Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-13 / 266. szám

ÉSZAKMAGYAR0R?®*« 13. 1 iriftiszteftaitáes és a Mapar Delgozék Páriának Kiapsati Vezetősége megerősítette a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályait A Termelőszövetkezeti Tanács ez év szeptemberében javaslatot dolgo­zott ki az önálló termelőszövetke­zetek és III. típusú termelőszövetke­zeti csoportok új mintaalapszabályá­ra. E 2t a javaslatot szeptember 19-én és 2G-án a termelőszövetkeze­tek és gépállomások élenjáró dolgo­zóinak III. országos tanácskozása megtárgyalta, elfogadta és bizottsá­got küldött ki a mintaalapszabály végleges kidolgozására. A kiküldött bizottság áltat végle­gesített mintaalapszabályt most a minisztertanács és a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősége ha­tározatával megerősítette. * A Termelőszövetkezeti Tanács az új mintaalapszabályt többezer pél­dányszámban kinyomtatta és rövid időn belül megküldi a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteknek. (MTI) A jó lermés alapja az őszi mélyszántás A3, őszi vetési munkák sikeres befejezése után, gondoskodjunk azonnal a tavasszal elvetendő kalá­szos-; ipari- és kapásnövények tala­jának előkészítéséről. Gondoskodnunk kell arról, Hogy a tavasszal elvetésre kerülő területeken az őszi mélyszántást mi­nél korábban bevégezzük, hogy a bőséges őszi és téli csapadékot a mélyszántás segítségével a talajba összegyüjtsük és növényeink részé­re az esetleges aszályos nyári hóna­pokra tartalékoljuk. Hiába van a talajban elegendő tápanyag, ha ezt a növények víz hiányában nem tud­ják felvenni, így csak sínylődnek, «zomjuhoznak és gyenge termést ad­nak. Az, eddigi megfigyelések azt bizo­nyítják, hogy a legtöbh esztendőben a víz döntötte el a termés sorsát. Azonban ezt a vizet a tudományo­san megállapított agrotechnikai eljá­rásokkal biztosítani tudjuk, le ken már arról szokni, hogy a gyenge ter­mésért mindig az időjárást okozzuk. Megállapítást nyert, hogy az ősz­szel mélyen felszántott földeken a víz 140 centiméter mélységre szivá­rog le, míg a szántatlan területen csak S0—60 centiméterre. Az időjá­rás szélsőségeit a vízgazdálkodás helyes módszereivel tudjuk csök­kenteni. Az őszi mélyszántással növelni tudjuk a talaj tápanyag készletét. Nitrogénben való gyarapodása ked­vező feltételek mellett elérheti hoi- dankint a 60—70 kilogramm pétiló értékét, aminek a gyenge termőere­jű talajoknál óriási jelentősége van. Fokozódik az őszi mélyszántásban a talaj tápanyagkészlete azáltal is, ha a tarló- és gyökérmaradványos még az ősz folyamán elenyésznek. Ugyanez a hatás akkor is. ha a trá­gyázás korán történik, mikor még a talajélet eleven és a korhadási fo­lyamatok is erőteljesek. Az őszi mélyszántással növekszik a termő­réteg vastagsága, s ezzel lehetővé tesszük a növények gyökérzetének erőteljes kifejlődését, megerősödését. Mindezek után megállapíthatjuk, hogy az őszi mélyszántás a legfon­tosabb agrotechnikai munkák egyi­ke, melynek sikeres befejezése ér­dekében minden percet ki kell használnunk. Az elmaradt, vagy rosszul végzett őszi mélyszántást a növények te- nyészideje alatt semmiféle agrotecn- nikai niunkával pótolni nem lehet, ezért minden talpalatnyi földet ősz- szel szántsunk fel. A kísérletek beigazolták, hogy ta­vasszal minden centiméter mélyítés 2—3 milliméter csapadék elpárolgá­sát okozza, ezért a kései őszi mély­szántás kétszeres vízveszteséget jelent Először: mert ősszel kevesebb csapa­dékot tud tárolni a föld, másodszor: a tavaszi szántással még a télen tá­rolt csapadék egy része is veszendő­be megy. Ősszel legalább 20—25 centiméter mélyen kell szántani. Ezért dolgoz­tassunk traktorral. A mélyítést és a forgatást tökéletesebben végzi a gép. < Ezekután láthatjuk, mennyire fon­tos az őszi mélyszántás időbeni el­végzése. Használjuk ki a még hát­ralévő időt, s biztosítsunk nagyobb termést, saját magunk részére na­gyobb jövedelmet. R. J. Az evangélikus egytua vezetőinek látogatása a minisztertanács elnökénél E hó 12-én az evangélikus egy­ház vezetői, dr. Vető Lajos, Dezséry László püspökök és Mihályfi Ernő egyetemes főfelügyelő, látogatást tettek Nagy Imre elvtársnál, a mi­nisztertanács elnökénél. (MTI) Az Adenauer-kormány tagjai megiekintetíék a legújabb Hitler-lilmet A bonni kormányha'tóságok e napok­ban egész Nyugat-Németországban elő­adhattalak minősítették a Münchenben nagyrészt régi híradókból összeállított új Hitíer-filmet, amelynek elme: „Öt perc­cel tizenkettő után". A filmet, amelynek összeállításában Hitler sógornője, Fegelein volt SS-tábor- nok özvegye .is résztvett, zártkörű előadá­son mutatták be az Adenauer-kormány tagjainak. Nagyarányú tüntetések Parisban Szerdán, az első világháborút befe­jező Compiégne-i fegyverszünet évfor­dulóján, a lakosság széle? rétégéinek részvételével nagyarányú tüntetések' voltak Párisban és a nagyobb vidéki városokban Nvugat-Németország fel­fegyverzése ellen. Párisban három helyen voltak Ilyen tüntetések. A Champs-Elvsées-en csak­nem két órán át vonultak fel a hadvi­seltek, volt deportáltak és ellenállók társadalmi érdekképviseletei tagjainak ezrei. A második tüntetés színhelye a Quartier Latin volt. Itt az egyetemek és főiskolák hallgatói, tekintet nélkül pártállásukra, népes összejövetelt tar­tottak és utána hatalmas felvonulást rendeztek. A harmadik tüntetés a Sorbonne ud­varán zajlott le sok egyetemi tanár és közéleti személyiség, köztük Iréné Jo- liot-Curie asszony jelenlétében. (MTI) Vissxasxerxik elsőségüket a fémgyűjtésben a borsodi fiatalok A tatabánya* Vlll-cts aknaváüalat dolgosáénak felhívását „Előre széntermelésünk fokozásával a kormányprogram megvalósításáért!“ • A tatabányai bányászok példát mutatnak az ország bányászainak. Eredményesen küzdenek és rendszeresen teljesítik terveiket. Kiemelke­dő teljesítményekkel harcoltak a „Forradalmi héten“ is. Most az eredmények megszilárdítása és továbbfejlesztése érdeké» ben a tatabányai VIII-as aknavállalat dolgozói felhívással fordultak az ország bányászaihoz: Korábbi adósságunkat még e hó végéig letörlcsszük és éves ter­vünk túlteljesítése mellett felkészülünk az 1954. évi feladatok sikeres vég» rehajtására — hangzik a felhívás. E célok elérése érdekében a többi kö­zött vállalták, hogy a IX-cs pillérben lévő áldőléses frontfejtésben de­cember hónapban bevezetik a ciklus szerinti munkát, amelynek segítsé­gével további öt százalékos teljesítményemelkedést fognak elérni. Az október hónapban eredményesen bevezetett grafikon szerinti munkát a körletvezetőknél továbbfejlesztik a minőségi és önköltségi ter­vekre vonatkozóan. Tovább szilárdítják a munkafegyelmet. Az igazolatlan hiányzások számát háromtized százalékra csökkentik, önköltségi tervüket maradék­talanul betartják. (MTI) A SZOT aktivaiilése A Szakszervezetek Országos Taná­csa csütörtökön este a Vasas Szak- szervezet székházában aktivaülést tartott, amelynek napirendjén a Szakszervezetek III. Világkongresz- szusáról szóló beszámoló szerepelt. Az aktivaülést Gobbi Hilda Kos­suth díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének szavalata ve­zette be, majd Komor Imre, a SZOT elnökségének tagja üdvözölte az ölé* magyar résztvevőit és a külföldi de­legátusokat: uruguayi és aranyparti szakszervezeti küldötteket. Ezután Kristóf István a SZOT el­nöke, a Szakszervezetek III. Világ- kongresszusán részt vett magyar küldöttség vezetője tartotta meg beszámolóját. (MTI) Moszadikra halálbüntetést kért az ügyész Borsod megye az elmúlt fémgyűjtések során mindig az első helyen volt az or­szágos versenyben, most azonban az ötö­dik helyen áll. A borsodi fiatalok elhatá­rozták, hogy visszaszerzik az elsőséget. Az alábbiakban az első helyért folytatott küzdelem egyes eredményeiről adunk hírt. * Az Ózdi Kohászati Üzemek fiataljai november 2-tól 11-ig 1 millió 231.880 kilogramm vasat és 18.728 kilogramm színesfémet gyűjtöttek. Különösen két ifjúsági brigád tűnt ki a fémgyűjtés so­rán. Az egyik Varga Szász Miklós bri­gádja, amelynek tagjai 1104 mázsa vasat hordtak össze s azt már adagolható álla­potban adták át a martinnak. A másik: a pj-óha megmunkáló Sáfi-brigádja, amely két és fél vagon vasat gyűjtött­Naponta 25 ipari tanuló segít a gyát ifjúmunkásainak a gyűjtés munkájában. Vasárnap nagy féangyüjtőnapot rendez­nek, amelyre 600 ipari tanuló jelentette be részvételét. Az elmúlt napokban a miskolci úttörő- csapatok gárdistái megtárgyalták a fém. gyűjtés munkáját. A pajtások elhatároz­ták, hogy a vasárnapi nagy fémgyűjtés­ben legalább négyszáz brigáddal vesznek részit. * A borsodmegyei állam' gazdaságok gépjavító ütemének fiataljai a DISZ- szervezet felhívására üzemtakarítást vé­geztek. A nagyarányú üzemtakarítás so­rán 400 mázsa vasat és 10 mázsa színes­fémet szedtek össze. * Jól szervezte meg a gyűjtésit a diós­győri 100. sz. MTH intézet. Az egyes osztályok között izgalmas verseny folyik, melyik ad több vasat, színesfémet ipa­runknak? Elhatározták, hogy ezen a hé­ten lehetőleg csak színesfémet gyűjtenek. Az összehordott fém ára közös kasszába vándorol, tavasszal ebből nagy kirándu­lást akarnak rendezni. Vasárnap előre­láthatólag 2000 ipari tanuló vesz részt a fémgyűjtésben. Teherán (TASZáZ) Moszadik november 10-én a katonai híróság tárgyalásán felszólalásában le­mondott a hivatalból kirendelt ügyvéd szolgálatáról. »Magam látom el védel­memet. ö áruló« — mondotta Mosza- dik. Az ügyvéd mégis felszólalt. Kije­lentette, hogy a katonai bíróságnak nincs joga elítélni Moszadikot, aki jo­gilag továbbra is miniszterelnök. A Moszadik ellen emelt vádajj politikai természetűek — mondotta — és az iráni alkotmány értelmében minisztere­ket csak a legfelső bíróság ítélhet e! a medzslisa beleegyezésével. Ezenkívül, minthogy Moszadikot politikai bűntet­tekkel vádolják, nem katonai, hanem polgári bíróságnak keli ítélkeznie ügyében. Az ülésteremben verekedés támadt, amikor Moszadik megpróbálta átadni védőbeszédének másolatát a sajtó kép­viselőinek. Ezután Moszadik felolvasta v élőbeszédét, Moszadik kijelentette, hogy minden szerencsétlenség, amely az utóbbi fél­évszázad alatt Iránt érte, az aogoi mesterkedések és Intrikák következmé­nye volt. A katonai bíróság november 11-1 tár­gyalásán Moszadik ismét kijelentette, hogy a bíróságot nem tartja Illetékes­nek, mert miniszterelnöksége idején feloszlatta az összes katonai bíróságo­kat és a különleges bíróságokat » rendkívüli felhatalmazásról szóló, a medzsiisz által hozott törvény alapjáé. Sok bűnnel vádolnak — mondotta Moszadik —, de úgy vélem, csak egy »bűnt« követtem el, mégpedig azt, hogy »nem voltam hajlandó engedel­meskedni a külföldiek kívánságainak«?. A továbbiakban kijelentette, hogy töb­bet nem jelenik meg a bíróság ülésért és ha erőszakkal elővezetik, hallgatni fog. Az »AFP« teherán! jelentés s szerint Moszadik perének tárgyalása során az ügyész halálbüntetést iörl Moszadikra. (MTI) Ax ENSZ politikai bizottságának november 10-i ülése Newyork, (TASZSZ) A politikai bizottság november 10-én folytatta a következő kérdés megvita­tását : »Valamennyi fegyveres erő és vala­mennyi fegyverzet szabályozása, kor­látozása és arányos csökkentése.« Lodge amerikai delegátusnak a Szov­Az amerikai farmereknek tett ígéretek és a valóság gekkel küzdenek a gépgyárak, hiszen — mezőgazdasági nincs vásárló. '"Tavaly novemberben, Eisenho- wer elnökkéválasztása idején buzgó amerikai statisztikusok kisza- nnították, hogy Eisenhower a szava­zást megelőző propagandahadjárat során 53 ezer kilométert utazott, 228 beszédet mondott és többszázezer ke­zet rázott meg. Elismerésreméltó teljesítmény! Hozzá kell még ten­nünk, hogy a beszédmondások és kézrázások zöme mezőgazdasági vi­dékeken történt. A teljes nyomorú­ság felé tartó amerikai kis- és kör zépfarmerek annyi szép ígéretet kaptak akkor az elnökjelölttől, hogy alig győzték hallgatni. A legtöbben el is hitték, hogy ha a demokrata párt helyett a köztársasági párt ke­rül hatalomra, egyszeribe megszépül a földművelők élete. Eisenhower ki­jelentette, hogy megakadályozzák a mezőgazdasági árak esését, mégpe­dig oly módon, hogy a kormány ál­lamilag támogatja az árakat a költ­ségvetés terhére. Most, egy esztendő távlatából meg­állapíthatjuk, hogy nem ismeri az ekes magyar közmondást: „Az ígé­ret szép szó, ha megtartják úgy jó'*. A szép szavakból ugyanis nem lett több a semminél. A nyugati sajtó az utóbbi időben tele van az amerikai farmerek hely­zetéről szóló cikkekkel. Egyes lapok „Zöld lázadásról'“ írnak. Afli is hát ez a „zöld lázadás“'? ' Néhány héttel ezelőtt pótvá­lasztást tartottak az Egyesült Álla­mok északi részén elterülő Wiscon­sin államban. A szavazók túlnyomó ivésze megbuktatta a köztársasági párt jelöltjét és az állam demokra­ta párti képviselőt küldött az ame­rikai szenátusba. Sokan azt mond­hatják erre: „Demokrata, vagy köz­társasági? Egyik kutya, másik eb, “w* jelent ez változást" Lényegé- óéeyieg ez « helyset, de számí­tásba kell venni, hogy Wisconsin mezőgazdasági vidék, s amikor a parasztok — e vidéken hosszú idő óta először — demokratapárti je­löltre adták voksaikat, ezzel a kor­mánypárt mezőgazdasági politikája felett mondtak ítéletet. Szavazataik­kal azt fejezték ki, hogy már nem hisznek az elnökválasztás előtt fes­tett álomképeknek. Egy másik mezőgazdasági vidéken Ezra Taft Bensonra, Eisenhower földművelésügyi miniszterére tá­madtak rá a farmerek. (Bensont egyébként a hadügyminiszter után a kormány második leggyűlöltebb emberének tartják.) A félénk Ben­son emiatt csak állig felfegyverzett rendőrök gyűrűjében mert fellépni a szónoki emelvényre, s amikor beje­lentette, hogy a beígért ártámoga­tásból „egyelőre“' semmi sem való­sulhat meg, nyomdafestéket nem tűrő szavak röpködtek felé a hall­gatóság soraiból. Ez hát a „zöld lázadás", azaz a szántóföldek népének mindjobban erősödő hangja az Eisenhower-kor- mány mezőgazdasági politikája ei­len. lyii készteti a farmereket a mind iTX szélesebbkörű fellépésre? Egyre sanyarúbbá váló életük, a rohamos elnyomorodás. Hivatalos adatok állnak rendelkezésre arról, hogy az Egyesült Államok farmerei­nek összjövedelme az idén az adók levonása után mintegy 12.5 milliárd dollár lesz. Ez az összeg a tavalyi­nál egymilliárd dollárral, az 1947. évinél pedig négymilliárd dollárral kevesebb. Másszóval: hat év alatt negyedével csökkent az amerikai farmerek jövedelme. Mi az oka ennek az irányzatnak? Aszályos volt talán az időjárás, s balul sikerült as. idei terme»? Egy­általán nemi Dúsnak bizonyult az aratás, megteltek a magtárak, sőt £ok vidéken helyiségek híjján a sza­badban tárolják a gabonát. Csak­hogy a kapitalista világban a bő termés nagyobb átok, mint a gyen­ge. Ha nagy a kínálat, zuhannak a felvásárlási árak. Emiatt pusztít az Egyesült Államokban is a mezőgaz­dasági válság. Ebben az évben pél­dául átlag 20 százalékkal olcsóbban vásárolták fel a mezőgazdasági ter­mékeket a parasztoktól, mint 1951- ben. A „California Farm Report“ el- mű lap szerint egyes főzelékféléket negyven százalékkal, az önköltségi ár alatt kényszerültek a termelők értékesíteni. Nem csoda hát, ha az országban csökkentik a vetésterüle­teket, s a kormány sem tud ennél jobb „kivezető utat‘‘ ajánlani a far­mereknek. Siralmas tények... A z állattenyésztő farmerek hely- zete — ha lehet — még siral­masabb. A nyugati vidékeken jelen­leg 12—17 dollárt fizetnek a felvá­sárlók egy mázsa húsért, holott egy esztendővél ezelőtt még 24 dollár volt a vételár. Azt gondolhatnánk ezek után, hogy: jóllehet a farmereket kiuzso- rázzák, viszont a városi lakosság ol­csóbban jut élelmiszerekhez. Szó sincs ilyesmiről! Hiszen az élelmi­szerek kiskereskedelmi ám ma 15.2 százalékkal magasabb, mint 1949- ben, s továbbra is szakadatlanul emelkedik. így keletkezik az a visz. szás helyzet, hogy a városi dol­gozók drágán jutnak élelmiszerek­hez, ugyanakkor viszont a farmere­ket agrárolló sanyargatja, mert bár potom áron eladják termékeiket, csak borsos összegekért szerezhetnek be iparcikkeket. Nem csoda ezek után, ha megoldhatatlan eehézsé­így hat a mezőgazdasági válság az ipari válság fokozódására. Ugyan­akkor az ipari depresszió miatt nő a munkanélküliség, csökken a vásárló­képesség, s a városi lakosság keve­sebb élelmiszert fogyaszt, ami a me­zőgazdasági válságot súlyosbítja. A kölcsönös nehézségeket pedig csak növelik a fegyverkezéssel járó mér­hetetlen terhek. T1 egy ük fel a kérdést: ki az, aki leszedi a tejfölt, miközben a termelő és a fogyasztó ráfizet? A nagytőke. A hatalmas felvásár­ló cégek, amelyek nevetséges árakat fizetnek, s roppant haszonnal adják tovább a portékát, valamint az élel­miszeripari társaságok, amelyek kö­zül a 28 legnagyobb egyetlen év alatt 21 százalékkal növelte profitját. Jogos iróniával állapította meg a képviselőház mezőgazdasági bizottsá­gának egyik tagja, bizonyos Doug­las: „A farmerek gabonát arattak, a gabonaraktárak tulajdonosai pedig a vasútállomásokon pénzt aratnak." És nemcsak a rabló feltételek mel­lett történő felvásárlással nyomorít­ja el a nagytőke a farmereket. A pénzintézetek csápjai messzire nyúl­nak. .. Az állandó nehézségekkel küzdő termelő gyakran igyekszik kölcsön felvételével kilábolni a baj­ból, s ennek csaknem minden eset­ben végzetes eladósodás a következ­ménye. Ma már — mint a „Wall Street Journal“, a nagytőke harsoná­ja írja — a farmerek adósságai el­érték a 16.7 milliárd dollárt. Idézzük csak emlékezetünkbe az előbbiekben felsorolt adatokat s kitűnik, hogy az adósságok egyharmaddal haladják meg a farmerek teljes évi jövedel­mét. |?zért hallatja hangját az ameri­kai farmer, s követel teljes fordulatot a kormány mezőgazdasági politikájába«, jetunió ellen intézett rágalmazó kiro­hanásai — jelentette ki Naszkowskl, Lengyelország képviselője — azt bizo­nyítják, hogy az Egyesült Államok képviselőjének nincsenek érvel a szov­jet javaslatok ellen és nem akarja, hogy megegyezést érjenek el a leszere­lés kérdésében. Ezek a rágalmak «-» mondotta a lengyel képviselő — nem szüntethetik meg azt a nyugtalanságot, amelyet a népekre — többek között az amerikai népre is — súlyos teherként nehezedő fegyverkezési verseny folyta­tása kelt. A leszerelés! bizottságnak többek között — ki kell kerülnie a zsákutcá­ból és konkrét intézkedéseket kell fo­ganatosítania a fegyveres erők és s fegyverzet csökkentésére, az atomfegy­ver és a többi fegyver eltiltására, valamint e tilalom végrehajtása fölötti szigorú nemzetközi ellenőrzés megte­remtéséire. A leszerelés! bizottság ilyen határozatait üdvözölni fogja az egész haladé emberiség. Argentína képviselője hangsúlyozta, hogy minden leszerelési tervnek, a ha­tékony leszereléshez vezető mindenféle intézkedésnek végső célja szükség­képpen nem a fegyverzet mennyiségé­nek és fajtájának meghatározása, ha­nem az új háború elhárítása. Egyiptorq^,képviselője hangsúlyozta, hogy. a kis országok küldöttségei mély elégedetlenségüknek adnak kifejezést, mert az ENSZ semmit sem tett a le­szerelés terén. David, Csehszlovákia képviselője megjegyezte, hogy az ENSZ ered­ménytelensége annál is inkább aggo­dalmat keltő, mivel a nyugati hatal­mak, mindenekelőtt az Egyesült Álla­mok, óriási összegeket fordítanak a háborús előkészületekre. Csehszlovákia képviselője kijelentet­te, hogy a leszerelési bizottság csakis a szovjet javaslatokban megjelölt utón haladva juthat el azokhoz az eredmé­nyekhez. amelyeket az egész békeíze- rető emberiség vár tőle és az Egyesült Nemzetek Szervezetétől. A politikr bizottság november 101 ülésén a Szovjetunió küldöttsége több módosítást terjesztett elő a tizennégv állam határozat! Javaslatához, amely a leszerelést bizottság munkájának foty- ia&üit jar*«*}«. JMT$

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom