Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-03 / 232. szám

Hogyan készült az új oktatási évre az ormospuszUi l!-es akna ..B“ műszakjának párlszetvezeie j Jegyeznek az abaujkéri termelőcsoport tagjai V. J AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. évfolyam 232. szám Ara 50 filter Miskolc, 1953 október 3, szombat Számoljunk együtt Az ellenség aknamunkája következtében néhány tszcs-ben egyes ta­gok még mindig ingadoznak, nem döntöttek még véglegesen, hogy bent- marádnak a csoportban. Gondolkoznak, számolgatnak, hogyan jobb, biz­tosabb, előnyösebb számukra, ha bentmaradnak, vagy ha esetleg 1-’. lépnek. Számoljunk együtt! 209 új belépő család megyénk termelőcsoportjaiban Ha marad... 1. 10 százalékos beadási enged­mény. 2. Az 1952. december 31-ig fenn­álló adóhátrálékok törlése. 3. Eddig meglévő földmegváltási előleg törlése. 4. Jövedelemadó 15 százalékos el­engedése. 5. Társadalombiztosítás, — ingye­nes orvosi gyógykezelés. 6. Egyes életmentő gyógyszerek ingyenes juttatása. 7. Családi segély a nagycsaládo­soknak. 8. Ingyenes állatorvosi szolgálta­tás. 9. Sertéspestis elleni ingyenes ol­tó- és fertőtlenítő anyag. 10. Olcsó gépállomási talajműve­lés. 11. Nagyobb háztáji földterület. 12. Egyes gépállomási tartozások törlése. 13. Bizonyos állami kölcsönök el­engedése. 14. Kedvezményes silóépítés. 15. Kedvezményes minőségi vető­mag. 16. Állami hitelek visszafizetési idejének meghosszabbítása. 17. A háztáji tehén után járó tej­beadás megszüntetése. 18. A rövidlejáratu hitelek törlése. 19. Házhely. 20. Házépítési kölcsön. 21. Anyasági segély. 22. Ingyenes betegszállítás. 23. Havonkint, vagy hathetenkint pénz, illetve természetbeni juttatás. Mindezek mellett számolni kell még azzal is, hogy a szövetkezet tétté lehetővé a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeinek kihasználását. Itt ''’án igazán tere a jó gépi munkának, itjt lehet gyümölcsözően alkalmazni a. tudományos termelési módszere­ket, mód van a munkamegosztásra, a szakosításra, a szakmai képzettség nagyfokú tökéletesítésére, — s ezek eredményeként hatalmas mértékben emelkedik a termésátlag, az állatte­nyésztés jövedelmezősége, — a mun­kaegységekre jutó részesedés. Azért emelkedett megyénkben az utóbbi hetekben az új belépők szá­ma, mert az új belépők mindezek­kel helyesen számoltak. ...és ha kilépne... Azoknak a termelőszövetkezeti ta­goknak részére, akik a felvilágosítás ellenére is egyénileg akarnak to­vább gazdálkodni, a gazdasági év végén, azaz az őszi betakarítás, a szántás-vetés befejezése, illetve a zárszámadás után ki kell adni föld­részüket a termelőszövetkezet szét­szórt területéből, a tartalékföldek­ből, vagy amennyiben sem egyik, sem másik nem áll rendelkezésre, akkor a közös tábla szélén. A kilépő tagokkal el kell számolni: ki kell ne­kik adni a munkaegység után járó részesedést, de ugyanakkor egyéni­leg meg kell terhelni őket mindaz­zal a begyűjtési hátrálékkal és hi­tellel, ami a termelőszövetkezet kö­zös tartozásából és beadási kötele­zettségéből az egyes tagra jut. Vissza kell vonni tőlük mindazo­kat a kedvezményeket, amelyeket a termelőszövetkezetek az utóbbi hó­napokban kaptak, illetve nem a csökkentett, hanem az eredeti tar­tozás és beadási kötelezettség rájuk eső részével kell őket megterhelni. A bevitt termelőeszközöket és ál­latokat a jelenlegi szabadpiaci áron kell felértékelni és ha a kilépő a beadott állatát, vagy felszerelését ki akarja vinni és már megkapta érte a belépéskor megállapított árat, csak úgy viheti ki, ha a teljes piaci ára­kat azonnal megfizeti. Ha a felér­tékelt összegnek csak egy részét kapta meg, akkor a szabadpiaci ár­ból le kell vonni azt az összeget, ami a kilépő számára a belépéskor megállapított ár szerint jár. Nem lehet kétséges: az önkéntes­ség jelentőségének aláhúzása és az, hogy az alapszabály kilépésre vonat­kozó részét megváltoztatjuk, csak erősíteni fogja termelőszövetkeze­teinket és végeredményben kevés olyan termelőszövetkezet és tag lesz, aki látva, hogy a szövetkezet jobb életet teremt családja és a maga számára, mégis nem a jobbat, ha­nem a nagyobb gonddal, bajjal járó egyéni gazdálkodást választja. A falusi osztályellenség, a kulá- kok elvetemült aknamunkája elle­nére is egyre jobban nő, erősödik megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom. Egyre több és több egyé­nileg dolgozó paraszt ismeri fel a társas nagyüzemi gazdálkodás felbe­csülhetetlen fölényét, a kisparcellás gazdálkodással szemben, s kéri fel­vételét a termelőcsoportokba. Lát­ják kormányunk fokozott segítségét, azokat a hatalmas kedvezményeket, amelyeknek nyomán még jobban gazdagodnak a termelőszövetkezetek és ezzel együtt szorgalmas tagjai. Megyénkben eddig már 209 dol­gozó parasztcfclád lépett a termelő­szövetkezeti csoportokba. Az abaúj- szántói járásban 30, a putnoki já­rásban 21, az encsi járásban 9, a szikszói járásban 8, az ózdi járás­ban 6, a ricsei járásban 13, az ede- lényi járásban 13, a szerencsi járás­ban 17, a sátoraljaújhelyi járásban 11, a mezőkövesdi járásban 33, a miskolci járásban 16, a mezőcsáti járásban 8 és a sárospataki járás­ban 24 dolgozó parasztcsalád vá­lasztotta a jólét, a felemelkedés út­ját, lépett be a szövetkezetbe. A napokban a makkoshotykai ter­melőszövetkezet is erősödött, Balázs Borbála és Németh Zsuzsanna lé­pett be a csoportba. A nagyrozvágyi Ady termelőszö­vetkezetben azok a tagok, akik ed­dig még foglalkoztak a kilépés gon­dolatával, most valamennyien alá­írásukkal is megerősítették, hogy megfogadták a párt és a kormány jó tanácsát, hogy továbbra is a szö­vetkezetben maradnak. Az aláírások között vannak Bercsik József, Ko­vács Sándor és Harcsa Béla tsz-ta- gok is. Örömmel beszéltek arról, hogy pártunk és kormányunk most még jobban segíti a falut és első­sorban a termelőszövetkezeteket. — Megfogadták, hogy derekasan kive­szik részüket az őszi munkából, hogy jövőre bő termése legyen a csoport­nak, több jusson a munkaegységek­re. Emellett békekölcsön jegyzésével is hozzá akarunk járulni ahhoz — mondották —, hogy még szebb, bol­dogabb legyen az életünk. Az elmúlt hetekben és napokban megyénk 248 termelőszövetkezetében tartottak közgyűlést a termelőszö­vetkezeti tagok. Megbeszélték a ter­melőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos ta­nácskozásán hozott határozatot, Nagy Imre elvtárs kecskeméti beszédét. A közgyűléseken azoknak a tagok­nak túlnyomó többsége, akik kilépé­si gondolatokkal foglalkoztak, beje­lentette, hogy a csoportban marad. Elmondták, hogy helytelen volt, ami-’ kor hallgattak az ellenség szavára, amikor arra gondoltak, hogy vissza^ térnek a kisparcellás egyéni gazdál­kodásra. A cigándi Petőfi termelőszövetke­zetben valamennyi tag megjelent a Tiszakarádon Szatmári Antal egyénileg dolgozó paraszt ismerte fel a társas gazdálkodásban rejlő hatalmas erőt, örömmel írta alá a belépési nyilatkozatot. Kistokajban 5. Tállyán 1, Kismezőpusztán 6, He- jőbábán 7, Ernődön 7, Tiszatarján- ban 10 és Forró községben 2 dol­gozó parasztcsalád lépett be a ter­melőszövetkezetekbe, amelyek ebben az évben is kézzelfoghatóan bizo­nyították, hogy érdemes közösen dol­gozni, érdemes közösen gazdálkodni, mert a dolgozó parasztok és a falu félemelkedésének, virágzó életének egyetlen biztos, útja a társas . nagy­üzemi gazdálkodás, csakis ezen az utón érhető el a mind jobb és mind magasabb termés. Visszavonják korábban aláirt ki­lépési nyilatkozatukat olyan tsz-ta- gok, akik belátták, hogy helytelen volt szándékuk, felismerték, hogy pártunk és kormányunk messzeme­nő támogatása — jó munkájuk ese­tén — milyen jómódú életet biztosít számukra. Serényfalván 29 szövet­kezeti tag írta alá, hogy továbbra is a csoportban marad, mert ott látja biztosítva családja és a maga jö­vőjét, nem vállalja az egyéni gaz­dálkodással járó nehézségeket. közgyűlésen. Egyhangúlag úgy nyi­latkoztak, hogy semmi kincsért sem hagynák el a szövetkezetei, amely­ben már eddig is jó módban gondta­lanul éltek. A cigándi Petőfi tagjai lelkesen jegyeztek békekölcsönt, az átlag 200 forint. Tiszavalkon is közgyűlést tartot­tak a termelőszövetkezeti tagok. N. Szűcs Lajos felszólalásában többek között ezeket mondotta: — Családommal együtt továbbra is a szövetkezetbe^ maradok, a szö­vetkezetben gazdálkodom tovább, mert ezt sokkal jobbnak találtam. Leleplezték a tsz-t bomlasztó aggteleki kulákot Aggtelek községben Is támadásba indult az ellenség, hogy bomlassza a .termelőszövetkezetet. Kostyik Sán­dor kulákcsemete a szövetkezetbe befurakodva végezte aknamunká­ját. Arra akarta rábírni a becsü­letes dolgozókat, hogy hordják szét a szövetkezet vagyonát, vigyék haza az állatokat, a felszerelést. A becsü­letes dolgozók azonban felismerték az ellenséget, nem hallgattak szavá­ra, hanem feljelentették. Falcsó Jó- zsefné ezeket mondotta: — Én is a csoportban maradok, mert abban látom a családom bol­dog jövőjét. Nem hallgatok az ellen­ségre, amely azt szeretné, hogy is­mét nyomorban, szolgaságban él­jünk. A tiszakeszi Alkotmány termelő- szövetkezetben is lelkes közgyűlést tartottak a tagok. Karakas József is visszavonta kilépési nyilatkozatát és ezeket mondotta: — Csak nem leszek bolond, hogy ennyi kedvezmény láttára egy sor nehézséget vegyek a nyakamba. Én is a csoportban maradok. Alsógagyon nótaszóval mentek a közgyűlésre a szövetkezeti tagok. — Úgy határoztak, hogy még jobb mun­kával válaszolnak kormányunk in­tézkedéseire, meggyorsítják az őszi munkát, hogy jövőre még gazdagabb részesedés jusson a közös jövede­lemből. Ezért mondotta kecskeméti beszédében Nagy Imre elvtárs: „Joggal vetődik fel a kérdés, vájjon észszerC-e akkor otthagyni a szövetkezetét, amikor a hibákat és bajokat, amelyek az elégedetlenség okai voltak, a kormány gyökeresen orvosolja? ... Józan észszel oktalanság ilyesmire gondolni. Újra kezdeni, amit már egyszer ott hagytak, mert nehéz volt, npert semmi jót nem ígért! Neki menni az újrakezdés nehézségeinek?! Nem okos és nem is hasznos elvtársak! Végső elhatározás előtt érdemes alaposan újra meggondolni és elállni tőle.“ A közös gazdálkodás mellett döntött Gólya Ferenc, a négyesi Üj Barázda tagja is A négyesi Uj Barázda termelőszövetkezet tagja. Gólya Ferenc is amellett döntött, hogy a csoportban marad. Ezeket mondotta: — Egy darabig azon gondolkoztam, hogy csak jobb lenne, ha egyé­nileg gazdálkodom, mert akkor kelek, amikor akarok. Sokat töprengtem, nem tudtam mitevő legyek. Feleségem is arról beszélt, hogy ki kellene lépni. De azután azon töprengtem, hogy az újrakezdés, az egyéni gaz­dálkodás igen sok nehézséggel jár. Akkor újból az a gondolat foglalkoz­tatott, hogy mégis ki kellene lépni. Ebben az évben 12 ezer forintos ál­lami hitellel házat építettem. Úgy gondoltam, hogy ha a szövetkezet­ben maradok, a kölcsönt nem tudom visszafizetni, mert a szövetkezetben pénzt csak egyszer egy évben kapunk. De most, hogy látom kormá­nyunk gondoskodását, továbbra is a szövetkezetben maradok, mert ez­után nemcsak a zárszámadáskor, hanem évközben is rendszeresen ka­pok pénzt a munkaegységekre. Három gyermekem van. Tudom, hogy az ő boldog jövőjüket is csak úgy biztosíthatom, ha továbbra is a kö­zösben dolgozom. A múltban kocsis, béres, majd cseléd voltam. Ejt— nappá téve robotoltam az egri káptalan földjén. Most tehenem, hízóm és sok aprólékom van. Az új rendelet szerint a háztáji tehén után nem kell tejbeadást teljesíteni, ez nekem 520 liter tejet jelent éven­te, amit szabadpiacon értékesíthetek. Most, hogy már világosan lá­tom, milyen helytelen volt kilépési szándékom, kissé szégyenlem ma­gam. A csoportban van 82 lovunk, 86 szarvasmarhánk, 129 sertésünk, 83 hízónk, 48 anyakocánk, 612 darab juhunk és 737 szárnyasállatunk. Épí­tettünk egy. 50 férőhelyes tehénistállót, egy 50 férőhelyes fiaztatót, do­hánypajtát, birkahodályt, baromfiólat, egyszóval igen szépen gazdagod­tunk a néhány esztendő alatt. És ezután az állam még jobban segíti a csoportokat. Belátom, helytelen volt szándékom és most már örülök, hogy az én nevem is azoké között szerepel, akik aláírták, hogy továbbra is bent maradnak. „Semilyen kincsért sem hagynánk el a szövetkezetét“ Termelj többet, jobban élsz! Az új negyedév első napján 102.4 százalékra teljesítették tervüket a diósgyőri martinászok Csűrsz Kálmán, a hejöpapi gépállomás kiváló traktoristája. Eddig már 310 végeste el az őszi szántást. Ag üzemanyagfogyasztását 96 százalékra csök- imteZs* emel is példát mutat traktorista társainak. őszi kampánytervét már eddig 140 százalékon felül teljesítette. Augusztus hónapban 3277 forintot keresett, speptemiberben fizetési előlegként 2500 forintot kapott. Büszkék vagyunk Csörsz Kálmán' traktoristára, aki egyre jobb munkával, •terve túlteljesítésével harcol a kormányprogram sikeres megvalósításáért. Jól dol­gozik mellette Nemes Lajos BISZ-fuital, mwnkagépkezelő­, ORrdííH János MTétel«.>, A Lenin Kohászati Művek martin­acélműjének dolgozói új munkasike­rekkel üdvözölték az új negyedév el­ső napját és a negyedik Békekölcsön­jegyzést. Ezen a napon 102.4 száza­lékra teljesítették tervüket. A kemencék versenyében kitűnt a II. számú kemence, amelynek kollek­tívája 120 százalékra teljesítette napi előirányzatát. Különösen jó ered­ményt ért el a „B“ műszak 139 száza­lékos teljesítményével. Itt dolgozik Bukovszki Miklós olvasztár brigád­ja, amely a legjobban dolgozott ok­tóber elsején. A IV. számú kemence kollektívája: Kiovszki János, Jenei János Kossuth-díjas és Koncz Már­ton brigádjai: 155 százalékos ered­ményt értek el. Lemaradt a versenyben az I. és a VII. számú kemence. A diósgyőri - martinászok a minő­ség terén is kiváló eredményeket ér­tek el. A júliusi 7.91 százalék selej- tet szeptemberben 5.55 százalékra csökkentették. Most nagyon ügyel­nek arra, hogy ezt az eredményt to­vábbra is megtartsák. Az új negyed­évben több gondot kell fordítaniok a kemencék karbantartására. Ne en­gedjék a diósgyőri martinászok, hogy ismét .300 óra kiesés legyen a terv­szerűtlen kemencejavítások miatt, mint szeptemberben volt. A durvahengerde meg van eléged­ve a martinnal. Kellő mennyiségű melegönteccsel látták el őket. Az öntecsek hőfoka ma már eléri a 747 fokot, de rövidesen el kell érniük a vállalt 750 fokot is. De az eredmé­nyek mellett van még javítani való is, sürgősen csökkenteni kell az ön­tecs beragadásokat. Még mindig 19 darab beragadt öntecs van műsza- konkint, ami azt jelenti, hogy min­den hatodik darab öntecs beragad. A diósgyőri martinászokat ma az egész országban példaképül állítják kohászaink elé. Fokozzák tovább az olvasztárok nagyszerű eredményei­ket, hogy biztosítsák maguknak a büszke első helyet. Húsz kazincbarcikai gépkezelő dicséretes munkája a városépitkezésnél A 32-es tröszt gépészeti osztályá­hoz tartozó dolgozók közül munka­erő átcsoportosítás miatt nemrégiben mintegy 20 gépkezelő nem foglal­kozhatott gépével. A dolgozókat az egyik gépészeti technikus összehívta, hogy vegyenek részt a legsürgősebb munkák elvég­zésében, a már elkészült lakóépüle­tek cserepezéséft és a kőművesmun­káknál. A dolgozók elhatározták, hogy egy cserepező és egy segédmun­kás brigádot alakítanak. A gépész- technikus, aki a munkát kezdemé­nyezte, maga is a segédmunkás bri­gádba állt. Habozás nélkül nekilát­tak az oltott mész készítésének, a másik csoport pedig a cserepeket rakta az új épületekre. A két brigád az alkalmi munka mellett sem feledkezett meg a gépek karbantartásáról. Szorgalmasan gon­dozták, karbantartották gépeiket, hogy ha majd a munka menete meg­kívánja, a gépek ismét üzemképes ál­lapotban legyenek. Kazincbarcikán mindenei dicséret­tel beszél az önkéntes vállalkozásról, amely á szakmunkáshiánnyal küzdő trösztnek komoly segítséget jelentett a városépítkezésben. Fancsalszki János pártbizottság, termelési fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom