Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-26 / 202. szám

2 ÉSZAKMAGYXRORSZÁG Szerda, 1953 augusztus 26. in. iiwwii ni—n— Ax OSZSZSZK Legfelső Tanácsa 3. ülésszakának megnyitásáról SZSZK Legfelső Tanácsának 3. ülés­szaka. (MTI) is 6. M. Malenkov eivtérs beszéde Moszkva (TASZSZ). Augusztus 25-én este 7 órakor a Kremi-palotában megnyílik az OSZ­Megjelent könyvelakban A Szikra kiadásában megjelent — húszezer példányban — G. M. Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 1953. augusztus 8-i ülésén elhang­zott beszéde, amelyben az ipar és a mezőgazdaság terén a Szovjet­unió előtt álló feladatokkal, a nép anyagi jólétének további emelke­dését szolgáló intézkedésekkel, a nemzetközi helyzettel és a Szovjet­unió külpolitikájával foglalko­zott. (MTI) Német sajtókommenfárok a moszkvai tárgyalások eredményéről Berlin (MTI) A Német Demokratikus köztársaság és Nyugat-Németország sajtója vezércikkek- I)cn fejti ki véleményét a moszkvai szov­jet—német tárgyalások eredményéről. A „Neues Deutschland“, Németország Szocialista Fgységpártjának központi lapja a többi között ezeket írja: A moszkvai' valóban történelmii meg­állapodások arról a szilárd harci közösségről tanúskodnak, amely a nagy szocialista Szovjetuniói a né­met néppel valamennyi alapvető nemzeti kérdésben összefűzi. A moszkvai megállapodások döntően kö­zelebb hozták a német kérdés békés meg­oldását és hatalmas segítséget nyújtanak népgazdaságunk fejlesztéséhez, lakossá­gunk anyagi jólétének emeléséhez. A pártonkíviili „Berliner Zeitung“ megállapítja: —- A szovjet kormány .augusztus 15-i jegyzékében tett gyakorlati javaslatait egy héttel később már meg is valósítot­ták. A szovjet javaslatok tehát nem je­lentettek „kísérleti léggömböt“, vagy „választási propagandát“, nem azért hangze.itak r], hogy „zavart keltsenek a nyugati táborban“, mint ahogy a nyu- gatberlini lapok Írták. A szovjet javaslatok annak a politi­kai irányvonalnak újabb lépesei, amelyet a Szovjetunió az Sstznémet kérdésben 1945 óta egész Német­ország békés erőinek széleskörű tá­mogatásával következetesen folytat. A „Junge Welt“, a szabad német ifjú­ság központi lapja a többi között így' ír: — A moszkvai tárgyalások eredménye újra azt mutatja., hogy a német nép előtt nagyszerű távlatok tárulnak fel, ha a hatalmas Szovjetunió oldalén küzd nemzeti jogaiért és boldog jövőjéért. A nyugatnrmetországi lapok is vezető helyen ismertetik a Moszkvában kötöd szovjet—német megállapodást és kieme­lik az egyezmény gazdasági vonatkozású pontjait, valamint a háborús cselekmé­nyek miatt elítélt német hadifoglyok fzabadonbocsátásaról szóló megállapo­dást. * A „Hamburger Volkszeitung“. Német­ország Kommunista Pártjának lapja hangsúlyozza: Hamburg lakossága 1945 óta egyet­len eseményt sem üdvözöl tig's, mint a moszkvai megállapodást, amely a szovjet kormánynak arról a szi­lárd elhatározásáról tanúskodik, hogy mindent megtesz Németország egyesíté­sének előmozdítására. Igen sok hamburgi lakos, aki eddig kétkedve állt az augusz­tus 15.i szovjet jegyzékkel szemben, most meglepődve győződik meg róla, hogy a szovjet kormány szavait milyen gyorsan követik a tettek. A bonni kormány rendkívüli minisztertanácson foglalkozik a moszkvai német-szovjet megállapodással A bonni kormány kedden Adenauer clnöklésével rendkívüli minisztertanácson foglalkozott a szovjet kormány és a Né­met Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttsége között Moszkvában létrejött megállapodással. A bonni kormány eddig hivatalosan nem nyilvánított véleményt a moszkvai egyezményről. Politikai megfigyelők egyöntetűen rá­mutatnak, hogy az Adenauerkormány köreiben pánikhangulat uralkodik amiatt a mély hatás miatt, «melyet a moszkvai tárgya!» okról kiadott közlemény Nyu- gat-Németország lakosságára gyakorolt­Adenauer hétfőn kétségbeesetten szólí­totta lel híveit, hogy ,,ne veszítsék el fejüket“. Lehr rendőrtriniszter Bad Ilersfeldben megismételte azt a fenyegetését, hogy a henni kormány novemberben ki akarja kényszeríteni Néihetország Kommunista Pártjának betiltását. Aláírták a Magyarország és Argentina között létrejött kereskedelmi egyezményt és fizetési megállapodást Augusztus 24-en Buenos Airesben alá­írták a Magyarország és Argentína között létrejött kereskedelmi egyezményt és fi­zetési megállapodást. A szerződés értel­mében, amely hároméves időtartamra szabályozza a két ország közötti árucsere­forgalmat, Magyarország nyersbőrt, gyap­jút, cserzőanyagokat és egyéb ipari nyersanyagokat vásárol Argentínától és ipari készárukat, gépeket és gépi beren­dezéseket, az elektromos ipar termékeit, valamint vegyi és gyógyszeripari anyago­kat szállít Argentínának. (MTI) A koreai-kínai fél őrizetében lévő mintegy négyszáz ENSZ hadifogoly nem kíván hazatelepülni Keszon Az „Uj Kína“ hírügynökség jelenti: A koreai—kínai fél őrizetében lévő mintegy 400 ENSZ hadifogoly bejelen­tette, hogy nem kíván hazatelepülni, ha­bár a másik fél igyekezett rábírni őket a hazatérésre. A koreai—kínai fél a hadifoglyok hazatelepítésére alakított bizottság augusztus 20-i ülésén tájékoz­tatta az ENSZ-csapatok parancsnokságát a hazatelepülni nem kívánó hadifoglyok számáról. A koreai—kínai fél a maga részéről mindent megtesz, hogy meggyőzze az ENSZ hadifoglyokat, hogy térjenek visz- sza hazájukba, de néhány an közülük még mindig visszautasították a hazatele­pítést. A hadifoglyok jelenleg folyó hazatele­pítése során néhány ENSZ hadifogoly ■—- aki korábban nem közölte, hogy nem kíván hazatelepülni — kijelentette, hogy nem kíván élni a hazatelepülés lehető­ségével. A koreai—kínai fél ezeknek a hadifoglyoknak esetében is mindent megtesz a maga részéről, hogy meggyőzze őket: térjenek haza. (MTI) Sztrájkroozgalom Észak-Afrikában Algírban a sza kádár szakszervezeti központok minden sürgetése ellenére a postások továbbra is folytatják a sztráj­kot. Oran, Algír és Constantine kikötő­városokban a postások sztrájkmozgalma a harmadik hét kezdetén tovább terjed. A vasutasok újból 48 órás sztrájkba léptek. A közüzemi alkalmazottak hétfőn egész napra beszüntették a munkát. Al­gír és Bone kikötővárosokban a vámhiva­talok dolgozói, szigorúan az előírásokhoz alkalmazkodva, lassú munkába kezdtek. Kedden Algírban 48 órára sztrájkba lép­nek a híd- és útfenntartási szolgálat munkásai és alkalmazottai is. 50.000 forintos nyeremény Miskolcon A miskolci dolgozók új üzemeket, gyárakat, ket- tősvígányú villamosvas- utat, új egyetemet, sok- széz lakást kaptak a terv­től. Most a tervkölcsön- liúzás során sokan meg­tetézve kapják vissza az államnak kölcsönadott forintjaikat. Bár a na­gyobb nyeremények bol­dog tulajdonosait az első napokban még nem derí­tették ki, a Lenin Kohá­szati Müvekben eddig egy 5000 forintos, a Diósgyőri Gépgyárban egj-egy öt- és tízezer forintos nyere­mény várja gazdáját. A MÁV Járműjavítóban Apró József hegesztő, ki­váló atléta kötvényét — aki a VIT-en harmadik helyezést nyert — -5000 forinttal, ugyancsak a MAV nái az egyik köt­vényt 50.000 forinttal húzták ki. Az "egyik legszerencsé­sebb miskolci nyerő eddig Szemerszki Imre is, a Magyar Nemzeti Bank miskolci fiókjának dologi előadója. Négy évvel ez­előtt mint pénzbeszedő dolgozott a bankban, a akkor 300 forintot jegy­zett. Az egyik százforintos kötvényét névértékben ki­húzták s most a második százas kötvényével 50.000 forintot nyert. Szombaton munkatársai hívták fel fi­gyelmét szerencséjére, amikor keresték a ki­húzott kötvény tulajdono­sát. Szemerszki Imre el­határozta, hogy a nyere­ményt teljes összegében a takarékba helyezi, családi házat akar érte majd vá­sárolni. Fokozzák a munka Tíz évvel ezelőtt, amikor még a kapi­talisták vezették a diósgyőri üzemet, ki' nevették volna azt, aki akárcsak 4—5 hónapban állapította meg egy kohó át­építésének idejét- Hol van már ez a ,,tempó“. A nagyolvasztó új tulajdonosai. a dolgozók jobb gazdáknak bizonyultak a régieknél. A szovjet emberek megtaní' tot‘.ak bennünket arra, hogyan kell fél­évek helyett, TÖvid hónap és hetek alatt kohókat átépíteni. 1951-ben rekord született már Diós­győrött. 21 nap alatt végezték el a ha­talmas munkát, a II“es* kohónál. Az ózdi győzelmet szerte az országban ismerik, amikor 8 és fél nap alatt építették át az „Április 4“ kohót. A Lenin Kohászati Müvekben most az I.-es számú Kilián-kohó átépítésére ke­rült sor. 42 napos ütemtervet készítet, tek. Azért hosszúbbat .az eddigieknél, mert a Kilián“ko'hón 25 év alatt csak kisebb javításokat eszközöltek. 1938-tól egyhuzamban dolgozott. Az építés veze­tői kemény., nehéz feladat előtt álltak az építési ütemterv elkészítésénél. Jól át kellett gondolni mindent. Augusztus 24, hétfő. Már 36 napja folyik erőteljes ütemben a munka Az építők lelkesen harcolnak a határidő betartásáért s az eltelt 36 nap alatt, a dolgozóknak, « műszaki vezetőknek egy­aránt komoly nehézségekkel kellett meg- birkózniuk. Már a kezdetnél sok akadály tornyosult az építők elé. Varga Sándor rlvtárs. a Kiiiáirkohó építkezés vezetője ilyen hatalmas munkát nem irányított még soha. Most saját kárán gazdag ta­pasztalatokat ncerzett. Legközelebb, ha ugyanilyen megbízatást kap, másként fog hozzá a munkához. Bátrabban, harcosab­ban, magabiztosabban, körültekintőbben. A nehézségekre vonatkozólag a követ­kezőket mondotta Varga elvtárs: — Már a kezdet kezdetén rengeteg akadály, a fölkészületlcnség, kapkodás gátolta a munkát. A külső- vállalatok ütemét a diósgyőri ] csak ígértek, de szsiukat nem váltották valóra. A budapesti MÁVAG, a DiMÁV. AG Gépgyár, a Borsodviőéki Gépgyár igen sok borsot tört az orrunk alá — jelentette ki Varga elvtárs. — A budapesti MÁVAG június 22 helyett augusztus 7-én szállította a torokpáncélt és egyéb alkatrészeket. A DiMÁVAG még a mai napig sem mun­kálta meg teljesen a léghevitőkhöz szük­séges öntvényeket, pedig a mi mechani­kánk is segített nekik. Az építésügyi minisztérium először engedélyezte a köl- csöngépek kiadását. Aztán megvonta, aztán újra engedélyezte. Mindent össze­vetve, az átépítés kezdete előtt 4 nappal ínég sehogy sem álltunk a felkészüléssel. Ezt súlyosbították még a várt és váratlan belső bajok is. Ilyenek például: a szerelődarut még a leállás előtt fel akartuk állítani. így ter­veztük, de olyan nagy gázömlést kaptunk a tűz vissza fo jtásánál, hogy dolgozni életveszélyes volt- Végül is július 20-án leállt a kohó és a szerelődaru július 29-én lett kész. A rossz, gondatlan élő­ké,-zületek aztán végigkísérték az egész munkát. Nagy hiba volt, hogy anyagbe­szerzőink erélytelenek voltak a társüze- meknél. Ennek következtében a 36. napon összesürüsódtek a munkák. A „medvével“ való harc is hosszantartó volt. A kohó fenekén lévő vasmeredvény 1938-tól közel 4 méterre dagadt- Ezt hívják a kohászok medvé­nek. Ennek eltávolítása minden kohó- átépítésnek legbizonytalanabb szakasza. Kobbantóink igyekeztek ugyan, de ilyen medve ritka példány. Dupla robbantásra volt szükség, mint ahogy . eredetileg ter­vezték. Ezért augusztus 4. helyett csak 6-ára sikerült a medvével megbirkózni. A kohó páncéltestén is 70 százalékkal több javítást kellett eszközölni, mént ahogy azt az ütemterv előírta. A kőmű­vesek is megkéstek. A kohó súlyát hordó vasszerkezetet is meg kellett erősíteni. Napokig 800—850 ember helyett csak Lilián-kolió útépítői 600—650 dolgozott. A munkavezetők is puhák voltak, eltűrték a tétlenséget. A nehézségeket azonban a kohóépítőle napról napra szívós akarattal legyűrik- Talpraesetten és gyorsan intézkedik például Modla Géza, a gyári karbantar­tók főművezetője. Ügyes megoldással a porzsákokat 5 óra helyett 25 perc alatt telepítette át. A kőmüvesbrigádok egy­mással vetélkedve falaznak. A nyugati fa'at 3 nap helyett 2 cs fél nap alatt készítettek el. Visnyiczki András 200— 400 százalékot teljesített ennél a mun* káknál. A többiek sem -maradtak le. A gyári szerelő-karbantartók is jól dolgoz­tak, vezetőjük Tóth Benjámin szakszerű irányítása mellett, aki mindenütt ott volt, «hol hiba mutatkozott. Bár a KJTI úgy készítette volna el_ a terveket, ahogy a kőművesek, szerelők, ácsok, festők dolgoztak. Példaképül kell megemlíteni még Oláh János elvtárs brigádját, A Bertalaivbrigád, a Szikla-csoport is dicsé­retet érdemel, de valamennyi kobóépítő példamutatóan harcolt. Az áldozatos munka nyomán lehetővé válik, hogy a Kilián-kohó szeptember 5-cn már csapol* jón. Augusztus 22-én, szombaton a kom. munista aktívák értekezletet tartottak s ez újabb lendületet adott a munkának- Ma már van oxigén, szerszám minden munkahelyen, a védőételt is rendes idő­ben kapják meg a dolgozók s mindenki szivvel-lelekkel úgy igyekszik, _ hogy augusztus utolsó Alapjára a kohó kész legyen és mintegy 5 napos késéssel csa­poljon is. Kilián-kohó harcos átépítői! Fokozzá­tok a tempót. Dolgozzatok _ úgy, ahogy pártunk, dolgozó népünk elvárja tőletek: igaz békeharcosokhoz, magyar hazafiak­hoz méltóan és kövessetek el mindent, hogy a Kilián-kohó szeptember első nap­jaiban már csapoljon. A SZOVJET HADSEREG EREJE. s az edelényi nép harapja, úgy elsöpörte a népnyuzó Kóburg herce­get, a >’méltó-tagos“ Barcsi perepuly- lyot, mint az útmen/i gazt a szélűi* har. A föld az egykori cselédeivé lett. S a földön — amif ennyi emberöltön át ök, apáik és nagyapáik öntöztek verejtékükkel, a. herceg és az egész úri világ hasznára — rövid néhány esztendő alatt közös munkával. ö»i- szcfogással megteremtették a megye egyik legvirágzóbb milliomos terme­lőszövetkezetét. Varga József, Csóka János, Do.rmos János meg a többi egykori béres szabad, boldog, vidám ember leit. A község végén széles kapu nyílik a ,,Vörös zászló“ fsz tágas udvarára. Itt van az iroda, az istálló, a jószág- gondozók lakása. Ili játszanak a vi­dám pirosarcú gyermekek, míg szü­leik a mezőn dolgoznak a szövetke­zetért, a családért, a jövőért. Sok mindenről beszélgetünk, s köz­ben Bósa Gyula, a szövetkezet párt­titkára néhány számadattal ismerteti, mire jutott a szövetkezet a megalaku­lás óta. — Fejből nehéz tesz —• mosolyog Bósa elvtárs. — Annyi bizonyos, hogy szövetkezetünk vagyona meghaladja az 1 millió forintot. Jelenleg 22 csa­lád van a szövetkezetben, 303 hold földön gazdálkodunk. A járásban a mi állatállományunk a legszebb. Pe­dig .. . bizony csak 3 tehénnel és ke­vés gazdasági felszereléssel kezdtük az új élefef. Közös állatállományunk mosf 73 tehén, 15 ló, ISO sertés és 400 juh. Csupán sajtból ebben az évben többezer forint volt a bevételünk. Eladtunk 23 süldőt, s így a napokban 45 ezer forintot osztunk szét a tag­ságnak. Közben több tsz tag is csatlakozik a beszélgetéshez. Valamennyien bol­dogok. Mindenki a szövetkezetben ma­rad, ezt halljuk a fsz-ben akárkivel is beszélgetünk. Mindenki megelége­dett, mindenki szorgalmas, vidám, mert a szövetkezet földjén magának, a közösségnek dolgozik. Tudják, hogy a legnagyobb erő a közösségben van. — Ezt ismerték fel Edelényben is az egykori cselédek, ennek eredmé­nye a hatalmas juhhodály. az 50 fé­rőhelyes tehénistálló, a tejház, a ser­tésszabadszállás. s a két 100 köbmé­teres siló. amif a szövetkezet fennál­lása ófa építettek. S ami még ennél is szebb, 6 kilogramm kenyér- és ta­karmánygabonát kapnak egy munka­egységre. ami egy-egv tsz tagnak 18—20—22 mázsa gabonát jelent. Ha elnézi az ember ennek a gaz­dag, erős szövetkezetnek lüktető életét. gazdagodását, nyelvére kíván­kozik a kérdés: hogy sikerült mind­ezt összehozni? S a válasz: nem volt könnyű, de megérte. A jövőben job­ban gazdagodnak. gyarapodnak majd, mert pártunk, kormányunk programja még virágzóbbá teszi éle­tüket. A FINKEI „KOSSUTH“ terme­-í*- lőszövetkezet is nagy utat tett meg. amíg oda jutott, hogy milliomos termelőszövetkezetnek nevezheti ma­gát és ismertté vált a járásban, a megyében. 1949-ben 13 család hintette cl Fin- kén a szövetkezés magját. Ök a mil­liomos tsz alapító tagjai. — Ma már —mondja büszkén Vár­nai László, n isz brigádvezetöje — 92 taggal, 960 holdon gazdálkodunk. Mindenünk van. jó] élünk, gazdagok vagyunk. Huszonnégy ló, 18 ökör. 30 tehén, 40 növendék, -40 anyakoca, 25 hízó és 80 süldő a szövetkezet közös állatállománya. A fiákéi „Kossuth“ tsz ebben az évben is jelentősen gyarapodott. A tagság szépen részesedik a közös jövedelemből. Egy munkaegységre 4 kilogramm kenyér- és 3 kilogramm takarmánygabona jut. Besenyei Já­nosnak például 518 munkaegysége van, több, mint 36 mázsa gabonát kap. Vincze Lajos 400, Büdi József 360. ifj. Kiss József 360 és a többiek is szinte kivétel nélkül 300 munka­egységet kerestek eddig. Juhász István, Bartha István, id. Kiss István, Nagy Károly, Gáspár István. Somolya János és még töb­ben kijelentették: továbbra is a szö­vetkezetben. a közös gazdálkodásban látják boldogulásukat, a felemelkedés biztos útját. Ifj. Kiss József, a szövetkezet egyik legkiválóbb, legderekasabb dol­gozója így beszél: — Aki akar, lépjen ki, nem sajnál­juk őket. A szövetkezetnek csak meg- győződéses, szilárd és becsületes ta­gokra van szüksége. Hadd menjen ki, aki akar, aki nem szereti a mun­kát, aki fél a nehézségektől, így legalább még erősebbek leszünk. De nemcsak Kiss József, hanem a szövetkezet valamennyi becsületes dolgozója hasonlóan beszél. © Q SEPLŐGÉP BUGÁSÁTÓL han­gos a nyomán határ. Most hull zsákba a ..Remény“ termelőszövet­kezet gazdag termése, az új kenye­ret adó sok-sok millió pirosló búza­szem. Krajnyák József, a t,Remény“ el­nöke a legboldogabb ezekben a na­pokban. De nem is csoda, örül a gazdag termésnek, a tagság szép ré­szesedésének. A hatalmas árpakazal hüs tövében beszélgetünk. — Számításunk szerint — mondja az elnök — 9 kilogramm búza és kö­zel 2 kilogramm árpa jut egy mun­kaegységre. — Kinek van a legtöbb munkaegy­ségei — kérdezzük. — Planicska János feleségével együtt 420 munkaegységet dolgozott le. Ketten több, mint 46 mázsa ga­bonát visznek haza. Ezen felül még kukoricát, burgonyát. napraforgót és pénzt is kapnak. Stofán Jánosnak | 350, Gyöngyösi Jánosnak 320 és Nagy Andrásnak 350 munkaegysége van. De minden tag ehhez hasonlóan áll. Nekem például 340 munkaegységem van. — Nem is lépünk ki a szövetkezet* bői — szól a beszélgetésbe Nagy András, a szövetkezet, juhásza. — Még bottal sem vernének el bennün* két. Nem mondom, dolgozunk eleget, de meg is van mindenünk. En is csak most látom igazán, hogy érdé* mes közösen gazdálkodni. — Szép állatállományunk van —: magyaráz tovább az elnök. ■— .90 ser­tés, 228 juh, 6 felién. 10 ló, 2 ökör és 100 baromfi „ közös munka eddigi eredménye. — A juhállomány milyen jövedel­met biztosítr — Érdemes juhokat tartani. Csu* pán a szaporulatból és a gyapjubóí ebben az énben már 21 ezer forinfi volt n tiszta jövedelem. — Kár is a kilépésről beszélni szól közbe határozottan az örökké vidám Sfofán János. — En csak azt mondom, hogy az a csoport, az tt szövetkezet, amelyik jól dolgozik, az gazdag és mindene van, amelyikben pedig lusták a tagok, kerülik a mutw Icát, azok szegények és bizony nem ió életképes az olyan... A nyomári termelőszövetkezetben így élnek, így beszélnek a. dolgozók* Szeretik, ragaszkodnak a földhöz, cí szövetkezeihez. Stofán János, meg a többi, egykori nincstelen szegény •nem felejtette el az átkos, szörnyű múltat, amikor Lakatos Géza föld­birtokos földjén látástől-vakúlásig, robotolt egy darab kenyérért. Nem felejtették el. ezért szeretik virágzó szövetkezetüket, amelyben szép és egyre szebb lesz mindnyájuk élete. „Kacagj velünk“ Augusztus 29-én és 30-án este 8 óra* kor az MtéZT miskolcvárosi titkársága ,,Kacagj velünk“ rímmel vidám tarka estet rendes az MSZT-székházban (Déry* né-utca 5). Görög Mara, Besztercei Pál, Be.nkő Béla, Karácsonyi Magda, Verec-1 kei Zoltán, Gyulányi Éva és Fehér Tibor, a miskolci Déryné színház tagjai opera, operett részletekkel. tánckettősökkel* vidám jelenetekkel és paródiákkal szere­pelnek. Konferál Fehér Tibor. Zongorán kísér Virágh Elemér. A kerthelyiséfjbeit zene, hideg és meleg ételek várják a dől* gozókat. Műsor után reggelig tánc. Je* gyek az MSZT városi titkárságánál kagt hatók 10, 8. 6 és 4 forintos árban, reg* gél 8—13 és délután 15—18 óráig. — Feehteler amerikai tengernagy hét­főn reggel repülőgépen Kómába érkezett — jelenti az ..AFP“. Fechteler megbeszé. lést folytat Einaudi köztársasági elnök­kel. Pella miniszterelnökkel és- Tavianl hadügyminiszterrel, majd Nápolyba ut*. zik­Három termelőcsoport dolgozóinak boldog életerői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom