Észak-Magyarország, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

* ÉSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1953. november 29. A népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeiete a Manka Törvénykönyvének mértei ásara A minisztertanács előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa leg­utóbbi ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el a Munka Törvénykönyvé­nek módosításáról. A törvényerejű rendelet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi hatá­rozata és az azt követő kormány-, program alapján kiterjeszti a munkás- osztály és az alkalmazottak jogait és biztosítja e jogok törvényes védelmét. A módosított törvénykönyv megszi­gorítja a túlmunka elrendelésének le­hetőségét és ezzel további lépést tesz a dolgozók pihenéshez való jogának gyakorlati érvényesítése útján. Intéz­kedik arról is, hogy a túlmunkát — a minisztertanács által engedélyezett egyes kivételes esetektől eltekintve — csak pénzben lehessen megváltani. Ez­zel megszünteti a túlmunkának Úgy­nevezett »csúsztatással« történő meg­váltását. A Munka Törvénykönyve megerősíti a nők és a fiatalkorúak védelméről ed­dig hozott intézkedéseket és tovább bővíti a terhes és szoptatós anyák jo­gait. így megtiltja, hogy dolgozó nőt terhessége idején egészségére ártalmas munkakörben foglalkoztassanak, ez- idő alatt munkaviszonyát nem lehel felmondással megszüntetni. A dolgozó nő terhességének negyedik hónapjától a szoptatás hatodik hónapjáig nem sza­bad sem nehéz, vagy éjszakai munká­ra, sem túlmunkára beosztani és csak beleegyezésével szabad más helység­be kiküldeni. Ha pedig munkakörét etiáini nem tudja, kérelmére könnyebb munkára kell áthelyezni, de előző át­lagkeresetét ebben az esetben is biz­tosítani kell számára. Ezek a jogok a dolgozó nőt eddig csak a terhesség ha­todik hónapjától kezdve illették meg. Az egyedülálló dolgozó nőnek, ha egyévesnél idősebb, de két évesnél fia­talabb beteg gyermekét ápolja, az ed­digi évi 30 nap helyett 60 napig jár táppénz!. Ezek a rendelkezések újabb biztosítékai annak, hogy a dolgozó nő megbecsült tagja legyén szocialista társadalmunknak. A fiatalkorú dolgozók védelméről hozott rendelkezésekkel számukra ked­vezőbb munkafeltételek megállapításával és széleskörű tanulási lehetőség megva­lósításával elősegíti a Munka Törvény- könyve, hogy a dolgozó, fiatalok egész­séges, müveit, öntudatos szocialista emberekké fejlődjenek. Kiterjeszti a módosítás a dolgozók felmondási jogát. Biztosítja, hogy a dolgozó munkaviszonyát felmondás­sal megszüntethesse abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíjra vagy baleseti járadékra szerzett igényt. Ugyancsak biztosítja a felmondás jo­gát annak a dolgozónak, akinek ház­tartását más helységbe helyezték és ő is követni akarja. Sok sérelmet szüntet meg a Munka Törvénykönyvének az a módosítása, amely szerint az áthelyezett dolgozóval előre" közölni kell íij munkakörét ée munkabérét. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó megtagadhatja az új mun­kahely elfogadását. Ha az áthelyezést a dolgozó magára nézve valamilyen okból sérelmesnek tartja és panaszá­nak a vállalati egyeztető bizottság nem adott helyt, nemcsak az üzemi bizott­ságon keresztül, hanem egyénileg is fellebbezhet ez ellen. Ha az áthelyezett dolgozó hat hónap elteltével lakást nem kap, joga van eredeti munkahelyére és munkakörébe való visszahelyezését kérni, vagy a munkaviszonyt felmondani. Ez a jog a már áthelyezetteket csak a törvényere­jű rendelet megjelenését követő hat hónap elteltével illeti meg. A más hely­ségbe áthelyezett dolgozó a vállalat ter­hére négyhelenkint hazautazhat csa­ládjához. A Munka Törvénykönyve kiterjeszti a dolgozók jutalmazásának lehetőségét azzal, hogy bevezeti a jubileumi juta­lom fizetését a közszolgálati dolgozók részére is. A Munka Törvénykönyve rendelkezik továbbá a munkaviszony jogfolytonosságáról, intézkedik a he­lyettesítés idejére járó bérekről, módo­sítja az önkényes kilépés következmé­nyeit, stb. A szocialista munkafegyelem kiala­kítása és megszilárdítása érdekében a Munka Törvénykönyve a nevelő jelle­gű intézkedéseket helyezi előtérbe. El­törli a pénzbüntetést és a rendbírsá­got Biztosítja, hogy az áthelyezést, vagy elbocsátását kimondó fegyelmi határozat ellen a dolgozó a bírósághoz fordulhat panaszával, kimondja, hogy a fegyelmi utón alacsonyabb munka­körbe helyezett dolgozónak olyan mun­kakört kell biztosítani, ahol szaktudá­sát fel tudja használni. Az Ilyen áthe­lyezés sem terjedhet azonban egy év­nél hosszabb időre. A Munka Törvénykönyve nagymér­tékben elősegíti a munkaviszonnyal és a rr unkabérrel kapcsolatos vitás kérdések gyors éi helyes elintézését. Többek közt kimondja, hogy a vitás kérdések elintézésére — a vasút és a posta terü­letét kivéve — a közszolgálatban is meg kői alakítani as egyeztető bizottságo­kat. Biztosítja, hogy az egyeztető bizott­sági eljárás során a dolgozó nemcsak az üzemi bizottság útján, hanem egyénileg is fellebbezhet. Lényegesen hatékonyab­bá teszi az egyeztető bizottságok eljá­rását azáltal, hogy az általuk hozott döntéseket — ha annak a vállalat nem tesz eleget — bírói utón végrehajtják. A törvényerejű rendelet részletesen foglalkozik a SZOT és a szakszerveze­teknek a Munka Törvénykönyvével kap­csolatos jogaival. A SZOT és a szak­szervezetek a dolgozók jogait és tör­vényes érdekeit biztosító jogszabályok megtartása érdekében azok végrehajtá­sáról a minisztertől tájékoztatást kér­hetnek, a vállalatoknál vizsgálatukat tarthatnak, a mulasztókat a hiányossá­gok megszüntetésére felhívhatják és ha ennek nincs eredménye, a megfe­lelő hatósági eljárás megindítását kez­deményezhetik, A Munka Törvénykönyvében foglalt intézkedések végrehajtása érdekében a törvénykönyv büntető rendelkezéseket tartalmaz azokkal a felelős vezetőkkel szemben, akik a munkások törvényes jogait csorbítják; így különösen azok­kal szemben, akik jogtalanul búcsaj­ának el dolgozókat, megszegik a túlmun­kára vonatkozó rendelkezéseket, indo­kolatlanul megtagadják a szabadság kiadását, nern tartják be az anyákkal és fiatalokkal kapcsolatos rendelkezé­seket, vagy megszegik a munkavéde­lem szabályait. Kimondja, hogy a Munka Törvénykönyvében foglalt ren­delkezések megszegői ellen akkor is fegyelmi eljárást keli indítani, ha a rendelkezés megszegése nem bűncse­lekmény jellegű. A módosított Munka Törvénykönyvé­hez a minisztertanács végrehajtási uta­sítást adott kí. Ez sok olyan vitás kér­dést rendez, amelyek eddig nem vol­tak egységesen, világosan szabályozva. A Munka Törvénykönyve új formá­jában jelentős hozzájárulás a kormány- programban lefektetett elveit gyakor­lati megvalósításához. A munkásosz­tály és az alkalmazottak jogainak ki- terjesztésével s e jogok védelmének tör­vényes biztosításával a Magyar Dolgo­zók Pártja és népköztársaságunk kormánya ismételten kinyilvánítja, hogy szocializmust építő hazánkban legfőbb érték a dolgozó ember. (MTI) Lothar Bolz, a Német Oemakralikus Köztársaság Külügyminisztere sa'íányilaiforcuHtan üdfölülte a szovjet Kormány új legyzékét Berlin (MTI) Dr Lothar Bolz, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszte reinökh •’ I yet- tese és külügyminisztere sajtónyilatkoza- tot tett. „Örömmel üdvözlöm a szovjet kor­mánynak az Egyesült Államok, Nagybri- nanjna és Franciaország kormányához intézett jegyzékét, amelyben javasolja, hogy tartsanak négyhatalmi értekezletet Berlinben, — hangzik a többi között a nyilatkozat. A Szovjetunió javaslata szerint Ber­linben tartandó négyhatalmi értekezleten tárgyalások útján a német kérdés béké3 megoldását jelentő határozatok szülct- h tnek. Az össznémet kormány részvéte- 'ével kidolgozott békeszerződés meg­kötése véget vetne hazánk áldatlan szét­szakított'ágának elhárítaná az új háború veszélyét és lehetővé tenné független, egységes, békeszerető, demokratikus Né­metország megteremtését. Ez felel meg a német nép igazi érdekeinek.’1 A m?n1s7feríanács és a SZOT vándorzásylajáért folyó verseny állása a nehéziparban A nehézipari minisztérium és ez iűoté- kes szakszervezetek értékelték a minisz­tertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó versenyt a második félév négy hó­napjának eredményei alapján. Az alábbi sorrendet állapították meg: A többi között 2.~ik a Hegyaljai Ás­ványbánya. (Ásványbár-yászat-) Ércbányá­szat: 1. Rudabányai vasércbánya. (MTI) Hárommi *lló csemetefát ültetnek ki megyénk területén Erdőgazdaságaink jól ság, ahol a legtöbb dob daságai az ősz folyamán harcolnak a negyedik gozó túlteljesíti napi tér- 3 millió csemetefát ülte*- negyedéves terv sikeres vét. , , . teljesítéséért. A munkád A fakitermelési és er- _ ’ ban élenjár a lillafüredi dősítési terv teljesítése túlszárnyaljak és az ómassai erdőgazda- mellett megyénk erdőgaz- tervüket­jelentősen erdősítési A mi Dísztér tanács határozatai A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a szénbányászati dol­gozók bér- és munkaviszonyainak ja­vításáról, • áz iparba eltávozott volt traktorosok visszaenged őséről és az ipari tanulók téli szünetéről. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének október 31-1 határozata alapján a minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a szénbányá­szati dolgozók bér- és munkaviszo­nyainak további javításáról. A határo­zat a vájár munkakörben dolgozók ke­resetének emelése, illetve a normák teljesítésére és túlteljesítésére való ösztönzés céljából a darabbéres vájár­munkásoknál jelenleg alkalmazott progresszió (teljesítményjutalom) mér­tékét december 1-től felemeli. Ennek megfelelően az alapszenet ter­melő üzemeknél már a norma 90 szá­zalékos, a nem alapszenet termelő üzemekben pedig a norma 95 százalé­kos teljesítése után érvényesül prog­resszív bérezés. Míg az eddig érvény­ben volt bérezési rendszer szerint a vájár a 100 százalékot meghaladó nor­ma túlteljesítésénél másfélszeres bért kapott, addig az új rendszer az alap­szénnél már 90. nem alapszénnél pe­dig már 95 százalékos teljesítmény után a túlteljesítés minden százalé­káért kétszeres bért biztosit, száz szá­zalékos norma túlteljesítés után pedig a túlteljesítés minden egyes százalé­kát háromszorosan jutalmazza. A szénbányászatban a szállítók, kar­bantartók és egyéb kisegítő alkalma­zottak alapbérét december f-1 hatállyal ugyancsak rendezik, új személyi beso­rolások és új bértarifatáblázat alapján. A minisztertanácsi határozat alapján a bérelszámolás egyszerűsítésére az eddig külön kezelt földalatti pótlékot de­cember 1-től az alapbérekbe kell be­építeni. A határozat egyben további rendel­kezéseket tartalmaz a munkakörülmé­nyek és munkafeltételek újabb haté­kony mégjavítása érdekében. A szénbányászati bérrendezés révén megfelelő arány alakult ki az egyes szakmák alapbérei között és kormány­zatunk a magasabb keresetekkel Is bizto­sítja a szénbányászati dolgozók foko­zott megbecsülését. Határozatot hozott a minisztertanács az iparba eltávozott volt traktorosok visszaengedéséről. Ennek értelmében kö­telezik a szén-, érc- és bauxitbányászat, s a kohászat kivételével valamennyi iparág vállalati igazgatóját, hogy a gép­állomások írásbeli kérelmére engedjék vissza mindazokat a volt gépállomási, vagy termelőszövetkezeti traktorosokat, akik önként vissza akarnak menni a gépállomásra. A visszatérő termelőszövetkezeti és gépállomási traktorosokat megilletik mindazok a jogok és kedvezmények, amelyekben a termelőszövetkezeti tagok, illetve a gépállomások traktorosai ré­szesülnek. A minisztertanács határozatot hozott az ipari tanulók szabadságának kibő­vítésére. A határozat szerint az ipari ta­nulót — korára való tekintet nélkül — a 24 munkanap fizetett szabadságon felül még hat munkanap fizetett sza­badság illeti meg, téli szünet címén. A téli szünet tartama alatt mind az el­méleti. mind pedig a gyakorlati okta­tás szünetel. (Ez a rendelkezés az egy­éves tanuló idejű szakmák ipari tanu­lóira nem vonatkozik. (MTT> Hogyan fejlődött Sa’ólvánka a felszabadulás óta A Bükk-hegység lankás oldalán, a kanyargó Sajó völgyében fek­szik a mintegy félezer lakost szám­láló Sajóivánka község. Lakóinak nagyrésze földműveléssel foglalko­zik, de sokan járnak a környék bányáiba is dolgozni. A felszabadulás óta nagyot vál­tozott Sajóivánka élete Is. Köz­vetlenül a felszabadulás után te­lefont, majd később villanyt ka­pott a falu. A villannyal együtt jár a rádió Is. Ma már közsé­günkben több mint 20 rádió szol­gálja a lakosság kultúrigényelt. Esténkint csoportosan hallgatják a dolgozók a napi híreket. A község könyvtárát egyre többen látogat­ják, hogy tudásszomjukat kielégít­sék. A Szabad Föld Téli Estéken előadásokat hallgatnak a dolgozók, s hetenkint diavetítéses előadáson tájékozódnak a világ eseményei­ről. Dolgozó parasztjaink beadásuk teljesítésében sem állnak az utol­sók között. Igaz, hogy a tavalyi vízkár erősen befolyásolja a be­adás teljesítését, de egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik beadásuk teljesítése mellett szabadpiacon értékesítik áruikat. Putnokra járnak be vo­nattal, hogy ott egyben beszerez­hessék saját szükségleteiket Is. Ma már Sajóivánka nem eldu­gott község. A Várhegy oldaláról a sajóivánkalak gyönyörűséggel nézik népi demokráciánk épülő büszkeségét, a Sajó völgyében el­terülő Békevárost. A község min­den dolgozója tudja, hogy az 6 munkájára is nagy szüksége van államunknak, az ő munkája is egyik fontos láncszeme az ország építésének, a béke megvédésének. Mácsadl Béla népművelési ügyvezető. iMHinHii»»iiiniii»iiiiiiiiiniHNunHH»wiiiimHunHiiuiiii»iiiiiiiiMMiiiiiiiiniiiiiiiii»iiMimiiiiiiiiiiiiiiiiiiinMMiuiiiiiiiniiiinii!iiiminiiiiintnimiilllliiiiiiiiiniiiii[[iiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiii!iiiiiiiiuiiiil)iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittininiliMiliiiiiiiiiiiiiiliu[iiiiiiii)iiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiuiiniiiiiiii VIII. Marci annyira elvesztette erejét, hogy néhány napig feküdnie kellett, A fakó leány sokszor elindult hozzá, hogy megtudakozza, mint van? De is­mét visszafordult, mert nem tudta, mi szín alatt látogassa meg a bete­get, pedig mennyire szerette volna látni, hogy jobban van-e már? Nem veszedelmesek-e sebei? Éjjel-nappal csak Marci járt eszében, még álmod­ni Is róla álmodott, s álmában majd egészségesnek látta s ekkor mint örült! Majd pedig halálos betegnek, s ekkor mint szomorkodott, mint sírt a jó leány! Végre fölépült Marci s elhagyta az ágyat. Mikor először ment ki a szobából a szabad levegőre: a falun végig lakodalmas nép ment föl­pántlikázott és kendőzött lovakkal, muzsikaszóval. Marci a kisajtóból néz­te, melyet hirtelen becsapott s sietett befelé, amint az a kocsi vágtatott el előtte, melyen a menyasszony ült — mert a menyasszony Bíró Julcsa volt. A szomszéd helységbe ment férjhez a legszebb legényhez. — Légy vele boldog — mormogta Marci —, légy vele boldog, szívemből kívánom, mindamellett, hogy meg­csaltál. De azt szeretem, hogy elviszik a falunkból, nagyon szeretem, mert nem esnék jól, ha itt mindennap lát­nám. így majd elfelejtem. El is felejtette Marci nemcsak Jul­csit, hanem az egész világot. Nem járt többé a kocsmába, nem mintha félt volna, mert hisz azt bebizonyította, hogy kitesz az egész falu legénységén, ha nekltílzesedik. a gyávák f Nem merték szembe megtámadni, csak há­tulról, így is csak akkor, hogy má­moros volt. Az ilyen silány néppel nem méltó szembeszállni, — 'gondolta Marci, azért hagyta el a kocsmázást... így éldegélt részint a műhelyben, ré­szint szobájában édesanyjával, ki a gazdaságra felügyelt. Nem járt senki a házhoz, az egyetlen fakó leányt ki­véve. S ám, tudj’ isten milyen ürügy alatt, egyszer csakugyan bevetődött, akkor Marci anyja meghitta, hogy többször is látogassa meg, s ezt, gon­dolhatni, hogy’ szívesen elfogadta, mert hiszen könnyebb volt a lelkének, ha láthatta aa a, legényt, kit %y sze­Petőfi Sándor: A fakó leány és a pej legény retett. EI-eljárt hétköznap és vasár­nap; Marci eleinte kerülte, ahogy le­hetett, mert sehogy sem tudott meg­barátkozni vele; később egykedvüleg fogadta, végre pedig mindig szíveseb­ben kezdte látni s úgyszólván meg­örült, ha jött a fakó leány. Egészen elfeledte, hogy furcsa külsejű, mert hiszen rútnak nem lehetett éppen mondani: aztán olyan kedves, jószívű teremtés volt, amilyen kevés van az életben. Biró Julesát egyetlen egyszer látta Marci néhány hónappal lakodalma után és milyen állapotban! Egészen megesett rajta a szíve, noha egykor olyan kegyetlenül bánt vele. A szom­széd faluban, hova Julesát asszony­nak vitték, katonák szállásoltak; a menyecske annyira beleszeretett egy káplárba, hogy elment utána, amint a katonákat máshova szállásolták. A férj utánarohant hiteszegett hitvesének s erőszakkal vitte vissza. Ekkor látta Marci egykori szeretőjét, a szép Jul­csit, amint férje lóhátról hajtotta vé­gig a falun, karikásostorral. Sírva- riva ment a szép menyecske a ló előtt, s egyaránt fájtak neki a férj ostor­osapásai és a szégyen. — Ugy-e jobb volna most, ha hoz­zám jöttél volna, szerencsétlen asz- szonv? — gondolta magában Marci; de mégis jobb, hogy nem jöttél, mert hisz engem még inkább megcsaltál volna, s én talán még kegyetlenebből büntetnélek. Különben sajnállak, bol­dogtalan teremtés. Eltelt egy- esztendő, eltelt kettő, há­rom.., boldogság és boldogtalanság nélkül, csendesen, egykedvüleg. A le­gények megházasodtak, a leányok férjhez mentek. Abból az Időből már csak a pej legény s a fakó leány volt bátra. Marcinak eszébe sem jutott, hogy meg kéne házasodni, az meg én- nen nem. hogy Sárit lenne ió elvenni: Sári pedig folyvást szerette Marcit, de távolról sem merte kimutatni, bogy sze^ett. Egyszer vasárnap délután lá­togatóba jötf Sári .Csigolyúézhoz; ag öreg asszony a szomszédban volt, Marci pedig a fűtött szobában pipáz- gatott és gondolkodva, vagy nem Is gondolkodva nézte a füstkarikákat. — Jó napot, húgom, szólt a legény a bejött leányhoz. — Adjon Isten magának Is, Márton — felelt a leány —, nincs Itthon né- némasszony? — Nincs biz’a lelkem, megúntamár magát anyám itt velem, hát átpillan- tott egy kicsit a szomszédba. Jól tet­te, hadd mulasson. — Hát jó egészséget kívánok. — Hiszen azért ne menj el, húgom, vagy te is únod magadat velem? — Nem biz én... — No úgy hát maradj, aztán ülj le, beszélgessünk. Olyan jó beszélni való kedvem van mostanában. — Pedig az ugyan ritkán szokott lenni. — Az Igaz, restellem a sok beszédet. — Én Is jobb szeretek hallgatni. Itt elhallgattak mind a ketten, s szótlanul ültek jó darabig. Sár! köté­nye szélét csipkedte, Marci pedig tömte lefelé pipája hamvát a mutató ujjával. Végre ts a leány szólalt meg és ezt mondá: — Beszéljen hát valamit-, Márton, hisz éppen most mondta, hogy nagy- beszélgető kedvben van. — Úgy ám. de olyan furcsa az em­ber, hogy éppen akkor nem jut eszé­be semmi, mikor legjobban szeretne beszélgetni. No megállj... hát... hát... mért npm mégy már férjhez? Erre fe­lelj nekem — Csak.’ — Hiszen nem egy kérőd volt már. ugy-e? — Volt biz én nekem, de egv sem kellett közülük. — Miért. — Mért tudom, hogy egyik sem szeretett. — Hát ha olyan kérne meg, aki sze­retne, hozzámennél? — Hozzá. — „És ha .éh kérnélek .meg.? “ " * — Hiszen maga nem szeret engem, Márton. — De tegyük föl, hogy szeretlek; eljönnél hozzám? — El. — Hanem én is csak olyat vennék ám el, aki engem szeretne. — fin szeretem magát — szólt Sári, de olyan halkan, hogy Marci nem hal­lotta, vagy tán csak tetette, hogy nem hallja s azt kérdezte: — Mit mondasz? — Én szeretem magát, — felelt Sári fennhangon, de reszketve. — Igazán? — Nem mondanám, ha nem volna igaz. — és mióta? — Nagyon rég... — Édes Sárim — kiáltott fel Marci —, csakugyan szeretsz? Tudnád sze. retni a pej legényt, akit minden ember gúnyol és utál? — Hát én velem mit tesznek? Nem htnak-e engem fakó leánynak? — Jer ide. kedves galambom, jeK az ölembe, hadd öleljelek, hadd csó­koljalak! Te vagy az első leány, aki­vel ezt teszem és az utolsó Is, mert ha te nem lész’ feleségem, ügy senki sem lesz ezen a földön. Sári zokogva borult nyakába és e pillanatban boldogabb volt a fakó leány s a pej legény, mint tündéror­szág két legszebb teremtménye. Mar­ci anyja akkor jött haza, s még ölel. kezve találta őket és örömében majd megrepedt a szíve. A jó öreg asszony­nak régi óhajtása volt már, hogy fia Sárit elvegye, de óhajtását soha nem merte szóval kifejezni, mert félt. hogy Marcit ezzel megsérti. A farsang foly­óval megeskiidött a fakó leány s a pei legény: most. járta még csak a nletyka igazán, de ők egy szikrát sem hajtottak a világ fecsegésére: hagyták darálni az embereket, s éltek olyan boldogan, min* Ádám és Éva a terem­tés első naniaiban. A falu most már csak arra várt. müven förtelmes gver- niek-k születnek ebből a házasságból; de reményük nagyszerűen füsthe ment., mert a fakó leánynak s a pej legénynek lettek a faluban a legszebb szőke és barna, gyermekei. (Vége) ilStÖJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom