Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-27 / 227. szám

"Wastraap, —*■■■■ »51. oíptötíte 2*1. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 Uj tel épotkel erősödtek taggyűlésükön az emodi Szabadságharcos tsz tagjai Kedden este az emödi Szabadságharcos termelőszövetkezet tag­gyűlésén Suri János elvtárs elnök bejelentette, hogy kormányunk ked­vezményei már eddig is 280.000 forint hasznot jelentenek a szövetkezet­nek. Ennyivel több jut a tagságnak, amely a jövedelem elosztáskor, gondtalan megélhetést biztosító részesedésre számíthat. Szép sikereik hatására egyre több egyénileg dolgozó paraszt kéri felvételét a szövet­kezetbe. Mádli János és özv. Atkári Sándorné (az első sorban) a taggyű­lésen kérték felvételüket a tagság soraiba. Erdődi János felvétele i ————————* " A legjobb dolgozókat válasszuk a szakszervezeti vezető szervekbe A MAGYAR SZAKSZERVEZE­TEK alapszabályainak előírásai sze­rint az üzemekben évenkint meg kell választani az összes bizalmiakat, műhelybizottságokat, üzemi bizottsá­gokat, számvizsgáló bizottságokat. A SZOT 1953. augusztus 17-i határoza­ta értelmében a szakszervezeti vá­lasztásokat ez évben szeptember 15-től december 1-ig kell megtartani. A Központi Vezetőség június 27— 28-i határozata szerint kidolgozott kormányprogram és a SZOT II. tel­jes ülésének ennek szellemében ho­zott határozatai megszabják azokat a feladatokat, amiket a dolgozók anyagi és kulturális jólétének eme­lése érdekében meg kell valósíta­nunk. Nagy feladat hárul a kormánypro­gram megvalósításában a szakszer­vezetekre is. A szakszervezetek fel­adata, hogy miiiden dolgozóval meg­ismertessék azokat az intézkedése­ket, melyeket pártunk és kormá­nyunk a dolgozók érdekvédelmének biztosítására, életszínvonalának ál­landó emelésére hozott. A szakszer­vezetek elsőrendű feladata az is, hogy mozgósítsák a dolgozókat a tervek teljesítésére, szélesítsék ki versenyszervező munkájukat, érjék el, hogy a dolgozók széles rétegei még aktívabban kapcsolódjanak be abba a harcba, amely az életszínvonal állandó emeléséért folyik. Ezeknek a nagy feladatoknak végrehajtásához erős szakszervezetekre van szükség, a kormányprogram megvalósítását segítjük elő, ha a most folyó szak- szervezeti választásokon a dolgozók legjobbjaival erősítjük meg szakszer­vezeti szerveinket. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK, műhelybizottságok gondosan válo­gassák ki azokat a dolgozókat, aki­ket az eddig is jól dolgozó szakszer­vezeti funkcionáriusok mellé meg­választásra javasolnak. Különösen nagy gondot kell fordítani a bizal­miak jó kiválasztására, de ügyelni kell arra is, hogy az eddig jó mun­kát végzett bizalmiak helyükön ma­radjanak és segítsenek az új bizal­miaknak feladataik megismerésében és megoldásában. A bizalmiak jó kiválogatása azért igen fontos, mert a bizalmi az, aki a legszorosabb kapcsolatot tartja a csoportjához tartozó dolgozókkal. Naponta találkozik velük, ő az első. aiki az adódó problémát csoportjában elintézi, vagy a felsőbb szervek felé továbbítja. A jó bizalmi példamutató a termelésben, s így magával tudja vonni dolgozó társait a munkaver­senyben, mozgósítani tudja csoport­ját a tervek teljesítésére és túltelje­sítésére. Szakszervezeti szerveinknek tehát arra kell törekedniök, hogy tehetsé­ges, a dolgozók által ismert és meg­becsült, tömegkapcsolatokkal rendel- Kező, áldozatkész, a termelésben és a szakszervezeti munkában példa­mutató dolgozók kerüljenek a szak- szervezeti vezető szervekbe. Ügyel­jenek arra is, hogy a választásnál érvényesüljön a nők és fiatalok egyenjogúsága, segítsék elő, hogy az üzem adottságának megfelelően ke­rüljenek be a nők és a fiatalok a szakszervezeti funkciókba. Nagyobb gondot kell fordítani a b"mszaki és adminisztratív dolgozóké nak a szakszervezeti munkába való bevonására is. Válasszák meg bizal­minak, vagy más szakszervezeti funkcióba azokat az értelmiségi és adminisztratív dolgozókat, akik erre a tisztségre alkalmasak, a dolgozók ügyes-bajos dolgainak intézését, a tervek teljesítésére való mozgósítást szívesen vállalják. A VÁLASZTÁSOKNÁL feltétlen szükséges az összes szakszervezeti szerv és az egész szakszervezeti tag­ság magasfokú ébersége. Az eddigi választások tapasztalatait figyelem- bevéve meg kell akadályozni, hogy ellenséges elemek, jobboldali szo­ciáldemokraták, volt fasiszták ke­rüljenek a szakszervezet vezetésébe, funkcióiba. Az ellenség ezeket az émbereket a szakszervezeteken ke­resztül igyekszik olyan helyekre be­juttatni, ahol kártevő aknamunkát tudnak kifejteni, hogy megpróbálják dolgozóinkat szembeállítani a párttal és az állammal. Ha ilyen elemek be­kerülnek szakszervezeti funkciókba, igyekeznek félrevezetni a felsőbb szerveket, hogy maguknak jó állást biztosítsanak, amelyben az ellenség utasítására romboló munkát fejte­nek ki. Ezért a szakszervezeti szer­vek a tagsággal szorosan együttmű­ködve akadályozzanak meg minden olyan törekvést, ami az ellenség em­bereit be akarja juttatni a szakszer­vezetbe, a vezetésbe. Jó politikai tö- megmunkával, gondos káderkiválasz­tással, a dolgozók aktivitásának ki- fejlesztésével el kell érni, hogy az ellenséges elemeket, a dolgozók ér­dekeit semmibevevő demagógokat ne jelöljék és ne válasszák meg. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK ehhez a munkához kérjék az üzemi párt- szervezetek segítségét. Beszéljék meg a pártszervezettel a választással kapcsolatos üzemi problémákat és a párt segítségével, irányítását követve oldják meg azokat. Az üzemi bi­zottságok feladata az is, hogy a ve­zetőségválasztó taggyűléseket jól elő­készítsék. Idejében beszéljék meg a dolgozókkal a választás jelentőségét, ismertessék a szakszervezeti elnök­ség levelét, hogy a dolgozók érezzék nagy felelősségüket, ami a válasz­tással kapcsolatban a szakszervezeti munka megjavítása érdekében rájuk hárul. Segítséget kell adni a bizal­miaknak, műhelybizottsági titkárok­nak a beszámoló összeállításához, amelyben az egyes. szervek egész évi munkájukról adnak számot a tag­ságnak. A beszámolók politikai tar­talmát a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének június 27— 28-i ülése és ennek alapján a SZOT II. teljes ülésének határozatai szab­ják meg. ELSŐSORBAN A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY, a munkafegye­lem megszilárdítása, a dolgozók anyagi és kulturális jólétének eme­lése, valamint a szervezetek építése terén végzett munkáról és az ilyen­irányú szakszervezeti feladatokról kell számot adni. A beszámolóknak és a választásoknak az egész szak- szervezeti munka megerősödését kell eredményezniük, fejleszteniük kell a belső demokráciát, a szakszervezetek kapcsolatát a tömegekkel. KUCS ISTVÁN, a Szakszervezetek Megyei ^ Tanácsának elnökhelyettese. Pártélet ★ Álljon az őszi munka sikeréért folyó harc élére az alsómérai Uj Barázda tszcs pártszervezete Az alsómérai Uj Barázda termelő­szövetkezeti csoport 1949 őszén kezd­te meg működését. Tizenkét család látott hozzá boldogabb jövőjének építéséhez. Igaz, a kezdet kissé ne­héz volt, ami főleg abból adódott, hogy valamennyien járatlanok, ta­pasztalatlanok voltak a közös gaz­dálkodásban. A következő években már sokkal jobban, tervszerűbben folyt a munka. Szebbek lettek az eredmények is. Ezek láttán több egyénileg dolgozó paraszt úgy határozott, hogy belép a termelőszövetkezetbe. Nemsokára nyolc új taggal erősö­dőt; meg a csoport. Jelenleg húsz termelőszövetkezeti tag végez nagy­üzemi gazdálkodást 235 hold földön. Az odaadó, szorgos munka eredmé­nyeképpen a csoport már többször elnyerte a járási pártbizottság és a járási tanács vándorzászlaját. A múlt évi megyei beadási versenyben is az alsómérai Uj Barázda termelő­szövetkezeti csoport nyerte el a har­madik helyezést. Ez idén is szépen dolgoztak. Beadási kötelezettségük­nek 102 százalékban * ettek eleget. Tejből már egész évi beadásukat teljesítették. A szép eredményekre joggal büsz­kék a csoport tagjai. A korai szán­tás-vetés, a gondosan ápolt föld meghozta gyümölcsét. Az elosztás­kor búzából 5 kilogram, rozsból és árpából 1—1 kilogram jutott munka­egységenként. Fehér elvtárs lányá­val együtt dolgozott; teljesítményük után kenyérgabonából 50 mázsát vitt haza. Amikor Fehér elvtárs kiöntöt­te kamrájában a zsákokat, boldogan mondta, hogy ennyi gabonája még sohasem volt és ezt a gazdag jöve­delmet a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönheti. özv. Varga Jánosné is örömmel beszél arról, hogyan tette őt boldog­gá a termelőszövetkezeti csoport. El­mondja: „özvegyasszony vagyok. Két gyermekem van — felnevelésük ma már nem okoz különösebb gon­dot. Munkám után olyan életmódot biztosítok nekik, amilyent akkor sem tudtam, amikor az apjuk élt. Négy hold földön szorgalmasan gaz­dálkodtunk, de még sem haladtunk úgy előre ahogy szerettük volna. A csoportban megtaláltam számításo­mat. Jelenleg már 225 munkaegysé-' gém van. A terményből, amit kap­tam, bőven el tudom látni családo­mat és jut még a szabadpiacra is. De oz még csak egyik része a jöve­delemnek — mondja. A kapásnövé­nyekből, gyümölcsösből még csak ezután fogunk részesedni. Úgy mu­tatkozik, hogy ebből is jut bőven. Emellett még pénzt is kapunk.“ A kormány programmja és rende­letéi méginkább megszilárdították a tsz tagokban a nagyüzemi gazdálko­dásba vetett hitet. Egyetlen tsz tag sincs, aki ki akarna lépni a csoport­ból. Amikor erről kérdezzük az el­nök elvtársat, azt felelte: „Még bot­tal ssm lehetne kiverni bennünket a csoportból.“ A nagyszerű sikerek láttán a na­pokban öt dolgozó paraszt kérte fel­vételét a csoportba. Az eredmények mellett azonban tapasztalhatók hiányosságok is, amelyek gátolják a termelőszövetke­zeti tagságot abban, hogy az eddiginél még szebb ered­ményeket érjen el. Az egyik legnagyobb hiba, hogy a tsz pártszervezete nem tölti be teljesen a motor szerepét. A párt- szervezet vezetősége nem fordít elég gondot a politikai tömegmunkára. Elhanyagolják a rendszeres népne­velő, agitációs munkát. A pártszer­vezet titkára Batykó elvtárs sem agitál mindig helyesen. Ha valami nincs rendjén a csoportban, Batykó elvtárs — a felvilágosítás, meggyő­zés helyett gyakran fenyegetődzik. A politikai munka lebecsülését mutatja az is, hogy a tsz pártszer­vezete több hónapja nem tartott tag­gyűlést. Igen súlyos hiba, hogy ed­dig még a Központi Vezetőség hatá­rozatát megtárgyaló taggyűlést sem tartották meg. A pártszervezet veze­tősége nem ismeri a Központi Veze­tőség június 27—28-i határozatát. Pe­dig e határozat alapján ugyancsak van mit tenni a pártszervezetnek. Mindenekelőtt fel kell számolni azt a helytelen módszert, hogy az alap­szervezet titkára, Batykó elvtárs minden munkát maga végezzen, egyedül határozzon fontos párt, vagy termelési kérdésekben. A Központi Vezetőség határozata alapján meg kell valósítani a tsz pártszervezeté-! ben is a pártvezetés legfőbb elvét; a kollektív vezetést. A pártszervezet vezetősége adjon minden párttagnak konkrét pártmegbizatást, mozgósítsa őket a soronlévő feladatok elvégző-* sére. Sok a tennivaló a dolgozókról való gondoskodás terén is. Különösen az elnök elvtársnak kell javítani eddigi helytelen magatartásán. Elnéz a fontos feladat megoldása felett. Nem hallgatja meg a tagok sérelmeit, jo-í gos panaszait. A pártszervezet ebben is hibát követett el, mert nem segí- tett az elnök elvtársnak a hiba kija-s vitásában. A pártszervezet eddig nem igyekezett a munka alapjává tenni a bírálatot és önbírálatot. Ennek tudható be, hogy többen sze- mélyi sértésnek veszik, ha felhívják hibáira figyelmét. Az elnök elvtársat megbírálta Szolyák István elvtárs azért, mert késve vágták le a mag-i lucernát. Molnár elvtárs megsértőn dött, visszautasította a bírálatot. A' bírálathoz való ilyen rossz viszony súlyosan sérti a pártonbelüli demo-* kráciát. A legfontosabb feladat, hogy azí alsómérai Uj Barázda termelőszövet-i kezet pártszervezete a tszcs fejlődé-* sének motorjává legyen. A Központi Vezetőség határozata alapján a párt-1 szervezet kommunistái bátran és őszintén tárják fel munkájuk hiá-< nyosságát, vonják le a tanulságot* induljanak harcba a hibák azonnali megszüntetéséért. Csakis erős párt-i szervezettel tudhat a csoport még szebb és nagyobb eredményeket el-* érni. Itt az őszi betakarítás, a szán­tás-vetés ideje. A csoport azonban a kapásnövényekből még igen keve­set takarított be és mindössze csak 10 kataszteri hold rozsot vetett el. A pártszervezetnek az a feladata, hogy minden erőt mozgósítson a betakarí­tásra, a szántás-vetésre. Ez az alapja a több termés elérésének, a tsz tagok életszínvonala további emelkedésé­nek. *Vi Az állami ellenőrzés önkéntes munkatársai Az Állami Ellenőrző Központ Köz­érdekű Bejelentések Hivatalához, amely Budapesten a Nádor utca 36. szám alatt működik, személyesen és levélben egyre nagyobb bizalommal fordulnak a dolgozók. Különösen az új kormányprogram megjelenése óta érkezik sok bejelentés. Vidékről is számos panaszoslevél érkezik, bár a vidéki dolgozók közül még sokan nem ismerik a hivatal működését. Borsod megyéből viszonylag kevés bejelentést kap az ÁEK, ami nem azt jelenti, mintha itt kevesebb len­ne a hiba, a baj, kevesebb sérelem érné a dolgozókat, tehát kevesebb panaszra lenne okuk, — inkább ar­ra mutat, hogy megyénk dolgozói nem élnek a lehetőséggel, hogy beküldjék észrevételeiket, beje­lentéseiket az Állami Ellenőrző Köz­pontba és ilymódon mint az állami ellenőrzés önkéntes munkatársai, elősegítsék a hibák kijavítását. A dolgozók, akik saját bőrükön érzik a hibákat, akiket sújt a bürokrácia, felháborít és nem egyszer megkáro­sít a felelőtlenség, mulasztás, nagy segítséget adhatnak bejelentéseikkel a hiányosságok feltárásához, á bajok orvoslásához. A dolgozók tapaszta­latainak jobb felhasználása és a hi­bák gyorsabb kijavítása érdekében az ÁEK Diósgyőrvasgyárban a Le­nin Kohászati Művek dolgozói ré­szére a II. sz. hivatalházban is tart fenn állandó kirendeltséget, ahol — úgy mint Budapesten — személye­sen vagy levélben tehetnek panaszt, bejelentést. Miről írnak a bejelentők? *— Sé­relmeikről, amelyek munkahelyükön, vagy a hatóságok részéről érik őket. Az ipar, építőipar, kereskedelem hi­báiról. írnak, ha munkahelyükön el­hanyagolják a munkavédelmi intéz­kedéseket, a szociális, kulturális gon­doskodást, megsértik az igazságos bérezés elvét. — A borsodmegyei dolgozók zöldség- és gyümölcsellátá­sára igen sok a panasz. Az ÁEK augusztusban megvizsgálta a MEZÖ- KER munkáját, ennek eredménye­képpen megkezdték az ellátás Jobb megszervezését, Sajó,szentpéteren újabb zöldségelosz­tó bázist létesítettek, a megye terü­letén máris újabb 11 boltot nyitottak meg. A dolgozók növekvő szükségle» telnek jobb kielégítése érdekében az ÁEK megvizsgálta Berente ellátását is. A vizsgálat eredményeképpen nyi­tották meg a makadámtelepi üzletet, az erőmű mellett új üzletház épül és nyílik meg novemberre, népbolt nyilt a Sajómenti Vegyiművek mellett is. — Az ellátás megjavítását kívánja elősegíteni a Lenin Kohászati Mű­vek részére létesített Diósgyőri Köz- étkeztetési Kombinátban most folyó ellenőrzés is. — A Lenin Kohászati Művek dolgozói panaszt tettek, hogy a diósgyőrvasgyári bőr- és nemibe- teggondozó düledező épülete nem fe­lel meg a célnak, de a különböző szervek intézkedés helyett csak bü­rokratikus huzavonát folytatnak. Az ÁEK vizsgálata nyomán indult meg az egészségház ügyének sürgős ren­dezése. Közérdekű bejelentés segítet­te elő, hogy a Miskolci Állami Gyer­mekvédő Intézetnél megjavult a gon­dozás, a tisztaság és rend, 18-ról 32-re emelték fel a gondozónők számát és 6 gondozónő szakiskolát végzett. A sárospataki állami gazdaság egyik dolgozójának panasza alapján jutott az állami ellenőrzés tudomá­sára. hogy tavaly 800 mázsa répa a gondatlan kezelés , következtében tönkrement. A felelősöket leváltották és bíróság elé állították. Az abaúj- szántói tangazdaságnál elkövetett vásárlási szabálytalanságra is egy dolgozó hívta fel a figyelmet. A panaszokból, bejelentésekből ki­derül, hol dolgozik bürokratikusán a tanács, hol bánnak lélektelenül, kiskirályok módjára a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, \ hol végez aknamunkát a befurakodott ellenség. Ma már bőven vannak olyan leve­lek is, amelyek a bírálat elfojtásá­ról, a dolgozók megfélemlítéséről szólnak és bátran, őszintén mondják el a dolgozók sérelmeit. Az ÁEK felülvizsgálja azt is, ho­gyan intézik a különböző szervek a dolgozók panaszait, hogy így is elő­segítse az e téren még sokhelyütt meglévő hiányosságok kijavítását. Megyénkben is nemrég vizsgálta meg, hogyan intézik a tanácsok a pa­naszokat, hogyan orvosolják a sérel­meket. A vizsgálat megállapította, hogy bár a megyei tanács egyes esetekben helyesen használja fel a dolgozók alulról jövő ellenőrzését, bejelentéseit, észrevételeit munkája megjavítására, de még sok a javíta­nivaló ezen a téren, különösen a ke­reskedelmi, mezőgazdasági, begyűj­tési és személyzeti osztálynál, ahol többhónapos ügyek fekszenek elinté­zetlenül. A késedelmesség, lélekte- lenség, formális elintézés, az ellen­őrzés, a felelősségrevonás hiánya megmutatkozik megyénk nem egy tanácsszervének munkájában. Ezért történhetett meg, hogy végül az ÁEK vizsgálata segítette hozzá a bükkszentkereszti gyerekeket az ál­taluk kért nagyobb mennyiségű tej­hez, vagy hogy a miskolci Szeles utcai napköziotthonban és még né­hány más napköziben — ahol későn kapták a gyerekek az ebédet és a minőség is rossz volt — megjavul­jon az ellátás és felelősségre vonják a mulasztókat. Az ÁEK vizsgálata mutatott rá, hogy egyes tanácsok pártunk politikájával ellentétben el­hanyagolják a sokgyermekes anyák védelmét és a kormány rendelkezése ellenére sem terjesztik fel anyasági segélyre az anyákat, még az olyan sokgyermekeseket sem, mint Bene Lászlóné tornaszentandrási 11 gyer­mekes, Molnár Ferencné tiszadorog-. mai 10 gyermekes, Suha Andrásné mezőkövesdi 8 gyermekes anyák. — Virág János szendrői lakos is csak az ÁEK vizsgálata nygmán jutott hozzá a hónapokkal ezelőtt beadott sertésének vételárához, amit a ta­nács jogtalanul és törvényellenesen tartott vissza. Az állami ellenőrzés munkatársai nagy figyelemmel vizsgálják ki a dolgozók bejelentéseit, panaszait, mert tudják, hogy a dolgozók még nagyobb bizalommal fordulnak hoz­zájuk, ha látják és érzik, hogy ügyükkel lelkiismeretesen foglalkoz­nak, panaszukat meghallgatják, a hi­bákat kijavítják, sérelmeiket orvo­solják. « ■ D rádió uj műsorszáma a falusi hallgatók számára Az ország minden részéből beér­kező nagyszámú kérésnek eleget, té­ve, a magyar rádió hétfőtől, szep­tember 28-tól új műsort indít- A műsor címe: A magyar rádió vála­szol falu9i hallgatói kérdéseire. Az új műsorszám a Kossuth-adón min­den este 20 óra 15 perces kezdettel kerül adásra, (MTI.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom