Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-26 / 226. szám

r ÉSZAKMGYARORSZAG lendületes harcban a negyedéti acélgyártáti tere lát telje* ítéltéért Három évi btfrtttnre Ítéltek egy tsz ellen izgató kulákot J AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA tX» evioiyani 2i6. szám Ara 50 filter Miskolc, 1953 szeptember 26, szombat A termefeijvetotek és gépállomások élenjáró deSgozóiiiak III. megyei tanácskozása A gazdag termés és államunk kedvezményei bőséges jövedelemrészesedést biztosítanak termelőszövetkezeteink tagságának ALIG EGY HETE, hogy megtartották Budapesten a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak harmadik orszá­gos tanácskozását. Az ország minden ré­széből érkezett küldöttek a tanácskozáson összegezték a második országos tanács­kozás óta eltelt idő eredményeit, feltárták a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tésében elkövetett hibákat, hiányosságokat és határozatukban megjelölték azt az utat, amelyen haladva termelőszövetke- zeäeink tagjai még nagyobb eredménye­ket érhetnek el. _ Az eddigi eredmények is igen szépek. Jól, okosain gazdálkodó termelőszövetkeze, teinknek különösen ezévi eredményei világosan bebizonyították minden termelő­szövetkezeti tagnak, minden dolgozó parasztnak, hogy tzámukra a boldogulás, felemelkedés egyedüli helyes és járható útja: — szövetkezeti gazdálkodás, amely szebb, jobbmódú, kulturáltabb életet biz­tosít. Ennek bizonysága, hogy a termelő- szövetkezetekben megtartott közgyűlése­ken a tagok egységesen, öntudatosan áll. nak ki a közös, szövetkezeti gazdálkodás mellett, jelentik be, hogy továbbhaladnak a már megkezdett úton, a még szebb jövő fele. Termelőszövetkezeti dolgozóink még eredményesebb munkáját segíti elő a párt Központi Vezetőségének határozata alap­ján kidolgozott kormányprogram, amely­nek megvalósítása nagyban fokozza az öntudatos termelőszövetkezeti tagok munkakedvét, az eddiginél is lelkiismere­tesebb munkára ösztönzi őket. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK egész­séges fejlődését akarta megzavarni dol­gozó népünknek mindenre elszánt aljas ellensége, a kulákság. Igyekszik félre­magyarázni a kormányprogramot, elhall­gatni, vagy elferdíteni a kormányprogram ismertetése óta megjelent határozatokban biztosított hatalmas jelentőségű kedvez­ményeket, hogy ilymódon megpróbálja bomlasztani a termelőszövetkezeteket. Termelőszövetkezeti tagjaink azonban ma már keresztüllátnak az ellenség elvetemült szándékán. Keményen visszaverik hazug­ságait. Látják, hogy pártunk és kormá­nyunk a kormányprogram megjelenése óta az addiginál is fokozottabb' segítsé­get, támogatást ad minden területen a termelőszövetkezetek erősítéséhez s ezen az úton a termelőszövetkezeti dolgozók jólétének, életszínvonalának nagyarányú emeléséhez. Az ellenséges aknamunka kudarcának bizonysága, hogy visszavonják kilépési nyilatkozatukat azok, akik egyes termelőcsoportokban ideig-óráig, rövid időre hiteltadtak az ellenség és a munka­kerülők, a lógósok szavának. Hasonlókép­pen bizonyság az, hogy éppen az ellenség ádáz támadásainak időszakában kivétel nélkül minden járásunkban új belépők­kel erősödtek a termelőcsoportok. Sok egyénileg dolgozó paraszt látta meg most, hogy mennyivel könnyebb, jobb, szebb életet biztosít a szövetkezeti, közös gaz­dálkodás, mennyivel előnyösebb, mint a kis parcellákon folytatott földművelés. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK és gépállomások élenjáró dolgozóinak hol­nap, vasárnap Miskolcon tartandó har­madik megyei tanácskozása azzal a fel­adattal ül össze, hogy az országos tanács­kozáson elfogadott határozat tükrében számbavegye a megyei eredményeket, rá­mutasson azokra a nagyszerű lehetősé­gekre, amelyeknek kihasználásával ter­melőszövetkezeteink növelhetik a közös vagyont s ilymódon nagyobb természet­beni és pénzjövedelmet tudnak juttatni a becsületesen dolgozó tagoknak. Ennek világos, egyenes és feltétlenül eredményes útja van: minden erővel és eszközzel fejleszteni kell a termelőszövet­kezet közös gazdálkodását. Minden ter­melőszövetkezetnek jómódú, gazdag, virágzó gazdasággá kell fejlődnie. Ehhez az szükséges, hogy termelőszövetkezeteink tovább növeljék eredményeiket mind a növénytermelésben, mind az állattenyész­tésben. A párt és a kormány által nyúj­tott hatalmas kedvezmények elősegítik szövetkezeti dolgozóink célkitűzésének el­érését, de ehhez még — nyilvánvalóan — elengedhetetlenül fontos, hogy termelő- szövetkezeteink tagjai becsületes, jó munkát végezzenek, állandóan emeljék a termés- és termékhozamot. A megyei tanácskozás legfőbb feladata abban foglalható össze, amit Dobi István elvtárs, Népköztársaságunk Elnöki Taná­csának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke mondott: „ Mutassuk meg ae utat szövetkezeti parasztságunk szá­mára a jómódú és nyugodt, biztonságos élethezA megyei tanácskozás akkor végez jó munkát, ha megyénk valamennyi termelőszövetkezetét és egyénileg dolgozó parasztját megismerteti azokkal a mód­szerekkel, amelyek szerint dolgozva el­jutnak ehhez a célhoz. A megyei tanács­kozás résztvevőinek a megye adottságait figyelembevéve kell meghatározniok azo­kat a lehetőségeket, amelyeknek meg­valósításával a még gyengébben működő termelőszövetkezeteink is rövid idő alatt nagymértékben meg tudják javítani tag­jaik anyagi és kulturális helyzetét. AHHOZ, hogy mielőbb és minél na­gyobb eredményeket érjünk el termelő­szövetkezeteink fejlesztésében, szükséges, hogy a megyei tanácskozás minden figyel­met a most folyó őszi mezőgazdasági munkák idejében és jó minőségben való elvégzésére irányítson. Csak a jól elő­készített talajba történő korai vetéssel tudjuk megteremteni a jövőévi bő termés előfeltételeit, s ha ezt megtesszük, még nagyclbb részesedéshez jutnak, boldogabb és gondtalanabb életet élhetnek a szor­galmas szövetkezeti tagok. Csak odaadó munkával, a soronlévő mezőgazdasági munkák leghamarabb, s a legnagyobb gondossággal történő elvégzésével, a párt és a kormány által nyújtott kedvező le­hetőségek — például minőségi vetőmag stb. — kihasználásával, az élenjáró szov­jet agrotechnikai módszerek legszélesebb- körű alkalmazásával biztosíthatunk az ideinél is nagyobb termést. A növényter­melésben fokoznunk kell az átlageredmé­nyeket, ugyanakkor szilárd takarmány­bázis megteremtésével el kell érnünk az állattenyésztés hozamának állandó növe­lését is. Az előfeltételek biztosítva vannak már termelőszövetkezeteinkben. Az a feladat, hogy ezeket az előfeltételeket mindenütt hasznosítsák. Mozgósítsák tehát termelőszövetkeze­teink valamennyi tagjukat az őszi munka sikeres elvégzésére, hogy , gyorsabban haladjon a szántás és a vetés, vonjanak be minden munkaképes családtagot, hogy gyorsabban haladjon a betakarítás. Helyes, ka a megyei tanácskozás fog­lalkozik azzal, hogy megyénkben szüksé­ges a kormányintézkedések végrehajtásá­nak meggyorsítása, az egyes termelőszö­vetkezetek lehetőségeinek megfelelő egyéb jövedelmező iizemágak gyors megszerve­zése, hogy szövetkezeti dolgozóink mi­előbb érezzék pártunk és kormányunk szerető gondoskodásának a gyakorlatban való jótékony hatású érvényesülését- Tegye a megyei tanácskozás a megyei tanács egyik legsürgősebb feladatává •annak sürgős felmérését, hogy az egyes termelőszövetkezetek milyen üzemágak gyors megszervezésével érhetik el legjob­ban a közös vagyon gyarapítását, a munkaegységekre jutó részesedés emelé­sét. Helyes, ha azzal is foglalkozik a megyei tanácskozás, miként lehet biztosí­tani a háztáji területek nagyobb jövedel­mezőségét, hogy ezen az úton is emeljük a termelőszövetkezeti tagok életszínvona­lát. jólétét. Még ebben az évben el kell érni, hogy minden szövetkezeti tagnak meg legyen az egy katasztrális hold ház­táji területe és benne — a megállapított keretek között — az állatállománya. TERMELŐSZÖVETKEZETEINKBEN fokozni kell a talaj termőképességét jobb trágyázással, a gépi munka által nyújtott lehetőségek teljes kihasználásá­val. Biztosítani kell a korszerű agrotech­nikai módszerek legszélesebbkörű alkal­mazását, a helyes vetésforgót, a jóminő- ségű . vetőmag használatát, hiszen a na­gyobb terméseredmények növelik a tagok jövedelmét. Tovább kell javítanunk gépállomásaink munkáját. Az elmúlt évek — és a most folyó őszi munka — tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló. Gépállomásainkon fel kell számolni a lazaságokat, minden erőt mozgósítani kell, hogy az eddiginél jóval nagyobb segítséget nyújtsanak ter­melőszövetkezeteink terméseredményeinek növeléséhez. Ezt a jobb munkát termelő­szövetkezeteinknek viszont elő kell segí­teniük azzal, hogy idejében betakarítják a kapásokat, lehetővé teszik a gépek za­vartalan munkáját, emellett gondoskod­nak a traktoristák jó elszállásolásáról és étkeztetéséről. A megyei tanácskozás akkor lesz sike­res, ha ennek nyomán még egységesebbé kovácsolódik megyénk szövetkezetekben tömörült dolgozó parasztsága és még na­gyobb lelkesedéssel végzi most az őszi munkát, oldja meg a továbbiakban is a soronlévő feladatokat, hogy gyorsabban építse egyre szépülő, gazdagodó életét, jövőjét. A tanácskozás akkor lesz sikeres, ha a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára is megmutatja, hogy pártunk és kormányzatunk nagy gondos­kodása folytán a szövetkezeti közös gaz­dálkodás útján most már nemcsak biz­tosan, hanem jóval gyorsabban haladhat előre a szebb és boldogabb élet felé. LEGYEN EZ A TANÁCSKOZÁS még nagyobb sikerek, eredmények kiinduló­pontja, határozataival, útmutatásaival segítse győzelemre a jövőévi még nagyobb termésért a földeken most folyó küzdel­met. A nagyüzemi gazdálkodás nem­csak könnyebb munkát, hanem magasabb életszínvonalat is jelent. A zárszámadás ideje még nem ér­kezett el. De minden szövetkezeti tag tudja már előre, körülbelül mivel számolhat, mennyi lesz mun­kájának gyümölcse. A bocsi Uj Élet termelőcsoportban, amely alig egy éves, gazdag jövedelemre számítanak a tagok. Kenyérgabo­nából 7 kiló 25 deka, takarmány- % gabonából 43 deka, cukorból 48 deka, szénából csaknem 24 kilo­gramm jut egy munkaegységre, azonkívül 13 forint 2G fillért osz­tanak ki munkaegységenként. Ho- molya Dániel szövetkezeti tag, aki Sok dolgozó paraszt lép be a termelőszövetkezetekbe A földművelésügyi miniszter több újonnan alakult termelőszövetkezet működését engedélyezte. A pestme­gyei Kóka községben Petőfi néven alakult termelőszövetkezet, 86 ka­taszteri hold földön. Szabó János 16, Rényi János 10, Voszó Ráfáel ugyan­csak 10 hold földdel lépett be a cso­portba. Dabason Törekvés néven, 80 hold földdel, Gyöngyössolymoson Rákóczi néven, 61 hold földdel ala­kult termelőszövetkezet és kérte működésének engedélyezését. Az új csoportok alakulásán kívül sok dolgozó paraszt lép be a már működő termelőszövetkezetékbe. A zemplénagárdi Dózsa tszcs-be 12 család, a kistokaji Békébe 14 család, Makón 30 család, Szentpéterszegen, a Béke tsz-be 35, az abonyi tszcs-kbe 60, a szeghalmi Egyetértésbe 10, az ebesi Vörös Csillag tsz-be 30 család, Sarkadmeggyesen 10, a békési Uj Barázda.tsz-be 8, a geszti Uj Baráz­da tsz-be 5 család lépett be a vasár- rfapi' országos ' tanácskozás hatására. január óta 230 munkaegységet szerzett, most közel XT mázsa ga­bonát visz haza. Jávorszki János 176, Kiss József tsz tag pedig 150 munkaegységet ért el eddig. A bo­csi Uj Élet termelőcsoport tagjai megelégedettek, — megtalálták biztos jövőjüket a szövetkezetien. A miskolci Alkotmány termelő­csoport tagjai is magas jövedelem­re számítanak. Takarmánygaboná­ból 3 kg 23 deka, árpából 2 kiló 42 deka, cukorból 24 deka, kukori­cából pedig 2 kilogramm jut egy munkaegységre. Ezenkívül, ami a jövedelmüket különösen megemeli, 21 forint 36 fillért osztanak ki munkaegységenként. Veress Ist­ván tsz tag, akinek 250 munkaegy­sége van, amellett, hogy a szövet­kezetben bőségesen biztosította magának gabonaszükségletét, pénz­jövedelméből bőven tud majd vá­sárolni saját maga és a családja részére. Ezeket az eredményeket látják az egyénileg dolgozó parasztok. — Számvetést készítenek róla, mérik a munkát, s mérik a jövedelmet. Az eredmények láttán egyre több egyénileg dolgozó paraszt is hatá­roz: szakít a kisparcellán való gazdálkodással — helyette a fej­lett nagyüzemi gazdálkodás út­jára lép. ben mindössze 240 hold vetőszántá­sunk és 45 hold vetésünk van. Vé­gezzük el mielőbb az őszi munkát, váljék ez minden tag becsületbeli ügyévé, hogy példát mutathassunk a többi termelőszövetkezetnek is. Szakmai továbbképzéssel, új módszerek alkalmazásával segítem a tagságot. Bodnár Barna, a termelőszövetke­zet fiatal agronómusa a munkaszer­vezés terén mutatkozó hiányosságok­ról tett említést. — Eddig tiepri min­den esetben vettük figyelembe a ta­gok szakmái képességét és tapaszta­lataikat. Megtörtént, hogy olyan ta­gok kerültek az állattenyésztő, vagy a növénytérmelő brigádba, akik gya­korlati tudásuk alapján más helyen sokkal jobb eredményeket értek vol­na el. — Hibáink kiküszöbölésére válla­lom, hogy minden két hétben szak­mai előadást tartok a brigádok ré­szére — jelentette ki. Ezeken az új agrotechnikai módszerek alkalmazá­sát ismertetem. A tagság örömmel fogadta el a fel­szólalók javaslatait. Vállalták, hogy az őszi munkát határidő előtt befeje­zik. Felhívták Megyaszó, Alsódobsza és Taktaharkány termelőszövetkeze­teit, hogy kövessék példájukat, a jö­vő évi bő termés és a tagság további nagy jövedelmének biztosítása érde­kében, szintén határidő előtt végez­zék el a szántás-vetési munkát. Ugyancsak nagy lelkesedéssel, egy- emberként elhatározták, hogy a párt és a kormány hatalmas kedvezmé­nyeit maradéktalanul felhasználják a szövetkezet további megerősítésére. — Nincs közöttünk egyetlen egy sem, aki el akarná dobni magától a boldog, gondtalan életet, ki akarna lépni a szövetkezetből — hangoztat­ták. — Eredményeink mind azt bizo­nyítják, hogy a szövetkezet az egyet­len út, amely a még szebb jövő felé vezet. A tiszaluci Vörös Hajnal tagsága rendületlenül halad előre ezen a biz­tos utón. Fogadjatok be magatok közé a szövetkezetbe... Lelkes hangulatú taggyűlést tar­tottak a napokban a lácacsékei Tán­csics termelőszövetkezetben. Már napokkal előbb nagy volt az érdeklődés a faluban még az egyé­nileg dolgozó parasztok körében is a gyűlés iránt. Többen közülük részt is vettek azon, mint például Fazekas Sándor és Barta János egyénileg dolgozó paraszt. Az elnöki beszá­moló rámutatott arra, hogy a pár­tunk és kormányunk által nyújtott hatalmas kedvezmény a termelőszö­vetkezet tagjainak fejenként mint­egy 10—12 ezer forinttal növeli évi jövedelmét. A beszámolóhoz sokan szóltak hozzá. Szót kért még Fazekas Sándor egyénileg dolgozó paraszt is, aki a csoportgyűlés végén kérte, hogy ve­gyék fel őt is a termelőszövetkezeti tagok közé. Elmondotta, hogy fia már 2 éve dolgozik a termelőszövetkezetben. — Annak előnyét ő maga nem ismerte f^l s többször mondotta is fiának, hogy lépjen ki a csoportból, mert az nem nyújt biztos jövedelmet. A fiam azonban szerencsére nem hallgatott rám, amit — most már lá­tom — igen helyesen tett — mon­dotta. — Engem is meggyőzött a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről az egyéni gazdálkodással szemben. — Fiam ezen a nyáron egyedül 13 má­zsa kenyérgabonát, 3 szekér kukori­cát, másfél szekér burgonyát, s ezen felül még pénzt is kapott. A kapá­sokból is vár vagy 35 mázsa kukori­cát és még más egyéb juttatást is. Az évvégi elszámolás végén még kap búzát is, mert a termelőcsoport­ban csak 75 százalékát osztották szét a tagok között felosztható kenyérga­bonának. — Hát elvtársak — folytatta — ezek mind kézzelfogható bizonyíté­kok, amelyek azt igazolják, hogy a termelőszövetkezeti közös gazdálko­dás előnyösebb az egyéni gazdálko­dásnál. Fogadjatok be magatok köze, ha jónak láttok. A tagok szívesen fogadták Faze­kas Sándort, aki örömmel írta alá a belépési nyilatkozatot. Fazekas Sán­dor utón Barta János is kérte a tag­gyűlést, hogy járuljon hozzá az _ ő felvételéhez is. Új erőt merített sikereiből, államunk kedvezményeiből a tiszalúci Vörös Hajnal termelőszövetkezet tagsága Baka János, a tiszaluci Vörös Hajnal termelőszövetkezet elnöke gazdag tapasztalatokkal tért vissza a termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgozóinak III. or­szágos tanácskozásáról. A termelő- szövetkezet tagjai teljes számban összegyűltek, hogy meghallgassák beszámolóját. Valamennyien hallot­ták már ugyan a rádióban az orszá­gos tanácskozás határozatait, olvas­ták az újságban a kormány újabb kedvezményeit — rendelkezéseit, mégis volt bőven, miről beszélget­niük. — Négy évvel ezelőtt, mikor el kezdtük a szövetkezeti gazdálkodást, semmink sem volt. Idegenkedtünk a közöstől, sok nehézséget kellett leküzdenünk — kezdte beszámolóját az elnök. — Azóta évről-évre gyara­podtunk, — megkedveltük a nagy­üzemi gazdálkodást. Most ezévi sike­reink, az országos tanácskozáson szerzett tapasztalatok, s kormányunk hatalmas támogatása hozzásegít bennünket, hogy szövetkezetünk még virágzóbbá váljon: Van szép állatál­lományunk, 42 darab fejőstehenünk; 12 tehenet fejhetünk egyszerre, a Szovjetuniótól kapott korszerű vil­lany fejőgéppel. De nincs hiányunk gazdasági felszerelésekben sem. A sikerek alapja azonban az, hogy a tagság zöme derekasan megállt? he­lyét minden munkában. A jó munkának nagy jövedelem a jutalma. — Az idei bő. termésből előlegként egy munkaegységre 5 kilogramm kenyérgabonát, s 5 kilogramm ta­karmánygabonát osztottunk szét. De az elosztható 2225 mázsa gabona 25 százalékát még a termelőszövetkezet raktárában tároljuk a zárszámadá­sig. Fehér Márton és felesége 520 munkaegységre több mint 30 mázsa, Drahos János és felesége 552 munka­egységre 33 mázsa kenyér- és takar­mánygabonát vitt háza előlegként. Hasonló jövedelme van Nagy Imré­nek és Pozsgai Lászlónak is, A tagság I jövedelmét növeli emellett kormá­nyunk számtalan kedvezménye, így a rövidlejáratú hitelek elengedése és az ezévi beadás 10 százalékos csök­kentése is. Viharos taps fogadta az elnök elv­társ beszámolóját, amikor az újabb hatalmas kedvezményeket és az új alapszabályt ismertette. Élénk vita alakult ki a beszámoló után. Megtárgyalták, hogyan fogják még jobban megszilárdítani termelő- szövetkezetüket. — Bő termésünk mellett pártunk és kormányunk határozatainak egész sora teszi még gazdagabbá tagsá­gunkat — szólalt fel Szü«s elv­társ. — Mindenki vásárolhat már te­henet, kaphat üszővásárlási kölcsönt. A háztáji tehén után nem kell tejet beszolgáltatni — ami szintén növeli jövedelmünket. Szövetkezetünk a jö­vőben a tejbeadás csökkentésével 19.978 forintot takarít meg, amellyel jelentősen emelkedik az egy munka­egységre eső pénzjövedelem. — Ja­vasolta, hogy a soronlévő munkák gyorsabb elvégzésére a brigádok kö­zött indítsanak versenyt,' — ezzel válaszoljanak államunk gondoskodá­sára. Jó munkával akarjuk viszonozni a kormány segítségét. Tóth Ignác elvtárs is hangoztatta, hogy az államunk nyújtotta kedvez­ményeket csak úgy tudják viszonoz­ni, ha mindannyian becsülettel, lel­kiismeretesen dolgoznak. Bírálta a gépállomás munkáját. Javasolta, hogy a szövetkezet a ta­pasztalt mulasztásért a szerződés ér­telmében követeljen kártérítést a gépállomástól. Pozsgai László szóvá- tette, hogy a szorgalmasak mellett egy-két olyan tag is akad, mint Sza- kolcai Lászlóné, aki a részére kije­lölt területet elhanyagolta. Húzódo­zik a közös munkától. Ilyenek csak kárt okoznak a jól dolgozóknak, s az egész termelőszövetkezet gazdasá­gának — mondotta. — Pedig most össze kell fogni, hogy gyorsítsuk a munkát, Most a szántás-vetés idején

Next

/
Oldalképek
Tartalom