Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-23 / 223. szám

í Szerda. 1953. s*e|úU?hS>©r C.^. ^ ÉSZAKMAGYARORSZÁG . 3 fP ártélet ________★ A taggyűlések tapasztalatai a putnoki járásban A Központi Vezetőség június 27—28-i határozatát tárgyaló taggyűlések Putnok járás területén is befejeződtek. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek á taggyűlések — néhánytól eltekintve — betöitötték feladatukat. A kommunisták a Központi Vezetőség határozata alap­ján bátran és őszintén tárták fel azokat a hibákat, amelyek gátolták a pártélet eredményes fejlődését. Az eddigieknél sokkal szélesebb körben bontakozott ki a bírálat, önbirálat. A taggyűlések tapasztalatai azt is megmutatták, hogy azokban az alap- szervezetekben, ahol a vezetőség előre ismertette a taggyűlés jelentőségét, ahol idejében tudatták a tagsággal a tanácskozás napirendjét, ott a párttagok bátran és keményen bírálták a vezetőség munkáját, javaslatokat tettek « hibák megszüntetésére. A sajókazai alapszer­vezetben például a beszámolót magát is a bírálat, önbírálat szelleme hatotta át s a párttagok is őszintén feltárták a hiányosságokat. A hozzászólások egész sora bírálta nemcsak a pártszervezet ve­zetőségét, hanem a járási pártbizottsá­got is, hogy elmulasztotta a kellő segít ségnyujtást, az ellenőrzést. Mimi a be­számoló, mind a hozzászólások többsége felszínre hozta azt a súlyos hibát, hogy a vezetőség a legtöbb esetben a tagság meghallgatása nélkül döntött fontos párt-, vagy termelési kérdésekben. Ln­nék az lett a következménye, hogy az aktív tagok is elkedvetlenedtek, s mellő­zésüket érezve nem vettek részt az alap- szervezet munkájában. A jó előkészítés eredményeként a szuhafői „Szabadság" termelőszövetke­zet pártszervezete is jól sikerült tag­gyűlést tartott. Ezen a taggyűlésen sok és kemény bírálat érte a tsz. el­nök elvtárs munkáját, aki több esetben durván beszélt a tagsággal, nem hallgatta meg őket s nem fogadta el bírálatukat- A termelőszövetkezeti tagok­kal való durva bánásmód odavezetett, hogy meglazult a munkafegyelem a cso­portban. A taggyűlésen a párttagok le­vonták munkájuk hiányosságét és javas­latokat tette k a soronlévő feladatok megoldására. Több párta Zcrvezetben azonban nem értették nteg .a Központi Vezetőség ha­tározatát. Voltak olyan pártszervezetek, ahol a vezetőd íg nem érzett kellő fele­lősséget a tafjzyülés iránt, nem készül­tek fel alapon n a beszámolóra. Több pártszervezetbe» hiányos volt az elő­készítő munka . Természetesen ezeken a helyeken a taggyűlések nem szabták meg a soronlévt) feladatokat, nem tárták fel a Iliányossáj okát, s elaludt a bírálat, önbírálat. Rágj ly községben például a pártszervezet vezetősége nem készítette elő megfelelően a taggyűlést. A párt­tagokat nem i'rtesítették a taggyűlés napirendi pontjairól. Ennek meg is lett a következménye. A párttagok nem bí­rálták egymást, nem tárták fel a hiá­nyosságokat, s t gyetlen komoly javas­latot sem tettek a munka megjavítására. Pedig sok hiba g átolja a munkát Ragály község pártszervT! etében is. Soltész elv- társ párttitkár in ni egy esetben a tag­ság véleménye kikérése nélkül intézke­dett fontosabb kérdésekben. Gyenge volt a taggyűlés előkészítése a kazinclia rcikai erőmű pártszervezetben is. A pártvezetőség tápjai közül is egyesek gyakran elmaradtak a taggyűlésről- Pél­dául Gressjk Béla elv társ a taggyűlés napián mindenki ttudta nélkül elutazott azzal az indokolássá 1. hogy fontos dolga van. Ezen a taggytülésen nem érvénye sült megfelelően az önbírálat. A párt- titkár elvtárs mindt n hibáért csak » párttagokat vonta : felelősségre, ugyan­akkor nem mondottji el. hogy a hibák elkövetésében a vezá tőségnek igen nagy- része van. Még súlyosabb volt'- a helyzet a dédes. tapolrsinyi pértszervtaetben. Az alap. szervezet vezetősége egyáltalán nem a Központi Vezetőség határozata szellemé­ben készült fel a taggyűlésre. A beszá­molóban egyetlen szó jent esett a kollek­tív vezetésről, a bírálatról és az ideoló­giai munkáról. Ez aniiál is súlyosabb, mert Szaniszló M. Lajos községi párttit­kár elvtárs résztvett a járási pártválaszt­mány kibővített ülésén, és ott is többen bírálták azért a hiányosságért, hogy kis- királyoskodik, nem aktivizálja a párttag­ságot, hogy nála nélkül a községben egy tonna sört sem mérhetnek ki. Úgy látszik a bírálat nem fogott rajta. A taggyűlé­sen nem mondta el a pártszervezet és saját maga hiányosságát. Természetesen azt sem, hogy ezeket hogyan akarják kiküszöbölni. A hiányos beszámolónak az lett a következménye, hogy a párttagok maguk sem mertek bírálni. Pedig Sza­niszló elvtárs tudhatná, bogy a párton- bclüli demokrácia elmélyítése a pártélet megjavításának igen fontos tényezője, hogy a vezetők pontosan beszámoljanak a tagságnak a végzett munkáról. Ha a pártvezetéség nem számol be erről, a tagság nem is tudhatja, hogy milyen munkát végez a vezetőség, úgy érzi, hogy véleményére nem sokat adnak és nem is szívesen megy cl n taggyűlésre. Most pártszervezeteinknek az a legfon­tosabb feladata, hogy okuljanak az el­követett hibákból. A továbbiakban is minden taggyűlésen a párttitkár elv-tár­sak a pártvezetőség véleménye alapján tartsák meg beszámolóikat­Biztosítani kell a taggyűléseken, hogy a bírálat, önbirálat szabad légköre teljes mértékben érvényre jusson. Csak az a taggyűlés jó, amelyik a pártélet meg­javítása mellen helyeden mozgósít, üze mejnkben a harmadik negyedéves terv sikeres teljesítésére, falun pedig a be­adási kötelezettségek maradéktalan telje­sítésére, az őszi betakarítás, szántás vetés munkájának gondos elvégzésére. A Központi Vezetőség határozata alap­ján minden kommunista fáradhatatlanul dolgozzon a kormányprogram megvalósí­tásáért. mélyítsék el barátságukat a dol­gozó tömegekkel, éljenek a bírálat jogá­val. Ez az alapja a putnoki járásban is a pártmunka gyökeres megjavításának. PAPP ÁRPÁD putnoki járási pártbizottság szervező titkára Csapó István, a heióbábai tsz tagja írja : NEM LÉP KI SENKI CSOPORTUNKBÓL, SŐT SOK ÚJ BELÉPŐVEL ERŐSÖDÜNK örömmel írok újabb nagy si­kerünkről, ami a szövetkezeti közös gazdálkodásnak köszönhe­tő. A nejőbábai III. típusú ter­melőszövetkezeti csoport gazda­ságában 10 hold négyzetesen ve­tett napraforgónkat kombájnnal arattuk, ahogyan ezt már régeb­ben megtárgyaltuk a liejőpapi gépállomás vezetőségével. Szep­tember 18-án délután 3 órakor fogtunk hozzá. Volt még kevés igazítanivaló a gépen, de aztán olyan jól ment a napraforgó ara­tása. hogy mindenki megcsodál­ta. Földünk az állomás közelé­ben van, éppen akkor érkezett meg a vonat, amikor megkezd­tük a kombájnnal a munkát. A kiváncsi népek tömegestől jöttek oda, hogy megnézzék, mert ahogy mondták, ilyesmit még nem lát­tak eddig sehol setn. Igen nagy segítséget jelentett a gép. Tisztán kaptuk a magot a zsák­ba. Csak kevés magtányér per­gett el, ezeket összeszedte a gép után 3 dolgozó, azután a kom­bájn ezeket a tányérokat is el­gépelte. Azt jegyzem meg, hogy - a 10 hold napraforgó learatása kombájnnal csupán 16 órát veit igénybe és kellett hozzá 2 zsák- kötöző, meg az a 3 dolgozó^ aki a hulladékot szedte össze, továb­bá egy löfogat, amelyen 40 zsák­jával hordták be a magokat. Ugyanennek a munkának az el­végzése 16 napba telt volna, még hozzá csak abban az eset­ben 16 nap, ha naponta legalább 15 tsz. tag dolgozik ott. Annyit .jelent ez, hogy a géppel 1 óra alatt annyi munkát végeztünk, mint gép nélkül 1 nap alatt, sőt még jóval többet. így van ez bizony, Ilyen Jő dolog a ezöyntkezeM gazdálkodás. Megtanultuk ezt másik tapaszta­latból is. A múlt. évben még de­cember 3-an is ástuk a krumplit ék a répát. Ma már az ilyen fá­radságos munkán túl vagyunk. Lovas ekével 6 nap alatt kiástuk 6 holdon a krumplit, ugyanilyen módszerrel folyik most, a cukor • lrépa. ásása. Egy eke után 15 dol- igozó munkáját takarítjuk meg. .Jókedvvel dolgozik minden tsz. tag, mert, jobban é.s könnyebben megkeresi a munkaegységeket, és íjjabb int, a. munkaegységekre, í ermelőszövetkezetünkben az öiiszes munka elvégzésére 22 tej er munkaegység volt előirá­nyozva, de eddig még 13 ezer munkaegységgel végeztük el a munkát. Ez a meig laETTrílás az egyéni jövedelem, a részesedés szempontjából igen ,előnyös. írok arról is, milyen jól halad csoportunkban a szántás, vetAs. Az őszi vetés alá már eddig 80 százalékban felszántottiuk a föl­det. Az Ősziárpát és a vozsot, el­vetettük, napokon belül megkez­dődik a búza vetése. 312 soros, traktorvontatású géppel vetünk. 15 hold a napi munkateljesít­ményünk. A mi csoportunk eredményei is tanúskodnak arról, hogy jó szervezéssel, jóakarattal, öntu­datos munkával és hozzáértéssel igen szépen lehet gazdálkodni. A háztáji gazdaságból a cso­porttagok törik a tengerit. Aki jól megkapálta tengerijét, annak 30 mázsa csöves tengerije is megtermett, vagy még ennél is több. ín már letörtem tengeri­met, 30 mázsán felül lett. Min­den társamtól azt hallom, hogy legalább egyszerannyt tengeri ;e termelt, mint amennyi tavaly volt. Biztosak vagyunk abban, hogy csoportunknak jövőre még nagyobbak lesznek az eredményei, hiszen a talaj művelésére, a ve­tésre most még nagyobb gondot fordítunk, és már több tapasz­talatunk van a nagyüzemi gaz­dálkodás terén. Azok a hatalmas kedvezmények, amiket a párt és a kormány határozatai biztosíta­nak a termelőszövetkezeti tagok­nak, az egész csoportban határ­talan örömet keltettek. Még job­ban megy azóta a munka, hogy megmutassuk, mennyivel jobb a szövetkezeti közös gazdálkodás és. hogy még nagyobb'jövedelmet biztosítsunk magunknak, csalá­dunknak. A mi csoportunkból nem is lép ki senki, sőt még sok új belépővel erősödünk. CSAPÓ ISTVÁN Hejőbába Az idén beadott lucernamagért gyorsbeaciási prémium jár A minisztertanács elrendelte, Ihogy azoknak a termelőknek, akik a Iu- cernainagot szeptember hó 30-ig be­adják, a megállapított termelői áron felül mázsánként 150 forint gyorsbe­adási prémiumot kell kifizetni. Az október 1—31 között beadott lucer­namag után mázsánként 100 forint, a november hónapban beadott lu- ccrnamag után pedig 50 forint gyors- beadási prémium kerül kifizetés­re. (MTI) Gyorsítsuk az őszi kapások betakarítását és begyűjtését ! Az őszi kapások betakarítása megyénk egész területén már hetekkel ezelőtt meg' kezdődött. A begyűjtés, különösképpen a burgonya és a kukorica begyűjtése még A megyei pártbizottság értékelése alap­ián a járások verseny3orreadje a követ­kező: BURGONYA: mindig lassan, vontatottan halad. Ennek legfőbb oka, hogy községi tanácsaink nem mozgósítják kellően a dolgozó parasz­tokat. Termelőszövetkezeteinkben sem helad megfelelő ütemben a kukorica törése és a burgonya ásása. 1. ricset 2. miskolci 3. sárospataki 4. mezőcsáti 5. szerencsi 6. mezőkövesdi 7. abaujszántói 8. ancsi 9 edelényi 10, szikszói 11. ózdi 12- sátoraljaújhelyi 13- putnoki járás. Megyei átlag 17.3% Gyorsítsuk meg az őszi kapásnövények betakarítását. El kell érnünk, hogy me. gyénk a minisztertanács határozatában előírt határidőre végezze el a betakarí­tást, hogy az országos versenyben ne az utolsók között, hanem az elsők között legyünk. '*.• KUKORICA: 1. mezőcsáti 2. abaujszántói 3. putnoki 4 mezőkövesdi 5. encsi fi. sárospataki í fdeJcnyi ' 8. miskolci 9. ózdi 10. ricsei 11- sátoraljaújhelyi 12. szerencsi 13. szikszói járás­Megyei átlag 1.38% Megyénk termelőszövetkeze­teinek túlnyomó többségében lendületesen, gyorsan, nagy gondossággal folyik az őszi munka. így például a hejőbábai „Haladó“ 111. típusú tsz-bcn a vctőszántásnak több, mint 80 százalékát végezték már cl, el­vetették az ősziárpát és a ro­zsot, a napokban megkezdik a búza vetését. A lapunk előző számaiban közölt fényképek is mutatják, hogy az igrici „Kos­suth“, a hejőszalontai „József Attila” tagjai gondos, gyors őszi munkával, szántás-vetés­sel teremtik meg jövő évi na­gyobb termésük és egyéni jö­vedelmük biztos feltételét. Van azonban néhány olyan tszcs is, amelyben nem kielé­gítő az őszi munka üteme. A gépállomások munkájában ta­pasztalható nagy hiányosságok mellett ennek az is oka, bogy ebben a néhány tszcs-ben akad­nak olyan tagok, akik még nem jutottak végleges elhatározás­ra, ingadoznak, hogy továbbra is csoportagok maradnak-e, vagy esetleg kilépnek. Az ellen­ség különösképpen igyekszik, hogy megkörnyékezze, befolyá­sa alá kerítse ezeket az inga­dozó tszcs-tagokat és rábírja őket arra, hogy letérjenek a dolgozó parasztok felemelkedé­sének egyetlen biztos útjáról, no vegyenek részt az őszi mun­kában, lépjenek ki. Mit mondjon ilyen esetben a népnevelő? Olvassa fel az újságból a termelőszövetkezetek és a gép­állomások élenjáró dolgozóinak Ili. országos tanácskozásáról szóló cikkből Hegedűs András clvlárs beszédének ezt a részét: „Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik most az egyéni gazdálkodás útját akarják vá­lasztani, idejében meg kell, hogy értsék: ha kilépnek, csa­ládjuk és saját boldogulásuk szempontjából nagyon helytele­nül cselekednek, inert a már megkezdett helyes utat a kezdeti nehézségek hatására éppen ak­kor hagyják ott, amikor a leg­nagyobb lehetőség van a szö­vetkezeti gazdaság felvirágozta­tására és a termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtésé­re. Azoknak a termelőszövetke­zeti tagoknak részére, akik a felvilágosítás ellenére is egyé­nileg akarnak tovább gazdál­kodni, a gazdasági év végén, azaz az őszi betakarítás, illetve zárszámadás után, ki kell adni földrészüket a termelőszövet­kezet szétszórt területéből, a tartalékföldből, vagy amennyi­ben sem egyik, sem másik nem áll rendelkezésre, akkor a kö­zös tábla szélén.“ Olvassa fel ezután a tanács­kozáson elfogadott határozat befejező részének azt a szaka­szát. amely szintén világosan meghatározza: mikor ér véget a gazdasági év. ..Az esetleg kilépő tagoknak a föld kiadása, a kilépők köte­lezettségeinek megállapítása és minden egyréh elszámolás csak a. gazdasági’ év végén, a vetési és betakarítási munkák befe­jezésekor történjék meg.“ Foglalkozik ezzel a kérdéssel a tanácskozáson megvitatott és elfogadott, alapszabály, s ki­mondja: „A termelőszövetkezetből csak a gazdasági év végén le­ltet kilépni ... A kilépő tag kö­teles a gazdasági óv végéig a közös munkában résztvenni.“ Népköztársaságunk Minisz­tertanácsa határozatot hozott az őszi munkák elvégzéséről, e határozatban megszabta, hogy melyik őszi munkát milyen ha­táridőre kell elvégezni. Ennek a törvényes rendelkezésnek be­tartása minden 'mezőgazdasági dolgozó állampolgári köteles­sége. Kormányunk szilárdan őrködik a törvényesség fölött,. Nem tűri el, hogy valahol is hatósági szerv, vagy személy megsértse a törvényességet, jogtalanságot kövessen el a dol­gozókkal szemben, de ugyan-: így — érthetően — azt seru tűri el, hogy valamelyik dol­gozó ne tartsa be a törvényes f rendelkezéseket. A miniszterta­nács igen nagy kedvezménye­ket biztosító sok határozatot1 hozott a dolgozó parasztság fokozott segítésére és támoga­tására. A dolgozó parasztok' joggal elvárják, hogy e hatá­rozatokat a helyi szervek min-, denütt a legpontosabban vég­rehajtsák, a rendelkezéseknek! megfelelően biztosítsák szá­mukra a beadás, az adó meg­állapított mérvű csökkentését, az ingyenes állatorvosi szol- gáltatást, a kártérítések törlé­séi, a beadási és adóhátralé­koknak a meghatározott felté­telek mellett való elengedését, slb. slb. Államunk ugyanígy el­várja és megköveteli, hogy minden dolgozó paraszt hajtsa) végre pontosan az őszi mun­kákra vonatkozó rendelkezése­ket is, hiszen ezek is — mint valamennyi többi intézkedés —i személy szerint minden dolgo­zó paraszt, egész dolgozó né­pünk érdekeit szolgálják. Termelőszövetkezeteink az idén a kapásokból is bő termést takarítanak be. Akik ebben aJ munkában és az őszi-szántás- vetésben minden nap derekasan1 résztvesznek. — sok ifjabb! munkaegységet szereznek én ezzel növelik részesedésüket á közös jövedelemből, több bur­gonyát, kukoricát, cukrot én pénzt kapnak. Mindezekből világosan lát­hatják azok a tszcs-tagok, akik ingadoznak a bentmaradás, vagy az esetleges kilépés kö­zött, hogy nincs helye semmi­féle várakozásnak, tétlenkedés­nek: — vegyenek hát részt tel­jes erővel, egész emberkén! a, betakarításban, az őszi szántás- vetésben, mert ha nem teszik, népünknek. saját maguknak igen nagy kárt okpznak. Minden percnyi késedelem' csak veszélyezteti a jövő évi bő termést. Végezzük tehát1 mindenütt gyorsan, gondosan a betakarítást, a szántást, a ve­tést, — ez minden mezőgazda- sági dolgozónak törvényes kö­telessége és egyéni érdeke. Mikor ér véget a gazdasági év Tirpák Ferenc traktoros példát mutat Tirpák Ferenc 20 hold naprafor- sett. A munkát Ac kád alatt 273 nor­kombájnvezető a gót vágott le és típusú _ magyar műholdat szántott hejőbáhai Haladás 120 mázsát csépelt fel, őszi tervét 140 termelőszövetkezet ki. Ezen idő alatt " G-135-Ö9 típusú százalékban telje, földjén 14 óra alatt 186 forintot kere. gépen három de- sítette. f Árleszállítás után a miskolci Röviköt nagykereskedelmi vállalat raktáránál A miskolci Röviköt nagykereskedelmi vállalat raktára előtt. A teherautó- ról egymás után kerülnek le az áruval megrakott ládák s erre szükség is van, mert az árleszállítás óta igen megnövekedett a forgalom, nagyobb lett. a dolgozók lásárlókészsége. Augusztusban női és férfi lódon kabátból csupán 217-et adtak el. Szepterréber 5~töl a mai napig viszont ugyanebből az árucikkből 2949 fogyott. Kü­lönböző férfiöltönyből augusztusban 337-et adtak el. az árleszállítás óla 3620-nt. Hasonlóan növekedett, a forgalom egyéb árucikkekből is. Ima néhány számadat, amely bizonyít ja, hogy az árleszállítás óta mennyit növekedett a dolgozók élet­színvonala,. , - ! IV* i ”>■'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom