Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-16 / 243. szám
Péntek, 1933. október 18. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 m Pártélet _____★ _ Formális viszony a bírálathoz A Központi Vezetőség határozatát megtárgyaló mint ataggy ülés — mint mindenütt — igen nagy esemény volt a Terményforgalmi Vállalat kommunistái számára is. Már hetekkel előre készültek, hogy elmondják észrevételeiket, elmondják azokat a hibákat, amelyek akadályozzák az egészséges pártéletet, az egészséges munkakörülmények kialakítását. A bátor bírálatra igen nagy szükség volt, mert a vállalatnál bőven vannak hibák. Elég sok olyan funkcionárius akad, aki azt tartja, hogy a törvények nem az 5 részére íródtak. Az ilyen funkcionáriusok azt képzelik, hogy nekik minden meg van engedve, s a hatáskörükbe tartozó üzemeket, vagy intézményeket saját hitbizomá- nyukká változtatják, ahol a maguk „rendjét“ és „fegyelmét“ vezetik be es félredobják az állami fegyelmet, Mit sem törődnek a pártszervezetek határozataival, a párttagok tömegeinek véleményével. Ott, ahol ilyen, parttagsági könyvvel rendelkező bürokraták garázdálkodnak, sok visz- szássággal találkozunk. Hruscsov »elvtársnak az SZfCP XIX. kongresszusán elmondott szavai pontosan alkal. mázhatok a vállalat életére. Zoltán elvtárs a vállalat igazgatója valósáqgal rettegésben tartja a dolgozókat. Nemcsak munkatársai, vagy a szakszervezet, de még a pártszervezet javaslatait, bírálatát sem veszi figyelembe. Önkényesen büntet, vesz fel, vagy távolít el dolgozókat. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a munkáskáder olyan ritka, mint a fehérholló. Annál több a vállalatnál a kulák, a volt nagykereskedő. Zol- lán elylárs hizelkedőkkel -vette magát körül. Durván, gorombán beszél beosztottjaival, azokat a dolgozókat, akik hibáit igyekeznek* feltárni, elüldözi a vállalattól. így tett például a hernádnémeti telephelyen dolgozó egyik elvtársnővel és másokkal. Előfordul, hogy a vállalatvezető hamis, szépítgelő jelentéssel igyekszik félrevezetni a felsőbb hatóságokat. A gabonanemüek víztartalma 28 százalékos volt. Az igazgató elvtárs ezt eltitkolta felettesei előtt s nem kórt tőlük segítségei a kiszárításhoz. Ennek az lett a következménye, hogy a malmokba több vagon búza romlottan érkezett meg. Emberi táplálkozásra nem lehetett felhasználni. A vállalat egyik dolgozója felhívta az igazgató figyelmét az állam, a dolgozó nép iránti e súlyos mulasztásra. A bírálat „eredménye“ az lett, hogy a dolgozót a Terményforgalmi Központjából kihelyezték az egyik telepre. A taggyűlésen a kommunisták élesen megbírálták a vállalatvezető elvtársat pártszerütlen viselkedéséért, a bírálat elfojtásáért. Zoltán elvtárs formálisan egyetlen szóval elismerte ugyan, hogy hibákat követett el, de nyomban ledorongolta a bírálókat, s a legkülönbözőbb „bűnöket“ igyekezett a fejükre olvasni, sőt .büntetéseket helyezett kilátásba azért, hogy a bírálók ne merjenek többet szólni. A taggyűlésen nem mert felszólalni Draskóczi Béláné elvtárs sem, aki — bár minden szempontból megfelel — azért nem lett személyzeti felelős, mert bírálni merte a vezetőt. A taggyűlésen megbírálták Rozinka István elvtárs igazgatóhelyettest is, aki a vezető rossz példáját követve, ugyancsak durván, gorombán beszélt a dolgozókkal, Rozinka elvtárs azóta megváltoztatta magatartását, más ember leit. A dolgozók szeretik, szívesen hallgatnak rá. Ugyancsak javított hibáján Bczercdi Sándor elvtárs főkönyvelő, akit szintén megbíráltak helytelen viselkedéséért. A kommunisták ugyanezt várták Zoltán elvtárstól is, de csalódtak benne. Pár napig „csendben“ volt, de azután a bírálat megfogadása, a hibák kijavítása helyett, üldözni kezdte azokat akik hibáit feltárták, A taggyűlés előtt az igazgató elvtárs Danyi Lajosnéról — aki üb. elnök — úgy nyilatkozott, mint jó elvtársnőről. A taggyűlés után azonban — azért, mert Danyi elvtársnő élesen bírálta Zoltán elvtársat — feltűnően megváltozott a vállalatvezető Danyi elvtársnőröl alkotott véleménye. Először a Tapácsház-tér 9. szám alatti irodából áthelyezte Danyi elvtársnőt a 13. szám alatti irodába, hogy minél kevesebbet érintkezhessen a központ dolgozóival. Csodák- csodája, a taggyűlés óta „nem áll módjában“ Danyi elvtársnőt véglegesíteni sem. Ez azonban még nem minden. Behívatta az irodába Somos elvtárs párttitkárt és alaposan kifaggatta, mi a véleménye az elvtársnőről. Zoltán elvtárs kifejtette, hogy Danyi elvtársnőt nem tartja megfelelő üb. elnöknek, mert sok mindent meglát. A vállalatnál tapasztalható hiányosságokra felhívta a figyelmet Vajda József, az ellenőri csoport vezetője is. Az igazgató ezekután nemtalálta megfelelőnek a csoport vezetésére, helyére olyan valakit állított, akit a dolgozó nép vagyonának tönkretevése miatt már börtönbüntetéssel sújtottak. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy az elmúlt hetekben hat dolgozó jelentette be, nem bírja a vállalatvezető önkényuralmát, elhagyja a vállalatot. A Központi Vezetőség június 27 —28-i határozata újból pártmunkánk előterébe állította a bírálatot, önbírálatot. A miskolci I. kerületi pártbizottság igen súlyos hibát követett el, amikor nem figyelt fel eléggé a dolgozók bírálatára, nem vonta felelősségre Zoltán elvtársat kommunistához, vezetőhöz nem méltó magatartásáért. Vizsgálja meg a miskolci pártbizottság, miért nem hallgatta meg eddig a dolgozók véleményét és miért nem javított a hibákon az I. kerületi pártbizottság. Malenkov elvtárs útmutatása szerint „a bírálat és önbírálat jelszavának következetes érvényrejutta- tása erélyes harcot követel mindenki ellen, aki akadályozza a bírálat kifejlődését., aki a bírálók üldözésére vetemedik és hajszát indít ellenük a bírálat miatt. Azok a funkcionáriusok, akik nem segítik elő a bírálat és önbírálat kibontakozását, fékezik haladásunkat, nem elég érettek, hogy vezetők lehessenek, s nem számíthatnak a párt bizalmára“. Ideje, hogy a miskolci I. kerületi pártbizottság is megszívlelje ezeket a szavakat, s a legszigorúbban iele- lösségreyonja azokat, akik elfojtják a bírálatot, akik üldözik azokat az elvtársakat és dolgozókat, akik bátran feltárják a hibákat. Az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításához több és jobb szenet kérnek a bányászoktól a miskolci vasutasok Augusztus első vasárnapja után a miskolci vasutasok gyűlést tartottak, melyen értékes vállalások hangzottak el. — Közeledik az őszi csúcsforgalom, mindannyiunknak kötelessége a szállítások gyors lebonyolításával szolgálni tervünk sikerét. Ezzel a gondolattal indultak harcba az őszi csúcsforgalom sikeréért a miskolci vasutasok. Most — már benne vannak a nagy harc tüzében. Reggelenkint hatalmas íiistfelhő borítja a rakodópályaudvar környékét s egymást. váltva a 424-es, meg a kisebb mozdonyok éles sípolással jönnek-mennek a rakodótérre. Özönlik az áru az ország minden részéből Borsodba, ugyanakkor megrakott vagonok ezrei indulnak naponta az ország erein, az acélsíneken a Dunántúlra, az Alföldre, a nagy építkezésekhez. Az őszi betakarítás nagyjában csaknem befejeződött s a terményt gyorsan kell továbbítani. Csak a szerencsi cukorgyárhoz többszáz vagon cukorrépát kell naponta szállítani. A mezőkövesdi gabonaraktárban több mint 10.000 vagon terményt lehet elraktározni, s nem múlik el nap, hogy egész vagonso- rok ne ontanának a raktár felvonóira aranyló búzát. A kormány programjának megfelelően jelentősen megjavult a gyümölcs- és zöld- ségellátás megyénk ipari városaiban, Kecskemét környékéről rengeteg zöldáru érkezik Miskolcra, innen pedig minden hajnalban külön zöldségesvonat indul Ózdra. Mjképen tud.ia megoldani a meg- növekedett feladatokat a miskolci üzletigazgatóság, milyen módszerekkel harcolnak 9 miskolci vasutasok? Varga elvtárs, a politikai osztály munkatársa elmondta: valórayált- ják a Vasutas Nap alkalmával tett fogadalmakat. —r A legfontosabb a szállító vállalatokkal, gyárakkal, termelőszövetkezetekkel való kapcsolat elmélyítése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha a diósgyőri, vagy ózdi gyár 50 üres vagont kér délelőtt 10 órára, akkor mi azt pontosan odaállítjuk. A szállítók úgy segíthetnek, ha a vállalt határidőre megtöltik a vagonokat. Természetesen más is kell ahhoz, tujyjy sikej'ÄSfio lehonvi-u»'*,-,!- v őszi csúcsforgalmat- A vasutasok — élükön a kiváló mozdonyvezetőkkel — azért harcolnak, hogy az 500 kilométeres mozgalom keretében mind hosszabb utat tegyenek meg naponta. Egerszegi Kálmán fömoz- donyvezetö, Póczos Mihály és Za- gyik Dezső fűtők a legeredményesebben küzdenek ebben a mozgalomban. Halkóczi Gyula mozdony- vezető, Sőregi Lajos cs Heczel Antal fűtők is nagyszerű eredményeket érnek el, a Miskolc—Hatvan közti útszakaszt már többször rekordidő alatt tették meg 2000 tonnás vonattal. A miskolci pályaudvarokról naponta 40—50 túlterhelt szerelvény indul ki a 2000 tonnás mozgalom keretében. Ez elősegíti a 20 százalékkal megnövekedett forgalom zökkenőmentes lebonyolítását. —- Varga Károly mozdonyvezető már többször bebizonyította, hogy 60 kilométeres sebességgel is lehet vinni a 2000 tonnás vonatot, s az ő példája nyomán mind merészebb terveket hajtanak végre a kiváló vasutasok. A miskolciak versenyben vannak az ország többi vasutasaival, most bontakozik ki igazán a verseny. Különösen azóla erősödött a verseny lendülete, mióta hirülvet- ték, hogy az 5UQ kilométeres mozgalomban résztvevők — természetesen a legjobbak — jelvényt kapnak. Eddig 20 miskolci vasutast terjesztettek fel erre a kitüntetésre és most kerül sor a pénzjutalmak kiosztására is. 14 millió forintot kapnak az ország vasutasai és ebből a pénzből jócskán jut a miskolciaknak is. Megérdemlik! -Olyan brigádokkal büszkélkedhetnek, mint Sárkány Pál kocsirendező brigádja, vagy Pecze János újító brigádja. A jelvényt és a jutalmat a legjobbak kapják és most nagy harc folyik az elsőbbségért. Simon József brigádja a kocsirendezők közül került élre, a vonatkísérőknél Virágh József brigádja lett az első Miskolcon. A műszakiak minden erejüket megfeszítve harcolnak a nagy forgalom lebonyolításáért. Silye László fő- menotirányító és Nagy Lajos menetirányító, Barna Béla forgalmistával együtt méltán érdemelték kj az első helyezést a versenyben. 'Mindezek a tények mutatják, hogy jól küzdenek ezekben a hónapokban a miskolci vasutasok az őszi csúcsforgalom sikeréért. Október 6-án például minden eddiginél magasabb eredményt értek el a miskolci pályaudvaron. 33S0 kocsit raktak meg és indítottak útnak 24 óra alatt, ez 20 százalékkal több, mint az eddigi csúcseredmény. Szép eredmények vannak a takarékosságban is. Vállalták, hogy az őszi csúcsforgalomban az év végéig 15 ezer tonna szenet takarítanak meg. Ezt csak úgy tudjuk elérni — mondják a vasutasok , ha a bányászok nem azt a jelszót követik, hogy „minden követ megmozgatunk" a terv teljesítése érdekében, hanem inkább minden szenet mozgassanak meg és minél jobbminőségű szenet küldjenek. Bipolnak a hatalmas mozdonyok, zugnak a kerekek, s az elsuhanó vagorisorok azt hirdetik, hogy a miskolci vasutasok becsülettel helytállnak a munka frontján, mindent megtesznek a nagy csúcs- forgalom sikeres lebonvolításáe'rt. T. T. A Laniel-kormány a francia közvélemény nyomáséra intézkedésekre határozta el magái a Kelet-Nyugat közötti árucsere kiszélesítése érdekében Edgar paure francia pénzügyminiszter és Bernard La fay államtitkár rendeletet írtak alá, amelynek értelmében a jövőben a Szovjetunióba, a Kínai Népköztársaságba, a Német. Demokratikus Köztársaságba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, valamint a keleteurópai népi demokratikus országokba irányuló francig kivitel ugyanolyan kedvezményekben Scvg «aÄni- » édollár-övezet országaibá ■ irányuló export. A francia lapok jelentése szerint a kormánynak ez az intézkedése alkalmas arra, hogy kiszélesítse a kelet és nyugat közötti kereskedelem volu» ménét, noha a kormány amerikai nyomásra tovább is ragaszkodik a kelet felé irányuló export tekintetében az úgynevezett „tilalmi lista“ fenntartásába*, (MTJ1 - A KORMÁNYPROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK TÉNYEI Nagy ütemben folyik a kazincbarcikai Békeváros lakónegyedeinek építése, hogy minél több család jusson kényelmes otthonhoz. ^ Nemcsak a városokban, a községekben is korszerűen fölszerelt áruházak épülnek. Ilyen a szikszói Földművesszövetkezeti Kisátuház, ahol a dolgozók egy helyen vásárolhatják meg a bö választékban rendelkezésre álló árucikkeket. 280 új házat építenek Tibolddarócon és Szomolyán A tibolddaróci barlanglakások — a Horthy-rendszcr gyászos örökségei — megyénk dolgozóit arra emlékeztették, hogyan tartotta mérhetetlen nyomorba a bűnös úri rendszer a dolgozó ncp millióit. A tibolddaróci hegyoldalban sötetlő barlanglakások a kizsákmányolók. a népnyuzók uralma korszakának sötét foltjaiként meredtek az egykori hatezerholdas földcsúr kastélyára, amely ma a nép tulajdona. Hogy milyen nyomorult sorsban éltek ezeknek a barlanglakásoknak lakói, arról szemléltető képet ad a „Magyar Jövő" alábbi címen megjelent újságcikke. TikáMitricM 168 IwUtlftkájbA» 1130 lélek lakik a U*prieuHr«bk életkfcrftijriajrek kMW---- ■■ »—. .— N«m« gM • WtlmZlakék kUfleptM^t«, tkU n„*«uu»4*«k *<lk Mwtih»« JN'tkáacf*« Vuli itwnM P<w*g«r UiMictM sjr>i tkosoM U|m ét •féoétátrl MagrarJövöMk • ktrfeagUfcifc HutmjrJaM rtwuKHc. U M J Iptih, I Ebből a cikkből az akkori rend aljas képmutatása tűnik elénk: azért nem telepítik ki a barlanglakokat, mert azok „valósággal ragaszkodnak szűk odújukhoz". Ki hiszi ezt el nekik? A cikkben a következőket írták: ..A legtöbb barlanglakás Tibolddarócon található, ahol 168 barlang- lakásban 1150 lélek lakik. Itt a barlanglakások terméskőbe vágottak és messziről úgy néznek ki, mintha fecskefészkekkel volna tele a hegy oldala. A lakosság igen kis töredéke tart lovat és amelyiknek van ilyen, úgy az egy helyen lakik az állatokkal. A szobáknak kis ablakaik vannak és alig lehet szó a szellőztetésről, úgyhogy idegen számára elviselhetetlen fojtó bennük u levegő. A gyermekek iskolalátogatását a barlanglakás nem zavarja, habár fagyos téli időben valóságos istenkísértésnek látszik n le- és feljárás. Mintha már a szervezetük idomult volna ehhez az élethez, amely emberöltők óta így folyik“. így mutatták be az akkori újságok a nyomorúságot, azonban semmi intézkedés nem történt, hűgy javítsanak valamit a barlanglakok helyzetén. Hasonló volt a helyzet Szomolyán is. A minisztertanács most határozatot hozott a szomolyai és tiboldda- róci barlanglakások felszámolására. Erre a célra 3 és fél millió forintot fordítanak, amely összegből Szomolyán 180. Tibolddarócon pedig 10« egészséges, tágas, világos családi lakóházat építenek. Az építkezést október 15-én megkezdték. 200.000 vöröstéglát és előregyártón tetőszerkezeteket szállítanak az építkezéshez. Minden lakásépíttetó, saját Ízlése szerint egy szoba, konyha és három mellékhelyiségből, vagy két szoba konyha és három mellékhelyiségből álló lakóházat építtethet. Az építési költség egyszobás lakásnál 18.000, kétszobás lakásnál 34 000 forint. Ezt az összeget az építtető húsz év alatt fizetheti vissza. Ha azonban valaki 5 év alatt szándékszik az összeget visszaadni, úgy az állam a kölcsön 25 százalékát elengedi. Szomnlya és Tibohidaróc lakói nagy lelkesedéssel fogadták kormányunk határozatát és az elmúlt tanácsülésen elhatározták, hogy mindezt az őszi mezőgazdasági munka idejében vájó elvérzésével és példamutató beadással viszonozzák. lij üzletházak Kazincbarcikán, Sajóbábonyhan és Rudabápyán A kazincbarcikai építkezéseknél november 7-ére egész sor yj üzletházat nyitnak meg. Az erőmutefepen élelmiszer és ruhaház nyílt. Tej- é? kenyérbolt is nyílik az erőműtelepnél. A városban egy nagy élelmiszer- bolt és egy nagy húsbalt nyilik november 7-ére Sajóbábony lakótelepénél három egész modern, új ijzlet nyilik: egy élelmiszer, egy húsbolt és egy ruházati áruház. Ruclabányán most építettek újjá egy nagy üzletet, amelynek forgalma régiéhez viszonyítva máris több mint kétszeres. így a rudabánysiak- ngk már nem kell Miskolcra menni e&yes cikkekért i
