Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-06 / 234. szám

JWfV 3 Kedd. 1953. október 6. ÉSZAKMÁGYARORSZÁG T ERMELÖSZÖVETKEZETI TAGOK ÍRTÁK: Számoljunk együtt... „Mikor és hol tudtam én ennyit vásárolni ?...“ 1950-ben léptem be Kesznvótenbep a termelőszővel kezeibe. Akkor rnég kevesen voltunk a csoportban, de mindenki igen szorgalmasan dolgo­zott,, jól sikerülj, az év, megtaláltam a számításomat- Még az 1952-es mgy aszály mellett is bebizonyosodott, hogy a szövetkezeti gazdálkodás elő­nyösebb, jobb. Abban az évben a cso­port nagyon felfejlődött, sok lett a föld, a nagy aszály és a vízkár után beta­karított termésből sok kellett velő- magnak. így azulán az új gazdasági év igen nehéznek ígérkezett­Az 1953-as év nagyon nehezen in­dult. Feleségem addig beszélt, amíg elmentem a csoportból az iparba dol­gozni. De a szívem visszahúzott a csoportba és már 53 márciusában vissza is tér­tem, mert láttam, hogy pártunk pa- irasztpolitikája az én öttagú családom boldog jövőjét is biztosítja. Visszatérésem után még szorgal­masabban fogtam a munkához. Hu­szonnyolc szarvasmarhát gondoztam, majd fogatos lettem. Ebben a be­osztásban még több alkalmam nyi­tott a gyorsabb munkára, két csikót is nevelek. Havonta 48—50 munka­egységet csinálok. Átlagban reggel 6 «makor már dolgozom és este 5—6 óráig. De éjfélkor sem rcstellck fel­kelni, hai valami előadja magát, munka van. Lett is munkaegységem .szépen, augusztus 1-ig már 367. Ez olyan erőt adott, hogy szeptember hónapban még több munkaegységet szereztem, mint addig átlagosan. Megy a munka jól, ha az ember sa­játjának látja a szövetkezetét- &n pedig annak látom, mert meggyőződ­tem róla, hogy jól gondolkoztam, amikor két hónap után visszajöttem a. csoportba. Ha akkor is a csoportban dolgozom, több volna a munkaegy­ségem, de még ígyis, a két hónap híjával, meg tudom mutatni a kétel­kedőknek, hogy igen érdemes volt és ezután még érdemesebb a termelőcsoportban dolgozni. Figyeljen ide minden ingadozó, megmondom mit, kaptam, számoljon velem együtt. Kaptam 10 mázsa tiszta búzát. 3 mázsa 25 kg. gabonát, 3 mázsa 25 kg. árpát, körülbelül 6 mázsa krumplik 153 kg. gyümölcsöt, pénzelőlegként eddig 1.853 forintot. A zárszámadás­kor mindenből, pénzből is kapok még. Amióta, termelőszövetkezeti tag vagyok, vettem egy 4.200 forintos há­zat, négy malacot. Feleségemnek két öltő ruhát, fehérneműt, kötényt, ci­pőt. Gyermekeinket leidtől talpig újba öltöztettük. Magamnak kabátot, ruhát és bakancsot meg még sok mást. Van egy tehenem, Igen «ok ap­rólékom. Hát mikor és hol tudtam én eny- mit, venni, mint amióta tszcs tag vagyok? Azt üzenem tehát minden ingado­zónak, hogy gondolkozzék rajta, jól, mit tesz. Ne arra hallgasson, aki nem lát jól, 'vagy még kevésbbé arra, aki az ellenség táborába tartozik, hanem azokra akik jót tanácsolnak neki. Próbálja ki maga, dolgozzék egy évet a csoportban, de becsületesen és csak a csoportban, meg a háztáji gazdaság­ban, akkor aztán ő is el tudja mon­dani, hogy milyen jó dolog a termelőszövetkezet. Ahol szorgalmas, okos gazdálkodás folyt, már most is boldogság a jól dolgozó tagok élete. Ezután még jobb lesz, mert. a párt és a kormány na­gyobb támogatást ad, mint ennek előtte is adott már. Látjuk a nagv kedvezményeket, számoljunk hát és akkor biztos, hogy minden dolgozó paraiszttársam a maga és családja érdeke szerint határoz, a szövetkezeti gazdálkodás mellett. FÜLÖP ELEMÉK Kesznyéten. „Ilét derék dolgosó paraszt új belépővel erősödött csoportunku A liejőpapi gépállomás rendelkezé­sünkre bocsátott egy új 32 soros ve- tőgépet és egy traktor!. A gép állan­dóan munkában van. Nappal vet, éj­jel szánt és tárcsázik. 8 órai munka­idő alatt elvetünk 15 kh, búzát, a ve­téssel egyszerre megyen a boronálás is. Érdemes utánaszámolni ennél » do­lognál i», hogy mi az előnye a gépek­kel való munkának, a Szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásnak. Öt !ó- vontatásu 12 soros vetőgép kellene naponta1 és 10 ember, aztán 2 fogat borona, vagyis 12. munkás és 14 ló, hogy 8 óra alatt ugyanennyit, 15 kh. búzát elvessen. Gépesítésnél meg csak a traktoros és a vetőgépnél egy ember dolgozik. Ha számítást csiná­lunk világosan meglátjuk, mi a kü­lönbözet, a kétféle munka között. Te­hát, akik tervezgetnek, gondolkoz­nak, azok láthatják, hogy « szövetkezeti gazdálkodás a jobb, könnyebb, a csoporttagotc járnak a helyes úton, mert. csakis így lehet eljutni a jólét­hez és a boldogsághoz. Ahol jól szervezik meg a munkát és n tagok látják munkájuk eredményét, ott. szilárd a munkafegyelem, minden­ki lelkesen dolgozik. Kidomborodik ez minálunk, a mi csoportunkban. örülnek a tagok annak, mennyire megkönnyíti „ gép a munkál. Lelkesedésüknek és örömüknek a bi­zonysága, hogy a mi csoportunkból nem lép ki senki, sőt hét derék dol­gozó paraszt új belépővel lettünk erő­sebbek. Az új tagok névsora a követ­kező: Bodolai Bertalan, Jászkai Fló­rián, Farkas Ferenc, Váradi Pál, Vincze István, Bodnár Lajosné, Tóth Margit. Ahogy már beszélgettünk dolgozó paraszttársainkkal, várható, hogy nemsokára még több új belépő lesz. Tehát a dolgozókat vonzza a biz­tos megélhetés, az észszerű és elő­nyös nagyüzemi gazdálkodás, az a sok kedvezmény, amit a termelőszövetke­zeti tagok az egyénileg dolgozó pa­rasztoknál sokkal nagyobb mértékben kapnak pártunktól és kormányunk­tól. Én két éve növénytermelési bri­gádvezető vagyok. Sokat tanultam az eddigi esztendők tapasztalataiból. Ta­valy a betakarítással csak december harmadikára végeztünk. Az idén a cu­korrépát már kiástuk, kiszállítottuk az állomásra. 5—6 nap munkánk van még a kukoricatöréssel. Az őszi ve­tés 75 százaléka már a földben van, néhány nap és elkészülünk az összes vetéssel. A tavasziak alá a mélyszántással 60 százaléknál bírtunk. A muH évben dolgozótársaim 30 — 40 négyszögöl cukorrépát tudlak csak kiásni naponta a hideg, »áros idő miatf. Ma ezt a munkát eke végzi, egy-egy dolgozó 120—130 négyszög­ölön szedi ki a répát. Tavaly a rossz időben naponta legfeljebb fél munka­egységet szerzett, most meg keres na­ponta 1.66 munkaegységet. Látja minden tag, hogy érdemes dolgozni, hogy munkásosztályunk milyen nagy segítséget ad nekünk a gépekkel. így megvan a jókedv, a munkafegyelem és a jó munka meghozza a szebb és boldogabb életet. A párt Központi Vezetőségének határozata a beadás csökkentéséről, a kormány sok intézkedése a kedvez­ményekről igen nagy örömet váltott ki. Különösen annak örülünk mind­annyian, hogy a csoporttagnak a háztáji tehén után nem kell tejet beadnia. De ha mégis visz tejet a begyűjtő- helyre, Uterenkint kettő forint 60 fil­lért kap érte, tíznaponkint kiadják az árát. Sokan elhatározták, hogy na­ponta 3—4 liter tejet is beadnak ezen a jó áron. Tehát bátran előre, dolgozzunk szebb és jobb jövőnkért! CSAPÓ ISTVÁN Hejőbába. BORSODI VASASOK ES BÁNYÁSZOK A HÉVÍZI GYÓGYÜDÜLŐBEN O lykor még langyos, melengető v napsugár permetez, de az er­dőszélek zöld ruhájára mind több és több folt cseppen az ősz színeiből. A balatoni vendégek már hazatértek a magyar tenger partjáról. Siófok, Lel­je, Tapolca, Füred, Keszthely mólói, sétányai elnéptelenedtek. Az üdülők gondnokai raktárba vitették a szí­nes kerti bútorokat, — a balatoni tá­jat őszi hangulat üli meg. Egyedül Hévíz élete maradt vál­tozatlan. Mindössze váltáskor észlel­hető valami mozgolódás: egyik cso­port jön, másik megy, de a létszám az üdülőkben, szanatóriumokban, — főképpen pedig a gyógytóban és a fürdőházhan mindig teljes. Mert Hévízre nem csupán pihenni, hanem elsősorban gyógyulni jönnek az em­berek. S ezért van itt mindig olyan különleges, mély csend. i*. V alósággal a történelem lehel itt v rá az emberre. Jártak erre kel­ták, táboroztak római légionáriusok, tar koponyájú ozmánok. Győztes dia­iak után itt fürödték le magukról a labanc vért Bercsényi főgenerális nyalka kurueai, s ezen a vidéken csaptak rá Jellasich társzekereire a hetedik zászlóalj bátor nemzetőrei. Ugyancsak itt állták el a hálózó me­gyei urak útját Vak Illés és Kőkes Pista betyárjai is, míg a pandúrok­kal vívott kemény tusában a gyön­gyösi csárdánál ki nem dőltek- Alig van történelmünknek olyan százada, amely valami emléket ne hagyott volna maga után a magyar Thessá- liában, ahogyan Berzsenyi szerette nevezni ezt a szép magyar vidéket. Ennek a történelmi múltú, lenyű­gözően szép tájnak a közepén terül el Európa legnagyobb és leghíresebb gyógytava: Hévíz. A reggeli órákban már vékony, **■ kénes ködréteg gomolyog a tó fölött, mint valami finom tülfátyol. 'Amikor azonban a nap megembereli imagát és erősödő sugaraival elnyeli & -víz színén kúszó párákat, teljes pompájában elénk tárul a tíz hold­nyi kerek tó. Köröskörül óriási pla­tánok, hatalmas szálfenyők és szá­zados kőrísfák adnak tündérszép ke­retet a tónak. A vizen ringó tündérrózsák, a ló­tuszok különleges, trópusi képet köl­csönöznek az egész vidéknek. Fehér lótusz egy-két melegvizű tavunkban még található másutt is, de a vörös lótuszt csak Hévízen sikerült meg­honosítania 1898-ban Lovassy Sán­dornak, a keszthelyi gazdasági aka­démia igazgatójának. Egyenesen In­diából, a Gangeszból hozta az első tővet és azóta olyan buján tenyészik, hogy kerek bőrleveleivel, gazdagon illatozó, mosolygó virágaival elvá­laszthatatlanul hozzátartozik Hévíz egzotikus pompájához, * A fürdőzésnek sehol másutt nem tapasztalható sajátos stílusa fejlődött ki Hévízen. Az üdülők nyakig vannak a vízben, derékig fúrják bele magukat a gyógyiszapba és csak állnak, állnak a tó színére tapadt fejjel, áhitatos csendességben, hangtalanul, mintha valami furcsa, titokzatos szektának lennének a tag­jai. Hasgató reuma a derékban, izü­leti sajgás a térdben, törés utáni erőtlenség a bokában: — nincs rá jobb gyógymód — a borsodi vendé­gek megállapítása szerint is — a hévízi iszapnál.., A tó forrása középtájon, az északi oldalon van, ahol 35 méter mélység­ből tör elő a 30—38 fokos rádium­tartalmú meleg víz. A tudósok sze­rint ez „a termő-vulkanikus utóha­tás terméke, a meleg viz a földkéreg nagy mélységeiből származó vízgőz lecsapódása". Másodpereenkint 1 köbméter, naponkint tehát 86 millió liter gyógyvíz ömlik a tóba, amely­nek vize így gyorsan cserélődik. Az iszap nulláslisztíinomságú, kénes szemcséi valósággal beletapadnak a bőr pórusaiba, s minthogy a vízen és az iszapon kívül a belőlük fej­lődő gázok is rádióaktívak, a hévízi fürdő gyógyhatása páratlan. Az ősi parkban a bodros dáliák, lángvörös kannavirágok, ezerszínű pelargóniák között pihennek fürdés, gyógykezelés után az ország legkü­lönbözőbb tájairól érkezett dolgozók. Nem rikoltoz a dzsesz, nem kever­nek koktélt a bárpultnál „a társa­ságbeli hölgyek", mint a kapitalista tulajdonos idején. Az egykori luxus­szállók most mind állami gyógyfür­dő kórházak, s előttük a kerti pado­kon, vagy hűvös időben bent a puha szőnyeggel bevont előcsarnokban borsodi meg tatai bányászok, ózdi és csepeli olvasztárok, pesti szövőnők, fejkendős szabolcsi parasztasszonyok üldögélnek úgy, mint otthon a kapu előtti kispadon. * C okán pihennek, gyógyulnak ' Borsod dolgozói közül is Hé­vízen. Itt van Hirsch János műhely- vezető Kazincbarcikáról, Balogh La­jos bányász Sajószentpéterről, Tóth István szakmunkás a diósgyőri új- gyárból, Zsornai Zoltán vájár Far­kaslyukról. Itt töltötte szabadságát a korábbi csoportokban Csorba László, a hegyaljai ásványbánya dolgozója, Páldi Jeréffliásné sárospataki peda­gógus, Porárzki János Szuhakállóról, Baráz Sándorné gépkezelő Pereces­ről, Toldi József az ózdi durvahen­germűből, Vaskó János a Diósgyőri Gépgyárból, Vargay Béla a Borsod- vidéki Gépgyárból, Marsaiké Mihály a diósgyőri hengerdéből, Mező Béla feleségével együtt a Borsodnádasdi Lemezgyárból, István Mártonná a Sajószentpéteri Üveggyárból, Som- lyai Imre az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalattól Miskolc­ról, Nagy János feleségével a kazine­Elnyerte méltó büntetését a lemelöcsonorlok ellen izgató megyaszéi káték Szilassi Miklóst 3 és félévi börtönre és súlyos pénzbüntetésre ítélték Szilassi Miklós megyaszói kulák a felszabadulás után sem változott meg. Fogcsikorgatva nézte a megya­szói dolgozó parasztok új, boldog életét. Úgy gondolta: aljas rémhírek­kel sikerül majd félrevezetni a be­csületes dolgozó parasztokat, akik felismerték a közös gazdálkodásban rejlő hatalmas erőt és 1952 őszén szö­vetkezetekbe tömörültek. A becsületes dolgozó parasztok azonban nem hallgattak a kutakra, megalakították a Sallai, Petőfi, Tán­csics és Rákóczi I. típusú, valamint a Kossuth és a Béke III. típusú ter­melőcsoportokat. A községben seré­nyen, vidáman folyt a munka mind­addig, amíg Szilassi kulák arcátlan módon és nyíltan meg nem kezdte romboló tevékenységét. Az elvete­mült, minden aljasságra képes ku­lák elhatározta: megzavarja a köz­ség nyugalmát. Ez év július 28-án, amikor a Sallai és a Petőfi termelőcsoport tagsága az iskola helyiségében gyűlést tar­tott, s az őszi teendőket beszélte meg, Szilassi kulák megmutatta iga­zi arcát. Az iskola ablaka alá lopa­kodott és bekiáltott: „Emberek, ne hagyjátok magatokat félrevezetni. — Hazudtak már eleget, mindenki men­jen a saját földjére és kezdje meg a szántást. Én is visszaveszem a tago- sílott földemet, reggel már meg is kezdem a munkát. Aki odajön, el­húzom a kaszát az orra alatt!" A gyűlés végén pedig uszított, lá- zított a termelőcsoportok ellen. A becsületes tagok azonban nem hall­gattak Szilassi kutakra, feljelentet­ték a hatóságnál. A Kossuth terme­lőcsoportban minden dolgozó pa­raszt úgy határozott, hogy továbbra is közösen gazdálkodik, mert ebben látja a felemelkedés biztos útját. A megyaszói termelőcsoportokban megindult az őszi munka. A becsüle­tes és szorgalmas tszcs-tagok ezzel és még jobb munkával válaszolnak az elvetemült kuláknak, akire 1953 október 5-én lesújtott a dolgozó nép ökle. A megyei bíróság kihirdette az íté­letet: Szilassi Miklós kulákot három és félévi börtönre, 6000 forint pénz-: büntetésre, 6000 forint értékű va­gyonelkobzásra és a közügyektől 10 évi eltiltásra büntette. Egyhangulag a közös gazdálkodás mellett döntött a borsodivánkal Petőfi tsz tagsága Október 3-án csoportértekezletre gyűlt össze a borsodivánkai Petőfi' termelőszövetkezet tagsága és közös elhatározással ügy döntöttek, hogy mindannyian a termelőszövetkezetben maradnak, mert így látják biz­tosítva jövőjüket és az életszínvonal további emelkedését. Fogadjuk, hogy megvédjük termelőszövetkezetünk egységét, tovább fejlesztjük és erősítjük közös gazdaságunkat és a nagyüzemi gazdálkodás útján haladva a termelőszövetkezeticsoporton belül fogjuk tovább építeni a szocializmust — Írják a csoport tagjai. ' A felsödobszaiak jövőre még nagvobb termést akarnak Szorgos munka folyik a felső- dobszai határban. Amerre csak a szem ellát, szántanak, vetnek, vagy trágyát hordanak. A III. tipusu Béke termelőszövet­kezet földjén 95 hold vetőszántás már készen várja a magot. Az őszi árpát határidő előtt elvetették, be­fejezték már a rozs és az őszi takar­mánykeverék vetését is. Jó ütemben folyik az őszi búza vetése. Az egyé­nileg dolgozó parasztok követik a ter­melőszövetkezeti tagok példáját- A napraforgó és a kukorica betakarítá­sát már befejezték, s jól halad a bur­gonya szedése is. Befejezés előtt van a trágyakihordás és a vetőszántás is. Rövid idő alatt végeznek a rozs ve­téssel, az őszi takarmánykeveréket már elvetették. Dövény községben is jól halad az őszi munka. A betakarítás nagyobb részben már megtörtént. Kocsis La­jos egyénileg dolgozó paraszt élen­jár a munkában. Nagy lendületet adott a község dolgozóinak az árle­szállítás és a beadás 10 százalékos csökkentése. A kapások beadásánál Hunyák Lajos, Hunyák András és Dudás Lajos egyénileg dolgozó pa­rasztok mutatnak jó példát. A sárospataki járás az élen a szántásban, vetésben A megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya a napokban értékelte a járásoknak az őszi mezőgazdasági munkákban folyó versenyét. Az értékelésből megállapítható, barcikai erőműtől és még sokan má­sok vármegyénk bányáiból, üzemei­ből. !*. A park platánjain túl. évről-évre ■í*- szépül gyarapodik a fürdővá­ros. Mindjárt a sarkon az impozáns vasas üdülő, odébb a Ganz, a győri Wilhelm Pieck gyár, a nyomdászok, bányászok, pedagógusok, belügyi tisztviselők, pénzügyőrök és tovább sorjában a többi szakszervezeti dol­gozók pompás üdülői ragyognak az őszi fényben. Zöld zsalugátereikkel, finomművű rácsos kerítéseikkel, il­latos virágos kertjeikkel úgy tündö­kölnek, mintha egy meséskönyv szí­nes képeit rakták volna ide a sze­líd dunántúli domboldalakra. Hévíz fejlődése azonban még csak most kezdődik. Népi államunk úgy tervezi, hogy itt teremtik meg ha­zánk első szocialista egészségügyi városát, amire Hévizén minden adottság megvan. Hamarosan befeje­zik a szakszervezeti szanatórium fedett fürdőházának és tornacsarno­kának építkezéseit. Növelni fogják a reuma-kórházak számát, nagy tö­megek befogadására alkalmas fedett medencéket építenek, a gyógy tó part­ját rendezik és parkszerű kiképzéssel méltóvá teszik világhíréhez. * T ángycs meleget áraszt a felit*- paszkodó őszi nap Előcsalo- gatja a tóba a borsodi üdülőket, akik a vízben ég felé fordítva arcukat, még mélyebbre vájják malukat a gyógytó iszapjába. Mintha vajban, vagy bársonyban fürődnének. S míg átengedik magukat a tó gyógyhatá- sának, jól eső melegség szállja meg szívüket. Mindnyájan érzik, hogy Hévíz mélyből feltörő gyógykincse is végre azoké lett. akiket a verejték és munka ősi jussán méltán megillet: a dolgozó millióké. Hegyi József Sárospatak, hogy számos helyen komoly lemaradás mutatkozik a vetőszántásban. A mulasz­tást a legsürgősebben pótolni kell, matt ha megkezdődik az őszi esőzés, — ezzel mindennap számolhatunk — a tenet nem lehet határidőre teljesíteni. Ezt tudva, gépállomásainknak elsőrendű fel­adatuk, hogy haladéktalanul munkába- állítsanak minden gépet. Községi taná­csainknak arról kell gondoskodniuk, hogy minden igaerő az őszi munkák szolgálatá­ban álljon. A járások közötti sorrend az őszi mun­kák versenyében a következő: VETŐSZANTAS: T. silrospatakl 67.5 százalék 2. encsi 56.5 9« 3. mezőcsátí 51 3 4. ahaujszántói 508 *9 5. sátoraljaújhelyi 41-3 »* 6. szerencsi 40.9 7. ededényi 3£.9 *» 8. ricset 37 *9 9. miskolci 34 *9 10. szikszói 28.7 9t 11. mezőkövesdi 286 12. putnoki 24 »* 13. Miskolc város 19.2 »» 14. ózdi járás 16.9 n VETÉS: I. sárospataki 77.8 százalék 2. encsi 75.9 ** 3. sátoraljaújhelyi 65 9m 4. ahaujszántói 57.5 f* 5- putnoki 46 *9 6. ricsei 43 1» 7. szerencsi 34-3 ** 8. edelényi 33.1 w 9. mezőcsátí 31.8 í* 10. miskolci 26.9 9« 11. mezőkövesdi 23 6 V* 12. ózdi 179 V-# 13. szikszói járás 16.7 14. Miskolc város 5 ALLAHIHÍ Mt:>'K.4itA fatelepre fi. zikai dolgozókat felvett Unk, szél. list biztosítunk. Jelentkező* TCZÉP- Széchenyi a, 19. üttörök: pisi fiatalok ; a vadgesztenye fontoe melléktermék! Gjrüjtsétek ét adjátok át a MÉH át. vevőhelyeknek, kg.ként 30 tllléii kaptok érte! MÉH Vállalat, /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom