Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)
1953-09-05 / 211. szám
Szombat, 1953 szeptember 5, Pelőfi-bánya dolgozói állnak a bányásziiefi verseny élén Szénbányászaink bányászheti versenyében az augusztus 21-től szeptember 3-ig terjedő időszak eredményei alapján a nagyvállalatok között Petőfi-bánya Rózsa üzemének dolgozói 111 százalékos átlageredménnyel szilárdan tartják az első helyet. A második helyet a Mizser- fai Szénbánya vállalat kollektívája szerezte meg, az esedékes előirányzat 108 százalékos teljesítésével. Szorosan a nyomukban haladnak az ormospusztai bányászok 107 százalékos teljesítménnyel. A kisvállalatok versenyében Petőfi bánya gyöngyösi üzemének dolgozói állnak az élen. A bányászhét esedékes előirányzatát 13.3 százalékkal szárnyalták túl. A második helyet a mucsonyi dolgozók hódították el 106.4 százalékos eredménnyel. r'»ncsik György várpalotai sztaháno vista szénkombájnkczelő felhívása a paraszt fiatalokhoz: JÖJJETEK BÁNYÁSZNAK! Bencsik György sztahánovista vájár, a várpalotai szénbánya kombájnvezetője felhívásában többi között a következőket mondja: „Nincs még három éve, hogy szülőfalumba, a Somogy megyei Da- rányba, bányásztoborzók érkeztek Várpalotáról. Én akkoriban hagytam ott a kulákot, akinél cselédes- kedtem, s szakmát akartam tanulni. Kedvem volt a bányászélethez, de sokan ijesztgettek: „Nem jó dolog az a bánya, nincs rajta ablak, meg levegő sincs odalent elegendő". A to- borzók nem voltak nagyhangúak, nem ígérgettek fűt-fát, csendesen elmondták, hogy élnek ők, milyen munka és kereseti lehetőségek vannak a bányánál. Félénken, idegenül, szegényes csomaggal értem új munkahelyemre. Tapasztalt, ügyes vájárok gondjaira bíztak, hogy tanítsanak meg a bányászmesterségre. Eleinte nem volt könnyű a dolog: meg kellett még szoknom a föld mélyének sajátos légkörét. Apránként azonban megismertem, megszerettem a bányát, társaimat. Alig több, mint egy esztendő leforgása után én is elmondhattam: vájár vagyok, új mesterségem szakembere, s nem akármilyen: a sztahánovista jelvénnyel is kitüntettek. Kemény, küzdelmes, de szépséges élet a bányászok osztályrésze manapság. Az egész nép szeretete, megbecsülése kiséri munkájukat. Pár hónapja voltam csillés, amikor már írhattam haza a családnak: gyertek ti is, gyönyörű új lakás vár minket. Akkor kezdődött meg Várpalotán a hatalmas új bányászváros építése, s a becsületes munkáért az elsők között, kaptam új otthont. A lakást be is kellett rendezni, de az se okozott nagy gondot. Akkor már szépen kerestem: az első két hónap kivételével egyszer sem kaptam kétezer forinton alul havonta. Uj bútort vettünk, kerékpárt, majd motorkerékpárt, rádiót. Bányászságom második évében brigádvezető lettem a híres Csősz-csapatban. Akkor jöttek Várpalotára az első F. 4-es szénkombájnok, s mi, fiatalok vállalkoztunk rá, hogy megmutatjuk: mit tud az ember, meg a gép együtt. Az F. 4-es kombájn kiveszi a bányász kezéből a csákányt, meg a lapátot, elvégzi a szén fejtését és rakodását s ránk csak a kisebb munkák, ácsolás, sínfektetés maradnak. A gép mellett nemcsak a teljesítmény nőtt meg, hanem a kereset is: Volt olyan hónap, amikor több mint ötezer forintot vittem haza. Olvastam a Szabad Népben Kug- ler Lajos kohászról, hogy gépkocsit vásárol, s arra gondoltam, miért ne vehetnék én is. A pénzből nemsok hiányzik már, s hamarosan meg is veszem az autót. Kiterveltük az asz- szonnyal, hogy amint meglesz, első utunk falunkba vezet majd. Most készülünk » Bányásznapra. Az állam ezen a napon kitüntetést, jutalmat ad azoknak, akik hűségesen kitartanak a bányászmunka mellett. Én magam alig hároméves munka után most is körülbelül háromezer forintot kapok. Vezetőink a kormányprogram szellemében ma már egyre több gondot fordítanak a dolgozók életfeltételeinek javítására. Többet törődnek a toborzott bányászok helyzetével is. Nemrég látták el például a város egyik legnagyobb legényszállását szép, korszerű fürdővel. Kicsinosították a többi legényszállót is. A kormányprogram nagyszerű céljainak megvalósításához azonban több szén is kell. Megint munkaerőre van szüksége a bányászatnak. A magam és bányásztársaim nevében hívok minden falusi fiatalt: Jöjjetek bányásznak, segítsetek biztosítani az ipar kenyerét. Aki úgy gondolja, kedvére való a mi foglalkozásunk, csapjon a toborzók markába. Mi, a régebbi bányászok nagy szeretettel várunk benneteket a széncsaták harcosai sorába. ígérjük, hogy gonddal, türelemmel foglalkozunk veletek, hogy mihamarabb ti is jó bányászok legyetek. (MTI) ésmmsrmmtxG' Szeptember 3-án a nyugatberlini lapok jelentést közöltek Adenauer- nák, a bonni kormány miniszterelnökének arról a beszédéről, amelyben a szovjet kormányhoz fordult és kijelentette, hogy „ha a szovjet kormány kész más hatalmakkal együtt keresni a német probléma igazi, sza* bad megoldását, akkor megteremthetők a népek békés egymás mellett élésének alapjai". A TASZSZ szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a Szovjetunió vezetőköreiben Adenauernak ezt a beszédét mindenekelőtt választási mesterkedésként fogják fel. Mind a szovjet kormányhoz intézett felhívás Adenauer úr által választott formája, mind a felhívás megtételére kiválasztott pillanat kétségtelenné teszi, hogy Adenauer beszéde kizárólag propaganda célokat követ a küszöbönálló, szeptember 6-i bonni parlamenti választásokkal kapcsolatban. Adenauer beszédét arra szánták, hogy félrevezessék a nyugatnémetországi választókat a bonni kormány által folytatott politika igazi jellegét illetően. Adenauernak és csoportjának négy éves kormányzása megmutatta, hogy az Adenauer-kormány olyan politikát folytat, amely a fő akadályok egyike az európai béke megszilárdításának és Németország nemzeti egysége megvalósításának útján. Ismeretes, hogy Adenauer és a mögötte lévő militarista-revansiszta körök Nyugatnémetországban olyan hadsereg megteremtésére törekszenek, amelyet bekapcsolnának az u. n. „európai hadseregbe'“ és azon vannak, hogy Nyugatnémetország belépjen a Szovjetunió ellen irányuló agresz- szív északatlanti tömbbe. E célból írta alá Adenauer kormánya az európai hadsereg megteremtését előirányzó párisi szerződést, valamint a bonni szerződést, amelyek ötven évre befogják Nyugalnémetországot a világuralomra törekvő Amerikai Egyesült Allamok-vezette három hatalom szekerébe és törvényesítik külföldi csapatok nyugatnémetországi tartózkodását az említett időtartamra. Sem a párisi, sem a bonni szerződés még nem lépett életbe, mert több országban komoly ellenállásba ütköznek. Ismeretes, hogy Nyugatnémetországban is növekszik az ellenállás az említett szerződések végrehajtásával szemben. Ezek végrehajtásában csak az agresszív körök érdekeltek. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a párisi és a bonni szerződés igazi célja új háború előkészítése a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Ezért természetes, hogy minden békeszeretö ember üdvözli a szóbanforgó szerződések raAz elmélet napi kérdései ★ A propagaadistaképző tanfolyamokon telmerült néhány elméleti kérdésről Az egésznapos propagandista tanfolyamok hallgatói eredményes munkával készülnek az új pártoktatási évre. Többszáz propagandista tanulmányozza Sztálin elvtárs „A szociaúz~ mus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ című művét. A tanfolyamok hallgatóinak zöme megérti cs elsajátítja az anyagot. Azonban^ vannak olya'n elvtársak is, akik egy-két kérdést nehezebben értettek meg és sok problémát okozott nekik az anyag feldolgozása. E cikkben foglalt elméleti kérdések magyarázatával segítséget akarunk nyújtani afc esti előadóképző tanfolyamok hallgatóinak, hogy köny- nyebben megértsék a feldolgozásra kerülő anyagot. A legtöbb nehézséget az okozta, hogy sokan nem értették, mit jelent «r gazdasági törvények objektív jel lege.,’E kérdéssel kapcsolatban különösen sok téves, helytelen nézet alakult ti a hallgatók között. Voltak elvtársak, akik úgy gondolták, — hogy az cbjekfiv törvényeket meg lehet ingatni, illetve meg lehet változtatni. Az előadóképző tanfolyamok veze- tőségé igyekezett ft lehető legérthe- tőbb módon megmagyarázni az anyag tárgyalása során felvetődött helytelen nézeteket. Az előadók — kiindulva, Sztálin elvtárs tanításából — elmondták, hogy a marxizmus, a tudomány törvényeit — *kár a természettudomány, akár a politikai gazdaságtan törvényeiről van szó — az ember a'karatától függetlenül végbemenő objektív folyamatok visszatükröződésének fogja fel. A gazdasági törvények, mint például a modern kapitalizmus, vagy a szocializmus gazdasági alaptörvénye, de a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvénye is. objektív, az emberek akaratától függetlenül működő törvény. Az emberek ezeket a törvényeket felfedezhetik, megismerhetik, tanulmányozhatják, a társadalom érdekében felhasználhatják, de megváltoztatni vagy hatályon kívül helyezni nem tudják őket, s új törvényeket létrehozni nem tudnak. Megváltozhatatlan természeti törvény például a hatalmas folyók vizének romboló hatása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természeti erők romboló hatásának következményei elhá ríthatatl anok. Miután az emberek megismerték a folyók vizeinek romboló hatását, korlátozták hatókörüket, megtanultak gátat építeni és így ia folyóvizeknek a felhasználását a társadalom szolgálatába állították. A természeti törvényekhez hasonlóan. objektív törvények ai gazdasági fejlődés törvényei is, akár a kapffa- lizmus, akár a szocializmus időszakáról van szó. Ilyen gazdasági törvényszerűség az, hogy „a termeién viszonyoknak feltétlenül összhangban kell lenniök a termelőerők jellegével“. A Szovjetunióban felismerték e törvény objektív jellegét és felhasználták a szocialista társadalom építésében. Például e törvényre támaszkodva: a szovjet hatalom megszüntette a kizsákmányolást, társadalmasította a termelőeszközöket, kialakította a szocialista gazdasági formákat, szocialista termelési viszonyokat teremtett, ami megfelelt a termelőerők fejlődésének. Nálunk e törvények felhasználásával hajtjuk végre a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ugyancsak nehezen értették meg az elvtársik a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének fogalmát. Ezt a fogalmat többen összetévesztették „a terv törvénnyel“. A népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvénye annak eredményeként kezdett, hatni, hogy a kapitalista termelési viszonyokat szocialista termelési viszonyok váltották tel é* a kapitalista termelés anarchiájának törvénye elvesztette hatókörét, s egy. új jör-. vénynek: a népgazdaság tervszerű arányos fejlődése törvényének adta áf helyét. Ezt az objektív gazdasági törvényt felismertük és felhasználjuk a gazdasági tervek összeállításánál, az ötéves tervek kidolgozásánál. Tehát helytelen azt állítani, hogy a tervezés az maga a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvénye. A kormányok ál tál hozott törvényeket nem szabad összetéveszteni a társadalomnak, az emberek akaratától függetlenül fennálló szükségszerűségeivel, törvényeivel. A kormányok által kiadott, az országgyűlés által elfogadott törvények a kormányok, a népképviselet, az uralkodó társadalmi osztály akaratától függenek. Ilyen törvényekről azt mondhatjuk, hogy az emberek megteremtik, majd megváltoztatják, vagy eltörlik ezeket és új törvényeket hoznak. Ilyen törvények az úgynevezett jogi törvények. Ilyen jogi törvény például a mi ötéves tervtörvényünk is. A népgazdaság arányos fejlődésének törvénye nem ilyen törvény, mert az az emberek akaratától függetlenül hat és működik, tehát objektív törvény. Maga az ötéves tervtörveny is csak akkor helyes, ha « terv egésze és részletei megfelelnek a népgazdaság arányos fejlődése törvényének. A pártunk gazdaságpolitikájában elkövetett hibák gyökere is nagymértékben abban volt, hogy terveink nem minden tekintetben feleltek meg e követelményeknek. Például tervező szerveink hibát követtek el akkor, amikor az ötéves terv beruházásait túlzottan felemelték és nem vették figyelembe a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvényét, de nem vették figyelembe a szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményeit sem. így történt meg azután az, hogy sok tekintetben szem elöl tévesztette a szocialista termelés célját -a dolgozók állandóan növekvő TASZSZ“ nyilatkozata tiíikálásával szemben megnyilvánuló növekvő ellenállást. Nem véletlen azonban az a körülmény, hogy Adenauer éppen most minden erejét latbaveti annak érdekében, hogy megszilárdítsa kormányának helyzetét, nem válogatva, igazat mond-e, vagy hazudik, szavazatokra tegyen szert a küszöbönálló választásokon, majd ezután irányt vegyen arra, hogy véglegesen keresztülhajszolja mind a párisi, mind a bonni szerződést és ezzel beváltsa az Amerikai Egyesült Államok agresz- szív köreinek számításait, amely körök a maguk céljait követik Európában és mindenütt a világon. Nem szabad megfeledkezni azonban a következőkről sem: Ha a párisi és bonni szerződést sikerül keresztül hajszolni és hozzákezdeni e szerződések végrehajtásához, akkor a szóbanforgó egyezményeket aláíró Nyugatnémetországot nem lehet majd békeszerető államnak tekinteni: Nyugatnémetország az Északatlanti-tömb agresszív terveinek eszközévé válik, véglegesen az újabb európai háború előkészítésének útjára tér. Attól az időtől kezdve, hogy a párisi és a bonni szerződés érvénybe lép, lehetetlenné válik Németország egységének helyreállításé. Feltétlenül figyelembe kell tehát venni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság már határozottan kijelentette, hogy nem engedi Kelet,-Németország bevonását az Északatlanti-tömb hálózatába és e tömbnek Németország leigázására irányuló terveibe. Másrészt ostobaság lenne arra számítani, hogy a Szovjetunió támogathatja ezeket a Szovjetunió ellen irányuló, Európa központjában újabb veszedelmes agressziós fészek újjáteremtését cél-, zó terveket — ostobaság lenne arra. számítani, hogy a Szovjetunió támo-, gathat olyan terveket, amelyek ösz-i szeegyeztethetetlenek a békeszerelő népek érdekeivel, mindenekelőtt ma-i gának a német népnek, valamint Nyugatnémetország szomszédainak' érdekeivel. Mindezekből látható, hogy Ade-, nauernak az az állítása, hogy „a né-, met probléma szabad megoldásához“ az kell, a szovjet kormány egyetért;-* sen az Amerikai Egyesült Államok* Nagybritánnia és Franciaország em-< lített terveivel, keresztül-kasul ha-, mis és hogy ez az állítás olyan célokat szolgál, amelyek idegenek a német nép érdekeitől és az európai béke érdekeitől. Ha Adenauer nem félne az igazságtól, akkor be kellene ismernie, hogy „a német probléma szabad megoldásának“* útján nem a szovjet kormány részéről, hanem a három nyugati hatalom részéről vannak akadályok, e hatalmak igyekeznek keresztülhajszolni a párisi és a bonni szerződést. Adenauernak azonban — mint látható — most más a gondja, mert kész minden eszközt megragadni annak érdekében, hogy minél több szavazatra legyen szert a választásokon és hogy megakadályozza a választókat abban, hogy azokra szavazzanak, akik Németország nemzeti egységesítésének, szabadságának és függetlenségének valóban békeszerető útjait keresik. Ami a Szovjetuniót illeti, nem lehet kétséges, hogy a szovjet emberek őszintén együttéreznek mindazokkal a németekkel, akik a tartós békére és szabadságra, Németország egységére és függetlenségére törekszenek.-# B koreai-kínai Vöröskereszt-képviselő az amerikaiak Kocsedo-szigeli mérgesgázbomba támadásairól Keszon (Uj Kína) Vang Csing-csun, kínai Vöröskereszt-képviselő elmondta, hogy az amerikai katonák augusztus 6. és 25. között hat alkalommal támadták meg a kocsedoszigeti hadifoglyokat mérgesgázbombákkal. A 15. számú hadifogolytábor 2-es részlegében hatszáz hadifogoly közül ötszáz megsebesült és három meghalt egy aug. 10-én végrehajtott gáztámadás következtében. A 11. számú táborban augusztus 25-én gáztáraadás miatt több mint háromszáz hadifogoly sebesült meg, egy pedig megvakult. Augusztus 9-én a tábort látogató koreai-kínai Vöröskeresztes képviselők maguk is végigszenvedték a hadifoglyok ellen végrehajtott gáztámadást. (MTI) Churchill átalakította kormányát London (MTI) Churchill angol miniszterelnök — mint a: ,,Reuter““ iroda és a londoni rádió jelenii — csütörtökön átalakította kormányát. Lord Leathers, a szállításügy, az üzemanyag és energiaellátás csúcsminiszlere kivált a kormányból. Lord WoOlton élelmezésügyi csúcsminoiszter anyagellátási anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését, s mindennek következtében a dolgozók életszínvonala az utóbbi időben nem emelkedett, hanem bizonyos tekintetben csökkent. A népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvényét megsértettük azzal, hogy túlságosan eltorzultak az arányok a népgazdaság különböző ágai között. így például aránytalanul gyorsabban fejlesztettük a nehézipart, mint a könnyűipart, általában sokkal többet ruháztunk be az ipar fejlesztésére, mint a mezőgazdaságéra. Igaz, hogy a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye a nehézipar fejlesztésének elsőbbségét követeli meg a könnyűiparral szemben és általában az ipar fejlesztését a mezőgazdasággal szemben.. Ez a szocializmus viszonyai között máskép nem is lehetséges. Éppen ezért úgy kell a népgazdasági terveket is készíteni, hogy ezek az arányok meglegyenek. A mi ötéves tervünk beruházásainak felemelésénél abba a hibába, estünk, hogy eltúloztuk az arányokat. Sokkal gyorsabb fejlődési ütemet irt elő a felemelt ötéves terv, a nehézipar és általában az ipar vonalán, mint amilyen ütemet a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének törvénye megkövetelt. Vagyis az emberek által. a kormány és a gazdasági szerveink által készített jogi törvény — a felemelt terv-törvény, nem eléggé vette figyelembe a népgazdaság tervszerű arányos fejlődése törvényének követelményeitPártunk Központi Vezetőségének határozatai és kormányunk programja rámutat az ebből adódó hibákra és hiányosságokra, megjelöli ezek kijavításának módját, rámutatva a helyes arányok kijavítására a népgazdaság különböző ágai között. Ennek érdekében csökkentjük a nehézipar fejlesztésének ütemét, fokozottabban támogatjuk a könnyűipar és a mezőgazdaság fejlesztését. Ilyen módon használja fel pártunk és kormányunk a gazdasági fejlődés törvényeit a népgazdasági tervek elkészítésénél. Ji' M. B, ÁGIT, PROP, OSZTÁLY miniszter lett. Sir Arthur Saller, eddigi anyagellátási miniszter kivált a kormányból. Uj miniszteri tárca létesült: Derrick Heathcofe Amory államminisz- ter lett a kereskedelmi minisztériumban. Három miniszter, Sir Thomas Dug- dale földművelésügyi miniszter, Gwilym George élelmezésügyi miniszter és Florence Horsbrugh közoktatásügyi miniszter bekerült a „kabinetbe“, a szűkebb minisztertanácsba, amelynek ezzel 19 tagja lett. Anthony Eden megmaradt a külügyminiszteri tárca birtokában. (MTI) A líbiai kormány terrorintézkedései az angol-líbiai szerződés elleni nemzeti mozgalom elfojtására Az „Al Ahram“ című. egyiptomi lap jelenti, hogy a líbiai kormány terrorintézkedéseket hajt végre az angol-libiai szerződés elleni nemzeti mozgalom elfojtására. amelynek során széleskörű letartóztatásokat foganatosít és önkényes intézkedéseket tesz. Lezáratta például a Tripolitania és Cirenaica közötti határt, hogy megakadályozza a nenaaeti ellenállási mozgalom terjedését. Egyiptomi lap a francia gyarmatosítók tuniszi terrorjáról Az „AI Miszri“ című egyiptomi lap jelenti, hogy Dél-Tuniszban hatalmas tömeg tüntetett három tuniszi hazafi házának lerombolása miatt. Francia: katonai egységek és rendőrkülö- nílmények erőszakkal megpróbálták szétoszlatni a tömeget, összetűzések keletkeztek, melyek során a francia gyarmatosítók pribékjei két tankból tüzet nyitottak és negyvenkilenc tüntetőt megöltek. Egy rtihrvidéki kohómé üzemi bizottsági választásán Németország Kommunista Tártjának jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot A rulirvidéki Hagenben a Haspe: kohóművek dolgozói augusztus 25— 28-a között választották meg az új üzemi bizottság tagjait- A legtöbb szavazatot, 2.099-et — az igazgatóság uszítása ellenére — Németország Kommunista Pártjának listája kapta1. amelyet Fritz Thrun, az újrafel- fegyverzés ellen küzdő német munkásbizottság elnöke vezetett, a szociáldemokrata párt listájára 1.985, a pirtonkivüliekére 218 dolgozó szavazott.
