Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-04 / 259. szám

Saerfla, IS5S. novrmber i ÉSZAKMAGYARORSZÁG s Karolja fel jobban a dolgozók kezdeményezését, biztosítsa a bírálat szabadságát az ormosbányai pártbizottság _A kommunista bírálat és önbírálat mun­kánk ellenőrzésének, irányításának mód­szere, amely nélkül nem tökéletesedhe­tik pártunk munkája, megreked a fej­lődés. A pirt számára oly,an szükséges a bírálat és az önbírálat, mint ?z élet­hez a napfény és a víz. Pártunk ezért fordít igen nagy gondot a bírálat és ön- bírálat fejlesztésére, bátorítására és szé­lesítésére. Mindent megtesz, hogy kibon­takoztassa a bírálatot, különösen az alul­ról jövő bírálatot: hogy pártunk minden tagja a m.aga véleményével is segítsen kialakítani a párt politikáját, hogy párt- szervezeteinkben a legteljesebben érvé­nyesüljön a pártdemokrácia. A Központi Vezetőség június 2?—28'i ülésének határozatát megtárgyaló vá­lasztmányi ülések és taggyűlések jelen­tősen előrevitték megyénkben is a bírá­lat és az ön-bi rá lat ügyét. Pártunk tag­jai bátran és tömegesen bírálták a veze­tésben elkövetett hibákat, arra töreked­tek, hogy bírálatukkal megjavítsák a pártszervezet munkáját- Érezték, hogy nemcsak bírálhatnak, hanem el is várják tőlük a bírálatot. De pártbizottságainknak és pártszer­vezeteinknek még igen sokat kel! tenniök a bírálat és az önbírálat elmélyítéséért. Különösen sok a tennivaló az ormos­bányai vállalatnál. Az ormosi bányászok nevét országszerte ismerik. Hősi munká­jukkal nem egyszer tanúbizonyságát ad­ták, hogy méltók pártunk, népünk bizal­mára. A széncaaták ormosbányai hősei nem egyszer példát mutattak az ország bányászainak. Népünk most is bízik az ormosi bányászokban, akik azonban most nem teljesen felelnek meg a bizalom rak: elmaradtak tervük inogott. Ennek egyik oka, hogy a bírálat és az önbírá­lat fegyvere kezd berozsdásodni Ormos­bányán. A vállalat egyes vezetői még mindig nem éltették meg a bírálat és az önbírálat elsőrendű jelentőségét. Előfordul még ma is, hogy egyes veze­tők elfojtják a bírálatot, el akarják tőle venni a dolgozók kedvét. Ilyen többek között Bodor Károly, a vállalat munka­ügyi osztályának vezetője. Tollmayer József kitüntetett bányász, a vállalat sajtófelelőse megbírálta őt amiatt, hogy a III. sz- aknában a pillér­fejtésen nem biztosítják a megfelelő levegőellátást. Azt mondta, bogy a ha­nyagságról tájékoztatni fogja az „Észak- magyarorstág11 szerkesztőségét is. Bodor — aki arról híres, hogy igen sokat sze­ret beszélni, „papolni“ —, ami érthető is, hiszen nem olyan régen még presbi­ter volt — valósággal ordított: örüljön, Hogy befogadtuk ... Saját fészkébe akar piszkolni? Különben nem hívtam ide.“ Az alulról jövő bírálat, a dolgozók kezdeményezése ott fejlődik és erősödik állandóan, ahol meghallgatják, elfogad­ják a dolgozók észrevételeit, megvalósít­ják javaslataikat. Az ormosbányai vállalat több funkcio­náriusa azonban bürokratikus módon kezeli a dolgozók kezdeményezéseit. Mégmutatkozik ez abban is, hogy a bá­nyászok hónapról hónapra minden terme­lési értekezleten ugyanazokat a javasla­tokat ismételgetik. Az üzemi bizottság feladata lenne annak ellenőrzése, hogy mi történik a bányászok javaslataival. Az üb. tagjai azonban ezt nem teszik- Csaknem egy fél óráig keresgéltek a ^fiókokban, míg végre rátaláltak a ter­melési értekezletek jegyzőkönyveire. Igen komoly hiba ez. Érthetetlen, miért nem figyel fel erre a pártszervezet, miért tűri, hogy a bányászok javaslatai, kezdeményezései elsikkadjanak. A dolgo­zók a pártszervezettől várják, hogy ér­vényt szerezzen a bírálatnak, felkarolja a dolgozók kezdeményezéseit, felszítsa a termelés nagy hajtóerejét — az emberek lelkes aktivitását. A dolgozók javaslataival való rideg, bürokratikus bánásmódnak érthetően megvan a rossz következménye- A ja­nuári és a februári számhoz viszonyítva a javaslattal előálló bányász dolgozók száma mintegy 50 százalékkal csökkent- A bányászok m.a már nem is szívesen mennek el a termelési értekezletekre. Hogy mennyire nem karolják fel a dol­gozók alulról jövő kezdeményezéseit, 9 nem hallgatják meg jogos sérelmeit, mutatja az a tény is, hogy a vállalat igazgatója, Nagy Albert elvtárs valósággal elzárkózik a dolgozók elől. Az elmúlt napokban Túrják Józsefné egyik asszonytársával együtt több órán át hiába várta, hogy bemehessen hozzá . és elmondja panaszait. És nem egyedül­álló, nem valami véletlenszerű Nagy elv- társnál az ilyen eset. Lényegében a bírálat elfojtását jelenti a „finomabb“ módszer is, amikor meg­hallgatják a bírálatot, esetleg ígérik is a hiba kijavítását, de azután nem tör­ténik semmi. A toborzott dolgozóknak például igen nagy problémát okoz, hogy szekrények hijján nem tudják ruhájukat hova el­helyezni. Ezek a dolgozók többször kér­ték már a vállalat vezetőségét, hogy tegyen eleget ígéretének. A vállalat ve­zetősége azonban nem oldotta meg ezt a problémát. A dolgozókról való gondos­kodás elhanyagolását sok más tény is mutatja. Ez az oka annak, hogy «tobor­zott bányászok csoportosan hagyják el az üzemet. Igen szép ígéretet tett Szedő elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetője is az ormosi bányászoknak egyik látogatása alkalmával* Megígérte, hogy a szállítás megjavításához 60 méter ka­parószalagot biztosít. Tűrhetetlen jelenség az is, hegy egye­sek a bírálatot személyi sértésnek ve­szik. Ormosbányán sok párttag és pár tonkívüli dolgozó nem mer bírálni, mert — mint mondják — fejnek a megtorlás­tól. A régi közmondás járja: „Ne szólj szám, nem fáj fejem!“ Aki bírálni mer, annak nem lehet maradása. Ez történt például Kovács Péter elvtárssal is, akt a III. sz. aknában dolgozott mint lőmes- ter. Többször feltárta a hiányosságokat, aminek végül az lett a következménye, hogy rosszabb munkakörbe, a IV. sz. aknába helyezték át. Mondhatnánk több ilyen példát is. Geller Lajos elvtársat többek között szintén azért váltották le lőmesteri beosztásából, mert megbírálta a vállalat vezetőségét­Igen súlyos hibát követett el a párt­bizottság, hogy elmulasztotta a pártéi lenőrzési jog gyakorlását, és a bírálat elfojtóinak felelősségrevonását. Nagy Albert igazgató elvtárs nem is emlékszik, hogy mikor számolt be a pártbizottság ülésén a vállalat munkája, ról. Pedig volna miről számot adnia: 9ok probléma megoldásához kellene a pártbizottság segítsége. Amikor megkérdeztük Nagy elvtársat, hogyan segíti elő a pártbizottság politi­kai munkája a termelés fellendítését, a kővetkezőket mondotta: „Az a helyzet, elvtárs, hogy a pártbizottság a napokban készítette el jelentését a Megyei Párt- bizottságnak; olvassa el azt, abban erről részletesen meg van minden. Tudniillik én nem akarok az abban foglaltakkal ellenkező véleményt mondani, nem sze­retném, ha ebből differenciák lennének a pártbizottság és közöttem. Különben nincs is okunk arra, hogy egymást bírál­juk .. Valóban nincs-e? Vájjon olyan jó.e a politikai munka, olyan jól halad-e a tervteljesítés O-mosbányán, hogy már egyáltalán sémi. . hiba sincs, semmit sem lehet és kell bírálni? A számok, a tények mást mutatnak. A nagy hiba az, hogy- ilyen „én nem bírállak téged, te se bírálj engem“ állapot alakult ki a vezetésben. Ezen igen sürgősen változ­tatni kell, hogy a vezetés a pártszerü, építő bírálatban és önbírálatban példát mutasson, cselekedeteivel nevelje ugyan­erre a dolgozókat. A pártbizottság figyelmét elkerüli az is, ahogyan egyes műszaki középkáderek a dolgozó nőkkel bánnak. A III. sz aknában például Bátori András körzet­vezető aknász felháborító durva hangon, szidalmazások közepette, küldte ki a bá­nyából Petróczi Erzsébet gépkezelőt és Szűcs Mária vízhordólányt. Emiatt mind­ketten más munkakörbe kérték beosztá. sukat. A pártbizottsági elvtársak e téren is elmulasztották a felelősségrevonást. A bírálat elfojtása azzal az érthető következménnyel jár, hogy önelégültség, a régi eredményeken való megpihenés, a tespedtsóg lesz úrrá. Nem csoda, hogy az ormosbányai vállalat az októberi terv­nek csak 95.6 százalékban tett eleget. De a lemaradásnak nemcsak a bírálat elfojtása, a dolgozók alulról jövő kezde­ményezéseinek elhanyagolása az oka, ha. nem egy sor belső fogyatékosság is. Egyik ilyen súlyos mulasztás, hogy a pártbizottság és az alapszervezetek nem fordítanak kellő gondot a politikai tömegmunkára, a felvilágosításra. A II. sz. aknában például a pártszer vezet két hónapja még taggyűlést sem hívott össze. A pártcsoportok is úgyszól­ván csak papíron vannak, a valóságban nem töltik lie szerepüket. A kommunis­táknak nincs pártmegbizatásuk. Pedig a pártcsoportoknak igen nagy jelentőségük van a pártrmwvka színvonalának emelésé­ben, a termelés fokozásában. A párt­csoportok közvetlenül ott vannak a ter­melés színhelyén, s legjobban reagálhat­nak minden felmerülő problémára. Ige® nagy szerepük van a pártszerü bírálat kialakításában is. Ormosbányán azonban a pártcsoportok ezt nem teszik. A kormányprogram megvalósításának elősegítéséről, a munkafegyelem megszi­lárdításáról, a szovjet termelési módsze­rek alkalmazásáról igen sokat kellene beszélni az ormosi népnevelőknek. A pártszervezetek azonban nem foglalkoz­nak rendszeresen a népnevelőkkel, nem adnak munkájukhoz konkrét agitációs érveket. —• Nem egyszer megtörtént, hogy a népnevelőértekezletet összehívták, de a párttitkár nem tartott részükre tá­jékoztatót— mondja Barczi Imre DISZ. fiatal. A népnevelőmunka elhanyagolása kirívóan megmutatkozik a munkafegye­lem sorozatos megsértésében. Szeptem­berben több mint 160, októberben 130 igazolatlan müszakmulasztás volt. De nem egy .álbeteggel is lehet találkozni, mint Molnár György, Vizi László, Nyá- rádi Miklós, Csikó István. A pártbizottságnak és az alapszerveze­teknek elsőrendű feladata, hogy okulja­nak ezekből a hibákból. Vonják szigo­rúan felelősségre azokat, akik üldözni merik a bírálókat. Tegyenek meg min­dent, hogy kialakuljon az egészséges bírálat és önbírálat légköre az üzem­ben. Tovább kell fejleszteniük a bírálat terén azt az eredményt, amit a Központi Vezetőség határozata után elérnek. Több olyan párttag és pártonkívüli dolgozó van, mint például Bankó Sándor, Kovács Péter, Tollmayer József, Hasiló István, akik bátran feltárják a hiányosságokat, élnek bírálati jogukkal. Ezt az egészsé­ges szellemet tovább kell szélesiteniök, mert csak így válik a bírálat és önbírálat Ormosbányán is hatalmas erővé, ame]y a kommunistákat és a pártonkívüli dol­gozókat harcra mozgósítja a kormány programjának megvalósításáért, népünk jólétének emeléséért, a szocializmus fel­építésért. TÖRÖK ALFRÉD Több mint félmillió példány szovjet könyv és brosúra érkezett ezévben hazánkba" A reformálás egyház vezetőinek látogatása a minisztertanács elnökénél Folyó hó 3-án a református egyház vezetői, Bereczky Albert, Péter Já­nos és Győry Elemér püspökök, va­lamint Kiss Roland főgondnok lá­togatást tettek Nagy Imre elvtársnál, a minisztertanács elnökénél. (TTI) Svéd jegyzék as Egyesült Államokhoz Helsinki (TASZSZ) A helsinki rádió jelenti; A svéd kormány jegyzéket inté­zett az Egyesült Államok külügymi­nisztériumához, amelyben felhívja a figyelmet azokra a kedvezőtlen kö­rülményekre, amelyeket az üvegipari termékek behozatali vámjának az Egyesült Államok kormánya által tervezett jelentős emelése okozhat a svéd kiviteli iparnak. Svédország az Egyesült Államok legnagyobb üveg­ipari szállítója. (MTI) A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora Adás minden este a 224 méteres hullámhosszon este 7 órától 8 óráig fiatal művészével Mi segítette elő a borsodnádasdi bányaüzem tervteljesítését. Látogatás egy begyűjtésben élen­járó tsz-ben. Beszélgetés Kovács Lászlóval, & Déryné Színház jövő terveiről. Megyénk hírei. Sport. A Diósgyőri Vasas Vörös Csillag útja a megyei bajnokságig Tánczene, Vidám vájártanulók között Bányaművelési óra. A tanulók figyelmesen hallgatják az előadó szavait, hiszen, valamennyien kiváló, jó szakmunkások akarnak lenni. A tanulás után jól esik a pihenés, A fi atalok olvasnak, dalolnak, harmoniháznak* . Az ÉM. 26. sz. Építőipari Tröszt dolgozói csatlakoztak Kazincbarcika öpitőinek versenyfelhívásához Kazincbarcika építőinek Novem­ber 7. méltó megünneplésére tett versenyfelhívását a 28. sz. Építőipari Tröszt dolgozói lelkesedéssel fogad ták és a felhíváshoz saját vállalá­saikkal csatlakoztak. I A IV. negyedéves tervet 10G -*-• százalékra teljesíti. O Az 1 főre eső termelési értéket az előirányzathoz képest 102 százalékra emelik. O A munkahelyeken eddig is meglévő 10 perces mozgalom megerősítése mellett vállalják, hogy a IV. negyedévben az igazolatlan mulasztások számát jó felvilágosító munkával 1 százalékra csökkenti. A tröszt vezetői elhatározták, • hogy a dolgozók igényeit mész szemenően kielégítik, időben gon­doskodnak a különböző téli felsze­relésekről, védőöltözetekről. A IV. negyedévben 250 ezer • forint értékű anyagot takarí­tanak meg. G A munkavédelmi intézkedése- ”• két szigorúan betartják és be­tartatják, s a balesetek számát mi­nimálisra csökkentik. H A Rőder-mozgalom keretében * * a 100 százalékon aluli teljesít­mények számát 5 százalékkal csök­kentik. O A dolgozók vállalják, hogy at» kalmazzák az értékes újításom kát és a jól bevált sztahánovista mods szereket elsősorban a lakásépítkezés seknél. Q A miskolci rendelőintézet épis J* tését december 31 helyett de« cember 20-ra befejezik. Az ózdi kenyérgyár kemencéjének alapjait november 15-re készítik el. A kohászat dolgozóinak segítségé« vei az érctömörítő fürdőjének építő« sét december 31-én fejezi be a 28,5 vállalat. Miskolcon a Bajcsy-Zsilinszki utí B., építkezésnél december 31-re 30 lakás beköltözhető lesz. Ugyancsak ebben az időpontban költözhetnek be a lakók a Selyemréten épülő 3 bérháztömbbe. A királdi, kurityáni és ormosba* nyai legényszállók december 31-va készülnek el. A pártbizottság nevében: SZILÁGYI IMRE. Az igazgatóság nevében; VINCZE GÉZA. A szakszervezeti bizottság nevébe:ti EINHORN IMRE. Komernsitik a lerménybcgyü jtés raktárhálózatát A begyűjtés zavartalansága érdekében egyre inkább szükséges a raktárhálózat fejlesztése. A kormányprogramnak megfelelően ezen a téren is jelentős intézkedések történnek. Ebben az év­ben megkezdték, illetve megkezdik nyolc tipusraktár és egy nagyobb — a megyei forgalmat túlhaladó készle­tek begyűjtésére szolgáló — raktár épí­tését. Jövőévben to^bbl üj raktárakat építenek. Az új raktárak építésénél — de a meglévő raktárhálózat korszerűsítésé­nél is — arra törekednek, hogy meg ja« vítsák a dolgozók munkakörülményeit. Az új raktárakban a munkafolyamato­kat teljesen gépesítik. A dolgozók egészségvédelme érdekében újszerű porelszívó berendezésekkel látják el aí munkahelyet. Számos szociális beren­dezés — fürdő, öltöző, étterem, kultúr­terem, stb. — létesítéséről Is gondos­kodnak. orosznyelvű kiadásai gyakran egy nap alatt elfogynak. N apról-napra nő a kereslet a tudományos, műszaki és mezőgazdasági munkák iránt is, mind Budapesten, mind vidéken. Az orosz nyelv magyarországi tér­hódításának fokmérője a hazánkba ér­kező szovjet újságok egyre növekvő példányszáma is. Az 1949-cs ötszáz példánnyal szemben az idén már 2.400 előfizetője van a Pravdának, a négy évvel ezelőtti százzal szemben 4M0 példányban érkezik a Pionyerszkaja Pravda. A szovjet folyóiratok közül a legnépszerűbbek a 3.900 példányban elterjedt Szovjetszkij Szojuz és az 1000 példányban előfizetett Ogonyok. Nap-nap után nő az érdeklődés éle­tünk minden területén a szovjet tudo­mány, technika és kuliura tolmácsolta, a szovjet könyvek és folyóiratok iránt, A Horizont vállalat feladata a szovjet kuíturclkkek behozatala és terjesztése és ez a munkája egyre szélesebb me­derben folyik. Ebben az évben példáid több mint félmillió példányban hoztak be hazánlcba szovjet könyveket és brosúrákat. A legnagyobb érdeklődés az orosz klasszikusok és a szovjet írók szép- irodalmi munkái iráni mutatkozik. A kereslet olyan nagy, hogy például Erenburg, Gorkij, Osztrovsskij, Alck- szej Tolsztoj, Solohov müveinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom