Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-16 / 243. szám

Péntek, 1933. október 18. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 m Pártélet _____★ _ Formális viszony a bírálathoz A Központi Vezetőség határozatát megtárgyaló mint ataggy ülés — mint mindenütt — igen nagy esemény volt a Terményforgalmi Vállalat kommunistái számára is. Már hetek­kel előre készültek, hogy elmondják észrevételeiket, elmondják azokat a hibákat, amelyek akadályozzák az egészséges pártéletet, az egészséges munkakörülmények kialakítását. A bátor bírálatra igen nagy szükség volt, mert a vállalatnál bőven vannak hibák. Elég sok olyan funkcionárius akad, aki azt tartja, hogy a törvények nem az 5 részére íródtak. Az ilyen funk­cionáriusok azt képzelik, hogy ne­kik minden meg van engedve, s a hatáskörükbe tartozó üzemeket, vagy intézményeket saját hitbizomá- nyukká változtatják, ahol a maguk „rendjét“ és „fegyelmét“ vezetik be es félredobják az állami fegyelmet, Mit sem törődnek a pártszervezetek határozataival, a párttagok tömegei­nek véleményével. Ott, ahol ilyen, parttagsági könyvvel rendelkező bü­rokraták garázdálkodnak, sok visz- szássággal találkozunk. Hruscsov »elv­társnak az SZfCP XIX. kongresszu­sán elmondott szavai pontosan alkal. mázhatok a vállalat életére. Zoltán elvtárs a vállalat igazgatója valósáqgal rettegésben tartja a dolgozókat. Nemcsak munkatársai, vagy a szakszervezet, de még a pártszerve­zet javaslatait, bírálatát sem veszi fi­gyelembe. Önkényesen büntet, vesz fel, vagy távolít el dolgozókat. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a munkáskáder olyan ritka, mint a fehérholló. Annál több a vállalatnál a kulák, a volt nagykereskedő. Zol- lán elylárs hizelkedőkkel -vette ma­gát körül. Durván, gorombán beszél beosztottjaival, azokat a dolgozókat, akik hibáit igyekeznek* feltárni, elül­dözi a vállalattól. így tett például a hernádnémeti telephelyen dolgozó egyik elvtársnővel és másokkal. Előfordul, hogy a vállalatvezető ha­mis, szépítgelő jelentéssel igyekszik félrevezetni a felsőbb hatóságokat. A gabonanemüek víztartalma 28 száza­lékos volt. Az igazgató elvtárs ezt el­titkolta felettesei előtt s nem kórt tőlük segítségei a kiszárításhoz. En­nek az lett a következménye, hogy a malmokba több vagon búza romlottan érkezett meg. Emberi táplálkozásra nem lehetett felhasználni. A vállalat egyik dolgozója felhívta az igazgató figyelmét az állam, a dolgozó nép iránti e súlyos mulasztásra. A bírá­lat „eredménye“ az lett, hogy a dol­gozót a Terményforgalmi Központjá­ból kihelyezték az egyik telepre. A taggyűlésen a kommunisták éle­sen megbírálták a vállalatvezető elv­társat pártszerütlen viselkedéséért, a bírálat elfojtásáért. Zoltán elvtárs formálisan egyetlen szóval elismerte ugyan, hogy hibákat követett el, de nyomban ledorongolta a bírálókat, s a legkülönbözőbb „bűnöket“ igyeke­zett a fejükre olvasni, sőt .büntetése­ket helyezett kilátásba azért, hogy a bírálók ne merjenek többet szólni. A taggyűlésen nem mert felszólalni Draskóczi Béláné elvtárs sem, aki — bár minden szempontból megfelel — azért nem lett személyzeti felelős, mert bírálni merte a vezetőt. A taggyűlésen megbírálták Rozinka István elvtárs igazgatóhelyettest is, aki a vezető rossz példáját követve, ugyancsak durván, gorombán beszélt a dolgozókkal, Rozinka elvtárs azóta megváltoztatta magatartását, más ember leit. A dolgozók szeretik, szí­vesen hallgatnak rá. Ugyancsak ja­vított hibáján Bczercdi Sándor elv­társ főkönyvelő, akit szintén megbí­ráltak helytelen viselkedéséért. A kommunisták ugyanezt várták Zol­tán elvtárstól is, de csalódtak benne. Pár napig „csendben“ volt, de azután a bírálat megfogadása, a hibák kija­vítása helyett, üldözni kezdte azokat akik hibáit feltárták, A taggyűlés előtt az igazgató elv­társ Danyi Lajosnéról — aki üb. el­nök — úgy nyilatkozott, mint jó elv­társnőről. A taggyűlés után azonban — azért, mert Danyi elvtársnő élesen bírálta Zoltán elvtársat — feltűnően megváltozott a vállalatvezető Danyi elvtársnőröl alkotott véleménye. Először a Tapácsház-tér 9. szám alatti irodából áthelyezte Danyi elv­társnőt a 13. szám alatti irodába, hogy minél kevesebbet érintkezhes­sen a központ dolgozóival. Csodák- csodája, a taggyűlés óta „nem áll módjában“ Danyi elvtársnőt végle­gesíteni sem. Ez azonban még nem minden. Behívatta az irodába So­mos elvtárs párttitkárt és alaposan kifaggatta, mi a véleménye az elv­társnőről. Zoltán elvtárs kifejtette, hogy Danyi elvtársnőt nem tartja megfelelő üb. elnöknek, mert sok mindent meglát. A vállalatnál tapasztalható hiá­nyosságokra felhívta a figyelmet Vajda József, az ellenőri csoport ve­zetője is. Az igazgató ezekután nemtalálta megfelelőnek a csoport vezetésére, helyére olyan valakit ál­lított, akit a dolgozó nép vagyoná­nak tönkretevése miatt már bör­tönbüntetéssel sújtottak. Ilyen kö­rülmények között nem lehet csodál­kozni azon, hogy az elmúlt hetek­ben hat dolgozó jelentette be, nem bírja a vállalatvezető önkényural­mát, elhagyja a vállalatot. A Központi Vezetőség június 27 —28-i határozata újból pártmun­kánk előterébe állította a bírálatot, önbírálatot. A miskolci I. kerületi pártbizott­ság igen súlyos hibát követett el, amikor nem figyelt fel eléggé a dol­gozók bírálatára, nem vonta fele­lősségre Zoltán elvtársat kommunis­tához, vezetőhöz nem méltó maga­tartásáért. Vizsgálja meg a miskolci pártbizottság, miért nem hallgatta meg eddig a dolgozók véleményét és miért nem javított a hibákon az I. kerületi pártbizottság. Malenkov elvtárs útmutatása sze­rint „a bírálat és önbírálat jelsza­vának következetes érvényrejutta- tása erélyes harcot követel minden­ki ellen, aki akadályozza a bírálat kifejlődését., aki a bírálók üldözésé­re vetemedik és hajszát indít elle­nük a bírálat miatt. Azok a funk­cionáriusok, akik nem segítik elő a bírálat és önbírálat kibontakozását, fékezik haladásunkat, nem elég érettek, hogy vezetők lehessenek, s nem számíthatnak a párt bizal­mára“. Ideje, hogy a miskolci I. kerületi pártbizottság is megszívlelje ezeket a szavakat, s a legszigorúbban iele- lösségreyonja azokat, akik elfojtják a bírálatot, akik üldözik azokat az elvtársakat és dolgozókat, akik bát­ran feltárják a hibákat. Az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításához több és jobb szenet kérnek a bányászoktól a miskolci vasutasok Augusztus első vasárnapja után a miskolci vasutasok gyűlést tartottak, melyen értékes vállalások hangzot­tak el. — Közeledik az őszi csúcsforga­lom, mindannyiunknak kötelessége a szállítások gyors lebonyolításával szolgálni tervünk sikerét. Ezzel a gondolattal indultak harcba az őszi csúcsforgalom sikeréért a miskolci vasutasok. Most — már benne vannak a nagy harc tüzében. Reggelenkint hatalmas íiistfelhő borítja a rakodópályaudvar környékét s egymást. váltva a 424-es, meg a kisebb mozdonyok éles sípolással jönnek-mennek a rakodó­térre. Özönlik az áru az ország min­den részéből Borsodba, ugyanakkor megrakott vagonok ezrei indulnak naponta az ország erein, az acélsíne­ken a Dunántúlra, az Alföldre, a nagy építkezésekhez. Az őszi betakarítás nagyjában csaknem befejeződött s a terményt gyorsan kell továbbítani. Csak a szerencsi cukorgyárhoz többszáz va­gon cukorrépát kell naponta szállí­tani. A mezőkövesdi gabonaraktár­ban több mint 10.000 vagon ter­ményt lehet elraktározni, s nem múlik el nap, hogy egész vagonso- rok ne ontanának a raktár felvo­nóira aranyló búzát. A kormány programjának megfelelően jelentő­sen megjavult a gyümölcs- és zöld- ségellátás megyénk ipari városai­ban, Kecskemét környékéről ren­geteg zöldáru érkezik Miskolcra, innen pedig minden hajnalban kü­lön zöldségesvonat indul Ózdra. Mjképen tud.ia megoldani a meg- növekedett feladatokat a miskolci üzletigazgatóság, milyen módszerekkel harcolnak 9 miskolci vasutasok? Varga elvtárs, a politikai osztály munkatársa elmondta: valórayált- ják a Vasutas Nap alkalmával tett fogadalmakat. —r A legfontosabb a szállító vál­lalatokkal, gyárakkal, termelőszö­vetkezetekkel való kapcsolat elmé­lyítése. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogyha a diósgyőri, vagy ózdi gyár 50 üres vagont kér délelőtt 10 órára, akkor mi azt pontosan oda­állítjuk. A szállítók úgy segíthet­nek, ha a vállalt határidőre megtöl­tik a vagonokat. Természetesen más is kell ahhoz, tujyjy sikej'ÄSfio lehonvi-u»'*,-,!- v őszi csúcsforgalmat- A vasutasok — élükön a kiváló mozdonyvezetőkkel — azért harcolnak, hogy az 500 ki­lométeres mozgalom keretében mind hosszabb utat tegyenek meg naponta. Egerszegi Kálmán fömoz- donyvezetö, Póczos Mihály és Za- gyik Dezső fűtők a legeredménye­sebben küzdenek ebben a mozga­lomban. Halkóczi Gyula mozdony- vezető, Sőregi Lajos cs Heczel An­tal fűtők is nagyszerű eredménye­ket érnek el, a Miskolc—Hatvan közti útszakaszt már többször re­kordidő alatt tették meg 2000 ton­nás vonattal. A miskolci pályaudvarokról na­ponta 40—50 túlterhelt szerelvény indul ki a 2000 tonnás mozgalom keretében. Ez elősegíti a 20 száza­lékkal megnövekedett forgalom zökkenőmentes lebonyolítását. —- Varga Károly mozdonyvezető már többször bebizonyította, hogy 60 kilométeres sebességgel is lehet vinni a 2000 tonnás vonatot, s az ő példája nyomán mind merészebb terveket hajtanak végre a kiváló vasutasok. A miskolciak versenyben vannak az ország többi vasutasaival, most bontakozik ki igazán a ver­seny. Különösen azóla erősödött a verseny lendülete, mióta hirülvet- ték, hogy az 5UQ kilométeres moz­galomban résztvevők — természe­tesen a legjobbak — jelvényt kap­nak. Eddig 20 miskolci vasutast ter­jesztettek fel erre a kitüntetésre és most kerül sor a pénzjutalmak ki­osztására is. 14 millió forintot kap­nak az ország vasutasai és ebből a pénzből jócskán jut a miskolciak­nak is. Megérdemlik! -Olyan brigá­dokkal büszkélkedhetnek, mint Sárkány Pál kocsirendező brigádja, vagy Pecze János újító brigádja. A jelvényt és a jutalmat a legjobbak kapják és most nagy harc folyik az elsőbbségért. Simon József brigád­ja a kocsirendezők közül került él­re, a vonatkísérőknél Virágh József brigádja lett az első Miskolcon. A műszakiak minden erejüket megfe­szítve harcolnak a nagy forgalom lebonyolításáért. Silye László fő- menotirányító és Nagy Lajos me­netirányító, Barna Béla forgalmis­tával együtt méltán érdemelték kj az első helyezést a versenyben. 'Mindezek a tények mutatják, hogy jól küzdenek ezekben a hóna­pokban a miskolci vasutasok az őszi csúcsforgalom sikeréért. Októ­ber 6-án például minden eddiginél magasabb eredményt értek el a miskolci pályaudvaron. 33S0 kocsit raktak meg és indítottak útnak 24 óra alatt, ez 20 százalékkal több, mint az ed­digi csúcseredmény. Szép eredmények vannak a taka­rékosságban is. Vállalták, hogy az őszi csúcsforgalomban az év végéig 15 ezer tonna szenet takarítanak meg. Ezt csak úgy tudjuk elérni — mondják a vasutasok , ha a bá­nyászok nem azt a jelszót követik, hogy „minden követ megmozga­tunk" a terv teljesítése érdekében, hanem inkább minden szenet moz­gassanak meg és minél jobbminő­ségű szenet küldjenek. Bipolnak a hatalmas mozdonyok, zugnak a kerekek, s az elsuhanó vagorisorok azt hirdetik, hogy a miskolci vasutasok becsülettel helytállnak a munka frontján, mindent megtesznek a nagy csúcs- forgalom sikeres lebonvolításáe'rt. T. T. A Laniel-kormány a francia közvélemény nyomáséra intézkedésekre határozta el magái a Kelet-Nyugat közötti árucsere kiszélesítése érdekében Edgar paure francia pénzügymi­niszter és Bernard La fay államtitkár rendeletet írtak alá, amelynek értel­mében a jövőben a Szovjetunióba, a Kínai Népköztársaságba, a Német. De­mokratikus Köztársaságba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, valamint a keleteurópai népi demo­kratikus országokba irányuló francig kivitel ugyanolyan kedvezményekben Scvg «aÄni- » é­dollár-övezet országaibá ■ irányuló export. A francia lapok jelentése szerint a kormánynak ez az intézkedése alkal­mas arra, hogy kiszélesítse a kelet és nyugat közötti kereskedelem volu» ménét, noha a kormány amerikai nyomásra tovább is ragaszkodik a kelet felé irányuló export tekinteté­ben az úgynevezett „tilalmi lista“ fenntartásába*, (MTJ1 - ­A KORMÁNYPROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK TÉNYEI Nagy ütemben folyik a kazincbarcikai Békeváros lakónegyedeinek építése, hogy minél több család jusson kényelmes otthonhoz. ^ Nemcsak a városokban, a községekben is korszerűen fölszerelt áruházak épülnek. Ilyen a szikszói Földművesszövetkezeti Kisátuház, ahol a dolgozók egy helyen vásárolhatják meg a bö választékban rendelkezésre álló árucikkeket. 280 új házat építenek Tibolddarócon és Szomolyán A tibolddaróci barlanglakások — a Horthy-rendszcr gyászos örök­ségei — megyénk dolgozóit arra emlékeztették, hogyan tartotta mérhe­tetlen nyomorba a bűnös úri rendszer a dolgozó ncp millióit. A ti­bolddaróci hegyoldalban sötetlő barlanglakások a kizsákmányolók. a népnyuzók uralma korszakának sötét foltjaiként meredtek az egykori hatezerholdas földcsúr kastélyára, amely ma a nép tulajdona. Hogy milyen nyomorult sorsban éltek ezeknek a barlanglakásoknak lakói, arról szemléltető képet ad a „Magyar Jövő" alábbi címen meg­jelent újságcikke. TikáMitricM 168 IwUtlftkájbA» 1130 lélek lakik a U*prieuHr«bk életkfcrftijriajrek kMW---- ■■ »—. .— N«m« gM • WtlmZlakék kUfleptM^t«, tkU n„*«uu»4*«k *<lk Mwtih»« JN'tkáacf*« Vuli itwnM P<w*g«r UiMictM sjr>i tkosoM U|m ét •féoétátrl MagrarJövöMk • ktrfeagUfcifc HutmjrJaM rtwuKHc. U M J Iptih, I Ebből a cikkből az akkori rend aljas képmutatása tűnik elénk: azért nem telepítik ki a barlangla­kokat, mert azok „valósággal ra­gaszkodnak szűk odújukhoz". Ki hi­szi ezt el nekik? A cikkben a kö­vetkezőket írták: ..A legtöbb barlanglakás Tibold­darócon található, ahol 168 barlang- lakásban 1150 lélek lakik. Itt a bar­langlakások terméskőbe vágottak és messziről úgy néznek ki, mintha fecskefészkekkel volna tele a hegy oldala. A lakosság igen kis töredé­ke tart lovat és amelyiknek van ilyen, úgy az egy helyen lakik az állatokkal. A szobáknak kis abla­kaik vannak és alig lehet szó a szellőztetésről, úgyhogy idegen szá­mára elviselhetetlen fojtó bennük u levegő. A gyermekek iskolalátoga­tását a barlanglakás nem zavarja, habár fagyos téli időben valóságos istenkísértésnek látszik n le- és fel­járás. Mintha már a szervezetük idomult volna ehhez az élethez, amely emberöltők óta így folyik“. így mutatták be az akkori újsá­gok a nyomorúságot, azonban sem­mi intézkedés nem történt, hűgy ja­vítsanak valamit a barlanglakok helyzetén. Hasonló volt a helyzet Szomolyán is. A minisztertanács most határozatot hozott a szomolyai és tiboldda- róci barlanglakások felszámolására. Erre a célra 3 és fél millió forintot fordítanak, amely összegből Szomolyán 180. Tibolddarócon pedig 10« egészséges, tágas, világos családi lakóházat építenek. Az építkezést ok­tóber 15-én megkezdték. 200.000 vöröstéglát és előregyártón tetőszerke­zeteket szállítanak az építkezéshez. Minden lakásépíttetó, saját Ízlése szerint egy szoba, konyha és három mellékhelyiségből, vagy két szoba konyha és három mellékhelyiségből álló lakóházat építtethet. Az épí­tési költség egyszobás lakásnál 18.000, kétszobás lakásnál 34 000 forint. Ezt az összeget az építtető húsz év alatt fizetheti vissza. Ha azonban valaki 5 év alatt szándékszik az összeget visszaadni, úgy az állam a köl­csön 25 százalékát elengedi. Szomnlya és Tibohidaróc lakói nagy lelkesedéssel fogadták kormá­nyunk határozatát és az elmúlt tanácsülésen elhatározták, hogy mind­ezt az őszi mezőgazdasági munka idejében vájó elvérzésével és példa­mutató beadással viszonozzák. lij üzletházak Kazincbarcikán, Sajóbábonyhan és Rudabápyán A kazincbarcikai építkezéseknél november 7-ére egész sor yj üzlet­házat nyitnak meg. Az erőmutefepen élelmiszer és ruhaház nyílt. Tej- é? kenyérbolt is nyílik az erőműtelep­nél. A városban egy nagy élelmiszer- bolt és egy nagy húsbalt nyilik no­vember 7-ére Sajóbábony lakótelepénél három egész modern, új ijzlet nyilik: egy élelmiszer, egy húsbolt és egy ruhá­zati áruház. Ruclabányán most építettek újjá egy nagy üzletet, amelynek forgal­ma régiéhez viszonyítva máris több mint kétszeres. így a rudabánysiak- ngk már nem kell Miskolcra menni e&yes cikkekért i

Next

/
Oldalképek
Tartalom