Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

Szombat, 1963. november 21, ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 EGY EMBER, aki harcol, hogy űinhasson tnmfitKmiiiiiiiiiiikiiiiiiiJKUfmimiiiiiiiuiiimiiiuiiiuuiiiiiiiiniiiiiiiimiuiv, ..iUiuiiiiii)? liixuifiimiHiiuiiiiiiiiiimifiiimiiiiiiiiiiiiitimüimitiiuifMiniimiuiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiníiiiniiiiiiiiiinitüiiiiiiiiimiitiiiiitiumiiiiiiiiiiJiiiiiim! A Lenin Kohászati Müvekben történt. Szerkesztőségünkben az egyik réggel levél feküdt az asztalomon a következő szöveggel: »Kérjük az újságíró elv- társat, minél előbb keressen fel bennünket a diósgyőri ico- liászatban, a csiszolőmübely régi öltözőjében. Nagyon fon­tos, ne,szóljon senki vezetőnek«. Aláírás: Adamovícs Béla vlllamosjavítóműhely. Meghökkentem. Valami baj történhetett. Másra nem is gondolhat az em­ber. Do unit jelenthet a furcsa figyelmeztetés: »Senki veze­tőnek ne szóljon«. Irány a. diósgyőri durvahengerde. Kora reggel volt, az üzemben szorgos munka folyt, ott keringtem már jó félórája, a sebesen forgó hengersorok között., a tüzes bugák és a forró kemencék előtt. Nem tud tam merre van a régi öltöző. Kérdezősködni nem akartam, hiszen figyeimezteitek. senki vezetőnek n® szóljak. Végre akadt egy ismerős, nevet nem tudom, de nem az üzemvezető volt. A Honvéd—Diósgyőri Vasas mér­kőzésen együtt szurkoltunk, ő útbaigazított s egy kísérel adott mellém, aki elvezetett a régi öltözőbe, ahol ma vil­lamos javítóműhely van. — Adamovícs Béla élvtársat keresem —• szóltam kö­szönés után, — Azonnal előkerítjük — válaszolták. Jött is Sietve néhány perc után. Kis alacsony termetű, nyílt tekintetű, becsületes munkás, olajos ruhában. Bemu­tatkoztunk. Azután Adamovícs elvtárs sorolta, sorolta hosszan, ér­telmesen panaszát. — Újítottam elvtárs — mondotta. — S most azért küzdők négy éve, hogy újításomat bevezessék. Négy éve harcolok megjártam a Találmányt Hivatalt, gyárunk összes újítási felelőseit. Négy év óta kilincselek ajtóröl-ajtóra, s mind­hiába, Ezért fordultam önhöz. S ahogy btS2fii*. egvre világosabbá vált előttem négy év hiábavaló küzdelme. A harag elsápasztott. Hogy 1933. novemberében azért kelljen harcolni egy embernek, hogy újíthasson, hogy alkalmazzák ezreket érő észszerti- sítését — bizony furcsa dolog. ■^ü újítás lényege a következő: Adamovícs újfajta motorkapcsolót szerkesztett. Módo­sította a régi késes-pofás kapcsolót. A rövidre zárt, nagy fordulattal induló motorok jó étvággyal fogyasztották a régi fajtájú kapcsolókat. Nem tartottak tovább egy hét- néi, aztán leég'ek motorral együtt. Rövid számadást vé­geztünk. Egy motorkapcsoló közel 1300 forintba kerül. Egy leégett motor újratekercselése szintén több mint ezer fo­rintot tesz ki. Pedig ez csak egy motor és egy kapcsoló. De hány rövidre zárt, nagyfordulattal Induló motorja van a Lenm Kohászati Műveknek! Nagyon sok. A meg‘3hántás e2rehet, milliókat tesz ki, mert az újítással a kapcsolók nem egy hétig vagy két napig tar­tanak, hanem sokkal, do sokkai tovább. Egy már működik Is három hónapja a durvahengerde! új csiszolóműhelyben. A dolgozók örömmel nyilatkoznak róla. ilyen kell nekünk, ez a jő — mondják. Sokáig tart, nincs kiesés, folyamatosan dolgozhatunk. S most jön a furcsa tény. Az újítás látható, kézzel fogható, hasznosságát már be­bizonyították. Minden rövidrezárt motorra Ilyen kellene. De mi a helyzet? Az újítást elismerlek, Adamovícs Bélának gratuláltak, a dicsérő jelzők garmadával ruházták fel. Ez igen mondták az újításf'clelcfcök. Kolumbusz tojás az egész és milyen nagyszerű. A baj ott van, hogy már négy 'éve ezt mondják, g az újítás még mindig nincs bevezetve. Az ellenvetések így hangzottak: — Nézze kedves Adamov cs elvtárs, a Ganz nem tud most ennek gyártására ráállni, Be kell, hogy lássa. Majd később sor kerül rá. Különben nyugodjék meg, ml majd gondoskodunk az újítóiról, el fogjuk intézni. Négy éve -intézkednek. Adamovícs Béla, 4z egyszerű, becsületes munkás, az újító, aki csak a közösségnek akart hasznot — elkesere­dett. Munkakedvét elvesztette, .hitetlenné vált. Ezért is írta, hogy senki vezetőnek ne szóljak, Dé most már érthető. Felajánlotta, hogy' a kapcsolókat elkészítik a műhely ben. Ott maradnak délutánra, s minden rövidrezárt mo­tort ellátnak az újfajta kapcsolóval, csak adjanak rá időt. Nem adtak. Aztán, amikor sürgették, alamizsnát aján­lottak fel a milliós ellenértékért. Csinálják — mondták — sima órabérért. Elvtársak, újítófelelősok, gondolkozzunk egy kicsit. Hát illik iqy bánni egy újítóval? Négy éve szalad­gál ez a becsületes ember és sehol elintézést nem talál, Adjuk vissza hitét és bizalmát. Fel kell rúgni a bürokrá* cíát, szerezzünk érvényt újításának. Ez kötelesség, nemzet) érdek. Adamovícs Béla ezt várja, s hogy kitartó ember, négy éves küzdelme bizonyítja. Azok pedig, akik újítását eddig ilyen hűtlenül kezelték, gondoljanak magukra: mit tennének, ha, róluk lett volna szó, A történet Itt véget ér, s úgy véljük, hogy Adamovícs Béla újító rövidesen elégtételt kap. ütóirat: Simkó elvtársnak, a Lenin Kohá­szat) Művek újítási megbízottjának figyelmébe ajánljuk e sorokat s kérjük, hogy az ügy elin­tézéséről értesítsen bennünket. BÖDA ISTVÁN Gyors orvosi segítség légi úton Mindennap, bár- müven az időjárás, a habarovszki re­pülőtérről elindul' mk a légi egísz- ségügyi szolgálat repülőgépei. Ta­pasztalt orvosok utaznak repülőgé­pen a favágók, ha­lászok, vadászok megfordultak a habarovKzki táj távoli lakótelepein, Szakaimban, a ten- germellékcn, az amuri területen- Iicmszov éa Szidor- csuk sebészek, az OSZSZK érdemes orvosai, Viszokina idegorvos, Podoj­nyicina ápolönővér és mások gyakran indulnak légi útra- A habárovszki táj légi egészség- ügyi állomásainak munkatársai gyors Segítséget nyújta­nak és komoly be­tegségmegelőző munkát végeznek. fl Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora Egy bánya fejlődése. Holdi János írása. Minden művelet minőségi legyen. A monoki Kossuth tsz. tagjai élen­járnak az állam iránti kötelezettség teljesítésében. Hírek a megyében. Lakodalom Tardonán. Tánczene. Virágzó közös gazdaság-boldog paraszti élet I j élet, gazdag részesedés a szászfái lermelőszövel kezetekben Szerte a megye termelőszövetkezetei* ben megkezdődtek a zárszámadások, A Szövetkezeti tagok most kapják meg egész évi munkájuk gyümölcsét, amely jó meg­élhetést, biztó.% gondtalan életet teremt családjuknak. A szászfái Vörös Csillag és Alkotmány termelőszövetkezetek szorgalmas tagjai is szépen kaptak gabonát. A Vörös Csillag termelőszövetkezetben munkaepye.'gen- kimt búzából 3 kilogramm és 70 dekát, árpából 1 kilogramm 40 dekái, zabból 20 dekát, mákból 6 dekát, napraforgóból 22 dekát, kukoricából 23 dekát burgonyá­ból 2 kilogramm 7Ó dekát, kölesből 5 dekát adták a közös jövedelemből. Emel­lett a kapásnövényékböl is gazdagön ré­szesedtek a szövetkezet tagjai. Papp János 670 munkaegységet dolgozott s bőven kapott búzát, árpát és tengerit. Radőczi János és Spisák János is szépen részesedtek munkájuk után. A szövetkezetben minden tag arról beszél, hogy érdemes közösen gazdálkodni, érdemes pártunk szavára hallgatni, mert a dolgozó parasztok szebb életét, a falu felemelkedését csakis a társas nagyüzemi gazdálkodás képes megteremtem. Az Alkotmány 1 e.rmelő szövetkezetben 3 kiló és 90 deka búzát, közel 2 kilo­gramm árpát, 13 dekagramm kölest, két kilogramm burgonyát. 45 dekagramm fiapraíorgót é* köre] másfél kilogramm kukoricát osztottak ki munkaegységen- kint. Különösen Nyíri János, Nagy Fe­renc, Szitás László és Radáesi János kapott bőven a közös jövedelemből, men egész, évben derekasan dolgoztak, sok inunkaegységet szereztek. A szászfái termelőszövetkezetek dolgo­zói örömmel beszélnek gazdag életükről, még tovább harcolnak, dolgoznak az újabb tikerekért­RADACSI PÁL vb. elnök h Három borsodi sménbányavállalat csatlakozott a tatabányai felhíváshoz A tatabányai VIII. akna dolgozóinak felhívásához — az éves -terv határidő előtti teljesítését célzó mozgalomhoz a borsodi szénbinyatröszt vállalatai közül eddig bárom vállalat csatlakozott. A mu­csonyi vállalat dolgozói december lö-éra, az emósbányai válklat dolgozói decent bér 12-ére, a diósgyőri vállalat dolgozói pedig dgoember 21-ére vállalták éves tervük teljesítését. DISZ-fiata?ok és úttörők a vasgyii|tés élén A eajőszentpéteri üveggyár DISZ fia­taljai és a község úttörői jó munkát végeznek a vasgyüj térben- Nusben László sztahanovista ifibrigádja eddig 100 mázsa, Dinnye János brigádja pedig 75 mázsa vasat gyűjtött össze- Üsztök József 140, Vaklierdá Júlia és Galitkő József 120 százalékra teljesítette tervét. A eajószentpéteri üveggyár DISZ fiatal­jai vállalták, bogy még 100 mázsa llulla- dékvasat adnak népgazdaságunknak, az ózdi és diósgyőri kohóknak. Az ^ úttörők követik a DISZ fiatalok jó példáját. Az 1. számú iskola tanulói már 60 mázsa vasat gyűjtöttek. Sok pajtás már több mint 100 pontot szerzett, így Molnár Lajos Vili, oszt. tanuló is. aki­nek tanulmányi eredménye kiváló s a legjobb pajtások közé tartozna, ha nem verné meg osztálytársait a kisebb^ paj­tásait. Kutass János é« Róka! Sámuel pajtások is kitűnnek a vasgyüjtésben. A II. számú iskola tanulói szintén szór. galmasan gyűjtik a vasat és a fémet. A pajtások 4—5 kilométerről hordják a hulladékvasat, hogy tervüket tel­jesítsék. Katona János pajtás már eddig 148 pontot szerzett. Miskolcon a Keesuth-utaai általános iskola úttörői érték el eddig a legszebb eredményt. A Vili. osztály eddig 765 pontot szerzett- Szabó István pajtás egy­maga 329 pontot ért el. Az V. osztály-i ban Mezei László 300 pontot szerzett­Az encsi és mezőesáti úttörők azorgaí másán gyűjtik a hulladékvasat. Az encsi pajtások 22-én és 29-én nagy fémgyüjtő napra készülnek. Túl 'akarják teljesíteni, tervüket. Rudabánya DlSZ-szervezete is mozgó­sít ott, A DISZ-íiatalok eddig 170 mázsa hulladé-kvasat gyűjtöttek. A legszorgal­masabb vasgyüjtő Szilágyi József és Fe­kete Katalin brigádja. Kövessék az élenjáró vasgyűjtők pél­dáját az edelé.nyi, szerencsi, sárospataki és Miskolc városi DISZ-fiatalok, úttörő- pajtások is. Előre szorgalmas vasgyüj téssel « kiváló fémgyüjtő zászló“ elnyeréséért 1 tHiiiiiiiiiiiniiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiniiliiiliiiiiimiiiiiiiiiiiililliiiiHiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiliiuiiiniiiiiiiiiittiiM A z előző színházi évben a Dé- ryné Színház műsorában bi­zonyos. aránytalanság mutatkozott a prózai darabok előnyére. Az volt az általános kép, hogy a színház nem használja ki, nem érvényesíti eléggé kitűnő énekes erőit. A Denevér be­mutatása és több más örvendetes je­lenség arra utal, hogy a színház ve­zetősége ez évben több gondot kí­ván fordítani a zenés művek iránt tapasztalható közönségigények ki­elégítésére. Erre utal az énekes gár­da megerősítése, az operaegyüttes lé­tesítésére irányuló törekvés, no meg a lánckamra fordított nagyobb gond, ami egyes zenés művek színvonalas tolmácsolásának elengedhetetlen kö­vetelménye. Nem kerülheti el a kö­zönség figyelmét az sem, hogy a ze­nekar egyrészt a Csongor és Tünde, másrészt a Denevér muzsikájának megszólaltatásában sokkal nagyobb elmélyültséget tanúsított, mint a ta­valyi zenei produkcióknál. Amikor mai közönségünk zenei igényeiről van szó, természetesen senki sem gondol arra, hogy öntu­datos dolgozóink visszakivánnák a Horthy-fasiszta korszakban csődbe került operettirodalom olcsó termé­keit, — azokat a zenés „műveket", amelyeket egy-egy primadonna vagy bonviván testére-lelkére szab­tak, hogy a sztár személyes varázsa bizonyos élettartamot biztosítson az ostoba, nyakatekert mondanivalónak cs a hitvány kozmopolita szabvány­muzsikának. Az új idény első zenés bemuta­tója mintegy biztosíték arra, hogy amikor színházunk fokozottabban kívánja kielégíteni a zenés művekre irányuló igényeket, egyben kényes igériyeket. támaszt az előadandó ze­nés müvek minősége tekintetében. 9 A Denevér zenéje, ifj, Strauss János, a „keringŐ-király“ vi­dám valcerei, polkái, áriái közkin­csei az egész világ zenekedvelőinek. Közismertek, közkedveltek a mi dol­gozóink körében is. Ez a muzsika mélyen gyökerezik az osztrák nép zenéjében, lelkivilágában, s különö­sen a bécsiek kedélyvilágóban. El­választhatatlan tőle. A forrás, amely­ből fakadt, maga is tovább gazda­godott Strauss muzsikájával. Strauss magas művészi színvonalra emelte azt a bécsi valcert, amelynek ritmL A Denevér bemutatója a miskolci Déryné Színházban kája, melodikus sajátságai jellegze­tesen és minden más nép zeneszer­zőitől utánozhatatlanul osztrák zenei sajátságok s még az egynyelvű né­met nép zenéjével sem téveszthetek össze. Strauss mellett csak Schubert a falvak felé szélesebben kinyúló gyökérzetű, de lényegében azonos ősforrásból fakadó muzsikájának volt ilyen előre és visszaható, az ős­forrást is duzzasztó hatása az osz­trák népzenére. Strauss és szövegíróinak műve ha­ladóbb a kései levitézlett nagyope­rettszerzők műveinél abban is, hogy a Denevér tartalmilag és zeneileg széles együttesre épült, tág teret en­ged minden jelentősebb szereplő „formájának"1 kijátszására. De nem ad teret arra, hogy egyik vagy má­sik szereplő az együttes fölé nőjjön. Haladó abban, hogy zenében és tar­talomban szellemesen, mulattatóan művészi keretek között és szatirikus éllel tükrözi azt a kort és környe­zetet, annak életét, hangulatát és er­kölcseit, amelyben született. A Denevér-előadás a megujho- dott miskolci színháznak leg­jelentősebb teljesítményei közé tar­tozik. Áll ez a zenei, színészi és díszlet-követelményekre egyaránt,. A múlt tőkés színházi vállalkozói vidé­ken ilyen magas színvonalon soha­sem adtak elő zenés műfajokat, már csak azért sem, mert minél kevesebb befektetéssel, minél búsásabb profi­tot akartak zsebrevágni Ma a dol­gozók állama lehetővé teszi, hogy a vidéki színházak a fővárosiakkal ve­tekedve, minden szempontból ma­gasszínvonalú előadásokat nyújtsa­nak. Hogyan használta fel ezúttal a színház a rendelkezésére álló mű­vészi erőket? — Ez elsősorban sze­reposztás és rendezés kérdése, a szereposztást a hanganyag, az éne­kes-képességek szabták meg. Ez ter­mészetszerűen megköveteli az éne­kes és színészi rátermettség egyes szereplőknél mutatkozó differen­ciáinak kiegyenlítését. Többek kö­zött ez a nem egyszerű feladat is hárult Orosz György rendezőre, aki a feladatot igen szerencsésen oldot­ta meg. Jó módszerének titka: anél­kül, hogy a szereplők egyéniségét, adottságait, vérfmérsékletéü igyeke­zett volna erőszakosan a szerephez Idomítani — Benkő Eisensteinja, Si- mor Orlovszky hercege — ezeket az adottságokat hangolta össze a sze­reppel. Kétségtelenül része van a rendezésnek abban is, hogy például Némethy Ferenc (Frank fogházigaz­gató) és Vereczkey Zoltán (Falke) színészi képességeiknek eddig ke­vésbé ismert értékei felszínre ke­rültek. Orosz György rendezésének érté­kes eredménye, hogy a színészi ala­kításokat egy szintre, mégpedig ma­gas szintre tudta hozni az énekszá­mok tolmácsolásával. Ez az a több­let, amit megkövetelünk mai ren­dezőinktől, a régi burzsoá színházak rendezőivel szemben. És ez az a többlet, amely zenét és mondani­valót egyértéküen, összhangban ér­vényesít. Ennek eredménye az, hogy minden szereplő képességei legjavát adhatja, anélkül, hogy valamelyikük játéka kirína még a tömegjelenetek buktatóinál, vagy a betétszerü ré­szeknél is az együttes összjátékából. Hangsúly- és egyensúlyérzék kérdé­se is ez, amiben hogy nem szenved hiányt a rendező, igazolja az egész előadás menete, a hatás egyenletes fokozódása, az együttes összeforrott- sága. • <5 trauss könnyed, hangulatos *■* muzsikája nem támaszt túl- magas követelményeket énekeseink­kel szemben, de annál hálásabb te­rülete a könnyű éneklésnek, amely nem kíván játéktorzító pózokat s ez megkönnyíti az énekszólam és a szí­nészi játék egybekovácsolódását. Benkő Béla, aki egyes szerepeiben éneklés közben gyakran esett éne­kes pózba a játék rovására, Eisen­stein szerepében egyensúlyban tart­ja énekét és játékát. A sok Eísen- stein-alakítás között, amelyeket igen sokan láthattak, Benkő Eisensteinja kissé lassúbb vérmérsékletű, „örege­sebb" léha figurát képvisel, de az általa elképzelt alakot végig követ­kezetesen jellemzi és érzi át. N.i- dassy Anna játszi könnyedséggel énekli Rosalinda számait, évődő asz- szonyi huncutság színezi csillogó koloraturáját és primadonnáskodás nélkül érzékelteti a női főhős sze­repét. Karácsonyi Magda szerepről- szerepre előttünk fejlődött ki, nőtt meg. Eleinte hol játékban, hol ének­ben voltak megbiccenései. Ma mint Adél szobalány hiánytalanul kedves megelevenítője szerepe énekes és színészi követelményeinek. A kö­zönség mindjobban értékeli és sze­reti, s Karácsonyi megérdemli a sze­retetek Uj jelenség a színház operett­együttesében Szűcs Sándor (Alfréd). Hanganyaga, énekkultúrája és szí­nészi képessége komoly nyeresége a színháznak. Rosalinda, Eisenstein és Alfréd triója egyik legkedvesebb ze­nei élmény az előadás sok kellemes zenei élménye között s ebben fon­tos része van Szűcs Sándor jól il­leszkedő, sima, világos és tiszta énekszólamának. Falke, a „denevér" s a „Denevér bosszúja", azaz az egész bonyodalom darabbeli szerző­je szerepében Vereczkey Zoltáh mint énekes és mint szellemesen ravasz megkavarója Eisensteinek ingatag lábon álló házastársi viszo­nyának, finom ^értelmezésben hozta ki a bonyodalmak szatirikus élét, hunyorító mosolyai, mimikája ér­zékeltette, hogy egy kicsit — Igen helyesen — beleélte magát, a való­ságos szerzők szerepébe is. A kornak egyik legjellemzőbb fi­gurája Frank, a „kedélles fogház" korrupt, léha „iszgaszgatőja", akit szesztestvéri szálak szövevénye fűz a tobzódó burzsoázia éjszakai életé­hez. S mert amilyen a főnök, olyan az alárendeltje, Frosch, a börtönőr sem esik messze a fájától, illetve Franktól. Némethy Ferencet, Frank alakítóját eddig inkább énekesként értékeltük, kiváló humorérzékkel és közvetlenséggel, természetességgel domborította ki játékában a komi­kus helyzeteket. Fehér Tibor, Frosch hahotákat keltő megszemélyesítője pedig a neveltetés mestere ebben a vidám játékban. A harmadik felvo­nás egymást követő mulatságos for­dulatainak, komikus helyzeteinek folyamatossága, a szívderítő jelene­tek megoldása az együttes jő kiala­kításának, az összjáték kidolgozott­ságának eredménye. Orlovszky herceg figurája is jel­lemző színfoltja a kornak, amikor a virágzásba lendült kapitalizmus burzsoáziájának teljes boldogságához csak az hiányzott, hogy legalább az árnyékába férkőzzék az arisztokrá­ciának. Boldogan dörgölődzött egy még olyan kölyök herceghez is, mint Orlovszky. A rendezés Simor Ottó játékában nem arra tette a hang­súlyt, hogy az a hercegecske, aki Bécs mulató polgárságát dróton rángatja, egy nyegle kölyök, hanem arra, hogy Orlovszky gazdag. Simor ezt a hangsúlyt érvényesítette kö­vetkezetesen, tehetségesen. De he­lyesebb lett volna az egész második felvonás megfogalmazásánál a kö- lyökség hangsúlyozása, hiszen pénze akkor a monarchia népeinek zsírjá­ból meghízott burzsoáziának is bő­ven volt már. A z egész előadás jó képének ki- alakításához hozzájárul a második felvonás dekoratív, stílusos díszletkompoziciója és a harmadik felvonás praktikus díszletmegoldása, amely tág teret nyújt a szellemes rendezői ötletek és az egyes szerep­lők egyéni ötleteinek megvalósításá­ra. Ütő Endre díszlettervező érde­me ez. A zenekar Virágh Elemér vezény­letével friss lendülettel támasztotta alá a cselekmény hangulatát, a má­sodik felvonás közismert nagy zene­számait, amelyek a szólóénekesek és a kar számára hálás feladatoknak bizonyultak, Rimóczy Viola, a tán­cok betanítója két. szép feladatot ol­dott meg: a „Mesék a bécsi erdő­ről'1 balett és a groteszk Trics-Tracs polka betanítását. A balett szereplői. Zsolnay Judit, egyben Ida alakító­ja, Vécsei Katalin, Labanc Zsuzsa, Kleszó Imre, Petrik László, Horváth László, a polkáé Csik Sári, Szikra András, Koltai Mária és Göböly Bé­la — megérdemlik, hogy nevüket feljegyezzük, A tréfás polka ötletes kis paródiája az egész cselekmény­nek. A Denevér-előadás felcsigázta a közönség érdeklődését a megerősö­dött operettegyüttes további mun­kája iránt, is hajdíj béla \ legtávolabbi tele- püléseire^Az utób­bi időben a határ­vidékek légi egész­ségügyi szolgálatá­nak hálózata több mint kétszeresére növekedett. A leg­utóbbi 10 hónap folyamán az orvo­sok sokszázszor

Next

/
Oldalképek
Tartalom