend őrörnagy a „Flotta hősé“-t. Az újévi fenyőiáról A képen:' Gyermekjátékok az újévi fenyőnél Moszkvában a Szakszervezetek Háza oszlopcsarnokában. Szerdán hat vörös csillag hirdette a diósgyőri martinászok keddi munkagyőzelmét A diósgyőri kommunista martinászok nemrégiben elhatározták, hogy decemberi tervüket 110 százalékra teljesítik. Sok nehézség gátolta vállalásuk végrehajtását. A harcot azonban nem adták fel egy pererfe sem, s az utóbbi napokban ismét magasan száz százalék felett termeltek Szerda délelőtt hat vörös csillag hirdette a pódium végén kihelyezett nagy hirdetőtáblán, hogy a November 7, a Május 1, a Béke, a Sallai, a Kossuth és a Beloiannisz kemencék brigádjai túlteljesítették napi tervüket. Legszebben a Május 1 kemence ifjúmunkásai és a Béke kemence olvasztárai dolgoztak. Kultúrtermet és üzemi étkezőt avattak a tokaji gépállomáson avató ünnepséget disznótoros vacsora követte. A baráti összejövetel még kö zelebb hozta a környék dolgozó parasztságát a gépállomás traktoristzíi- hoz, akik a borsodi gépállomások egyik legjobbjaiként már 120 százalék ra teljesítették éves tervüket. A tokaji gépállomás dolgozói mun. kdjük becsületes elvégzése mellek nagyrészt saját erejükből, épület-átalakítással tágas kulturohhont és külön üzemi étkezőt létesítettek. A kettős avató ünnepségre meghívták nemcsak a termelőszövetkezet dolgozóit, de az egyénileg dolgozó parasztokat is. Az Több fogyasztási cikk készül 1953. október 1-töl december 31Jg 170 ezer párral több gyermekharisnya, 42 tonnával több kötöttáru 600 darab, bal több konyhabútor 2Ö0 darabbal több bálószobabútor készült, mint a megelőző negyedévben. A háziasszonyok öröme: a hőtároló A kohó. és gépipar újfajta vasárucikkek gyártását kezdte meg. Ilyen a. hőtároló is. Ez hőszigetelő tartályból áll, amelybe két forró vaslapot helyez, nek. Erre" a ki; forró vaslapra a háziasszony reggel ráteszi a nyers ételt, elmegy dolgozni és amikor hazaérkezik, kiveszi a tartályból a megfőtt, meleg ételt, 55 százalékkal emelték az élelmiszeripar beruházását A kormányprogram következetes megvalósításának egyik sokatmondó bizonyítéka: több mint felével, 55 százalékkal emelték az élelmiszeripar ezévi beruházását. Komárom megyében automatikus malom kezdi meg működését, amely 150 mázsa gabonát őröl naponta. Sárvárott, Pápán, Nyíregyházán és Orosházán turógyártó üzemet állítanak fel. Zalaegerszeg tejüzemet ózd, Veszprém kenyérgyárat kap. Az édesipar gépesítésére több mint millió forintot fordítunk. 60 tonnával több porcellánedény A pécsi porcellángyár az év végéig 60 tonnával több porcellánedényt gyárt. Mintegy 130 ezer tányérhoz, vagy 5.000 hatszemélyes étkészlethez szükséges porcellán anyagot dolgoznak fel. Újra gyártanak alumínium ételdobozokat 1953-as évünk utolsó negyedévében ismét megindult az alumínium ételdobozom gyártása. Készítenek ezenkívül kulacsokat, összecsukható turista poharakat, de megkezdődött a vajdobozok és tejeskannák gyártása is. Újfajta kerékpárdinamó Újfajta kerékpárdinamó gyártásához kezdett a villamoskismotorgyár. A kerékpárdinamót krómozott fémházba szerelik, egyszerűsége lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségben és olcsó áron Készíthessék. Közlemény a Szovjetunió Legfelső Bíróságának tárgyalásáról Moszkva (TASZSZ) December 24-én a moszkvai lapokban, közlemény jelent meg arról, hogy a Szovjetunió Legfelső’ Bíróságának külön tanácsa zárt tárgyaláson megtárgyalta L. Borija, V. Merkulov és társaik bűnügyét. A közlemény teljes szövege a követ" kező: A Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa 1953 december 18-tól december 23-ig zárt tárgyaláson az 1934 december H törvényben megállapított eljárás szerint megtárgyalta L. P. Berija és társai ellen emelt vád alapján indult bűnügyet. "A külön tanács elnöke I. Sz. Konyev, a Szovjetunió marsallja volt, tagjai pedig következők voltak: N. M. Svernyik, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke, J. L. Zejgyin, a Szovjetunió Legfelső Bírósága elnökének első helyettese, K- Sz Moskalenko hadseregtábornok, N. A. Mihajlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai területi bizottságának titkára, M. I. Kucsava. Grú" zia Szakszervezeti Tanácsának elnöke, L. A. Gromov, a moszkvai városi bíróság elnöke, K. F. Lunvev, a Szovjetunió belügyminiszterének első helyettese. A vádirat értelmében átadták a bíróságnak az OSZSZSZK hüntetőtörvénv- könyvének 58—1 ,,B“. 58—8, 58—-13, 58—11 szakaszaiban meghatározott bűntettekkel vádolt L. P Bernit, valamint az OSZSZSZK hünte+őtörvénykönyvének 58—1 „B“, 58—8, 58—11 szakaszaiban megbatározott bűntettekkel vádolt V. N. Merkulovot, V. G. Dekanozovot, B. Z. Kobulovot, Sz. A. Goglidz»t, P. J. Melyiket, L. J. Vlodzimirszkijt. A bizonyítási eljárás teljes mértékben alátámasztotta az előzetes vizsgálat anyagát és az össze« vádlottak ellen emelt, a vádiratban foglalt vádakat. A bíróság megállapította, hogy a vádlott Berija — hazáját elárulva és külföldi tőke érdekében cselekedve — a szovjet állammal szemben ellenséges összeesküvőcsoportot szervezett. Ennek tagjai voltak a közös bűnös tevékenységben hosszú évek során Berijával kaoesolatban állott V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik, L. J. Vlodzimirszkij vádlottak. Az összeesküvők azt a bűnös célt tűzték maguk elé, hogy a belügyminisztérium szerveit felhasználják e kommunista párt és a Szovjetunió kormánya ellen, hogy a belügyminisztériumot a hatalom megkaparintása, a szovjet munkás-paraszt rendszer felszámolása, a kapitalizmus visszaálbtáRa és * burzsoázia uralmának helyreállítása érdekében a párt és a kor mány fölé helyezzék. A biróság megállapította, hogy L. P- Berija bűnös, áruló tevékenységének kezdete és a külföldi hírszerző szolgálatokhoz fűződő titkos kapcsolatainak megteremtése még a polgárháború idejére nyúlik vissza, amikor a Bakuban tartózkodó L. P. Berija 1919-ben árulást követett el, titko=üsynöki megbízást vállalva az azerbajdzsáni ellenforradalmi Musszavatista kormány hírszerző szolgálatában, amely angol hírszerző szervek ellenőrzése alatt dolgozott. 1920-ban a Grúziában tartózkodó L. P. Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot teremtve a grúziai mensevik kormány titkosszolgálatával, amely szintén az angol hírszerző szolgálat fiók- intézménye volt. L. P- Berija a későbbi évek során egészen letartóztatásáig fenntartotta és kibővítette a külföldi hírszerző szolgálatokkal kiépített titkos kapcsolataitL. P. Berija és bűntársai hosszú éveken át gondosan titkolták és álcázták ellenséges tevékenységüket. J. V. Sztálin elhúnyta után L. P. Be ríja a reakciós imperialista erőknek i szovjet állam elleni általános aktivizálódására számítva, erőltetett ütemű cselekményekre tért át szovjetellenes, áruló terveinek valóraváltá=a érdekében. Ez le hetővé tette L. P. Beriiának és bűntársainak rövid időn belül való leleplezését és bűnös tevékenységük megszüntetését Az 1953 márciusában L. P. Berija vádlott, mint a Szovjetunió belügyminisztere, a hatalom megkaparintá=át előkészítve, fokozottan kezdte mind a belügyminisztérium központi apparátusában, mind a belügvminisztérium h“lyj szerveibe*! vezető állásokba helyezni az összeesküvő csoport résztvevőit. L. P. Berija és cinkostársai leszámoltak a belügyminisztérium becsületes dolgozóival, akik megtagadták az összeesküvők bűnös rendelkezéseinek végrehajtását. L. P. Béri ia és bűntársai szovjetelle- nes>, áruló céljaiktól vezettetve a bűnös intézkedések egész sorát tették annak érdekében, hogy a szövetségi köztársaságokban felelevenítsék a burz'oánaciona- lista elemek maradványait, ellenségeskedést és viszályt szítsanak a Szovietunió népei között és hogy elsősorban aláássák a Szovjetunió népeinek a nagy orosz néobez fűződő barátságát. L. P. Beriia vádlott, minit a szovjet rép gonosz ellensége, szabotálta, akadályozta a párt és a kormánv részéről a kolhozok és szovhozok gazdaságának fel lendítése, valamint a szoviet nép jóistenek töretlen emelése érd-kében foganatosított legfontosabb intézkedések megvalósítását, hogy így élelmezési nehézségeket teremt=en országunkban. Megállapifá=t nyert, hogv L. P. Berija vádlott és bűntársai, bűnös tevékenységüket leplezve és álrázva, terrorista módon leszámoltak azokkal, akiknek részéről leleplezéstől tartottak. Az összeesküvők bűnös tevékenységük egyik alapvető módszereként a rágalmazást, az ármánykodást, a különféle provokációkat választották a becsületes pártmunkások és szovjet funkcionáriusok ellen, akik L. P. Borijának és bűntársainak a szovjet állammal szemben ellenséges, áruló terveik megvalósításában útjában álltak és akadályozták őket a hatalom megszerzésében. A bíróság megállapította, hogy L. P. Berija, V. N. Merkulov, V. G. Deka. nozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze. P. J. Mesik L. J. Vlodzimirszkij vádlottak, visszaélve a belügyi népbiztosság, az állambiztonsági minisztérium a belügyminisztérium szerveiben betöltött hivatali állásukkal, a súlyos bűncselekmények egész sorát követték el a Kommunista Párt és a szovjet hatalom ügye iránt odaadó becsületes káderek kiirtása céljából. A bíróság megállapította L. P. Berija olyan bűncselekményeit is, amelyek mély erkölcsi züllöttségét tanúsítják, ezenkívül olyan tényekre is fényt de. ritett, hogy Berija nyereségvágyból is követett el bűncselekményeket és visszaélt hivatalos hatalmával. A bíróság elé tárt eredeti okmányok, tárgyi bizonyítékok, a vádlottak sajátkezű feljegyzései, számos tanú vallomása teljes mértékben bebizonyította az összes vádlottak bűnösségét az ellenük emelt vádakban. A bizonyítékokkal leleplezett L. P. Berija V. N. Merkulov, V. G. Deka- nozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik és L. J. Vlodzimirszkij vádlottak a bizonyítási eljárás során a bíróság előtt megerősítették az előzetes vizsgálat alkalmával tett vallomásaikat és elismerték bűnösségüket a. legsúlyosabb államellenes bűncselekmények egész sorának elkövetésében. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa L. P. Berija vádlottat bűnösnek mondotta ki hazaárulásban, szovjetellenes összeesküvő csoport szervezésében a hatalom megszerzése és a burzsoázia uralmának visszaállítása céljából, a Kommunista Párt és a Szovjetunió népei iránt odaadó politikusok elleni terrorcselekmények elkövetésében, Bakuban 1919-ben a forradalmi munkásmozgalom ellen kifejtett aktív harc folytatásában, amikor is Berija titkos ügynökként megbízottja volt az azerbajdzsánt ellenforradalmi Musszavatista kormány hírszerző szolgálatának, ott kapcsolatokat teremtett a külföldi hírszerző szolgálattal, a továbbiakban pedig fenntartotta és kibővítette titkos, bűnös kapcsolatait a külföldi hírszerző szolgálatokkal, egészen leleplezésének és letartóztatásának pillanatáig — vagyis bűnösnek mondotta ki az OSZSZSZK büntetőtörvénykönyve 58—1. »B«, 58—13., 58—11. szakaszaiban meghatározott büntettek elkövetésében. A bíróság megállapította V. N. Merkulov, v. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze P. J. Mesik és L. J. Vlodzimirszkij vádlottak bűnösségét hazaárulásban, terrorcselekmények elkövetésében, szovjetellenes áruló csoportban való részvételükben, vagyis az OSZSZSZK büntetőtörvénykönyve 58—1. »B«, 58—8., 58—11. szakaszaiban meghatározott bűncselekmények elkövetésében. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa L. P. Berijät, V. N. Merkulovot, V. G. Dekanozovot, B. Z. Kobulovot, Sz. A. Goglidzet, P. J. Me- siket; L. J. Vlodzimirszkijt a legsú. lyosabb büntetésre: golyóáltali halálra Ítélte, egyben elrendelte vagyonuk elkobzását, megfosztotta őket katonai! rendfokozatuktól és kitüntetéseiktől. Az Ítélet jogerős és perorvosíattal meg nem támadható. (MTI) Végrehajtották az L P. Berija és bűntársai ellen hozott ítéletet Moszkva TASZSZ) A december 24-1 lapok kőzlik a következőket : A legsúlyosabb büntetésre: golyőál- tali halálra ítélt L. P. Berija, V. N. Merkulov V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, p. J. Meslk és L. J. Vlodzimirszkij vádlottakon de. cember 23-án végrehajtották a Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa által hozott ítéletet. (MTI) Termékeny vita követte a Zeneművész Szövetség miskolci hangversenyét Miskolc zenei életéinek jelentős eseménye volt a Zenepalota hangversenytermében a Magyar Zeneművész Szövetség miskolci csoportja által rendezett hangverseny, amelyen résztvettek a szövetség központi küldöttei. A hangverseny előtt a szövetség szaklapjának az „Uj Zenei Szemlé‘'-nek felelős szerkesztője, Szelényi István megbeszélést tartott a három miskolci zenei intézet igazgatójával Miskolc zenei életének fejlődéséről, eredményeiről, hiányairól. A hangversenyt pedig a késő éjszakai órákba nyúló értékelés, vita követte. A hangversenyt az első kerületi állami zeneiskola úttörőkórusának lelkesen, kitűnő ritmikával előadott számai nyitották meg. Szinte kivirágzik a pódium, amikor a sok kedves, okos gyermek fegyelmezetten felsorakozik. Fiatal tanárnőjük, dr. Farbaki Gézáné vidám kedélye, zene iránti lelkesedése átsugározza az egész kórust. Szűcs Ilonka művészi zongorakísérete is elősegítette kirobbanó sikerüket. Egymást követték a miskolci zeneművészek szólószámai. A műsor változatosságát szolgálta K. Szabó Miklós fagott és Pálvölgyi József fuvola- bemutatója. Marx Erika, Szigeti: Koncertino-ját országosan is először mutatta be kitűnő hegedüjátékában, majd Macjutyin — Szavak-jában egy ukrán népitánc lendületét illusztrálta hegedűjén. A fúvós- és hegedűszámokat Szűcs Ilonka és Galánffy Lajos művészi zongorakísérete tette teljessé. Ag Magda, Kodály két zongoradarabját mutatta be magas művészi színvonalon. Jól választott műsorral szerepelt Szent- imrei Magda zongorán, Gombás Ferenc gordonkán, Gombás Ferencné zongorán. Műsorszámaikat kiváló technikával, nagyszerű értelmezésben tolmácsolták. Kár, hogy Szent- imrei Magdát, a vasgyári zeneiskola kitűnő zongoratanárát ritkán halljuk a pódiumon. A hangversenyt a Diósgyőri Ének-, Zene- és Táncegyüttes vegyeskarának számai, Ránky tömegdala, Bárdos népdalfeldolgozása, a Tréfás házasító és Borsodi népdalok (vezénylés nélkül) fejezték be. A kórus Forrai István karnagy vezényletével, Szűcs Lóránt zongorakíséretével előadott számai karvezetőjük szakértelmét, lelkesedésének szuggesztív erejét és a műsor megválasztásához való kiváló érzékét bizonyítja. A kar tagjainak művészi magatartása, fegyelmezettsége is megragadó volt A hangversenyt követő értekezleten megvitatták, megbírálták a műsort, s annak összeállítását. Mind az előző, mind a hangversenyt követő megbeszéléseken leszögezték, hogy a hangversenyt kizárólag hangversenybemutatónak szánták. Ez az indulás lesz az alapja egy tavaszi, nagyobb szabású zenei megmozdulásnak, amely többnapos zenei bemutató lesz. Ezen Északmagyarország legkiválóbb csoportjai és szólóművészei sorakozhatnak fel. Szelényi István kifejtette a Zeneművész Szövetség célját, amely a mai magyar zene propagálásában, fejlődésének elősegítésében, a mai magyar zeneszerzők műveinek széleskörű megismertetésében fejeződik ki. Célja gondoskodni arról, hogy a zenekultúra mindenüvé eljusson. Sarai Tibor zenészerző, az elkövetkezendő zenei plénum jelentőségét ismertette. Urbancsok Mihály elvtárs, a megyei tanács VB. elnök- helyettese hangsúlyozta, hogy Miskolcon megvan az a kiváló zeneművész gárda, amely szükséges ahhoz, hogy a dolgozók zenekultúráját kiszélesítse, a tömegekkel a komoly zenét megértesse, ezért a zeneművészeknek még szélesebbkörű kapcsolatot kell kiépíteniök a dolgozó tömegekkel. Ligeti elvtárs, budapesti szakiskolai és főiskolai tanár, a műsor alapos bírálata után, sürgette a kóruskultúra továbbfejlesztését, 'ellyel a dolgozók széles tömegeit kapcsolhatják be a komoly zeneirodalomba. Hogy mennyire szükség van erre, bizonyítja ez a hangverseny is, amelynek közönsége nagyrészt a két kórus tagjainak hozzátartozóiból és a zeneiskolák növendékeiből állott. Foglalkoztak a vita során a vidéki zenei szakemberek túlterhelésének megszüntetésével, abból a célból, hogy zeneművészeink jobban elmélyülhessenek hivatásukban és kielégíthessék a széles dolgozó tömegek fokozódó igényeit. Erdélyi Lászlóné
