Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-07 / 235. szám

« ok*a>er 7. ÉS^JCŰAGrABOBSZÁG 3 GONDOSKODÁS A DOLGOZOKROL Épül, szépül Miskolc. Az ötéves terv alkotása a selyemréti lakótelep. Szép, tágas, világos fürdőszobás laká- *-■ sok biztosítják a dolgozók kényelmét. , f (Erdőin felvétele.) Melegen süt a nap. Komló fö­lött sárgul ..17, erdő. Békés, csendes őszi délelőtt. A távolban jól látni a Sajó völgyét, az épülő berentei erőmű beiton- vázait. A csendet váratlanul motorok zúgása tölti meg. A bokros domboldalon furcsa karaván, — a meredek kaptató­kon lánctalpas traktorok kapaszkodnak felfelé. Panaszos recsegéssel dőlnek a földre az erdő fái. . . A lánctalpas traktorok keskeny ös­vényt hasítanak az erdőben cs a traktor nyomában hatalmas autók —. egy, kettő, három. Erőlködnek a motorok. .. lassan kúsznak előre az autók. A zajra a vaddisznók mérges röhögés­sel húzódnak a sűrűbe. A hegyre tarló autókon hatalmas acélvázak. Épül a szállító kötélpálya, amely Kondó—Harica bányáinak szenét szál­lítja majd a berentei hőkombinát kazán­jaiba. Járatlan utakon, meredek hegy­oldalakra kapaszkodva mennek a teher­autók, hogy utat törjenek a sűrű renge­tegben, utat törjenek a szénnek és a villanyfénynek... 1953 illliUS 1-én három 10 tonnás teherautó érkezptt Berentére. A kocsik­nak és a szállító brigádoknak az a fel­adat jutott, hogy még a tél beállta előtt az összeszerelt hat-nyolc tonnás vastar­tókat, — járatlan utakon a ..pályára“ szállítsák­Az emberekben először elakadt a szó. A Sajóparton álltak és az előttük emel­kedő hegyeket nézték... 18 kilométer bosszú kötélpálya erdők között? Hegyen- völgyön? IleJyenkint háromszáz méter les« a szintkülönbség. .. vigasztalta a gép­kocsivezetőket tréfálkozva Fellegi elv­társ, a szállítás vezetője. ís Távolról szép a hegy... s amikor magasba kapaszkodik az ember, s végig néz a zúgó erdőkön, úgy érzi: legyőzte a természetet. Ahova ,a lőcsős parasztszekér nem jut el. . . oda kell érniök a hatalmas autók­nak. Szakadékok szélén, kúszva előre tíz- méteres vasoszlopot szerelni? Nehéz, nagyon nehéz! — Mit csináljunk fiúk? — kérdezte a brigád első értekezletén Kovács Laci bácsi ötven egyéves, autóvezető, a szállí­tási brigádtól . . . Bozóki Bandi bácsi alacsony, ráncos arcú ember — a ráncok mintha örökké mosolyognának szájaszélén: — Megcsináljuk?-----Meg­— No, fiúk kezet rá. Imiét nem szö­kik el szégyenszemre senki. A kézfogás után elkezdődött a hősi küzdelem. Major Mihály, a brigád vezetője mesélne róla... De mit is me. séljen? Hogy nehéz? 01 yan természetes ez. Háztetőknél meredekebbeni visz az út. . . Üt,? — talán ember se járt még erre . .. nem út az, csak traktor szán­totta csapás. Gyökerestől kitépett fák, sárba tiport cserjék ... és • . .? A brigád a hegyre húzza az ötméteres gerendát. Mélyen a földbe ássák cs a gerendához köti Kovács Laci bácsi a csörlő’ kötelet. Nehezen dohog a motor, mint feszített húr zeng a vastag drót­kötél. — Megállj — mi lesz a másik két autóval... ... és a brigádveziető utasítására elő­kerülnek a kötelek, egymás után kötik a három autót •. . Major Ferenc a meredeken áll. — Figyelem — kiált teli szájjal —1 most! — A három sofőr gázt ad — 24 henger­ben robban a gázkeverék. . , . csikorog a csörlő, szaporán pereg­nek a kerekek és lassan kúszik a ház­tetőnél meredekebb gödrös hegyoldalon egyre feljebb a bárom autó... és az autókon az ormótlan vasvázak. A kijelölt helyig, ahová az oszlopot vinni kell, háromszáz méter a táv. Dél­előtt 10 órakor, indultak és áldozott nyugaton a nap mire odáig értek. S mire alkonyodik a Bükk felett, a fák között helyükön hevernek az oszlopok. A kis tisztás szélén szekerek, piros teherautók és a tisztáson tábortűz lobog­Perih Jóska vidáman fordítja a nyár­sat, s mintha gyaloglás mán ért volna ide — izzadó homlokát törli. I-assan esteledik . .. bárom oszlopot vittek ma is ... Mi történt a berentei hegyek között? Semmi különös. Holnap eggyel többet viszünk, mert két hónappal előbb akarjuk befejezni a szállítást. Két hó­nappal előbb, hogy előbb jusson szán az erőmű kazánjaiba, hogy előbb gyul­ladjon fény a sajóparti cs tisztántúli falvakban­SZAMOS RUDOLF Virágzó közös gazdaság — jómódú parasztság A Pozsony—Komárom közti or­szágút Calovo járásban kétfelé oszt­ja a közel 1000 lakost számláló Ton községet. Ez a falu nemcsak arról nevezetes, hogy minden egyes dol­gozó paraszt tagja a termelőszövet­kezetnek, hanem’ idei kiváló termés- eredményeiről is. Az aratást és a cséplést ez a község fejezte be első­nek Csehszlovákiában. Keresztsoros vetéssel vetették el az ősziárpát és egy hektárról átlagban 42 mázsát takarítottak be. Egy több mint 70 hektáros táblán 37 mázsa magot fi­zetett a búza hektáronkint. A toniak elsők voltak a gabonabeadásban is. Vállalták hogy 7 vagon gabonát ad­nak be terven felül. Ezt a példamu­tató felajánlásukat 3 vagon búzával, 3 és fél vagon rozzsal és 631 mázsa árpával túlteljesítették. ,,Minden évben két hízót vágok“ — Valaha boldog voltam, ha föl­deimen 12 mázsa gabona termett hektáronkint — mondja Fi tus elv­társ elgondolkodva. — Akkoriban nemcsak az én tenyerem lett kér­ges, de családom többi tagja is alig győzte a keserves munkát. Ilyen tapasztalatai vannak Jan Skorecnek, a termelőszövetkezet egyik állatgondozójának is. — Feleségem 10 évvel ezelőtt halt meg. A felszabadulásig keservesen tudtam csak 6 gyermekem számára előteremteni a kenyeret. Azóta egy­re javul életünk. Jól élnek a termelőszövetkezet többi tagjai is. Ha bármelyikhez el­látogat az ember, télen-nyáron sza­lonnával, kolbásszal és egyéb jó falatokkal kinálgatják. Antal Anna fejőnő idén például 5 sertést hizlal. — Én minden évben két hízót vá­gok — mondja. — Többet is vághat­nék, de a két hízó fedezi családom szükségleteit. A kulákok aknamunkája Á toni termelőszövetkezeti tagok hem várták tétlenül a sültgalambot. Bök nehézséggel kellett megküzde- hiölt. Toriban már 1947-ben létesítet­tek traktorállomást. 1949-ben alakult Ineg a termelőszövetkezet és azóta kemény harcot kellett vivniok az. ellenséges elemekkel. így például befurakodott a fiatal termelőszövet­kezetbe egy Frend nevezetű kulák, aki azelőtt malomtulajdonos volt és 60 hektár földön gazdálkodott. Frend egymás ellen uszította a magyar és szlovák anyanyelvű becsületes dol­gozó parasztokat. A sovinizmus fegy­verét akarta felhasználni arra, hogy a zavaros vízben halászhasson. Ami­kor üzletről volt szó, egyformán al­jasan bánt el a magyar és a szlovák anyanyelvű dolgozókkal. Mindenki­nek uzsoraáron adta el a lisztet és akár magyar, akár szlovák dolgozott neki, mindegyiket egyformán be- csapta. Még sokáig garázdálkodtak volna Ton községben a kulákok, ha nincs a faluban erős kommunista pártszer­vezet. A párt irányításával a szlo­vák és a magyar dolgozó parasztok vállvetve építik boldog jövőjüket. A párt kinyitotta a falusiak szemét s így az osztályellenséget sikerült ha­marosan ártalmatlanná tenni. „Amennyit csak tudsz, silózz!“ A toni termelőszövetkezeti tagok egy pillanatig sem ülnek iétlenül. Jelmondatuk most: „Amennyit csak tudsz, silózz!“ Idén télen csaknem 5000 köbméter siló áll majd rendel­kezésükre. Jelenlegi állatállomá­nyuk szükségleteinek fedezésére mindössze 1800 métermázsa szüksé­ges, azonban tervbe vették, hogy 50 százalékkal növelik állatállományu­kat. A toniak meggyőződtek róla, hogy a siker „titka" a munka jó megszer­vezésében rejlik. Ezen a téren is pél­dát mutatnak. A legnagyobb érdeme­ket Gáspár József termelőszövetke­zeti elnök szerezte, aki szíwel-léiejc- kél vezeti termelőszövetkezetet. A toni termelőszövetkezet ered­ményeivel párhuzamosan emelkedik a tagok életszínvonala. Tonban a háborúelőtti 50 év alatt mindössze 10 viskót építettek. Az utóbbi 3 évben 25 ragyogó falusi házat, hatal­mas istállókat, baromfiólakat, ha­talmas szárítót, stb. építettek. A dolgozók nem egész 3 év alatt 150 rádiókészüléket vásároltak. Naponta átlag több mint 250 folyóiratot kéz­besít a postás a toni termelőszövet­kezeti tagoknak. Ma már mozijuk és ragyogó kultúrházuk is van. — Milyen más volt az élet fiatal­koromban — mondja Somogyi János 75 éves termelőszövetkezeti tag, aki legénykorában Nándor földbirtokos­nál dolgozott látástól-vakulásig. — Feleségem és gyermekeim váltig mondogatják, hogy ne menjek ki a földekre, hiszen eleget dolgoztam életemben. De én boldogan járom a határt, mert most öröm a munka. Jól esik látni vidám aVcokat. Ma a toni termelőszövetkezetben már nincsenek Frendek és hozzá ha­sonló ellenségek; ma már nincs kü­lönbség a magyar és a szlovák anya­nyelvű dolgozó parasztok közt. Va­lamennyit összeköti a közös munka, a közöá boldog jövő. A Társadalmi- és Termsszelliídontáiiyi Ismeretterjesztő lérsnlat megyei szervezetének megalakulása előtt A szocialista építés előttünk álló és egyre fokozódó feladatai fontos köte­lességünkké teszik dolgozó népünk kultúrájának és tudományos tájéko­zottságának az eddiginél nagyobb arányú fejlesztését. Szükséges, hogy a kultúra és tudomány szellemi fegy­vereit dolgozóink jól használják a klerikális reakció által terjesztett ba­bonák és az imperialisták politikai propagandája elleni harcban. A fel- szabadulás óta eltelt évek tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy ha meg akarjuk gyorsítani a szocializmus építésének ütemét, akkor ki kell szé­lesítenünk a tudományos ismeretek terjesztését. A műveltség kiszélesíté­sére nemcsak azoknak a dolgozók­nak van szükségük, akik a régi rend­szer bűnei miatt eddig nem juthat­tak kellő ismeretekhez, hanem az olyan értelmiségi dolgozóknak is, akiket az idealizmus szűk korlátái zártak el a tudomány marxista szem­léletétől. A Szovjetunió tapasztalatai nyo­mán a magyar értelmiség vezetői be­látták, hogy ennek a hatalmas fel­adatnak megoldását nem lehet tel­jesen az állami oktatásra biznl, ha­nem olyan széles társadalmi meg­mozdulásra van szükség, amelyben az értelmiségi dolgozók vállalják a korszerű tudomány népszerűsítésé­nek. feladatát. Ez a felismerés hívta életre ezév februárjában Budapesten azt az értelmiségi ankétot, amelyen az ország többszáz kiváló értelmiségi dolgozója — köztük Kossuth-díjas akadémikusok, írók, művészek, pe­dagógusok, orvosok — javasolta a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat létrehozá­sát és felhívta a magyar értelmiséget a társulat munkájának támogatására. A felhívás eredménnyel járt, mert ezév májusában megalakult a társu­lat országos központja s azóta folya­matosan életre hívja megyei szerve­zeteit is. így alakul meg október fo­lyamán Borsodban is a társulat me­gyei szervezete. Az új társulat megalakulásának küszöbén szükséges felmérnünk a megye területén eddig végzett isme­retterjesztő munka eredményeit, fo­gyatékosságait és felvázolnunk az el­következő idők ilyen irányú felada­tait. A felszabadulás óta megyénk­ben végzett ismeretterjesztő munka sem mennyiségi, sem minőségi tekin­tetben nem érte el a kívánt ered­ményt. Egyrészt azért, mert az eddig működő irodalmi, történelmi és ter­mészettudományi társulatok egymás­tól elszigetelve működtek, másrészt, mert az említett szervek nem tudták előadóik sorába megnyerni a megye értelmiségi dolgozóinak nagy több­ségét. Ezen a téren az volt a legna­gyobb hiba, hogy igen keveset tö­rődtek a haladó szellemű, szakmailag élenjáró pártonkívüli értelmiségi dol­gozók bevonásával. A társulatok munkájának szembe­tűnő fogyatékossága volt még az is, hogy nem tudták megnyugtató mér­tékben biztosítani előadóik számára a korszerű tudományos tájékozódás lehetőségeit. Feltétlenül hozzájárult eddigi ismeretterjesztő, munkánk hiá­nyosságához az is, hogy pártszerve­zeteink, állami, üzemi és tömegszer­vezeteink részéről nem kapták meg a szükséges támogatást és elismerést. Nem egy esetben megtörtént, hogy a társulatoknak valósággal harc árán sikerült egy-egy előadás megtartását biztosítaniok ipari és mezőgazdasagi üzemeinkben. A kellő támogatás hiá­nyában többször is megtörtént, hogy az előadásokon csak 10—15 érdeklő­dő jelent meg. A nehézségek ellenére társulataink eddigi munkája fokozatos fejlődést mutatott, amit az alábbi néhány adat is igazol: 1952. októberében a három társulat együtt 107 előadást tartott, ezeken 5252 hallgató jelént meg. Az 1952 de­cemberében tartott 239 előadásnak már 13.966 hallgatója volt, 1953 már­ciusában 337 előadást 19.701-en hall­gattak meg. Az előadások közül 169 természettudományos, 84 irodalmi és 84 történelmi előadás volt. A megye dolgozói, kulturális szer­vei joggal tekintenek nagy yárako- zással az új, egységes társulat meg­alakulása és munkája elé. Azt vár­juk tőle, hogy olyan értelmiségi tö­megszervezetté lesz, amelyben a szellemi és fizikai dolgozók legszoro­sabb kapcsolatán munkálkodnak. En­nek érdekében be kell szerveznie tagjai sorába megyénk ideológiailag és szakmailag jól képzett értelmiségi dolgozóit, tájékoztatnia kell a dolgo­zókat állandóan az egyes tudomány­ágak legújabb eredményeiről előadá­sok, kiállítások, szakkörök és kiad­ványok útján. Szoros kapcsolatot kell kiépítenie a tudományos és a ter­melő munka között. Segítse elő a po­litechnikai képzést,' vonja be sorai közé azokat a szakmájukban kiváló ipari és mezőgazdasági munkásokat, akik tapasztalataik alapján mérték le a tudomány lendítő erejét a ter­melésben. Gyűjtse össze, tegye köz­kinccsé a megye irodalmi, történel­mi és néprajzi, valamint népművé­szeti haladó hagyományait. Támasz­kodjék mind nagyobb mértékben a megye népművelési intézményeire: a kultúrotthonokra, könyvtárakra, mú­zeumokra és levéltárakra és így emelje a bennük folyó munka eszmei színvonalát. Már csak rövid idő választ el ben­nünket a társulat megyei szervezeté­nek alakuló közgyűlésétől. Az eddigi szervező munkának máris biztató eredménye, hogy magyénk élenjáró szakemberei közül eddig 250 kérte felvételét a társulat szakosztályaiba. A társulat 8 tudományágban indít­ja meg a munkát: politikai, agronó­miái, történelmi, irodalmi, művészeti, egészségügyi-biológiai, földrajz-geo­lógia, műszaki-fizikai-matematikai, kémiai-csillagászati szakosztályai lesznek. Értelmiségi dolgozóink tehát megtalálhatják a tudományos kép­zettségüknek megfelelő területet, ahol kivehetik részüket a tudomá- nyos ismeretterjesztő munkából. Az új társulat várja az értelmiségi dolgozók támogatását, mert csak az ő segítségükkel valósíthatjuk meg azt, amit Sztálin elvtárs úgy fejezett ki: „Mi minden munkást és parasztot művelt és képzett emberré akarunk tenni és idővel el is érjük ezt.‘‘ SZEBENI GYŐZŐ. Ä borsod megyei képviselők fogadóórái A bor*odmegyei országgyűlési kép­viselők hivatásuknak megfelelően kí­vánnak eleget tenni a választópolgá­rok iránti kötelezettségüknek. Foko­zottabban fognám bekapcsolódni a dolgozók ügyes-bajos dolgainak elin­tézésébe és a kormány útmutatása alapján sZoros kapcsolatot teremt.e-_ nek az állam és a dolgozó tömegek' között. A választókkal való szorosabb kapcsolat, megteremtése érdekében a jövőben rendszeresen fogadóórákat tartanak a megye különböző részei­ben. A közeljövőben a következő or­szággyűlési képviselők tartanak foga­dóórákat: Kovács István: MDP megyei bi­zottsága, Miskolc, okt, 8-án, csütör­tökön délután 2 órakor. Mislóczky Mátyás: perecest tanács, okt. 10-én, szombaton délelőtt, 3 óra­kor. / Kádár Béla: Onga, községi tanács, október 11-én, vasárnap délután 2 órakor. Vadászi Elememé: Riese, járási ta­nács, október 11-én, vasárnap dél­után 2 órakor. Suszter Sándor: Nekézseny, közsé­gi tanács, október 9-én, pénteken délután 2 órakor. 5 hónapi börtönt kapott Soltésx András, mert meglopta a hejöcsahai taxes kukoricását Soltész András tszcs-tag, hejőcsa- bai lakos bűnügyét a napokban tár­gyalta a bíróság. Soltész András megkárosította a termelőcsöportot, tengerit lopott a tszcs földjéről. A bíróság Soltész Andrást 5 hó­napi börtönbüntetésre ítélte. így jár az, aki a termelőcsoport tagjai­nak becsületes munkája gyümölcsé­ből akar élősködni. Földmüvesszövetkezeteink versenye a könyvhét sikeréért Megyénk földművesszövétkezetei nagy lelkesedéssel dolgoznak uz ün­nepi könyvhét sikeréért. A szövetke­zetek kirakatát könyvekkel díszítet­ték. A#könyvhét, alatt több községben könyvsátrat állítanak fel. Megyaszón például 4.000 forint értékű könyvet állítanak ki a sátorban. A hidasné­meti földművesszövetkezet dolgozói a tavalyi könyvhét alkalmával szép eredményt értek-el, — 1000 forint ér­tékű könyvet adtak él. Most ismét sátrat állítanak fel a lculturház előtt, a község legforgalmasabb helyén, A földművesszövetkezeti dolgozók ver­senyre hívták egymást, melyik község könyvsátra lesz a legízlésesebb, hol lesz a legnagyobb választék a köny­vekben. Takács Tibor MÉSZÖV. .......................... "'i »'I wmmmmmm Kazincbarcikád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom