Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-11 / 239. szám
ÉSZAKMA GY ARORSZÁG 5 SZÁNTANI, VETNI! Ezekben a napokban egész évi munkánk gyümölcsének betakarítása és a jövő évi gazdag termés biztosítása érdekében minden úrát és percet ki kell használni a szántás, vetés és betakarítás meggyorsítására. Saját magát károsítja meg az a dolgozó paraszt, ak} nem igyekszik minden erejével azon, hogy őszi árpája, rozsa, búzája és egyéb őszi vetésű növényei a földben legyenek, burgonyája, kukoricája és napraforgója pedig a kamrába kerüljön. A minisztertanács határozata részletesen szabályozza az őszi munkák végzését. Minden tennivalót előír, minden kérdésre útmutatást ad. óriási segítséget jelent oz, — annál nagyobb hiba, hogy az őszi munkák nem haladnak úgy, amint azt a kedvező időjárás és az idő előrehaladottsága megkívánja. Az őszi árpa vetési határideje szeptember 30-án lejárt. A rozs vetési határideje október 10. — El kell vetni október 31-ig a búzát is. Egyes járásokban, így a mezőkövesdi és az edelényi, sátoraljaújhelyi és putnoki járásokban nagyon alaposan rá kell kapcsolni a munkára, hogy mielőbb pótol ják a mulasztást, behozzák a lemaradást. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának értékelése szerint a járások közötti sorrend az őszi munkák végzésében a következő: VETŐSZANTASŐSZIARPA ROZSVETÉSBÚZAVETÉSBAN: VETÉSBEN: BEN: sárospataki BEN: 1. sárospataki encsi encsi 2. sátoraljaújhelyi a lka ujszár. tói encsi sárospataki 3. encsi sárospataki abaujszántói abaujszártói 4. abaujszántói sátoraljaújhelyi ricsei sátoraljaújhelyi 5. mezőcsáti mezőcsáti mezőcsáti szerencsi 6- ricsei szikszói szerencsi edelényi 7. szerencsi miskolci edelényi mezőcsáti 8. miskolci putnoki miskolci ricsei 9. edeléiiyi szerencsi szikszói ózdi 10. szikszói ricsei mezőkövesdi putnoki 11. mezőkövesdi edelényi ózdi miskolci 12- putnoki Miskolc város putnoki mezőkövesdi 13. Miskolc város ózdi saújhelyi járás Miskolc város szikszói járá9 14. ózdi járás. mezőkövesdi járás. Miskolc város Gyorsítsák meg; us őszi munka ütemét Sajószentpéter dolgozó parasztjai Sajószentpéteren súlyos lemaradás van az őszi szántás-vetésben. Ennek oka, hogy sem a tanács, sem a mezőgazdasági állandó bizottság nem harcol következetesen az őszi mező- gazdasági munkák meggyorsításáért. A mezőgazdasági állandó bizottság feladata, hogy rendszeresen megtárgyalja és megszervezze a soron- lévő munkák elvégzését. Ez azonban nem történt meg. Az állandó bizottság tagjai nem magyarázzák meg a dolgozó társaiknak, hogy minden késés a jövő évi bő termést veszélyezteti. Mulasztást követ el a községi tanács elnöke is, mert nem irányítja a mezőgazdasági állandó bizottság és a dülőfelelősök munkáját, nem számoltatja be őket arról hogy mit végeznek. Ritkán hívja ösz- sze értekezletre a bizottság tagjait. Bár a napraforgó, burgonya és kukorica betakarítását már befejezték, nagy a lemaradás a szántás, vetés és a trágyakihordás terén. 1100 holdból csak 300 holdat szántottak fel. Az egyénileg dolgozó parasztok földjén mindössze 200 hold őszi vetés van. Trágyakihordást az előírt 700 hold helyett mindössze 150 holdon végeztek. Komoly lemaradás tapasztalható az I-es típusú termelőszövetkezeti csoport tagjainál is. Nem használják ki a kedvező időjárást, amely rendkívül alkalmas a korai szántás-vetés elvégzésére. Helyette a kukorica- és napraforgószárakat szállítják s ezzel az igaerőt elvonják a fontosabb munkáktól. Vannak azonban a községben olyan kötelességtudó, élenjáró gazdák is mint Helgert Pál és Buczkó Miklós 3 holdas dolgozó parasztok, akik az ősziárpa, búza, rozs vetését már befejezték. Példamutató munkát végez a III-as típusú Kossuth termelőcsoport tagsága is. Határidőre elvetette az őszi árpát, az őszitakarmánykeveréket és a rozsot, öszibúza vetésüket azonban csak 40 százalékra tudták teljesíteni, mert a gépállomás hanyagságából a vetőgép nem állt rendelkezésükre. Gyors ütemben folyik a szövetkezetben a betakarítási munka is. • • ■ A jó példákon okulva, gyorsítsák meg az őszi szántás-vetési munkálatokat az egész község dolgozói. Heti teendők a mezőgazdaságban ..A kukoricaszár szeptemberben széna, októberben szalma, novemberben trágya“ — tartja a közmondás. Saját érdeke tehát mindenkinek, hogy a kukoricaszárat „szénaként“ takarítsa be — silózással értékesítse. A kukoricacső letörése után a szárat nem hagyjuk lábon —, hanem azzal egyidejűleg vágjuk le. A szárvágástól számított két-három napon belül végezzük el a silózást is. Silózáshoz a kukoricaszár mellett gyomnövényeket, konyhakerti egyéb hulladékanyagot is felhasználhatunk. A kukoricaszárat ne hagyjuk megszáradni, hanem gondosan silózva tároljuk télire! A szőlőnek nincs utóérésre szüksége, tehát teljes érés idején szedjük. A nedves szőlő könnyen rothad, ezért mindig száraz időben szüreteljünk. A fürtöket óvatosan fogjuk meg és vigyázzunk a bogyók hamvára. A rothadt, repedt és sérült fürtöket már a szedésnél rakjuk külön. Naponta csak annyi szőlőt szedjünk, amennyit fel tudunk dolgozni. A fehér és kék húsú szőlőket rakjuk külön. Szedőedényeket tartsuk tisztán. Az étkezésre szánt szőlőt rugóskocsin vagy egyéb, •viszonylag rázkodásmentes járműn szállítjuk. A szőlő alá soha ne rakjunk szőlő- levelet, mert könnyen fonnyad és rothad. Általában a szőlő szedésnél már gondoljunk arra, hogy jó bor csak jó szőlőből lesz. Legeltessük állatainkat ameddig csak lehet. Ezzel biztosítjuk a bőséges zöld-takarmányozást és a természetszerű tartást. Réteken, legelőkön, utak és árokpartok mentén még nagyobb mennyiségű fű található. Addig, amíg az állatoknak a táplálék így biztosítva van, ne nyúljunk a téli tartalékhoz. Csak azokon a helyeken ne legeltessünk, ahol a talaj vizenyős. A késő őszi legeltetés mellett ne feledkezzünk meg a rétek, legelők ápolásáról sem. A gyomnövényeket, bokrokat távolítsuk el. A talajegyenetlenségeket, vakondtúrásokat simítsuk el és telepítsünk gyeptéglákat a helyükre, a talajerő lÉesaapóíUnáhae készítsük el a kora* 0 mezönyárádi Uj élet tsz már befejezte az ttszi vetést Mezőnyárádon jó ütemben halad az őszi munka. Az Uj Élet termelőszövetkezeti csoport nemcsak a betakarítási munkában jár az élen, hanem már a vetést is befejezte. A napokban versenyre hívta ki a megye termelőszövetkezeteit. Vállalta, hogy október 15-re befejezi az őszi mélyszántást is. Az egész vetést kereszt- sorosán végezték. Az Uj Élet termelőszövetkezeti csoport nyomába halad a két I-es típusú termelőcsoport is. A Haladás 325 holdon gazdálkodik. Jó termése volt ezévben is, de jövőre még többet akarnak a csoport tagjai. A betakarítási munkát már a kukorica- és napraforgószár behordásával együtt elvégezték. Vetószántást 80 holdon, vetést 60 holdon végeztek már. Élenjár a munkában Kiss Sándor 8 holdas, Szegedi István 6 holdas, Kiss István 15 holdas I-es típusú termelőszövetkezeti csoporttag. A Haladás termelőcsoport tagjai lendületes munkával végzik a trágyakihordást. Ezideig 46 holdon végeztek trágyázást és 60 holdon őszi mélyszántást. Az egyes típusú Béke-csoport 70 hold vetőszántást és 40 hold vetést végzett eddig, rövidesen megkezdi az őszi mélyszántást. Vállalta, hogy az élenjárók példáját követve meggyorsítja a vetés ütemét. Segítsék jobban a mezőgazdasági állandó bizottságok az őszi munkák gyors befejezését Az őszi mezőgazdasági munkák sikere azon múlik, hogy mennyire tudják mozgósítani tanácsaink a dolgozó parasztokat, mennyire tudják szervezetté tenni a munkát. Ennek a nagy feladatnak a. végrehajtásában községi tanácsainknak nagy segítséget jelent a jól működő mezőgazdasági állandó bizottság. Hogy az állandó bizottságok jól működjenek, szükséges, hogy a községi tanács vezetői is segítsék az állandó bizottság munkáját. A. fontos rendeleteket és utasításokat közöljék minden esetben az állandó bizottság tagjaival. Tegyék lehetővé, hogy Idejében megismerjék, — a soron lévő mezőgazdasági feladatokat, s aktivan bekapcsolódhassanak a munkák irányításába és végrehajtásába. Gondoskodni kell arról, hogy a mezőgazdasági állandó bizottságnak olyan aktívahálózata legyen, mely a község egész területét átfogja. Ez lehetővé teszi, hogy az aktívák minden dolgozó paraszttal személyesen tudjanak foglalkozni. Nagyon jó példa erre Fancsal község mezőgazdasági állandó bizottság munkája. Elnöke Sztodola Márton. A bizottság kéthetenként megtartja az ülését, amelyen a tagok beszámolnak a végzett munkáról. Minden egyes tagnak megvan a maga körzete és a megfelelő számú aktívája. Ezek segítségével idejében mozgósítani tudják a dolgozó parasztokat. Már a múlt évben is szép eredményeket értek el ezzel a módszerrel, október 6-ra már befejezték a vetést. Olyan termésük volt, hogy párját ritkítja. „Egy mázsa búzát vetettem, 16 mázsát arattam egy holdról“ — dicsekedett nem is egy gazda. A községben az ősziárpa vetést már régen befejezték, a rozsvetés is már szépen zöldül, a búza vetésével pedig 75 százalékra állnak. Ez is azt mutatja, hogy ahol jól dolgozik az állandó bizottság, meglátszik az eredmény is. A községi tanácsok vezetői támaszkodjanak bátrabban az állandó bizottság munkájára. Ne csak az adatgyűjtésre használják fel, hanem tegyék felelőssé a rájukbizott munkáért. Vegyék alaposan számba a határszemléken, hol mutatkozik még lemaradás. Fogjanak össze közös erővel és jó népnevelő munkával mozgósítsák a dolgozó parasztokat. A tanácstagok, a falu kommunistái járjanak élen a munkában, legyenek példamutatók a kölcsönös segítségnyújtásban, ök legyenek az elsők a munkák végzésében és minden erővel harcoljanak, hogy ne legyen a községben egyetlen olyan fogat sem, amely ne mező- gazdasági munkát végezne. Pártunk és kormányunk messzemenő intézkedéseket tett a parasztság jólétének növelése érdekében. Tettekkel segítette a parasztság anyagi jólétének növelését. Most a falu dolgozóin a sor, hogy az őszi szántás-vetési és betakarítási munkákat sikerre vigye, biztosítsa egész dolgozó népünk jövőévi kenyerét. Hogyan segítik a tanácsok az iskola munkáját? poszttrágyát és a hígított trágyalevet. Amíg legeltetünk, ne trágyázzunk! \ iiHiiiiiiiiiiinmniiimiiiiiHiimiiiinniiimiimininintimiiiiiniiHiini«HniiiiiimniiiiMiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiititiiiiiiiHHtmininiinniiiiniiinnmtiinHniiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiuHiiiiiiH!iiiiiiiuMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiim Tanácsaink nyomban megalakulásuk után nagy feladatok elé kerültek. Többek között fel kellett szá- molniok a Hort'ny-rendszer iskolapolitikáját. A miskolci tanács egyik legégetőbb problémája volt az általános iskolák zavartalan fejlődésének biztosítása. A Horthy-rendszerben az elemi és polgári iskolákat a város központjában állították fel, a külterületeken alig volt iskola. A legelső sürgős feladat tehát az volt, hogy ellássák általános iskolákkal a város minden területét. Ezideig a József Attila utcán és a Sztálin úton épült új iskola, de még ezek is csak kis mértékben enyhítik városunk általános iskoláinak túlzsúfoltságát. Helyi tanácsaink helytelenül cselekedtek, amikor a belterületi általános isko„Lvett már édesapám elég keserű kenyeret, minek enné tovább, ha gondtalanul élhet a termelőcsoportban EZEN AZ UTÓN MENJEN EGYENESEN lelkecs- kém és ha kiért a faluból, nézzen mindjárt balra. Három hatalmas épületet lát majd, az a sertéstelep. Nincs annak Kövesden párja. Tavaly építették a Petőfi termelőszövetkezet tagjai, pedig akkor az aszály miatt náluk sem volt valami rózsás a helyzet. Úgy mondják — teszi hozzá az öreg matyónéni —, az állam segítette őket. Valóban szépek, korszerűek a sertéstelep épületei, nem hiába büszkék rá a tsz tagjai. Faragó Andrást, a telep vezetőjét a szép tiszta előkészítőben találjuk. — Az ellenség azt hiresztelte — mondjuk —, hogy a sok nehézséggel nem tudnak megbirkózni a csoport tagjai. — Hogy mi nem tudjuk leküzdeni a problémákat? — Ki mondta? — Ütöm le nyomban a derekát ezzel a villanyéllel — frottyant fel Faragó elvtárs megjegyzésünkre. — Mit gondolnak azok a „valakik“’, hogy a több mint félmillió értékű vagyonúnkat elherdáljuk? — Tévednek, akik ezeket az aljas híreket terjesztik, hiszen mindenki láthatja, napról-napra gyarap- szunk. A közös vagyon és a tagság létszáma is egyre nő. Az elmúlt héten két egyénileg dolgozó paraszt kérte felvételét. Farkas Gáspár — az egyik új tag — szombat óta már itt dolgozik a telepen. — Hát akkor megkeressük és megkérdezzük mindjárt őt, mi vezette arra, hogy a csoportba lépjen? — te Gáspár, mindent úgy mondjál el, ahogy volt. Nem akarlak megszólni, de te magad is jó) tudod, hogy amíg egyénileg gazdálkodtál, sokszor früstököltél szűz kenyeret., meg paprikát, amikor még nekünk a tavalyi szalonnából futotta. — így van, igazad van — mondja Farkas Gáspár. — Bolond voltam, hogy eddig vártam, mert másra hallgattam. — Az asszony saját kevés földünkön dolgozott, én pedig napszámba jártam, sokat dolgoztam, mégis nehezen éltünk. Tavaly ősszel ilyentájt csak néztük egymást, hiába dolgoztunk szorgalmasan egész nyáron, mégis üres volt a kamránk. Én is, az asszony is beláttuk, hogy ha gyarapodni akarunk, a helyes útra, a közös gazdálkodás útjára kell lépnünk. — A csoport tagjainak bizony nem üres a kamrája — szól közbe Faragó elvtárs. — Én egymagám 9 mázsa búzát, 2 mázsa árpát, cukrot, borsót, lencsét, kukoricát, burgonyát és 4 ezer forint készpénzt kaptam. Mindebből már nem kell kiadnom semmit. A háztáji gazdaságban 20 mázsa kukoricám termett. Hízóba is fogtam egy 2 éves ártánt. Most kapok mellé egy másikat, mert a csoport gondoskodik tagjairól, azoknak jólétéről. Minden tag munkaegysége arányában kisebb, vagy nagyobb hízónak valót kap. MÉG CSAK AZT AKAROM MONDANI m> szól ismét Farkas Gáspár —, láttam, hogy élnek a csoportban, s éppen ezért még a nyár derekán elhatároztam, amint lehet, közibétek állok. Amikor erről volt szó a családban, éppen otthon volt a fiam, aki Dunántúlon dolgozik az egyik villanyszerelő vállalatnál. Helyénvalónak találta elhatározásomat, s azt mondotta: „Evett már édesapám elég keserű kenyeret, minek enné tovább, ha gondtalanul élhet a termelő- csoportban'“. — Amikor a fiam beszélt, keserves emlékek ébredtek bennem. Arra gondoltam, hogy amikor még kommencióba jártunk, az elmúlt, átkos rendszer idején, 8—9 hónapig is távol voltam a családtól. Az uraság — ahol éppen arattunk — szállásul gyakran disznóólát jelölt ki, ahol előző nap még sertések voltak. Másfél métermázsa trágyát hánytunk ki az ólból, aztán szalmát raktunk bele és azon aludtunk. Talán mondanom sem kell, hogy reggelre mindenünk átázott a trágyalétől. — Látástól vakulásig dolgoztunk, s amikor kiosztották a korrímenciót, malomsöpredéket kaptunk. Ebbő' sütött a feleségem kenyeret, s bizony a héjából kifordult a bele. FARKAS GÁSPÁR ELGONDOLKOZIK, valahova a távolba néz, talán a jövőt kutatja, s szinte rágja a szavakat, amikor ismét megszólal: — Még csak azt akarom mondani, hogy otthon vezetékes rádióm van. A minap hallottam, hogy a termelőcsoportokat ezután még jobban segíti kormányunk. Úgy döntöttem: nem lépek ki a csoportból, csak ha meghalok. — No, akkor meg már nem mész, hanem visznek — évődik Faragó. — Te Jóska, úgy hallom, hazahozták Juhászt a kórházból, menjetek, vigyetek neki egy kis friss mustot, meg szőlőt a csoport nevében — adja ki a rendelkezést Pető János, a Petőfi elnöke. Juhász József most került haza a kórházból — magyarázza az elnök. — Egy család vagyunk, hát mindenkiről gondoskodnunk kell, ugyanúgy, ahogy az állam gondoskodik rólunk. Ezt a gondoskodást látják a község még egyénileg dolgozó parasztjai s ezért kérik egyre többen felvételüket a csoportba. A napokban hatan jelentkeztek. Pető elvtárs elnök elmondja még, hogy most jól megnézik, kit vesznek fel, mert a csoportot erősíteni kell és csak a dolgozókra van szükség. A BESZÉLGETÉS SORÁN KITŰNIK, hogy a Petőfi tsz-nek ebben az évben 200 ezer forinttal növekedett a közös vagyona. Aki becsületesen dolgozott egész évben, gazdagon részesedett. Most az őszi munkák idején, a jövő évi gazdag termés megalapozásánál úgy igyekszik a tagság, hogy az elkövetkezendő esztendőben még szebb eredményeket érjenek el. VNÉ, Iákat más iskolatípusoknak enged-? ték át (MTH, bányásztechnikum), így álott elő az a sajátos eset, hogy a Vörösmarty utcai iskolában ma már három turnusban folyik a tanulás és a többi iskolák is túlzsúfoltak. Másrészt szép eredményként könyvelhető el, hogy a városi tanács az ötéves terv keretében kormányunk támogatásával az iskolák és óvodák mellett napközi otthonokat létesített. Megállapítható, hogy a napközi otthonba járó iskolásgyermekek tanulmányi eredménye javult az elmúlt évben is. Ezen a téren most már az a feladat, hogy szaporítsák a napközi otthonokat, megfelelő helyiséget bocsássanak rendelkezésre. Ugyancsak szép eredményeket ért el a tanács az analfabétizmus elleni küzdelemben is. Ma már analfabéta tanfolyamokat nem is nagyon lehet kezdeni, mert nincsen ezekre jelentkező. Jó munkát végzett a tanács állandó bizottsága a szakérettségire jelentkezők beszervezésénél. Nagy segítséget nyújtott a szülői munkaközösségek megszervezésénél is. A szülői munkaközösségek a nevelők értékes segítőtársaivá váltak. A városi tanács munkájának hiányossága azonban, hogy nem tudott kellő eréllyel harcolni újabb iskolai építmények létrehozásáért, azért, hogy az ország második legnagyobb városában ne legyenek 50—60 főből álló tanulócsoportok egy-egy nevelő vezetése alatt. Még mindig nem tudták elérni, hogy megszüntessék » tanév elején a nevelők tömeges áthelyezését. Tanácsunk segítségével az úttörőmozgalom is megerősödött. A nyár folyamán .csaknem minden miskolci általános iskola úttörőcsapata — a szülői munkaközösségek segítségével — táborozáson vett részt. Kár, hogy a tanács táborozás céljára nem tudta a tapolcai és hámori iskolákat biztosítani a miskolci tanulók részére. A hibák ellenére tanácsunk jól segítette az iskolák munkáját és további támogatásával meg tudjuk valósítani a szocialista iskolapolitika célkitűzéseit, Gergely László pedagógus. A magyar rádió vasárnap délután 15.30 órai kezdettel a Kossuth-adón helyszíni közvetítést ad Becsből az Ausztria— Magyarország nemzetek közötti válogatott labdarúgó mérkőzés mindkét félidejéről. Beszél Szepesi György. Vasárnap este 21.30 órakor ugyancsak a Kossuth-adón megismétlésre kerülnek a bécsi mérkőzés érdekesebb részletei, majd helyszíni közvetítés lesz a Népstadionból a Magyarország B.—Ausztria B. válogatott mérkőzésről, amelyet a többi válogatott találkozó beszámolója követ. (MTI*
