Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-29 / 228. szám

Kedd, 1953. szeptember 29, ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei tanácskozása (Folytatás a 2. oldalról) a múlt évből. Itt van a rozsvetésre a legkedvezőbb idő. Ha két-három héten belül nem fejezik be, nincs biztosítva a bő termés. A párt és a kormány határozata nagy lehetősé­geket adott a termelőszövetkezetek­nek. Most a termelőszövetkezeteken múlik, hogy mennyire használják ki ezeket. Természetesen helytelen vol­na csak a tsz-ekre hárítani a felelős­séget. Döntő feladat hárul a gépál­lomásainkra is. Az elvtársak elmon­dották, hogy sok gépállomás nem dolgozik jól. Kétségtelen, hogy az a gépállomás, amely csak 50 százalékra teljesíti tervét, nem lehet jó. Gépál­lomásaink igazgatóinak sokkal töb­bet és sokkal jobban kell törődniök az őszi munkák irányításával, az el­lenőrzéssel. Javítani kell az agronó- musok munkáján is. Azok a dolgozó parasztok, akik 5—10 holdas földe­ken jól gazdálkodtak, az 500—1000 holdas területen még nem tudnak úgy gazdálkodni, hogy kihasználja­nak minden lehetőséget. Az agronó- musok feladata, hogy megtanítsák a helyes gazdálkodásra a szövetkeze­tek tagságát. Segítsék elő, hogy a tsz-ek bő termést takarítsanak be. Most a vetés idején különösen nagy szükség van segítségre, mert döntő részben ettől függ, hogy mennyire si­kerül termelőszövetkezeteinket meg­erősíteni, milyen jövedelmet tudunk a tagoknak biztosítani. Számolni kell azzal is, hogy az ellenség aknamun­kába kezd. Ne türjük el ezt, verjük szét az ellenség aljas kísérleteit. Kö­vesse minden tsz-tag és traktoros az élenjárók példáját. Ha minden tsz- tag és vezető összefog, az eredmény nem marad el, s ez a termelőszö­vetkezetek megerősítése lesz. A jobb termelési módszerek elterjesztésével biztosítsuk az évrőt-évre emelkedő termésátlagot Bíró József elvtárs, a párt Köz­ponti Vezetőségének nevében üdvö­zölte a tanácskozás résztvevőit, majd rámutatott, milyen súlyos hiba volt. hogy több községben a helyi vezetők felelőtlen ígéreteket tettek. így pél­dául a múlt esztendőben, amikor rendkívül nagy károkat okozott a termelésben az aszály, a begyűjtési terv teljesítése érdekében azt mond­ták a dolgozó parasztoknak, hogy csak adják be az előírt mennyiséget, kormányunk majd segítséget ad. Az igazság viszont az volt, hogy kor­mányunk ilyenértelmű rendelkezési nem adott ki. Egyes helyi vezetők­nek ez az eljárása érthető módon bizalmatlanságot szült az ottani dol­gozó parasztokban. Szükséges, hogy ezt az egyes helyeken megnj'ilvánuló bizalmatlanságot a leggyorsabban szétoszlassuk. Ennek érdekében első­rendű feladatunk, hogy minden dol­gozó paraszttal ismertessük a kor­mány intézkedéseit, azokat a nagy kedvezményeket, amelyeket a terme­lőszövetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok kaptak. Ebben a munkában is elsősorban a párttagok­nak kell példát mutatniok. Konkrét tényekkel bizonyítsák, hogy kormá­nyunk mekkora segítséget nyújt a mezőgazdaság fejlesztéséhez, hogyan mozdítja elő a dolgozók jólétének növelését. Most az a sürgős feladat, hogy a párt és a kormány határoza­tait mindenütt pontosan' megvalósít­sák, a dolgozó parasztok megkapják a határozatokban biztosított kedvez­ményeket. Minden megbecsülést megérdemel­nek azok — folytatta a továbbiak­ban —, akik az ellenség elvetemült támadásaival szemben megvédték a tsz-t. Minden egyes termelőszövet­kezetben a párttagok és a pártonkí­vüliek egyaránt harcoljanak a ter- rnelőszövetkezetért, verjék szét az ellenség aknamunkáját. Harcoljanak keményen és szívósan abban a biz­tos tudatban, hogy mögöttük van az egész dolgozó nép Kormányunk minden erővel támo­gatja a mezőgazdaság fejlesztését. Ebben természetesen nagy felada­tai vannak szakembereinknek, akik irányítják a termelést. A jobb ter­melési módszerek elterjesztésével biztosítanunk kell az évről-évre ma­gasabb termésátlagot, s ezzel az or­szág jobb ellátását. Számos helyen volt tapasztalható mégis, hogy parla­gon hevertek földek, nem kapálták meg a kukoricát. A dolgozó paraszt szíve fáj, ha ilyet lát, — az ilyen hi­bákon sürgősen változtatni kell. Meg kell magyarázni, hogy ha holdankint csak néhárjy mázsával termelünk is többet, országos összesítésben milyen sokra megy ez. Neki kell tehát len­dülni a munkának. Minden helyi erőt, lehetőséget ki kell használni. Mutassuk meg, hogy a termelőszö­vetkezeti tag többet termel, mint az egyénileg dolgozó paraszt, de termé­szetesen az sem baj, ha az egyénileg dolgozó paraszt mutatja meg, hogy ő termel jobban. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy a termelőszövetkeze­tek fognak többet termelni. Az élénk verseny kialakításában nagy feladat vár a kommunistákra, a termelőszö­vetkezetekben az elnökökre, a bri­gádvezetőkre. Harcoljanak minde­nütt egységes akarattal azért, hogy győzelmes legyen a terméshozam emeléséért folyó munka, mert így tudjuk biztosítani egész dolgozó né­pünk — benne a termelőszövetkezeti tagság és az egyénileg dolgozó pa­rasztság — életszínvonalának emelé­sét. Haladéktalanul valósítsuk meg minden tsz-ben, minden községben a párt és a kormány intézkedéseit Kovács István elvtár®, a megyei pártbizottság titkára, felszólalásá­ban többek között a következőket mondotta: — Nagy eredmények elérése mel­lett, — amint ez a hozzászólásokból is kiderül — igen komoly hibákat is elkövettünk. A tsz tagság egy része, mondjuk meg nyíltan, csalódott, töb­bet vái't, a tsz-től, mint amit ebben az évben kapott. Ugyanakkor, ami­kor nekünk nagyszerű tsz-eink van­nak, mint például a mezőkövesdi, a borsodivánkai, a pácini, a tiszaluci szövetkezetek, egyes szövetkezetek­ben komoly nehézségek vannak. Számos helyen nem úgy dolgoztak, ahogyan az kívánatos és szükséges lett volna. Miből adódik a csalódás? Először is figyelembe kell venni ae elmúlj év igen komoly nehézségeit. Ulyan szárazság volt az elmúlt nyá­ron, amire 100 év óta nem volt pél­da s ezért a termés kevesebb volt- További nagy nehézséget okozott’ amíg tsz-eink megtanulták a, munkát jól megszervezni. Emellett megmu­tatkozott a helyi vezetés gyengesége i®. A járási párt- és tanácsszervek nem törődtek annyit a tsz-ekkel, mint az szükséges lett volna. Pedig ami­kor ai tsz-eket megszerveztük, ígére­tet tettünk, hogy segíteni fogunk ne­kik a nehézségek leküzdésében. Ezek­ről az ígéretekről megfeledkeztünk. Mindebből kifolyólag több helyen a tsz-ek jövedelme nemcsak hogy nem volt példamutató, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztoké alatt maradt De a hibák ellenére is megmutatko­zott, hogy a termelőszövetkezet a dolgozó parasztság felemelkedésének útja. Ez a politikája pártunknak és kormányzatunknak, s ez a politika a dolgozó parasztság érdekeit képvise­li. Egyes helyeken aizonban nem egészen helyesen valósították meg ezt a politikát. Nem adtuk meg ter­melőszövetkezeteinknek a segítséget, hogy valóban élenjárók, példamuta­lók legyenek. Nem egy cselben párt­ós tanácsszerveink valótlan ígérete­ket tettek a tsz tagoknak, ezekkel csábították az egyénileg dolgozó pa­rasztokat, hogy lépjenek a szövet­kezeti gazdálkodás útjára, s utána az ígéreteknek nem tettek eleget. Ma nem ígérgetünk, hanem cselekszünk s amit mondunk, az pártunk határo­zata és kormányunk programja amely már 34 rendeletben megjelent Az a feladatunk, hogy a, 34 rendele­tet minden tsz-ben, községben meg­valósítsuk, megtegyük azokat, az in­tézkedéseket, amelyek segítségével megváltozik a helyzet, Nem ígérge­tünk, hanem cselekszünk — megad­juk a párt- és a tanácsszervek részé­ről azt a támogatást, amely lehető­vé teszi, hogy a lennel őszövet keze­lik jobban megszervezzék a munkát javuljon a munkafegyelem, alkalmaz­zák az agró- és zoótechnika vívmá nyait, s ennek segítségével kivétel nélkül minden tsz-ben növeljék a termésátlagot. Szövetkezeti mozgal­munk megszilárdulása, tsz-eink jö­vedelmének jelentős növekedése gon dolkodóba ejti az egyénileg dolgozó parasztokat is, s ez lesz a legjobb ági jáció a belépésre. Pártunk és korma nyunk nemcsak a tsz-t agok, hanem az egyénileg dolgozó parasztok életé is jelentősen könnyítette. Pártunk célkitűzése, hogy a tsz-ek fokozot­tabb támogatása mellett az eddigi­nél sokkal nagyobb mértékben kel foglalkoznunk “z egyénileg dolgozó parasztsággal is. Nem egy helyen ta­pasztalható. hogy a t?z tagok türel meUenek az egyénileg dolgozó pa í’asztokkal szemben. Ez teljesen helyiden, a tsz tagok ne felejtsék el hogy nemrégen még ők is egyénilej dolgozó parasztok voltak. Tartsák szem előtt, hogy ai mai egyénileg dolgozó paraszt a lövő tsz-parasztja, Az ellenség megpróbálja félrema gvarázni a párt határozatait, a kor mány intézkedéseit, Arra .törekszik ezzel, hogy szétbomlassza a termelő­szövetkezeteket. De az tapasztalható, hogy ahol helyén áll a pártszervezet, és a tanác®, ott az ellenség nem mer támadni. A pártbizottságok a Központi Ve­zetőség Útmutatása alapján az ed­diginél fokozottabb segítséget fognak nyújtani a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek. Éppen ezért a megyei és járási pártbizottság első­rendű feladata, hogy munkatársai a jövőben necsak akkor menjenek ki a tsz-be, amikor ott baj van, főleg pe­dig ne csak a, legjobban működő tiz­eket látogassák, hanem állandóan, rendszeresen segítsék minden tsz munkáját. Ehhez az kell, hogy értsünk a mezőgazdaság felemelésének kérdé­seihez. A párt- és tanácsszervek funkcionáriusainak jobban meg kell ismerniük az agró- és zoótechnikát. Ha kimegyünk a tsz-be, ne felszíne­sen vizsgáljuk meg a kérdéseket, hanem mélyreható segítséget nyújt­sunk. A párt és a kormány intézkedései rendkívül nagy jelentőségűek. Ma­gyarországon ilyen hatalmas támoga­tásban még nem részesült a dolgozó parasztság é® elsősorban a tsz-ek tag­sága. Fontos, hogy ezekről az intéz­kedésekről a tsz-ek ai leggyorsabban tudomást szerezzenek, ® ezért javas­lom. hogy már a holnapi nap folya­mán minden intézőbizottság tárgyal ja meg, mit kíván igénybsvenni a kedvezményekből, s lásson hozzá az intézkedések megvalósításához. „November 7-ig befejezzük az összes őszi munkát Juhász Imre, az egerlövői Május 1 termelőszövetkezet elnöke a tsz-ek megszilárdítása és a helyes számvi­tel kérdésével foglalkozott. 1949-ben alakult szövetkezetünk 29 taggal, 300 hold földdel. Ma 185 a'ggal 1265 holdon gazdálkodunk. 4 év alatt szép eredményeket értünk el. Igaz, voltak kisebb-nagyobb hiányos­ságok, de ezeket a pártszervezet segít­ségével, az élenjáró dolgozó parasztok­ra támaszkodva', mindig meg ludtuk szüntetni. Ebben az évben nem tud­tunk kimagasló terméseredményeket elérni, mert a múlt évi esős ősz miatt későn fejeztük be a vetést. A kormányprogram megjelenése után a szövetkezetünkbe befurako­dott ellenség mételyezte a csoportot. Félremagyarázta a kormány prog­ramját, aláírást gyűjtött a kilépésre. Megmutatkozott pártszervezetünk gyengesége is. Amikor láttuk, hogy baj van, a becsületes dolgozókká] összefogtunk, kizártuk a tsz-be nem való elemeket, s a hangulat azonnal megváltozott. Végül a számvitel kérdéséről be­szélt. Hangoztatta, hogy a termelö" szövetkezetben gyakran hiányzik az ellenőrzés, ami pedig helyes gazdál­kodás szempontjából rendkívül fon­tos. A tsz-eknek nagyobb gondot kell fordítaniok a pénzügyi tervfegyelem betartására. A jó munka mellett ügyelni kell a pontos nyilvánt&rlásra, könyvelésre is. Csa'k ezzel lehet felmérni reálisan a szövetkezet gaz­dálkodását, biztosítani a tagság meg­elégedését. Tóth István a szikszói Vörös Csil­lag termelőszövetkezet elnöke is fel­szólalt. — Termelőszövetkezetünk az el­múlt gazdasági év eredményei alap- ján megyénk legjobb szövetkezetei közé tartozik. De ha figye­lemmel kisérjük a megalakulás ót« elfelt időt, láthatjuk, hogy termésátlagaink nem emelkedtek év­ről-évre megfelelően. Ennek oka hogy nem alkalmaztuk helyesen az új agrotechnikai módszereket. A múlt év őszén ai tagosítás miatt megkés­tünk a vetéssel. Voltak egyes táblák, ahoi termésátlagunk messze alatt volf a községi átlagnak. Jó munkát most sem tudunk végezni, ennek oka nagyrészt a gépállomás. Két hét. óta 2 traktor szánt naponta 5 holdat. Ez kevés ahhoz, hogy határidőre elvé­gezzük a vetést. Aprómagvaínk c?é- pelellenek, gépállomásunk még most sem küldött cséplőgépet- A járási ta­nács mezőgazdasági osztálya a múlt évben vásárolt részünkre 101 darab 3 hónapos mala'cot, hogy fogjuk be hízóba, s ebből teljesítsük 92 mázsa hizottsertésbeadási kötelezettségűn két. 150 mázsa kukoricát megetet tünk, de a hízókat csak 80 kilo grammra tudtuk felhizlalni. A vége az lett. hogy a kukorica elfogyott, » hízókat ki kellett, hajtani a legelőre Sok a bajunk az OFFÉRT vállalattal is. Előfordul, hogy leszedetik a zöld séget velünk és csak napok múlva viszik el, vagy egyáltalán el sem jön nek érte. Nagy Imre elvtárs beszéde után mi csoportunkban is felvetődött a ki lépés gondolata, de ma már csak 1—2 olyan tag van, aki még mindi ingadozik. Termelőszövetkezetünk tagsága szorgalmasan dolgozik, s azt kéri a gépállomástól, hogy törődjön többet a termelőszövetkezetekkel, adjon na­gyobb segítséget most az őszi mun­kák idején. György Károly a cigándi Petőfi termelőszövetkezet elnöke elmondot­ta, hogy termelőszövetkezetük ko­moly eredményeket ért el különösen a növénytermelésben. Hiba azonban, hogy lemaradtak az állattenyésztés­sel. Nem gondoskodtak előre istál­lókról. Most két istálló építése van folyamatban. — Alapvető hiba volt, hogy túl so­kat markoltunk és nem vettük figye lembe képességeinket. De a hibák ellenére termelőszövetkezetünkben a hangulat jó. Kilepni senki nem akar, mindössze 4 család van, amely még gondolkozik. Mulasztást követ­tünk el, hogy elhanyagoltuk a mel­léküzemágak fejlesztését. Fűrészte­lepünk van ugyan, de nem tudunk biztosítani hozzá olajat. Rövidesen megfogjuk oldani ezt a problémát is* Az idei bő termés eredményeként a tagság komoly jövedelemre tett szert. Számos tag, most a lakását fog-, ja újjáépíteni. Van, aki rádiót vásá-« rol. Nagy segítséget — tagonkint 2000 forint többletjövedelmet — je-i lentenek számukra a különböző kor-, mányrendeletek. A tagság egyhan­gúan úgy határozott, hogy a háztáji területen gyümölcsöst fog telepíteni, Az őszi munkák jól haladnak á a szövetkezetben, ösziárpánk már kikelt, s megkezdtük a búza vetését* Arra kérjük a gépállomást, hogy ja-« vítsa meg munkáját, többet törődjön a termelőszövetkezettel. Mi azon leszünk, hogy termelőszö-» vetkezetünk jövőre nagyobb termést takarítson be, mint az idén. Ezért csatlakoztunk a lácacsékei termelőd szövetkezet versenykihívásához, hogy az őszi mezőgadasági munkákat no-i vember 7-re befejezzük 5) Úgy dolgozunk, hogy jövőre még nagyobb jövedelmet biztosítsunk tagjainknak“ Csugány József, a taktabáji Béke tsz elnöke felszólalásában elmondta, hogy a felszabadulás előtt községük dolgozóinak legnagyobb része cseléd volt. 60 filléres napszámért dolgozott. Földjük jóformán talpalatnyi sem volt. A felszabadulás után középparasztok lettek. 2000 holdat osztottunk ki magunknak abból, amit azelőtt mi dolgoztunk meg az uraknak. Községünk elindult a fejlő­dés útján. 1952-ben ráléptünk a szövet­kezés útjára. Az egész falu belépett a termelőszövetkezetbe. Örültünk, a siker­nek, nem vettük észre, hogy két kulák befurakodott a tsz-be. Az éberség el­hanyagolásáért meg is fizettük a tandíjat- Nagy Imre elvtárs beszéde után egyszerre megnőtt a szarvuk. Azt hiresztelték, hogy most már szét lehet hordani a közös va­gyont. A kulákok különböző aljas rágal­makat szórtak a termelőszövetkezetre. De ezeket visszavertük, amikor bebizonyítot­tuk, hogy csak olajból több, mint 47 hektolitert fogunk szétosztani. Lesz tehát min osztozkodni az ősszel. Tovább foly-. tatjuk a felvilágosító munkái, hogy ki­vétel nélkül minden tag ismerje: a szö- etkezet feloszlatása csak a kulákoknak használna. Baka János, a tiszalúci Vörös Hajnal termelőszövetkezet elnöke, aki résztvett a budapesti tanácskozáson is, többek közölt ezeket mondotta: — Államunktól sok segítséget kaptunk. Van például olyan fejűgepünk, amellyel egyszerre 12 tehenet lehet fejni. Eddigi szorgalmas munkánkkal megteremtettük izövetkezetünk szilárd alapjait. Most azon dolgozunk, hogy még virágzóbbá tegyük, jövőre még nagyobb jövedelmet tudjunk biztosítani tagságunknak. Kasza Erzsébet, a putnoki gépállomás brigádvezetó’je felszólalásában elmondotta, hogy például a körzetükben lévő széki­pusztai Igazság termelőszövetkezet nyolc kilogramm terményt osztott ki egy-egy munkaegységre. Minden csoporttag elé­gedett. De a tsz traktorosa, Forrós Pál is megtalálta számítását, 30 máz a tér- ményt és 3200 forint készpénzt kapott- Forrós Pál éves tervét 180 százalékra tel­jesítette. Arra hívom fel a termelőszövetke­zetek figyelmét, hogy ne vegyenek át a gépállomástól olyan területet* amelyiken minőségileg kifogásolható munkát végeztek. Éh a magam ré-« széről ellenőrzőm a brigád munkáját* segítek a traktorosoknak. Mindent elkövetek, hogy körzetemben minden termelőszövetkezet elégedett legyen a traktorista munkájával. Fogadom itt a tanácskozáson, hogy november, 7-re 110 százalékra teljesítjük tér-« vünket. Kérjük a termelőszövetkeze-« tek tagjait, hogy segítsenek bennünk két a munkában, takarítsák be a föl-« dekről a termést, hogy mielőbb meg tudjuk kezdeni a munkát és győze-* lemre vihessük a jövőévi nagyobb! termésért folytatott harcot. Galkó Lajos, az ede’ényi Alkot-« mány termelőszövetkezet elnöke azt) hangoztatta, hogy a termelőszövetke-l zetek megszilárdításának egyik elő-i feltétele a szövetkezeti demokrácia betartása. Úgy kell vezetni, hogy, minden tag magáénak érezze a ter-i melőszövetkezetet, érezze ezért fe-« lelősségéí. Ezen a téren csoportjuk-« ban is voltak hiányosságok, de ezc-i két a legsürgősebben kijavítják, a tagságot^ bevonják a vezetésbe. — Nagy Imre elvtárs beszéde után nálunk is többen voltak, akik ki akartak lépni a szövetkezetből, de ahogy megjelentek a sorozatos ked-« vezmények, a tagság látja, hogy a termelőszövetkezet a jövőben még gondtalanabb életet tud biztosítani* Számos tag már visszakérte kilépési nyilatkozatát, sőt új tagokkal erősö-» dik szövetkezetünk. Papp Bőláné, a borsod nádasdi ler-J melőszövetkezet elnöke is elmondot-f ta tapasztalatait: — Termelőszövetkezetünk jól műi ködött. Az ellenség azonban befura-i kodott sorainkba ée szét akarta bom-i lasztani a csoportot. Idejében észre-« vettük a kulák mesterkedést, azonnal kizártuk. A kizárás óta a hangulat megváltozott, termelőszövetkezetünk! tagjai még nagyobb erővel láttak munkához. Minden igyekezettel azon vagyunk, hogy jövőre még jobb ered-« ményeket érjünk el. „Nincs az az erő, ami le tudna térítene minket a boldog jövő, a szövetkezeti közös gazdálkodás útjáról“ Számcö hozzászólás hangzott még el. Felszólalta-k: Boros Lajos, ai me­zőkeresztesi Béke tsz elnöke, Tompa Károly, a tiszakeszi Alkotmány ter­melőszövetkezet párttitkára, K. Nagy Sándor, a karc-sai Dózsái tsz agronó- musa, Rajna Bertalanná, a bocsi termelőszövetkezet küldötte, Krizsán József, a sárospataki termelőszö­vetkezet elnöke, ifj. Balogh Sán­dor, a hejőpapi gépállomás trak­torosa, Olasz József, a borsod- iyánkai József Attila termelőszö­vetkezet elnöke, Majoros Klára, a vilmányi gépállomás traktorosa, Suri János, az emödi Szabadságharcos Dz elnöke, Kovács József, az ujcsanálosi gépállomás igazgatója, Bartha Zoltán­ná, a szászfái termelőszövetkezet bri-i gádvezetője, Kiss Bertalan, a kész-» nyéteni Szabadság tsz elnöke, KacsuiJ János, a pácini Dimitrov tsz sertést gondozója, Vodilla József, a finkei Kossuth termelőszövetkezet elnökej B. Tóth József, a kistokaji Béke tér-? melőszövetkezet elnöke és Simon Já-i nos, az»abaujszánlói Petőfi tsz el-J nőké. A küldöttek valamennyien azzal as fogadalommal távoztak a tanácsko-»' zásról, hogy újult erővel, még na* gyobb lendülettel fognak munkához? harcolnak a szövetkezetért, mert! nincs erő, ami le tudná őket téríteni a boldog jövő, a szövetkezeti közös gazdálkodás útjáról. AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG CIKKE NYOMÁN Az Északmagyarország augusztus 19-i számában, a „Levelezőink villá­mai'' című rovatban közölte Szá- deczky István cikkét, amelyben szó- vátette á gönci földművesszövetkezet vendéglőjében tapasztalható súlyos hibákat. A szövetkezet vezetősége a bírála­tot elfogadta és azonnal intézkedett az ügyben. A vendéglő mellett lévő két helyiségből kirakták a sok üres ládát és hordót, a helyiségeket asz­talokkal, székekkel berendezték. — Ezen túlmenően a szövetkezet veze­tősége szeptember 5-cvel új italbolt tot nyitott a község alsó részében* Mindkét italboltot ellátja elegendő hentesáruval. A gönci földművesszövetkezet ve« zetősége előzőleg nagy mulasztást követett el, hiszen mindennap ta-« pasztalhalta, hogy a 3600 lakosú községben kevésnek bizonyul a ven-« déglő egyetlen helyisége. Mégsem törődött előzőleg a dolgozók jogos panaszának orvoslásával, csak az Északmagyarországban megjelent bw rálát után javított a hibán* TAKÁCS TIBOlíj

Next

/
Oldalképek
Tartalom