Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

Vasárnap, 1953. október 13. ÉSZAKMA GYARORSZÁG 7 LEVELEZŐINK ÍRJÁK MEGYÉNK ÉLETÉRŐL Jobban érezzék nagy felelősségüket a tervért a sajószentpéteri bányák műszaki vezetői A Sajószentpéteri Szénbánya Vál­lalathoz tartozó üzemek igen sok szénnel tartoznak népgazdaságunk­nak, súlyosan lemaradtak a szén­termelési terv teljesítésében. Egysé­ges pártvezetőségünk megvizsgálta a vállalat október havi munkáját, hogy megállapítsa a lemaradás okát. Megállapította, hogy ezért első­sorban a vállalat műszaki vezetői a felelősek, mert tétlenül nézik a je­lenlegi helyzetet, semmi intézkedést nem tesznek a termelés megjavítása érdekében. A vállalat műszaki veze­tőinél szájtátiság, tehetetlenség mu­tatkozik. Egészen mástltt keresik a késés okát, mint ahol az a valóság­ban van. Létszámhiányról beszélnek, létszámemelést kérnek s azt állítják, hogy enélkül nem tudnak megbir­kózni a termelési feladatokkal. — Ugyanakkor azonban megállapítható, hogy a vállalat üzemeiben a beteg­létszám és a mulasztók száma túl­ságosan magas. Ebben a hónapban mór 374 igazolatlan mulasztás és 992 betegségből eredő műszakhiányzás történt. Kétségtelen, hogy a vállalat üzemeinél — az alacskai bánya ki­vételével, ahol szilárd a munkafe­gyelem — a sok hiányzás az oka annak, hogy lemaradtak az előírás mögött, sokszáz tonna szénnel kevesebbet bányásznak ebben a hónapban. A berentei szénbányában más sú­lyos mulasztás is történt. Október 15-ig még mindig nem ál­lapították meg a szakmányt, az üzem emiatt le is maradt a tervtel­jesítésben. A szakszervezet azzal követte el a súlyos mulasztást, hogy közömbösen szemlélte a túlságosan megnövekedett beleglétszáinot és az igazolatlan mulasztók felelőtlen magatartását. Amikor Pogány Ká­rolyt, az üzemi b;zottság elnökét megkérdeztük, nem is tudott vála­szolni arra, hogy mennyi a betegek és a mulasztók száma a bányában. Nem szervezi az aktívákat a betegek ellenőrzésére, igen keveset törődik a szocialista munkaverseny jó meg­szervezésével. Nem ludja, hogy hány brigád áll versenyben. A verseny ér­tékelése sem reális az üzemben. A dolgozók nem ismerik normájukat, így nem is tudják, mit vállaljanak, hogy az üzem mielőbb behozza le­maradását. Hasonló hibák merülnek fel a sa- jószentpétéri Il-es aknában is. A verseny nyilvánosságát nem biztosít­ják. Nem értékelik napról-napra a teljesítéseket, így nem ösztönzik a bányászokat a többtermelésre. Ezért van az, hogy az üzem néhány példa­mutató csapatán kívül a többiek le­maradtak a tervvel. Gardi Pál és Szőlősi István csapata 109, Be- humszki István 107, Zara János és Szloboda Károly csapata 100 száza­lékra teljesíti tervét, a többi csapat azonban 100 százalékon alul telje­sít. így Sólyom Lajos, Hankó Ist­ván csak 94 százalékot ér el. U. László István és Kecskés András pedig mindössze 76 százalékra áll a terv teljesítésével. Az üzemben egyetlen műszaki vezető sincs, aki körleté­vel legalább a 100 százalékot elérné. Plopp László és Kiss Károly front- 'aknászok 85 százalékot teljesítenek, a többi aknász azonban még ennél is kevesebbet. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a szakszervezet nem szervezi a versenyt. Nagy hiba ez, hiszen jól szervezett verseny segítségével ezek a bányá­szok sokkal jobb teljesítéseket is elérnének. Súlyos hibákat követ el Virág Jó­zsef, gz akna versenyfelelőse is, aki csak kapásból értékeli a teljesítése­ket, s a legtöbb esetben nincs kellő­képpen tájékozódva a verseny állá­sáról. A bányászhét versenyének ér­tékelését is gondatlanul végezte. így fordult elő, hogy Darmó István szál­lító munkás nem kapott jutalmat, ellenben Kiss Jánost megdicsérték, pénzjutalomban részesítették, holott Darmó István teljesítménye jóval nagyobb volt Kiss Jánosénál. Ami­kor Virág Józseftől kérték a ver­seny értékelését, kiderült, hogy a IV. és a VI. havi munkaértékelések nem is állnak rendelkezésére. Ver- senyfelelőseink többször csak a ha­sukra ütnek és meggondolatlanság­ból tetszés szerint dicsérnek meg dolgozókat. A berentei bánya 60.5 százalékos teljesítménye szintén azt mutatja, hogy még nem tettünk meg mindent a hibák felszámolására. Dolgozóink, műszaki vezetőink, pártszerveze­teink, tömegszervezeteink még nem kellőképpen küzdenek a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. Reményi Viktor, a vállalat fő­mérnöke azt akarta velem elhi­tetni, hogy a vállalatnál az utób­bi időben emelkedik a fejteljesít­mény. Ez arra mutat, hogy ő is nyu­Cigándon is bőséges termést takarí­tottak be kapásokból a dolgozó pa­rasztok. A beadási kötelezettség telje, sítése után bőven jut a szabadpiac­ra. Ennek ellenére a begyűjtés lassú ütemben halad. Különösen a kukori­ca, a napraforgó és a burgonya be­gyűjtésénél van lemaradás. Igen komoly hiba ez, amiért első­sorban a községi tanács a felelős, mert nem tett meg mindent a be­gyűjtés sikere érdekében. Pártunk javaslatára a közelmúlt­ban megjelent kormányrendeletek nagy kedvezményeket biztosítanak a dolgozó parasztságnak. A községi ta- náes ismertette is a dolgozó paraszt­ság körében a kedvezményeket. Volt miről beszélni, mert csupán a burgo­nyabeadási kötelezettség 10 százalé­kos csökkentése azt jelenti, hogy csaknem 10 vagonnal kell kevesebbet beadni a cigándi parasztoknak. Sza­badpiaci áron számítva ez több mint 100 ezer forint többletjövedelmet je­lent a falunak. A dolgozó parasztok élnek is a lehetőséggel, egyre többen értékesítik szabadpiacon a burgonyát és a kukoricát. Csakhogy ugyanak­kor elfelejtkeznek az állam iránti kö­telezettségről. Ugyanis a tanács veze­tői csupán a kedvezményekről be* szélnek, s nem vonják felelősségre a hanyagokat, a mulasztókat. Ezért Ci- gándon különösen az utóbbi időben egyre szcmtelenebbül viselkednek a kulákok. Bizonyítja ezt, hogy a 43 godtan szemléli a hibákat és azt képzeli, hogy ezek maguktól meg­szűnnek. Nem tudom, mit gondolnak a vál­lalat műszaki káderei, tiszta-e a lel­kiismeretük dolgozó népünk, pár­tunk előtt, amikor ilyen súlyos hi­bák miatt nem teljesítik az elő­irányzatot és még a pártbizottság ja­vaslatára sem tesznek konkrét in­tézkedéseket. Belenyugosznak abba, hogy a szakmányniegadások csak a hónap végén történnek meg. Emiatt van a dolgozók részéről a sok zak­latás és hó végén a sok reklamálás. Különösen sok reklamáció fordul elő Berentén és a sajószentpéteri bá­nyáknál, mert középkádereink megfeledkeznek egyes munka­részlegek és a heti munkák átvételéről, ölhetett kézzel várják, hogy mi fog történni. Pártunk és kormányunk a legna­gyobb megbecsülésben részesíti azo­kat a műszaki vezetőket, akik helyt­állnak a szocializmus építésében és legjobb tudásuk hasznosításával bi­zonyítják be, hogy hűen szolgálják hazánkat és dolgozó népünket. — Ezért felhívjuk a sajószentpéteri vállalat műszaki dolgozóit, hogy éb­redjenek fel tétlenségükből, adjanak meg minden segítséget a bányászok­nak, hogy havi tervüket dekádról- dekadra teljesíteni tudják. Számol­ják fel az eddigi lazaságot, vessék latba erejüket és tudásukat. Mielőbb arról adjanak számot, hogy vállala­tuk teljesítette feladatát, letörlesz­tette széntartozását. FANDAK KAROLY, az egyesített pártbizottság titkára. kulák közül 40 egyáltalán nem telje­sítette beadási kötelezettséget. Mol­nár János kulák amellett, hogy a ka­pásokból sem teljesíti beadási elő­irányzatát, ebben az évben tojásból és baromfiból egyetlen szemet sem adott be. Lőrinez János kulák 30 mázsa terménnyel van hátralékban. Joggal kérdik czekután a becsületes dolgozó parasztok: meddig tűri cl a községi tanács a kulákok szabotálá- sát? A faluban számos dolgozó pa­raszt becsülettel teljesíti állam iránti kötelezettségét. Stófa István 12 holdas dolgozó paraszt kapásokból beadási előirányzatát 110 százalékra teljesítette. Dócs Károly 15 holdas dolgozó paraszt kukoricából és nap­raforgóból 100, burgonyából pedig 110 százalékra tett eleget előírásának. Hasonlóképpen élenjár a beadásban Bodnár János, Oláh G. József dolgo­zó paraszt is. De sorolhatnánk még tovább az élenjárók neveit, akik a kormányunk által biztosított kedvez­ményekre azzal válaszolnak, hogy határidő előtt teljesítik előírásukat. Ezeknek az élenjáró dolgozóknak a jogos követelésére a cigándi községi tanács sürgősen számolja fel a laza­ságot. Kemény kézzel sújtson le a szabotáló kulákokra; biztosítsa min­den körülmények között a beadási kötelezettség maradéktalan teljesíté­sét. VÁGÁSI ANTAL. n cigándi községi tanács ne tűrje a kulákok szabotáiását — gyorsítsa meg a begyűjtés ütemét Szövetkezetünk még jobban A sajónémeti Petőfi termelőszövetkezetben lelkes taggyűlés volt október 13-án: 32 család beszélte meg, hogyan biztosítják a szövetkezetben a többter­melést, a jobb életet. Igen tanulságos volt, hogy a gyűlésen határozatot hoztak arra, hogy minden tag köteles családtagjait is bevonni a munkába. Uj belépőt csak úgy vesznek fel maguk közé, ha nemcsak a földjét adja át, hanem csal Iád tagjai is résztvesznek a munkában. Bán Ágoston 23 holdas dolgozó paraszt egyedül akart a csoportba lépni, a tagság azonban kijelentette, hogy csak úgy lehet szó erről, ha feleségével együtt lép be. Bán Ágostonná alá is írta a belépési nyilatkozatot. l^arkas András és Marázi András azt javasolta: 1 El kell határoznunk, hogy a munka fegyelem- Iszitókat két esetben munkaegység levonással büntet­jük, ha pedig ez nem használ, zárjuk ki őket magunk közül. Javaslatukat el is fogadták. A gyűlésen megvitatták az ütemtérvet is, ami az őszi munkák gyors elvégzését segíti. Határozatot hoztak a kukoricatörés és a cukor­répaásás meggyorsítására. Elhatároztíák azt is, hogy azoknak a tagoknak, akik még mindig ingadoznak és nem vesznek részt az őszi betakarításban az eddig le­dolgozott munkaegység után nem adnak cukrot, "[Vem feledkeztek meg az .állattenyésztésről sem. Ezen a téren is nagy terveik vannak. Megkezd­ték két 100 köbméteres siló építését.. Sok értékes hozzászólás volt a megbeszélésen. Bo­összeforr, még erősebb lesz dó Emil a szövetkezet traktorosa, aki évi tervét már 130 százalékra teljesítette, ezt mondotta: — A szántás és a vetés jó minőségéről gondos­kodni fogok, az eddiginél is jobban akarok dolgozni. Szövetkezetünk élni fog, s a jövedelmünk jövőre még nagyobb lesz. Bodó Emil már eddig is bebizonyította, hogy amit megígért, azt teljesíti, mégpedig nem is akárhogy. Kü­lönös gondja van a minőségi munkára. A szántást elő- hántós ekével végezte, s az eke után mindig utána akasztja a boronát, A szövetkezet tagjai valamennyien tudják, hogy a bő termés titka a minőségi munka és az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazása. El is ha­tározták, hogy az őszi vetést idejében, ahol csak lehet keresztsorosau végzik. Jó munkájuk eredménye, hogy 27 holdon már ki is kelt őszibúzájuk. A sajónémeti Petőfi termelőszövetkezet életében nagy jelentőségű volt ez a taggyűlés. Bodó Im- réné a tsz párttitkára valamennyi tag véleményét mon­dotta ki akkor, amikor kijelentette: — Szövetkezetünk most már elég erős, de ha még jobban összeforrunk, még erősebbek, szilárdabbak le­szünk. Amit az emődi Szabadságharcos termelőszövet­kezet elért, azt mi is meg tudjuk valósítani. De szük­séges, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei ne szemlélői, hanem segítői legyenek ter­melőszövetkezetünknek. MIKÖ IMRE mezőgazdasági osztályvezető, Özd. Lendületes munkával határidő előtt megépítik Kazincbarcikán Északmagyarország legnagyobb szénpályaudvarát A kazincbarcikai építkezések súly­pontjában a szénosztályozó áll. Nagy jelentőségű üzem ez, hiszen a szom­szédos bányákban kitermelt szén szállítása, osztályozása, lemérése és továbbítása hatalmas műszaki fela­dat lesz, amelyet csak bonyolult vasúti hálózattal és különleges be­rendezésekkel tudnak megoldani. Hatalmas szénpályaudvarának épí­tését az É. M. 29/2 Ut- és Vasútépí­tő Vállalat dolgozói végzik. Az 1951- ben megkezdett műszaki munka be­fejezésének tervszerint,j határideje ez. év december 31-e volt, a vállalat, hős* dolgozói azonban ez év október 31-re vállalták az építés teljes befejezé­sét. Vállalásukat hősies elszántság­gal és akadályt nem ismerő lelkese­déssel teljesítik. Ezt mutatja, hogy a munka már teljes befejezéséhez közeledik, a dolgozók az építkezésen már az utolsó simításokat végzik. Ismertetésünk nem volna teljes, ha nem emlékeznénk meg névszerint azokról a dolgozókról, akik éjt-nap- pá téve, odaadó lelkes szorgalommal építik a szénpályaudvari. Ebből az áldozatos munkából fakadtak azok a szép eredmények, amelyeket a dolgo­zók nemrégiben elértek. A kubikos-brigádok közül Lauda László, Musztal József, ifj. Veres János, Bereczki János, Horváth Endre, Nagy József, Varga József, Tasi Gábor elvtársak brigádjait kell megdicsérni, amelyek jóval 100 százalékon- felül teljesítették az el­múlt hónapban is normájukat. Lázár Sándor, Szepesi Kálmán szállító bri­gádjai, Varga Pál 20 fős felépítmé­nyes és Kolláth András ácsbrigádjai ugyancsak kiváló munkájukkal já­rultak hozzá az építkezések mielőb­bi elvégzéséhez. E nagyszerű teljesítmények teszik lehetővé, hogy a szénpályaudvar ok­tóber 31-re valóban elkészüljön. A kivitelező vállalat brigádveze­tői október 5-én a jól megszervezett verseny keretében új vállalást tet­tek erre a hónapra. Felajánlották, hogy az előirányzatot 31.229 óra he­lyett 21.990 munkaórával teljesítik. A felajánlások megtételénél az első he­lyen Tasi Gábor 10 fős kubikos bri­gádja volt, amely vállalta, hogy 2045 órás előirányzatát 612 órával hamarább végzi cl. így végzik munkájukat a szénpá­lyaudvar építői, hogy mielőbb elké­szüljenek ' ai nagyszerű alkotással, amely a borsodi hőerőmű szénellá- tását fogja biztosítani. DIENES ZOLTÁN mérnök. Gandoskodjon a léhi állami gazdaság igazgatája a DISZ-fiatalok egészséges, tiszta otthonáról A szikszói járás három állami gaz­daságában a dolgozóknak csaknem 40 százaléka fiatalokból áll. Az el­múlt napokban meglátogattuk őket. Nagy örömmel fogadlak bennünket és sokáig elbeszélgettünk velük ügyes-bajos dolgaikról. A látogatás, s beszélgetés alapján igen sok szomorú dolgot, hibát ta­pasztaltunk. A dicházi, de főleg a léhi állami gazdaságban tűrhetetle­nül piszkosak a legényszállások. Nincsenek vizeskancsók, poharak, a dolgozók vederből isznak. Nincs asztal, nincs szék, amelyre leülni le­het. 10—14 dolgozóra csak egy mos­dóedény jut, így azután egymásra kell várniuk, ha mosakodni akarnak. Az ágyak piszkosak. De sorolhaitnánk tovább azokat a hiányosságokat, amelyeket a szállásokon tapasztal­tunk. Megkérdeztük a léhi állami gazda­ság igazgatóját és a legényszállás gondnokát, hogy mi az oka ennek a felháborító helyzetnek. Az igazgató a következőket válaszolta: — A szállások -azért piszkosak, mert a traktorosok és a többi fiata­lok nem mosakodnak rendszeresen. — Nem mosakodnak? Hogyan mo­sakodnának, amikor nincs miben? — Az igazgató elvtárs arról hallgatott, hogy Csabai Vimos és Gazdik Sándor már akkor is piszkos ágyat kaptak, amikor munkába álltak. Vizeskancsó és pohár a legényszál­lásokon az igazgató és a gondnok elv­iére szerint azért nincs, — mert ösz- szetörik. Miért nem vesznek pléh- kancsót és poharat, azok nem törnek A valóság az, hogy az állami gaz­daság vezetősége nem törődik a dol­gozókkal. Sok esetben a gazdaság igazgatója gátolja a DISZ-fiatalok munkáját. A DISZ tilkár elvtársat nem hívják meg vezetőségi ülésekre. Nem adnak neki lehetőséget, hogy előterjessze az ifjúság jogos kéré­seit. Csengő Margit növénytermesz­tési csoportvezetőt az igazgató elv­társ nem engedte el a járási DISZ bizottság ülésére, arra való hivat­kozással. hogy — nagyon lemaradtak a munkákkal. — Gondolkozzon rajt « az igazgató elvtárs, helyesen tette-e? Javasoljuk, hogy változtasson maga­tartásán. Ne hivatkozzon arra, hogy ideges. Fordítson nagyobb gondot a dolgozókra, szállásaikra, különösen a kázsmárki üzemegységben lévő le­gényszállásra. Biztosítsa a dolgozók­nak az egészséges, tiszta otthont, ahol a napi munka után pihenni, szórakozni és tanulni tudnak. Az állami gazdaságban dolgozó DISZ-fiatalok és DISZ-szervezetek mozgósítsák a fiatalokat pártunk ha­tározatainak végrehajtására. Még nagyobb lendülettel dolgozzanak most, az őszi betakarítások idején, legyenek ők is a rohamcsapat harcos tagjai. Ezt kéri tőlük a párt, az egész dolgozó népünk. De ugyanakkor har­coljanak azért, hogy a vezetőség biz­tosítsa jogos követelésüket. A gaz­daság vezetőségének pedig sokkal nagyobb gondot kel] fordítania az ifjúság nevelésére és védelmére. SZABÓ FERENC , ab&ujszántól DISZ bizottság titkára. össze. Ormo*bánya élenjáró brigádjai magúkkal ragadják a% elmaradókat A negyedik negyedéves terv be­indulásakor az ormosbányai bányá­szok is értékes vállalásokat tettek. A Il-es akna dolgozói 420, ai III-as akna 150, a IV-es akna 450, az V-ös akna pedig 20 ‘tonna szénnel akar többet termelni október hónapban. Soltész János frontbrigádja, amelynek október hónapban 1020 tonna az előirányzata, október 14- ig már 1354 tonna szenet bányászott a Il-es aknában. Ruzsbánszká And­rás brigádja a III-as aknában 649.7 tonnás előirányzatát október 14-ig 1008.4 tonnára teljesítette. Burkus István csapata az V-ös aknában ok­tóber havi előírását már 139.4 szá­zalékra teljesítette. Ezek az élenjáró bányászok ma­gukkal ragadják a gyengébben tel­jesítőket Is. A Il-es aknában Si­mon István brigádja, amely ai hó első napjaiban csak 65—70 százalé­kot teljesített, fokozatosan emelte teljesítményét és október l|2-én már elérte a 101.2 százalékot. Vannak azonban még olyan bányászok, akik példát vehetnek a legjobb szénvá­góktól, — így Pozsgai Dezső és Ole- árnyik Péter csapatai csak 86.7 százalékot teljesítenek a Il-es ak­nában. Nagy mértékben segíti a dolgozó­kat a terv teljesítésében az, hogy a versenyt a Il-es aknában például naponkint értékelik, ugyanakkor a dolgozók aznapi keresetét is kimu­tatják. A verseny adminisztrátora jó munkát végez, a szénen dolgo­zókról még egyéni versenylapot is készít. Tanulhat tőle a IV-es akna versenyadminisztrátora Tern Károly- né, aki nem fordít még elég gondot a verseny nyilvánosságára, nem ér­tékeli ki a dolgozók napi teljesít­ményét, Tern Károlyné azonban a vállalati versenyfelelős többszöri kérésére sem javított még módsze­rén, nem ad versenyadatokat a vál­lalatnak. Az üzemi bizottságok fordítsanak nagyobb gondot a verseny szervezé­sére, a verseny nyilvánosságára'. A műszaki vezetők pedig biztosítsák a műszaki feltételeket, hogy a bá­nyászok sikeresen teljesítsék a ter­melési terveket és vállalásaikat. RESTAS DEZSŐ bányászszakszervezet TB. elnök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom