Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

VMáMMp, 198*. december 13. ÉSZAKMA'GYARORSZAG 5 kép az épülő kommunizmus hazájábó A képen: Karaganda (Kazah SzSzK). — A Lenin-sugárút. A képen: A moszkvai „Kalibr“-gyár egyik étkezdéje. BOLDOG GYERMEKEK AZ ÓZDI NAPKÖZIOTTHONBAN A z ózdi kohászati üzenlek vezetői egyre fokozottabban gondoskodnak a dolgozókról. Ez a szerető gondoskodás a gyermekekre is kiterjed. „Legdrágább kincsünk a gyermek“, —jj , ez ma már nem «jelszó hanem élő nalósá^j Ózdon. A volt kohóigazgatói lakásban ma 35 férőhelyes bölcsőde és egy 100 férő­helyes napközi működik. Most a bölcső", dét az anyák kívánságára a téli hóna­pokra hetes bölcsödévé alakították át. Hétfőn beadják a bölcsödébe az aprósá­gokat és csak szombaton este viszik őket haza. így az anyáknak egész héten nincs gondjuk rájuk. Megóvják a kisgyermeke­ket « téli hidegtől attól, hogy naponta kelljen őket haza és odavinni. A gyerme­kek kiváló ellátásban részesülnek, négy szakiképzett és négy betanított gondozónő éjjel-nappal vigyáz rájuk. A z óvodás napköziotthonhan reggel 6 órától este lö-ig vigyáznak a gyer­mekekre. Itt három szakképzett óvónő’ és öt betanított nevelőnő gondozza őket Mindkét gyermekintézményben napi öt­szöri étkezés van. A gyermekeket érke­zés után gondosam megfürdetik és az idő járásnak megfelelő ruhácskákba öltözte­tik. Egész nap foglalkoznak velük, mesé­ket., verseket mondanak raekik. Dt Eszenyi Gyula elvtárs ,a két intéz­mény orvosa, naponta 3—4-szer keresi fel az apróságokat. A napközi otthon ve­zetője Fehér elvtársnő és a bölcsőde ve­zetője Kovács elvtársnő kiváló munkát végez. 11 ecember 5-én. Télapó-ünnepséget tartottak. Nagy volt az izgalom a gyerekek között. Télapó minden gyermek­nek sok-sok. ajándékot adott: autót, ba­ltát, cukorkát, kekszet, almát. Alig bírták hazavinni a gyerekek az ajándékcsomago­kat. A szülők is resztvettek az ünnep­ségem, boidog örömmel nézték végig Tél­apó „ügyködését“. Sokuknak eszébe ju­tott saját gyermekkora, amikor Télapó (ajándék helyett csak hideget hozott. A tervek szerint a Szenna-utcában a Vizsolyi-féle házban újabb 50 férőhelyes bölcsödét létesítenek. A felszerelés nagy­részét már beszerezték a megnyitás egyetlen _ akadálya, hogy az illetékesek késlekednek az épület kiürítésével és át­adásával. Ezúton kérjük őket, mielőbb segítsék hozzá a környékbeli dolgozó anyákat, hogy gyermekeik az új bölcsö­dében hasonló gondos bánásmódban része­süljenek, mint. a másik két intézményben. t gv gofidoSködtiák' az óZfli kohászati' * líZemek vezetői a dolgozók gyer­mekeiről. ezzel viszonozzák a munkások lelkes, lendületes munkáját. BODNÁR GÉZA munkásellátási igazgatóság, Ózd Séta A CSILLAGOK VILÁGÁBAN * MIIIIIIIHIIItlIIMtttHIUItnilHimttfl ★ ★ ★ j|t " if if ir ~it ~it it ' At ★ ★ * Ki tudja, mekkora a világ? Ki tudja: van-e élet a földön kívül? Hasonló ezernyi kérdés, mely örö­kös izgalomban tart bennünket. So­kan szeretnének választ kapni, sze­retnének tisztán látni. Az emberek egy része azonban hitetlenül moso­lyog, kicsinylöen legyint, hogy úgy­sem lehet ezekre a kérdésekre felel­ni, mert a természet megismerhetet- len, titkai kifürkészhetettenek stb., stb. Pedig nem így van. A tudomány ma már olyan fejlett, hogy ezekre a kérdésekre pontos válaszokat tud adni. Egyszerűen csak fel kell keres­ni a fővárosban és az ország több nagy városában működő csillagászati intézeteket s a tudomány szárnyam már repülhetünk is a természet vég­telen világába. Tegyünk egy próbautat, Keressük fel a budapesti Uránia Csillagászati Intézetet s az itt felhalmozott tudo­mányos anyagok: fényképek, filmek, adatok, távcsövek segítségével néz­zünk szét a bennünket körülvevő végtelenségben. A természetben az anyag örök tör­vényszerűségei uralkodnak. így föl­dünk is egy rendszerbe, a mi nap­rendszerünkbe tartozik. Naprendszerünk közepe a' Nap, amely körül — földünket is bélé ért­ve — kilenc bolygó kering. Ezek kö­zül legbelül van a Mercur, legkívül a Plútó. Földi embernek egyiken sem lehetne élni. A Mercuron azért nem, mert tulközel van a Naphoz, ■-- »alig« 60 millió kilométerre — s emiatt állandóan -fOO fokos hőség uralkodik. A Plútón meg azért nem, mert túl messze, nooo millió kilomé­terre van a naptól, s Ut már elkép­zelhetetlenül nagy a hideg. Ide már semmi napmeleg nem jut el. Ilyen távolságról olyan pici csillagnak tűnne a Nap, amilyennek például a földről látjuk a FiastyuKot. Milyen nagy a Tejút? multszázadban elterjedt a hire, • hogy a Marson emberi élet van. A csillagá­szok színváltozásokat fedeztek fel rajta, óriási hómezőket láttak, mely hol kisebb, hol nagyobb volt, az év­szakok változásainak megfelelően, sőt egy híres tudós azt is állította, hogy ő »szabályosan épített<t hatalma$ csatornákat lát. Olyan lázba jött d tudományos világ, hogy egyesek mit, azon gondolkoztak; mi módon le­hetne (fényjelek vagy egyéb jelelt útján) felvenni a kapcsolatot 4 Mars-lakókkal. lOSö-bcn azonban egy módéin fényképezőgéppel képet ké­szítettek a Marsról és ezen a képenj semmiféle csatornát nem látlak. Nyíl* várt optikai csalódás volt. De a Marson mégis van élet, hacsalt alacsonyrendű — a zuzmókhoz ha* sonló — növényi élet is. Ezt egy TyU hov nevű szovjet csillagász bizonyít tolta be nemrégiben, ugyancsak kin lönlegcs fényképezési eljárás segít-* ség ével. A mi naprendszerünk tehát igen ■nagy. De a természet végtelen mére­teihez képest mégis elenyészően ki­csi, A tejútrendszer, amely naprend­szerünket. is mogábanfoglalja, csil- “ tágók miUuIrrTjátból áll. S e csillagok: közül sokezer jóval nagyobb a Nap­nál. Hitt akkor milyen nagy " lehet ez a tejútrendszer? Álljunk nyeg egy pillanatra. Itt már nem tudunk a kilométerrel bol­dogulni, mert kimondhatatlanul htrsz­szú számsorokat kellene leírni. Ide már más mérték kell. Ezt a, más mértéket fényévnek hív­juk. Egy fényév olyan hosszú, ami­lyen, hosszú utat a fény egy esz­tendő alatt meg tud tenni. Ez pedig kereken 9 és félbillió kilométer. . (A fény másodpercenként SOU ezer kilo­méteres sebességgel halad. Ezzel a sebességgel egyetlen másodperc alatt S-szor lehet megkerülni a Földet.) Most Képzeljék el, hogy a fény hi­hetetlen sebességével haladunk és még akkor is százezer évig kellene repülnünk, amíg a tejútrendszer egyik szélétől a másikig jutnánk. Ha erről a tejútrendszerről sikerülne fényképet csinálnunk, ezt olyan nagyra kellene felnagyítanunk, mint egész Ázsia és még akkor is. csak na­gyítóval találnánk meg rajta a mi naprendszerünket. Ilyen nagy a lejútrendszer. S ehhez hasonló rendszer igen sok van, me­lyek ismét egy másfajta csillagrend­szerbe tartoznak. A hozzánk legköze­lebb eső tejútrendszer 700 ezer fény­évnyire van, de tudunk olyanról, amelytöbbszámillió fényévnyire van. Az- emberi tudomány fejlettségét bi­zony ltja, hogy ma már olyan távcső­vel is rendelkezünk, amellyel 1 mil­liárd fényévnyi távolságra cl • lehet látni a világmindenségben. Van-e élet a bolygókon? E végtelen, .világ áttekintésékor fel­vetődik bennünk a kérdés: vájjon lehetségcs-e, hogy hozzánk hasonlóan élet legyen a sok égitest valamelyi­kéin? Ámbarzinrijan szovjet csillagász kutatás,ai.szerint nemcsak lehetséges, de biztos Is, hogy van. Igen, de hol? Mini Ambarzunjan mondja, a világ bármely pontján keletkezhet élet, ahol megvannak számára a feltéte­lek, vagyis a kellő hőmérséklet, le­vegő és viz. Térjünk Vissza a mi naprendsze­rünkbe, nézzük meg, hogy találunk-e életet valamelyik szomszédos boly­gón? Egyik séletgyantis« bolygó a Földdel azonos nagyságú Vénusz — másnéven »Esthajiialé-csillág — amelynek megfelelő ,a hőmérséklete. Csakhogy ennél többet nem tudunk róla, mivel olyan sűrű ködfelhő bo­rítja, hogy azon semmiféle távcsövei nem tudunk kérésziül látni. Fordul­junk hát el tőle, s vegyük vizsgálat alá egy másik, fellehetőén életet tartalmazó bolygót, a Marsot. Itt már nagyobb eredménnyel járunk. Még a Miért neun néztek bele a papok Galilei távcsövébe? Bizonyosan ■ eljön az idő, amikoA magasabbrendií életet is fdfcdesünH a világ valamelyik pontján. Bár 4 természet végtelen,, de nem mégis* mérhetetlen. Ezt csak azok állítják, akit, ' nem ismerik el, hogy a vitáit minden részecskéjében anyagi ősz* szetétclü és semmiféle érthetetlen je* leket, csodákat nem szolgáltai: Külő* nőse ellene szegült a tudomány ered-* menyeinek a katolikus egyház, amely csak a múlt század elején ismertei el hivatalosan Kopernikusz csillagász tanait, amely szerint a Föld nem cl világ közepe, alakja gömbölyű és mi* közben kering a Nap körül, saját tengelye körül is forog. Ezzel a let* lével az egyház az egész világ elöf-t nevetségessé vált, hiszen ekkor mái* minden gyerek ismerte ezeket aj alapvető tudományos tételeket. . —i Ugyancsak katolikus főpapokkal tor* tént meg, hogy amikor Galilei a ma* gakészitette első csillagászati távcső segítségével foltokat fedezett fel ci Napon. —■ amit ez egyházi méUósif* gok istep szemének mondtak — ak* kor szándékosan nem néztek bele as távcsőbe, nehogy meg kelljen, hu* jolniolc a tudomány igazsága előtt... A harc ma is dúl a haladás és <% maradiság erői között, azonban egy* re inkább a tudomány győzedelmes* kedik! Cs. Gy. Értesítjük a dolgozókat, hogy de­cember 14-én. hétfőn Miskolcon or- szsiftós vásárt tartunk. Egyben kik zőljük, hogy sertésvásárj nem tar­tunk. Vásárcsarnok V. A Miskolci Köztisztasági Vállalat telkéri az összes hátralékosokat* hogy szeméflfj tartozásaikat sürgő­sen fizessék be a 96.828.008—185. sz. csekkszámlára. 56 éves korában fanul motorozni yVusa András felsőzsolcai tanítót min­denki szereti és megbecsüli a község­ben.. Már jóval túl jutott az 50-en, de fiatalos jókedvét, munkalendületét nem vesztette el. A járási pedagógus szakszervezet az­zal bízta meg, hogy látogasson el időn- kint a járáshoz tartozó.nevelőkhöz, se­gítse munkájukat. Eddig kerékpáron járta a községeket, ami bizony elég fárasztó volt. A napokban nagy öröm érte. A szak- szervezet motorkerékpárt küldött szá­mára. Jóidéig tanácstalanul állt előtte, hiszen soha nem vezetett inég motort. Nosza, elő a szakkönyveket! Pár nap raulva már ráült a motorkerékpárra. Csütörtökön a gép mér majdnem »ki­vitte« a kapun, de erre mégsem mert vállalkozni. Azóta biztosan sikerült bátorságot szereznie. Két újabb út készült el Miskolcon Miskolcon gyors ütem­ben folyik az utcák javí­tása és átépítése. A műk Miskolcának elhanyagolt, külvárosi utjai közül egyre több kap új makadámú beton- vagy aszfaltburko­latot. • ' ' Csütörtökön két új út készült el. Az egyik a fél­kilométer hosszú y ásár­téri út. Ugyanekkor fejez­ték be « Serova-parti út újabb kétkilométeres sza­kaszának építését. Á város középpontjában, a Szc- ctieivy i-utcári a járdákat átépítik, új »szfaltfelület- tel burkolják. Eddig már 1200 méteres szakaszon készült el az aszfaltozás. A tanács útépítéséi osz-r szesen közel öt kilométert} testnek ki. Emellett eró-t teljes ütemben folyik ai nehézipari műszaki egye-1 temet és a Lenin Kohá-t szati Műveket összekötő új a vasi út építése. Ezé a már készenlévő Szitu a- parti kerékpárúitól cgyütij rövidesen átadják a for-t galomnak. m FOTORIPORT Durrlt, Az ember kívül nW tisztelője, sőt ____________bámulója vagyok a fényképészekneA. A rokonszenvnek igen mély gyökerei és többévtizedes hagyományai vannak. E művészetnek is beillő szakma kitűnőségeinek köszönhetem jó hír­nevem a családban és az ismerősök köztudatában. A rólam készített fényképek ugyanis mindenütt meg­nyerték a tetszést s . a . rokonok, barátok és ismerő­sök szép fiúnak könyveltek el. A pompás fényképek sorozata olyan erős érvnek bizonyult, hogy ez ellen a valóság sem tehetett semmit: ha a fényképek után valahol enenmagam is megjelentem, kijelentették, hogy csalok — fetteten a randaságot. So-k régi fényképet őrzök. Évek, évtizedek során egész albumra való gyűlt össze belőlük. Mit tagad­ja™, gyakran gyönyörködöm bennük. Lényegesen jobbat mutatnak, mint a tükör. - Ha egykor valaki megdicsérte szemem színét, fülcimpám arányossá­gát, orrom nemes szerkezeiét, vagy célzást tett ha­jam ritkuló tendenciájára, nyomban kijelentettem: — az. semmi, de nézze meg eztt — és előkaptam zsebemből a mindig kéznél levő fényképek egyikét. Szóval I mon<f°m, igaz hálával tartozom a-------------1 fényképészeknek, akik megvetették a hitvány naturalista ábrázolásmódot, nem a kritikai realizmussal közelítettek hozzám (egyéb se hiány­zott volna!), hanem a szocialista realizmus szelle­mében azt mutatták meg bennem,-ami feltörő, sar­jadó, bontakozó, előremutató (például a 13 éves ko­romban készült fényképén szélesré és vastagra re­tusálták a serkenő bajuszt), súlvpontolták, sűrítet­ték, tipizálták egyéniségemet;, nem holmi objektivi­tás nézőpontjából vizsgáltak, hanem pártosan fog­laltak állást kevésszámú, de mélyreható elemzéssel felfedhető bájaim mellett. Engedelmet kérek, hogy ilyen személyes élmé­nyekkel és észrevételekkel hozakodom elő. de na­gyon alá kell húznom szenvedélyes tiszteletemet és csodálatomat a fotográfusok iránt, nehogy félreér­tés támadjon az alábbiak miatt,.amelyeket elmon­dani szeretnék. ( megjelenik valamilyen gyűlésen, __ díszelőadáson, : filmbemutatón, bú' csúztatón, talaiKOzáson, szóval olyan helyen* ahol fen költ hangulat, ünnepélyes légkör uralkodik. Ter­mészetesen, ott van az események kedves krónikása, megörökitője: a fotoriporter is. Megszervezi, felál­lítja üzemét a maga kijelölte tielyen: a diszemelvé- nyen, az elnöki széken, a széksorok kellős közepén, páholyban, háztetőn, galambdúcon, zászlórúdon, légyfogón, a szónok orra előtt, a,hallgatók fejetete- jéi). Ez perspektíva elhajlási szög, világítás stb. kérdése, tehát szakkérdés, — ne szóljunk bele. Az ember megnyugvással veszi tudomásul, hogy ezal- kalommal az öröklét számára van itt. Ha szerencsé­je van, biztos belekerül; már tudniillik a fény­képbe. Talán az újságban is megjelenik és ki tud­ja — suhan át rajtunk.a gondolat.— esetleg a ki­rakatban is kifüggesztenek. Mindenesetre; eligazít­juk a nyakkendőt az inget rendesen bedugdossuk a nadrágba, a friss zsebkendővel egyszef-kétszer átfényesítjük a cipőt és bosszankodva állapítjuk meg, hogy Lenkénk,' életünk párja éppen azt a ron­da ribizliszínü blúzát vette fel. Megkezdődik az előadás, a bemutató, vagy az ünnepi beszéd. A fényképész mozgósít. Harci készen­létbe helyezi magát. (Hogy ezt korántsem valami átvitt értelmű szóhasználat — mindjárt kiderül.) A hallgatóság füle, szeme rátapad az előadóra. Mé­lyen átérzi szavát: ». . . mert ugyebár, kedves hall­gatóim, ha erőinket összefogjuk, tömöritjük, egy- emberként egy zászló, alatt sorakozunk fel, bátran, magabiztosan, öntudatosan, felemelt fővel, előre- ■ szegezett tekintettel szírünk ugyanazért a célért do­hog, ha keményen összetartunk — mennydörgés, villámlás, a. pokol üvöltése sem ronthat le jnia­Fény lövell a magasba^ mennydörgésszerű robaj iss rázza meg a temet. Megremegnek 4 falak, inogni kezd az emelvény, össze« ütődnek a poharak, a vizeskancsók éj a fogak. Kimozdulnak helyükről a székek és a de« koráciők. A szónoknak eláll a lélekzete, a hallgató« Ságnak a szívverése s egyemberként szegezi tekinte« tét egy pontra, a .. .fényképészre. A fotoriportr t* füstfelhőbe, magnéziumgomolyagba burkolózva, kezében szilárdan tartva anemtudommicsodát, ren* dületlenül áll a vártán. Fenetudja, milyen dzslnneK játszanak velünk — eddig merev arcizmaink felen­gednek. szájunk szélesre tárul — jaj I — micsoü i hatás, csak nem nevetés? de bizony, kuncogunk, pusmogunk, sustorgunk, somolygunk, röhögünk! Oda az ünnepi hangulat! Ki figyel már a szó­nokra, aki olyan szépeket, bölcseket mondott?! A tekintetek bősünkre irányulnak, a derék foloripo1« térré, vájjon nem sebesült-e meg a fényképészkedéí harci mezején? Nem, hiszen újra tölt hogy maga után vonszol­va ágyúját, a terem egy másik frontszakaszán ássá be magát a lövészárokba. Egy biztos: amiért a szó­noknak percekig kellett küzdenie, azt ő egy csa­pásra elérte: magára vonta a figyelmet. A aki részese volt már ilyen szép találkozások­nak, tudja, hogy ahány felvétel, ann durrogás, ahány fénykép, annyi villanás és röhögést Mert — állapítsuk meg őszintén — neveletlenek; modortalanok vagyunk, hogy ilyen csekélységeket* fennakadunk és nevetünk. Nézők, hallgatók, emberek! Több komolyságot! Férfiasságot! önuralmat 1 Helytállást! Micsoda? . . . hogy miért dolgoznak egyes fény­képészek ilyen ósdi, vízözöne’Stti technikával?.. Miért nem .szereznek be reflcktorlámpát? , . . Ugyan, micsoda okvetetlenkedüs!. , . , «1 _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom