Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

2

ÉSZAKMAGYAKORSZAG

Vasárnap, 1953. december 13,

NEMZETKÖZI SZEMLE

A bermudai hármas értekezlet,

amelyet december 4 és 7 között tar tották meg Eisenhower, Churchill, Laniel és a három nyugati külügyminiszter részvételével, volt a nyugati hatalmak első közös megbeszélése, amelyet a, legutóbbi szovjet jegyzék kézhezvétele óta tartottak. A Szovjetunió nagyjelentőségű, november 26-i jegyzéke kétségtelenül nemcsak leglényegesebb pontja volt a bermudai hármas értekezlet napirendjének, ha nem egyúttal a legerősebb befolyásoló tényező is volt, amelynek hatására a »'három nagy a összebeszélése másként alakult, mint ahogyan azt a nyugati vezetők eredetileg tervezték.

A »Stockholms Tidntngcn« című lap a szovjet jegyzék hatását így határozza meg: »A szovjet jegyzék és európai hatása egyszeriben megváltoztatta az egész helyzetet. Az Egyesült Államok politikája előtti meghunydszko- dds helyett remény ébredt... hogy e, lehet majd kerülni Németország újvár felfegyverzésének növekvő terheit és veszélyét. A bermudai értekezlet Íratlan programját meg kell változtatni...

A békére vágyó népek ereje volt az az erő, amely kikényszerítette, hogy a nemzetközi feszültség növelése érdekében egybehívott bermudai értekezlet — legalábbis formálisan — beleegyező vár laszt adjon a négy nagyhatalom tárgyalásait javasló szovjet jegyzékre.

Mi volt az amerikai imperializmus eredeti terve a bermudai értekezlet összehívásával ?

Egyrészt: zsaroló eszközökkel arra akarták kényszeríteni Franciaországot, egyezzék bele Németország felfegyverzésébe ;

Másrészt: el akarták gáncsolni a koreai békés rendezés lehetőségét és a Kínai Népköztársaság belépését az ENSZ-be;

fis végül: fel akarták fokozni és ki akarták terjeszteni az indokínai szeny- nyes háborút.

A Szovjetunió jegyzéke azonban a bermudai értekezlet legfontosabb napirendi pontja leit, s amint a Bermudákon tartózkodó' sajtótudósitúk már a találkozó első napján megírták: »már ténynek látszik, hogy az Egye sült Államok nem utas It fiatja el t Szovjetunióval való négyes értekezlet tervét... Pedig az amerikaiakban, nagy volt a hajlandóság erre.«. Nem titok — írta a »News Chronicle« című angol lap — hogy Dulles remélte: »elkerülheti a megbeszéléseket t Szovjetunióval bármely színvonalon amíg nem jön létre az európai hadsereg. A gyakorlati tények azonban erősebbek Dullesnél...«

E pontban tehát az amerikai impe riaiizmus háborús politikája kudarcot vallott. Jellemző, hogy az értekezlet befejezése után csaknem minden nyugati sajtószerv az »egyetlen pozitív eredményinek. nevezte a három nyugati hatalom megegyezését a Szovjetunió jegyzékére adandó válaszban.

Azokban a kérdésekben pedig, ame lyeket a háborúira készülő amerikai imperializmus a Bermudákon- tulajdon- képen el akart érni — nem történt érdemben döntés. »A nehézségek nem szűntek meg« — ez volt a nyugati hírszolgálati irodák általános véleménye. Az »európai védelmi közösség« franciaországi ratifikálásának kérdésében — amely a tanácskozás fontos kérdése volt — csak a nyugatiak közötti nézeteltérések növekedtek. A franciákat nem elégítették ki angol—amerikai részről felvetett »biztosítékok« a nyugatnémet ujrafeifegyverzés ellen s végtilis — mint, az »AFP« hírmagyarázata is leszögezi — a nyugati vezetőknek bele kellett nyugodniok abba, hogy »a francia parlamenttől nehezen, lehet kérni, hogy az alatt az idő alatt foglaljon dllást az európai védelmi közösségről szóló szerződéssel kapcsolatban, amíg Berlinben a négyes értekezlet folyik majd,« A háborús uszítók számára tehát a bermudai értekezlet, a teljes kudarcot jelentette. Az »

eredményre« legjellemzőbb az angol konzervatív »Evening Standard« vezércikkének eime: »Bermudai hidegzuhany .. .«

Megjelent a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az állami begyűjtés többéves rendszeréről

A koreai béke kérdése

elé újabb veszélyek tornyosulnak. A legutóbbi jelentések szerint az ENSZ politikai bizottsága határozatot hozott az ENSZ-közgyülés jelenleg folyó 8. ülésszakán ti félbeszakítására. Ez a határozat megnehezíti, hogy szükség esetén ismét összehívják a közgyűlést, a koreai kérdés megtárgyalására. Mi van e határozat hátterében? Nem más, mint az amerikai imperialistáknak az a törekvése, hogy teljesen szabad kezet kapjanak Koreában, »ne zavarják« őket olyan nemzetközi fórumok, mint az ENSZ — s a. sötétben bujkálva felrobbanthassák, ismét pusztító háborúvá változtassák a koreai béke ügyét.

Az ENSZ zászlajával takarózó amerikai agresszorok a koreai kérdés rendezésére hivatott politikai értekezletet megelőző panmlndzsoni tanácskozásokon megbizotluk. Arthur Dean útján minduntalan szakítást akarnak provokálni. A hat bete folyó tanácskozáson Dean következetesen folytatta kormányának etörc elhatározott, halogató politikáját. Jellemző, hogy csupán a tanácskozás napirendjéről folytatott vitát 18 napon át huzta-halasztotta.

Ez »nemcsak azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kormánya nem óhajtja a politikai értekezlet összehívását és azon keresztül a koreai kérdés békés rendezését, hanem egyúttal felfedi az amerikai . kormánynak azt a bűnös szándékát is, hogy a felvilágosítások teljes meghiúsítása után egyoldalú akcióval erőszakkal visszatartsa a koreai-kínai fél fogságba cselt harcosait« — hangoztatta az ENSZ 8. ülésszaka elnökéhez eljuttatott nyilatkozat. amelyet Csou En-Laj kínai külügyminiszter tett.

Mit akarnak elérni az imperialisták? 1054 január 22 utánra — a hadifoglyok íogvaiaríása állítólagos idejének lejártáig el akarják odázni a politikai értekezlet összehívását s ügynökük, Li Szín Man ugyanakkor arra hivatkozik, hogy »országának erejét felhasználva, szabadónbocsddja a kommunistaellenes ifjakat.«

Ez hát a. terv. kikergetni a hadifogolytáborokból a koreai-kínai hadifoglyokat, kiszolgáltatni őket Li Szín Man és Csang Kaj-sck ügynökeinek, s ezen az úton felrobbantani a koreai béke megteremtésére hivatott politikai értekezletet.

Csou En-laf figyelmeztette az ENSZ közgyűlését az amerikaiak bűnös tevékenységének következményeire.

Az ENSZ-ben működő amerikai szavazógépezetet azonban ismét sikerült üzembehelyezni. Az ENSZ #. ülésszakának félbeszakításáról hozott határozói. az amerikai imperialisták útját egyengeti, akik a világ népeinek akarata ellenére — a koreai háború lAntrjétbck újbóli fettobbantdsám, s a háború tűsének világméretű kitéries~- tésérr Utreknmtk. Azvnisan, a i koreai

fegyverszünet kivívása — amely a béke ügyének nagy győzelme volt — azt bizonyítja, hogy a népek meghiúsíthatják azokat a mesterkedéseket, amelyek a koreai és egyben a világ- béke aláaknősására irányulnak.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata alapján a mezőgazdasági termelők beadási kötelezettségét törvényerejű rendelettel több évre előre megállapította. A kötelezettség mértékét az 1953. évi beadási kötelezettséget szabályozó 1952. évi 28, számú törvényerejű rendelethez képest valamennyi mezőgazdasági termelőnél és minden mezőgazdasági terméknél lényegesen csökkentette.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága után a tejbeadási és borbeadási kötelezettséget megszüntette, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget pedig 40 százalékkal csökkentette. A rendelet biztosítja, hogy kenyérgabonából és takarmánygabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzze a beadási kötelezettséget. Az új rendelet számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy jelentősen emelkedjék a mezőgazdasági termelés hozama, s ezzel

együtt növekedjek a termelő-! szövetkezetekbe tömörült és az egyénileg gazdálkodó parasztság jóléte, továbbemelkedjék egész dolgozó népünk életszínvonala.

A rendelet megjelent a hivatalos közlönyben. Lapunk az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló rendeletet keddi számában részletesen ismerteti.

Demokrácia dien sserveskedő, rágalmazó terroristák

bandája a bíróság dóit

A budapesti meg\ai bíróság Jónás Béla tanácsa pénteken és szombaton demokrácia ellen szervezkedő, rágalmazó terroristák bandájának bűnügyét tárgyalta.

Zudar Endre, a banda vezetője még egyetemi hallgató korában, 1952. elején népi demokrácia ellenes szervezkedést kezdeményezett. Terveinek végrehajtásában segítőtársai voltak: felesége, továbbá Pálfay Gábor. Jeney László, Bársony Béla és Luka László orvostanhallgatók. A vádlottak a népi demokráciához hű dolgozókat fasiszta módszerekkel, különböző bűncselekmények elkövetésével rágalmazták meg munkahelyükön, társadalmi és állami szervek élőit. Többszáz névtelen levelet, rágalmazó feljelentést szerkesztettek azzal a céllal, hogy becsületes embereknek kellemetlenségeket okozzanak és közöttük elégedetlenséget szítsanak népi demokratikus rendszerünkkel szemben. Fasiszta röpiratokat szerkesztettek és terjesztettéit, ugyanakkor azokat a becsületes dolgozókat jelentették fel a rőpiratok terjesztése miatt, akiknek ezeket küldték.

Áldozataikat, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből szemelték ki. Emellett Zudar és bűntársai később azt. tervezték, hogy fertőző betegségeket ter- jesztenek ei a dolgozók között. Ebből

célból Zudar egyik bűntársát, Pálfay Gábort megbízta, hogy szerezzen baktériumokkal fertőzött anyagot, A déli összekötő vasúti hid felrobbantását és több gyújtogatást is tervbevettek.

Zudar Endre beismerte bűnösségét. Bevallotta, hogy összesen mintegy öt- ven embert rágalmazott meg a legküAlálrlák

magyar-fiim árucsereforgalmi megállapodást

Helsinkiben folytatott tárgyalások eredményeként Magyarország és Finnország között, új árucserexor- galmi megállapodás került aláírásra. A megállapodás 1954. január 1-tfil 1954. december 31-ig érvényes. Az árulistáit a forgalomnak mintegy 50 százalékos emelését irányozzák elő.

E megállapodás keretében Magyarország szerszámgépeket, textíliákat, elektromos cikkeket, gyógyszereket szállít Finnországnak. Finnország ezen áruk ellenében elsősorban fát és papírárukat szállít Magyarországnak. (MTI)

lünfélébb vádakkal: népi demokrácia ellenes szervezkedéssel, vaiutaüzérke déssel, fegyverrejtegetéssel, stb. Beismerte azt is, hogy fertőző betegségeket akartak terjeszteni a dolgozók között baktériumok útján. Sokat hall gáttá a nyugati rádiók rémhíreit és arra számított, hogy — mint mondotta — »meg fog változni a helyzet, amerikai t% jugoszláv csapatok bevonulnak ide s erre az időre érdemeket akartam szerezni magamnak«.

Zudar Endre bűntársai is valameny- nyien elismerték bűnösségüket.

A kihallgatott tanuk vallomása mindenben alátámasztotta a vádat.

Gáspár Gyula ügyész vádbeszédében a többi között rámutatott:

— A kormányprogram egyik legfontosabb feladatául tűzte ki a törvényesség megszilárdítását és az államhatalmi szervek kötelességévé tette a dolgozó nép jogainak biztosításán és sérthetetlenségén való őrködését. Amikor a vádlottak becsületes dolgozókat jelentettek fel, azt akarták elérni, hogy az állami szervek hamis feljelentések alapján eljárást indítsanak a feljelentett dolgozók ellen. A megrágalmazót- tak között, Igen nagy számmal vannak értelmiségi dolgozók. A vádlottak rágalmaikkal és feljelentéseikkel zavarni akarták őket munkájukban és környezetükben, bizalmatlanságot akartak kelteni bennük a nép államával szemben.

Az ügyész a továbbiakban hangsúlyozta : Tipikus fasiszta módszereket; alkalmaztak a vádlottak, bűncselekményeiket előre megfontoltak.

Az ügyész végül példás büntetést kért a vádlottakra.

A megyei bíróság Zudar Endrét <4 népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének é^ vezetésének bűntette miatt 14 évi bör-t tönre, a. népköztársaság megdöntésér!» irányuló szervezkedésben való tévé-, kény részvétel bűntettéért Pálfay Gú-. bort, Jene! Lászlót és Bársony Bélát tíz-tíz évi, Zudar Endrénél hét évi börtönbüntetésre, Luka László vádlottá® pedig a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdítás,■» miatt hét évi börtönre ítélte. Vala- mennyi vádlottat tíz évre eltiltották á közügyektöl és elrendelték teljes vagyonuk elkobzását.

Ennek a bünpernek a vádlottal —» mondotta az indokolás során a tanács-, elnök — újból bizonyítékát adták annak, hogy az ellenség egyre dühödteb- ben nézi a szocializmus útján tett előrehaladásunkat, mindig új és új módszerét választja támadásának. De minden új támadással szemben készek vagyunk felvenni a harcot, le tudjuk leplezni <% el tudjuk tiporni azokat, akik kezet emelnek hazánkra.

A vádlottak enyhítésért fellebbeztek. (MTI)

fii angol kormány nyiüair támogatta az aozertaataknak a koreai politikai értekezletei előkészíti» tanácskozásén folytatott halogató és szabotáló taktikáiét

Peking (Uj Kína) Áz angol kormány nyíltan támogatja az Egyesült Államoknak a koreai politikai értekezletet előkészítő tanácskozásokon folytatott halogató és szabotáló taktikáját.

Az ,,AFP‘‘ egyik jele.ntése szerint angol külügyminisztériumi körök december 9-én ugyan elismerték, hogy a panmindzsoni tanácskozások jelenlegi holtpontja „eléggé komoly“, azonban kijelentették, hogy Nagy- Britannia hozzájárult Arthur Deannak, az ENSZ-küldöttség vezetőjének legutóbbi „javaslataihoz.“ Ez arra vall, hogy Nagybritannia hajlandó támogatni az Egyesült Államokat a panmindzsoni tanácskozások „eléggé komoly“ holtpontjának meghosszabbításában és ezzel elősegíteni az amerikaiaknak azt a tervét, hogy a politikai értekezlet kikerülésével önkényesen intézkedjenek több mint húszezer hadifogoly sorsáról és erőszakosan visszatartsák őket. (MTI)

Két évszázaddal ezelőtt, 1753-ban Sopron környékén, a fenyvesekkel övezett völgyben Rieder nevű szögkovács szénkibuvásra bukkant. Sürgősen jelentette a felfedezést a soproni városi tanácsnak, nehogy abba a gyanúba essék, hogy az ördöggel cimborái — vagy ami még rosszabb

— jogtalanul faszénégetést folytat. A lelet felkeltette a város magistrá- tusának figyelmét, bár akkoriban még nem ismerte fel a szén felfedezésének óriási jelentőségét.

1753-tól kezdve már oklevelekben találunk utalást ^ szén kitermelésére, s eszerint Rieder után névsze- rint Völlner soproni órásmester, majd később Schneider Vencel nevű bányász kapott engedélyt szénbányászatra Brennbergbányán. A hagyomány pedig nevében őrzi a múlt emlékét, az „égő hegy" németül „Brennender Berg“ nevéről tanúskodik Brennberg-bánya.

Időrendi sorrendben az első magyar bánya után Nógrádverőcén indult meg a szénbányászat Tárót hajtottak a szénréteghez, a szén azonban sem az akkori polgárságnak, sem a környékbeli iparosságnak nem kellett, bár olcsón, sőt ingyen is kínálták. Nem akadt senki, aki ezt a tüzelőt használta volna.

A történelmi adatok arról tanúskodnak, hogy 1780-ban Vértessom- lyón nyílt meg egy újabb bánya, 1782-ben pedig a Mecsek környékén, s II. József kiadta a rendeletet

— amely egyébként a felszabadulásig érvényben volt, s amely jelentős mértékben gátolta szénbányászatunk fejlődését — hogy azé a szén, akinek a birtoka alatt van. Közben megjelennek Brennbergbányán az első szénbányászok, akik — munkájuk megkezdésével — bérmunkásokká válnak, s talán mert különlegesen nehéz és veszélyes munkát végeznek, már akkoriban jobban nehezedik rájuk a kizsákmányolás,

A kétszáz éves _

magyar szénbányászat történetéből

mint az egyéb bérmunkásokra.

Néhány évtizeden keresztül —■ a XVIII. század végén — keveset említik okmányaink, a levéltárak anyagai a szénbányászatot és az akkori „szakértői1' vélemények szerint hazánk szénkincse rosszminőségű, városokban tüzelésre alkalmatlan, s ezért nem is ajánlatos használata. Csak 1805-ben létesült újabb szénbánya Sárisápon — ahol egyébként most mélyítenek egy ikeraknát —, majd Csolnokon 1817-ben. 1818-ban nálunk járt Francois Suplice Beu- dant, koránok egyik legnagyobb geológusa, a párisi királyi ásványtár aligazgatója, aki tanulmányában már részletesen szól a sárisápi, brennbergbánvai és vasasi szénbányászatról, amelyről elmondhatjuk, hogy éppen a feudális gazdasági viszonyok miatt fejletlen volt. A magyar szénbányászat múltjának legjobb ismerői, így például Faller Jenő, állapítják meg, hogy szénbányászatunk fejlődésére, műszaki felkészültségére nagyban rányomja bélyegét az a körülmény, hogy a feu- dál-kapitaljsta társadalomban alakult ki. Hogy szénbányászatunk méretei — a természeti kincsekben gazdagabb, széntermelő országok bányászatával összehasonlítva — kisebbek és szerényebbek, s különösen a gépesítés terén elrriaradtunk, természetes következménye azoknak a fejlődésgátló körülményeknek, amelyet a feudálkapitalista rendszer hozott létre.

A dunai gőzhajózás megindulásával nagyobb mennyiségű szénre volt szükség és ebben az időben alakult ki a Dorog-környéki, majd 1820-ban a Nagymányok, 1848-ban a Szászvár és I8S0-ben a pécskörnyéki

szénbányászat. Néhány adat: 1850- ben nyílik meg a pilisvörösvári bánya, a pécsbányai András-akna ez évben ünnepli létesítésének 100, évfordulóját, s természetesen az első időszakban kismélységben lévő széntelepeket műveltek, s fokozatosan hatoltak le a mélységekbe. 1861-ben Brérich János mérnök kezdeményezésére hívnak életre egy részvény- társaságot a salgótarjáni szén kitermelésére. 1865: Puzdot- Gyula ajkai földbirtokos kezdeményezésére kutatások indulnak meg Ajka környékén, amelyet később a világhírű Hantken Miksa irányít ágén eredményesen, s akinek geológiai-bányászati szakkönyve még ma is igen értékes adatokat tár az olvasó elé. Várpalotán 1886-ban indul meg a szénbányászat.

S a korábban művelés alatt lévő szénbányák az 1890-es évek derekán kénytelenek átadni vezető szerepüket egy hirtelen megnőtt fiatal óriásnak, a tatabányai szénbányászatnak. Az 1891-ben megalakult Magyar Általános Kőszénbánya Rt. műszaki vezetősége fúrásokat kezdett Alsógallán, a negyedik fúrás Sikvölgyön eredményre vezetett. 1896 július 28-án 79.1 méter mélységben 7.66 méter vastag széntelepet találtak. Ezt a lejtősaknát 1896 augusztus 1-én telepítették. Egy lo- komobil és nagy sietséggel összerótt két deszkabarak jelezte a tatabányai bányászat megindulását.

A fejlődés ezután már gyors és mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ottani szénbányászat megindulását ■ követő 16. esztendőben már évi kétmillió tonna szenet termel. 1914, az első imperialista háború derékbatöri a magyar bányászatot, a kutatások megszűntek, új bányák nem születtek ezekben az időkben.

Nagyvonalakban áttekintve, szén- bányászatunk így jutott el a fel- szabadulásig, amikor korszerű bányaművelés indulhatott meg. S miként a szénbányászatunk fejlődésének a felszabadulás adta meg a lehetőséget, a magyar bányász is csak 1945 óta ismeri az emberi életet. A múltban a kizsákmányolás, a nehéz és veszélyes munkakörülmények keserítették meg a bányászok életét, s velejárói voltak az apáról-fiúra szálló mesterségnek. A kétszáz esztendő alatt a magyar bányászatnak fel kellett vennie a harcot a természet erőivel, de még több erőt és keménységet követelt a tőkések" elleni küzdelem. 1882 május 15-től 18- ig a pécsi bányászok sztrájkoltak. A pécsbányatelepi és a szabolcsi kerület munkásai május 15-én délután két órakor kezdődő műszaknál nem szálltak le a bányába és sztrájkjukhoz 17-én psatlakoztak a vasasi bányászok is. S ezt a hősi megmozdulást a viszontagságos küzdelmek hosszú sora követte és sok emberélet-áldozatot követelt. Tanúskodik erről a csertetői sortúz, a tatabányai csendorsortűz, s más bányáknál is végrehajtott terrorakció. Sokszor hónapokig tartó sztrájkokon követelte a magyar bányász az emberi bánásmódot, a tisztességes megélhetést. S hosszú a sora azoknak a szerencsétlenül járt bányászoknak is, akik a tőkések nemtörődömsége miatt vesztették életüket a bányamunka során.

A magyar szénbányászat ünnepei, emlékezik az első bánya megnyitásának 200. évfordulójára. S azok • bányászok ünnepelnek, akiknek szebb életét pártunk, a népi demokrácia teremtette meg, s akik biztosan tpl:íntenek még szebb bányész- jö%‘ö felé ...