Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-22 / 248. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1953. október 22. AHwirllelepi és felsőnyárádi frontcsapafok Tersenye A felsőnyárádi frontcsapatok nemrégiben versenyre hívták az alberttelepieket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának munkagyőzelmekkel történő megünneplésére. Az alberttelepi frontbrigádok válaszában a következő vállalások szerepelnek: 1. A negyedik negyedévi tervet 112 százalékra teljesítjük. 2. Ciklikus módszerrel termelünk. 3. A faanyag felhasználásában az elmúlt negyedévhez viszonyítva 1 százalékos megtakarítást érünk el. 4. 2 százalékkal kevesebb robbanóanyagot használunk fel. *5. A hiányzásokat teljesen felszámoljuk. Az alberttelepi üzem versenyfelelőse közölte szerkesztőségünkkel, hogy a frontbrigádok becsülettel teljesítik a felajánlásokat. Csató Sándor frontbrigádja 139.4, Nagy Józsefé 135.8, Loy Árpád brigádja pedig 144.9 százalékra teljesítette eddigi tervét. 753.3 tonnás felajánlásukat, amelyik a versenyvállalásban szerepel, — már jóval túlteljesítették. 27 ezer köbméter silógötlör épül még as üfissel megyénkben Megyénk dolgozó parasztjai jól kihasználják a silóépítéssel kapcsolatos nagy kedvezményeket. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink eddig összesen 27 ezer köbméter siló építésére igényeltek kölcsönt. A silóépítéshez szükséges anyagot az ongai Uj Barázda termelőcsoport már megkapta s már építi a 200 köbméteres silót. A me- zöcsáti Szabadság tsz 400 köbméteres silót épít. A hernádcécei termefőcsoport 100 köbméteres siló építésére igényelt kölcsönt. A halmaji Kossuth tszcs-nek is meg van mór az anyaga a 200 köbméteres siló építéséhez. Az edelényi dolgozó parasztok 110 köbméternyi silógödör építésére igényeltek kölcsönt. Megyénk sok termelöcsoportjában folyik már a silózás. A szikszói Vörös Csillag tsz tagjai eddig 370, az aszalói Szabadság t$z dolgozói 200, a kázsmárki Szabadság tsz-ben pedig 300 köbméter silót készítettek eddig. Mezei tolvajokat ítélt el a szerencsi járásbíróság (Tudósitónktól.) • TaKianarUiny Községben az utóbbi időben Vlszaporodtak a mezei lopások. Legutóbb TaKtanar- Ji&ny községben Lengyel Lajos egyénileg dolgozó paraszt arra lett figyelmes. hogy hordják a kuKonéáját. Egyik napon telten érte Miklósi Ltei, lsiki Arany és Farkas vtoia tax tanárkán?! lakosokat., akik földjén már 05 kilogramm kukoricát törtek ,le_ és haza akarták számtani. A kihallgatás során a bíróság megállapította, hogy a vádlónak már több ízben köveitek el hason 10 bűncselekményt.. A szerencsi járásbíróság Miklósi Etelt, Csíki Aranyt és Farkas Violát. 3—8 havi börtönbiinIetésre ítélte. így járnak azok, akik mások becsületes munkájának gyümütcsőból akarnak élösküdni. 5 millió 300 ezer forintos forgalom a sárospataki szüreti vásáron Sárospatakon véget ért a nagysikerű kétnapos Szüreti Váf.áiy amelyet mintegy 50 ez^r ember keresett fel. Már az első nap hárommillió ötszázezer forimt értékű áru fogyott el- Két nap összes forgalma ötmillió' háromszázezer forint volt. A pavillonokhi’n . szebbnél-szebb árucikkeket hoztuk forgalomba, a leszállított árakon. A rengeteg ruhaneműn kívül, több mint kétszáz zománcozott tűzhelyet és sok edényt ad" tűk el. A falu dolgozóinak azonban ma már nemcsak arra telik, hogy él elmét "és ni ház;, t i cikket vásároljanak. van pénzük kerékpárra, rádióra, motorkerékpárra is. Csupán a miskolci kiskereskedelmi vállalat 40 rádiót*adott el. Sok mezőgazdasági szerszám is^ fogyott. Mindezek a számok arról beszélj nek, hogy a kori máríyprogram óta jelentősen tovább emelkedett a dolgozó parasztságunk életszínvonala is, megnövekedett vásárlóereje. A miskolci Festő Kisipari Termelőszövetkezet beiejezte éves tervét A Miskolci Festő Kisipari Termelőszövetkezet október 12-én ünnepi közgyűlést tartott. A szövetkezet elnöke örömmel jelentette be, hogy éves tervünket október 10-ón már befejeztük. Szövetkezetünk dolgozói annakidején vállaltál:, hogy a tervet a határidő előtt egy hónappal —- novémber 20-ra — befejezik. Ezt a vállalást /is túlteljesítettük. 1 Az eredményt jó politikai munkával, a jó munkafegyelemmel tudtuk elérni. Elhatároztuk, hogy ezután is hasonló jó munkát végzünk, a minőségre is nagy gondot fordítunk. VÉRTESI ISTVÁN Miskolc. ' Jól sikerült a Diósgycrvasgyári Ének-, Zene- és Táncegyüttes pereeesi bemutatkozása Régi tartozásának tett eleget a Diósgyőrvf.sgyári Ének-, Zene- és Táncegyüttes, amikor a pereeesi kultúrházban egész estét betöltő műsort adott. A pereeesi bányászok, a termelésben élenjárók és hozzátartozóik zsúfolásig megtöltötték a nézőteret. Az együttes hangversenyének minden műsorszáma nagy sikert aratott, s igazolta, hogy az újjászületett együttes jó munkát végez. Az énekkar, a ténckar és a népi zenekar egymással vetekedett jól választott és kitünően betanult műsorszómaival. A pereeesi dolgozók egyöntetűen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy az együttes műsorával nagymértékben szolgálta dolgozóink kulturális igényeinek kielégítését. Az együttes legközelebb a sajó- szentpéteri bányászok és az üveggyár dolgozói előtt fog szerepelni. Az új vezetőséggel az élén folytassa az együttes megkezdett lendületes munkáját, hogy — mint Perecesen történt — másutt is szórakoztassa, nevelje njűvészetével megyénk dolgozóit. Mi vette el McCarthy szenátor kedvét ? V. Grigorjevics cikke a Pravdában Az utóbbi időben — írja V. Grigorjevics a „Pravda^-ban — a nyugat - európai országokban erősödik az a követelés, hogy rendezzék a Nyugat és Kelet közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. A nemzetközi keteske- delmi kapcsolatok korlátozásának politikája elten nemcsak o széles néptömegek foglalnak állást, hanem a befolyásos üzleti körök képviselői közül is igen sokan. Angliában nemrég Harold Wilson volt kereskedelemügyi miniszter a munkáspárti vezetőségben bírálólag szólalt fel a kereskedelmi korlátozások politikája ellen. Wilson nyilatkozatát hamarosan hangos washingtoni kiáltozás követte. McCarthy amerikai szenátor erős szidalommal és fenyegetőzéssel tómudt Angliára. N ewycrhban a vállalkozók társasága előtt McCarthy kijelentette: „Nincs szükségünk olyan szövetségesekre, akik összehúzódnak a félelemtől/“ McCarthy elvesztette önuralmát és odáig ment, hogy Angliát ,,az Egyesült Államok ellenfeleinek fegyverrel való ellátásával vádolta". Vájjon mi váltotta ki az amerikai szenátor haragját? Hiszen Wilson szavai szerint Anglia szigorúan betartja az Egyesült Államok kormányának minden utasítását, ami a Kínával folytatott kereskedelmet illeti. McCarthy harúgja nem véletlen, ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai diktátummal $zeniben növekvő tiltakozó mozgalom távolról sem korlátozódik csu. pán Wilson kijelentéseire, vagy tikár a brit szigetekre. A nyugateurópai sajtóban egyre gyakrabban jelennek meg olyan cikkek, amelyek felhívnak a nyugat és kelet közötti normális kereskedelmi kapcsolatok helyreállítására. Persze ez kihozza sodrából McCarthyt, aki nemcsak Angliát fenyegeti. Az angol rádió kommentátorának kifejezése szerint McCarthy ,,dulakodásba kezdu az Egyesült Államok nyugateurópai partnereivel, fenyegetéssel és szidalommal igyekszik elnyomni a Nyugat-Európában növekvő tiltakozó mozgalmat az amerikai diktátum-politika ellen. Ausztria francia megszállási övezetét az amerikai övezethez akarják csatolni Bécs (TASZSZ) Helmer osztrák belügyminiszternek a Tirolban és Voralbergben állomásozó francia csapatok kivonására vonatkozólag tett kijelentésével kapcsolatban az „österreichische Volksstimme“ megállapítja, hogy e csapatok helyébe amerikai egységek jönnek. Tirolban már folytak tárgyalások ebben a kérdésben a koraz amerimánypárt képviselői és Icaiak között. Mint a lap hangsúlyozza, Tirol hozzácsatolása az amerikai megszállási övezethez, ellentétben áll a szövetségesek Ausztriára vonatkozó ösz- szes megállapodásaival. Az amerikai francia tervek ismét azt tanúsítják, hogy a nyugati hatalmak visszaél- I nek helyzetükkel és kizárólag hábo- l«ks előkészületeikre gondolnak. E l járást ind Holt a Is II irth volt birodalmi hancellár ellen Düsseldorf (ADN) A nyugatnémet szövetségi főügyész eljárást indítói* dr. Joseph Wirlh, volt birodalmi kancellár, a németek szövetségének elnöke ellen. 1500 látogatója volt eddig a „Tudomány és technika“ könyvkiállításnak Miskolcon Miskolc fizikai és értelmiségi dolgozói körében igen nagy érdeklődést váltott ki a -„Tudomány és technika“ könyvkiállítás, amelyet a megyei könyvtárbah rendeztek meg. A kiállításnak eddig 15G0 látogatója volt. Megtalálhatók itt a felszabadulás óta kiadott tudományos és műszaki könyvek. A kiállítás október 28-ig lesz nyitva a megyei könyvtár (Szabadság-tér 3. szám) emeleti olvasótermében, h$£köznap délelőtt 10 órától este ,9 óiéig és vasárnap délelőtt 9-től déli 1 óráig. Amennyiben az intézmények, iskolák, vállalatok csoportosan kívánják a kiállítást, megtekinteni, azt előzetesen jelentsék a megyei könyvtárnál, hogy előadót biztosíthassanak, aki ismerteti a könyveket. TOKA] A francia nemzetgyűlés a kormány akarata ellenére az indokínai kérdés megvitatása mellett döntött Púris (MTI) A francia nemzetgyűlés keddi ülésén — miután Laniel miniszterelnök elutasította azt a kérést, hogy kezdjék meg az indokínai vitát — Savory szocialista képviselő a vita megindítását követelte, valamint azt, bogy a kormány , kezdjen tárgyalásokat llo Si Minit kormányával. Felszólalását a szocialista és kommunista képviselők megtapsolták. Ezután Giovoni kommunista képviselő szólalt fel. s a Mo Si Minh kormányával való tárgyalások megkezdését és a francia expediciós hadtest visszavonását követelte. A nemzetgyűlés végül, a kormány akarata ellenére, hatalmas többséggé! úgy határozott, hogy pénteken megkezdi áz indokínai kérdés vitáját.. A táj azóta sem sokat változott, hagy Rákóczi kurucai, Salm, vpgy Básta labancai jártak erre. Az' ólat annál többet- A hegy oldalain maguknak szüretelik a szőlőt a dolgozó parasztok. A hegy’ lábánál méltó* ságteljes lassúsággal folyik a Tisza, magába fogadva a várost körülölelő Bodrogot. A víz fölött — a hegy —.-t..—---------------alatt: Tokaj, y,Hegyaljia gyöngye“. Tokaj! Aki e nevet hallja — önkéntelen ül is borára gondol. A borostyánszín ft és mézízű „aszúra“, melyért már századokkal ezelőtt csengő arannyal fizettek sok külföldi országban- Orosz fejedelmi asztalon, lengyel fonnak kupáiban csak úgy aranylott, mint a francia király, vagy a római pápa Lakomáin. Görög, lengyel, német, magyar kereskedők szekerei- szállították a gömci hordókban „Hegyalja vérét“ távoli országokba. A tokaji szőlő aranyat ért. Rákóczi Ferenc „bét szőlője“ mellett olyan fejedelmi személyek is tartottak szőlőt Tokajban, mint az orosz cár. Nagy’ Péterről jegyezte fel a történelem, hogy jgen kedvelte a nehéz hegyaljai borokat. És hogy kedvtelésének eléget tegyen szőlőt vásárolt a tokaji hegyen. Művelésére egy szotnya kozákot rendelt, egy generális vezetése «alatt. Ott laktak Tokajban a kozákok. Ahol egykor Laktanyájuk állott — azt az utcát ma is „oro-z-utcának nevezik. Parancsnokló generálisuk részére az egykori Szapolvai-féle kúriát^ vásárolták meg. A szőlő mellé pincészet is került — s az orosz cár saját szőlőjében szüretek tokaji nszut ivott. A Kopaszhegy alatt a város, — s szemben vele, a Tisza—Bodrog összefolyásánál alkotott szigeten: a vár. A vár birtokáért folyt a harc évszázadokon át ’— 9 a város .sínylette meg a dúlast. A város a mohácsi vész után, 1526*han a falai között megtartott országgyűlésen választott nemzeti királytól, Szapolyai Jánostól kapta kiváltságait — a „szabad város“ jelleget. De a Habsburgok néni azért voltak „osztrák császárok“, hogy belenyugodtak volna a választott nemzeti király uralkodásába- Megkezdődött a háborúskodás — s nem egész 80 év alatt (1527‘tóT 1604-ig) tizenháromszor verte lel az ostromló seregek harci zaja Tokaj környékét- A vár mindannyiszor gazdát cserélt. Hol a császáriak hol Szapolyai csapatai tartották birtokukban. De a várost egyképpen sarcolták, pusztították- Akik a várat vívták, vagy a békésen szüretelőkre csaptak rá — mind végigharcollak a városit, öldösték lakóit/A sok dúlás között is a legszörnyübb az 1604*es pusztítás volt, mikor Básta György c*ászári vezér zsoldosseregei földig rombolták a nemzeti király hűségén levő várost, lakóit pedig vagy leöldüstek, vagy világgá űztékTokajban féltő gonddal őriznek egy sárga1 szattyánbőrbe kötött vaskos könyvet. A város törvénykönyve ez — 1610-ből- Az időtől sárgult lapok így beszélik el a város pusztulását: . . mikor Hástu György, kit a Rodolphus császár derék erővel felső Magyarországban a Török császár hada ellen bocsa jtott volt 1604. esztendőben: Meghallván alsó Magyarországban Petz János hadainak levágatását. és a magyar toknak Rodolphus császártól való elszakadását: hadaival alsó Magyarországnak meghajtására indula: holott kétszer Ízben a Magyarokkal megviván bizonytalan győzelmet vön. Annak utána Kassát megszállván harmadnapig hiába lövette. Onnét Eperjeshez mentén a váródba hadaival bebocsáttaték. Eperjesről télben több hirtelen hadaival Tokaj várának segítségére^ alá jővén e darab földet árvíz nácijára elborította. E véletlen jövése Bástának városunkbéli számos embereket megemészte: e melleit marhánkat, jószágunkat itthon tapasztalván elveszte; ma* gtinkai házunk népével egyetemben bujdosásba kergete, mely bujdosódban e mi Toka j városunkban levő német ellenség miatt esztendőnél többig sanyargat tatunk, háziihkból távol lévén, minden házainkat városunkkal egyetemben elpusztította és megégette.“ Ahol Bás^a seregeinek érkezése előtt 28 — emeletes — ház állott — ott kő kövön nem maradt. Aztán lassan megkezdődött a betelepülés. A város akkori tanácsa bölcsen elősegítette ezt. Mint az egykorú törvénykönyv mondja: .. régi elmeotos és cxzes embereket beszólítottunk... kik^ . . —• hitekkel erősítek, hogy ezek a város régi törvényei.“ rirrr-' Ezik közeit is első volt, hogy: xr . Ha egy jobbágy Tokaj városidba jön, magát a _______________r város jobbágyságára adja és a táros pénztárába bejizet 12 pénzt9 így mentesül a földesür dolgától- A bíró a várossal egyetemben tartozik öt minden tisztességes dolgában oltalmazni Ez a törvény messzi vidékről Tokajba csábította a jobbágyokat. Nagy könnyebbséget, emberibb életet jelentett ez, nem egészen 100 évvel Dózsa György parasztfelkelés? után, mikor Werbőczy „törvényei“ örökös röghözkötöf.ségre kár. hoztaitták, a földesúrnak testes lói-lelkestől kiszolgáltatták a jobbágyot. És a „szabad . város" jogai vonzották vissza régi lakóhelyükre az elbujdosoiftakat is, — kik idegenben maradva szintén jobbágysorba süllyedtek \olíva. Mért a nemesség néni lakta Tokajt. Akik törték magukat, hogy Szapolyai János közelében legyenek tovaszállingóztak., mikor a vészterhes idők jöttek., 1561-ben csak két nemes Lakott Tokajban — a többi céhbeli iparos/ kereskedő, szabad polgár. A várossal szemben álló vár, a hozzátartozó uradalommal 1604 után is gyakran cserélt gazdát. Hob karddal vívtak érte, hol adományozással, elzálogosítással változtak birtokosai. A kuruckorban Thököly Imre csapatai foglalják el 1683-ban, de két évvel később már ismét I- Lipót birtokában van. És ekkor történt a híres eset. » Tokay Ferenc — Hegyalja elkeseredett, a császári - zsoldosoktól agyonsanyargatott népéből toborzott csapatával — egy sötét, csillagtalan éjszaka kérész, tiil lopakodott a Tiszán- A kuruc vitézek néma csendben, észrevétlenül megmásztak a falakat- A zaj már csak akkor verte fel az éjszakát, mikor előkerültek a fegyverek-, s a kurucok kadcsapásai alatt az őrséget álló vasas-németek holtan zuhantak a folyóba. Egy éjszaka elfoglalták Tokay Ferenc kurucai a megerősített várat. A Tokay-felkelés leverése után még egyszer lettek a labancok az urak a tokaji várban — aztán Bercsényi Miklós 1703-ban innen is kiveri őket. így került a vár Rákóczi Ferenc kezére. Tokaj hagyományai Rákóczi Ferenc szabadságharcával elválaszthatatlanul összeforrtak. A megőrzött egykori községtanácsi jegyzőkönyvek bizonyítják: Tokaj népe szerette a magyar szabadságért harcoló Rákóczit s‘végsőkig kitartott mellette. Hogy* mennyire mélyen élt és él.a tokaji nép lelkében Rákóczi Ferenc — mi sem bizonyítja jobban, mint az a szerető kegyelet, amely szőlőket, pincéket, dűlőket nevezett el róla — illetve évszázadokon át'is fenntartotta’ a régi elnevezést. Tokaj történetének legszebb lapjai azokban az években íródtak, mikor szemben a várossal, a bodrogparti várban, Rákóczi kurucai szólaltatták meg a tárogatót, a begyeken gyújtott őrtüzek mellett kuruc vitézek zengték Tyukodi pajtás busoiígó iiotájáG Ebben a korban épült a sótárnoki lakás a „víz“ partján,. melyben most Rákócziról tanulnak az ódon, vastag falak közt a kollégium, diákjai. Akkor bővült szinte földalatti labirintussá a Rákóczi-pince, ahol a tarcali állami gazdaság borait palackozzák, hogy visszaszerezze a „tokaji aszú“ megbecsülését, amelyet az évtizedeken át folytatott hamisítás erősen megtépázott- Rákóczira emlékeztet a romokban heverő vár is — melynek köveiből oly sok lakás épült. Tokaj most ünnepet ül. Az általános iskola homlokzaté'10 Mkerül a II* Rákóczi Ferencet ábrázoló dombormű, s az iskola az ő nevét vet- fel. A kőbánya kultúrtermében kiállítás nyílik, hol az egykori kurucok unokái végig simogathatják azokat a fegyvereket, amelyekkel talán éppen az ő ősük „aprította a Iában* cot“. Értő szemek olvashatják az egykori jegyzőkönyv időtől sárguló lapjain, hogy Mi, a fejedelem, Felsővadászt Rákóczi Ferenc...“ s utána a törvényt, a rendelkezést, vagy a köszönetét Tokaj hűségéért. Hallgatják majd a Kopaszhegyen gyújtott őrtüzek városra biborló fényében a tárogatót, mely tovaszáll a város, a vár, a Bodrog s a sejtelmesen mormoló Tisza babjai felett, idézve a kuruc vitézeket, Rákóczi katonáit, d, K L.\ Az ügyész „az állam biztonságának veszélyeztetésével" vádolja a haladó német polgárság reprezentatív képviselőjét. Az eljárást egyrészt dr. Wirthnek a bebörtönzött Oskar Neumannhoz iptézett levele, másrészt a népi kamara előtt Berlinben tartott beszéde miatt indították.. Wirth a népi kamara előtt ez év márciusában szólalt fel és követelte Németország egyesítését tárgyalások útján. Wirth, akit a náci időkben számtalanszor üldöztek, most is nyugodtan szembenéz a vádemeléssel. Ma is felhívja a figyelmet a deinokrácia németországi ellenségeire és ezek háborús uszító politikájára. Az ellene indított eljárást a demokratikus közvélemény riadójelként fogja fel és fokozza a közös harcot az úgynevezett európai védelmi közösség háborús terve ellen'1 — írja a „Deutsche“Volkszeitung". (MTI) Az angol békevédelmi bizottság békenyilatkozata London (MTI) Az angol békcvédclmi bizottság főtanácsa Dedsben megtartóit gyűlésén nyilatkozatot adott ki, amely a kővetkező célok mielőbbi megvalósításának előmozdítását sürgeti: Az atom- és bidrogénbomba gyártásának és' használatának eltiltása, a fegyverkezés csökkentése; a koreai háború felújítását elleni harc, a. Kínai Népköz- társaság felvétele az ENSZ-be, a német militarizmus felélesztésének megszüntetése, a tárgyalás módszerének alkalmazása a gyarmati népekkel fenntartott kapcsolatokban és végül mi (idén nemzet ama jogának helyreállítása, hogy korlátlanul kereskedhessék bármely niás nemzettel. A nyilatkozatot megküldték a. kormánynak azzal a felhívással, hogy tea’Vé magáévá a bennefoglalt célokat.
