Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-06 / 286. szám
Vasárnap, 1953. december 8. ÉSZAKMA GY AR0R5ZA G 7 M» 17/ áruház Moszkvában A közeljövőben, nyílik meg Moszkvában, a Vörösrtéren a Szovjetunió egyik legnagyobb állami áruháza. Az áj áruház területe több mint 47 ezer négyzetméter. A tervek szerint az áruház a látogatók számára a legnagyobb Acnyclmet jog ja biztosítani s egyszerre 20—25 ezer vásárló befogadására lesz képes. Az új áruházban kilenc 7 méter szélességű bejárat és kijárat lesz. Az epü- let díszítésénél nagymennyiségben alkalmaznak márványt és gránitot. Az új áruhág a vásárlóközönség igényeit a legmesszebbmenőkig fogja kielégíteni. ________________i Fischer Annie hangversenye Varsóban Varsó (PAP) Fischer Almié, a kiváló Kossutli- dljas magyar zongoraművésznő december S-ón hangversenyt adóit Varsóban. A zsúfolásig telt hangverseny- teremben jelen volt Drahos Lajos varsói magyar követ, a követség tisztviselői karával. Hétszázezer munkaközben keletkezett baleset Angliában évenkint Szakmai körök hivatalos jelentésére támaszkodva a „Manchester Guardian*' című angol lap kénytelen beismerni, hogy Angliában a munka, közben keletkezett balesetek száma rendkívül nagymértéket ölt. A lap szerint évenként mintegy hétszázezerre tehető azoknak a száma, akik különböző munkaközbeni balesetek következtében rövidebb-bosssabb időre munkaképtelenné válnak. Ebből a bányászatban és a kőfejtő iparban dolgozók közül 200.000 és az egyéb foglalkozási ágakban dolgozók közül 250.000-en estek balesetek áldozatául. A varsói közönség nagy tetszéssel fo- IJadta a magyar zongoraművésznő hangversenyét. „Órömtanyák“ amerikai katonák számára Hokkaido szigetén Svájcban brosúra jelent meg a Rosenberg ügyről Mint az ,,ADN'* közli, a svájci Rosenberg-bizottság „Mi az igazság a Rosenberg-ügyben" címmel brosúrát adott ki, amely leleplezi a két amerikai békeharcos gyalázatos meggyilkolásának hátterét. A brosúra függelékében svájci lapok cikkei vannak, amelyek síkraszálltak az igazságtalan halálos ítélet végrehajtásának megakadályozásáért. (MTI) Mint az „österreichische Volksstimme“ írja, „cirkusznak“ nevezték el az amerikaiak a japán Hokkaido szigeten tévő piszkos városi, ahol a prostitúció, a kábítószer és feketepiac „virágzik". Ez a város mintapéldánya azoknak a településeknek, amelyek Japánban az amerikai repülőterek és gyakorlóterek közvetlen szomszédságában gombamódra nőnek la a földből. A „cirkusz“ ötszázhatvannégy bordély háza ..ellenállhatatlan vonzóerőt“ gyakorol az amerikai megszálló katonákra. Igen látogatott a „cirkusz“ hatvanhat sörcsarnoka, nyolc étterme és táncterme is. A városban a legutóbbi „népszámlálás“ megrázó eredménnyel végződött. A városa ben kétezernégyszáz prostituált van, kétezer nő a megszálló katonák „menyasszonyának" vallja magát. A fizetési napokon további négyezer özönlile a vá rosba. A városban tizenötezerszáz ámen* kai katona állomásozik. (MTI) hazajöttek Londonhol fiaink ^II111IIIIIIIIIIII!III!IIIIIIIIIII1IIIII1IIIII!IIIIII|^I|II||,||I,|||||||III|||,^|,|||,|||,||I,|,,,|II|,,,,|,,,|,||,||||||,||,|||,,||,,||,||,,I,,,,,,,|I,1,,,,, llllini^lllll^iiHHHUHHHUUHMHUHHUUH ............................................. Aki csütörtök délelőtt kilencre érkezett Budapesten a Keleti pályaudvarra, már csak a Barossttér valamelyik távolabbi részén állhatott meg. Ritkán lát olyan hatalmas naptömeget a pályaudvar egyébként mindig forgalmas környéke, mint ezen a reggelen látott. Sokezerre menő tömeg özönlötte cl már a korareggeli órákban a hatalmas csarnokot, a várótermek környékét, a Baross-teret s várták... várták türelemmel a nagy pillanatot, a győztesek ér ke' zését. Volt ott mindenféle ember. Felnő tt és gyermek, — fiatalok, öregek, katonák, rendőrök, munkások, értelmiségiek, vidékiek ezrei. Ez is szinte tükörképe volt- annak, mennyire együtt él, lelkesedik, együtt örül minden győzelmünknek dolgozó népünk. Sokak kezében hatalmas virágcsokor, a gyermekeknél ^ kis versek, üdvözlői evetek, a tizenegy nagyszerű labdarúgónak, aki londoni gyozcl” mével ismét magasra emelte a mi drága hazánk hírnevét, győzelmi zászlaját. ^ Ahogy közeledett a vonat Budapesthez, egyre nőit az izgalom a várakozó tömegben. S amikor befutott a mozdony a hatalmas csarnokba, a kerekek csattogását elnyomta a sokezer torok üdvözlő kiáltása. Repültek a virágcsokrok, ken- szorításra, emelkedtek a kérges munkástenyerek, ölelésre a hozzá tartó,zó barátok karjai. A szerető fogadtatás ■ szívmelegítő áradatában szerényen, ^boldog és büszke mosollyal az arcán ott állt a. győztes tizenegy* Hazajöttek... — Bármilyen dicsőséges út. áll mögöttünk, most. vagyunk a legboldogabb bak, amikor újra itthon- vagyunk,. . • — ezek voltak Puskás Ferenc csapatkapitány első szavai Kristóf István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának üdvözlő beszédére. „Újra itthon1/1 — Nagyot, mélyet szívtak mindannyian a hazai levegőből, boldogan integettek azoknak, akik már nem fértek a közelükbe s ők maguk is csak ebben a pillanatban érezték igazán, miért, is kellett, miért volt érdemes olyan ragyogóan küzdeni. Csak ott a pályaudvaron tűnt el végleg az idegességük, amikor ott érezték szorosan maguk körül az egész dolgozó nép ölelő spera- tetét. Ezt a túláradó szeretetet mutatta, hogy győztes fiainknak bizony körülményes- sebb volt hazamenniük a pályaudvarról, mint Londontól Budapestig eljutni. Ezrek állták el az autók útját. Nehéz lenne szavakba önteni, a fogadtatást. De nincs is szükség rá- Mindenki érjd ezt, aki igazán szereti hazáját• Lassan haladtak a játékosokkal az autók, hogy elvigyék Őket a már néhány hete nélkülözött otthon melegébe, családi, körükbe pihenni. Hidegkútit, Palotást új lakásába, Bözsikot csöndes kis otthonába, Grosics Gyulát gyermekei körébe . ,, „Szeretettel köszöntjük Bozsik elvtársat.. lenek írták valamennyit s köszönetét mondanak bennük a sohianemlátott játékért. íven hangulatiban bizony pihenésre sincs idő. Telefon cseng... köszönő szavak. Látogatót jelez a csengő: köszönő Szavak vagy újabb levél. Az asztal körül mindig ülnek néhányan s szinte záporoznak a kérdések: Milyenek voltak az angolok, hogy tudtatok így játszani? Hogy utaztatok? Mennyit kínáltak a sport- kufárok? — Ezer cs ezer kérdés, kéz- szorítás. Egy boldog nép egy kis szobában. S Bozsik József minden kérdésre felel, szívesen és fáradhatatlanul. Azért legtöbbször újra és újra a győzelemre tér vissza. — A mérkőzés végén mi magunk se hittük, hogy győztünk. Vagyis inkább nem tudtuk felfogni a győzelem jelentőségét. Csak ültünk csendesen az. öltözőben, szinte szó nélkül. De másnap azután, amikor ezer és ezer táviratot kaptunk,, mindenki táncolt, újjorogott. A mérkőzésről az a véleményem^mogy nehéz volt. Az angolok jók, csak szemellenzősen játsszák a VM-rendszcrt. Mi mindent ijaegteftünk, amit lehetett. A csat ársor úgy játszott mint még soha. Nem fogott rajtuk .a fáradtság vagy inkább nem engedték úrrá lenni a fáradtságot.. . Magáról keveset beszél Boz3Ík elvtárs, annál többet arról, hogyan fogadták őket mindenütt, amerre csak utaztak. Számos városban hatalmas felírat ékeskedett néhány ház falán: „Magyarország—Anglia 6:3, amerikaiak takarodjatok haza!“ Az elnyomott dolgozók megkapó köszöneté a magyar győzelemért. Parisban még 16 gól, a francia dolgozók üdvözlete és a sportkufárok újabb ígéretei várták Bo- zsikékat. — Harminrötmillió frankot Puskásért, milliókat, súlyos milliókat akár az egész csapatért. — Mintha csak üzletről lenne szó. A válaszokból azután megtanulhatták, hogy nálunk az embert és az anyagot más-más mértékkel mérjük... Ismét látogatót jelez a csengő. A telefon is berreg. Fazekas néni újabb csokor virágot hoz be. Valamelyik üzlet dolgozói küldték. A dolgozó nép keresi, köszönti Bozsik Józsefet... Hagy. kéksdnú labda, gurul a barátságos meleg szoba szőnyegén. Két kisleány tipeg utána. Mindkettő szőkehajú. Az egyik kétéves, a másik egy. A szülők és a látogatók együtt örülnek a gyerekekkel. Mert Grosics Gyuláéi- sincsenek egyedül. Egyik látogató a másikat éri, s aligha iaji boldognUb család a világon mint Grosics Gyula, felesege, két kisleánya és édesapja. Ahány látogató, any- nyiszor elevenedik meg a mérkőzés rgyt- egy érdekes részlete. S a kiváló kapus nemcsak magyaráz, hanem meg is mutatja hogyan alakultak a helyzetek a kapu előtt. — A tizenegyes? inkább jogtalan volt mint'jogos, de a játékvezető sem látta tisztán a helyzetet■ Elvetődtem és a kezem az angol játékos két lába közé szorult. Ö rúgni akart s csaknem eltörte a karom, mert akadályozta a rúgásban. Természetesen elesett és a játékvezető megadta a tizenegyest. A karján még ott vonnak a zúzódás nyomai. De mi az a győzelemhez képest? Bizony voltak meleg helyzetei Grosics Gyulának, amiről szívesen beszél most mar. a családi környezetben. — Mi a mérkőzés előtt egyöntetűen azt hangoztattuk, hogy legalább döntetlen eredményt kell elérnünk. De ahogy a fiúk játszottak... Még ilyen mérkőzést sohasem láttam és éltem át. Az első per„Serleg-utca 6,...“ eekben olyan ideges voltam mint még oha s az utolsó gólnál már cigánykereket hánytam■ Sebes elvtárs taktikája ragvogóan ibeiált. Ö sem szívesen dicséri sem. magát, sem játékostársait, de az a véleménye, hogy ezt a taktikát így. ilyen eredményesen csak ezzel a tizeneggyel lehet játszani. Mert ennél a módszernél igen fontos az összeszokottság. Ami. az idegességet illeti, ehhez Grosics bácsinak is van néhány szava. — Fiam. mi még tőletek i is idegesebbek voltunk itthon. Különösen én, mert hát... — nehezen találja meg a megfelelő szavakat a büszke és boldog édesapa. Érthető is. Ha munkahelyére és onnan haza utazik, villamoson, autóbuszon ujjal mutogatnak rá az emberek, gratulálnak neki a fiához■ A munkahelyen meg a győzelem után gyűlést tartottak. A vállalat igazgatója köszmétét mondott a kiváló kapus édesapjának, azután virágcsokrot nyújtott át. Munkástársai meg csaknem vállukra emelték. — Ilyet megérni... A múltban harminc évig dolgoztam Dorogon. Kutyának se néztek. Ha dolgoztam kifizettek, ha nem. —— nem kaptam semmit, nem szólt hozzám senki •. • S hogyne volna boldog Grosics Gyula felesége, meg a két gyerek. Annyi baba., játék, csokoládé került elő apuka táskájából, hogy a két apióság nem tudja, melyikhez nyúljon. No meg a Idbdák. •— Mert ha már nem fiúk és nem futballozhatnak, legalább kosárlabdáz vagy kézilabdás legyen belőlük — vélekedik Grosics Gyu-la a gyermekeiről. Azután újra csak a felejthetetlen 6:3rra terelődik a szó. — Olyan jól esett a több mint tízezer távirat itthonról, hogy nem ts találok rd megfelelő kifejezést. De mindennél többet ér az, hogy végre itthon vagyunk, Kém adnám én az otthonomat, Budapestet, millió Angiidért, Londonért sem . . . Minduntalan félbeszakítja a családias beszélgetést a telefon csengése, vagy egy-cgy frissen érkezett levél, üdvözletek, kőszönetek, jókívánságok újabb sora, A levelek már garmadában állnak. Tatabányán egy kis úttörő csomagot adott Grosics Gyulának. Gondosan vattába csomagolva egy hatalmas csokoládémikulás volt benne. Mikulás-ajándék gyermektől a. felnőttnek. Egyik levélben viszont a. következőt írja egy kis uttörőldny — talán első vagy második osztályos tehet: — Kedves Grosics Bácsi, én megígértem a mamámnak, hogyha győznek, én minden nap egy félórát igen jó leszek, ezt be Is tartom azóta . . . Grosics Gyula felesége nem alaptalanul figyelmezteti férjét: — Ha már így áll u dolog, akkor meg kell nyernetek a világbajnokságot. is. Képzeld el, milyen boldog lesz a kislány mamája, ha min • den győzelmetekkel egy félórával ke vesebb „ondja lesz a kislányára . . , Felcsendül a telefon. — Grosics bácsi? Ut Kisfalud! István uttörö. Csak azt szeretném megkérdezni fáj-e még a karja? Köszönöm, hogy olyan jól tetszett védeni. És gyógyuljon meg a keze minél, hamarább. De tessék megmondani a Bozsik bácsi telcfonszámá-t is, meri őt is fel akarom hívni . . , Ezek az °mbert, szívből jövö üdvözletek, kőszönetek a legnagyszerűbb kifejezései a mi új életünknek, az egymás iránti szeretetnek, a közös gondoknak. S nemcsak Bozsik József és Grosics Gyula — minden játékos igi van ma ezzel. Ezt kellene Idtniok az angol sport - kufároknak, sporiszakérlöknek, sportolóknak, csak akkor értenék meg igazán, miért küzdenek olyan lelkesen, fáradhatatlanul és eredményesen a magyar labdarugók BARCSA S AKT) 01! József szobájában. Mindenki 1. ben virágcsokor s Fazekas néni cl ke.:. : „Drága Bozsik elvtáfs nagyon köszön.' jük,.. igazán köszönjük... mi olyan nagyon izgultunk .. .* Azutáni egyszerre könny szökött a szemébe és ez kifejezőbb volt minden köszönetnél •., Virág az asztalon, virág az állványokon., virág és emléklap mindenfelé a kis szobában. S a virágok mellett; leveleké Úttörők, felnőttek, ismerősök és rsnierctKépünkön: Grosics Gyula a magyar válogatóit, kapusa hazatérése Után vidám jó kedvvel fogja, ölébe teát gyermekét felesébe és. édesapja társaságában. curdőti János *e!vé*elc».) A Barát út 7. szám alatt művészim díszített felírásos .tábla függ Bozsik József ajtaján. A ház lakói készítették, rajzolták rá köszöntő és köszönő szavaikat. Szinte karjukon vitték be lakásába, ólen, Fazekas nénivel, a házfelügyelővel;, aki fiakém. szereti Bozsik Józsefet, a tal- i üg becsületes, kiváló sportolót., a magyar dolgozó nép onseággyülési képviselőjét. Néhány perc marha már ott állt ® lakók küldöttsége Fazekas nénivel az clerv