Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

ESZ AK.1V1AG Y ÁROK SZAG 5 Pártélet Egyre szépül, gazdagodik a szovjet dolgozók élete Két propagandista szeminárium tapasztalata Az alábbiakban a Lenin Kohá s/.a-ti Művek két prop. szemináriu­mán szerzett tapasztalatokat kö­zöljük. Pártbizottságaink és pro­pagandistáink használják fel az itt közölt tapasztalatokat a pártokta­tás színvonalának megjavítására. I jó propagandista szeminárium Gergpiy elviárs a martinacélmü párt- szervezeténél a második évfolyam politi­kai iskolai vezetőknek tartott propagan­dista szemináriumot „A marxizmus— leninizmus tanítása a háború és a béke kérdéséről. Az időszerű nemzetközi hely­zet“ című anyagból. Gergely elvtársat a pártbizottság azért bízta meg prop. sze­minárium vezetésével, mert az elmu)t oktatási évben mint politikai iskola- vezető eredményes, jó munkát végzett és a nyári előadóképző tanfolyamon is egyike volt azoknak, aki az anyagot ala­posan elsajátította. Most, hogy egy prop. szeminárium vezetésével bízták meg, különös gonddal és felelősségérzettel készült a foglalkozásra. Ennek során nagymértékben tá­maszkodott a Pártoktatás Házá­ban a prop. szemináriumvezetők részére tartott előkészítő érte­kezlet anyagára, de emellett fel­dolgozta a megadott irodalmat is. A szemináriumi vita eredményes és terv­szerű levezetése érdekében részletes vita­vezetési vázlatot készített, amelyben a fő és kisegítő kérdések mellett röviden megjelölte a kérdésekre adandó feleletek vázát is. Gergely elvtárs nemcsak a saját felkészülésére fordított gondot, hantin gondoskodott hallgatóinak felkészüléséről és a foglalkozáson való megjelenéséről is. Szemel ott tartotta azt az elvet, mely szerint bármilyen alaposon készül is fel a prop. szeminárium vezető, ha r.em gon­doskodik hallgatóinak felkészüléséről, ha „.nem segíti és nem ösztönzi őket a tanu­lásra, akkor nem lehet színvonalas a fog­lalkozás. Éppen ezért elbeszélgetett hall­gatóival a foglalkozás előtt és közölte velük a prop. szeminárium idejét, helyét és anyagát, a-nttok ellenére, hogy a párt- bizottság is kiértesítette a hallgatókat. Ügy gondolta: nem elég csak a pártbizottságra bízni a hallgatók értesítését, ha­nem neki, a prop. szeminárium- vezetőnek is meg kell tennie minden lehetőt ahhoz, hogy biz­tosítsa a hallgatók megjelenését és felkészülését. Ennek az alapos előkészületnek volt az eredménye, hogy Gergely elvtárs hallgatói egy-két igazoltan távolmaradó kivételével - - megjelentek a prop. szemináriumon. A tita megkezdése előtt Gergely elvtárs rövid tíztizenöt perc keretében meg­jelölte az anyag feldolgozásának célját, majd néhány új módszert javasolt a pro­pagandistáknak, amelyek alkalmazásával meg keli javítani a pártoktatásunk ed­digi módszerét. Az anyagot három fő­ikérdés köré csoportosította és mindegyik főkérdés mellé egy-két kisegítő kérdést tett fel. A fokérdés feltevése után — helyesen — néhány perc gondolkodási időt adott hallgatóirak, hogy gondolatai­kat csoportosíthassák. Az risŐ kérdés a háború keletkezésé­nek okaival és jellegével foglalkozott, A hallgatók válaszaikban helyesen mutattak rá a háború okairól szóló burzsoá taní­tások, hazug, céizatos voltára és szembe, állították e tanításokkal a marxizmus—- leninizmus álláspontját a háború igazi okairól. Történelmi tényekkel bizonyítot­ták, hogy a háborúknak gazdasági oka van. A hozzászóló» elvtársak a vita után több konkrét példával támasztották alá, hogy a kommunista pártok hogyan alkal­mazzák gyakorlati politikájukban a há­borúról szóló marxi—lenini tanításokat. Többek között elmondották, hogy a mi jártunk és kormányunk e tanítások alap­ján támogatta a koreai népnek a szabad­ságáért, hazája függetlenségéért folyó igazságos háborúját az amerikai imperia­listák és csatlósaik ellent Több hozzászóló konkrét történelmi tényeket hozott fel az igazságos, illetve az igazságtalan há­ború bizonyítására­A prop, szeminárium második kérdése, a Szovjetunió békepolitikájával foglalko­zott. Itt különösen azt emelték ki a hall­gatók, hogy a Szovjetunió társadalmi, gazdasági rendszere mennyire ellentétes a háborúval; ugyanakkor szembeállítot­ták ezzel a kapitalizmus rendszerét, amelytől elválaszthatatlan ^ a háború. Konkrét tényekkel, a legutóbbi nemzet­közi helyzet eseményeivel bizonyították, hogy a Szovjetunió békepolitikát folytat. É kérdés vitájánál megmutatko­zott. hogy a Szovjetuniónak a két világháború között folytatott békepolitikáját kevéssé ismerik az elvtársak. A harmadik kérdés a nemzetközi béke- mozgalommal foglalkozott. Ezt a kérdést a hallgatók kissé lebecsülték, ami meg­mutatkozott abban, hogy a hozzászólások általánosak és felszínesek voltak, csak „nagyvonalakban“ Ítészeitek a nemzet­közi békemozgalomról. Igaz, hogy elvileg helyesen határozták meg a békemozgalom célját és jellegét, azonban ennek a kér­désnek a tárgyalása nem irányította kel­lően a hallgatók figyelmét a békemozga­lommal kapcsolatos konkrét helyi felada­tokra. Egészbenvéve megállapíthatjuk, hogy a prop. szeminárium jó munkát végzett. Ezért elsősorban Gergely elvtársa/t illeti dicséret. De meg kell dicsérni olyan elvtársakat is mint Novak, Zsiga és Nyi­las elvtársak, akik jó, alapos felkészülé­sükkel hozzájárultak a foglalkozás szín­vonalának emeléséhez. Gergely elvtárs alapjában véve jól vezette a foglalkozást, példamutató, kommunista munkát vég­zett. Helyesen irányította a vitát, igye­kezett bevonni a passzív elvtársiakat is és többször tett fe] kisegítő kérdést, ha a vita elakadt Általában közvetlen, elv­társi viszonyt alakított ki hallgatóival. Mindezek mellett azonban a jövőben még jobban kell figyelnie a hozzászólásokra, hogy észrevegye az esetleges elvi hibákat, összefoglalójában pedig jobban kell érté­kelnie az egyes elvtársak hozzászólásait. A legfontosabb feladat az, hogy több módszerbem segítséget ad­jon hallgatóinak. Nem szabad szemeiéi téveszteni, hogy hallgatói is propagandisták és éjért a jövőben úgy kell megtárgyalni az egyes kérdéseket, hogy a propagandisták vita közben lássák, hogyan kell nekik az anya­got tovább adni a politikai iskolákon, hogyan kell az egyszerű párttagok szá­mára könnyen érthetővé tenni a tanul­takat. Ha a Gergely elvtárs által vezette prop. szeminárium hallgatói a jövőben még alaposabban készülnek fel i foglal­kozásra, még jobban feldolgozzák a ki­adott irodalmat, akkor eredményesen fog­ják ellátni megtisztelő pártmepbizatásu- kat: a párttagok marxista—leninista ne­velését. fl rossi propagandista szeminárium A fent ismertetett prop. szeminárium­mal ellentétben igen rossz tapasztalatokat szereztünk a hengermű pártbizottságánál az első évfolyamú politikai iskola' veze­tői részére szervezett prop, szemináriu­mon. Ezt Takács elvtárs vezeti. 21 hall­gatóból csak 7 jelent meg a foglalkozá­son. Már ez is mutatta, hogy komoly hiányosság van a prop. szeminárium vezetőjének, Takács elvtársnak munkájá­ban. Valóban. Takács elvtárs lényegében nem is készült a foglalkozásra, nem készített önálló vitavezetési vázlatot, csu­pán a Pártoktatás Házában hallott elő­adás alapján akarta levezetni a foglal­kozást. A vita vezetése során az is be­bizonyosodott, hogy a szükséges irodalmat sem dolgozta fel. Ahogyan nem törődött Takács elvtars saját felkészülésével, ugyanúgy nem fog­lalkozott hallgatói felkészülésével sem. Nem gondoskodott arról, hogy hallgatói megjelenjenek a foglalkozáson. A jelen­lévő liét hallgató sem készült a szeminá­riumra. Sem az útmutatót, sem az iro­dalmat nem tanulr.-ányozták át. Ez a magyarázata annak, hogy- lényegében nem is volt vita a foglalkozáson. A prop. sze­minárium vezető Takács elvtárs feltette a kérdést, de látva azt, hogy az elvtár­sak nem szólnak az anyaghoz, ő maga mondta el a választ úgy, ahogyan éppen tudta- Ezért fordult elő az, hogy a lénye­gesebb kérdéseket fel sem vetette ü°sze- foglalójóban. Például: az első kérdésnél nem beszélt a kettősliatalom jellegéről, sem az áprilisi tézisekről, ellenben el­kezdte elemezni a második világháború okát, noha ez egyáltalán nem taefiozott a kérdéshez. A második kérdésnél pedig részletesen beszélt az igazságos és igaz­ságtalan háborúról, pedig ez sem tarto­zott ide. Nem beszélt azonban az Októ­beri Forradalom győzelmének okairól, holott ez az anyag igen fontos részét képezte. Ilyen körülmények között a prop, szeminárium nem adott se­gítséget a hallgatóknak a politi­kai iskolák levezetéséhez. Takács elvtárs hallgatói maguk is fel­vetették, hogy elégedetlenek vezetőjük felkészületlensége miatt, azon a vélemé­nyen voltak, hogy lényegében nem kap­tak semmi újat a prop. szemináriumon. A Takács elvtárs szemináriumán ta­pasztaltakból és még néhány más prop. szeminárium foglalkozásából okulnia kell a Lenin Kohászati Müvek pártbizottságá­nak és a közbeeső pártbizottságoknak. Feltétlenül felelősek a közbeeső párt- bizottságok azért, hogy egyes prop. sze­minárium vezetők nem készülnek fel, a hallgatók pedig nem jelennek meg a fog­lalkozásokon. Az a tény, hogy .a megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya a prop. szeminárium vezetők részére előkészítő értekezletet tart, — nem jelenti azt, hogy most már a pártbizottságoknak nem. szükséges ellenőrizniük a prop. szemi­náriumvezetők felkészülését és nem kell nekik erőfeszítéseket tenni annak érde­kében. hogy a hallgatók teljes számban megjelenjenek a foglalkozásokon. A most megtartott prop. szemináriumok tapasz­talata azt mutatja, hogy a pártbizottságok elhanyagolták a prop. szemináriumok szervezé­sét. nem biztosították a vezetők önálló felkészülését és a hallga­tók pontos megjelenését. A prop. szemináriumok és általában a különböző oktatási formák foglalkozásai­nak megszervezésében előfordult) hiányos­ságok főoka az, hogy a Lenin Kohászati Müvek pártbizottságánál a pártoktatás irányítása nem kollektív munka. A párt­bizottságon a pártoktatást az ágit. prop. osztály kizárólagos feladatának tekintik. A többi osztályok nem adnak elég segít­séget az ágit. prop. osztály munkájához. Ez a gyakorlat honosodott meg a közbe­eső pártbizottságokon is. E helytelen gyakorlat kiküszöbölése érdekében a párt­bizottságoknak változtatniuk kel] eddigi magatartásukon és meg kell adni a szük­séges segítséget az ágit. prop. osztályok­nak. El kell érni, hogy­ne csak az ágit. prop. titkár, vagy munkatársa, hanem a párt- bizottság titkára és osztályveze­tői is személyesen foglalkozza­nak a prop. szemináriumveze­tőkkel és konferenciavezetőkkel. Rendszeresen ellenőrizzék foglalkozásai­kat, adjanak elvi és módszerben! segítsé­get munkájukhoz. Ha a pártbizottság ilyen módon foglalkozik a pártoktatás kérdéseivel, akkor növekszik a propagan­disták felelősségérzete, alaposabban fel­készülnek a foglalkozásokra, mert érzik a felsőbb szervek segítségét és ellenőrzését. Mindezek eredményeként nagy mértékben megjavul a Lenin Kohászati Művekben a pártoktatás eszmei, politikai szín­vonala is. SZEMES ISTVÁN P. H. vezető A szovjet dolgozók igényeinek kielégítésére a harkovi mosógépgyár új vil­lamos mosógépeket gyárt• A kiváló szerkezetű új mosógépek óránként 4 töUn gramm szára: fehérneműt mosnak.' — A képen: Szállítás előtt ellenőrzik az «W villamos mosógépeket• Hordozható takarmányfüllesztők A Ívovi '»ezőgazdasági épgyár hordozható takarmányfüllesztöket készít az állattenyésztő farmok részére. Az üzem idén lőO.OOO (akar mányi (illesztőt gyárt a szovhozoknak és kolhozoknak. — A képen: A Ivovi mezőgazdasági gépgyár udvarán elszállításra várnak az új takar­mányfüllesztők. cJL KÁPTALAN HALAI Pádnai »!Szent" Antalnak szüksége volt a halak­ra, hogy isten igéit hirdethes- { se nekik, mint ahogy az egri templomban a szentély mennyezet- freskója ábrázolja, az egri káptalannak inkább táplálkozási célokra kellet a hal. Mert hogy egyik szavamat a másikb: öltsem, böjti napokon a hal egyetlen kanonok asztalról sem hiányozhatott. Néhai Venczel Ed< kanonok véletlenül előkerült utasítása szerin pénteken az étlap: „Előétel: sajtos omlett; ebéd halikra leves, vajon pirított ponty, körítés, hoz zá zöldborsó, burgonya, rizs, többféle saláta; utóétel: kétféle torta, krém, gyümölcs. Borok, fekete kávé.“ A papi asztalokra szánt halakat külön ta­vakban tenyésztették. Alsótárkányon is volt egy halastava az egri káptalannak. Ebbe a tóba eresztették bele még 1917-ben az alsótárkányiak a kenderáztató vizét. A halállománynak persze alaposan befűtöttek. Rövid időn belül a hal, — valahány, hassal jött fel a víz színére. Ez „is- tentelenség" miatt a csendőrség egyszerre 52 parasztot jelentett fel az egri főszolgabírónak „üdvös megleckéztetés'' végett. Mint fiatal köz- igazgatási gyakornoknak, a tömegtárgyaláson nekem kellett a jegyzőkönyvet vezetni. Főnököm világéletében katonás ember volt. Nap mint nap pontosan kilenc órakor fogott hozzá tárgyalni, ítéletet hirdetni, 11 órakor pe­dig vette botját, kalapját, s ment Fáni nénihez, hogy a szokásos két pohár sörét elfogyassza. I Fáni néni (hivatalosan özv. Smidl Somá­!-------­--------- né) valamikor híres egri szép­ség. A törvényszék, különöskép a megye urai úgy rajzottak körülötte, mint a méhek, vagy a pillangók a rezedaszál körül. Az egykori udvar­lók nem lettek hozzá hűtlenek a hervadás ide­jén, a vénasszonyok nyarán sem. Kis vendéglőt nyitottak számára, előbb a plébánia mellett, majd a líceum hátánál, abba szoktak volt eljár­ni tízóraizni, délután tarokkozni. Délelőtt 11 órakor volt a friss csapolás, a csapolásnál pon­tosnak lenni egyenesen becsületbeli kötelessége az érdekelteknek, A megyei urak ezt különben a kendert nem a hatóság által kije­lölt helyen és megállapított módo­zatok mellett áztatta, az ugyanezen § első bekezdése szerint engedélye­zett 50 K. pénzbüntetéssel sujtatik stb.... 18—45 r. vádlottakat szintén felmentem, mert tagadásukkal szemben stb.. 46 r. vádlottat viszont .Ez sok, túlsók egy fő­szolgabírónak! Tüzes, láncos ménkű! j De nini. a Náci talán tud segíteni! Ki ez a Náci? A hajdúk gyöngye. Lá­zas igyekezettel úgy tömöríti a semmit, akárha főszolgabírónak készülne. Iszik, mint a gödény. Hazudik, mint a veres kutya. Meg van kenve mindenféle hájjal. Nos, Náci teendője leend félre- hívní 17. és 46. r. terhelteket, s rájuk adni az ijeszt, hogy így-úgy az ítélet nagyon súlyos lesz. Ám. ha akarják, ő (már mint Náci) szí­vesen eljár az érdekükben, kimesterkedi, hogy újra kihallgassák őket. Náci tehát beparancsol- tatik, s közöltetik vele, mi volna a teendője. Náci okos ember. Megy minden, mint a ka­rikacsapás. A két bajbajutott — „Náci révén* — pótkihallgatást kér és kap. Persze, volt eszük, most már tagadtak. Előbb nem értették jól a kérdést! Náci siet persze aprópénzre váltani a két paraszt hálálkodását, ítélethirdetés után meghi­vatja magát pár pohár borra a Rókafúróba. Az ítélet öt percen belül kész. „A főszolga­bíró 1—52 r. terhelteket felmenti a vád és kö­vetkezményei alól, mivel tagadásukkal szemben nincs bizonyíték.“ A falióra sétálója háromnegyed tizenegyet; mutat. Fáni néni rögtön csapol. Ideje, hogy1 fel- cihelődjünk! Főnököm elégedett. Az alsótárkányiak is elégedettek. Legelégedettebb persze a Náci baj-' du. A Rókafúróban nem issza, de vedeli az ajándékbort. El is ázott cudarul. Két karon ve­zették haza. (Karó, karó, kis korsó!) I 4 rétgi I közigazgatás nem járt ám mindig !------------!ólomlábakon, fürge is tudott leno!, csakhogy ehhez Fáni néni söre, meg a Rókafúró bora kellett. (kolacskovszky) az „utánpótlástól", tehát tőlem is szigorúan megkívánták. Első megjelenésem alkalmával megtudakol­ta Fáni néni a nevemet, állásomat, fizetésemet; kikérdezett, mi a kedvenc ételem, becsülöm-e a sört? Hát persze! Fáni néni csak ezen előzetes puhatolózás után kegyeskedett engem is leltár­ba venni. Ezért felhősödött el a főnököm arca, mikor egy szép szeptemberi délelőtt a felemlített 52 vádlott felett kellett ítélkeznie. Hogy fogja ő sz­ügy et 11 óráig lebonyolítani? Mérges volt, kész belekötni az élőfába is. I 4s ahtútárkányiakal I szerencsére !---------------------------!----------------! jófajta maté­riából gyúrta az ördög. Mert angyal vagy szent aligha avatkozhatott hozzájuk! Egy „szentjük“ van össze-vissza, Nepomuki János, az is kép­telen felével fordul a falu felé, Szihalomba kí­vánkozik inkább. A tiszta papírról ezek a pa­rasztok olyan folyékonyan olvastak, akár a vízfolyás, tagadták a terhűkre rótt cselekmény elkövetését. Kezdett a főnököm arca kiderülni. Így re­mélhetőleg nem lesz sok irka-firka, hamar vég­zünk, az ítélet mindössze ennyi csak: „1—52. r. terhelteket felmentem a vád és következmé­nyei alól, mert tagadásukkal szemben bizonyí­ték fel nem merült.'* Hanem (óh, hogy a tatár kösse a nyavalyá­sokat a hermecszíjára!) a 17. r. terhelt beis­merte ám a kihágást, a 46. dettó! Főnököm úgy elfújta magát dühében, akár egy kanpulyka: ebédig sem végzünk az ítélet megszövegezésé­vel! „1—16. r. terhelteket felmentem, mert ta­gadásukkal szemben bizonyíték fel nem merült. 17 r. vádlott, már mint X. Y. rk. 35 éves, nős, földműves, mezőtárkányi lakos ellenben azért, mer* hogy beismerte a mezőgazdaságról és me­zőrendőrségről alkotott 1894. XII. t. c. 94. íj­ának 1, pontjába ütköző kihágást,-vagyis, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom