Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-18 / 296. szám

v Péaiek, 1953. december 18. ÉSZAKMÁGYARORSZÁC A Szovjetunió ügyészsége befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L. P. Berija ügyében Moszkva (TASZSZ) A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnöksé­ge 1953 június 26-án, miután meg­vizsgálta a Szovjetunió Miniszterta­nácsának közlését L. P. Berijának, a külföldi tőke ügynökének a szovjet állam aláaknázására irányuló bűn tetteiről, elhatározta: leváltja L. P. Beriját a Szovjetunó Miniszterta­nácsának első elnökhelyettesi és a Szovjetunió belügyminiszteri tisztsé­géből és bírói úton felelősségre von­ja. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1953 augusztus 8-án jóvá­hagyta a Szovjetúnió Legfelső Taná­csa Elnökséginek június 26-i ren­deletét. A Szovjetúnió ügyészsége most befejezte a vizsgálatot a haza­áruló L. P. Berija ügyében. A vizsgálat megállapította, hogy Berija, helyzetét kihasználva, a szovjet állammal ellenséges, áruló, összeesküvő csoportot tömörített, amely azt a bűnös célt tűzte maga elé, hogy a belügyminisztérium szer­veit mind a központban, mind vidé­ken a Kommunista Párt és a Szovjet­únió kormánya ellen, a külföldi tőke érdekében használja fel, s amely hit­szegő terveiben arra törekedett, hogy a belügyminisztériumot a hatalom megfcaparintása és a szovjet mun- kás-na.raszt rendszer megsemmisítése érdekében, a kapitalizmus visszaál­lítása és a burzsoázia uralmának helyreállítása céliából a párt és a kormány fölé helyezze. Az összeesküvők áruló csoportjá­nak tevékeny résztvevői voltak a belügyi népbiztosságb- fi és a bel­ügyminisztériumban Berijával sok­éves közös bűnös tevékenység foly­tán kapcsolatban állott «következő vádlottak: V. N. Merkulov, a Szov­jetúnió volt állambiztonsági minisz­tere, az utóbbi időben pedig a Szov­jetúnió állami ellenőrzési minisztere; V. G. Dekanozov, a Szovjetúnió bel­ügyi néobiztossága egyik hatóságá­nak veit vezetője, az utóbbi időben pedig a Grúz SZSZK belügyminisz­tere; B. Z. Kobulov, a Grúz” SZSZK volt belügyi népbiztosának volt he­lyettese, később a Szovjetúnió ál­lambiztonsági miniszteréhek helyet­tese, az utóbbi időben pedig a Szov­jetúnió belügyminiszterének helyet­tese; Sz. A. Goglidze, a Grúz SZSZK volt belügyi néobiztosa, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió belügy­minisztériuma, egyik hatóságának vezetője; P. J. Mesik, a Szovjetúnió belügyi népbiztossága egyik hatósá­ginak volt vezetője, az utóbbi idő­ben pedig az Ukrán SZSZK belügy­minisztere, valamint L. J. Vlodzi- mirszkij, a Szovjetúnió belügymi­nisztériuma különösén fontos ügye­ket kivizsgáló osztályának volt ve­zetője. Berija és cinkostársai hosszú éve­ken keresztül gondosan álcázták és titkolták ellenséges áruló tevékeny­ségüket. J. V. Sztálin elhunyta után, amikor a reakciós imperialista erők aktivizálták a szovjet állam ellen irányuló aknamunkájukat, Berija felfokozott ütemű működést kezdett kifejteni, hogy bűnös célkitűzéseit elérje, — mindenekelőtt olymódon, hogy a belügyminisztérium szerveit a hatalom megszerzésére használta fel, ami azután rövidesen lehetővé tette, hogy leleplezzék a hazaáruló igazi arcát és határozott intézkedé­seket foganatosítsanak ellenséges te­vékenységének meghiúsítására. Amikor Berija 1953 márciusában a Szovjetúnió belügyminisztere lett. fokozottan kezdte a belügyminiszté­rium vezető állásaiba helyezni az összeesküvő csoport résztvevőit. Az összeesküvők üldözték és hajszolták a belügyminisztérium becsületes dol­gozóit, akik megtagadták Berija bű­nös rendelkezéseinek végrehaj­tását. Berija abból a célból, hogy alá­aknázza a kolhozrendszert és élelme­zési nehézségeket idézzen elő orszá­gunkban, minden eszközzel szabo­tálta, gátolta a párt és a kormány azon rendkívül fontos intézkedései­nek végrehajtását, amelyek a kolho­zolt és szovhozok gazdaságának fel­lendítésére, a szovjet nép jólétének szakadatlan fokozására irányultak. Az is megállapítást nyert, hogy Berija és cinkostársai bűnös intéz­kedéseket tettek, hogy felelevenít­sék s burzsoá-nacionalista elemek maradványait a szövetségi köztársa­ságokban. ellenségeskedést és civa- kodást szítsanak a Szovjetúnió népei között és elsősorban, hogy aláássák a Szovjetúnió népeinek a nagy orosz néphez fűződő barátságát. Berija és cinkostársai, akik sem­minemű társadalmi támasszal nem rendelkeztek a Szovjetúnión belül, bűnös terveiket külföldi reakciós, imperialista erőkkel való összeeskü­vés támogatására építették. Amint most a vizsgálat megálla­pította, Eerija már a polgárháború időszakában kapcsolatokat teremtett külföldi titkosszolgálatokkal. 1919- ben, a Bakuban tartózkodó Berija árulást követett el, titkos ügynöki állást töltött be az azerbajdzsáni el­lenforradalmi Musszavatista kor­mány kémszolgálatában, amely an goi kémszervek ellenőrzése alatt dől gozolt. 1920-ban a Grúziában tartóz kodó Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot teremtett gruziai mensevik titkosszolgálattal amely az angol titkosszolgálat fiók­intézménye volt. A vizsgálat megállapította, hogy Berija a későbbi évek során is fenn­tartotta és kibővítette a külföldi fit kosszol gálatokkal kiépített titkos é: bűnös kapcsolatait, az azok által be csempészett kémeken keresztül, aki­ket sikerült néha megóvnia a leleple­zéstől és a megérdemelt büntetéstől. A hazaárulóként és kémként mű­ködő Berija, aki eladta magát kül­földi titkosszolaátatnak. cinkostársai segítségével bűnös tevékenységének egész ideje alatt titkos kapcsolato­kat tartott fenn az ellenforradalmár grúz mensevik-emigránsokkal. több külföldi titkosszolgálat ügynökével. Berija, gondosan elrejtve és ál cázva bűnös múltját és az idegen államok titkosszolgálataival fenntar­tott ellenséges kapcsolatait, alapvető módszerként a rágalmazást, az ár­mánykodást, a különböző provoká­ciókat választotta a becsületes párt­munkások és szovjet funkcionáriu­sok ellen, akik útjában álltak a ►szovjet állammal szemben ellenséges terveinek és akadályozták őt a ha­talom megszerzésében. Berija és cinkostársai, miután a bűnös módszerek segítségével felelős állásokat kaparintottak meg a Kau kázuson túl és Grúziában, majd ké­sőbb a Szovjetúnió belügyminiszté­riumában. áruló céllal a hatalom megszerzésére irányuló terveket for­gatva fejükben, leszámoltak a nekik nem megfelelő emberekkel, nem ri adtak vissza önkényeskedésektől és törvénytelenségektől sem, gyalázatos módon félrevezették a pártot és az államot. A vizsgálat nagyszámú olyan bű­nös mesterkedésre derített fényt, amelveknek célja Berija karrierista célkitűzéseinek elérése és ellenséges személye leleplezésének megakadá­lyozása volt. így a vizsgálat meg­állapította, hogy Berija áruló célki­tűzéseinek eléréséért cinkostársainak segítségével bűnös intrika-harcot folytatott Szergo Ordzsonikidze. a Kommunista Párt és a szovjet állam kiváló funkcionáriusa ellen, benne látva azt az embert, aki akadályozza további előrehaladását és ellenséges terveinek megvalósítását. Mint most megállapítást nyert. Szergo Ordzso­nikidze politikai bizalmatlanságot táplált Berijával szemben. Szergo Ordzsonikidze elhunyta után az ösz- szeesküvők kíméletlen bosszút álltak családjának tagjain. Megállapított a vizsgálat olyan tényeket is, amikor az összeesküvők terrorista módon meggyilkoltak olyan személyeket, akik részéről le­leplezéstől tartottak, minthogy Be- riia és cinkostársai tették el láb alól M. Sz. Kedrovot, aki a Kom­munista Párt tagia volt 1902 óta. emellett elnökségi tagia a Szovjet­únió rendkívüli bizottságának (VCSK1 és kollégiumi tagja az álla­mi politikai hatóságnak (OGPUj, F. E. Dzerzsinszkij mellett. Az összees­küvőknek alapos volt az a gyanú­juk. hogv Kedrov rendelkezik anya­gokkal Berija bűnös múltja felől. Megállanítottak más olyan terrorista gyilkosságokra valló tényeket is, amelyeket az összeesküvők azzal . a bűnös céllal követtek el, hogy el­pusztítsanak a kommunista párt és a szovjet hatalom ügye iránt odaadó, becsületes kádereket. Amint a vizsgálat megállapította. Berija és cinkostársai számos áru­lást követtek el, igyekezvén gyen­gíteni a Szovjetúnió védelmi képes­ségét. A vizsgálat anyagai bebizonyítot­ták, hogy az összeesküvő csoport résztvevői — Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzi- mirszkij vádlottak — akiket sokéves közös bűnös tevékenység kapcsolt össze Barijával és akik Berija bár­milyen bűnös megbízatását teljesí­tették, segítettek neki elrejteni és álcázni bűnös múltját — számos igen súlyos, fent már említett állam­ellenes bűntettet követtek el. Ilymódon megállapítást nyert, hogy Berija. Merkulov, Dekanozov, Kobu­lov, Goglidze, Mesik és Vlodzi- mirszkij vádlottak elárulták hazá­jukat, a nemzetközi imperializmus ügynökségeként, a szovjet nép leg­ádázabb ellenségeiként cselekedtek. A vizsgálat fényt derített más, Beri.ia által elkövetett olyan bűntet­tekre is, melyek mély erkölcsi lezi.il­lését bizonyítják, ezenkívül olyan tényekre, hogy Berija bűnösen önző intézkedéseket foganatosított és visz- szaélt hatalmával. A vádlottak, akiket a vizsgálat so­rán lelepleztek, a nagyszámú tanú vallomásai és a valódi okmányada- tok, beismerték bűnösségüket szá­mos igen súlyos államcllenes bűntett elkövetésében. Beriját hazaárulás, szovjetellenes összeesküvés szervezése, terrorista cselekedetek elkövetése vádjával, a munkásosztály és a forradalmi mun­kásmozgalom ellen folytatott, a pol­gárháború időszakában az ellenfor­radalmi Musszavatista kormány titkosszolgálata szerveiben betöltött titkosügynöki állásában kifejezésre jutott aktív harc vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták át a bíróságnak, amelyek az OSZSZSZK büntetőt örvény könyvének 58—1 ..b". 58—8, 58—13, 58—11 cikkelyeiben szerepelnek. Merkulovot, Dekanozovot, Kobulo- vot, Goglidzét, Mesiket és Vlodzi- mirszkijt hazaárulás, terrorista cse­lekmények elkövetése és ellenforra­dalmi áruló összeesküvő csoportban való részvétel vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták át a bíró­ságnak, amelyek az OSZSZSZK bűn. tetőtörvény könyvének 58—1 „b“, 58—8, 58—11. cikkelyeiben szerepel­nek. A Szovjetúnió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendeleté értelmében a Berija, Merkulov, Dekanozov, Kobu­lov, Goglidze, Mesik és Vlodzlmirsz- kij ellen emelt vád ügyét a Szovjet­únió Legfelső Bíróságának különta- nácsa tárgyalja az 1934. évi decem­ber X. keltezésű rendelkezéseknek megfelelően. (MTI) Hz OTP vezérlpzgatóhel'/süesének nyilatkozata az új sorsolási mádról A kötvénytulajdonosok nagy ér­deklődéssel fogadták azt a bejelen­tést, hogy a III. békekölcsön hatal­mas nyereménytömegét egy nap alatt sorsolják ki az új sorsolási rendszer bevezetésével. Az új sorsolási rendszerről nyilat­kozott Tarján Endréné, az Országos Takarékpénztár vczérigazgatóhelyet- tese. Eddigi államk öles önkötvényeink sorsolásait — mondta Tarján Endré­né — olyan rendszerrel bonyolítot­tuk le, amely naponként legfeljebb harminc-ncgyvenezer nyeremény ki­húzását tette lehetővé. 1954-ben már nem kevesebb, mint 9 államkölcsönsorsolás lesz és ezt a jövő évben 36 napon át sorsolnánk. A régebbi kölcsönök sorsolását nem lehet megváltoztatni, azokat tovább­ra is az eddigi módon sorsoljuk, mir vei a sorsolási rendszer a kötvények számozásán alapul. A sorsolás egyszerűsítése céljából a III. békekölcsön kötvényei más számozással kerültek kibocsátásra, mint a korábbi államkölcsönök nye­reménykötvényei. Minden százmillió forintos részkibocsátás önálló osz­tály. A III. békekölcsönnél 17 ilyen osztály került kibocsátásra, az osz­tályok római számokkal vannak megjelölve. Egy osztálynak 1-től húszezerig terjedő sorozatszáma van, minden sorozatszámhoz 1-től —50-ig sorszámozott kötvény tartozik, tehát mind a 17 osztálynak azonos a szá­mozása. Egy sorsolási kerékbe egytől húsz­ezerig számozott húszezer darab számlevélkét helyezünk el. A kerék-» bői kihúzott tizezerkettőszázhetes so­rozatszám például mind a 17 osz­tályban 50—50 kötvényt jelöl meg. Ha tehát az első kerékből tizezer­kettőszázhetes számot húzzák ki, úgy mind a 17 osztály tizezerkettő­százhetes sorozatszámú 50 kötvénye nyerte a megfelelő nyereményössze­get, így egy húzásra tizenhétszer öt­ven. vagyis nyolcszázötven kötvény került sorsolásra. Az ötezer forintos és ennél na­gyobb nyeremények sorsolásánál az első kerékből húzott sorozat egytől ötvenig terjedő számairól a nyerő kötvény számát úgy határozzák meg. hogy a második kerékbőt — amelyben ötven darab egytől ötve­nig számozott számlevélke van elhe­lyezve — egy számot húznak. Ez az egy szám tehát az osztályon belül egy nyerő kötvényre, az egész kibo­csátás 17 osztályában pedig 17 nyerő kötvényre vonatkozik. A sorozat töb­bi kötvénye minden osztályban két­száz—kétszáz forintot nyer. A százezer forintos főnyeremény húzásához egy további kereket hasz­nálunk. Itt a nyerő kötvény sorozat- és sorszámán kivül az osztály szá­mát is meg kell határozni, a kerék­be tehát I-től XVII-ig számozott 17 darab számlevélke kerül. A sorsolást az itt ismertetett mód­szerrel rendkívül rövid idő algtt le­het lebonyolítani. Mindössze 221 hú­zást kell elvégezni, hogy mind a 187.850 nyereményt kihúzzák. (MTI) December 16-án az ózdi és a diós­győri kohászok eredményesen har­coltak a terv teljesítéséért A két A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége leváltatta Merkulovot Ózd —Diósgyőr 2 :2 üzem kohászaira most az a feladat vár, hogy az év utolsó napjáig meg­tartsák eredményeiket, minden nap teljesítsék a tervet. A december 16-i verseny állása a következő: Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége azzal kapcsolatban, h-ogy a Szovjetunió ügyészsége leleplezte V. N. Merkulovnak, a Szovjetunió állam­biztonsági minisztériuma é.s a Szovjet­unió belügyminisztériuma szerveiben végzett munkája során kifejtett bű­nös. államellenes tevékenységét, — a Szovjetunió Minisztertanácsának ez év­szeptember 17-i előterjesztésére V. N. Merkulovot elmozdította a Szovjetunió állami ellenőrzési miniszterének tiszt­ségéből. V. N. Merkulovot bírőilag fe­lelősségre vonják. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Vaszilij Gavrilovics Zsavo- ronkovot nevezte ki a Szovjetunió álla­mi ellenőrzési miniszterévé. (MTI) Kohó: Martin: Durva: Finom: ózd: 86.5 87.5 100.8 102.3 Ózdi és diósgyőri kohászok! a terv teljesítéséért! Adjatok több vasat, acélt a hazának! Diósgyőr: 104.2 97.7 javított 121.» FJöre minél ABAÚJSZÁNTÓ! ÉS MUHI DOLGOZÓ PARASZTOK BESZÉLGETNEK AZ ÚJ BEGYŰJTÉSI RENDELETRŐL akármilyet, kereken ötezer forint volt. A sarokban hosszú, sovány ember ül, ő is beleavatkozik a beszélge­tésbe : — Ühüm .., Akkor jó tehén le­het a ... — Jó bizony. Megadja a 9 litert naponta. — Mennyi abból a beadás? — szól közbe egy ősz paraszt bácsi a kályha mellől. — Abból egy deci sem! — vágja ki a fiatalember, aztán felemeli a mutatóujját és hozzáteszi magya­rázva: — A tsz tagoknak a háztáji tehén után nincs tejbeadási kötelezettsé­gük. Pár percig mindnyájan hallgatnak, azután ismét az ősz paraszt bácsi szólal meg, aki mint egyéni gazda dolgozik. — No, nekem is könnyebb lesz ez­után! A második tehén után most már nekem sem kell beadni tejet. Aztán egy hosszú, sovány paraszt- ember mondja csendesen: ■— Hát hiszen ... Most már majd­csak megleszünk. Nem szólhatunk egy szót sem. mert kormányunk igazán gondoskodik rólunk, dolgozó parasztokról. Most már rajtunk a VÁSÁROLJON! AJÁNDÉKOZZON! A Miskolci Ruházati Bolt szaküzletei kötött-divat, textil, kon­fekció és cipő áruk nagy választékával állanak a vásárlók ren­delkezésére. — Az üzletek 20-án, vasárnap délelőtt 9 órától 14 óráig tartanak nyitva! sor, hogy dolgozzunk és okosan, cél­szerűen műveljük meg a földet. Meg aztán az szükséges, hogy jó idő le­gyen, mert akkor szépen nő a vetés és jól megél a parasztember. JÓL SZÓRAKOZHAT A MISKOLCI VENDÉGLÁTÓI PARI VALLALAT „BÉKE- ÉTTERMÉBEN (Székelykert) 1953. december 24-én este fél 10 órai kezdettel megrendezett vidám, zenés műsorán. — Közreműködnek: Fő­városi Operettszínház és a miskolci Déryné Színház művé­szei, a Magyar Rádió kiváló harmonika-együttese. — Vidám konferanszié. — Két órás változatos műsor! — Etel- és ital­különlegességek! — NE FELEJTSE EL: 24-én fél 10 órai kez­dette! műsoros est a „BÉKÉBEN'L I Muhi lőxtégben I k a kor­■------------------------------' mány pro­gramjáról, az új begyűjtési rende­letről beszélgetnek a dolgozó parasz­tok. Az egyik háznál hurkát és kol­bászt töltenek, disznóölés közben ke­ressük fel a gazdát. A házigazda a harmadik pohár bornál megjegyez­te: szomszédja. Tóth Gyula már azt is kiszámította, hagy 8 hold földje után jövőre már hat mázsával keve­sebbet kell beadnia. Erre nagy vita támad, mert a házigazda sógora ezt sehogyan sem akarta elhinni. Végül öt liter borban fogadtak. Előkerült a vasárnapi Szabad Nép és böngészni kezdték az új rendeletét. A végén kitűnt, hogy nem is hat mázsával, hanem pontosan 612 kilogramm ga­bonával lesz kevesebb Tóth Gyula beadási kötelezettsége. No, erre lett aztán iókedv. Előkerült a bor. to­vábbfolyt a vita s a végén a hitet­lenkedő sógor ezt mondotta: — Hát ha így áll a dolog, akkor ezután érdemes többet és jobbat ter­melni. több állatot tartani, hiszen itt van a rendelet, amely kimondj«, hogy 1954. január 1-től kezdve a második és a további tehenek után a külön tejbeadási kötelezettség megszűnik. A rendelet arról is in- tézkedik. hogy aki új szőlőt telepit öt esztendeig az újonnan telepítet! szőlő után nem kell beadnia semmit A házigazda jóízűen felnevetett — Na látod, sógor, még nem is mondtad azt, ami nekünk talán a legfontosabb, hogy a szőlőterület után megszűnt az ötszörös beszor­zás. És ... Ezekután bolond lenne az a parasztember, aki ne igyekezne többet és jobbat termelni és még be. csületesebben teljesíteni beadási kö­telezettségét. A házigazda szobájában még so­káig folyt a beszélgetés, a rokonok és a vendégek örömmel tárgyaltak az új rendeletről, azután nótázgattak késő éjszakáig. Kőxelee |az év vége és a kis Pa‘ 1 rasztházakban itt is, ott is ünnepre készülődnek. Egyik helyen késeket köszörülnek, fog» hagymát tisztítanak, mert a Jáno­sok meg az Istvánok legtöbb helyen disznóvágással ünnepük néplapju­kat. Másik háznál pedig tanácskozá­sok folynak a családi asztalnál, hogy mire költsék a zárszámadáskor ka­pott pénzt. Es a harmadik háznál folyik a borfejtés. Újév előtt még tisztába teszik a szőlő levét. Egy­szóval a paraszti élet legszebb nap­jai ezek a késő decemberi napok, az egész évi szorgalmas műnk Inak most szedik gyümölcsét... _______________© Ahaujxaántúrt estefelé már ----------1................... megtelt a bor­bélyüzlet. Kedélyes beszélgetés köz­ben várják az emberek, hogy sorra kerüljenek. A várakozók között volt egy nagycsizmás, nagybajuszé, kucs- más dolgozó paraszt s leginkább ő vitte a szót. A többiek csak Sándor bácsinak szólították és Sándor bácsi egyszer csak meglöki könyökével a mellette ülő fiatalembert: — Aztán megvettétek-e a tehe­net? A fiatal embernek felderül az ar­ca. — Meg ám! Még hozzá inem is

Next

/
Oldalképek
Tartalom