Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-24 / 250. szám

ESZÄKMAGYÄSORSZÄG 1 Szovjetunió Minisztertanácsának ás a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságán]« határozata ,1 szovjet kereskedelem továbbfejlesz­tését szolgáló intézkedésekről“ J AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA tX. évfolyam 250. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1953 október 24, szombat Erősítsük és tegyük színvonalasabbá a politikai tömegmunkát . A SZOCIALISTA TÁRSADALOM párt által vezetett dolgozó milliók alkotó munkájának eredményeképpen jön létre A pártpolitikai tömegmunka biztosítja dolgozó népünk fokozódó aktivitását, fej­leszti öntudatát, szélesíti és erősíti a párt és a nép megbonthatatlan kapcsolatait. A népnevelők megtisztelő feladata, hogy napról napra megmagyarázzák pártunk politikáját, hogy. a dolgozó népünk ener­giáját a párt politikájának, a kormány programjának megvalósítására irányítsák. Minél jobban megértik a dolgozó milliók pártunk politikáját, annál aktívabban harcolnak megvalósításáért, annál sikere­sebben halad gazdasági és kulturális építőmunkánk. Párt‘tervezete inknek nap­lót napra gondoskodniuk kell a dolgozók politikai neveléséről, gazdagítaniok kell a tömegek közötti politikai munka tartal- ihát s javítaniok a népnevelő munka for- iháit és módszereit. Dolgozó tépünk gazdasági, politikai és kulturális színvonalának emelkedésével együtt, egyre jobban fokozódnak a dolgo­zók közötti politikai munkával szemben támasztott követelmények is. A pánt leg­főbb módszere, amellyel ,a tömegekre hat., a meggyőzés módszere. Az a pártszerve­zet, amely nem törődik a dolgozók neve­lésevei és munkáját csupán rendelkezé­sekre próbálja építeni, nem is oldhatja nieg sikeresen feladatait. Az élet bizo­nyítja, hogy tartós eredményeket csak okkor érhetnek el pártszervezeteink, ha Áapról napra rendszeres politikai nevelő munkát végeznek a tömegek között, ha ív tömegek igényeit számításba veszik, igyekeznek kielégíteni azt, ha véleményü­ket meghallgatják. ; \ NÖVEKVŐ FELADATOK parancso- lólag megkövetelik a pártszervezetektől, hbgy a népnevelőket rendszeresen és szín­vonalasan felkészítsék mindennapi, az élet­től szorosan összekapcsolt harcos politikai agitációra. A már elért jelentős eredmé­nyek ellenére pártszervezeteink munkájá­nak még mindig nagy hiányossága, hogy a politikai tömegmunka elmaradt a foko­zódott követelmények- -miatt és etmek okát elsősorban abban találjuk meg, hogy sók pártszervezet elhanyagolja a nép­nevelők rendszeres és alapos felkészítését és munkájuk ellenőrzését. Például Ka­zincbarcikán. tnegyénk egyik legnagyobb építkezésének egyes területein már hó­napok óta nem tartottak népnevelő érte­kezletet. Az egyéni agitációt kisgyülések, kel akarják . helyettesíteni. Az egyéni meggyőzés elmulasztása miatt tornyosul- lánk a problémák: nem foglalkoznak ki­elégítően a dolgozók jogos panaszaival; emelkedett az építkezés önköltsége: lazult a munkafegyelem. Hasonlóan elhanyagol, .iák a népnév élőmunkát a rudolftelepi bányában, valamint Szendrő községben, ahol szintén hosszú idő óta nem tartottak népnevelő értekezletet. Számos hasonló példát sorolhatnánk egyes nagyüzemi, vagy járási bizottságokhoz tartozó párt­szervezeteink munkájából. Sok pártszervezetünk még mindig le­becsüli az agitációt. így érthető is, ha «selben a szervezetekben a párt felada­téitól, az élettől elvont az agitáció. Nem Ságja át egy-egy terület valamennyi réte­gét, dolgozóját- Ezt mutatja az ózdi üzem rossz példája, ahol közel 800 sztabáno-. ■rátából az elmúlt két hónap alatt csak kis töredék teljesítette tervét. Hasonló a helyzet Miskolc területén, ahol a keres­kedelmi dolgozók kiesnek az .agitáció hatósugarából, aminek következményekép­pen sok esetben nem helyesen foglalkoz­nak a vásárlóközönség igényeinek kielégí­tésével. .TÓNÉHÁNY PARTSZERVEZETÜNK valósággal magukra hagyja a népnevelő­ket, így azok nem is tudnak jó munkát végezni. Pártbizottságaink, pártszerveze­teink kötelesek minden feltételt biztosí­tani ahhoz, hogy a tömegek körében foly­tatott politikai nevelőm unka magas szín­vonalra emelkedjék. Tájékoztassák a nép­nevelőket a nemzetközi és belső esemé­nyekről, az időszerű gazdasági és politikai problémákról, mindenekelőtt arról, milyen feladatokat kell végrehajtani a kormány- program megvalósításáért, a dolgozó nép életszínvonalának, emeléséért vívott harc­ban. Pártszervezeteink tanítsák meg őket a politikai agitáció művészetére. Az agitátorokkal való foglalkozás jól átgondolt rendszert igényel. Felsőbb párt- szerveink nem egyszer hangsúlyozzák, ■hogy az agitátorok helyes kiválasztása, nevelése, a velük való mindennapos fog­lalkozás pártszervezeteink egyik legfonto­sabb feladata. Csak politikailag jól kép­zett párttagok és pértonkívüli népnevelők képesek kellő színvonalú agitációra. Sok pártszervezetünknél mégis csak a mennyi­ségre törekszenek, nem egy helyen csak azt tartják fontosnak, hogy „papírom" meglegyenek a népnevelők és nem tá­masztanak kellő igényt velük szemben Ezért sok esetben politikailag nem eléggé képzett és a termelésben kevésbé példa­mutató dolgozók is bekerülnek az agitá­torok közé. A HELYES KIVÁLASZTÁSON KÍVÜL agitációs munkánk hatékonysága attól is függ, hogyan szervezik meg a népnevelők elosztását, irányítását, előkészítését- Külö­nösen üzemi pártszervezeteinknél gyakori, hogy alig 20—30 perces népnevelő érte­kezleteket tartanak. Nem ismertetik eléggé a legfontosabb feladatokat s így az agitátorok nem kapnak megfelelő tájékoztatást a nemzetközi és belső hely­zetről, az időszerű gazdasági és politikai feladatokról- Az ilyen helyeken természe­tesen nem is megfelelő az agitáció szín­vonala. Politikai agitációnk tartalma most az iparban és mezőgazdaságban egyaránt az, hogy agitátoraink helyesen magyarázzák meg pártunk politikáját, a kormánypro­gram célkitűzéseit, a párt- és kormány- határozatokat. Meg kell magyarázni, hogy pártunk és kormányunk rendeletéi, a kor­mányprogram a dolgozó nép érdekét, a népről való gondoskodást szolgálja. A mindennapi feladatokra való mozgósítás mellett meg kell világítanunk szocialista társadalmunk építésének jövő távlatát és e távlaton helül minden egyes dolgozó mindennapi munkájának nagy jelentősé­gét, ily módon arra buzdítsunk, hogy minden dolgozó tehetségéhez kénest mél­tóképpen hozzájáruljon a közös ügy előre­haladásához. FALUSI AGITÁTORAINK — esősor­ban a gépállomások és tsz-k népnevelői — magyarázzák meg a termelőszövetkezeti tagoknak, milyen előnyt jelentenek szá­mukra a párt. és kormányhatározatok. Magyarázták meg, mi az ő feladatuk, hogy a közösség, de ezen belül saját ma- ' guk és családjuk életszínvonalát tovább emelhessék. Magyarázzák vmeg. hogy pár­tunk és kormányunk célkitűzései azonban csak akkor valósuljak meg teljes siker­rel, ha ők a párt- és kormányhatározitok segítségére támaszkodva feltárják a belső tartalékokat, fokozzák az őszi mezőgaz­dasági munkák ütemét Alkalmazzák szé­lesebb körben a fejlett agrotechnikai, módszereket, szorgos munkával növeljék közös gazdaság vagyonát, a tsz-tagok jövedelmét. Agitátoraink az eredmények tudatosí­tása mellett ne felejtkezzenek meg a hibákról sem. Ha ők nem veszik észre a hiányosságokat, úgy ezt a gyengeséget igyekszik kihasználni az ellenség. Az agi­tátorok kövessenek el mindent a tsz ni egérősit ésé.ért. Vegyék követendő pél­dának a kesznyéteni termeiőcsoportot, ahol a befurakodott két kulákot leleplez­ték és eltávolították- Figyeljenek fel a népnevelők a dolgozók jogos panaszaira. Nem szabad elhallgatni a dolgozók anyagi és kulturális ellátásában mutat­kozó fogyatékosságokat. Az agitátoroknak és pártszervezeteinknek kötelességük, hogy meghallgassák a tömegek köréből jövő MrájflgÉ^s intézkedést tegyenek a bírált jeläjiifgS; kijavítására, megszünte­tésére. Nagyot) fontos, hogy pártbizott­ságaink, pártszervezeteink odaadóan fog­lalkozzanak a politikai agitációval. Csak úgy lehet az élettel szorosan összekap­csolt agitációt kialakítani, ha ehhez a pártbizottságok és alap«zerve?-etek meg­felelő segítséget adnak, ha ők is meg­felelően foglalkoznak a népnevelőkkel. Páiuszervezeteir.ik napról napra jobban irányítsák a népnevelők munkáját és emeljék a politikai agitáció eszmei szín­vonalát. PARTSZERVEZETEINK NÉPNEVELŐ ÉRTEKEZLETEN tanítsák meg az agi­tátorokat arra. hogyan és milyen mód­szerrel tudatosítsák a párt szavát a dol­gozókkal. Kéthetenkint rendszeresen meg­tartott népnevelő értekezleteken tájékoz­tassák őket a soronlévő feladatokról és számoltassák be őket az előző két hét munkájáról. A népnevelő rendszeres be­számoltatásával kialakítjuk- a munkája iránti felelősségérzetet, ugyanakkor a tömegek hangja is eljut az alapszervezet­hez. A politikai tömegnevelő munka meg­javítását tekintsék a pártszervezetek első­rendű feladatuknak- A népnevelők rend­szeres tájékoztatása, szervezett irányítása mellett gondoskodjanak ideológiai fejlő­désükről is. Ne legyen egyetlen népnevelő sem, aki rendszeres politikai oktatáson ne venne részt, mert csak így válhatnak párturak élvonalbeli harcosaivá, a dol­gozó tömegek aktív nevelőivé, MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AGIT.-PROP. OSZTÁLYA DIÓSGYŐRI MARTINÁSZOK ELŐRE! Az ózdi párosverseuytárs nem enged az elsőségből (Tudósítónktól.) Az ózdi martinászok megszerezték az első helyet a diósgyőriekkel szemben, s most lelkesen küzdenek tel­jesítményeik növeléséért. A martinászok egymás kö­zött is vetélkednek a „legjobb martinászbrigád'' meg­tisztelő címért. Modriczkl elvtárs, a VIII. kemence olvasztóra ar­ra a kérdésre, hogyan akarja diósgyőri versenytársával szemben elsőségét biztosítani, így válaszolt: — „Nemcsak én, de az egész olvasztárbrigád érzi. hogy a felújított versenyt nekünk kell megnyérni. A mi kemencénk 13 nap óta három adagot csapol átlago­san. Felszámoltuk a termelésből kieső idő nagyrészét is és ebben a hónapban nem is volt tervszerűtlen fe­nék, vagy melegjavításunk." A többi olvasztárbrigádok is szépen teljesítik a napi tervfeladatokat. A versenyiroda jó versenyagitá- cióval segíti az acélgyártók munkáját, BAKOS JANOS. A Lenin Kohászati Művek martinászai az elmúlt negyedévben megszerezték az első helyet ózdi ver­senytársukkal szemben. Október 9-ig úgy látszott, hogy a diósgyőriek jobban harcolnak a több acélért, mint az ózdiak. Október 10-én azonban megváltozott a helyzet. A diósgyőriek kiengedték kezükből a versenyt, az ózdiak kerültek az élre. Fáj ez a diósgyőri martinászoknak, de megfogad­ták, hogy nem sokáig lesznek másodikok. így is leH, mert már 14-én ismét a diósgyőrieké volt az elsőség. De az ózdiak is rákapcsoltak, s egy hét után megelőz­ték a diósgyőrieket. Jelenleg is ők vezetnek 1.4 szá­zalékkal. A diósgyőri martinászok most azt üzenik az óz­diaknak, hogy néhány nap múlva ismét Diósgyőr lesz az első, mert 22-én az acélmű 104.1 százalékban telje­sítette tervét. A diósgyőri martinban ezen a napon 21 brigád dolgozott, s ebből 18 teljesítette, illetve túltelje­sítette az előirányzatot. Á laza munkafegyelem és az álbetegek magas száma miatt sok tonna szénnel termel kevesebbet az ózdi széntröszt Az ózdi Szénbányászati Tröszt az el­múlt napokban csaknem 4 százalékkal növelte a havi terv esedékessé vált ré­szének teljesítését. A tröszt ennek elle­nére is jóval 100 százalék alatt áll a széntermelésben. Ennek egyik döntő oka az, hogy a tröszt üzemeiben rendkívül magas az igazolatlanul mulasztók és a betegek száma. Ebben a hónapban 15 nap alatt 1.021 igazolatlan mítezakmulasztás tör­tént a tröszt üzemeiben. Ez annyit je­lent, mintha a tröszt üze,mei két teljes műszakon át egyetlen egy deka szenet áem termeltek volna. Gondolkozzanak ezen a tröszt dolgo­zói és ne tűrjék tovább, hogy a fe- gyelemlazítők, a lusták és lógósok to­vábbra'is szégyent hozzanak az ózdi, tröszt becsületes bányászaira. A sok igazolatlan műszakmulasztás mellett a rendkívül megnövekedőit bc- tegjétszám .is nagy mértékben gátolja a széntermelés növekedését. Kétségkí­vül számos bányász akad. aki beteg­sége miatt'— -amíg nem nyeri'vissza egészségét — nem vehet részt a t^'me- lőmunkábnn. De ha figyelembe vesszük, hogy a tröszt üzemeiben úgynevezett »bpteg-mfiszakok« miatt 15 nap alatt 3.830 műszak esett ki a termelésből, ebből arra is lehet következtetni, hogy az álbetegek, a szimulánsok száma is emelkedett, akik a táppénzcsalással meglopják a becsületes, szorgalmas bányászokat, népgazdaságunkat. Az üzemi szakszervezeti bizottságok­nak meg kell szervezniük a betegláto­gatásokat, hogy segítsenek a' beteg bá­nyászoknak esetleges problémáik • meg­oldásában. gondoskodjanak róluk, ugyanakkor viszont kíméletlenül lelep­lezzék a munka szökevényeit, a táppénz- osalókat. Bányász pártszervezeteink foglal­kozzanak különös gonddal a műszak-1 mulasztókkal, erősítsék a politikai ne- * velömunkát, akiknek azonban a felvi-* lágosítú szó nem használ, azokkal szemben az üzemek vezetői alkalmaz­zák következetesen a fegyelmi rend­szabályokat. Párt-, szakszervezet ésf üzemvezetés gondoskodjék arról, hogy kifejlődjön és megerősödjön az ön­tudatnak, a fegyelemnek az a légköre, amelyben megbélyegzik a lógósokat, a fegyelemlazítőkat. amelyben egyénen öntudatos dolgozó sem elnéző, vagy tü­relmes a munkafegyelem megsértői­vel és az országépüés zavaróival szerű­ben. Hogyan harcolnak a munkafegyelem megszilárdításáért Sn jókazán (Tudósi lónktól-) A sajókazai szén­bányaüzem esedékes havi tervét cS*k 87.6 százalékra teljesítette- Az üzem lemara­dásának legfőbb oka, hagy.még akadnak olyan dolgozók, -akik durván megsértik a munkafegyelmet, önkényesen távolmarad- nak. Horváth István I. csillés ebben a hónapbán 7, Prisíyák István 3, ;Gergely Ferenc gépkezelő pádig 4 műszakot mu­lasztott igazolatlanul. A vállalat vezető­sége az. igazolatlanul mulasztók lakhelyére ír a községi tanácsnak, hogy segítsen a dolgozok névélésében. Ez meg is történik, például Balogh Ferenc vásárosnaményi és Karskó Ferenc anárcsi lakosok szülei­vel közölték, hogy gyermekük - sokat hiányzik igazolatlanul. Az eredmény ném is maradt el. A vállalat vezetősége továbbra is azért harcol, hogy megszilárdítsa a munka- fegyelmet és minden dolgozóból öntudatos bányászt neveljen. Ugyanolyanokat: mint Szűcs Béla, vagy Mancza Gyula fro-.t- mesterek. Szűcs Béla 108 8 százalékra teljesíti előirányzatát, Ma-ncza Gyula pedig 106.6 százalékot ér el csapatával. Mind­két csapat igen értékes vállalásokat ‘tett November 7 tiszteletére­MOLNÁR LÁSZLÓ Megyénk traktorosai is szóljanak bele az országos versenybe ! A Szabad Nép október 22-i szá­ma cikket közöl a traktorosok versenyéről. A cikkben felsorolt élenjáró traktorosok között egyet­len borsodi sincsen. Ez igen ko­moly hiba, annál is inkálrb, mi­vel megyénk gépállomásai és trak­toristái már nem egy esetben sze­reztek komoly érdemeket a mező­gazdasági munkákban, a falu szo­cialista építéséért vívott küzdelem­ben. Puhl Gyula, a mezőnagymihályi állami gazdaság traktorosa a nyár* kampány idején az ország legelső aratógépkezelője volt, most az ő nevét sem olvashatjuk az ország legjobb traktoristái között. És hol vannak megyénk többi kiváló trak­toristái? Tamás Pál, Molnár Fe­renc, L. Molnár Lajos, Bodó Emi). Mészáros János, Antal József és a többiek. Igaz, most az őszi mun­kák idején is példásan teljesítik tervüket, de nemcsak ezt várja tő­lük megyénk dolgozó népe. Azt várja traktoristáinktól, hogy a hős kohászokhoz és bányászokhoz ha­sonlóan egyre több és jobb hírne­vet szerezzenek megyénknek. A traktoristák bizonyítsák be. hogy tudnak jobb munkát is vé­gezni és beleszólnak az országos versenybe. Harcoljanak minden perc teljes kihasználásáért, mert ez az alapja a őszi munka sikeré­nek, ez az alapja annak, hogy be­csületet szerezzenek megyénk gép­állomásainak. amelyek a jelenlegi értékelés szerint még mindig nem dicsekedhetnek komoly eredmé­nyekkel. tel jeti lendülettel az őszi munkák sikeréért a példamutató újesanálosi gépállomás nyomában Megyénk gépállomásain a traktorosok nagyrésze igyekezettel harcol azért, hogy termelőszövetkezeteink időben befejezzék az őszi szántás-vetést. Szá­mos gépállomás azonban csúfosan le van maradva. A lemaradás oka a sok műszaki hiba. A budahomoki gépállo­máson például az utolsó dekádban 64, a mezőcsáti gépállomáson pedig- 47 műszak esett ki a termelésből külön­böző géphibák miatt. Ez tűrhetetlen.' A gépállomások vezetőinek haladékta- lamul intézkedniük kell a műszaki hibák megszüntetése érdekében. A megyei tanács gépesítési csoportjá­nak értékelése szerint a gépállomások versenyének sorrendje a következő; 1. újesanálosi, 2. hejőpapi, 3. mezőkövesdi, 4. tokaji. 5. mezönyárádi, 6. bakiakéit, 7. csobádi, 8. alsózsolcai, 9. sárospataki. 10. szerencsi, 11. m^ai, 12. megőosátl, _ 13. alsóvadászi,. 14. emődi. 15. bodroghalmi,*1 16. vilmányi, 17. taktaharkánvi. 18. sajószentpéteri 19. putnoki. 20. budahomoki. 21. szendrői, 22. tiszadorogmai, 23. edelényi. 24. ózdi. Gyorsítsuk meg az őszi kapások begyűjtését! Újabb bárom község teljesítette beadá, si tervét az őszikapásokból. Tiszaszeder- kény kukoricából 100. napraforgóból 184;4. burgonyából 101 százalékra teljesítette be­adását Tisaabábolna és Viszló község dolgozói 100 százalékig tettek eleget, be­adási előírásuknak. Megyei viszonylatban azonban nagy a lemaradás Többfejé be, fejezték már a kukorica, burgonya és a napraforgó betakarítását, ezzel -szcmbeit a begyűjtése nem szorgalmazták kéjlőkép- pen községi tanácsaink. Gejej napraforgó beadási tervét 162 százalékra teljesítette* bnrgonyabegyüjtésben viszont 5.9 száza­lékra áll. Nagy a lemaradás a sátoralja- újhelyi járásban, ahol a pártszervezetek sem nyújtanak kellő segítséget a tanáesok munkájához. Az őszi kapások begyűjtésének sorrend­je a megyei tanács begyűjtési osztályá­nak értékelése alapján a következő: KUKORICA járás O/n abaujszántói 93.6 ózdi 75.3 miskolci 70.2 mezőcsáti 69.5 putnoki 64.9 mezőkövesdi 59.9 edelényi 58.3 szerencsi 58.3 encsi 57.3 szikszói 56.4 riesei 49.7 sárospataki 36.6 saujhelyi 31.0 NAPRAFORGÓ BURGONYA járás miskolci abaujszántói szikszói mezőcsáli edelényi encsi riesei sárospataki ózdi szerencsi mezőkövesdi pufnoki saujhelyi KAPÁSOK ÖSSZESEN: «Sí. 67.5 58.5 57.3 54.4 50.1 49.3 42.7 *9.a 37.4 35.« 33.9 33 4 19.6 járás O/r, járás OA mezőcsáti 103.0 mezőcsáti 75.7 edelényi 91.7 miskolci 72.9 miskolci 79.1 edelényi 62.9 riesei 76.5 abaujszántói 62.4 saujhelyi 76.4 mezőkövesdi 60.7 encsi 74.3 szikszói «0,0 mezőkövesdi 74.0 encsi 59.7 szikszói 63.5 riesei 48.6 putnoki 58.6 szerencsi 48.« sárospataki 56.9 putnoki 4p*4 abaujszántói 51.3 Sárospatak: 44.1 szerencsi 51.2 ózdi . 4L* ózdi 33.0 aacjheiyt zvs

Next

/
Oldalképek
Tartalom