Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-14 / 267. szám
Egy fiatal ósdi mérnök harca... Jóiban yondoskedjanak a traktoristákrdl az alsózsoicai gépállomás vezetői J > B< IX. eviüiyaiu 267. szám ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI Ara 50 filler fi Társadalom- és Természettudományi ísmerefterieszto Társuló! megyei szervezetének alakuló közgyűlése elé X, partunk ÉS KORMÁNYUNK a szocializmus építésének új rz-akaszában tervszerű, széleskörű harcot folytat népünk életszínvonalának emeléséért, egyre növekvő kulturális szükségletei fokozott kielégítéséért. Az életszínvonal emelése és -.a kulturális szükségletek fokozott kielégítése elválaszthatatlan egymástól. Az életszínvonal emelkedése nemcsak a dolgozóink kedélyére, de kulturális érdeklődésükre is kihat. A több szabadidő, •a magasabb reálbérek lehetővé teszik a kulturális igények fokozott kielégítését. Ugyanakkor azonban a kulturális igények fokozott kielégítése visszahat a termelésre és ezen keresztül az anyagi jólét .további emelkedésére. Ha vidámabb, tartalmasabb, gazdagabb az emberek élete, akkor jobban megy a munka, gyorsul a szocializmus építése. A kulturális igeuvek fokozott kielégítése nemcsak a ezó sstlkebb értelmében vett szórakozást jelenti. Dolgozóinkban elevenen él a vágy műveltségük, általános tájékozottságuk fejlesztésére. Célunk a szocializmus felépítése. Ezt pedig csak az öntudatos, baziszerető emberek millióival tudjuk megvalósítani. A szocializmus építésiben nagy szükség vart az olyan dolgozókra, akik ismerik a természet és a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit, járatosak a nemzetközi helyzet bonyolult kérdéseibe» Ha a tömegek nem ébrednek tudatára saját törtnveleniformáló erejüknek, ha nem értik meg a tudomány szerepét a teatnészst erői elleni harcban, lta babonás előitéletek bénítják gondolkodásukat és cselekedeteiket, akkor fejlődésük csak lassan, nagy nehézségek közepette mehet regbe, — másrészt nem lesznek képesek megvalósítani népgazdasági terveinket, bonyolult műszaki, agronómiái és természet-ó ta 1 akítási f cladat siókat NÉPÜNK KULTURÁLIS színvonala emelésének, igényei kielégítésének igen lontos eszköze a tavasszal megalakult FITT, amelynek megyei szervezetének létrehozására holnap, vasárnap gyűlnek össze. Miskolcon megyénk legkiválóbb értelmiségi dolgozói. Az új társulatnak igen nagy' a társadalmi ^ jelentősége. Nagymértékben fog hozzájárulni ahhoz, hogy az értelmiség ■cselekvő' közreműködésével a tudomány, a művészet és a ktdtúra a széles dolgozo tömegek közkincsévá váljon. Maga a fejlődés tűzte napirendre olyan szervezet létrehozását, amely képes a sokrétű természettudományi -és társadalomtudományi amieretek terjesztésére, a dialektikus és történelmi materializmus következetesen tudományos világnézete szellemében. Csak ezzel a világnézettel felvértezve tudnak a dolgozók tájékozódni a nemzetközi politika és országunk fejlődésének sokoldalú kérdésében, lesznek megközeüthe- tötlenek az ellenséges hírverés számára. AZ EDDIGI TAPASZTALATOK világosan megmutatták, hogy a tudományos ismeretek terjesztését nem lehet egyedül az állami oktatás eszközeivel megvalósítani. Komoly és tartós eredményeket csak okkor érhetünk el ezen a téren, ha biztosítjuk az értelmiség különböző rétegeinek, elsősorban a legjobb tudósok, szakemberek önkéntes közreműködését. Ez a TTIT elsőrendű felada'ta. De ahhoz, hogy tudósaink, művészeink, mérnökeink, orvosaink, kiváló pedagógusaink eredményes színvonalas ismeretterjesztő munkát tudjanak végezni, szükség vám magának uz értelmiségnek a továbbképzésére is. Értelmiségünknek le kell küzdeni műveltségének a múltban gyökerező hiányosságait, ^ bur/.soá nézetek maradványait és cd kell sajátítania a dialektikus materializmus harcos világnézetét. Egészen bizonyos, hogy az a munka, amelyre értelmiségünknek a TTIT keretei között lehetősége nyílik, nemcsak munkásosztályunk Ós dolgozó parasztságunk számára lesz hasznos, de igen sokat fog tanulni belőle értelmiségünk is. A társulat munkájának keretében lehetőség nyílik arra, hogy értelmiségünk szoros, eleven kapcsolatot teremthessen a munkások és parasztok tömegeivel. Le. üt erőség nyílik arra, hogy a munkátok és dolgozó parasztok mindennapi munkában szerzett gazdag tapasztalatai eljussanak a tudomány és a művészet dolgozóihoz. Ilyenformán szoros kapcsolat jön létre a tudományos és a termelőmunka között, amely kapcsolat nagyban fogja segíteni mind az építg, mind a tudományos alkotómunka fejlődését és állandó tökéletesedését. AZ_ ŰJ SZERVEZET folytatja és jelentősen továbbfejleszti a Természettudományi, Irodalomtörténeti és Történelmi Társulat keretében eddig folytatott propagandamunkát. Az említett most megszűnő szervezetek keretei között végzett munka igen sok tekintetben nem felelt meg népünk növekvő igényeinek sem az előadások színvonalát, sem pedig a szervezettségüket tekint'^, Az Új társulat lehetővé teszi majd, hogy az e]ő- •dók alaposabban elmélyedjenek a témáid n és magasabb színvonalú, valóban népszerű előadásokat készítsenek. Ezt szolgálja az a célkitűzés is, hogy az előadók csak akkor tarthatják meg elöcdá sukat, amikor azt a társulat szervezeteinek megfelelő szakosztályai már előzetesen megvitatták és jóváhagyták. Ennek eredményeként bizonyosan nagy merték ben fog csökkenni a szinfor,a lattan és hibás előadásuk száma, biztosítani Lhet majd a minőség folyamatos emelésit. A TTIT megalakulásával ki is szélesedik az ismeretterjesztő munka, az új tái'ulat keretében külön s zakoszülyok foglalkoznak majd a politikai, filozófiai és művészeti ismeretek terjesztésével. KÜLÖNÖS FONTOSSÁGÚ az a tény, hogy a politikai ismeretek terjesztésének új, nagy szervezete jön létre. Az új társulat előadásainak szervezésében fontos feladat vár a különböző tőmegszervezetekre., mindenekelőtt a szak - szervezetre és tanácsaink népművelési apparátusára. Ezeknek a szervezeteknek az. eddiginél sokkal jobban ke'l segíteni a tudományos ismeretterjesztő munkát. Sokkal jobban figyelembe kell venniük a dolgozók véleményét és kívánságát az előadások témáinak kiválasztásában. Sokkal szervezette biten kell tájékoztat- niok a dolgozókat az előadások helyéről és időpontjáról. Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan helyzetet, hogy az ismeretterjesztő munkát egyes kulturális és egyéb szerveink fölösleges nyűgnek tekintik, ugyancsak azt is, hogy ez előadások hallgatóságát bürokratikus, adminisztratív módszerekkel ,,szervezik“. Az ilyen „szervezés“ természetesen azt eredményezi, hogy a dolgozók n-em találják meg az ilyen ismeretterjesztésben saját igényeik kielégítését. Ha gondos, alapos szervezés előzi meg egy-egy előadás megtartását, azaz beszélgetnek előzőleg dolgozókkal az előadások jelentőségéről, utána pedig meghallgatják a dolgozók véleményét, bírálatát és ennek megfelelően választják ki az előadás témáját, akkor felkeltik a tömegek érdeklődését az előadások iránt és biztosítják az ismeretterjesztés sikerétMEGYÉNKBEN AZ EDDIG FOLYÓ irmeretterjesztő munkában voltak bizonyos eredmények A történelmi társulat 1951 szeptemberétől végzett munkát. Ebben kezdeti eredmények is mutatkoztak, de inkább csak a hiányosságok felszámolása terén- Jó munka folyt az előadásokra való felkészülés terén. Sikerült rendszeresítenünk a megyei szakosztályi ül '--eket. Megindult a kutatás a helyi haladó hagyományok feltárására. Az elmük évben már volt javulás a történelmi ismeretterjesztő társulat munkájában is. 1952 májusától decemberig 268 előadást tartottak, amelyen 16-315 személy vett részt. A szám azonban a munka gyengeségét is mutatja. Bár az előadások száma kielégítőnek mondható, az előadásokon résztvevők száma alacsony volt. Egy-egy előadáson átlag 69—61 ember vett részt, de voltak olyan előadások is, amelyeken csak 45, sőt ennél jóval kevesebb volt a résztvevő- Ahhoz, hogy a szorgalmas, áldozatkész munkának nem volt meg •a kellő eredménye, nagy részben hozzájárult, hogy megyénk tömegszervezetei nem nyújtottak kellő segítséget az előadások megszervezéséhez, népszerűsítéséhez, így legtöbb esetben az előadások szervezésének feladata is a társulatok vállára nehezedett. AZ ELMÚLT IDŐK TAPASZTALATA azt is megmutatta, hogy tudományos ismeretterjesztő dolgozóink között is egyre nagyobb érdeklődést váltottak ki az előadások. Az új társulat feladata lesz, hogy ezt az érdeklődést fokozza és egyre szélesebbé t«gye. Az előadásos propaganda fejlesztés« mellett az új társulat fontos feladata az írásbeli ismeretterjesztés fokozása, minőségének emelése. E téren jelentős munka vár a társulat folyóirataira, az eddig is méltán népszerű „Élet és Tudomány“ című hetilapra és a havonként megjelenő „Természet és Technikára“- Ezen túlmenően azonban a TTIT feladata, hogy gondoskodjék a tudományos ismeretterjesztés fokozásáról a rádióban, a napi és heti sajtó hasábjain csak úgy, mint a filmen, a múzeumokban, a kiállításokon, szakkörök létrehozásával és támogatásával. Különös jelentősége van a társulat megalakításának a vidéki értelmiség szempontjából is. A sajtóban és rádióban folyt ismeretterjesztő munka ezidcig csak kismértékben támaszkodott a ndáki értelmiségre. Most ezt a hiányosságot ki fogjuk küszöbölni, fel fogjuk sorakoztatni a vidéki értelmiségieket a városiak mellé, megismertetjük az ő munkásságukat, személyüket is hazánk egész lakosságával. ABBÓL A TÉNYBŐL, hogy a TTIT az értelmiség társadalmi szervezete lesz, következik, hogy munkája, csak a magyar Miskolc, 1953 november 14, szombat TÁ WSÁK HA R COS A I ! Újult erővel előre a negyedévi terv sikeréért! Megyénk bányáinak versenye A borsodi bányáknál visszaesés mutatkozik a havi és negyedévi terv teljesítésében. Az élenjáró bányaüzemek eredménye is romlott egykét százalékkal. SOMSÁLY az első. Míg november 12- ig 112 százalékot jelentettek a havi terv teljesítésében, november 13- án már csak 111 százalékot értek el. (Igazgató: Oroszi János, főmérnök: Wolf József, párttitkár: Kúposok Béla.) DIÓSGYŐR a második a versenyben. November 12-ig havi tervükben 111.5 százaléknál tartottak, november 13-án már csak 109.2 százaléknál. (Igazgató: Pocsik Gyula, főmérnök: Heveri Jenő, párttitkár: Árvái István.) ORMOSBÁNYA a harmadik. Itt is kisebb a havi eredmény a megelőző naphoz képest: 102.7 százaiéi?. Királd pedig november 12-én 103.9 százalékos havi tervteljesítés helyett 102.6 százalékot jelentett. Ormosbányán az igazgató: Nagy Albert, főmérnök: Varga Gusztáv, párttit- kár: Kisó József. A LEMARADT BÁNYAÜZEMEK: SAJÓKAZINC havi tervével november 13-ig 70.1 százaléknál tart. Itt is fokozódik a lemaradás, mert november 12-ig 70,6 százalékot jelentettek. (Igazgató: Muhav József, főmérnök: Czike Albert, párttitkár: Nagy János.) SA.JÓKAZA 72.8 százalék helyett pénteken már csak 71 százalékot ért el. (Igazgató h.: Kárpáti Lóránd főmérnök, párttitkár: Docza Béla.) SAJÓSZENTPÉTEREN sem különb a helyzet. November 13-ig 73.2 százaléknál tartanak a havi tervben.- (Igazgató: Varga Balázs, főmérnök: id. Reményi Viktor, párttitkár Fandák Károly.) A november 12-én elért eredmények arra figyelmeztetik bányavállalataink vezetőit, hogy több gondot fordítsanak a feltárási tervek teljesítésére, a gépek, a szállítóberendezések karbantartására, mert ez elengedhetetlen feltétele a negyedévi terv teljesítésének, a jövő év előkészítésének. Bányászaink indítsanak fokozottabb harcot az 1953. év győzelméért ! Teremtsek raejj az egyenletes ütemű munkát, ne tűrjék a Tisszae&st a diósgyőri és az ózdi kohászok ózd és Diósgyőr Vetélkedésében november 12-én, csütörtökön gyenge eredmények születtek. A napi tervteljesítést figyelembe véve 2:2 a két gyár versenyeredménye, mivel csak két-két üzem ért cl jú eredményeket a líitzde- lembcn. ózdon a martin 100.5 százalékot, a finomhengerde 100.2 százalékot, Diósgyőrben a nagyolvasztó 100 százalékot, a finomhengerde pedig 100 százalékot teljesített Lemaradt az ózdi kohó és a durva- hengerde, nem teljesítette tervét a diósgyőri martin és a durvaliengerdc sem. A diósgyőri és az ózdi kohászoknak az most a feladata, hogy minél, gyorsabban rendet teremtsenek munkaterületükön, megakadályozzák a termelés ilyen visszaesését, megteremtsék a szilárd, egyenletes Ütemű munkát. Ezt a célt csak jól átgondolt szerve zéescl tehet elérni. Véget kelt vélni annak, hogy egy-egy napon a terv csaknem kétszeresét teljesítik, utána pedig napokig az előírás alatt marad net.. Fegyelmezett munkát kell teremteni az üzemekben, biztosítani a napi tervek rendszeres teljesítését. Ez ma kohászatunk minden dolgozójának legfőbb kötelessége. A nyugodt, egyenlő tes Ütemű termelés viszi győzelemre napról-napra az éve« tervért folyó küzdelmet. Csak az ilyen munka segíti elő a kormányprogram megvalósulását, járul hozzá népünk jólétének emeléséhez. Rajta hát borsodi kohászok, mutassátok meg, hogy ózd vagy Diósgyőr lesz az első a nemes küzdelemben, melyik gyár kollektívája teljesíti rendszeresen napi tervét. A Péch Antal-táróiak túlszárnyalták as esedékes havi tervet Péch Antal-táró dolgozói a Forradalmi hét lendületével harcolnak a negyedéves, illetve éves tervük teljesítéséért. Csütörtökön havi tervüket 108.8 százalékra teljesítették. Jó munkával segítette elő a havi terv túlteljesítését Fehér Imre sztahanovista elővájó brigádja, amely napi előirányzatát 152.4 százalékra teljesítette. Barta Szilva János elő vájó brigádja is szorgalmas munkával tűnt ki, a csütörtöki napot 134.1 százalékkal zárta. Toldi István és társa 143 százalékra teljesítette napi előírását. Ezen a napon a bánya számos dolgozója adott terven felül szenet. Valamennyien lelkesen harcolnak a több szénért, a terv túlteljesítéséért, mert tudják, hogy csak így valósulhat meg a kormányprogram, emelkedhetik gyorsütemben jólétünk. Bányaüzemeink kövessék a Péch Antal-táróiak jó példáját, adjanak minél több szenet nagyszerű terveink megvalósításához. Borsodnédasdi olvasztárok, (emszszereiők és hengerészek az élen A borsodnédasdi lemezgyár több üzeme nap mint nap túlteljesíti terv- előirányzatét, a legjobb eredményt azonban a lemezszerelők és kikészitők érlék el. Csütörtökön, november 12-én napi tervüket 111.6, esedékes havi tervüket pedig 115.5 százalékra teljesítették. E szép eredmény elérésében nagy része van Róza János brigádjának, ayiely 161, Humenyánsski László brigádjának, amely 131.5 és Érsek ZoR-ám brigádjának, amely 123 százalékkal zárta a műszakot. Szép eredményt érlek el az olvasztárok is, akik napi tervüket 116, esedékes havi tervüket pedig 114.0 százalékra teljesítették. Kiváló sikert harcoltak ki Harkó Sándor, Fejes Gábor, Kovács József est Koós József olvasztár brigádjai, amelyek 120, illetve no százalékon felüt teljesítették a napi tervet. Ugyancsak becsülettel helytálltak á IV. negyedévi terv teljesítéséért folyó harcban a hengermű dolgozói is. Tudják, hogy minden darab terven felül hengerelt lemezzel a kormányprogram megvalósulását segítik elő. Dicséretet érdemel kiváló eredményéért Nyerges Péter brigádja, amelynek tagjai hapi tervüket csaknem 180 százalékra teljesítették. Érsek Gyula és Kurtán Imre brigádja előírásának teljesítését 150 százalékra emelte. Vince Imre, Kurtán Ignác és Nyerges Péter hengerész brigádjai 30—40 százalékkal szárnyalták túl napi tervüket. Jő munkát végeztek az üzemben A készáruraktár dolgozói fs. A beadási kötelezettség teljesítése a kormányprogram gyors megvalósításának fontos előfeltétele Megyénkben még mindig nem halad kellő ütemben a kapásnövé- nyek beadása. Egyes járások; a sárospataki, az ózdi és a sátoraljaújhelyi még mindig nem gyorsította meg a beadást és az olyan községek, mint Égerszög, Ziliz és Forró súlyosan visszahúzzák a megyét a tervek teljesítésében. A lemaradt járások és községek dolgozó parasztjai megfeledkeznek arról, hogy a beadás halogatásával, akarva — nem akarva megkárosítják saját magukat, családjukat, egész dolgozó népünket. Kormányunk megszüntetett min. denféle szabadforgalmi korlátozást és igen sok értékes kedvezménnyel segítette dolgozó parasztjainkat. Ezzel lehetővé tette, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és szövetkezeti tagok több terméket értékesíthetnek szabadon, nagyobb jövedelemhez jussanak. Ahhoz, hogy falun több cipői, csizma és mező- gazdasági felszerelés legyen, az kell, hogy a dolgozó parasztok maradéktalanul teljesítsék beadási kötelezettségüket, kukoricából, élő állatból, takarmányból stb.,' hiszen bőr és cipőiparunk fő nyersanyaga faluról kerül a gyárakba. A dolgozó parasztság joggal várja el kormányunktól, hogy megfelelő, jóminőségű cikkekkel lássa el a falut. Azok tehát, akik igyekeznek lebeszélni a dolgozó parasztokat a kötelezettségek teljesítéséről, akadályozzák a falu jobb ellátását, az életszínvonal állandó növekedését. Dolgozó parasztok! Egy pillanatig se késlekedjünk a beadási kötelezettségek teljesítésével. Gyorsítsuk meg a beadást, mert ezt várja egész dolgozó népünk, mert ez fon. tos alapja népünk jóléte állandó emelésének, a boldog virágzó falu építésének. Megyénk dolgozó parasztjai vegyenek példát a mező-, csati járás dolgozó parasztjairól, akik tejből, tojásból és baromfiból, emellett napraforgóból is becsülettel teljesítik beadási blőirásukat, járásuk első a megye járásai között folyó begyűjtési versenyben. A megyei tanács begyűjtési osztályának legutóbbi értékelése alapján a járások versenysorrendje a következő: TEJ: TOJÁS: BAROMFI: SERTÉS: MARHA: 1. mezőcsáti. mezőcsáti. mezőcsáti. mezőcsáti. ózdi. 2, szikszói. szikszói. sau.ihelyi. abaujszáiiioi, szerencsi. o. mezőkövesdi. abauiszámói. miskolci. ózdi. szikszói. 4. putnoki. sauihelyi. abau,1 szántói. putnoki. mezőcsáti. 5. abaujszán'ói. szerencsi. szerencsi. ricsej, sauihelyi. 6. sárospataki. putnoki. putnoki. szikszói. miskolci. 7. ózdi. miskolci. ricsei. sárospataki. ahauiszántóí, 8. szerencsi. encsi. szikszói. sauihelyi, encsi. 9. miskolci. j5zdi. ózdi. miskolci. ricsei. 10. sau.ihelyi. mezőkövesdi. mezőkövesdi. edelényi. .putnoki. 11. edelényi. edelényi. sárospataki. mezőkövesdi. sárospataki. 12. encsi. ricsei. edelényi. encsi. mezőkövesdi. 13. ricsei. sárospataki. encsi. szerencsi. edelényi. értelmiség önként vállalt tevékenysége, állandó kezdeményezése alapján folyhat sikeresen. Ezért rendkívüli a jelentősége annak a megmozdulásnak, amely által az új társulat értelmiségünk nagy tömegeit vonja be a munkába: a megyei közgyűlésnek, mely lerakja a TTIT továbbfejlődésének, igazi tömegszervezetté válásának alapjátÉrtelmiségünk legjobbjai a közgyűlésen új, fontos munkát vállalnak, olyan munkát, amely napi munkája mellett minden értelmiségi nagyjelentőségű hazafias feladata: műveltté tenni a magyar népet. Erről álmodoztak a magyar történelem legkiválóbb írói, tudósai, művészei. államférfiak Apáczai Cseri János, Tóthfalusi Kiss Miklós, Bessenyei, Ber- zeviczi, Kazinczi, Kölcsey, Kossuth é3 Petőfi, Móricz Zsigmond és Ady Endre, az Eötvös Lóróndok és « Korányiak. Értelmiségünk büszke lehet arra, hogy- e nagy elődök müvének folytatójaként hozzájárulhat a művelt, kulturált Magyarország megteremtéséhez, a szabad, öntudatos, képzett dolgozók neveléséhez. Ezt a nagyjelentőségű munkát mély rokonszenv kíséri és értelmiségünk meg fogja kapni hozzá pártunk és államunk fokozott támo^gatását. TAJTI GYULA
