Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-15 / 216. szám

ÉSZAKMAGVARORSZAG r 60 fonna terven felüli ncfl egy nap alatt I csQtSrtflkifn kezrlSdfi sorsoláson kl*W még két sorsolás lesz ebben az évben V.. AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX» évfolyam 216. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1953 szeptember 15, kedd A termelőszövetkezeti tagok jómódú életéért EZEKBEN i\ NAPOKBAN nem­csak megyénkben, de ország­szerte a termelocsoportok felé irányul az üzemek és falvak dol­gozóinak figyelme. A tavalyi aszályos év után a felszabadulás óta a legjobb gabonatermést ta­karítottuk be az idén. Termelő- szövetkezeteink legtöbbje ismét igazolta, hogy élni tud a nagy­üzemi gazdálkodás adta hatal­mas lehetőségekkel, termésered­ményei messze túlszárnyalják az egyénileg gazdálkodó paraszto­két. Természetesen ennek megfe­lelően a termelőcsoport tagjainak jövedelme is nagyobb lett, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Megyénkben nem ritka az olyan termelőszövetkezet, amelyben 6 *—7—8 kilogramm búzát osztot­tak ki egy-egy munkaegységre. Ez jelentősen növelte a szövet­kezet tagjainak jólétét, gondtalan megélhetést biztosít számukra. A kormányprogram megvaló­sulása, az újabb nagymérvű ár­leszállítás nyomán még szebb, még boldogabb lett a termelő- csoportok tagjainak élete. Egy­másután látnak napvilágot az újabb és újabb rendelkezések, amelyek elsősorban a termelő­szövetkezetek tagjainak nagy kedvezményeket nyújtanak, segít­séget jelentenek a még jobb, cél­szerűbb gazdálkodáshoz, a ter­méshozam és ezen keresztül a jólét, az életszínvonal további emeléséhez. Ennek eredménye­képpen egyre több dolgozó pa­raszt ismeri fel a közös nagyüze­mi gazdálkodás fölényét és kéri felvételét a szövetkezetekbe. EZ NEM IS CSODA. Tények és számok, a valóság bizonyítja, hogy megyénk számos termelő­szövetkezetében a tagok a nagy­üzemi közös gazdálkodásnak kö­szönhetően már az idén elérték, sőt számos helyen — mint a ci- gándi „Petőfi”, a borsodivánkai „Petőfi“ és „József Attila“, a fin- kei „Kossuth” és a nyomári „Re­mény“ termelőszövetkezetben — .túlhaladják a jómódú középpa­rasztok életszínvonalát. Azok a tagok, akik ebben az évben is szolgalmában, szívvel-lélekke! dolgoztak, most megérdemelt munkájuk jutalmául sok zsák gabonát vittek haza, amiből bő- .ven jut a szabadpiacra. Ez az év mutatja leghívebben, hogy a szövetkezés a dolgozo parasztok, a falu felemelkedésé­nek egyedül járható útja. A dol­gozó parasztok azt is tudják, hogy pártunk és kormányunk most még jobban segíti a szövet­kezeteket, hogy még nagyobb eredményeket érjenek el, még nagyobb jövedelme legyen a szö­vetkezeti tagoknak. A MOST MEGJELENT határo­zati javaslattervezet is — ame­lyet a termelőszövetkezetek és a gépállomások, élenjáró dolgozói­nak III. országos tanácskozásán terjesztenek elő — azt bizonyít­ja, hogy pártunk, kormányunk egész tevékenységének alape’lve a dolgozók életszínvonalúnak állan­dó emelése. _A határozati javaslattervezet többek között kimondja, hogy ,.a termelőszövetkezetek közös gaz­daságát úgy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódú életet biztosítson és minden szorgalmas dolgozó tagnak bőségesen jusson minden terményféléből és állati termékekből.” Azt akarjuk, hogy állandóan növekedjék a fa'lu dolgozóinak, a termelőszövetkezeti tagoknak jó­léte. Azt akarjuk, hogy minden szövetkezeti tag gondtalanul és fokozódó jólétben éljen. Azt, hogy minden szövetkezeti tag művelt, kulturált ember legyen. Háztáji gazdaságában mindegyi­küknek teheno és anyakocája le­gyen. Házában legyen könyv, vil­lany, rádió, s minden olyan eszköz, amely szebbé és még boldogabbá teszi életét. Azt akarjuk, hogy termelőszövetkezet óink erősöd­jenek, tagjai gazdagodjanak. ’Ez egyszersmind azt is eredményezi, hogy mind több egyénileg dolgo­zó paraszt győződik meg a szö­vetkezeti gazdálkodás fölényéről. Mindezt akarja pártunk, kor­mányunk, dolgozó népünk. Ipari dolgozóink harcolnak a tervek jó teljesítéséért, hogy minél több géppel és egyéb fontos mezőgaz­dasági felszereléssel könnyítsék aj termelőcsoportok tagjainak, a falu dolgozóinak munkáját. Ezt a célt szolgálják a napokban megjelent nagyhorderejű rende­letek, melyeket nagy ürömmel, lelkesedéssel fogadtak a terme­lőszövetkezetek tagjai. Ezt a célt szolgálja a beadási kötelezettsé­gek csökkentése, a beadási hát- rálékok és hiteltartozások elen­gedése, a gópállomási díjak csökkentése, az ingyenes állat­orvosi szolgálat és még számos, nagyjelentőségű határozat, ren­delkezés. Ez hatja át a határo­zati javaslattervezetet is. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA szeptem­ber i2-én tartott ülésén a részt­vevők megállapították: „Tuda­tában vagyunk annak, hogy ter­melőszövetkezeteink megszilár­dítása érdekében végzett felada­tunk _ végrehajtása nem lesz könnyű .. . De vállaljuk a harcot, mert tudjuk, hogy saját magunk és gyermekeink szebb, boldogabb jövőjéről van szó .. . Úgy dolgo­zunk, hogy a termelés növelésé­vel a termelőszövetkezeti tagok jómódúvá legyenek.“ Ezért a nagyszerű jövőért, en­nek megvalósításáért keli, hogy jobb munkát végezzenek megyénk termelőszövetkezetei. Többet és jobbat kell termelniük, biztosíta- niok a magasabb terméshozamot és ennek legfőbb előfeltételét most, az őszi munka, a szántás- yetés és betakarítás leggyorsabb és leggondosabb elvégzésével kell megteremteniük. Az őszi vetések­nél mind nagyobb területeken al­kalmazzák a korszerű agrotech­nikát. a kiváló szovjet módszere­ket. különösen a keresztsoros vetést, mely a jövő évi gazdag aratás egyik fontos biztosítéka. INDULJON MOST HARCBA minden termelőszövetkezet, min­den gépállomás, minden trnkto- rista, dolgozzék a legjobban a termelőszövetkezet megszilárdí­tásáért, fejlesztéséért, a falu szocialista építéséért, az élet- színvonal további emeléséért. Ezért a ragyogó jövőért induljon most harcba minden községi ta­nács, minden falusi kommunista, hogy pártunk határozatát, kor­mányunk programját — a jólét és felemelkedés programját — maradéktalanul valóraváltsuk. Megyénkben újabb 14 termelőcsoport vonta vissza feloszlást kérelmét Uj belépők Sajőőrös, Delek, Garadna és L,áca községekben Megyénkben ismét több dolgozó paraszt ismerte fel a nagyüzemi szö­vetkezeti gazdálkodás jelentőségét. Sajóörösön 3, Detek községben 2, Ga- radnán 2 és Láca községben 2 család lépett a termelőcsoportba. Olyan termelőszövetkezetek, amelyek kérték feloszlatásukat, most kérték a földművelésügyi minisztert, hogy tekintse semmisnek előbbi kérésüket. A napokban az egerlövői „Május 1“, a vissi „ötéves terv“, a vadnai „Szabad élet", a zádorfalvi „Szabadság“, a kelemén „Egység”, a boldvai „Petőfi“, a rásonysápberencsi „Szabadság“, a hangonyi „Előre“, az aszalói „Szabadság1 és „Virradat“, a felsődobszai „Béke", a tornyosne- metí „Uj barázda“, a hernádeécei .Petőfi" és a tiszakarádi „Táncsics" lermclőcsoport is visszavonta feloszlatási kérelmét. Ezekben a termelőcsoportokbana tagság felismerte, hogy a jólét és a felemelkedés egyedüli útja csakis a termelőszövetkezet, a közös nagy­üzemi gazdálkodás. Ezért határozták el, hogy továbbra Is a szövetkezei­ben maradnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának lováéin tejiesztéséi szoigáló intézkedésekről A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése 1953 szeptember 7-én N. Sz. Hrus­csov elvtárs beszámolója alapján ha­tározatot hozott a Szovjetunió mező­gazdaságának továbbfejlesztését szol­gáló intézkedésekről. A határozat bevezető része hang­súlyozza, hogy a Szovjetunió szocia­lista mezőgazdasága, amely a Kom­munista Pért vezetésével jött létre és szilárdult meg, hatalmas ipart, technikai bázisra támaszkodik és a világ legnagyobb és legjobban gépe­sített mezőgazdasága. Vitathatatlanul bebizonyította döntő fölényét mind a kisárutermelő parasztgazdaság, mind a nagyüzemi kapitalista mezőgazda­sági termelés felett. A szocialista mezőgazdaság a békés építés éveiben és a nehéz háborús megpróbáltatások <weiben egyaránt bebizonyította nagy életerejét, azt a képességét, hogy egyre növekvő mér­tékben el tudja látni a lakosságot élelmiszerrel, a könnyű- és élelmi­szeripart pedig nyersanyaggal. Szün­telenül fejlődik a kolhozok korszerű technikával felszerelt közös gazdasá­ga és erősödik a kolhozrendszer. A kolhozok és szovhozok biztosították a mezőgazdaság termelékenységének jelentős növekedését és a mezőgaz­daság nagyfokú árutermelését. A ha­tározat megállapítja, hogy a Szovjet­unió el van látva gabonával és növe­kedett az egyéb termények és ter­mések állami begyűjtése is. A továbbiakban megállapítja a ha­tározat, hogy a mezőgazdasági termé­kek termelésének színvonala azon­ban nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság1 növekvő élelmiszerszük­ségleteit, valamint a könnyű- és élel­miszeripar nyersanyagszükségleteit és nem felel meg a mezőgazdaság technikai ellátottságának, valamint a kolhozrendszerben rejlő lehetőségek­nek. Most, amikor a Szovjetunióban már létrejött a hatalmas, technikai­lag tökéletes nehézipar és jelentősen megerősödtek a kolhozok, minden feltétel meg van a mezőgazdaság minden ágának gyors fellendülésé­hez. A határozat ezután sorba veszi a hibákat, amelyek fékezik a lakosság létfontosságú szükségleteit kielégítő könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztését és komolyan akadályoz­zák a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmének emelkedését. Megállapítja a határozat, hogy kü­lönösen kedvezőtlenül áll az állatte­nyésztés fejlesztésének ügye. Sok kolhozban még lassan növekszik az állatállomány, alacsony az állatok hozama és gyengén fejlett a takar­mányalapja. Sok szovhoz munkájá­ban szintén jelentős hanyagságok vannak, alacsony a mezőgazdasági növények terméshozama és az állat- tenyésztés produktivitása. A hibák okait vizsgálva, megálla­Az állattenyésztés A továbbiakban részletezi a hatá­rozat a megteendő intézkedéseket. Ezek között elsősorban foglalkozik az állattenyésztés további fejleszté­sével, a kolhozparasztok, munkásak és alkalmazottak •— gazdaságai kö­telező állati-termék beszolgáltatásá­nak csökkentésével. A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanakkor meg­állapítja azt is, hogy a közös állatál­lomány elért növekedése és termelé­kenységének színvonala nem kielégí­tő. Különösen élesen jelentkezni „ez most, amikor a népgazdaság új, -magasabb fokra emelkedett és mérhe­tetlenül megnőtt a lakosság szükség­lete az állattenyésztési teimékekben. Megállapítja a határozat, hogy az állattenyésztés fejlődésé..ele kedve­zőtlen helyzetét mindenekelőtt a ta­karmánytermelés és betakarítás el­maradása magyarázza. Ezért felelős­ség terheli a Szovjetunió mezőgaz­dasági és begyűjtési minisztériumát, a szovhozügyi minisztériumot, sok helyi szovjet és mezőgazdasági szer­vet. A határozat ezután konkrét pon­tokban megjelöli az elkövetendő két- három esztendőben elvégzendő fel­adatokat az állattenyésztés leggyor­sabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására. Kötelezően előírja, hogy az egész mezőgazdaság állatál­lománya 1954-ben a következő mér­pítja a határozat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja következetesen haladt a nehézipar minden eszközzel való fejlesztésének irányvonalán, mert ez szükséges feltétele a népgaz ­daság minden ága sikeres fejleszté­sének, s ez utón nagy sikereket ért eh Eddig az ország iparosítása kötöt­te le a legjobb kádereket. A nehéz­ipar, valamint a mezőgazdaság és a „könnyűipar egyidejű gyorsütemű fej­lesztését nem lehet biztosítani. Ehhez meg kellett teremteni a szükséges előfeltételeket. Ezek az előfeltételek most már létrejöttek. A mezőgazdaság több fontos ága elmaradásának azonban vannak más okai is és ezek a mezőgazdaság veze­tésének hiányosságaiban gyökerez­nek. Részletesen vázolja azután a ha­tározat ezeket az okokat, amelyek közül elsőnek emeli ki, hogy a szo­cialista gazdálkodás egyik alapelvét megsértve, nem tették a dolgozókat anyagilag érdekeltté a termelés fej­lesztésében. a jövedelmezőség növe­lésében. Hiba volt, hogy az élenjáró, jól dolgozó kolhozokra nagyobb be­szolgáltatás! feladatokat róttak, mint a rosszul dolgozó kolhozokra. Sok kolhozban megsértették a kolhozgaz­daság artyel formájának .egyik leg­fontosabb elvét, — a közösségi és személyi érdekeknek olymódon való helyes összeegyeztetését az artyelben, hogy a személyes érdekek alá legye­nek rendelve a közösségi érdekek­nek. Egyúttal azonban minden kol­hozportának joga van nem nagy, ki­egészítő személyi gazdasághoz, amíg a közös gazdaság nem tudja teljesen kielégíteni fogyasztási szükségleteit. Az artyel forma legfontosabb elvei­nek megsértése jelentkezett például a háztáji gazdaság termékbeszolgál- tatásainálc mágas normáiban és a kolhozparasztok személyi gazdaságá­ra vonatkozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a határo­zat, hogy a hatalmas technikai lehe­tőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően használják ki. Hiba van a párt, a szovjet és a mezőgazda- sági szervek irányító munkájában, a káderek kiválasztásában és a falusi pártpolitikai munka terén. A kolho­zok elnökeitől és vezetőségétől, a kol­hozparasztoktól függ, hogy sok ar­tyelben még nem megfelelő a mun­kaszervezés, a munkafegyelem és előfordul a közös tulajdon iránti ha­nyag magatartás. A határozat ezután feladatul tűzi ki, hogy a kolhozok, szovhozok és kerületek mezőgazdaságának elma­radt ágait, az élenjárók színvonalára kell emelni. A feladat az, hogy a legközelebbi két-három év alatt a Szovjetunió mezőgazdasága élelmi­szertermékekben bőségesen kielégítse az ország lakosságának növekvő szükségleteit és bőségesen ellássa nyersanyaggal a könnyű- és élelmi­szeripart. további fejlesztése lékig emelkedjék: Tehén 29.2 millió, szarvasmarna 65.9 millió, juh és kecske A.44.4 millió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarha-állomány növeke­désével kapcsolatban különösen .4 burgonya és zöldség A határozat ezután a kolhozok és szovhozok burgonya- és zöldségter­melésének növelésével kapcsolatod feladatokat állapítja meg. Kifejti, hogy a Szovjetúnió nagy lehetősé­gekkel rendelkezik a burgonya- és zöldségtermelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a le­hetőségeket kihasználva- kiváló bur­gonya, káposzta, uborka és más zöld­ségféle termést érnek el. Sokhelyütt azonban a burgonya- és zöldségter­melés növelésének meglévő lehető­ségeit nem használják ki elegendő­en. Felelős ezért a Szovjetúnió me­zőgazdasági és begyűjtési miniszté­riuma. valamint a Szovjetúnió szov­hozügyi (minisztériuma. Foglalkozik határozat a gép- és traktorállomások e téren elkövetett hibáival is. A leg­közelebbi két-három év alatt a bur­gonya- és zöldségtermesztést olyan mértékig kell fejleszteni, hogy az teljesen kielégítse nemcsak a váro­sok, ipari központok és a feldolgozó ipar szükségleteit, hanem az állat- tenyésztés burgonyaszükségleteit is. A Szovjetúnió Kommunist» Párt­ja Központi Bizottságának teljes.ülé­hangsulyozza a határozat a tehénál­lomány növelésének, a baromfite­nyésztés további fejlesztésének fon­tosságát. Szigorúan meg kell valósí­tani a párt- és a kormány által meg­állapított azt az elvet, hogy az álla­mi kötelező állati termékbeszolgál­tatást hektáronként állapítják meg. Ezzel elejét veszik annak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat kötelezően előírja a párt és a szovjet szerveknek, h^gy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határoza­tokat, amelyek a kolhozok és kolhoz­parasztok anyagi érdekeltségének fo­kozására irányulnak a közös állat- tenyésztés fejlesztésében. Intézkedik a határozat az állattenyésztés pro­duktivitásának fokozását szolgáló ki­egészítő bérezés rendszeréről, s ja­vasolja a kolhozoknak, hogy a köz­gyűlések határozatai szerint az állati termékek és az állatok értékesítésé­ből származó pénzösszegeknek mint­egy huszonöt százalékát előlegkép­pen évnegyedenkint fizessék ki a kolhozparasztoknak. A közös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt, szovjet és me­zőgazdasági szerveknek fel kell szá- molniok azt a káros gyakorlatot, amely a kolhozparasztok érdekeit csorbítja a személyi tulajdonban lé­vő állatok tekintetében. 1953. második félévében fel kell men­teni a husbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954. évi beszolgálta­tásba a kolhozparasztoknak azokat a gazdaságait, amelyek 1953 június 15-ig nem rendelkeztek személyes tulajdont képező állattal. / 1953 január 1-i állapot szerint tö­rölni kell a kolhozparasztok, munká­sok és alkalmazottak, gazdaságainak az állati termékek kötelező beszol­gáltatásai terén múlt évekből fenn­maradt minden adósságát. Ez a rendszabály segíti a kolhozpa­rasztokat a személyes tulajdont ké­pező állatok megtartásában és be­szerzésében. Nagy gondot fordít a határozat a szilárd takarmányalap megteremtésének kérdésére, irány­elvül kimondva: szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy te­hénre legalább 5—6 tonna silótakar­mányt tegyen el. Véget kell vetni annak, hogy sok gép- és traktorállo­más közömbösen viseltetik a kolhoz állattenyésztés fejlesztésének ügyé­vel szemben. Gondoskodik a határo­zat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő mennyiségű építőanyagot biztosítson a Szovjetunió Állami Tervbizottsága, s kötelezően előírja* hogy a legközelebbi két-három évben meg kell valósítani a szovhozterme- tés minden ágának komplex gépesí­tését. Meg kell erősíteni a mezőgaz­daság fejlesztésének irányítását. A pártszervezeteknek be kell avatkoz­nak az állattenyésztés ügyeibe és minden erőfeszítést meg kell ten­niük, hogy sok magasképzettségü ve­zetőt neveljenek a mezőgazdaság e fontos ága számára. lermelésénck növelés«* se határozatában konkrétan megje­lölte a növények terméshozamának jelentős emelésével kapcsolatos fel­adatokat. Előírja a többi között- hogy 1954-ben a kolhozokban a bur­gonya-vetésterületeket 4 millió 128 ezer 500 hektárra, a zöldség vetéste­rületeket 1 millió 003 ezer. 400 hek­tárral kell emelni. Hasonlóképpen in­tézkedik a szovhozok burgonya- és zöldség-vetésterületeinek emeléséről és megállapítja, hogy 1954-ben mi­ijén terméseredményeket kell elér- niök a kolhozoknak és szovhozok- nak e növényekből. Előírja a párt és szovjet szervek­nek. hogy széleskörben magyarázzák meg a kolhozparasztoknioik. munká- sc’tnak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat* amelyek fokozzák a kolhozok és kol hozpa r »*z tok anya­gi érdekességét a burgonya- és zöldségfélék termesztésében. Ezek a határozatok csökkentik a kolhozok­nak e növényekre megállapított kö- tc'ező állami beadási normáját és fokozzák a felemelt árakon való ál- 1 mi felvásárlásokat. A Szovjetúnió Kommunista- Bántja Központi Bizottságának teljes úléte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom