Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-04 / 210. szám

fánt«k. !9tß ssepíemher 4 ÉSZAKMAGYARORSZÁ G 3 Teremtsék meg a szilárd technológiai fegyelmet, alkalmazzák ismét a szovjet gyorsolvasztás módszereit az ózdi martinban Példát mutatnak a dolgozó parasztoknak Augusztus folyamán az ózdi mar­tinászok csak 92.5 százalékra, teljesí­tették havi tervüket, többezer ton­na acéllal maradtak adósai a nép­gazdaságnak. Mi okozta, az ózdi martinászok le­maradását? Erre a műszaki vezetők válasza úgy hangzik, hogy kevés a nyersvas és hulladékvas, gyenge mi­nőségűek a javítóanyagok. De nem­csak a műszakiak — a fizikai dolgo­zók is találnak objektív okokat a le­maradás igazolására. Vizsgáljuk meg azonban közelebbről, milyen hibák akadályozzák az ózdi martinászok eredményes munkáját? Igen szembetűnő hiányosságok mutatkoznak a sztahánovisták mun­kájában. Sok sztahánovista olvasz­tár, adagkészvtő és mérnök dolgozik a martinacélműben, akiknek azon­ban csak 8 százaléka teljesítette ha­vi tervét. Nem harcolnak elég kö­vetkezetesen a terv teljesítéséért, nem lartiAk másfeleiden karban munka- eszküzeiket. elsősorban kemencéiket. Egyszóval nem a sztahanovistákat jellemző módon végzik munkájukat. Nem élharcosai a termelésnek. Egyedül az I-es számú kemence kollektívájának hanyag és felelőtlen kemenceknrbantartása miatt augusz­tusban 5 esetben javítottak tervsze- rütlenül kemencefeneket, s emiatt több mint 424 tonna acél esett ki a termelésből. Hasonló hanyagsággal találkozunk a VIII-as kemencénél is, amelynek átépítését most végzik. A mindenfe­lé széthányt tégla-, vas- és salakda- í aboknak, a kemencékből kiemelt fe­nékmedvéknek már a látványa is el­keserítő. Ez a rendetlenség akadá­lyozza a tervszerű építést, de zavar­ja a többi kemencék termelését is. A VIII-as kemence átépítését a ter­vek szerint mér hétfő reggel 6 órá­ra be kellett volna fejezni. De ez csak papíron történt meg, a való­ságban kétnapos késéssel állítják üzembe a kemencét. A műszaki ve­zetők alaptalanul a munkaerőhiány­ra hivatkoznak, holott a szállítósza­lag, — amely több mint 30 ember munkáját végezné el és egyszerre -megoldani! a munkaeröproblémát — kihasználatlanul héver a kemence építőanyagai között. S ahelyett, hogy üzembe állítanák, kézi talicskán ci­pelik a kemencéből kiszedett, kiégett anyagokat a vagonokba. Olyan szűk helyen végzik ezt a munkát, hogy a munkások alig tudnak mozogni egy­mástól. Nagy hiányosság tapasztalható a szovjet gyorsolvasztási módszer al­kalmazásánál is. Amoszov elvtárs ittjártakor személyesen adta át ta­pasztalatait az ózdi martinászoknak. Tanácsai nyomán akkor ..a martin­üzem teljesítette előirányzatát. Most azonban a feledés homályába bur­kolják a kiváló termelési eredmé­nyeket hozó szovjet módszereket, nem gondoskodnak alkalmazásuk­ról, elterjesztésükről. ■ A technológiai fegyelem betartása terén szintén komoly hibák tapasz­talhatók. Csak az elmúlt hónapban a mösza&iai 23. a fizikai dolgozók pedig Ifibb mint 50 alkatommal üdítették meg a technológiai fegyelmet. Fegyelmezetlenség, szervezetlenség miatt gyakran több órás kiesések vannak. így az elmúlt hónapban a torlódás mjatt 64 termelőóra veszett kárba — nagy része az öntőcsarnok hibájából. Legfőbb oka ennek, hogy az öntőcsarnok műszaki vezetői nem érzik át munkájuk fontosságát, nem ügyelnek a munkafegyelem betartá­sára. Augusztusban csak az öntő­csarnokban 46 műszakmulasztó volt. Súlyos problémák merülnek fel a felelőtlen, hanyag üstellétás miatt. Gyakran órákat kell várni ezért a csapolásra. Az üsthiány miatt késett csapolások augusztusban összesen több mint 82 óra kiesést, mintegy 630 ezer forint veszteséget okoztak népgazdaságunknak. És vájjon miért van ilyen kevés becsülete Ózdon a technológiai fe­gyelemnek? Főleg azért, mert nem sikerült gyökerében megszüntetni a felelőt­lenséget, a kényelmességet. A mű­szaki vezetőknek fő a feje a hosz­szúranyúló adagidő miatt. Ugylát- szik, teljesen megfeledkeztek arról, hogy egy évvel ezelőtt milyen sok időt nyertek a salaklehúzásnál. Gyorsabban, biztosabban gyártottak minőségi acélt, mint most. Pedig megcsináltatták a salaktálakat, a sa­lakkocsikat cs elkészítették a vágá­nyokat, a salakcsúzdát, — csak ép­pen nem húzzák le rendesen a sa­lakot az acélfürdőről. A technológiai fegyelem gyakori megsértésének má­sik magyarázata az, hogy a martin- acélműben elhanyagolták a szakmai tanulást. Az olvasztárok, sőt az adagkészítők egy része is csak kevésbé ismeri az élenjáró technológiát. így nem is érthetik meg annak nagy jelentősé­gét. Ugyancsak hiba, hogy a szakszer­vezeti bizalmiak és a népnevelők nem ismertetik a dolgozók előtt azt a fényes győzelmet, amelyet az V-ös számú kemence sztahánovista olvasz- tárai: Angyal János, Koós Tibor és Szűcs Ferenc értek el augusztus hó­napban azzal, hogy csak 8 óra 45 percet javítottak, amivel több mint 20 ezer forintot takarítottak meg. A technológiai fegyelem megszi­lárdítása egyik feltétele annak,’ hogy az ózdi martinászok sikeresen telje­sítsék a haza, a szocialista ipar irán­ti kötelességüket. De a fegyelmet megszilárdítani csak akkor lehet, ha az acélmű ve­zetői és öntudatos dolgozói összefog­nak és végleg kiseprüzik az üzem­ből a felelőtlenséget, a tunyaságot, az elbizakodottságot. Ebben a nagy harcban a pártszervezetnek, a szak- szervezetnek és a sztahanovistáknak kell zászlóvivőknek lenni, utat mu­tatni. El kell érnie az ózdi martinászok­nak, hogy becsülettel teljesítsek har­madik negyedévi előirányzatukat, hozzájáruljanak a kormányprogram naradéktalan megvalósításához. POKA LAJOS a tokajhegyaljai állami gazdaság far- cali üzemegységének kiváló dolgo. 70!a. Mint aratógépkczeló is kiválóan végezte munkáját. Mosi mint szerelő mutat példát a gazdaság minden idol. gozójának. BELICZKI JÓZSEF a tarcali állami gazdaság dolgozója, jó szakember. . mint becsületes és szorgalmas dolgozót ismerik a gaz. daságban és a környékén. Az aratás. Kan, mint kombájnvezető dolgozott, most a napokban megkezdi a szán­tást. vetést. „Gondtalanul várom a telel“ 64 év körüli asszony lép ki mosolyogva — habostejjel telt saJ4 tárra] a kezében a putnoki „Győzelem“ termelőcsoport istállójából. Sürög-forog, akar egy fiatal leány; büszke és boldog, niert ez év februárjától termelőszövetkezeti csoporttag. A közös gazdálkodásban könnyebb a munkája, vidámabb az élete. Özvegységét nem érzi már olyan súlyosnak, mióta belépett a csoportba. Nem kell törnie a fejet, hogyan munkálja a földet. Bizony... mert a csoport földjén a nejjéz munkát a gépállomás végzi szerződés alapján, a legalkalmasabb időben, hogy ezzel is elősegítse a csoport terméseredményének növelését. A töb­bi munkát a csoport tagjai közösen végzik. özv. Szihalmi Imrcné is kiveszi a részét a csoport lhindcnfclc munkájából, — ő feji a közös teheneket. Szívesen beszélget, de beszélge­tés közben gyorsan jár a keze. Sietek, mert még el kell vinni a tejet a csarnokba, — mondja. Mi még csak ez év februárjában alakultunk, de büszke és boldog va­gyok, hogy már mindenem van. Nemcsak az én éléskamrám van tele, — minden tagnak bőven van. Egy munkaegységre 5 kg kenyérgabona, 2 kg takarmánygabona és más egyéb is jut bőven. Az állam iránti köte­lezettséget is teljesítettük. Nyugodtan élek, gondtalanul várom a telet. Az elmúlt esztendőben, amikor egyénileg gazdálkodtam, az aszályos esz­tendő sok nehézséget hozott. Nagyon el voltam keseredve. Most elége­dett vagyok. Örömmel dolgozom. Bárcsak hamarabb leptem volna be a csoportba. 1 Jóízűt mosolyog, szűri a habos, meleg tejet — a boldog jövőre gondol. A daru csikorogva engedi te láncát, a hatalmas bugák mélyen keppanva esnek a vastargoncára. Megfeszülnek « szállítómunkások iz­TARCZY TIBOR ne- _• EMBERI ERŐ HELYETT - GÉPEK! m<H, amíg odavonszolják a kemencé­hez a föbbmázsás anyagot. — Hórukk — egy erős lökés és az anyag bekerül a kemencébe. Gyorsan fordulnak a vas- kocsik, és máris mennek a lárolóhelyre, a következő ou- gáért. Az anyag felmelegszik a kemencében — a hen­gersor felől újabb kétkerekű kocsit tolnak. Megfogják a pi­rosra izzifotf anyagot, kicibálják a kemencéből, rá a vas- taligára. Csurog az izzadtság mindenkiről, megint feszülnek az izmok. Kemény munkát végeznek a szállitómimkások, amíg eljuttatják a hengersorokig a bugát. Ott már gyorsabban megy a dolog; a hengerészek hatal­mas, súlyos vasfogókkal nyakoncsípik a tüzes acéltömböt és tnáris lódítják a dübörgő hengersorok közé. A másik ol­dalon a brigádtagok ügyesen elkapják a megnyujtoft anya­got cs visszaküldik a másik oldalra. Nyolcszor-tízszer áthintázta/ják így a hengersorok közt a bugát, amíg kereskedelmi áru lesz belőle. De előbb még az egyengetők, meg a fűrészetek, veszik kezelésbe. Fogóval odavonszolják a fűrész elé az anyagot, amely onnan ugyan­csak kézierövet a hütőpadra kerül. így megy a hengerlés a diósgyőri finomhengerműben, de az ország többi hevgerdéjében is. Az anyag jóformán végig emberi izommunkával alakul ál sínné, lemezzé, kereskedelmi áruvá. Nagyon kemény, áldozatos fáradságos munkát követel a hengerészek hivatása. Egyik napon Halász Lajos, a diósgyőri finomhengermű egyik kiváló fiatat brigádvezetője örömhírt újságolt a töb­bieknek, — Tudjátok, mi épül itt a közeljövőben? Középcurópa legmodernebb hevgerdéje, ahol minden nehéz munkát gép végez. — Szájról-szájra járt a hír, sokan cl se hitték. — Apám is igy dolgozott 30 év óta a diósgyőri hengerdében, mint mi; fogóval, hókkal, vastargoncával végezték a hengerdei mun­kát. — Nem így lesz ezentúl — bizonyítgatták a fiatalok. Az öregek csak akkor hitték el, amikor a termelési értekezle­ten bejelentettek. Nem sokkal, utána a durvahengerdéből a X-cs számú kapuig terjedő területen — ahol rengeteg ócskavas, törött henger «olt felhalmozva — megjelentek a miskolci 34-es számú Építő Tröszt kubikosai. Lázas tempóval indult meg a munka. Hatalmas, hosszú gödröket ástak, előregyártott 30 métere» vasbeton elemeket áhítottak be bámulatos ügyesség­gel. uoo dolgozó letndüh munkába, hogy megvalósítsa a diós­győri hengerészek álmát, a teljesen gépesített modern h(n­gerdét. Katonásan sorakozi/tk a vasbetonoszlopok, sűrűsödtek a betóngömbvasak, egyre több földmarkoló exkavátor és gyalu tépfe a talajt. Roppant erejű munka, lázas tevékenység folyt a gyárnak ezen a részén. De meg is lett az eredménye. Jelenleg a m‘- gy 90 méter hosszú csarnokrész már be van fedve, de a idef többi része is csak a tetőzésre vár. Az építéssel egy.dobén megindult a hazánkban még soha nem fiáiotf gépek szerelése is. Olyan gépkolosszusok kerülnek ebbe a műhelybe, hogy 50 tonnás gépalkatrészek nem mennek rit­kaságszámba. A hatalmas csarnok méretei lenyűgözik a látogatót, A központi csarnok hossza 335 méter, a mellette elhelyezkedő, visszafutó rész hossza 150 méter lesz, A gyönyörű, nagyab- lákos épület szélessége 2S méter, magassága 11 méter. Félkör alakú tetőivel az új hengermű már most is gyö­nyörű látványt nyújt. (Épül Középcurópa legmodernebb hengerműje Diósgyőrött) Bent a teiők alaft már lázas ütemben folyik a szerelés. A tervek szerint 1054. május l-én hagyja el az első kész anyag a hengermű épületét. De addig még rengeteg küzdelem áll az építők, a szerelők előtt. Halász Lajos, Szabó Sándor és Szabó Tibor csoportját bízták meg a szereléssel. Nem­sokára még 6 DISZ-fiatal jött át a hengerdéből az új csar­nokba. Napról-napra nőtt a létszám, — minden üzemből el­küldték ide a legjobbakat. A mechanikai javító műhelyből Gyappai Lajost bízták meg a mechanikai szerelések vezeté­sével. Fiilemile Béla a hengerdei gépészettől jött ide, Sipos Gyula meg az elektromos gépek szerelését vette át. Koleszár Ernő, Nagy Géza, Katyina László és Móré László csoportja is nagy lelkesedéssel kapcsolódott a munkába. Az egész sze­relés vezetését a finomhengermű fiatal főmérnöke, Schummcl Rezső vette át. Nagy feladatot kaptak az építők cs szerelők, de bebizo­nyították, hogy megállják a helyüket. Amikor az első henger­sor alapozási munkája elkészült és megérkezett az új gép, la- n ács tálamul álltak egy darabig körülötte a dolgozók. Ilyen feladatot soha ételükben nem végeztek. Egy 55 tonnás gép­részt kellett lesüllyeszteni és rögzíteni. Addig tanácskoztak, amíg ki nem sütötték, hogy mikep is fog menni ez a munka. Galya István, az országoshírű ácsbrigádvezefő jutóit helyes megoldáshoz, — Felállítunk két hatalmas oszlopot, ehhez rögzítjük a csörlökef és csigasorokat, így felemelhetjük a kívánt magasságra a géprészt, majd lassan besüllyesztjük a he­lyére. Úgy is lett. A Bükkböl kiválasztottak két 56 méter magas fenyőt. Kivágták és a fákon, amelyeken egy héttel előbb még rigó fütyüli, megjelentek a szerelők. Egy délután végrehajtották a tervet. Recsegve-ropOgva ugyan, de a két hatalmas szálfa bírta a súlyt. Az 56 tonnás alkatrész lassan felemelkedett, elmozdult, maid néhány óra múlva az alapgö­dörbe került. Ilyen munkagyözclmekel oldalokon áf lehetne sorolni. Elég megjegyezni, hogy ilyen munkát még soha senki nem végzett Magyarországon, Óriási nagyságú gépeket kell beszerelni, soha mem lá­tott méretű alkatrészeket kell elhelyezni a hatalmas mű egy- egy pontján, a műszaki, dolgozók mind jobban megerősítet­ték a kollektív szellemet a fizikai dolgozókkal. Énnek ered­ményeként minden élőjük tornyosuló nehézségét leküzdötték és leküzdenek, Lelkesíti, fűti őket a nagyszerű eél, hogy jövő májué elsején dübörögve meginduljon az óriási gépmonstrum. — A fogadalmat minden áron valóra akarjuk váltani, mondja Schummel elvtárs. Pár hónap múlva — amelyet különös izgalommal várnak a hengerészek — megindul majd a munka az új hengerdében. Milyen lesz az üzemben lévő új kengerde, hogyan törté­nik itt a hengerlést Ezt most csak a rajzok mutatják, de nemsokára teljes egészében megvalósul „ nagy terv. Az anyag ,,belép “az ajtón a nyugati kapunál, s először egy görgő-sorra kerül. De már a bugatértől mágnesdaru szállítja a kapuig, tehát a hengerdén kívül is gépek indítják úfjára; — hát még a műhelyben! A magas üvegfülkékből a görgősorvezető megnyom agy gombot, felgyújtja a jelzőlám­pát és megindul az anyag. Elkezdenek forogni a görgők cs az 5 m.áter hosszú súlyos vasbuga megindul a kemencék félé. Két hatalmas kemence elé érkezik, ahol egy tuskó megállítja, majd egy automatikus bugabetolókar kezdi befelé nyomni az anyagot a kemencébe Amikor a kemence másik 'óldalán kijön és le­pottyan a következő görgősorra, már teljesen fel van hevítve. A teheren izzó lomha test tovább indul egy kis puhitás- ra. Az elpnyujtósor örökké éhes torkai várják. A billenő­asztal megemeli a többtonnás anyagot, s a hengerek közé zúdítja, a másik oldalon már emelkedik á hinta szerűen ki­képezett asztal és most visszafelé forognak a görgők. Reccsen­ve, sziszegve tér vissza előbbi helyére a buga. Mikor itt meg- nyújtották, a következő görgősoron gurul tovább az ollókhoz. Egy nyisszanás és a hatalmas testet ketté vágják, vagy a két végéből leesik egy-egy darab. Ezután t°vább folytatódik útja a hengersorok felé. Katonás rendben felsorakozik a 8 hengersor, amelyen áthalad az anyag. Mire a végén kiér, már csak egy kevés anyagtöbblet van rajta. Egy tárcsáról két hosszú drótkötél csavarodik le, melynek végére hatalmas vaskörmök vannak rögzítve. Ez a. vonszoló. A vaskarom meg­fogja a kinyújtott tüzes anyagot és átvonszolja a másik csar­nokba. Ift a középső hengersorhoz kerül a munkadarab, majd még két hengeren megy át. A hengersorok végén aztán a, me- legollók és a fűrészek vágják darabokra, de .. . még mindig nincs ítész a kereskedelmi áru. Az automatikus hűlőpadokra kerül, lehűlés után' pedig a hidegolló végleges méretre vág­ja. Aztán tovább gurul a görgőkön az elkészült sin, gömb- vas, a T, vagy L vas, amíg az egyengefőkig nem ér. Az automata egyengetőgépek megforgatják, kiegyengetik és a görgő innen már csak a mérleghez, majd a gyűjtőhelyre szál­lítja. Innen a daru egyenesen*a vagonokba rakja. Egy pár jellemző adat még a hengerdéiröl: 500 méter ufat úgy tesz meg az anyag, hogy emberi kéz nem ér hozzá! Daru csak egy van a műhelyben, az is csak a hengercserék­hez kell, mert görgöpadgk továbbítják az anyagot. Nyolc kormánypadon egy-!lét dolgozó irányítja majd a termelést> gombnyomással, fényjelzéssel. A kormánypadokat felszere­lik telefonnal és különleges jelzőkészülékekkel is. 24 óra alatt, hogy a martinból kikerül, elkészül az anyag. Az új finom­hengermű egyedül ötször többet termel, mint a jelenlegi fi- nomhengertnű 5 henger sorozata. És mindezt emberi erő,nélkül! A gyönyörű hengerde mellé 2 emeletes irodaépületet, 300 személy részére korszerűen berendezett fürdőt építenek. A lakatosműhely már elkészült, most kezdenek építeni egy 130 méter hosszú hengereszterga műhelyt és az ország első fedett hengertárolóját. Ezek a berendezések lehetővé teszik, hogy ebben az új üzembén úgy fog menni a munka, hogy a jövő henge­részek már Csák könyvből tudják, miképp dolgoztak elődeik! Hol lesz már akkor a nehéz fizikai munka, a vas fal iga, a súlyos fogó, a még nehezebb emelőrúd.. Ehelyett a gyö­nyörű új gépek percek alatf röpítik az artyagot rendeltetési helyére hengerük, nyújtják, darabolják, egyengetik, tovább­szállítják és vagonba rakják a teljesen elkészült munkadara­bot, Az ember már csay kényelmes fülkében ül és irányítja a rohanó görgőket, s a rajtuk guruló tüzes anyagot. Háromszáz dolgozó 1500 hengerész munkáját végzi el a Szép új hengerdében. De addig is, amíg elindul az első tüzes anyag a görgő­soron, a hengerészek »megfeszített erővel Harcolnak a terv végrehajtásáért. Ezzel viszonozzák a. nagy segítséget, amelyet államunktól kapnak, kormányunk programjának megvaló­sulásaként, Ónnak újabb bizonysagakép, hogy nálunk a dol­gozók megbecsülései munkájuk könnyebbé tétele a jő cél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom