Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-26 / 226. szám

ÉSZAK': AG YAP.öRSZAG Szombat, 1953. szeptember 88. A rossz levegőellátás, a műszaki feltételek hiánya gátolja a t< r 'teljesítést Somsályon A somsályl bányaüzem a III. ne­gyedévben hónapról-hónapra ’ nem teljesítette tervét. Elhanyagolják a feltárásokat, — s bár az üzem előké­szítette aj tervezeteket — megfeled­keztek a menekülővágatok, a leve­gővágatok időbeni kihajtásáról, amely most megbosszulja magát. A 4-es ereszke fővonalának kihaj­tásán dolgozik hónapok óta a Túrái brigád. Sajóvölgyi Béla a brigád egyik tagja elmondja, hogy nagyon visszaveti őket a levegő hiánya. Az ereszkében több mint 400 méteren nincs jó levegő, sem menekülővágat. Ventilátor ugyan van, de az nem bírja a több mint 400—500 méteres fővonal levegőellátását, így egy-egy csille megrakása után jónéhány­métert kell menniük, amíg 'friss le­vegőhöz jutnak. Munkahelyükön ál­landóan térdigérő víz van, az eresz­ke minden munkahelyéről oda fut le a víz. Az odahelyezett szivattyúval azonban nem tudják megoldani fel­adataikat. Jelenleg 9 fő mindössze csak 12—13 métert tud kihajtani, de ha biztosítanák számukra a jó leve­gőt, ha a munkahelyüket víztelení­tenék, akkor mintegy 50—60 száza­lékkal emelkedne előrehaladásuk gyorsasága. A bánya műszaki vezetői gondos­kodjanak végre a műszaki feltételek biztosításáról, a bányászok munka- körülményeinek megjavításáról, ak­kor a siker nem marad el. Fokozottabban harcoljanak a putnoki bányászok a terv teljesítéséért! A putnoki bánya azok közé az üzemek közé tartozik, amelyek messze elmaradtak a terv mögött. Az üzem jelenleg is jóval 90 száza­lék alatt teljesíti havi esedékes ter­vét. Egyetlen brigád sem éri el a bányában a 100 százalékot. Ez a nagy lemaradás a helytelen munkaszervezésből, a rossz telepíté­sekből, de nem utolsó sorban a mun­kafegyelem nagymérvű lazaságából adódik. Míg augusztus hónapban 72 hiány­zó és 690 beteg volt az üzemben, ad­dig» szeptember első két dekádjában 105 hiányzó és 614 betegségből eredő müszakmulasztás volt az üzemben. Az aránytalanul magas müszakmu- lasztások mintegy 300 tonna szén kiesését jelentik a termelésből. Ezek a suly^ hibák arra kell, hogy kész­tessék az üzem vezetőit, a párt és a szakszervezet vezetőit, hogy sürgő­sen számolják fel a jelenlegi tart­hatatlan állapotot. Egy pillanatig se nézzék tétlenül, hogy egyes öntu­datlan dolgozók becsapják és megkárosítsák az öntudatos, becsü­letes bányászokat, kárt okozzanak az üzemnek. A lemaradás mielőbbi behozásához az is szükséges, hogy a szakszerve­zet váljon a munkaverseny igazi gazdájává, adjon hathatós támoga­tást a jó versenynyilvánosság meg­teremtéséhez. A pártszervezet minő­ségileg végezzen jobb felvilágosító munkát, alkalmazza a meggyőzés fegyverét, hogy a putnoki bánya­üzem mielőbb az élenjárók sorába emelkedjék. Ne tűrjék a laza munkafegyelmet a Elánfalvi bánya dolgozói ! A bánfalvi bányászok ezévben jelentős szénmennyiséggel tartoznak népgazdasá­gunknak. Hosszú hónapok óta nincs javu­lás az üzemben. Nehézségeik mellett — «melyeket igen sokat hangoztatnak a mű­szaki és fizikai dolgozók — sok hibát is elkövetnek. Az elővájáson, a kamrafejté- sen gyakorta előfordul, hogy a harmad­váltás előtt már egy órával eló'bb abba­hagyják a munkát, nem használják ki a munkaidőt. Megtörtént, hogy egyesek munka helyett aludtak. A bányászok nem dolgoznak egymás kezére, a mellékmunkikat — például a sínfekte.tést gyakran nem végzik el — a következő műszakra hagyják. így jóval több időt fordítanak fenntar­tásra, mint ahogyan az üzem terve elő­írja — s jóval kevesebbet fordítanak a szenelésre, szállításra. A szakszervezet az utóbbi időkben különösen elhanyagolja a betcglétszám ellenőrzését és a beteg- látogatást. Sok tonna szénnel kevesebb kerül így a bányából felszínre a népgazdaság szá­mára. Súlyos hiba, hogy ezeket a lazasá­gokat eltűrik a bánfalvi bánya kommu­nisták pártszervezete és szakszervezete is. Ne tűrjék tovább az üzem odaadó mun­kásai, kommunistái ezeket a súlyos hibá­kat. Jobb munkával, jobb fegyelemmel vegye ki részét a terv teljesítéséből, a kormány programjának megvalósításáéit vívott nemes küzdelemből minden bán­falvi műszaki és “fizikai dolgozó, több szénnel, a terv teljesítésével válaszoljon pártunk és kormányunk gondoskodására. Ózdi koLäszok — előre a megkezdett ütonl (Tudósítónktól.) Csütörtökön minden gyárrészleg teljesítette feladatát az Ózdi Kohászati Üzemekben. A műszaki és fizi­kai dolgozók jó munkája nyomán minden üzemben született kimagasló eredmény, a napi terv teljesítésében mégis a mar­tinászok vitték el a pálmát. Az acélgyártó brigádok közül a VI-os számú kemencé­nél Pásztor János DISZ-brigádja került ki győztesen; Veréb Sándor sztaháno* vista acélgyártó vezetésével 124 százalékra teljesítette müszakelőirányzatát. Igen jó eredményt ért el a VIII-as kemencénél Mudriczki Mihály brigádja is, amely Kovács László acélgyártó vezetésével 115.2 százalékot teljesített. A martiná­szok lelkes munkája nyomán az acélmű 103.1 százalékban tett eleget előírásának. A durvahengerműben a triósorozat dol­gozói közül Csomós Zoltán művezető és Csépány Ágoston előhengerész irányításé, vai Nagy Károly brigádja 174 százalékos eredményével több mint 64 tonna henge­relt árut gyártott terven felül. A gyár­részleg teljesítménye 100-8 százalék lett ezen a napon. Van mivel dicsekedniök a fínomhen- germü dolgozóinak is. A fínomsorozaton dolgozó Lajos Ferenc előhengerész Jakab Gyula művezető vezetésével 124 száza­lékra teljesítette brigádjával napi elő­irányzatát és több mint 24 tonna kiváló minőségű hengerelt acélt gyártott. Nagy- marci András hengerészbrigádja 14 ton­nával teljesítette túl napi tervét. A kiváló eredményekhez a nagyolvasztó- mű dolgozói nagymértékben hozzájárultak. A li es számú kohó dolgozói 108.4 száz3. lékos teljesítéssel szerezték meg az első helyet a kohók között. A brigádok közül Felveszünk: kőműves, ács, állvá. uyozó segédmunkás férfi és nő dol­gozókat budapesti munkahelyre. — Vidéki dolgozók részére megfelelő szállás», érkeztetést biztosítunk. Je. lentkezés 23/2. Építőipari Vállalat Budapest, XIII. Kozsnyai ut 6. Váradi Zoltán főolvasztár brigádja pél­dául 112.6 százalékos teljesítést ért el. így harcolnak az Ózdi Kohászati Üze­mek dolgozói a diósgyőriekkel folytatott párosversenyükben az első helyért, a bé­kéért, a kormány programjának megvaló­sításáért. BAKOS JANOS Ózd A földművelésügyi minisstérium közleménye a tartalékföldek hasznosításáról Mind az egyénileg dolgozó paraszt­ság, mind a termelőszövetkezetek körében nagy az érdeklődés a tarta­lékföldek haszonbérlete iránt. Ott, ahol a hasznosítást végrehajtó szer­vek jó szervező és felvilágosító mun­kával széleskörben tudatosították mindazokat a kedvezményeket, ame­lyeket kormányunk nyújtott a tarta­lékföldet igénybevevő eg/ énileg gaz­dálkodók és termelőszövetkezetek részére, az eredmény nem marad el. így pld Heves megye már hasznosí­totta tartalékföldjének nyolcvanegy százalékát, Hajdú megye 79 százalé­kát és Bács megye pedig 68 száza­lékát. Jó eredményt ért el a községek közül a békésmegyei Pusztaottlaka és Kaszaper, valamint a nógrádme- gyei örhalom. Ezek a községek tar- talékíöldjüket már teljes egészében hasznosították. Győr megyében Pe- tőházán pedig olyan nagy az érdek­lődés, hogy a tartalékföldek igazsá-' gos elosztása végett a községi ta­nácsnak vb. ülést kellett összehívnia. Kisfalud és Beled községben már csak néhány hold vár hasznosításra. A beledi Előre tszcs ötven kát. hold tartalékföldet vett át. Több megye, így Vas, Borsod, Nógrád és Szabolcs megye azonban elhanyagolja a tartalékföldek hasz­nosítását. A lemaradásnak legfőbb oka az, hogy a tanácsok lebecsülik a hasznosítás jelentőségét és nem fej­tenek ki megfelelő szervező és felvi­lágosító munkát. A békésmegyei Battonya község­ben ezerhatszáz kát. hold és Nagy- bánhegyes községben nyolcszázötven- bárom kát. hold tartaléktőid vár még hasznosításra. Ezekben a közsé­gekben a tanácsok a régi haszonbér­lők nyilatkozatára várnak, hogy ki­veszik-e a földet, jóllehet a szomszé­dos községekből többen is jelentkez­tek haszonbérletre. Rosszul halad a hasznosítás a komárommegyei Sur községben, ahol a 367 kát. hold és Nagyigmánd községben is, ahol 1215 kát. hold tartalékföldből még alig hasznosítottak valamit, bár a földek jóminőségüek. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének a mezőgazda- sági termékek új begyűjtési rendsze­réről és a beadás csökkentéséről szóló javaslata újabb kedvező felté­teleket teremt a tartalékföldek hasz­nosítására. Fokozza dolgozó paraszt­ságunk termelési kedvét"és növeli a haszonbérlet iránti érdeklődését. — Ezek a kedvezmények jelentős meg­takarítást jelentenek egy-egy terme­lőszövetkezet, vagy egyénileg gazdál­kodó dolgozó paraszt számára és ar­ra serkentik őket, .hogy tartalék­földdel növeljék gazdálkodási terüle­tüket, erősítsék gazdaságukat. További kedvezményt jelent a kormánynak az az intézkedése, amely az egyénileg gazdálkodók által ha­szonbérbe vett tartalékföld u{án ki­vetett jövedelemadót lényegesen mérsékli. Az öt évre berbevett tar­talékföld után 1954. évben jövede­lemadót nem kell fizetni, a további években pedig a jövedelemadót húsz százalékkal csökkenteni kell. A jö­vedelemadó összegének megállapítá­sa szempontjából a tartalékföldet nem szabad összeszámítani a haszon­bérlő egyéb ingatlanával. Tanácsaink fontos feladata, hogy a szervezőmunka megjavításával, a mezőgazdasági állandó bizottságok tagjainak aktivizálásával fellendítsék a felvilágosító munkát, hogy minden dolgozó paraszt megismerje a tarta­lékföld hasznosításával együttjáró kedvezményeket, az anyagi jólétet közvetlenül is növelő kormányintéz­kedéseket. (MTI) Ónodon egy talpalatnyi föld sem maradt Tetetlen — Ha kétszer ilyen nagy volna a határ az is kevés lenne, — mon­dogatják az ónodi dolgozó parasztok. 164 hold volt az állami tartalék­föld, néhány nap alatt úgy elkapdosták az ónodiak, hogy már még vé­letlenül sem lehet találni a községben egy talpalatnyi földet sem, amit meg ne művelne valaki. Az állami tartalékföldek használatára hozott kedvezmények láttán 70 dolgozó paraszt kötött szerződést az állami tar­talékföldre. Túri Balázs, akinek 3 holdja volt, 8 holdat bérel. Ezer forint kölcsönt kért, amit meg is kap, boronát és ekekapát akar venni. Vetőmagból 2 mázsa hiánya volt, de az állam kedvező feltételek mellett ezt is biztosítja részére. Az .ónodi dolgozó parasztok felismer­ték, hogy érdemes az állami tartaléktőidből bérbe venni. Szepesi Mihálynak 5 hold földje volt, de most még hárommal megtoldotta A tartalékföldeken már megkezdődött a munka, jövőre már ezek a föl­dek is az ónodi dolgozó parasztok jövedelmét növelik. Hasonlóan nagy az érdeklődés az állami tartalékföldek iránt Var- bó községben. Két hold kivételével már csaknem valamennyi földet bérbevettek a varból dolgozó parasztok. Miért csak 50 százalékban használják ki a diósgyőri durvahengerde csiszolómíihelyének gépeit? A diósgyőri durvahengerde új csiszolómühelyének jelentős szere- repe van a hengerelt anyagok ki­készítésében. Jó munkájától nagy­ban függ az üzem kiszállítási ter­vének teljesítése, különösen a ké­nyes minőségű exportanyagoknál. Mégis ez az üzem jelenleg teljesí­tőképességének csak mintegy 50 százalékát nyújtja. Nem használ­ják ki a csiszológépeket. Ha vala­melyik elromlik, hetekig, sőt hó­napokig hever kijavítatlanul. Az üzem TMK-ja rosszul dolgozik, nagy mértékben hátráltatja az ex­port-terv teljesítéséi, a kiszállí­tást. Igyekezzék azon, hogy a hi­bás gépeket a leggyorsabban kija­vítsa, sőt — ahogyan kötelessé­ge — tervszerű megelőző karban­tartást folytasson és ezzel elejét vegye a géphibáknak. A legrövi­debb időn belül el kell érni, hogy az új csiszolóműhely teljes kapa­citással dolgozzék. II nyugati burzsoá lapok az'olasz sztrájkban megnyilvánuló lenyűgöző egységről (MTI.) A nyugateurópai sajtó különös figyel­met szentel a csütörtökön Olaszországban megtartott 24 órás általános sztrájknak, amelyben hatmillió olasz dolgozó vett részt. A nyugati hírforrások maguk is el­ismerik az olasz sztrájk hatalmas egysé­gét és hangsúlyozzák, hogy ez az olasz munkásság egyik legnagyobb megmozd«-' lása volt. Bonn 20 millió dolláros hitelről tárgyal az Egyesült Államokban Bonn (ADN) A nyugatnémet „DPA‘‘ hírügynök­ség szerdai jelentése szerint Wes- trick, a bonni gazdaságügyi minisz­térium államtitkára az Egyesült Ál­lamokban húsz millió dolláros hitel­ről kezdett tárgyalásokat. Az Ade- nauer-kormány már hónapokkal ez­előtt kért dollárhitelt a nyugatnémet hadiipar számára. (MTI) Otto Grotewohl beszéde Uirschfeldben Otto Grotewohl, a Német Demo­kratikus Köztársaság miniszterelnö­ké szeptember 23-án meglátogatta a hirschfeldi barnaszérúpari vállalatot. A miniszterelnök a vállalat megte­kintése úján beszédet mondott Hirschfeld lakótelep dolgozóinak a gyűlésén, amelyen Turov határmenti lengyel lakótelep lengyel bányászai is részt vettek. Otto Grotewohl az egybegyűltek­nek a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának új irányvonalá­MiiimiiuiniiiiiiiiiiiMMiiiiiiMiiniiiiiiiiiiiiiiniiuiiiiMimiiiiiiiiuiiiuiitiuiMiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiMniiiiiiiMiuiiitiifiiMiiiiiiiiiiuiiiuiiiMiiiimiiiniiiiiiinmiiimiiMiiMmimmiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiimiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiMiiiMiiiiuiiiiiimi A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK NYOMORA A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN A kapitalista és gyarmati or­szágokban a mezőgazdasági dolgozókat a legkegyetlenebbül kizsákmányolják. A mezőgazda- sági dolgozóknak nincs semmi­féle joguk, munkaidejük kor­látlan. Az ültetvényeken nagy­mértékben elterjedt a kényszer- munka, a faji üldözés, a testi fenyítés. A földkerekségen több mint 800 'millió mezőgazdasági munkás van. Keresetük a kapi­talista országokban jóval keve­sebb, mint az ipari munkásoké. A szociális biztosítás rendszere a béresekre nem terjed ki. A monopóliumok tulajdonosai minden lehető módon megaka­dályozzák a szakszervezeti szö­vetségek megalakítását. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban kétmillió mezőgazda- sági munkás közül csak kb. tízezer a szervezett, munkás. A béresek munkát és kenyeret keresve kóborolnak az ország­ban. Életüket sátrakban és vas­úti kocsikban töltik. Munká­jukért nyomorúságos bért kap­nak. Ugyanekkor a mezőgazda- sági munkásokat csupán az év négv-öt hónapjában foglalkoz­tatják. A többi hónapokban nincs munkájuk. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a föld mindinkább a nagy farmerek — a mezőgaz­dasági kapitalisták kezében összpontosul. A kisgazdaságok tulajdonosai tönkremennek. Statisztikai adatok szerint évente 72 ezer amerikai farmer adja el farmját és költözik be a városba, ahol szintén nehezen tud munkához jutni. Latin-Amerikában, ahol a föld nagyrésze külföldi tőkése­ké, nagyon elterjedt az a rend­szer, hogy az eladósodott pa­rasztot hozzákötik a földesúri birtokhoz. Ilyenformán a pa­rasztok rabszolgasorban élnek. A íöldesurak elfojtanak minden olyan kísérletet, amely a szak- szervezetek megteremtésére irányul. Nehéz a falusi lakosság élete az ázsiai és afrikai országok­ban" is. Itt a külföldi tőkések ültetvényein kényszermunka dí­vik. Maíájföldön például az ül­tetvényeken dolgozó munkások kénytelenek külön táborokban lakni. El vannak szakítva csa­ládjuktól és fegyveres, őrök fel­ügyelete mellett dolgoznak. A gyarmatosítók kezükbe kapa­rintották a legjobb földeket, az őslakókat pedig a mocsaras, terméketlen területekre űzték. A kapitalista országokban a szegényparasztok milliói feudá­lis. függő helyzetben vannak a földbirtokosoktól. A Közép- és Közelkeleten olyan törvény van éleiben, amelynek értelmében a paraszt az általa termelt ter­mékeknek csak ötödrészét tart­hatja meg. A termés többi ré­szét lefoglalják földbérre, víz­bérre, vetőmagra és igásállat használatra. Még azok a pa­rasztok is. akiknek van igásál- iatuk, vetőmagjuk és termelési eszközük, kénytelenek termésük 50—70 százalékát leadni. Nemcsak a gyarmatokon ilyen a helyzet, hanem olyan orszá­gokban is, mint Olaszország és Franciaország. Az utóbbi években jelentősen megerősödött a mezőgazdasági munkásoknak és parasztoknak a létérdekeikért vívott harcba, Olaszországban, Törökország­ban, Iránban, Szíriában, az af­rikai, latinamerikai, valamint más kapitalista és gyarmati or­szágokban a parasztok elfog­lalják a parlagon heverő földe­ket, hogy élni tudjanak. Olasz­országban a béresekneW a mun- kabéremelésórt és a földbirto­kosokkal való országos szerző­dés megkötéséért vívott harca egybekapcsolódik az ország minden parasztjának az agrár­reformért vívott harcával. A gyarmatokon és félgyar­mati országokban a mezőgaz­dasági dolgozóknak az agrár­reformért folyó küzdelme pá­rosul a hübérurak és külföldi monopóliumok uralma ellen, a nemzeti függetlenségért vívott harccal. ról, a német népnek nemzeti egysé­géért és a békeszerződés megköté­séért folytatott harcáról beszélt. Grotewohl rámutatott arra, hogy az új, egységes, demokratikus Né­metország megteremtéséhez és fej­lesztéséhez, valamint az európai bé­ke megőrzéséhez okvetlenül fel kell számolni a Nyugat-Németországban létesített amerikai haditámaszpon­tokat és vissza kell adni a parasz­toknak a megszálló hatóságok által kisajátított földeket. Éppen így, — jelentette ki — Nyugat-Németország dolgozóinak kezébe kell adni azokat az üzemeket is, amelyek jelenleg a nyugatnémetországi monopolisták birtokában vannak. Otto Grotewohl befejezésül a né met-lengyel barátság nagy jelentősé­gét hangsúlyozta. A gyűlés résztve­vőinek viharos tapsa között kijelen­tette: „Az Odera és a Neisse men­tén nem háborút kívánunk, hanem békét!“ (MTI) n borsodi rádió mai műsora Építők a Szinva partján. (Borsodi Gyula írása.) A szerencsi cukorgyár célgazdasá­gában. (Dolezsár Ferenc riportja.) Az Északmagyarország mai szá­mából. Megyénk hírei. A miskolci postások zenekara ját­szik Jánosi József vezetésével. Adás minden este 7—8-ig a 224 méteres' hullámhosszon. ÉRTESÍTÉS. A tapolcai termál-fürdőt, szeptem­ber 23,tói hetenkint csak háromszor tartjuk nyitva, éspedig pénteki és szombati napokon 10—19 óráig, va­sárnap 8—19 óráig. Miskolc Fürdő Vállalat. SZKNDRÖ községben a legközelebbi országos állat, és kirakodó vásárt 1953 szept. 28.án tartjuk meg. mely. re vészmentes helyről szabályszerű járlattal mindenféle állat íelhajlha- 1A. Szondrő község tanácsa. _____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom