Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-31 / 256. szám

Swxabat, 1353. október 1L ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Pártélet ______★ Népnevelők tapasztalatcseréje Ormosbányán Hétfőn délután Ormosbányáh 6 bá­nya legjobb népnevelői jöttek össze tapasztalatcserére. A megjelent agi­tátorok beszámoltak végzett munká­jukról, ismertették népnevelő mód­szereiket, s megismerték egymás jó tapasztalatait. A járási pártbizottság, valamint az üzemi pártszervek — köztük első­helyen az ormosbényai pártbizottság — igyekeztek jól előkészíteni a ta­pasztalatcserét. Többször beszélget, tek az agitátorokkal. Az ormosbá­nyai pártbizottság pl. az 5 legjobb népnevelővel egészen a legapróbb részletekig megbeszélte, miről és ho­gyan számoljanak be. A tapasztalatcsere egyik célkitű­zése volt a kultúragitáció alkalma­zása, népszerűsítése. Igen helyes és eredményes módszernek bizonyult, hogy az ormosbányai kulturcsoport gyakorlatban mutatta be a különféle kulturagitáclős módszereket. Bemutatták szavalatokkal, csasztus- kákkal, rövid jelenetekkel, népitán­cokkal, hogyan kell és lehet népsze­rűsíteni az élenjáró dolgozókat, illet­ve kipellengérezni, az egyes hiányos­ságokat. Bittner Mihály elvtárs, az edelé- nyi járási pártbizottság ágit. prop. titkára bevezetőjében vázolta, milyen fontos szerepe van az agitációnak a termelésben, milyen fontos szerepük van a népnevelőknek. Hibája volt beszámolójának, hogy javarészt csak általános megállapításokat tartalma­zott, nem ismertette a legjobb nép­nevelők módszereit. Ezt a stílust vet­ték át a népnevelők, akik közül töb­ben szintén általánosságban beszél­tek, ahelyett, hogy a maguk egysze­rű szavaival ismertették volna mód­szereiket. A felszólalások zöme azt mutatta, hogy a népnevelők tudják: agitáció- juk csak akkor hoz kellő sikert, ha személyes példamutatással támaszt­ják alá. Gyurkó István elvtárs (Or- rnosbánya) az agitáció során nem­csak arról beszél a dolgozóknak, hogy a kormányprogram megvalósí­tásához mennyire fontos minden egyes bányász dolgozó tervtel,jesílé- se, hanem munkamódszerének át­adásával is segíti a lemaradókat. Ok­tóber eleje óta 8 dolgozónak adta át munkamódszerét. Ennek eredmé­nyességét bizonyítja, hogy az egyik bányász, aki a munkamódszer átvé­tele előtt csak 43 százalékra teljesí­tette tervét, — ma már 120—140 szá­zalékra emelte teljesítményét. Meg­magyarázza és gyakorlatilag is bebi­zonyítja, ho'gy a jó termelés titka: a munkaidő legteljesebb kihasználása és a jó munkamódszerek alkalma­zása. Bari István elvtárs (Kurltyán) a kommunista példamutatás mellett éberen felfigyel minden jelenségre. Mindent összefüggésében vizsgál. Kutatja a jelenségek okait, egyetlen felmerülő problémát, kérdést sem hagy válasz nélkül. A Népfront vá­lasztás idején pl. a jó termelést aka­dályozta a fahiány. Sokan a mű­szaki vezetőket okolták. Utánanézett és kiderült, hogy az egyik szállító­brigádban egy volt csendőr dolgozott, aki tudatosan akadályozta a csapatok faellátását. Az ellenséget leleplezték, a dolgozók előtt is Ismertették aljas tevékenységét. Bari elvtárs eredmé­nyes munkát végzett a kormánypro­gram és az ezt követő árcsökkenés­jelentőségének Ismertetésében. Fel- világosító szavaira több dolgozó így válaszolt: — Az igaz ugyan, hogy olcsóbb lett a kenyér, de minősége rosszabb lett. Az esetet elmondotta a párttitkái elvtársnak, aki javasolta: nézze meg, miért van ez. Kiderült, hogy a pék szabadságon volt, s aki helyette dol­gozott, nem értett kellően a sütés­hez, emiatt lett rosszabb minőségű a kenyér. Az ellenség persze ezt a helyzetet kihasználta, s nem a sü­tés, hanem népi demokráciánk hibá­jának igyekezett feltüntetni. Bari elvtárs az általa tapasztaltakat el­mondotta a többi dolgozóknak, akik megnyugodva fogadták kijelentését. . Kaszás Péter elvtárs (Ormosbá­nya) nemcsak arról beszél dolgozó­társainak, hogy miért kell többet termelni, hanem azt is megmondja, hogy milyen módszerrel lehet elérni a nagyobb eredményeket. Mint. népnevelő harcol a munkahely rendbentartásáért, a tisztaságért. Megköveteli a jó munkát, a render. A Hornyák-ferlgád például eleinte ezt nem valami nagy lelkesedéssel fogadta. Azon a véleményen voltak, hogy nem szükséges a munkahely tisztántartása és rendbentartása, „ez­zel csak időt vesztenek1'. Kaszás elv­társ megmagyarázta nekik: ha a munkahely rendetlen, az akadályoz­za a termelést és súlyos balesetei okozhat. A brigád tagjai hallgattak a jó szóra, termelésük nem is csök­kent, hanem emelkedett, 120 csillé­ről 150, sőt hétfőn 155 csillére. A brigád tagjai örömmel mondják, mi­lyen jó, hogy a népnevelőre hallgat­tak. Dr. Szoboszlai Ferenc orvos az úgynevezett „álbetegekkel' kapcsola­tos problémákról beszélt. Az orvos­nak kötelessége a megbetegedett dol­gozók gyógyítása, e feladatnak igyek­szik is eleget tenni. Akadnak azon­ban olyan, még nem öntudatos dol­gozók, akik félre akarják vezetni az orvost és becsapni az államot. Egy­úttal akadályozzák a valóban beteg dolgozók gyógyítását, mert elrabol- ...— Hr------------------------­ják az orvos Idejét. Elmondott egy esetet. December 13-án a bányairo­dában „igen -súlyos" beteget kellett megvizsgálnia. Megállapította, hogy nincs semmi baja. Többen még meg is szidták érte, hogyan állapíthat meg valótlant, hiszen az ember alig mozdul, olyan beteg. Újból megvizs­gálta, — az eredmény negatív. Rövi­desen kiderült az igazság. Az illető dolgozónál volt egy levél, amelyet ő irt december 14-i — tehát másnapi — keltezéssel, ebben értesíteni akart egy bizonyos Juliskát arról, hogy sú­lyosan megbetegedett, beutalták Mis­kolcra a kórházba, keresse fel és bé- küliön ki vele. Felhívta a népnevelők figyelmét, lobban támogassák az orvos munká­iét és nyújtsanak segítséget az „ál­betegek", a táppénzcsalók leleple­zéséhez. A tapasztalatcsere-megbeszélés nagy segítséget nyújtott a résztve­vő népnevelők munkájához, fejlődé­séhez. Biztosította a népnevelőmun­ka színvonalának emelkedését, a jó módszerek elterjesztését. Az értekezlet azonban feltárta a népnevelő munkában tapasztalható hiányosságokat Is. Hibája volt, hegy nem adott elég módszerbeli segítséget az ’ agitáció* munkához. Nem beszélt például egyetlen felszólaló sem a kisgyülés- ről, a csoportos agitációról, a cso­portos újságolvasásról és nem esett szó a szemléltető agitációról. A ta­pasztalatcsere megmutatta, hogy a pártbizottságok nem adnak megfe­lelő módszerbeli segítséget az alap­szervezetek népnevelő munkájának javításához, s nem ellenőrzik mun­kájukat. A hozzászólások során Var­ga Lajos elvtárs (Ormosbánya V. akna) hibaként vetette fel, hogy az agitácíós munkában magukra van­nak hagyva. A pártbizottságok nem adnak kellő segítséget. Ez súlyos hi­ba. A népnevelőmunka emiatt ala­csony színvonalú. Ennek egyik sú­lyos következménye, hogy nem fo­lyik állandó és hatásos agitáció a munkafegyelem megszilárdítása ér­dekében. Kovács József elvtárs (Rudolíte- lep) arról beszélt, hogy üzemükben nincs pártáiét, nem folyik nevelő­munka, nem biztosítják a verseny nyilvánosságát. A népnevelő-értekezlet — a hibák ellenére — eredményesnek mond­ható, nagy segítséget adott az or­mosbányai, valamint a többi bánya­üzem népnevelőinek. Éljenek a nép­nevelők az itt szerzett tapasztalatok­kal, igyekezzenek hasznosítani a munkájukban, hogy az eddigieknél még eredményesebben magyarázhas­sák meg pártunk és kormányunk célkitűzéseit. Helyes lenne, ha a népnevelő-értekezlet tanulságait fel­használva minél több üzemi és falusi pártszervezet tartana hasonló ta­pasztalatcsere-megbeszélést. Kazincbarcika építőinek versenyfelhívása November 7 méltó megünneplésére Több lakás, egyre több meleg csa­ládi otthon építése — ez a kormány programjának egyik célkitűzése. Me­gyénk építőipari dolgozói tudják, milyen nagy felelősség hárul ezzel rájuk, tudják mi a kötelességük, feladatuk a nagyszerű cél megvaló­sítása érdekében. Építőmunkásaink lelkesen harcolnak azért, hogy mind szebb eredményeket érjenek el. A borsodi építőipari trösztök dolgozói is azért küzdenek, hogy méltóan ün­nepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Az EM 34. Építőipari Tröszt szorgalmas munká­sai, Kazincbarcika építői versenyre szólították a megye valamennyi épí­tőipari trösztjének dolgozóit és a no­vember 1-töi december 31-ig tartó versenyszakaszban November 7 tisz­teletére a következőket vállalták: I A IV. negyedévi tervet 102 1 ‘ százalékra teljesítjük. p Az egy főre eső termelési ér- téket az előíráshoz képest ugyancsak 102 százalékra teljesítjük, s dekádról-dekádra biztosítjuk az egyenletes termelést. ft A kazincbarcikai építkezés te- rületén 2 komplexbrigádot szerveztünk, amelyek vállalják egy- egy épületrészen az összes munka el­végzését. A munkavédelemre fokozot­* tabb gondot fordítunk s a dol­gozók körében széleskörű felvilágo­sító munkát végzünk. A munkavé­delmi előírásokat minden körülmé­nyek között betartjuk. A kötelező havi egyszeri szemle helyett, heten- kint kétszer tartunk helyi szemlét. H A dolgozók munkáját azzal is * • meg akarjuk könnyíteni, hogy a műszaki fejlesztési körben egy-egy sztahánovista ismerteti munkarnód- szerét. Az ilyen előadásokat filmve. títéssel kötjük össze. A munkamód- szerát.adástól nagy eredményeket várunk, ezért a 100 százalékon aluli teljesítést 10 százalékkal csökkent­jük. Az ünnepi versenyhét kereté­* ben versenyt hirdetünk arra, hogy az újításokat az illetékesek S legrövidebb időn belül bírálják el. Q Vállaljuk, hogy a sóraktár '' építését december 31. helyett december 21-rc befejezzük. Vállaljuk továbbá, hogy a „G" épületet fal- egyenig december 31-ig elkészítjük, ezzel 80 lakásban megteremtjük a téli munka feltételeit. A „K“ és „F" épületeket ugyancsak olyan állapot­ba hozzuk, hogy azokban télen is lehessen dolgozni. Az iparszállás építkezésén vállaljuk, hogy a „O 2‘‘ épületet november 15-ig, a kazánhá­zat december 4-ig, a „O 4" épületet december 10-ig, a hydrofolházat de­cember 15-ig, a „O 5“ épületet pe­dig december 30-ig befejezzük. A pártbizottság nevében: SZABÓ JÁNOS. Az igazgatóság nevében: VARGA ANDRÁS. A szakszervezeti bizottság nevében: DOBÓ ÁRPÁD. A Pech Aulal»iárói íróul brigádok teljesítik adott szarukat O A munkafegyelem megszilárdí- fása érdekében bevezetjük a 10 perces mozgalmat A A munkásszállásokat novero- *• bér 30-ig a kormányprogram­ban kitűzött követelményeknek meg­felelően rendbehozzuk és azok tisz­tántartásáról a jövőben fokozottab­ban gondoskodunk. A Kazincbarcika területén létesítendő népbolt, „ital­bolt és húsbolt építési munkáit no­vember I5«re befejezzük. Az étke­zést folyamatossá tesszük úgy, hogy minden dolgozó az előírt félóra alatt kényelmesen és nyugodtan megebé­deljen. Frontbrigádjaink lelkesen készül­nek November 7-re és máris szép eredményekről számolhatunk he. — Több frontbrigád már teljesítette vagy túl is teljesítette felaján­lását. így Fehér Imre sztahá­novista vájár brigádja terven felül November 7-re 100 tonna szén ki­termelését, vállalta, de már 342.5 tonna szénnel termelt többet, mint amennyi a normája. Lukács László brigádja is eleget tett. már adott sza­vának, — vállalását 133.2 százalék, ban teljesítette. Halász Béla sztahá­novista vájár 272 tonnával termelt többet előirányzatánál. Az elővájáson Ruszkai János bri­gádja felajánlotta, hogy 30 tonnával termel többet, s már eddig 36.5 ton­nával több szenet küldött felszínre, mint előírása. Rusznyák József elővájási brigád­ja is szép vállalást tett. Felajánlot­ta, hogy 40 tonna szénnel termelnek többet; eddig azonban csak 23.4 ton. rtát teljesítettek. Havi esedékes ter­vüknek 106.7 százalékban tettek ele­get. Szemere Sándor sztahánovista frontbrigádvezető 150 tonnát vállalt és eddig 67.6 tonnát teljesített. Havi esedékes tervének teljesítése megha­ladja a 101 százalékot. Pctrcűkó Sándor, AZ „ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM“ HARMINCÖTÖDIK ÉVFORDULÓJA 1918, október. Egy esztendeje már, hogy P-étervár kikötőiben az Auróra ágyul meghirdették a világtörténelem új korszakának kezdetét. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom napról- napra erősebben éreztette hatását Európa-szerte. a proletariátus a front mindkét oldalán egyre nagyobb mér­tékben vállalt szolidaritást az orosz munkásosztállyal, s mind hangosabban kezdte követelni jogait. Érlelődött Európa országainak többségében a forradalom. Felriadtak a hatalmon lévök Is: az ab­szolút uralkodók még erősebbre szer­vezték önkényuralmukat, a kapitalisták — fronton innen és túl — intervencióra készültek a fiatal szovjet ország ellen. De a Pétervárról világító fénycsóvát nem tudta többé elhomályosítani sem a háború lángtengere, sem a szociáldemo­krata szöciálsoviniszta árutők szem­fényvesztése. Még egy év sem telt el a világtörténelem új korszakát kezdő pétervári napok óta, amikor már Európa csaknem minden országában nyílt tün­tetéseken és titkos gyűléseken, cenzú­rázott újságok sorai között és szabad- ságos katonák dalaiban felhangzott a béke és a dolgozók jogainak követe­lése. 1918. októberében már a legburkol­tabb hadijelentések sem takarhatták el, bogy a központi hatalmak — Németor­szág, Törökország, Bulgária és Ausz- tria-Magyarország — vereséget szen­vedtek a frontokon. Október elsején a polgári Pesti Napló már így ír az első világháború egyik főbünöséröl, gróf Tisza Istvánról: »Xytlatkozik gróf Tisza István Is. .Vég mindig ott tart, ahol négy év előtt és nem a helyzetnek egy tisztességes megmentésére gondol, ha­nem valami belső, vad, uszító politikai háborúra, amelyben a vele nem egy véleményen lévőket leteperhetné és megbüntethetné«. De a magyar nép rnár néni tart ott, ahol négy év előtt tartott. A hosszú háborít a tengernyi szenvedés felnyi­totta a népmilliók szemét, s a forradal­mi Oroszországból hazatérő hadifoglyok Leninről, a munkások, parasztok és ka­tonák tanácsairól, a proletárforrada- lomról és proletárdiktatúráról, a föl- desurftk és kapitalisták hatalmának megdöntéséről beszélnek. Napról-napra »rohanunk a forradalomba« — mint a század legnagyobb magyar költője, Ady Endre írta. Bulgária fegyverszü­netet kért, néhány nappal később fel­röppen a hír az osztrák-magyar mo­narchia fegyverszüneti kérelméről Is. A burzsoázia megrémül: a fegyverszünet, a vérontás megszüntetése nekik sok­milliós kárt, a hadiszállítások megszün­tetését jelentené. Hivatalos jelentés: »óriási pánik tört ki a tőzsdén«. A rész­vénytulajdonosok 100—200 koronával áron alul is igyekeznek megszabadulni értékpapirjaiktól. Másnap megcáfolják a fegyverszünet hírét — a tőzsde ismét nyugodt, a tegnapi eladók ma újra vá­sárolnak részvényeket. Október utolsó napjaiban már az új­ságok rendkívüli kiadásai sem tudják követni az események tempóját. 24-én Fiúméban fellázadt egy horvát ezred, ugyanaznap lemond Wekerle Sándor miniszterelnök. Dicsőséges napja ez a magyar sajtónak is: 1848. óta először, ismét tüntetés zajlik le a sajtószabad­ságért, s másnap már cenzúra nélkül jelennek meg a magyar lapok. Habs­burg Károly és a körülötte csoporto­suló uralkodó klikk még mindig nem látja az eseményeket. A király Debre­cenbe utazik, ahol botrányos jelenetek között a minden magyar hazafitól gyű­lölt Gotterhalte császári himnusz hang­jaival köszönti az osztrák katonaság. A magyar országgyúlés urai sem tudják többé bekötni a szemüket: tiltakoznak a Gotterhalte ellen, s olyan határozat születik, amilyent ezideig nem mertek volna hozni a Habsburgok uralma alatt: Magyarországon tilos a Gotterhaltet játszani. Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában és a recsegö-ropogó, izei­re széthulló monarchia más részein is megalakultak mar a nemzett tanácsok A magyar polgári pártok a szociálde­mokraták bevonásával október 2£-éa ugyancsak megalakítják ezt. A magyar nemzeti tanács felhívásában békét, nem­zett függetlenséget és a nemzetiségek­nek önrendelkezési jogot követel. Más­nap: a császár és király kihallgatáson fogadja a magyar szociáldemokrata »vezéreket«. Természetesen a kihallga­tásról semmi hír nem szivárgott ki, de annyi bizonyos, bogy a szociáldemo­krata párt még mindig nem áll a töme­gek harcának élére a békéért, a nem­zeti függetlenségért, és a demokratikus köztársaságért. Október 29-én történik az első nyílt öszecsapás a monarchia rendőrei és a forradalmi nép között. A nemzeti tanács követelései mellett tün­tető tömegbe a Lánchíd pesti hídfőjénél belelőtt a rendőrség. Tanácskozásra ülnek össze a magyar főurak: vezetőjük a király személyes megbízottja, József főherceg, a többi résztvevő: gróf Hadik János, gróf Ap- 1 ponyt Albert, őrgróf Patavleiní és Lu- kacbich tábornok, Budapest helyőr­ségének parancsnoka. A »haditervet< gyorsan kieszelik: a falu elmaradt, fel- vilárgosulatlan elemeit, kell felhozni a fővárosba, a nemzeti tanács ellen. Am a terv már elkésett. Hadik gróf másnap — 30-án — miniszterelnöki kinevesést kap, de a következő rup kiveti őt a bársonyszékből, s vele a gyűlölt, csak­nem négvszázéves Habsburg-uralom utolsó miniszterelnöke távozik. Kitört az »őszirózsás forradaloms. Október 31-én a nemzeti tanács átve­szi a legfőbb hatalmat. Eltávolítják az osztrák címert, letartóztatják a mo­narchia, leghirhedtebb képviselőit, köz­tük Lukachich tábornokot, kiszabadít­ják a politikai és katonai foglyokat. Küldöttséget menesztenek a királyhoz lemondását követelve. Magyarország a forradalom lázában ég. A nép első követelése: a béke. S a munkások követelik a gyárak elvéte­lét a tőkésektől, a parasztok földet akarnak. Az egész nép forrong, « a forradalmi lendület viszi magával Ká­rolyi Mihályt és az »őszirózsás forrada­lom« többi vezetőjét. Az első napok diadalmámora után azonban csakhamar meglátja a magyar nép, hogy a polgári forradalom az ő követeléseinek csak igen csekély részét tudja és akarja teljesíteni. A polgári forradalom kor­mánya — amelyben helyet foglalnak a szociáldemokrata párt véZetői is — kép­telen megbirkózni a feladatokkal, ame­lyeket a nagy idők állítottak elé' Ká­rolyion már nem az álkos múlt felszá­molására, hanem a nép forradalmi len­dületének elfojtására törekednek és szembefordulnak a dolgozó tömegekkel. Három héttel az »őszirózsás forrada­lom« kitörése után egy pesti bérház kis szobájában megalakul a forradalmi nép igazi pártja: a Kommunisták Ma­gyarországi pártja. A Károlyi-kormány minden üldözése ellenére napról-napra, sőt óráről-őrára erősödik ez a párt Egy félesztendő áem telik el, amikor a polgári kormány ország-világ előtt be­látja tehetetlenségét, átadja az ország vezetését az arra hivatottnak: Magyar- ország proletáriátusának. A fiatal, do erős Kommunista Párt vezetésével ala­kítja meg a dolgozó nép első valóban népi államát, a Magyar Tanácsköztár­saságot. Harmincöt esztendeje zajlottak le 1918 októberének történelmi napjai. A polgári forradalom vezetőinek minden korlátja és hibája, sőt ellenforradalmi mesterkedése ellenére is dicsőséges napjai maradnak ezek örökké a magyar történelemnek, mert mozgatója a dől gozó nép ereje volt, azé a népé, amely elindult 4917. November 7., a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tapaszta­latai alapján, annak nagyszerű köve­teléseivel, hogy az »őszirózsás forrada­lom« megalkuvó kormányát is elsöpör­ve tovább folytassa harcát és kivívja győzelmét a Magyar Tanácsköztársa­ságban, 1848. örökösében és a szociáliz- must építő népi demokráciánk dicsősé­ges elődjében. IHlnden erőt a* őszi vclések befejezésére! Október 31-én — ma lejár az őszi vetések batárideje. Megyénk terüle­tén azonban — néhány járás kivéte­lével — még a rozsvetésben is van lemaradás. Meg kell tehát gyorsítani a vetési munkát, minden erővel arra kell törekedni, hogy behozzuk eddigi késésünket. El kell érni, hogy min­den mag a legrövidebb időn belül a földbe kerüljön. A rozs és a búza vetésében a leg-. Utóbbi értékelés szerint a járá­sok sorrendje a következő: 1. sátoraljaújhelyi járás 103 o/, 2. sárospataki „ 100 „ 3. encsi ,, 98.2 „ 4. mezőesáti „ 92.3 „ 5. abaujszántöi »> 88.6 „ 6, riesei „ 84.8 „ 1, miskolci 8 81.1 „ 8. edelényi 73.S * 9. szikszói >t 72,2 * 10. szerencsi a H „ 11. ózdi íz 64 * 12. mezőkövesdi rí 58.9 z 13/ putnoki H 53,9 „ Meyliezilöilöl! a szovjet lapok 1S54. évi előfizetése Felhívjuk a szovjet sajtó iránt érdeklődök figyelmét, hogy a szovjet lapok 1954. évre november 15-ig fizetketők elő. Késve beküldött elő­fizetés esetén a megrendelés teljesí­tése 1954 január I töl nem biztosít­ható. Előfizetést felvesz, kívánságra teljes fohóirotjegyzéket, mutatvány számot küld: Horizont fióküzlet, Miskolc, Széchmyi-utea 2-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom