Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

Csütörtök, 1053. december 24. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A Mtfyar Mpztt Pártja Központi Vszeteségétigk ás a Magyar Néjiköztársaság Miaiszlerlawsáaa't határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folytatás a 2. oldalról.) A rmiszaknormáért járó munka egység változatlan marad. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein végzett munkáért a traktorvezető, a kombájnvezető, munkagépkezelő és a segédkombájn. vezető a gépállomástól pénzben! és természetbeni teljesítménybért kap. A munkagépkezelő és a segédkom- bájnvezető 70 százalékát kapja i traktor- és kombájnvezető készpénz­ben és természetbeni megállapított bérének. A készpónzbért közvetlenül, a tér mészetbani bért az állami termény begyűjtő útján fizeti a gépállomás. Az évi terményjárandóságot két részletben, minden év július 31-ig és november 30-ig kell kiadni. b) A gépjavításban résztvevő traktorvezetők és egyéb dolgozók bérét a javítások idején, a műhely- munkások bárét egész évben az ipari I. á. számú karbantartó tarifával kell elszámolni c) A dolgozók érdekeltségének fo­kozása céljából új prémiumrendszert kell kidolgozni, figyelemmel a ter­melőszövetkezetben elért eredmé­nyekre. d) A gépállomások állandó dolgo­zóit társadalombiztosításban és csr.- ládipótlékb&n kell részesíteni. e) 1954-ben 1000 brigádszállás rendbehőzásóhoz szükséges összeget kell a költségvetés keretében elő­irányozni. Az állandó szálláshellyel nem rendelkező brigádok részére a kohó- és gépipari miniszter gondos­kodjék 1954—1958-ban 1000, egyen­ként legalább 8 személyes lakókocsi legyártásáról. 5. A traktorosok képzettségének megjavítására az ipari tanintézetek­ben alkalmazott képzési rendszerre kell áttérni. A traktorgépószképzést, az ipari tanulóképzés mintájára, 18 hónapos időtartammal kell megszer­vezni, 1954-ben 3000, 1955-ben 4000 fő 17—19 éves tanuló képzését kell megkezdeni. A kiképzetteknek a tanfolyamok elvégzése után a gép­állomásokon legalább három évig kell szakmájukban dolgozniuk. A földművelésügyi miniszter 1954- től kezdődően szervezzen hathónapos traktorosgépészképző tanfolyamokat 22—26 éves dolgozók számára, akik katonai szolgálatukat teljesítet­ték és a traktorvezetésben vagy sze­relői munkában legalább egyéves ta­pasztalattal rendelkeznek. Ezen .a tanfolyamon évente 4000—4000 trak­torvezetőt kell kiképezni. A kombájnvezetőket és egvéb spe­ciális gépkezelőket lasonló elven szerint kell átképezni. A műhelymunkások és a megyei gépjavító vállalatok szakmunkásai­nál! utánpótlására az MTH irányítá­sa alá tartozó tanulóképzés kereté­ben traktormotorszerelő, esztergá­lyos és kovácshegesztő szakmunká­és szakmunkástanulók kiképzésük ideje alatt az ipari tanulókhoz ha­sonlóan ingyenes egyenruha munkaruhajuttatósban és ellátásban részesülnek. A gépállomások dolgozói részére naponta az eddig megállapított hoz­zájárulással háromszori étkezést, eb­ből egyszer meleg étellel való ellá tást kell biztosítani. Ha a szántóföl deken dolgozó traktorosbrigádok ré­szére a gépállomás az étkeztetést nem tudja biztosítani, a napi étkezé­si hozzájárulást 4 forintra kell fel emelni. A traktorvezetők részére önkölt­ségi áron egyenruhát kell biztosítani A gépállomás minden családfenntar­tó dolgozója részére háztáji földet kell adni. A gépállomások dolgozói lakásvi szonyainak megjavítására az egyéni lakásépítkezés széleskörű fejlesztő sét kell lehetővé tenni. 1954-ben gépállomások telephelyeinek közeié ben 500 szolgálati lakást kell építeni, 6. A' vezetés színvonalának emelé­se érdekében: a) 1958-tól gépállomás igazgatójá­vá, főmérnökévé, főagronómusává gépészmérnökök, illetőleg felsőfokú képzettséggel rendelkező agronómu- sok nevezhetők ki. A gépjavító vál­lalatoknál főmérnökké csak egyete mi végzettséggel és megfelelő gya korlattal rendelkező mérnököt lehet kinevezni. b) Azoknak a gépállomási igazga­tóknak, akik szakképzettséggel nem rendelkeznek, de kellő hozzáértéssel vezetik a gépállomást, segítséget, kell nyújtani szakképzettségük fokozá sávn. c) 1954-ben az Agrártudomány Egyetem gépesítési karán végzettek közül 50, a Műszaki Egyetem g­‘■/mérnöki és gépgyártómérnök' "án végzettek közül 25—25 mérnö- \ az ipar és a népgazdaság egyéb ~!,ból 1954-bert további 50 mérnö- 1 kell a mezőgazdaságba átirányí­tani. d) A gépállomások vezető dolgo­dnak (igazgató, főmérnök, főagro­nómus, vezető könyvelő, vezető mechanikus, körzeti mechanikus, munkairányító) fizetését az iskolai végzettségtől, az eltöltött szolgálat évektől és a tervfeladat nagyságától függően kell megállapítani e) A gépállomás irányító munka­körben működő vezető dolgozóit a gépállomási tervek túlteljesítése, magasabb termésátlagok elérése alapján premizálni kell. 7. 1954—55-ben önkéntes jelentke­zés alapján az iparból a gépállomá­sokra és állami gazdaságokba át kell irányítani mintegy 5000 tapasztalt, képzett szakmunkást részben a javí­tóüzemekbe, részben pedig trakto­rosgépésznek és kombájnvezetőnek. A földművelésügyi minisztérium gondoskodjék ezeknek az ipari mun­kásoknak átképzéséről, illetve to­sokat kell kiképezni. A traktoros- vábbképzéséről és elhelyezéséről. X. A mezőgazdasági szervek irányításának megjavításáról; a mezőgazdasági szakemberek bevonásáról a termelés közvetlen irányításába; a szakoktatás és a tudományos munka megjavításáról A mezőgazdasági termelés állami irá­nyítása és annak szervezete nem felel ancg a követelményeknek. A legfőbb hiba az* hogy a mezőgazdasági szakemberek irodákban ülnek, adminisztrációval van­nak lekötve és nem szervezik a terme­lést. A szakemberképzés színvonala és szűk specializálása sem felel meg a mezőgaz­dasági termelés előtt álló feladatoknak. A mezőgazdaság állami irányításában nagyfokú központosítás van, ami a helyi tanácsok hatáskörét az utasítások továb­bítására és végrehajtásának ellenőrzésére szűkítette le és egyben gúzsbakötése a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépállomások kezdeményezését is. A köz- pontosítás túlhajtana következtében a megyei, járási és a községi tanácsok a mezőgazdaság helyi problémáit képtele­nek helyesen megoldani és a dolgozók tömegeit bevonni a mezőgazdaság fejlesz­tése érdekében végzett munkába. Mindez a mezőgazdasági szervek — a földművelésügyi minisztérium, a megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági osz­tályainak — mértéktelen felduzzasztására és <az operatív vezetés helyett bürokrati­kus utasítások tömkelegére vezetett Emiatt a földművelésügyi minisztérium­ban háttérbe szorult a mezőgazdaeáö állami irányításának egyik legfontosabb íésaé: a szakmai propagandamunka­A termelőszövetkezeitek, állami, gazda­ságok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok legjobb eredményeit a propa­ganda nem népszerűsíti, nem ismerteti iazokat a módszereket, amelyek segítségé­vel az eredményeket elérték. Mindezek­nek & hibáknak a gyökere elsősorban magában a földművelésügyi minisztérium­ban van, másodsorban a megyei és a járási mezőgazdasági szerveknél. A mezőgazdasági tudományos munka ia elmarad még a gyakorlat követelményei­től és elért eredményei sem terjedtek cl jp gyakorlatban-. 1. A mezőgazdasági termelést irányító (szervezetnek megjavítása érdekében az »fúbbi intézkedéseket keD temvi: a) A mezőgazdaság állami irányításá­ban « túlzott központosításit meg kell szüntetni. A földművelésügyi miniszter a termelés közvetlen irányításával kapcso­latos feladatok zömét adja át a helyi tanácsi és mezőgazdasági szerveknek ugyanakkor fordítson nagyobb gondot ezek munkájának megjavítására. A mező- gazdasági termelés fejlesztésére irányuló feladatok végrehajtását a helyi viszonyok figyelembevételével a megyei, a járási és a községi tanácsok szervezzék meg, első­sorban a mezőgazdaság dolgozói körében végzett felvilágosító, mozgósító tevékeny­ségük gyökeres megjavításával. Ehhez ,a tanácsok népművelési szervei és intéz­ményei adjanak messzemenő segítséget. b) A gépállomások körzeti agronómusi rendszerét meg kell szüntetni, helyette létre kell hozni a termelőszövetkezetekbe, illetve a községekbe kihelyezett agronó niusi hálózatot úgy, hogy egy agronó- musPa általában 2500—3000 kát. hold szántóterület jusson. Az agronómusnak aki továbbra is a gépállomás állományá­ban mariad — elsősorban .a termelőszö­vetkezetek munkáját kell elősegíteni, de ugyanakkor minden segítséget meg kell adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok számára is. Lehetőleg a 600—700 kait. holdnál nagyobb termelőszövetkezet­be külön agronómunt kell helyezni. Az ország főbb zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelő vidékein a gépállomásokat specializálni kell a kertészeti és szőlészeti munkálatok elvégzésére és ezekre a gép­állomásokra kertész és szőlész szakembe­reket kell beosztani. c) Minden járásban létre kell hozni egy álIaUenyés7tőállomást, amelynek fő fel­adata a törzskönyvezés és az apaállat­gazdálkodás. Az országos növényvédelmi szolgálatot decentralizálni kell és létre kell hozni 17 növényvédőálloniást. amelyek ellátják az állami feladatot képező' védekezést (bur­gonyabogár, amerikai fehér szövőlepke stb.) és segítséget nyújtanak a termelők­nek a pajzstetvek és má^ Lattevők elleni védekezésben. Megyénként Öntözési és talaj javítási állomásokat kell létesíteni és feladatukká kell tenni a belső öntözőtelepek megépí­tését, a talajjavítás elvégzését. d) A földművelésügyi minisztérium a? eddiginél nagyobb gondot fordítson a szakmai propagandára. Meg kell javítani az írásom propaganda szakmai színvonalát, világosabbá kell tenni nyelvezetét, a ki .adványok készítése során figyelembe kel] venni az egyes tájak adottságait. A nép művelési miniszter a földművelésügyi mi­niszterrel együtt növelje a mezőgazdasági oktató- és dokumentum-filmek, filmhír adobetétek és hangfelvételek számát. A háremévé? téli mezőgazdasági tanfolyamo­kat be kell illeszteni az állami szakokta­tás szervezetébe és a tanfolyamot végzet' tek kapják meg .az ..Arany-, ill. Ezüst- kalászos földműves“-jelvényt. A mezőgazdasági szakkörök segítségé­vel tömegméretűvé kell tenni a mezőgaz­dasági kísérletezést és a korszerű terme­lési éli ára sok alkalmazását. A szakkörök működéséhez szükséges anyagi eszközöket állami támogatással kell biztosítani. A Micsurin Agrártudománvi Egyesület te­vékenységét ki kell terieszteni és felada­tává kell tenni a mezőgazdasági ismere­tek társadalmi úton való elterjesztését. A földművelésügyi miniszter az 19.54. évtől kezdve évente szervezze meg a ha­gyományos országos mezőgazdasági kiállí­tást és tenyészállatvásárt Budapesten s emellett az elmúlt évek jó tapasztalatai alapján évenite rendezzen megyénként is vásárral egybekötött mezőgazdasági ki­állítások af,. Rá k*»]J térni arra .a rend­szerre, hogy a kiállításokon azok a ter­melőszövetkezetek. állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó dolgodé parasztok vehessenek részt, akik az előző gazdasági évben jó -termelési eredményt értek el. e) A dolgozó parasztok körében nép­szerű . Szabad Föld“ nyújtson még föhb szakmai segítség't <i mezőgazdasági tér­in ű és fe »lesztéséhez. 2. Mezőgazdasági oktatásunk hibáinak kiküszöbölésére az alábbi intézkedéseket kell tenni: a) 1954 ő*zén óiból meg kel] nyírni — az 1953. év Őszén megnyílt Debreceni Mezőgazdasági Akadémiához hasonló szervezettel — a Keszthelyi és a Magyar­évá rí Mezőgazdasági Akadémiát. M A mezőgazdaságban dolgozó műs7oki kédersziikséglef biztosítására és a tanítási színvonal emelése érdekében az Agrár- egyetem gépesítési ksrát önálló Mezőgaz­dasági Gépészmérnöki Főiskolává kell szervezni. 3. A mezőgazdasági es műszaki szak embereket nagy- számban kell a mező­gazdaság közvetlen szervezésére és veze­tésér'' küldeni. Számukra fokozott meg­becsülést. szociális és anyagi helyzetük megjavításé* kell biztosítani. a) A földművelésügyi minisztérium irá­nyító Apparátusából és vállalataiból — •a7. egyetemről most kikerülő fiatal szak emberekkel együtt — 2000, ,a népgazda­ság egyéb ágazataiból, elsősorban a be­gyűjtési és a kereskedelmi vállalatoktól 1000 mezőgazdasági szakembert kell 1954 lső felében a termelést közvetlen irá­nyító munkahelyekre: a helyi tanácsok­hoz, a gépállomásokra, valamint állat* tenyésztési és talajjá vítási állomásokra irányítani. b) A szakemberek átcsoportosítását on kéntes jelentkezés alapján kell megszer­vezni. A földművelésügyi miniszter írjon ki pályázatot mindazokra az állásokra, melyek az átcsoportosítás során betöl­tésre kerülnek. A városokból falura kiköl­töző szakemberek számára háromhavi fize tésüknek megfelelő összeget kell folyósí­tani és átköltözési költségeiket meg kell téríteni. A földművelésügyi miniszter biz­tosítson a kiköltözött szakemberek ré­szére megfelelő lakásokat, lakások vásár­lása, helyreállítása és építése útján. A háromhavi fizetésnek megfelelő összeg fe­dezésére mintegy 5 millió forintot, a lakások biztosítására pedis az 1954. évtől kezdődően évente 20 millió forintot kell földművelésügyi miniszter rendelkezé­sére bocsátani. e) A mezőgazdasági szakemberek rend­kívül káros mumkahelyváhoztatásárak megs2Ür-tetése végett az-t a célt kell ki­tűzni. hogy a mezőgazdasági szakemberek hosszú éveken keresztül végezzék ugyan­abban a gazdaságban vagv községben munkájukat, mert ez az előfeltétele an­nak, bogy a helyi viszonyoknak megfele- >en a legmagasabb termést érjék eb * i hosszú ideig egy helyen dolgozó, ió eredményeket elért mezőgazdasági sz*k- mirerek fizetését — a szolgálati idő figyelem bevételével — «z átlagnál maga­sabbra kell emelni és az elért ló ered­mények alapján prémiumban kp]l része­síteni. d) A földművelésügyi miniszter bizto- ítsa, hogy a mezőgazdasági szakemberek rendszeres továbbképzésben részesüljenek. A Gödöllői Agráregvetcm mellett n mező­gazdasági szakemberek továbbképzésére külön kart kell létesíteni és feladatává kell tenni 2—6 hónapig tartó tovább­képző tanfolyamok szervezését. A mezőgazdasági szakemberek utál*. aó ti áfának biztosítása céljából 1954-től kezdve a technikumokat végzetteket egy vre gyakornoknak kell beosztani a gép­állomások, állami gazdaságok. állat­tenyésztő állomások agronómusai, illetve állattenyésztői mellé. 1954 március 1-ig 1500 gyakornokot, kell beállítani, emellett ki kell mondani, bogy a főiskolát, illetve technikumot égzett mezőgazdasági szakemberek az kola elvégzése után legalább 3 évig termelőmén kőben kötelesek dolgozni. 4. A mezőgazdasági tudományos kutató­munka továbbfejlesztése érdekében a Tudományos Akadémia, a földművelés­ügyi minisztérium és a tudományos intéz­mények a következő elveket, kövessék: a) A mezőgazdasági termelés színvonala gyorsütemü emelése érdekében az alábbi feladatok megoldását kell a tudományos kutató intézmények feladatává tenni: Talajaink termékenységének gyor?- ütemü helyreállítása érdekében ki kell dolgozni a legfonto'abb termelési táiak vetésforgó, trágvázási és talajművelőül rendszerét, amely a száraz években is biztosít állandó és bő termést. A legfontosabb gabonatermelési táju­kon való termelésre az eddigieknél lé­nyegesen termőképesebb. biztosabban termő, kiváló minőségű új gabonafajtá­kat. elsősorban búzafajtákat kell előállí­tani és ki kell dolgozni ezek nagy ter­mést biztosító termelési eljárását. Aliit* sarak elő továbbá rövidebb tenvészidejü, bőven termő kukoricafajtákat, hogy ez­által kukorica után is korábban lehessen vetni az. őszibúzát­Az állattenyésztés takarmányalapjának mpgteremitése érdekében a jellegzetes tá­jakra öntözéses és száraz gazdálkodási viszonyok figyelembevételével ki kell dol­gozni a folyamatos takarmányellátás rendszerét és a takarmánynövények ter­melési eliárását* Az állattenyésztési kutatás első felada­tává kel] tenni a takarmányozási módsze­rek fe.Resztísét, a hozamok növelését, a meglévő állatfajták tökéletesítését, vala­mint a törzstenyészetek szükséges mér-* tékü továbbfejlesztését. Burgonyatermelésünk színvonalának je­lentős megjavítása érdekében ki kell dolgozni a termelés komplex termelési eljárását és az egyes burgonyatermelő tájrak vetőgumó termelési módszerét, továbbá a nagyüzemű öntözéses zöldség­termelés cs vetőmagtermelés termelési el­járását. A legfontosabb termelési tájakra ki kell dolgozni a szőlő- és gyümölcster­melés komplex termelési eljárását. b) A termelési feladatok eredményes teljesítése érdekében a mezőgazdasági tudományos kutatás és agropropaganda hálózatát tovább kell fejleszteni, különös tekintette] a táj termelés jellegzetes köve­telményeire. A nagyobb termelési tájak kutatási intézményeit fokozatosan kom­plex tájintézetekké kell kiépíteni. Fel­adatukká kell tenni a táj legfontosabb termelési kérdéseinek megoldását. Emel­lett a mezőgazdaság előtt álló központi feladatok megoldása megköveteli az or­szágos termelésszervezési, üzemszervezési, munkatudományi problémák vizsgálatára Mezőgazdasági Szervezési Intézet létesíté­sét és a meglévő Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet Mezőgazdasági Gépesí­tési Intézetté fejlesztését. A földművelésügyi minisztérium, a me­gyei és a járási tanácsok a jövőben a mezőgazdaság irányításába fokozott mér­tékben vonják be — tanácsadói minőség­ben — a mezőgazdaság legkiválóbb szak­értőit és kutatóit­XI. A falusi pártpolitikai munka feladatairól A mezőgazdasági termelés fejlesztés érdekében döntő jelentőségű, hogy falusi pártszervezetek a falusi lakosság körében céltudatos szervező és politikai felvilágosító munkát végezzenek* A falusi pártszervezetek a felsíttbadu lás óta sok nagy feladatot sikerrel oldot tak meg. Munkájuk azonban az utóbb egy-két évben visszaesett. A mezőgazda sag fellendítése érdekében az elkövet kező években az egyik legdöntőbb felad a falusi pártmunkában tapasztalható el­maradás, sőt visszaesés kiküszöbölése Ebben a falusi pártszervezeteket «z egész pártnak segítenie kell. A falusi pártszervezetek munkájának fő fogyatékossága: a falun élő dolgozók kö zütti politikai munka elhanyagolása. Kü lonösen súlyos hiba, hogy nem folyik rendszeres, állandó politikai tömegmunka a dolgozó parasztok, köztük a közép­parasztok körében. A falusi pántfunikcionáriusok többsége nem rendelkezik az alapvető mezőgazda- sági szakismeretekkel; ezért nem képe­sek megfelelő befolyást gyakorolni a ter­melésre, a termelőszövetkezetek, állam gazdaságok, gépállomások s a paraszt gazdaságok magasabb term '^hozamának növelésére. Ennek következtében a falusi páni politikai murik a nem irányul elégge a mezőgazdasági termelés fokozására terméshozamok növelésére. A pártszerve­zetek nem tanulmányozzák és nem tuda­tosítják eléggé a legjobb agro- és zoo- technikai eljárásokat; nem karolják fel és nem általánosít iák megfelelően; a dől gozó parasztok jól bevált termelési ta­pasztalatait* A Magyar Dolgozók Pártjának Köz* ponti Vezetősége utasítja a megyei Ó3 járási pártbizottságokat, a falusi párt szervezeteket, hogy mozgósítsák a falusi kommunistákat, *a falu minden dolgozó­ját a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatok végrehajtására; karolják fel és fejlesszék a dolgozók helyes kezdetné nyezéseit. javaslatait. A Központi Veze­tőség a falusi pártszervezetek külön fel­adatává teszi, hogv segítsék a dolgozó parasztságot, a tanácsot, a földművesszö- vetkezeteket 8tb. abban, hogy a párt és a kormány intézkedései alapián messze­menően felhasználják az Összes helyi lehetőségeket, erőforrásokat. Fordítsanak különös figyelmet a termelőszövetkezetek jövedelmezőségének emelésére. Fejlesszek falun a munkaversenyt. A falusi párt szervezetek nyújtsanak az eddiginél sok­kal fokozottabb segítséget a kis-^ és középnarasztoknak termelésük fejlesztésé­ben. Mindezek érdekében: 1. Meg kell javítani a falusi lakosság körében a politikai felvilágosító munkát* A falusi felvilágosító munkába fokozot tabhan kell bevonni a dolgozó parasztokat és a falusi értelmiségieket. Széles körben fel Ml haszr.á]ni az egyéni agitációt, kisgyűlések. csoportos beszélgetik, tanyázó-estek, par.asztgyülések stb. válto^ zatos formáit. Jobban fel kell használni a politikai felvilágosító munkában a saj­tót. a rádiót, a filmet, a könyvtárakat, a kultú rőt ikonokat. A DTSZ központi vezetőcége t égvén megfelelő intézkedésekét a falusi DISZ- pzervezetek megerősítésére. A falusi DISZ-szervezetek járjanak élen a mező­gazdasági termelés legjobb módszereinek elterjesztésében. A pártszervezetek segít­sék a falun lévő ifjúsági szervezeteket abban, hogv lényegesen megjavítsák a falusi ifiúság politikai nevelését. Ezen keresztül érjék el. hogy a dolgozó Pa­rasztifjúság saját ügyének tekintse e ha­tározat végrehajtását. Az MNDSZ országos vezető«*'ne tegyen hatékony intézkedéseket az MNDSZ fa­lusi szervezetei politikai munkájának megjavítására. 2. A falusi pártszervezetek törekedje­nek arra, hogy a dolgozó parasztság kö­rében végzett politikai felvilágosító múm­ia döntően a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a helyes tcnnelérí módsze­rek általánosítására stb. irányuljon. Has­sanak oda, hogy a falu politikai és tár­sadalmi életében a dolgozó parasztság — benne az egyénileg dolgozó parasztság — tevékenyen résztvegyen; ehhez tömörít' sók a falusi pártszervezetek és tanácsok köré a pártonhívüli dolgozó parasztok széles tömegeit. A pártszervezetek támo­gassák a tanácsok mellett működő mező- gazdasági termelési bizottságok létrehozá­sát és kifejlesztését. A termelés fokozá­sáért folytatott harcJ)a he kell vonni a földművesszövetkezetek tagságát és -a falu egyéb társadalmi szervezeteit is. Mied e szervezetek e határozatot széles­körűen, vitassák meg. 3. A megyei, járási és falusi pártszer­vek és pártszervezetek ne sajátítsák ki a tanácsok hatáskörét, ne Ők végezzék a tanácsok munkáját. A megyei, a járási, a helyi pártszervezeteknek az a felada­tuk, hogy irányítsák, segítsék és ellen­őrizzék a falusi tanács, a falun lévő más állami és gazdasási szenek munkáját- A mezőgazdaság helyzetéért a járási taná­csok végrehajtó bizottságai a felelősek a_ járásban. A járási tanácsok végrehajtó bizottságainak a feladata, hogy megszer­vezzék a termelőszövetkezetek, a gépállo­mások tervszerű munkáját anélkül, hogy megsértenék e szervek önállóságát, a szövetkezeti demokráciát, a gépállomások, állami gazdaságok igazgatóinak egysze­mélyi felelősségét- Döntő feladatuk az egyénileg gazdálkodó parasztság termelé­sének elősegítése, támogatás«. A pártszervezetek szigorúan őrködjenek g párt helyes paraszt politika jártak végre­hajtása felett: ellenőrizzék, hogy az állami, gazdasági szervek betartsák a tör­vényességet. Éberen Őrködjenek afelett, hogy a dolgozó parasztság termelési ked­vének, biztonságának fokozására hozott intézkedéseket az illet éke-s szervek végre­hajtsák és betartsák. A megyei, a járási és a helvi falusi párt- szervezetek a mainál sokkal fokozottabb értékben — a párt általános politiká­jának megfelelően — törődjenek a falusi lakosság anyagi, szociális helyzetével. Fordítsanak nagy figyelmet a termelőszö­vetkezeti tagok jólétének fokozására, a gépállomásokon és állami gazdaságokban munkásvédelem megjavítására. Kémé­nyén lépjenek fel az e téren megmutat­kozó hanyagsággal és nemtörődömséggel szemben, a dolgozók jogainak biztosítása érdekében. A falusi pártszervezetek fokozottabban törődjenek a fal un élő értelmiség anyagi és szociális helyzetével, életviszonyaival, egítsék, támogassák munkájukat és jo­gos igényeik kielégítését. . Nagy gonddal segítsék elő a városok­ból a falura helyezett kommunisták és oártonkívüli szakemberek, dolgozók meg­felelő munka- és életkörülményeinek biz­tosítását­4. A járási pártbizottságok legfonto­sabb soronlévő feladata, hogy gyökeresen megjavítsák ez alapszervezetek pártirá­nyítását, ellenőrzését, megismerjék az a]a^szervezetek életét. Mindenekelőtt meg kell javítaniok a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek irányítását. A gépállomások pártszervezeteinek irá­nyítását közvetlenül a járási pártbizatt- ág hatáskörébe kell utalni: r munkáért i járási pártbizottság erre kiirlölf tit­kára légyen személvszerin.t felelős. Meg kell szüntetni a gépállomások politikai osztályait és a politikai helyettesi ti&zt- éget. a gépállomásokon. A gépállomáso­kon a párttitkárt függetleníteni kell. A gépállomás traktoristái a jövőben tartoz­zanak a gépállomás pártszervezetéhez A falu«i pártszervezetek megerősítésére, a helvi körülmények figyelembe ve tel ével,, mrg kell szüntetni a falusi alapszerverc- tek túlzott ^zétforgácsoTtságát: a fermőőw szövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban lévő alapszervezetek kivé* elével lehetőleg egy falusi párt^zervezH- >e kell tömöríteni a falun élő kominn- istákat. A járási pártbizottságok foko­flFolylatá« a i, oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom