Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-12 / 265. szám

CsütartBk, 1953. november It. ÉSZ AK MAGYARORSZÁG r t é 1 e t A fogyatékos pártmuuka következméuyei Végardón Pártunk Központ i Vezetőségének október 31-i ülése a mezőgazdaság fejlesztését, hazánk boldogulásának népünk jólétének, a szocializmus építésének döntő láncszemeként je­lölté meg. A mezőgazdaság felemé lése tehát, kulcskérdése egész to­vábbfejlődésünknek. Óriási feladat hárul most a falusi kommunistákra E célkitűzés megvalósítása megköve­teli, hogy falusi pártszervezeteink az eddiginél jobban betöltsék feladata kát, hogy valójában a falu vezető, irányító és ellenőrző erejévé válja­nak. Falusi pártszervezeteink csak akkor tudnak jól dolgozni, ha a pártszervezetnek eleven, erős tömeg­kapcsolata van, amely friss vért visz a szervezeti életbe. A pártszervezeteknek a falu igazi gazdájának kell lenniük, meg kell magyarázniuk kormányunk pro­gramjának jelentőségét, következe­tesen harcolniuk kell annak megva­lósításáért. A legélesebben fel kell lépniük mindazokkal szemben, akik megsértik kormányunk programját, visszaéléseket követnek el. Nem tapasztalható ez a végardói pártszervezetnél. A pártszervezet ve­zetősége és tagsága nyugodtan iűn, hogy a községi tanács sorozatosan megsérti a törvényességet, semmibeveszi kormányunk pro­gramját, súlyos visszaéléseket követ el. A községi tanács a nevelő és fel­világosító munka helyett erőszakos, durva módon intézkedik. Ha vala­melyik dolgozó paraszt nem teljesíti beadását ,— a felvilágosítás helyett — karhatalom segítségével elviszik terményét. Ez történt például özv. Talárom Jánosné esetében is. Tizen­négy hold földön gazdálkodik. Az állam iránti kötelességét eddig min­dig teljesítette. Ez évben is — a vízkár ellenére — minden szem ga­bonát beadott a vetőmagon és a fej­adagon kívül. Kérte a tanács veze­tőjét, hogy a hiányzó rész helyett más terményt adhasson be. A meg­hallgatás és a vele történő beszélge­tés helyett, erőszakkal elvitték nem­csalt fejadagját, hanem még a vető­magot is. Amikor ezért felszólalt, durván megfenyegették. A hibát elkövető tanácselnököt, névszerint Kopcsaí Mihályt felsőbb szerveink leváltották. A helyébe le­pő' tanácselnök elvtárs azonban nem tanult elődje hibájából. Ugyanezzel a káros módszerrel akarja szorgal­mazni a beadást. Miért történhetett mindez Végar­dón? Azért, mert a pártszervezet vezetősége nem végez nevelő munkát, nem magyarázza meg, hogy az ilyen és hasonló intézkedés ellentétes a párt politikájával. Az ellenség sem aludt. Az alkal­mat kihasználva úgy igyekezett fel­tüntetni az esetet, ime: „ezt csinál­ják a kommunisták, ezt hozta a né­pi demokrácia!" Súlyos következ­ményei lettek ennek. Sok becsületes dolgozó paraszt elvesztette a párt- szervezettel való kapcsolatát, lerom­lott a munkakedve. Ezért mindenek­előtt a pártszervezet vezetősége és tagsága, de nagyban felelős a járási pártbizottság is. A község alig fél kilométerre van a járási székhelytől, a JB. tagjai mégis al!g egyszer-kétszer mennek ki egy év­ben, de akkor is csak futtában mondják el a szempontokat, nem se­gítenek. A pártbizottság hibája u is, hogy nem igyekezett megtaníta­ni a pártszervezet vezetőségét a kommunista vezetés helyes módsze­reire. A pártszervezet vezetősége nem ■tartja meg a vezetőségi üléseket. Több hónapja nem hívtak össze tag­gyűlést. Nem tárgyalták meg a Köz­ponti Vezetőség 1953 június 27—28-i határozatait sem. Ezekután nem cso­da, ha a pártszervezet csak papíron létezik, nincs tömegkapcsolata. A dolgozó parasztok lilába várnak egyes kérdésekre magyarázatot a pártszervezettől, azt nem kapják meg. A dolgozó parasztok pedig igénye­lik, hogy a pártszervezet népnevelői tanítsák, segítsék őket. Kiss János és Varga Mihály pártónkfvüli, a ter­melésben élenjáró dolgozó paraszt például elmondotta, hogy teljesen magukra vannak hagyatva. Amikor megmagyaráztuk nekik, mit bizto­sít kormányunk programja a dolgo­zó parasztoknak és hogyan segíthe­tik ők annak megvalósulását, így válaszoltak: „Ha a pártszervezet mindezt megmagyarázta volna, most jobban menne a munka. Bizony sok­szor csak sötétben tapogat ódzu ik, mert a pártszervezet nem hozza ei hozzánk a párt szavát." I Aki Végardó községben jár, azt tapasztalja, hogy a pártélet kezd elsorvadni. Nem csoda! Magának a pártszerve­zet titkárának, Mitró Józsefnének is fu- a yelen&enye , nana érek rá pártmunkával foglalkozni1'. 27 kom­munistának és számos pártonkívüli aktívának kiaknázatlan az ereje. A pártszervezet vezetősége nem mozgó­sítja őket. A pártszervezet lömegkupcsolatá- nak előretolt erődjei a tömegszerve­zetek. A tömegszervezetek végardói csoportjai azonban nem töltik be szerepüket. A pártszervezet vezető­sége nem nyújt konkrét segítséget munkájukhoz. A tömegszervezetek lebecsülése azzal a súlyos következ­ménnyel jár, hogy a pártszervezet elveszítette tömegkapcsolatát. A legfontosabb feladat az, hogy a pártszervezet vezetősége tanuljon az elkövetett hibákból. A sárospataki járási pártbizottságnak az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell nyúj­tania az alapszervezelnek, hogy megjavuljon a pártélet. A végardói pártszervezet vezetőségének köteles­sége, hogy rendszeresen megtartsa a pártüléseket, beszámoltassa a tanács vezetőit végzett munkájukról. Meg kell javítania a pártszerve­zetnek a politikái tömegmunkát is. A pártszervezet valamennyi kommunistája induljon harcba a Központi Vezetőség határozata szellemében a kormányprogram szé­leskörű ismertetéséért, valóraváltá- sáért. Ehhez adjon a pártszervezet vezetősége konkrét helyi érvekét, se­gítséget a népnevelőknek. Az ideo­lógiai munka megjavítása terén is sok a tennivaló. Eddig a partszerve­zet egyetlen párttagot sem vont be politikai oktatásba. Ezt az igen sú­lyos mulasztást is a legsürgősebben pótolni kell. Legyen örökké élő tanulság a vég- ardóí pártszervezet számára is a nagy Lenin tanítása: ,.A párt le­győzhetetlen, ha ért ahhoz, hogyan kell a dolgozók legszélesebb töme­geivel összekapcsolódni, hozzájuk közelkerülni és velük bizonyos mér­tékig, ha úgy tetszik, összeolvadni! Javult a bányászok ellátása Mi, a puUioki bányaüzem tobor- zgi'í dóig ótól 'örömmel tapasztaljuk, hogy üzemi konyhánkon egyre javul az ellátás. A minísztertanáös rendele­té óta mennyiségileg is többet es tz- letesebb ételt kapunk. Mostanában reggelire mindig Szalonnát, vagy fi­nom kolbászt ad a konyha. Sokkal vidámabban, dolgozunk, ha arra gon­dolunk, hogy délben az étkezdeben jól elkészített. ízletes, kielégítő ebéd vér bennünket. ,1- ételt felszolgáló személyzet sokkal előzékenyebb és fi­gyelmesebb n dolgozókhoz, mint az előtt. Mindezt azzal viszonozzuk, hogy batáridő elölt befejezzük éves tervünket, az' étkezésnél pedig az ed­diginél, mi is jobban ügyelünk a rend­re és a tisztaságra. Kiss Béla, Berta Sándor, Hernádi András, Német An­tal, Móni Sándor, Györfi Béla, Joó Mihály toborzott bányászok. Olyan anyagel’áiást Kérnek a borsodnádasdiak az ózdiaktól, mint az ünnepi műszakok alatt (Tudósítónktól.) Borsodrtádasd minden dolgozója magasan túlszár. nyalta a Forradalmi Hétre tett vál­lalását. Az üzemrészek között soha nem volt még olyan versenylendület, mint az ünnepi műszakok alatt. A fizikai és műszaki dolgozók közös összefogása révén az üzemekben na­ponta új munkahőstettek születtek. A versenyben a kikészítő üzem ke­rült az élre, amely novemberi első dekádtervét 116.5. százalékra telje­sítette. A hengermű 110.9 százalékos terv teljesítéssel a harmadik helyre szorult, mert az elektroolvasztárok a dekád első napjaiban mutatkozó nehézségek leküzdésével, a dekád végére tervelőirányzatukat 116.4 százalékra teljesítették. November első dekád iában a leg­jobb hengerészbrigád címet Kele­men Miklós Ifihengerész brigádja nyerte el 133.2 százalékos ered­ménnyel. A hengerde brigádjai mind 100 százalékon felül teljesítet­ték a dókád tervet. Hasonló a hely­zet a kikészítőben is, ahol a lemez­nyíró és a szerelő brigádók jóval túlszárnyalták vállalásukat. Gyárfás Ferenc lemeznyíró brigádja 143, Kiss Gyula lemezszerelő brigádja 136 2 százalékot ért el. Az elektroacéimű olvasztárjai szovjet gyorsolvasztási módszerrel dolgoznak. Harkó Sándor brigádja rendszeresen 130 százalékon felül teljesíti tervét. A borsódnádasdiak arra kérik az ózdi gyár dolgozóit, hogy továbbra is ugyan ilyen jó és bőséges anyaggal lássák el őket, s álékor tervüket határidő előtt telje­síteni tudják. Miért húzódik két hónapja több ózdi kohász túlórabérének Kifizetése ? A Budapesti Vasipari Kulatő Intézet augusztusban az Ózdi Ko­hászati Üzemekben kísérletet foly­tatott egy újfajta géppel. A szük­séges munkák elvégzésére a koho munkásait kérték meg. A munka megkezdésekor a kísérletet vezető mérnök megígérte, hogy a túlórá­ban végzett különmunkáért járó bért a kísérlet befejezésekor azon­nal kifizetik. A kohó több dolgozó­ja szívesen túlórázolt, bogy a ku­tatók munkáját elősegítse. A kísérletezés már több mint két hónapja befejeződött, a megígért és a dolgozókat megillető munkabér­nek azonban csak egy részét fizet-, te ki a kutatóintézet. Vámos Gyu­la 11, Dercnkó Károly, Szőlősi La­jos 8 cs még több mint 20 dolgo­zó 8—10—15 műszakra járó bérét még mindig nem kapta meg. A kobóüzem vezetősége a dolgo­zók panaszai alapján több alkalom­mal telefonált a kutatóintézetuek, levélben is sürgette a munkabéreit kifizetését — eddig sikertelenül. Legfőbb ideje, hogy a kohó dol­gozói — ígéretek helyett — meg­kapják a pénzüket: Több mint másfélezer dolgozó paraszt vesz részt a megyében a téli mezőgazdasági szakoktatásban A téli mezőgazdasági szakoktatás keretében a hároméves agro- és Zoo­technik« i tanfolyamét gz idén hatvanhét borsod- megyei községben rende­zik meg. Az oktatásban több mint másfélezer ter­melőszövetkezeti tag és egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt vesz majd részt. A tanfolyamokon agronómusok tartanak elő­adásokat és az állat­tenyésztés, a növényter­melés és a kertészet gya­korlati teendőivel, élen­járó módszereinek helyes alkalmazásával ismertetik meg a hallgatókat. A harmadéves évfolyam mellett az idén újabb 27 községben szerveznek első. éves tanfolyamot, amely­re már több mint hatszá­zas jelentkeztek. Azok a dolgozó parasz­tok, akik a múlt évben is resztvettek már téli szak­oktatásban, munkájukban jól hasznosították az ott tanultakat. Hernádvécse község dolgozó parasztjai a tavalyi aszály miatt a fzükös takarmányt szalnia- feltárássa] pótolták, mely. nek elkészítési módját a tanfolyamon sajátították el. Könnyebben felismer-» ték az állati betegségeket! is, amelyeket oltással előz« lek meg- Az Uj Barázda t:Z és az 1. típusú terme* iőszövetkezeti csoportoki tagjai közül az idén isméi harminchétén vrsznek részi az állattenyésztő tanfolyami második évfolyamán. Borsod megye' több rur| 50 községében, ahol ilyeA tanfolyamokat nem tarba* nak, a téli hónapokba d szakmai szakkörökön sajáa títják el a dolgozó pa< raaztok a mezőgazda?á,"l munkák legfontosabb! teendőit. Koliáaz-íiatalok tanácskozása Diósgyőrben November 10-én dAJeloU 10 órakor kezdődött Borsod megye első ifjúsági kobásrúrtekozlote Diósgyőrben. A vasas székházban közel száz fiaial vett részt DISTrfiatalok tanácskozásán. Az ország minden részéből elküldték küldötteiket kohászatban dolgozó fiatalok-. Az ünnepélyes hiegnyitó után a Lenin Kohászati Müvek nagyüzemi DlSZ-bizott- ságának titkára, Gácsi elvtárs mint a megyei DlSZ-bizotlság tagja tartotta meg beszámolóját­Értékes előadásában igen sok újat adott az értekezlet résztvevőinek arról, hogy miként javítsák meg a kohászatban dolgozó DISZ-fiatalok munkáját, hogyan számolják fel a fiatalok a lemaradást. A beszámoló döntően aláhúzta: a kohász fiataloknak meg kell érte­niük. Iiogv a kormány programjá­nak megváló sít ásóhoz nem elegendő a párt és kormány határozatainak és legújabb intézkedéseinek megisme­rése. Több kell ennél: igazi fegyel­mezett munka, fiatalos lendület. Kemény szem beszállás a munkafegyelem, bérfegyelem, technológiai fegyelem meg- bontóival szemben. Majd kitért a versenyző fiatalok, külö­nösképpen Ózd, Diósgyőr DlSZ-fiataljai nemes vetélkedésének fellendítésére. Virágzó közös gazdaság — boldog paraszti élet Gazdag zárszámadás a hejőbábai Haladó termelőszövetkezetben Gyönyörködve állunk meg a hejőbá- bai Haladó tsz udvarában. Mint a szorgalmas méhek, úgy dolgoznak a tagok. Az egyik helyen földet hány­nak silóépítéshez, kissé távolabbról Sz. Kovács Lajos traktorának zúgása hallik. Önkénytelenül is arra gon­dolunk: a tsz tagok, akik valamikor mint cselédek dolgoztak filléres nap­számért, vagy szűkös kommencióért, most a maguk urai. Beljebb kerülünk a barátságos, meleg irodahelyiségbe, ahol fontos munka folyik. Eljött a számvetés ideje, s most kiderül, hogyan gazdál­kodtak ez évben, mennyivel lettek gazdagabbak, erősebbek. A zárszám­adást készítik. A vezetőség és a tagság közösen számbavette azt a mennyiséget, amit már előlegként kiosztottak és azt, amit még el akarnak adni. Figye­lembe vették, hogy a tavasziakhoz mennyi vetőmag kell, mennyi takar­mány szükséges az állatok áttelelte- téséhez, azután kezdték meg a mun­kaegységek elszámolását. Csapó István elvtárs a tsz üzemi párttitkára inunkakózben elbeszéli: —• mikor 1948 őszén megalakítottuk a termelőszövetkezetet, 100 höld föl­dön tizen kezdtük el a boldogabD jövő építését. Sok nehézséget kellett legyűrni, amíg idáig eljutottunk. Ma már az 514 holdon — jó gazdasági felszereléssel, pártunk és kormá­nyunk állandó támogatásával <— hatvannégyen gazdálkodunk. Évtől- évre nőtt állatállományunk is. Most 23 'ló, 180 sertés, 58 szarvasmarha, 240 juh és 200 baromfi hozama nö­veli jövedelmünket. Nézzük meg, mit is kaptak a tagok előlegben, mire lehet még számíta­ni a zárszámadáskor. 14 vagon búza, 2 vagon rozs, 4.5 ’/ágon árpa, 70 mázsa zab, 26 mázsa limese és 32­mázsa borsó termett. Ennek a nagy- mennyiségű terménynek 75 százalé­ka előlegként került kiosztásra. K. Kovács Dánielné férjével együtt 671 munkaegységet szerzett. Ennek ered­ményeként hazavittek 21 mázsa bú­zát, 3.50 mázsa rozsot, 5 mázsa 20 kilogramm árpát. K. Kovácsné most a zárszámadás elkészítésénél segéd­kezik. Gyorsan repül az idő. Újabb ta­gok lépnek az irodába. Krajcsik Já­nos kezdi a szót: — Termelőszövetkezetünk öt év óta meggazdagodott. Ahogy gyarapo­dott a közös vagyon, úgy növeke­dett valamennyiünk jóléte. Ebben az évben 460 munkaegységem után csu­pán előlegként 16.10 mázsa búzát, 2.40 mázsa rozsot, s 3.46 mázsa ár­pát vittem haza családomnak. Bőven kapok még a zárszámadáskor is. Minden esztendőben nagy gondot fordítunk a tervek teljesítésére. Szép is nagyon a tervszerű gazdálkodás. Az egyénileg dolgozó parasztok nem is tudják, micsoda gyönyörűség elő­re meghatározni: az egyik hatalmas táblában keres2tsorosan vetünk bú­zát, a másikba négyzetesen ültetjük a kukoricát. & valamennyien tudjuk, hogy az új agrotechnika alkalmazá­sával évről-évre növelhetjük termés­átlagunkat. Ebben az évben kalászo­sokból 10 mázsán felüli termésátla­got értünk el, kukorica js 25 mázsa termett holdankint, ahol pőtbeporoz- tunk és idejében kapáltunk. Amint a termelőszövetkezeti va­gyon növekedéséről beszélgetünk, Takács Sándor elvtárs is közbeszól: Öt év óta Járjuk a közös utat Akadtak hibák, de sokkal nagyob­bak eredményeink. Kormányunk rendelkezései, határozatai segítenek bennünket, A gépállomásíartozás el­engedésével 119.000 forinttal és 350 mázsa búzával több jut a tagságnak. Tervbevettük, hogy jövőre 50 férő­helyes, korszerűen felszerelt tehén­istállót, baromfitelepet és kutricák- kal felszerelt sertésólat építünk. Ál­lamunktól kapott segítséggel most készül a 300 köbméteres siló és még az ősz folyamán egy 50 köbméteres minőségi silót építünk. A gazdaság nagyterméből hangos beszélgetés, vidám tréfálkozás szű­rődik ki. Itt találjuk özv. Filep An- drásnét, aki tizenhatod magával do­hányt simít. Filep elvtársnő már 65 éves, de olyan gyorsan jár a keze, mintha sohasem akarná abbahagyni a munkát. Szorgalmának meg is van a bőséges jutalma, 337 munkaegysé­get szerzett. Jövedelme boldoggá, gondtalanná teszi. Csillog a szeme, mikor beszél: — Kezdettől fogva tagja vagyok a csoportnak. Azóta minden munká­ból kiveszem a részemet. Aratás Után 12 mázsa búzát, 2 mázsa 50 ki­ló árpát, két mázsa rozsot és 1300 forintot kaptam előlegbe. Örömmel, megnyugvással tölt el az a tudat, hogy kormányunk intézkedései foly­tan akkor is biztosítják megélhetése­met, ha már kiöregszem a munká­ból és nem tudok dolgozni. A tsz elnöke elmondja, hogy a kö­zös vagyon fejlesztése mellett nagy gondot fordítanak a háztáji gazdálkodás növelésére is. 21 családiház építéshez, 24 tag pedig háztáji tehénvásérláshoz igé­nyelt kölcsönt. A hejőbábai Haladó tsz tagsága megelégedéssel beszéli el: érdemes a közösben dolgozni, mert nemcsak egyénileg gazdagodtak, hanem a tsz közös vagyona is nőtt, amint ezt a zárszámadás is mutatja. Gazdag tapasztalatokat ismertetett 4 Lenin Kohászati Müvekből. Elmcmdottij hogy a iiagyolvasztómüben a fiatalok ellenőrző őrsüket szerveztek. Ezek köte­lessége éber figyelemmel kísérni a mun­kát. a technológiai fegyelem betartását» Ahol akadály vagy lemanadás van azü azonnal jelentik az illetékes műszaki ve­zetőknek. A martinacéjmíibcn hasonló őrsök működnek. „Légy jő gazdája kemencédnek“- mozgalmal indítottak, a kemencék gondos karbantartásáért, a minőség meg ja vitásáért­Nem akarnak olyan szégyenletes esetet, mint ami 1953 rnárriurában volt, amikor 47.114 tonna acélból 5648 tonna selejt lett, 6867 tonna meg beragadt a koíkil- lákba. Tehát az acélnak közel '10 száza-1 lék* kárhaveszott. A munkavédelemről szólva Gácsi elvtárn ' elmondotta: ügyelniük kell a fiataloknak az üzemben, bogy a munkavédelmi elő­írásokat mindenki betartsa, használja .1 védőfelszereléseket, védje egészségét, testi épséget. Lle/ejczcsiil ismertette a határozati javaslatokat, melyek a munka meg­javítását szolgálják. A határozati javaslatokban többek között ezek szerepeltek: biztosítani, hogy min­den fiatal ismerje a tervet. Értékelni vállalása teljesítését. Az ifjú sztahano­visták és műszaki vezetők fokozottabb! mértékben patronálják a 100 százalék alatt teljesítőket. DISZ-szervezeteink a műszaki vezetőkkel karöltve ismertessék a szakmai oktatás jelentőségét. Oda keli hatni, hogy a szakmai tanfolyamok hall­gatóinak 50 százaléka ifjúmunkás legyen. A terv teljesítése érdekében rendszeresen hívják össze a fiatal sztahanovistákat, műszaki vezetőket. A gyárrészlcgvezwtá elvtársak .a DISZ megbízásából adjanak feladatokat az ifjúságnak. A feladatok megvalósítása érdeké­ben meg kell erősíteni a DlSZ-szer- vezetek munkáját. A beszámoló felett igen értékes vitai indult. Közel 21 felszólaló tette meg észrevételét. Az értekezletet színvonalas kultúrműsor követte. A felszólalások ismertetésére vissza-1 térünk. Aki Kállav „bányakárét" sírja vissza... (Tudósítónktól.) A rudabányai dolgozók felhábo­rodottan beszélnek Beké Károly kihívó. arcátlan magatartásáról. Beké Károly Kollárcsik Jánosné lapkihordót „szemtelennek" nevez­te. ráordiíott, hogy „takarodjon ki'1 és olyan szavakat használt, amelyeket — ahogyan írni szok­tak — nem bír el nyomdafesték, És mi váltotta ki Beke úrból ezt az ordít órást? Csupán ár, hogy Kellárcsikné megmondta neki: amíg Beke nem köti meg a kutyá­ját, nem hajlandó az újságot va­sárnap a lakására vinni, mert a kutya egyszer már megharapta, máskor pedig lenyúzta a harisnyá­ját. Beke úrnak azonban becse­sebb a kutyája, mint egy dolgozó ember. Azt hiszi, hogy még min­dig a muH rendszerben van. azt a* időt sírja visza, amikor Káilay Gé­za bányatulajdonosnak, a népnyú­zó „bányabárónak" bizalmas embe­re volt A rudabányai dolgozóit nem felejtik cl, milyen gyalázatos­ságokat követett el Beke Károly, amikor Káliaynak titkára és ta­nácsadója volt. Most újból lelep­lezte igazi érzéseit. OROSZ B, JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom