Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-06 / 261. szám

EsZAkMAUYAKORSZÁG Félitek, 1953. november 6. A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozata (Folytatás az 1. oldalról.) helyzete, azonban ez a javulás még korántsem kielégítő. Ezért kötelezi a Politikai Bizottságot és felhívja a minisztertanácsot, hogy dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkásosztály gazdasá­gi, szociális és kulturális helyzetének további javulását. Gondoskodni kell arról, hogy a minisztertanács sür­gősen tárgyalja meg és fogadja el a munka törvénykönyvének olyan mó­dosítását, amely kiszélesíti a mun­kásosztály és az alkalmazottak jo­gait. A népgazdaság teherbíró képessé­gének megfelelően — meg kell való­sítani a munkásosztály anyagi ellá­tottságának, a munkaviszonynak, a munkavédelemnek, az üzemi szociá­lis, kulturális és sportintézmények megjavítását Rendezni kell a legnehezebb testi munkát végző és a népgazdaság szá­mára különösen fontos szénbányá­szati dolgozók bér- és munkaviszo­nyait, hasonlóképpen a legalacso­nyabb fizetésű munkások bérviszo. nyait is. Helyes irányt kell létrehoz­ni az egyes munkáskafegóriák bérei között. Fokozottabban kell gondos­kodni az idős munkásokról és min­denekelőtt javítani kell a régi jogon nyugdíjas ipari munkások nyugellá­tását. A Központi Vezetőség felhívja az állami, a szakszervezeti- és párt- funkcionáriusok, az üzemek, bányák, vállalatok igazgatóit, hogy feltétle­nül minden körülmények között biz­tosítsák a kormány által felemelt munkavédelmi és szociális beruházá­sok programjának teljesítését. Gon­doskodjanak nap, mint nap a dolgo­zókról, szükségleteikről, jogos kí­vánságaik kielégítéséről, panaszaik­ról, A terv teljesítése és a dolgozók­ról való gondolkodás: elválaszthatat­lan! Ez a Magyar Dolgozók Pártjá­nak és a Népköztársaságunk kormá­nyának politikája! IV. A Központi Vezetőség júniusi ülé­se óta eltelt időszak bebizonyította, hogy a dolgozó parasztság egysége­sebben tömörül a párt és a kormány politikájának támogatáséra. Pártunk keresztül húzta az ellenség tervét a termelőszövetkezetek szétbomlasztá. sára. Idejében hozott, helyes hatá­rozatokkal és szeles politikai tömeg- munkával megvédte a szövetkezete­ket. Az eredményes harc, amelyet a szövetkezeti parasztság pártunk ve­zetésével a szövetkezetek megvédé­séért az utóbbi négy hónapban ví­vott, megmutatta, hogy a nagyüzemi, szocialista, szövetkezeti gazdálkodás mély gyökereket eresztett a magyar faluban. A szövetkezeti temelésnek többszázezer főnyi, lelkes harcos, cél­tudatos tábora van, melyre pártunk, munkásosztályunk bizton számíthat. Az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési kedvének, biztonságérzeté­nek fokozását bizonyítja a mezőgaz­dasági termelési eszközök iránt nö­vekvő kereslet, továbbá az a tény, hogy a tartalékföldeket már csak­nem teljes egészében bérbe vették a dolgozó parasztok, s nem egy köz­ségben kevésnek is bizonyult, a bér­bevehető földterület. Az egész dolgozó parasztság foko­zódó termelőtevékenységére támasz­kodva, a Központi Vezetőség és a minisztertanács a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésére irányuló alapvető intézkedések előkészítését határozta el. Ezek fő célja: a gabo­nakérdés megoldása, a terméshozam növelése, az állattenyésztés hozamá­nak emelése, a lakosság bőséges burgonya és zöldségellátásának biz­tosítása, a világhírű magyar bor- és gyümölcstermelés feljavítása, a gép­állomások további fejlesztése és munkájuk minőségi megjavítása Ezen alapvető kérdések megoldása érdekében a Központi Vezetőség el­határozta, hogy még ez évben meg­tárgyalja a mezőgazdasági termelés további nagyarányú fellendítése ér­dekében szükséges rendszabályokat,. A mezőgazdaság e nagj'arányú fej­lesztésének politikája a dolgozó pa­rasztság, a munkásosztály, egész né­pünk alapvető érdeke. A munkás­osztály, s általában a városi dolgo­zók életszínvonalának emelése leg- közvetlenebbül a növénytermelés es az állattenyésztés fejlesztésétől függ. Az élelmiszeripar és részben a könnyűipar nyersanyagellátásának emelése mindenekelőtt a termelés fokozását követeli meg. A mezőgazdaság fejlesztésének po­litikája erősíti népi demokratikus ál­lamunk »lapját: a munkás-paraszt szövetséget. Szorosabbra fűzi a mun­kásság és az egész dolgozó paraszt­ság kapcsolatát, elmélyíti, erősíti a munkásosztály szövetségét a közép- Parasztsággal. A munkás-paraszt- kzövetgég erősítése érdekében is fo­kozott gondot és figyelmet kell for­dítani jelenleg a mezőgazdaságban t ilsúlyban lévő egyénileg gazdálkodó ('árasztok termelési szükségleteinek kielégítésére, össze kell egyeztetni a paraszti kisárutermelők egyéni érde­keit a munkásosztály, az állam érde­keivel mindkettőjük hasznára. Gaz­dasági és politikai rendszabályok ré­vén el kell érni, hogy tovább javul­jon a viszony a párt és a dolgozó parasztság között és nem utolsó­sorban a párt és a középparasztság között. Minden körülmények között bizto­sítani kell az őszi munkálatok, a szántás, a vetés, a mélyszántás, stb. mielőbbi, jóminőségben való elvég­zését, a felemelt kenyérgabona ve­tésterv megvalósítását, mert ettől függ jövőévi kenyerünk és mert ez lépés a kenyérgabonakérdés megol­dása felé. V. A Központi Vezetőség elhatározza, hogy lényegesen meg kell javítani a város és a falu áruellátását s az áruforgalmat. A lakosság szükségle­teinek fokozottabb kielégítése érde­kében meg kell változtatni a nem­zeti jövedelem felhasználásának arányait. Az 1953. évi 58 százalékkal szemben 1954-ben a nemzeti jövede­lemnek mintegy 70 százalékát kell a lakosság ellátására fordítani. Bizto­sítani kell, hogy a lakosság nemcsak több, de jobb minőségű és gazdagabb választékú áruhoz jusson, 1953 ne­gyedik negyedében és fokozottabban 1954-ben jelentősen növelni kell azoknak az áruknak a mennyiségét és választékát, amelyek iránt a ke­reslet megnövekedett, s amelyekben még hiány mutatkozik. Nagyobb mennyiségben kell gyártani és for­galomba hozni jóminőségű szövete­ket. készruhát, cipőt, gyermekfehér­neműt, bútort, edényárut, különböző háztartási felszerelési tárgyakat, motorkerékpárt, stb. 1954-ben bizto­sítani kell a lakosság ellátását jó­minőségű tüzelővel. A paraszti vá­sárlókat jobban el kell látni kis gé­pekkel, műtrágyával, szerszámokkal, szeggel, dróttal, építőanyaggal, mész­szel, rézgáliceal, stb. Meg kell javítani kereskedelmünk munkáját. Belkereskedelmi szerveink munkájából ki kell küszöbölni a szervezetlenséget, vezérelvükké kell tenni a vásárlók igényeinek minél tökéletesebb kielégítését, a közönség figyelmes, gondos kiszolgálását. Az ipari központokban a munkások, a dolgozók igényeinek gondos mérle­gelésével tovább kell fejleszteni az üzlethálózatot, el kell érni, hogy a dolgozók gyorsabban végezhessék el vásárlásaikat és munkájuk után is friss élelmiszerekhez juthassanak. Meg kell javítani a földművesszövet­kezetek munkáját, hogy a falu ipar­cikkekkel való ellátása bőségesebb, zökkenőmentesebb legyen. VI. A Központi Vezetőség júniusi ki­bővített ülésének határozata nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdítani a törvényességet. A párt és a kormány intézkedéseinek eredményeképpen a törvényesség megszilái'dítása a júniusi teljes ülés óta jelentős lépésekkel haladt előre. Megvalósult a széleskörű amnesztia. Megszűnt az internálás rendszere, feloszlatták az internálótáborokat. Feloldották a kitelepítettek lakhely­hez kötöttségét. Megszűnt a kulák- lísta. Hatékony intézkedéseket lép­tettek életbe a rendőrség, az állam- védelmi szervek, a bíróságok gya­korlatában a törvényesség biztosítá­sa érdekében. Létrejött a legföbo ügyészség, a törvényesség egyik alapvető biztosítéka. A Központi Vezetőség azonban fel­hívja a párttagok és különösen az állami szervekben és tanácsokban dolgozó kommunisták figyelmét, hogy még mindig előfordul törvény- sértés, meg most is megtörténik, hogy hatóságok, különösen a falun, ridegen intézik a dolgozók ügyeit. A Központi Vezetőség felszólítja az összes állami és pártszervezete­ket, hogy erélyesen számolják fel a helyenkint még előforduló törvény- sértéseket és teljes mértékben sze­rezzenek érvényt a törvényeknek az állami, a gazdasági és a társadalmi életben. Az ország törvényes rendje, a la­kosság nyugodt, biztonságos életkö­rülményei ugyanakkor megkövete­lik, hogy minden állampolgár tartsa tiszteletben a törvényeket, fegyelme­zetten tegyen eleget kötelességeinek. Érvényt kell szerezni az állampol­gári fegyelemnek minden téren: az adófizetésnél, a begyűjtésnél, az ösz- szes állampolgári kötelezettségek hiánytalan teljesítésénél! VII. A Központi Vezetőség megállapít­ja, hogy a júniusi kibővített ülés határozata nyomán javult a párton- belüli demokrácia. Fejlődött a párt alapszervezeteiben és a vezető párt­szervekben a bírálat és önbírálat, szélesedett az alulról jövő bírálat. Csökkent a személyi kultusz, amely ös-szeegyezhetetlen a nmrxizmus-le- ninizmus szellemével. Kezd kialakul­ni a pártszervezetekben és a párt­szervekben a kollektív vezetés. — Megnőtt a taggyűlések, valamint á választmányok szerepe és tekintélye. Növekedett a párttagság aktivitása a pártéletben,- A Központi Vezetőség ugyanakkor leszögezi, hogy a vezetés módszerei­nek és egész rendszerének megjaví­tása. a belső pártélct kifejlesztése, a kollektív vezetés megvalósítása te­rén a párt még csak kezdeti ered­ményeket ért cl. Felhívja az egész párttagság, valamennyi pártszerve­zet és pártszerv figyelmét arra, hogy a pártonbelüli demokrácia, a kollek­tív vezetés ügyét ne tekintse időle­ges, egyszeri kampányjellegű fel­adatnak, ez a lenini forradalmi munkáspártnak, a Magyar Dolgozók Pártjának is állandó módszere, mű­ködési törvénye. Döntő feltétele ez a párt előtt álló feladatok sikeres megoldásának, a párt és a munkás- osztály, a párt és a pártonkívüli dol­gozó tömegek közötti szoros, meg­bonthatatlan kapcsolatnak. Megállapítva a pártélet megjaví­tásában eddig elért eredményeket, a Központi Vezetőség rámutat arra, hogy a belső pártélet felélénkülése számos pártszervezetben befeléfoi - dulóssal párosult, a széles pártonkí­vüli tömegek között a párttagok és a pártszervezetek által végzett felvi­lágosító, agitáclós munka elégtelen, a pártszervezetek nagyrésze nem egyezteti össze megfelelően a belső pártmunkát és általában a politikai munkát a gazdasági munkával és ezért gyengült a pártszervezetek és pártszervek figyelme a termelés iránt az iparban és mezőgazdaság­ban. A pártszervezetek és párfszer- vek kezdik ugyan elsajátítani a párt­életben a vezetés helyes módszereit, de a tömegek helyes kommunista vezetése terén még lényeges előre­haladás nincsen. A bírálathoz való viszony és az önbírálat olykor for­mális: nem mindig követik megfe­lelő tettek a bírálatot és az önbírá­latot. Egyes pártszervezetekben meg­feledkeznek arról, hogy a párt szer­vezeti felépítésében és egész műkö­désében érvényesülnie kell a demo­kratikus centralizmusnak, hogy a demokratikusan megválasztott szer­vek határozatai a párt minden szer­vére és mindég tagjára egyaránt kö­telezőek. Komoly elmaradás mutatkozik azon feladatok megvalósításában, amelyeket a júniusi kibővített ülés ideológiai és elméleti téren szalpotl meg. Egyes párttagoknál a kapitaliz­musból a szocializmusba való á! me­net elméleti és ideológiai kérdései­ben bizonyos zavar és tanácstulan­Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió külügyminisztériuma október 18-án megkapta Anglia, Fran­ciaország és az Egyesült államok kor­mányának azonos szövegű jegyzékeit, válaszul a szovjet kormány szeptember A szovjet kormány jegyzéke beveze­tő részében hangsúlyozza, hogy az angol kormány október 13-i jegyzéke, akárcsak előző, a szeptember 2-i jegy­zéke, megkerüli azokat a fökérdéseket, amelyeket a szovjet kormány felve­tett s amelyek megvizsgálásának cél­ja: Előmozdítani a megoldatlan nem­zetközi problémák rendezését és a bé­ke megszilárdítását, pedig az ilyen rendezés szükségessége azóta még égetőbb lett. A szovjet jegyzék emlé­keztet arra, hogy az angol kormány legutóbbi jegyzéke ezúttal is a három nyugati hatalom külön megegyezésé­nek eredménye, ami csökkenti az egyetértés elérésének lehetőségeit az érdekelt hatalmak közölt és ellent­mond a nemzetközi együttműködés érdekeinek. A szovjet kormány szeptember 28-i jegyzékében azt tartva szem előtt, hogy a. három nyugati hálálom szín­ság mutatkozott, aminek leküzdésé­hez a párt vezetése kellő időben nem fogott hozzá és amelyet maradékta­lanul még nem számolt fel. A poií- tikr.i Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy kidolgozásra és tisztázás­ra kerüljenek azok az elméleti és ideológiai kérdések, amelyek az új helyzettel, pártunk és népi demo­kráciánk fejlődésének új szakaszá­val kapcsolatosak, s amelyeknek tisztázása elengedhetetlenül szüksé­ges a párt helyes politikájának meg­valósításához. Tekintetbevéve, hogy egész továb­bi fejlődésünk döntő láncszeme, kulcskérdése a mezőgazdaság terme­lésének nagyarányú fejlesztése — és figyelemmel arra, hogy a magyar mezőgazdaságban még különféle tí­pusú gazdasági alakulatok egymás mellett működnek, ami bonyolulttá teszi a feladatokat a párt számára: az egész párt egyik legdöntőbb, alapvető feladata a falusi pártmun­kában évek óta tapasztalható elma­radás, sőt visszaesés felszámolása A Központi Vezetőség kötelezi a Poli­tikai Bizottságot, valamint a párt megyei, járási és egyéb vezető szer­veit, hogy a mezőgazdaság jelentősé­gének megfelelően foglalkozzanak a falusi, gépállomási, termelőszövet­kezeti, állami gazdasági, stb. párt- szervezetek megerősítésével, építé­sével,- pártéletével, vezetésének meg­javításával és e szervezeteknek, kü­lönösen a falusi pártszervezeteknek összetételével. Biztosítsák, hogy a falusi pártszervezetekben mind na­gyobb számban legyenek közvetlen termelő munkát végző dolgozó pa­rasztok. Mind az iparban, mind a mező­gazdaságban biztosítani kell, hogy a pártszervezetek összeegyeztessék » politikai munkát a gazdasági mun­kával, elsősorban a termelés fel­adataival, irányítsák, vezessék a munkaversenyt, karolják fel a dol­gozók helyes, élenjáró kezdeménye­zéseit! Támogassák erőteljesen 3 műszaki értelmiséget, a mérnököket, technikusokat, agronómusokat, a népgazdaság erői gyors átcsoportosí­tása érdekében kifejtett tevékenysé­gükben, tudatosítsák közöttük mun­kájuk nagy jelentőségét és közvet­len összefüggését az egész nép jólé­tének emeléséért folytatott harccal. Pártunk erejét az 1953-as tervév sikeres befejezésére és az 1954 évi népgazdasági terv teljesítésére, il­letve túlteljesítésére kell összponto­sítani. E cél érdekében mozgósí­tani kell a magyar munkásosztályt, az egész dolgozó népet. Meg kell ér­tetni minden dolgozóval, hogy nép- gazdasági tervünk a népjólét emelé­28-i, g külügyminiszterek értekezleté­nek összehívásáról szóló jegyzékre. A Szovjetunió külügyminisztériuma november 3-án megküldte Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségeinek a szovjet kormány válaszjegyzékét. kéziét — mondja 9 jegyzék — lehető­séget nyújtana a szovjet kormánynak arra. hogy kifejtse a német és osztrák kérdéssel kapcsolatos nézeteit. Az angol jegyzék a Szovjetunió ama javaslatára válaszolva, hogy az osztrák kérdést a szokásos diplomáciai utón vitassák meg, kijelenti, hogy mivel a diplomáciai utak felhasználása, az utolsó néhány év folyamán semmifé­le előrehaladáshoz nem vezetett, a. je­lenlegi zsákutca megszüntetésére és a megegyezés elérésére, a négy külügy­miniszter állal személyesen történő megvitatás a legalkalmasabb út. Az an­gol kormány ezért, azt javasolja, hogy a külügyminiszterek november 9-én jöjjenek össze értekezletre Luganolia. tén kifejezi törekvését ilyen megegye­zés elérésére, felhívta a három nyu­gati hatalom kormányának figyelmét arra, hogy Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, a Kína! Népköztár­saság és a Szovjetunió külügyminisz­tereinek meg kell vizsgálniok a nem­zetközi feszültség enyhítését célzó In­tézkedéseket, mert ez már a legköze­lebbi időben a nemzetközi feszültség enyhülését eredményezhetné, ami pe­dig lehetővé tenné a pozitív eredmé­nyek elérését a megérlelődött nemzet­közi problémák rendezése terén. Eh­hez a koreai fegyverszünet megköté­sével kapcsolatban kedvező helyzet alakult ki. a szovjet jegyzék megálla­pítja. hogy mindkét érdekelt fél részé­ről további lépéseket kelt várni 3 nemzetközi feszültség enyhítésére. »A nemzetközi feszültség enyhítését érintő kérdés megvitatásának elutasí­tását nem ■ lehetne másként tekinteni. sének terve. Helyileg és országosan a terv teljesítését mindenegyes dol­gozó ügyévé kell tenni. Mindenegyes pártszervezetünk, mindenegyes kom­munista lelkes, odaadó munkájától függ, hogy győzelemre vigyük a nép­jólét emelésének 1954-es tervét! A párt csak akkor képes eredmé­nyesen leküzdeni a nehézségeket, ha széleskörű, fáradhatatlan felvilágosí­tó munkát végez a dolgozó tömegek, a lakosság legszélesebb rétegei kö­zött. Ennek érdekében a kommunis­táknak jobban kell támogatniok és mozgósítaniok a szakszervezeteket, a DISZ szervezeteit, az MNDSZ-t és más tömegszervezeteket. Fordítsanak a pártszervezetek és a pártszervek fokozott figyelmet a helyi tanácsok munkájának megja­vítására, segítsék elő, hogy a taná­csok, mint az államhatalom helyi szervei és mint a lakosság legszé­lesebb tömegszervezetei, teljes mér­tékben betöltsék szerepüket: erősít­sék kapcsolataikat a lakossággal, tö­rődjenek a lakosság mindennapi ér­dekeivel, a községfejlesztés és gaz­dálkodás ügyével, s ugyanakkor biz­tosítsák a központi feladatok meg­valósulását is. A Magyar Dolgozók Pártjának politikája — a magyar munkásosz­tály politikája. Ez a politika a mun­kásosztály, a magyar nép anyagi és szellemi felemelkedésének, Magyar- ország felvirágoztatásának, a béké­nek, a nemzeti függetlenségnek, a nemzeti egység megerősítésének, a szocializmus építésének a politikája! A Központi Vezetőség júniusi ki­bővített ülésén meghatározott politi­ka megköveteli, hogy a párt még kö. vetkezetesebben elmélyítse és meg­sokszorozza kapcsolatait a munkás­osztállyal, a dolgozó parasztsággal, az értelmiséggel, az egész néppel. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége felhívja a párt valamennyi szervezetét, az összes párttagokat és tagjelölteket, hogy zárják még szorosabbá soraikat, 3 odaadóan, szilárd akarattal biztosít­sák a Központi Vezetőség júniusi teljes ülésén hozott határozatok, az ott megállapított politika, valamint a jelen határozatban megjelölt fel­adatok gyors megvalósítását! A Központi Vezetőség felhívással fordul az egész magyar dolgozó néphez, minden hazáját szerető ma­gyarhoz, a béke és a függetlenség minden hívóhoz, hogy széles nemzeti egységben összefogva segítsenek va­lóra váltani a Magyar Dolgozók’ Pártjának, Népköztársaságunk kor­mányának politikáját, diadalra jut­tatni a magyar nép felemelkedésé­nek nagy ügyét. (MTI) A szovjet kormány jegyzéke Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek értekezletének összehívásáról A szovjet kormány 1953 november 3-i jegyzéke Az angol jegyzék válaszol arra a; szovjet javaslatra, hogy hívják össze az öt nagyhatalom értekezletét, a nem­zetközi feszültség enyhítését célzó in­tézkedések megvizsgálására. A jegyzék utal arra, hogy az angol kormány be­leegyezett a koreai politikai értekezlet összehívásába olyan formában, ami­lyent »a kommunista fél«, a fegyver­szüneti egyezmény, valamint az ENSZ közgyűlése indítványozott. A jegyzék a továbbiakban utal arra, hogy a szovjet jegyzékben említett többi kérdést, vagy már tárgyalják, vagy tárgyalni fogják az ENSZ közgyűlésén. Ezenkí­vül Anglia kész megtárgyalni a szo­kásos diplomáciai utón bármely kér­dést, amelyet bármely kormány fel óhajt vetni. Az angol jegyzék hefejező részében a következőket írja: »Ilymódon meg­nyílt az ut az előrehaladás elérésére e különböző kérdésekben. Ha ezenkívül sor kerülhet mostanában Luganobau eredményes tárgyalásra, akkor elő lesz készítve a talaj más főkérdések’ meg­vitatására és az államok közötti békés és baráti viszonyhoz szükséges felté­tetek helyreállítására«. mint úgy, hogy' nem óhajtják elő­mozdítani * megoldatlan kérdések rendezését és Így nem óhajtják elő­mozdítani a. béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását.* A szovjet jegyzék a továbbiakban megállapítja, hogy a nemzetközi viszo­nyok terén uralkodó nagyfokú feszült­ségről tanúskodó egyik fő mozzanat az a tény, hogy az utóbbi évek folyamén mindinkább fokozódik a fegyverkezési verseny. »Ha Anglia kormánya ugyan­úgy, mint a Szovjetunió kormánya, elismeri, hogy ez á. helyzet fokozza egy újabb világháború veszélyét és hogy nem szabad meghatározatlan időre elhalasztani a rendkívül fontos nemzetközi kérdések megvitatását, ak­kor meg kellene szünuio az ellenke zésnek azzal szemben, hogy további halogatás nélkül fogjanak hozzá a nemzetközi feszültség enyhítését cé!­,IÍSlytatafir*Jú oldalon,) Anglia kormányának 1953 október 18A jegyséke Az angol jegyzék bevezető részében hangsúlyozza, hogy a brit kormány szoros eszmecserét folytatva az Egye­sült Államok és Franciaország kor­mányával, figyelmesen tanulmányozta a szovjet kormány szeptember 28-i válaszát a három nyugati hatalomnak arra a javaslatára, hogy október 15-én Luganoba hívják össze a négy hatalom értekezletét. A jegyzék megállapítja, hogy a Németországgal és Ausztriá­val kapcsolatos problémák kielégítő rendezése létfontosságíi a nemzetközi feszültség tényleges és huzamos eny­hítése, valamint ezen országok népei­nek jövőjét illetően és hogy ez a négy hatalom külügyminisztereinek értekez­letével valósíthat^ meg. Az ilyen érte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom