Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-02 / 282. szám
2 fiSZAKMAGYARORSZÁG Szerda, 1333. december 8. Bolgár veodég Diósgyőrben A testvéri bolgár nép fővárosából, Szófiából kétnapos látogatásra Diósgyőrbe érkezett Lyulea Bajcseva, a szófia: Úttörő Palota Ifjúsági Népi Együttese tánckarának vezetője. A fiatal bolgár elvtársnő, három bolgár népi táncot tanított be a diósgyőri együttes lánckarával. Ez a látogatás is a bolgár és a magyar nép baráti kapcsolatát mélyítették el. Hétfőn este a búcsúzás alkalmával a diósgyőriek értékes ajándékkal kedveskedtek a bolgár vendégnek. A kormányprogram megvalósításának élharcosai Damak község dolgozó parasztjai elsők a begyűjtésben az edelényi járásban. Dicséretes munkát végez a tanácselnök és a tanácstitkár. Felvilágosító munkájuk gyümölcseként a község a kukorica beadását 104, a napraforgó beadási tervét 105 százalékra teljesítette. Csak burgonyából van még kevés bátrálékuk, vágómarhából azonban rnár eleget tettek beadásuknak. Sertésbeadási tervük teljesítését is biztosították. Élenjárnak a beadásban a tanácstagok és az állandó bizottság tagjai. Példát mutat Szilva János községi párt- titkár t>. Almáéi Lajos 6. Mészáros András G, Szakácsi János 12 és Szilva Benjámin 17 holdas dolgozó paraszt. Mind a kapásokból, mind az állati termékekből túlteljesítették előírásukat, ezzel járulnak hozzá a kormányprogram megvalósításához. Kerüljük ei a csomagtoriódást A dolgozók a Télapó és a Fenyőünnepe alatt általában jóval több csomagot küldenek, mint az év más időszakában. A posta dolgozói a csomagok késedelem nélküli továbbítása cs kézbesítése érdekében kérik a feladókat, hogy a nem romlandó tartalmú csomagokat legkésőbb december 15-ig adják postára. Azokat a csomagokat, amelyekben romlandó áru van, december 22-ig adják fel. A csomagokat gondosan burkolják be és a címet jól olvashatóan írják. A zavar elkerülésére célszerű, ha a cím pontos másolatát a csomag belsejében is elhelyezik. Ex év decemberében kell megfizetni a kötelező tüx- és fégbistositás 1954 évi díját A kötelező" biztosítás a dolffozó paraszt, sás érdekében hozott fontos törvény: védi az egyéni és szövetkezeti tulajdont és ezzel előmozdítja a termelés zavartalanságát. A ^biztosítottak az 1954. évre biztosítási kötvényt kapnak. Mindazok, akiknek a kö;v_ényt december elejéig nem kézbesítik, az Állami Biztosító járási felügyelőségétől kell kérnie. A kötvény át nem vétele nem mentesít a fizetési kötelezettség alól. A biztosítási kötvény fontos okirat: ismerteti a biztosítottak jogait és kötelezettségeit és tűz, vagy jégkár esetén igazolja a kártérítéshez való jogosultságot. Mindenkinek saját érdeke ellenőrizni, hogy a kötvény adatai helyesek-e (Név, pontos lakcím, a lakóház szobáinak száma, a földterület nagysága). A kötvény pontos adatai — különösen jégkár esetén — meg. könnyítik a kártérítés kifizetését. Iía a kötvény helytelen adatot tartalmazna, a helyesbítés iránti bejelentést, — a tanács igazolásával — az Állami Biztosító járási felügyelőségének kell megküldeni. A minisztertanács határozata értelmében a kötelező biztosítás 1954. évi díja 1953 december l_én esedékes és a hónap végéig .késedelmi pótlék nélkül- fizetendő". Akinek az 1953 évre a biztosítási díjból még hátraléka van és azt az 1954. évi biztosítási díjjal együtt ezév december 31_ig teljesen kiegyenlíti, mentesül az 1953. évre felszámított késedelmi pótlék megfizetése alól. Késedelmes fizetésnél az esedékességtől számítva minden megkezdett hónap után 3 százalék késedelmi pótlékot kell fizetni. A kötelező biztosítási díj közadó módjára behajtandó. A dolgozó parasztság énJekében az 1954. évre a szőlő és gyümölcsösterület kötelező jégbiztosítási díja jelentősen olcsóbb left, a tűzbiztosításnál pedig a melléképületek után eddig fizetett 10 forint pót, díj megszűnt. Különféle tűzkárok megtérítésére az Állami Biztosító a kötelező biztosítás bevezetése ófa közel 2590 esetben sokmillió fo. rinJot fizetett ki. Jégkárterítésben mintegy 1200 termelőszövetkezet cs több, mint 105.000 dolgozó paraszt részesült. Pest megyében például az Állami Biztosító a szövetkezeteknek 1.600.000 forint, az egyénileg gazdálkodóknak 6.000.000 forint jég. kártérítést u<al| ki Kgy-egy tüzeset, vagy jégverés a gazdá. nak, vagy szövetkezetnek több tízezer forintos kárt okozhat. A kártérítést, melynek összege a befizetett díinál százszor, ezerszer nagyobb lehet, az Állami Biztosi, tó a dijakból'fizeti. A kötelező biztosítás tehát hozzájárul abhoz. hogy a falu dolgozói nagyobb biztonsággal fáradozzanak a mezőgazdaság felvirágoztatásáért. Állandóan emelkednek az árak Török ország kan Szófia (MTI) A „Gyumzsa" című istambuli lap a gazdaságügyi és kereskedelmi minisztérium által közzétett statisztikai adatokra hivatkozva írja, hogy Törökországban 1950-től máig a behozatali áruk 186, a hüvelyesek 280, a húsáruk és tejtermékek 55, a tüzelőanyag 21, a textiliák 89, az érc 79, a vegyianyagok és gyógyszerek 53, a papír 64, az építőanyagok 107 százalékkal drágultak. BH» A. világsajtó a négy liatalom külügymíiiisrtereinek tanácskozásáról LONDON Az angol sajtó továbbra is nagy figyelmet fordít a szovjet kormánynak a négy hatalom külügyminiszterei tanácskozásáról szóló jegyzékére. A „The Times" úgy véli, hogy a Szovjetunió bejelentése, amely szerint „részt vesz a négy hatalom tanácskozásán, kétségtelenül jó visszhangra talál". A „Daily Mail'1 véleménye szerint a négy hatalom tanácskozása egyszeriben nem old meg minden problémát és nem teremt csodát, de egy nehéz fejezet végét és egy könnyebb kez.detét jelezheti. A „Reuter" iroda közli, hogy a három nyugati hatalom között már volt előzetes véleménycsere a november 26-i szovjet jegyzékről. — Amennyire ismeretes, Anglia nem tiltakozik Oroszországnak azon javaslata ellen, hogy Berlin legyen a találkozó színhelye. A ..Reynold's faews" szerkesztőségi cikkében megjegyzi: „Angliának már régen közölnie kellett volna (Franciaországgal együtt, vagy nélküle) Amerikával, hogy a világközvélemény nem tűri tovább az ob- strukciós taktikát minden olyan kísérlettel szemben, amely arra hivatott, hogy biztosítsa a nagyhatalmak tanácskozásának összehívását, a békés rendezés megkísérlése céljából". A „Reynolds News" rámutat, hogy a parlament 32 munkáspárti tagja támogatta a Crossmann és Herald Wilson által benyújtott határozati javaslatot, amely indítványozza, hogy „bármelyik fél részéről megszabott előzetes feltételek nélkül tartsák meg az öt hatalom értekezletét“. PARIS A francia sajtó tovább kommentálja a szovjet kormány jegyzékét. Pierre Courtade a „l“Humanité“- ban felhívja a figyelmet az Egyesült Államok kormányának mesterkedéseire és a következőket írja: „Teljesen világos, hogy a jelenlegi körülmények között Franciaországnak rendkívül kedvező alkalma nyílik arra, hogy megmutassa: nemzeti függetlenséget akar. BERLIN A szovjet kormány november 26-i jegyzéke zavarba ejtette az Egyesült Államok kormányköreit és a bonni Adenauer-klikket. Ez a zavar tükröződik a nyugatberlini lapok hasábjain. Az Adenauer-féle sajtó ellenséges hangnemben foglalkozik a három nyugati hatalom kormányához intézett szovjet jegyzékkel. A „Die Neue Zeitung" című lap közlése szerint a német szociáldemokrata párt sajtószolgálata nyilatkozatot tett közzé. E nyilatkozat sze- I rint a nyugati hatalmaknak az új I szovjet jegyzékkel kapcsolatban fel kell adniok „egyes, Németországra vonatkozó politikájukban szereplő kedvenc elgondolásaikat". A lap közli Ollenhauernak, a Német Szociáldemokrata Párt elnökének nyilatkozatát is, amely szerint „üdvözölni" kell az új szovjet jegyzéket. RÓMA A ..L Unita" a szovjet kormánynak a négy hatalom külügyminiszterei tanácskozásáról szóló jegyzékével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok a négy hatalom tanácskozásának ellenzésében egyedül találta magát. STOCKHOLM A „Stockholms Tidningen’’ vezércikkében megállapítja: „A szovjet jegyzék és európai hatása egyszeriben megváltoztatta az egész helyzetet. Az Egyesült Államok politikája előtti meghunyászkodás helyett remény éledt — habár még nem szilárd —, hc^y el lehet majd kerülni Németország újrafelfegyver- zésének növektfS terheit és veszélyeit. A bermudai értekezlet íratlan programját meg kell változtatni...." BUKAREST A román sa jtó sajéles körben kommentálja a szovjet kormány november 26-i jegyzékét. A „Scanteia" ezeket írja: „A szovjet kormánynak Franciaország. Anglia és az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzéke újabb és meggyőzé lépése a Szovjetunió következetes békepolitikájának.’1 VARSÓ A lengyel központi lapok hangsúlyozzák, milyen nagy jelentősége van a szovjet kormány jegyzékének a nemzetközi feszültség enyhítésében. Nyugatnémetországi város lakossága a szovjet javaslat mielőbbi megvalósítását követeli Berlin (MTI) A bajorországi Fürth lakosságának képviselői vasárnap népgyűlésen üdvözölték a szovjet kormány négyhatalmi értekezlet összehívását célzó javaslatát. A népgyűlésen nagy többséggel elfogadott határozat kiemeli: Nyugat-Németország lakossága a szovjet javaslat mielőbbi megvalósítását követeli, mert a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezlete döntő lépés lehet a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, Németország újraegyesítéséhez és a béke biztosításához vezető utón. Hz „BüfDQüi fiaiig“ fenyegeti Hollandia biztonságát és szabadságai A „De Waarheid” közölte Hollandia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának arra irányuló felhívását, hogy indítsanak tiltakozó mozgalmat az „európai hadsereg“- ről szóló szerződés ellen és a nemzeti politika új irányvonalának kiharcolásáért. A határozat hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok fokozza nyomását Hollandia vezető köreire, hogy az első kamarát (a parlament felsőházát) az „európai hadseregéről szóló szerződés ratifikálására kényszerítse. A felhívás arra szólítja fel Hollandia egész lakosságát és elsősorban a Kommunista Párt tagjait, hogy fokozzák harcukat az „európai hadseregéről szóló szerződés ellen. Hollandia politikájának megváltoztatásáért, a munkásosztály, a szocialisták és kommunisták egységéért, a nemzeti akcióegységért, Hollandia szabadságáért. fizonna! lehetséges a tüzet szüntess és a béketárgyalás Indokínában — írja a „I Páris (MTI) A „L'Humanité" közli Pierre Courtade vezércikkét, amelynek címe: „Azonnal lehetséges a „tüzet szüntess" és a béketárgyalás Indo- kínában’’. Pierre Courtade a többi között ezeket írja: Nyilvánvaló, hogy a megbeszélések megkezdése érdekében fel kell hagyni azzal a hetvenkedéssel, amely már senkit sem téveszt meg Vietnamban. El kell ismerni, hogy tárgyalást kell kezdeni egy hatalmas ellenféllel, egy törvényes kormánnyal, amelyet a Francia Köztársaság is elismert, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányával. A tárgyalások megkezdése érdekében fel kell hagyni azzal a nevetHumanité“ séges magatartással is, hogy e törvényes kormánnyal szemben a kalandorok maroknyi csoportját helyezik szembe. Annál is inkább fel kell hagyni ezzel a politikával, mivel e klikk tagjai között ott vannak a béke leg- elkeseredettebb ellenségei. Ez érthető is. Hiszen ezeket az embereket, akár a csangkaisekeket és li- szinmanokat — csak a háború tartja felszínen. Ho Si Minh elnöknek igaza van, amikor nyilatkozatában emlékeztet arra, hogy nemcsak Vietnam függetlenségét érte támadás, hanem súlyos veszélyben van Franciaország függetlensége is. Ez a kijelentés azt tükrözi, hogy a vietnami ha- zaíiak mély barátságot táplálnak Franciaország népe iránt. Az elmélet napi kérdései ^ Harcoljunk a háborúk eredetéről szóló burzsoá ködösítés ellen A politikai iskolák II. évfolyamán ezidőben tanulmányozták „A marxizmus—leninizmus tanítása a háború cs béke kérdéséről. A nemzetközi helyzet“ című tananyagot. A propagandisták felkészülésének elősegítésére közöljük az alábbi cikket. A néptömegek évezredek óta keresik a választ arra a kérdésre, hogyan keletkezik a háború, milyen okok idézik elő és milyen módon lehetne megakadályozni. Az emberek joggal várják erre a feleletet, hiszen a háború mindig mérhetet- leai kínt, szenvedést, pusztulást okozott éppen a dolgozó tömegeknek. A háborúk minden időben a termelőerők nagy tömegének pusztulását eredményezték és a társadalom nagy erőfeszítésére volt szükség az elpusztult termelőerők pótlásához. A kérdés igen hosszú időn keresztül válasz nélkül maradt. Egészen addig, amíg a marxizmus, a munkásosztály tudományos világnézete létre nem jött, senki sem volt képes helyesen megmagyarázni a háborúk okát. létrejöttük körülményeit. A néptömegek tehát nem tudtak eredményes harcot folytatni a háborúk ellen, nem tudták azokat csírájukban elfojtani- Ahhoz, hogy a háborúk kitörését megakadályozhassuk feltétlenül ismerni kel] a háborúkat előidéző reális körülményeket. Er-élkül legfeljebb részleges eredményeket lehet elérni a háborúk megakadályozásáért folyó küzdelemben. Mivel magyarázható az, hogy a marxizmus megjelenése előtt senki sem tudta helyesen megmagyarázni a háborúk keletkezését? Ennek alapvető oka abban van, hogy a kizsákmányoló osztályok, amelyek érdekelve voltak a háborúkban, mindig arra törekedtek, hogy a háborúk valóságos okait elfedve, félrevezessék a tömegeket. Emellett — természetesen — volt a történelem folyamán számtalan becsületes tudósa gondolkodó, aki igyekezett felderíteni a háborúkat okozó körülményeket. Törekvésük azonban hasztalan volt. Nem tudtak helyes magyarázatot adni, mivel nem társadalmi, hanem társadalomfeletti, természetfeletti erők működésének tulajdonították a háborúk keletkezésétA kizsákmányoló osztályok, a háborúk haszonélvezői saját érdekükben igyekeztek a tömegek figyelmét elterelni a háborúk valóságos okairól. Tömegek nélkül ugyanis háborút viselni nem lehet. A tömegekre várt mindig az a szerep, hogy a kizsákmányoló osztályok háborúiban vérüket ontsák, elpusztuljanak,, h«;f ily módon biztosítsák kizsákmányolóik számára a gazdag prédát. A kizsákmányoló osztályok tehát tudatosan megtévesztették az embereket azért, bog}' azok minél engedelmesebben, gondolkodás nélkül menjenek a pusztulásba, s eszükbe se jusson fellépni a háborúk és a háborúkat előidéző’ kizsákmányoló osztályok ellen. A nép, ha érti és magáénak vallja a háború célkitűzéseit, ha szabadsága és függetlensége védelméről van szó — csodálatos erőfeszítésekre, hősies áldozatokra képes. így volt ez a magyar nép történelmében az 1848—49-es forradalom é9 szabadságharc idején. A kizsákmányolók- nak azonban rablóháborúikhoz mindig megtévesztéssel kellett a tömegeket megnyerniük. Ezért a kizsákmányolok a szolgálatukban álló papok, filozófusok segítségével természetfeletti okokkal magyarázták ,a háborúkat, vagyis olyan okokkal, amelyekkel az ember képtelen szembeszállni. A tömegek megtévesztéséhez évszázadokon keresztül nagy segítséget nyújtottak az uralkodó osztályoknak az egyházak, amelyek a vallás segítségével igyekeztek félrevezetni a tömegeket. Sokféle módon szolgálták az egyházak az uralkodó osztályok háborúit, amelyekben legtöbbször maguk is érdekelve voltak. A háborút isten akaratának tüntették fel. Azt hirdették, hogy isten a háborúkat büntetés gyanánt zúdítja az emberekre és ők kötelesek zokszó nélkül alávetni magukat ennek a büntetésnek. Azzal fenyegetőztek, hogy aki felemeli szavát a háború — tehát az isteni akarat — ellen, az elkárhozik, míg az alázatosak teljes bünbocsánatot nyernek. Néhány, íőleg keleti vallás tanítása szerint a háborúban elszenvedett halál egyenesen a legteljesebb mennyei üdvösséget juttatja a földi életéten bűnös embernek. Az egyházak mindig bizonygatták, hogy az általuk tíszolgált osztályok háborúja isten akarata szerint való. Ennek megfelelően megáldották a fegyvereket s kitartó harcra buzdították a hívőket. Egyáltalán nem zavarta a papokat az a gyakran előforduló eset, hogy a két szembenálló ország hadseregének fegyvereit egyazon isten nevében áldot'ák meg, s ugyanattól az istentől kérték imáikban a másik fél pusztulásátA társadalom fejlődése magával hozta a technika, a természeti és társadalmi tudományok nagyiramú fejlődését is. Mindez együtt járt a tömegek nagyobb arányú felvilágosodására!, tehát a babonák, a csodákba vetett bit, a vallási felfogás térvesztésével. Az emberek már kevésbé hittek a vallásnak, egyre kisebb mértékben adtak hitelt a hálvorúkra vonatkozó vallási magyarázatoknak is. Az uralkodó osztályok tehát egyre inkább kénytelenek voltak a papok mellett más erők segítségét is igénybe- verni a tömegek félrev.-zetéséhez. Mivel a tudományok értéke nagy volt az emberek szemében, tudományos lepelbe kellet') burkolni a háborúkat magyarázó hamis! nézeteketKülönösképpen a burzsoáziának volt és van arra szüksége, hogy tudományos mezbe bujtatott hazugságokkal vezesse félre a tömegeket. A burzsoázia főleg az imperializmus szakaszában sűrűn zúdít háborút az emberiségre és ezek sokkal hosszabbak és pusztítóbbak az előző háborúknál. Mindez akkor történik, amikor már nem jelentéktelen a néptömegelv felvilágosodottsága s amikor a marxizmus a társadalmi törvények ismeretének birtokában egyre több ember szemét nyitja fel a háborúk kérdésében. A burzsoázia tehát papjai mellett csatasorba állítja filozófusait, tudósait, hogy azok „tudományosan" bizonyítsák be azt, amit a vallás már nem képes elhitetni. így jönnek létr-e aztán a különféle „tudományos” magyarázatok a háborúk keletkezeséről, okairól, hatásáról. Ezek a magyarázatok formájukra nézve különbözőek, de lényegük azonos: mindenképpen elterelni a tömegek figyelmét a burzsoázia rablóháborúiról megakadályozni azt, hogy a tömegek felfedezzék a háborúk valóságos okait és megsemmisítsék ezeket, vagyis a kapitalista társadalmi rendszert. Súlyos hiba lenne, ha lebecsülnénk ezeknek az áltudományos nézeteknek a veszélyességét. Bár igaz, hogy hatásuk egyre kisebb térre korlátozódik, mégis nem jelentéktelen tömegeket vezetnék még ma is félre, elsősorban a kapitalista országokban, de a népi demokratikus országokban is. Az ellenük vívott küzdelem ilyenformán egyik feltétele a háború ellen, a békéért folyó harc sikerének. A burzsoázia érdekeit szolgáló áltúdo- mányos nézetek egy része a háborúkat sz emberekben működő agresszív, támadó ösztönökkel magyarázza- Eszerint az emberben természeténél fogva agresszív ösztönök varrnak, amelyeket nem lehet megsemmisíteni és amelyek újra és újra elkerülhetetlenül kitörnek, verekedésre, öldöklésre és pusztításra sarkalva őket. Ebből következik, hogy a háború nem más, mint ezen ösztönök tömegméretű megnyilvánulása és kielégülése- A burzsoázia lakáj-tudósai készséggel szolgálatnak „tudományos” bizonyítékokat elméletük alátámasztására és az emberekben működő reflexekből, élettani folyamatokból önkényesen vett következtetésekkel „bizonyítanak”. Elméletük végső következtetése az, hogy amíg két ember él a földön, addig béke csak a temetőben lesz. Tehát teljesen felesleges és kilátástalan a háború elleni küzdelem. Ez a burzsoázia dédelgetett álma: az emberek egy részét a temetőkbe rakni, a többi fölött viszont zavartalanul folytatni a kizsákmányolást- így tükröződik a burzsoázia érdeke, törekvése az általa megfizetett tudósok gyalázatos elméletébenAz élet, az emberek mindennapi tevékenysége számtalanszor megcáfolja ezeket a nézeteket. Az embcA rekben működő agresszív ösztönök elmés, fete hazug locsogás, aminek semmiféle tényleges alapja nincs. Az emberek ^élet- módja, a társadalmi termelés feltételei éppen azt teszik szükségessé, hogy a3 emberek között kölcsönös együttműködés alakuljon ki. Ez az együttműködés a társadalom zavartalan fejlődésének feltétele. Csak a kizsákmányoló társadalmi rends szerek viszonyai alakítják úgy az embes reket, hogy egyik a másikitan ellenséget lásson, akinek megtámadása és elpusztítása szükséges az anyagi életfeltételek biztosításához. Különösképpen a kapitat lizmus viszonyai nevelik ilyenné az embert. A kapitalista társadalom, amelyben az ember embernek farkasa, arra törekszik, bogy a dolgozó tömegeket is a maga képére formálja. A kapitalizmus viszonvai azt eredményezik, hogy az alajM vető életlehetőségek biítosítás« gyakran egvüttiár mások megrövidítésével, élet- feltételeinek korlátozásával. A munkát nélküliség ideién pl. csak úgy juthat: valaki munkához, 1-a másvalaki elveszti munkáját- Mindezt a burzsoázia igyekszik a maga cél iáira felhasználni és a háborúk szolgálatába állítani. Ezt a törekvést azonban már a kapitalizmus idején erősen gátolja a munkásszolidari- tás. a dolgozók összefogása. A kiz-akma- nyolók ellen folytatott közös harc megmutatja a dolgozó knck. hogy életüket csak úgy képesek megjavítani, ha egy-- mással összefogva küzdenek közö« ellen- régeik a tőkések ellen. A kapitalista társadalom megdöntése a szocializmus felépítése megszünteti azo-t kát az okokat, am elvek egymás ellenségeivé nevelik az embereket. A szocializmusban a kölcsönös együttműködésnek szabad tere nyílik- Ennek alapja az, bog)( az egyén csak a társadalom többi tagjvt
