Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-02 / 181. szám

4

fiSZAKUTXGTXKÖRSZÄC

Vasárnap. 1953 aopusstns 2.

Miért maradt le az abaujszántói járás a kenyércsatában?

A szorgalmas munka, a kedvező időjárás — bő terméssel fizet az abaúj- szánttói járás dolgozó parasztjainak is. Hogy a dolgozó parasztok terménye mikor kerül zsákba, s mikorára teljes! tik hazafias kötelezettségüket, nagyban múlik a községi tanácsok, a járási tanács, s a pártbizottság jó munkáján- A cséplés, betakarítás hatalmas szervező, irányító és politikai munkát követel. Biztosítani kell, hogy a legrövidebb időn belül befejezz'k a hordást. Minden igaerőt és ha szükséges, még gépjármüveket is igénybe kell venni, hogy a keresztben lévő gabonát mielőbb behordják. Egyetlen fogat sem lehet a községekben most, amelyik más munkát végezne, mint a bordást. Jó irányító munkára van szükség a cséplés meggyorsítása érdekében. Ahhoz, hogy augusztus 18-ig a cséplést befejezzék,

a járásban lévő gépeknek naponta átlagban legalább 140 mázsa gabonát kell elcsépeini.

Úgy kell irányítani a gépeket, hogy minél kisebb legyen a húzatási idő, hogy a gépek úgyszólván éjjel-nappal csépeljenek. Politikai felvilágosító munkára van szükség, azért, hogy amint a cséplés befejeződött, a községek nyomban teljesítsék a beadási tervet.

Erre volna szükség most az abaúj- szántói járásban. Mindezt tudják a járás vezetői, csak éppen nem csinálják, illetve nem irányítják kellőképpen a betakarítási munkát.

Július 25-én döntő részben már befejezték az aratást. Az eltelt 6 nap alatt a gabona alig 50 százalékát hordták be. A minisztertanács határozata leszögezi, hogy az aratás befejezésétől számított 8 napon belül be kell fejezni a hordást. Ez most annál is inkább fontos, mert a -gyakori esőzések a keresztekben lévő gabonában súlyos kárt okozhatnak.

Lassan megy a cséplés, sok a gépkiesés. Felsődobszán a napokban elromlott a gép, s csak 4 napi javítás után .lehetett vele ismét dolgozni. Göncruszkán 3 napig azért állt a \ illanycséplésre átalakított gép, mert nem volt, aki a villanyáramot a vezetéktől bekösse. Az ehhez hasonló hiányosságokat még tovább lehetne sorolni. Ezek mind arra figyelmeztetik a járás vezetőit, hogy sokkal gondosabb, alaposabb munkára van szükség, főleg az ellenőrzésben. Ne csak a hibát állapítsák meg — mint ahogyan azt általában idáig tették — hanent a(j_ janak konkrét segítséget azok kinyitásához.

A járásban lassan balad a gabonabegyüj^és is.

Különösen egv?s községiben, mint Korlát, Göncruszka, Vilmány és Vizsoly. Ezekben a községekben megtörtént, hogy többen elcsépeltek a gabonát, de mégsem teljesítették beadási kötelezettségüket.

Mi ennek az oka? Az, hogy a tanácsok nem hajtották végre azokat a rendelkezéseket, amelyeket kormányunk a dolgozó parasztság érdekében hozott. Vizsolyban június hónapban több dolgozó parasztnak jég verte a gabonáját. Meg .is állapították a kárt, ami nem egy esetben 70—80, vagy 00 százalékos volt.

A minisztertanács határozata előírja,

hogy ilyen esetben csökkenteni kell a kár arányában az adófizetést és a beadás ér tekét. A községi tanács még mindig nem hajtotta végre a rendeletet, még most sem írta be a csökkentéseket a termelők beadási könyvébe. Emiatt jogosan elégedetlenek a dolgozó parasztok. De nem ismerik eléggé a többi rendelkezéseket sem, amelyet a parasztság érdekében hozott a kormány. A járási tanács pénzügyi osztálya, sőt a begyűjtési osztály sem tudja, hogy mennyi az az összeg, amit a kártérítések elengedésével töröltek. Felelősség terheli a járási pártbizottságot is. Elhanyagolták a felvilágosító munkát.

Természetesen vannak a járásban élenjáró községek, Abaújkér, vagy Boldogkő- váralja, ahol jó ütemben halad a csáplés és minden dolgozó paraszt maradéktalanul teljesíti előírását.

Mi ennek a magyarázata . . . ? Az, hogy a községi pártszervezet a népnevelők segítségével hatékony agitációs munkát végez. Abaújkéren már minden dolgozó paraszt arról beszél, hogy a termelő- szövetkezetben 8 kilogramm gabona jut egy munkaegységre. Boldogkőváralján elsőnek a kommunisták kezdték meg a cséplést, mint például Hildák János és Pingor Józsefné- Az első gabonát is a begyüjtőhelyre vitték. A jó példa nem marad hatás nélkül. Eddig 84 dolgozó paraszt csépelt el, valamennyi gép alól teljesítette előírását. A hordási munkák kezdetén 64 népnevelőt mozgósítottak, akik elmondották, hogy a községben 31 ezer forint kártérítést engednek el. 80 ezer forintot jelent az adókedvezményről szóló rendelet. Ha szükség van rá, kiszámolják személy szerint is, Ijö'gy kinek milyen segítséget adott az állam. Ennek meg is van az eredménye. Jövő héten befejezik a c?éplést,. 9 * tarlóhántást is már 90 százaiéin e!véeezték.

A járási pártbizottság feladata lett volna gondoskodni/crrá]> j10gy ezeket a

jó agitációs módszereket a járás többi községeiben ia hasznosítsák. A korlát! népnevelők mondják el H. Majoros Jó' zsefnek, hogy neki 348 forint kártérítést töröltek. Elengedik »az 58 kilogramm napraforgó tartozását is, ha most teljesíti a gabonabeadási kötelezettségét. Juhász Józsefnek 666 forint kártérítését törölték, azonkívül ha teljesíti gabonabeadási kötelezettséget, 73 kilogramm napraforgó és 31 kilogramm bab beadá' sától mentesül, ami multávi adósság. Ha ezt most szabadpiacon értékesíti, komoly összeget kaphat érte.

A járás területén

a kulákok és egyéb ellenséges elemek meg akarják zavarni a begyűjtést,

mindenáron meg akarják akadályozni a dolgozó nép életszínvonalának emelését. Ezért arra igyekeznek rávenni a dolgozó parasztokat, hogy a törvénytelenség útját járják.’ A községi tanácsokra és a kommunistákra hárul a nagy felelősség, hogy ne engedjék félrevezetni a dolgozó parasztokat. Világosítsák fel őket, hogy saját maguknak ártanak, ha késlekednek a beadással. Annak a termelőnek, a}^\ felszólítás ellenére sem tett eleget a he adásnak, a rendelet értelmében jq százalékkal fel kell emelni kö't^ieZettségét. Tanácsaink elsőrendű kötelessége, hogy biztosítsák a törva5yességet.

A ^ járásban a tapasztalatok azt bizonyítják^ ..hygy a dolgozó parasztok csak akk^ késlekednek a beadással ha kellő- )'Áppen nem világosítják fel őket a begyűjtés fontosságáról. Erre kell mozgósítani most a népnevelőket. Szívós, konkrét agitációs munkára van szükség. Támaszkodjunk bátrabban az élenjáró dolgozó parasztokra, akik már tettekkel bi’ zonyították, hogy készek segíteni, támogatni még boldogabb jövőjük megvalósulását.

fi Magvar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a lernte^szMkezeti tagok háztáji í Jidíerüíetének növeléséről

A ^agyar Távirati Iroda jelenti: A Eninisztertanács a termelőszövetkezetek és termelőszövekezeti csoportok alapszabályának a háztáji föld 'területére vonatkozó rendelkezéseit az alábbiak szerint módosítja:

1. Az alapszabályban jelenleg fél— háromnegyed kataszteri holdban

megállapított háztáji földterület

nagysága 1953 szeptember 1-től kezdődően 1 kataszteri holdig terjedhet.

2. Háztáji földterületre a családtagok számára való tekintet nélkül minden olyan termelőszövetkezeti család jogosult, amelynek külön háztartása van.

Nagy Imre,

a minisztertanács elnöke.

A borsodi rádió vasárnapi és hétfői műsora

VASÁRNAP: VIT őrség a Lenin Kohászati Műveltben. (Ács Éva riportja.)

A mádi parasztok gyors beadási versenye. Dolezsár Ferenc riportja.)

Cséplés és begyűjtés az abaujszántói járásban.

írók a mikrofon előtt: Bándi Gyula.

Este a népkertben. (Bándi Gyula

írása.)

Az egykori „főúr“ vérmes ábrándja. (Hajdú Béla szatírája.)

Tánczene.

HÉTFŐ: Látogatás az edelényi bányászoknál. (Holdi János riportja.)

Beszélgetés Varga Károllyal, a miskolci fütőház sztahanovista főmozdonyvezetőjével, a vasutasnap előtt. (Kecskés Andrásné riportja.) Falusi népnevelő példát mutat a hordásban és cséplésben. (Mosonyi György riportja.)

Mezőgazdasági híradó.

Dohányzók öröme. (Körmöczi László írása.)

Helyszíni közvetítés a megyei atlétikai bajnokságról. (Beszél; Nemes Péter, Fertőszegi Róbert.)

MAGYAR FILMNAPOK“

Augusztus 4-tó! 23-ig

A miskolci népkerti szabadtéri moziban augusztus 4-től 23-ig rendezik meg a magyar filmnapokat. Az elmidt évek legnagyobb sikert elért filmjeit mutatják be. Az előadásokon megjelennek a filmek főszereplői, rendezői, ÍróiAugusztus 4—5~én „Állami áruhág“,

6—7-én „Vihar“, 10—11-én „Déryné*, 13—14-én .Jiyugali övezet“, 16—17-én „Kis Katalin házassága“, 18—19-én „Úri muri“ és 21—23-án pedig a „la* nika“ című film kerül bemutatásra. A magyar filmnapok műsorára bérletszelvényeket lehet váltani.

Nagy sikerrel mutatták be Diósgyőrben az „Előre martinászok“ című filmet

A diósgyőrvasgyári kultúrmoziban szakmai dolgozókból álló közönség előtt vetítették le az „Előre martinászok“ című filmet, amely bemutatja az ózdi kohászati üzemek IX-es kemencéjénél alkalmazott szovjet gyors- olvasztási módszert. Az ózdi Erdősi acélolvasztár brigád 6.20 perces rekordidőt ér el. Szép látvány, amikor

az elkészült jóminőségíí acél szikrázva folyik az üstökbe.

A kiváló szovjet gyorsolvasztási mun* kamódszart ismertető kisfilm igen nagy1 tetszést aratott. A dolgozók kérték, hogy készítsenek róla keskeny kópiát, amelyet levetíthetnek a martinászoknak külön is.

Sokat tanultcin a „Harcban minden szem frabonáért“

, , _ gírníí tilv^ből , „ (f riapökban Heföbábán levetítették a „IlarcvcF. m^nÁen szem gabonáért“1 cimu ,’Jmet. Valamennyien sokat tanultunk a filmből. Mí'óu,lmk> hoßy nemzeta gazdasági szempontból milyen hatalmas kárt okoz, ha a komWnvegftö nem tartja be a műszakiak és mechanikusok által megengedett sebességei. Rét-nyolcas az a sebesség, amellyel minden kár nélkül a legmagasabb eredményt érjük el, 11a ennél a sebességnél gyorsabban megyünk, a gép összetöri a szemet éi a lőrékbe veri. A jövőben sokkal pontosabban betartjuk a szakmai utasításokat.

* TIRPÁK FERENC V

kombájnvezető

llejőbába

Az egészségügyi minisztérium közleménye: Védekezzünk a gombamcrgczcsek ellen

Az utóbbi hetekben országszerte többször is előfordult gombamérgezés. Szükséges tehát, hogy a fogyasztók fokozottabban ügyeljenek a gomba vásárlásánál. Az idén különösen sok gomba kerül piacra, mivel az esős időjárás kedvez a növény fejlődésének. Az ehető gombák igen értékes tápanyagokat tartalmaznak, de csak friss állapotban fogyasszuk őket, mert a romlott gomba a romlott húshoz hasonlóan mérgezést okozhat.

A mérgesgombák közül különösen a galócafajták veszélyesek, már egy

ilyen gomba elfogyasztása halálí okozhat. Sem a rossz szag, sem a esi-» pős íz, sem az ezüstkanál megfeke* tedése nem árulja el a mérges gom* bát, mert mindezek az ehető gom* báknál is megtalálhatók. Az ehető ca mérges gombák megkülönböztetésé* hez szakértelem szükséges. Ezért sahá se vegyünk ismeretlen egyéntől, há* zalótól gombát és ha gombát szed* tünk, mutassuk meg gombaszakért o* nek. Az állami kereskedelem árudái* ban árusított gombákat állami tan* folyamot végzett szakértők ellenőr* zik. (MTI)

9 jugoszláv dolgozók fizetésének 20-25 százalékát vonják le különböző adók és büntetések címén

A „Za Szocijaliszticsku Jugoszlavi- ju“, a jugoszláv hazafiak Moszkvában megjelenő lapja írja:

A jugoszláv kormánynak ez év áprilisában hozott, a béralap megadóztatására vonatkozó rendeletével a jugoszláv dolgozó tömegek már amúgy is nyomorúságos kis fizetéséből további összegeket faragnak le.

Még a hivatalos sajtó is beismeri, hogy ezzel a rendelettel 39 százalékkal csökkent a szenji bánya G16 szakmunkásának fizetése. 17 vajdasági fémfeldolgozó vállalatnál átlag 22 százalékkal csökkent a dolgozók fizetése. A rendelet életbelépése óta

a varazsdini „Vartex“ textilgyár munkásainak 95 százaléka kap , lé* nyegesen alacsonyabb bért, mint az* előtt. . lííÉ

A jugoszláv dolgozók keresetéi nemcsak az említett adóval csökken* tik, hanem különböző büntetések* kel és levonásokkal fizetésüknek

29—25 százalékát rabolják el tőlük, A banovicsai bányák dolgozói már hosszabb idő óta nehezen szerzett fizetésüknek mindössze nyolcvan százalékát, a macedóniai „Daleko* vöd“ vállalat dolgozói pedig fizeté* süknek mindössze 60 százalékát kap* ják kézhez.

FÉLÉVSZÁZADOS HARC A NÉP SZABADSÁGÁÉRT ÉS BOLDOGSÁGÁÉRT

Irta: A. LI HOLAT

(Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. Kongresszusának 50. évfordulójára.)

ötven évvel ezelőtt, 1903 július 30- tól augusztus 23-ig tartotta II. Kongresszusát az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt. E kongresz- szusnak kiemelkedő történelmi jelentősége van. Ekkor alakult meg ténylegesen az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSzDMP), ezen a kongresszuson fogadták el forradalmi programját, vetették meg az alapját a bolsevizmusnak, mint új politikai irányvonalnak és mint újtipusú marxista pártnak. 1912-ben lezajlott VI. prágai konferencián, miután az OSzDMP-ből kiűzték a bol- sevikok a mensevik likvidátorokot, végérvényesen önálló marxista párttá — bolsevista, kommunista párttá alakultak.

A Szovjetunió Kommunista Pártját (SzKP) a dolgozók nagy vezére és tanítója, V. I. Lenin alapította. A pártot Leninnel együtt hű tanítványa és fegyvertársa, J. V. Sztálin építette ;és erősítette. V. I. Lenin kidolgozta a párt szervezeti, taktikai és elméleti alapjait, a dolgozók nagyszámú ellenségével vívott kemény harcokban megedzette és hatalmas forradalmi párttá változtatta a Kommunista Pártot, amely korunk eszét, becsületét és lelkiismeretét testesíti meg.

A bolsevik-leninistáknak a OSz DMP II. Kongresszusán alakult kicsiny politikai csoportjából a párt a Szovjetunió sokmillió tagot számláló kommunista pártjává vált, amely a szovjet népnek hatalmas irányító és vezető ereje a kommunista társadalom felépítéséért vívott harcában.

A Szovjetunió Kommunista Pártja a dolgozók szabadságáért és boldogságáért vívott hősi harcával kivívta a nép végtelen szeretetét és bizalmát. A Szovjetunió népei országuk történelmi fejlődésének évtizedei során a gyakorlatban tapasztalták ki az országban létező főbb pártokat: a földesurak pártját (a fekete százakat), a tőkések pártját (a kadetokat), a mensevikek pártját (a jobboldali szocialistákat), a „szociál-forradalmá- rokat” (a kulákok védelmezőit) és a bolsevikok-kommunisták pártját. A dolgozók elvetették az összes polgári és kispolgári pártokat és sorsukat a kommunista pártra bízták. Választásukban nem tévedtek. A Kommunista Párt valóban bebizonyította, hogy az egyetlen igazi népi párt, amely bátran és maradéktalanul megvédi a munkások és a parasztok érdekeit.

A munkásosztály és Oroszország dolgozó tömegei a Kommunista Párt vezetésével megdöntötték a cár, a földesurak és a burzsoázia hatalmát és létrehozták a szovjet hatalmat — a dolgozók hatalmát. A történelemben először jött létre a munkások és parasztok szocialista állama, amely létezésének első napjaiban nyilvánosan bejelentette, hogy a világ minden népével békében és barátságban akar élni. Az imperialisták kísérletei, hogy az első szocialista államot megsemmisítsék, hogy az országot feldarabolják és leigázzák, kudarcba fulladtak. A nép a kommunista párt hívására megszervezte a beavatkozók és a belső ellenforradalmárok szétzúzását, megvédte szocialista hazája szabadságát és függetlenségét.

A szovjet nép a Kommunista Párt vezetésével hatalmasan átalakította országát. A Szovjetunió a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása eredményeképpen történelmileg rövid idő alatt hatalmas ipari-kolhozhatalommá vált, amely gazdaságilag független a kapitalista országoktól.

A Kommunista Párt a Szovjetunió népeit a szocializmus győzelmére vezette. A szovjet nép felépítette azt a társadalmat, amelyben teljesen felszámolták a kizsákmányoló osztályokat, ahol örökre megszüntették az embernek ember általi kizsákmányolását, amely társadalom nem ismeri a gazdasági válságokat és a munka- nélküliséget, ahol minden ember élvezi a gondtalan és kulturált élet áldásait.

A Kommunista Párt több mint 60, a Szovjetunióban lakó nemzetet, nemzetiségi csoportot és nemzetiséget kovácsolt össze egységes, testvéri családdá. A párt bölcs lenini-sztálini nemzetiségi politikájával biztosította a Szovjetország összes népeinek gazdasági és kulturális felvirágzását.

A szovjet nép, a fasiszta rablók ellen vívott Nagy Honvédő Háborúban, pártjának vezetésével megvédte a német és japán imperialistáktól a szocializmus hatalmas vívmányait és megmentette a világ népeit a fasiszta rabság veszélyétől.

A háború után a szovjet emberek a Kommunista Párt vezetésével rövid idő alatt helyreállították a népgazdaságot és újabb jelentős sikereket értek el az ország gazdaságának és kultúrájának fejlesztésében. A népgazdaság valamennyi ágában elért eredmények a szovjet emberek anyagi jólétének további emelkedésére vezettek. A szovjet nép szüntelenül érzi jótékony hatását a szocializmus gazdasági alaptörvényének, amelynek lényege: az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. A Szovjetunióban a dolgozók tulajdonát képező nemzeti jövedelem szakadatlan növekszik, a

tömegszükségleti cikkek árát a háborúutáni időszakban hatszor is leszállították, a munkások és alkalmazottak reálbére állandóan növekedik és a kolhozparasztok jövedelme emelkedik.

A Kommunista Párt azért tudja sikeresen betölteni a szovjet nép vezérének és vezetőjének szerepét, mert egész tevékenységének vezérfonala a marxizmus-leninizmus mindent legyőző tanítása, amely helyesen tükrözi a társadalom anyagi életének fejlődési törvényszerűségeit. „A marxista-leninista elmélet ereje abban rejlik — mutatott rá J. V. Sztálin —, hogy a pártnak megadja a lehetőséget, hogy a mindenkori helyzetben tájékozódjék, előre lássa az események menetét és felismerje ne csak azt, hogyan és milyen irányban fejlődnek az események a jelenben, hanem azt is, hogyan és milyen irányban kell fejlődniök a jövőben.“ (Párttörténet, Szikra, 1950. 428. old.)) A marxi-lenini elmélet tudományos alapon tükrözi a munkásosztály és valamennyi dolgozó létérdekeit, s hatalmas eszmei fegyver a társadalom forradalmi átalakításáért folyó harcban. A Szovjetunió Kommunista Pártja a marxizmus-leninizmust nem dogmának, hanem a cselekvés vezérfonalának tekinti és erélyesen harcol a marxizmus-leninizmustól való min- des elhajlás, az elmélet minden elferdítése, a dogmatizmus és a betűrágás ellen. A maxizmus-leninizmus élő, alkotó tudomány, amely szüntelenül új következtetésekkel és tételekkel gazdagodik. A Szovjetunió Kommunista Pártjának egész története a marxi-lenini elmélet nagy mozgósító, szervező és átalakító erejéről tanúskodik, megmutatja, hogy a párt alkotó szellemben alkalmazta

az elméletet a maga gyakorlati tévé*

kenységében.

A bírálat és az önbírálat a Kom* munista Párt hatalmas fegyvere a Szovjetország felvirágoztatásáért, a kommunizmus felépítéséért vívott harcban. A Kommunista Párt mindig a bírálat és az önbírálat bátor fej* lesztésének útján haladt és haiacL A párt azért erős, mert nem fél a bí* rálattól, s hibáinak bírálatából ener* giát merít a további előrehaladáshoz^

A Kommunista Párt különös fi* gyeimet fordít az alulról, a dolgozó tömegektől jövő bírálat fejlesztésére. A Szovjetunió Kommunista Pártja a bírálat és önbírálat segítségével be* vonja a széles dolgozó tömegeket az államigazgatásban való aktív részvé* telbe, biztosítja az államapparátus és valamennyi társadalmi és gazdasági szerv tevékenységében jelentkező hiányosságok megszüntetését. A szov* jet rend igazi demokratizmusának fé* nyes bizonyítéka az a tény, hogy a Szovjetországban a széles dolgözó tö* megek aktívan harcolnak a munka hiányosságai ellen.

A nép szolgálata, a gondoskodás á nép javáról, — a legfőbb törvény a Kommunista Párt számára. Ezért tartják a szovjet emberek a Kom* munista Pártot a maguk pártjának* hozzájuk közelálló, szívüknek kedves pártnak, ezért támogatják egyönte* tűén a pártot, ezért harcolnak akti* van politikájának megvalósításáért. A párt egész tevékenységében a mii* liós dolgozó tömegek alkotó aktivitására támaszkodik, fáradhatatlanul erősíti és szélesíti kapcsolatait a néptömegekkel. A párt azért erős és le* győzhetetlen, mert kapcsolata a nép* pel megbonthatatlan. Ez egyike azoknak a fő vonásoknak, amelyek a kommunista pártot megkülönböztetik a burzsoá és az opportunista pártoktól.

A Kommunista Párt abból a marxi-lenini tételből indul ki, hogy az élet minden javát létrehozó dől*