Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-07 / 185. szám

r Szép eredmények a diósgyőri és az ózdi ffnomhengerészek páros versenrbsn Szabadpiacra indulnak a aalkodi szekerek AZ MDP BORSOD-AB/: kUJ-ZI EMPLÉN MEG VEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA IÄ. evioiyain 185. szám Ara 50 filler Miskolc, 1D53 augusztus 7, péntek III 11 ■HM Hill 1 IMII II ■■ Jobb kulturagiíáelóval segítsük elő a begyűjtés sikerét EGY ÉV MUNKÁJÁNAK GYÜ­MÖLCSÉT takarítják be most a föl­deken. Ez az időszak a falu ünnepe. Dolgozó parasztjainkat jó érzés hat­ja át, ha arra gondolnak, hogy a le­aratott, elcsépelt gabonából új ke­nyér jut az egész országnak. A cséplés, begyűjtés nagy munká­jában megtisztelő feladata van a kulturmunkásoknak. Rajtuk is mú­lik, hogy megyénk méltó helyet fog­laljon el az országos begyűjtési ver&enyben. a kulturagitáció szer­ves része a népnevelő munkának; kulturmunkásainknak nap mint nap serkenteniük, lelkesíteniük kell dol­gozó parasztjainkat, hogy hazafias kötelességüknek valamennyien be­csülettel eleget -tegyenek. Ezf, az agi- tációf annál sikeresebben végezhetik kulturmunkásaink, mert a dolgozó nép nevelésének hatékony eszköze —i a szociálist3- kultúra — van a ke­zükben. A gyakorlat során minden művészeti ágban kialakultak a célra­vezető kulturagitációs módszerek. A megyei tanács népművelési osz­tálya már a tavaszi mezőgazdasági munkák idején előkészítette a kul- turcsoportokat nyári nagy feladataik megoldására. Kulturmunkásaink egy része időt és fáradságot nem kiméivé igyek­szik elősegíteni, hogy minél ünnepé­lyesebben köszönthessék a mezőgaz­dasági munkában és a kötelességtel- jesitésben élenjáró dolgozó parasz­tok az Alkotmány Napját. Az asza­lói úttörő kulturcsoport a „János vitéz“ zenés részleteivel köszönti a cséplőgépeknél a példamutató brigá­dokat és a beadásban élenjáró dol­gozó parasztokat- Emellett jól mű­ködő rigmusbrigádjuk is van, amely dicsér és bírál, a mezőcsáti járási kulturház kulturcsoportjának tagjai •?. hangos, hísadóban rendsze­resen ismertetik a brigádok verse­nyének eredményét, lelkesítik ag élenjárókat.. Nemcsak saját közsé­gükben élesztik a versenyszellemet, még a szomszédos Hejőbábára is el­látogatnak a nemes vetélkedés erő­sítésére. ILYEN SZÉP EREDMÉNYEK MELLETT annál nagyobb hiba, hogy mégyénk területén általában gyen­ge a kulturagitáció. A néhány jó példa mellett számtalan hibát említ­hetnénk. A nyári kulturagitációban szerve- eő> vezető és útmutató szerepet kel­lene betölteniök kulturotthonaink- nak. Ennek a feladatnak azonban jelenleg nem tesznek eleget- Kultur- otthonaink nagyrészének — mint a szikszói, szerencsi, ózdi járási kul- fürháznak — .bezárult az ajtaja. Ezeken a helyeken a vezetőség elfe­lejtette, hogy a kulturháznak a kul­turagitáció központjának, a kultúr­otthon vezetőségének pedig a helyi pártszervezet irányítását követve a begyűjtési kultürmunka szervezőjé­nek kell lennie, a kulturotthonok vezetői vegyék fel 3 kapcsolatot a párttal, hogy mindennap tisztán lás­sák a. kulturagitációs feladatokat- Csak így tudnak hozzájárulni a be­gyűjtés nagy csatájának sikeréhez. Lemaradtak a kulturmunkában az edelényi, sátoraljaújhelyi, sárospata­ki, ricsei és putnoki járás kulturcso- portjai is. Hogyan hozhatják helyre hibáju­kat a kulturagitációban lemaradt járások, községek kulturmunkásai? Erre a kérdésre éppen olyan bő Választ lehet adni, mint amilyen bő lehetőségek vannak a jól bevált kulturagitációs módszerek közötti Választásban. Első és legfontosabb annak íelis- Snerése, hogy a kulturagitáció jó eredményeket csak akkor hozhat, ha céltudatos és tervszerű. Feltétle­nül szükséges tehát, hogy a kuRur- agitációt politikailag a párt irá­nyítsa. így lesz a kulturagitáció friss, eleven, így tud lépést tartani az időszerű eseményekkel. Igen sokat veszít mozgósító hatásából, ha egy dolgozó parasztot, aki elsőnek tel­jesíti beadását, akkor köszöntenek, amikor már utána vagy 20—30-an eleget tettek kötelességüknek. A me­zőgazdasági munkában a szocialista munkaverseny folyamatosságát is elő kell segíteniük kulturmunkásaink­nak a jó brigádok népszerűsítésével. KULTURMUNKÁSAINK gazda­gítsák változatos ötletekkel a község és termelőszövetkezeti csoport fali­újságát, Ügyes karikatúrákkal te* gyek érdekesebbé a verseny táblákat. A tokaji, mezőkövesdi és sárospata­ki népművelési ügyvezetők vagy kul- t rotthon-igazgatók, ha kicsit figyel­mesebbek, lelkesebbek, jól felhasz­nálhatnák a kulturagitációban az ott működő képzőművészeti szabad" iskola hallgatóinak segítségét. Az elmúlt évben igen jól bevált módszer volt, hogy az élenjáróknak tiszteletjegyet adtak filmelőadások­ra, s diapozitív vetítettképeken népszerűsítették őket a moziban. Al­kalmazzák kulturmunkásaink most is ezt, az agitációs módszert­Dolgozó parasztjaink az elmúlt, évek során megszerették az isme­retterjesztő előadásokat. Ilyen alkal­makkor — különösen télen — százá­val keresték fel a kulturotthonokat, ahol tanulva szórakoztak. Ne feled­kezzenek meg kulturmunkásaink most sem az ismeretterjesztő előadá­sok rendezéséről. A falu népe öröm­mel fogadja, ha ezeken jobban meg­ismertetik velük a mezőgazdasággal kapcsolatos új kormányrendeleteket- Beszéljenek kulturmunkásaink is azokról a nagy kedvezményekről, amelyeket a párt és a kormány a dolgozó parasztságnak nyújt- Az is­meretterjesztő előadások keretében ajánljanak szépirodalmi és tudomá­nyos könyveket, brossurákat, ame­lyek tanulmányozásával a dolgozók jobban megismerik az egyes mező- gazdasági munkák, a tarlóhántás, másodvetés nagy jelentőségét a bősé­ges termés biztosításában. Minél többször beszéljenek arról, hogy a kormányprogram megvalósítása mi­lyen hatalmas felemelkedést jelent a falu számára — és ennek érdeké­ben mif kell tenniök a dolgozó pa­rasztoknak. HASONLÓ FELADAT áll a kul­turagitá.cióban a könyvtárosok előtt, is, hiSzep a könyvtármunka szerves része a kulturagiféciónak. Egy jó könyv elolvasása maradandó élményt jelent. Sok könyvtáros —- helytele­nül — azt* a nézetet vallja, hogy „nyáron nem olvasnak falun“. Az igaz, hogy ilyenkor kevesebb idő jut az olvasásra, de alkalmazkod­jék a könyvtáros a nyári munkák­hoz. Rövid, érdekes könyveket ajánljon ilyenkor, — olyanokat, ame­lyek időszerű kérdésekéi-, tárgyal­nak. a könyvtármunkával folytatott kulturagitációf éppen úgy állandó­sítani kell, mint. a kulfurbrigádok munkáját. A leghelyesflfcb ilyenkor az a módszer, ha a könyvtárosok könyveket, folyóiratokat, rövidebb elbeszéléseket visznek ki a munkahe­lyekre és ott ebédszünetben felolva­sásokat tartanak. A kulturagitációban azonban nem minden módszer válik he mindenütt. A helyes módszert a helyi körülmé­nyek határozzák meg. A népművelési ügyvezetők feladata, hogy felismer­jék, melyik módszer a legcélraveze­tőbb. a leghatásosabb náluk. Ha a népművelési ügyvezetők lelkesek, ha szívükön viselik községük, vagy já­rásuk fejlődésének elősegítését, ak­kor a kulturmunkások is hasonló szorgalommal veszik ki részüket, 3 munkából. Ehhez azonban fokozot­tabb segítséget kell nyujtaniok a ta­nácsoknak is. Látniok kell, hogy a kulturagitáció az ő munkájukat, is elősegíti. Nem egy helyen előfordul, hogy a dologidőre hivatkozva egyes községi tanácsok vezetői szinte meg­bénítják a kulturmunkát- Tárd és Négyes községekben például a kul- turotthonf a tanács terményraktár­nak használja, pedig élénk kultúr­áiét folyt ezekben s a kulturmunká­sok agitációs munkájára most van a legnagyobb szükség. HA KULTURMUNKÁSAINK a párt ős a tanács segítségét kérve és igénybevéve lelkiismeretesen arra törekszenek, hogy ébrentartsák, állan­dóan erősítsék a versenyszellemet, az élenjáró dolgozó parasztok követésé­re mozgósítanak, akkor megyénk a begyűjtési versenyben biztosan sokkal megtisztelőbb helyet vív ki. Alsózsolcai cséplőmunkacsapat vállalása augusztus 20 tiszteletére: „Az eddigi 130 helyett naponta 150 mázsát csépelünk“ Cséplőmunkacsapatok! Cséplőgép­kezelők! Cséplési ellenőrök! Nagy szégyen, hogy megyénk gépállomá­sai még mindig nem váltották be adott szavukat. Még mindig utolsók vagyunk az országos cséplési ver­senyben. Mi, alsózsolcaiak elhatároztuk, hogy még jobb munkával, a telje­sítmény állandó növelésével segít­jük elő, hogy a szégyenletes utolsó helyről mielőbb az élenjárók közé kerüljünk. Erre kérjük megyénk minden cséplőmunkacsapatát, min­den cséplőgépkezelőjét, minden gép­állomási dolgozóját is. Versenyre hívunk benneteket, hogy augusztus AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUKK A sárospataki gépállomáson Bálint József munkacsapata 1070-es cséplőgéppel eddig már 26 vagon gabonát csépelt. Ezzel a szép teljesítménnyel a megye cséplőmunkacsapatai között fo­lyó versenyben az élre került. Révleányváron if j. Karakó Ferenc dolgozó paraszt 148 szá­zalékra teljesítette kenyér- és takarmánygabonabeadását. Cigándon minden dolgozó pa­raszt időben teljesíti gabonabe­adási előírását. A gabonabe­adásban Gyöngyösi János dolgo­zó paraszt mutat példát az egyénileg dolgozó parasztoknak. Beadását 104 százalékra telje­sítette. Karcsa községben mindenki büszke Juhász József dolgozó parasztra, aki 6 mázsa helyett 7 mázsa gabonát adott be. Minden dolgozó paraszt köves­se az élenjárók példáját, telje­sítse a gép alól maradéktalanul beadási köteiezétisegétí AKIK MIATT SZÉGYENKEZÜNK Bogács községben több dolgozó paraszt, — így Szajíaí Gábor 5 hol­das, .Gypri .Istyán 5 holdas és Ba- kondi Sándor 4 és fél holdas dolgo­zó paraszt még mindig nem tett eleget gabonabeadási kötelezettségé­nek. Megfeledkeznek arról, hogy kormányunk programjának megva­lósítása az ő jó munkájukon, köte­lességteljesítésén is múlik. Vegye­nek példát azokról az élenjáró bo­gácsi dolgozókról, akik felismerték a gyors gabonabeadás jelentőségét és gép alól tettek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. 20-ra, az alkotmány nagy ünnepé­nek tiszteletére büszkén, felemelt fejjel ünnepeljünk. Kérünk benne­teket, csatlakozzatok versenykihívá­sunkhoz, hogy bebizonyíthassuk: a borsodi gépállomások valóban a fa­lu szocialista építésének rohambri­gádjai, amelyekre bizton számíthat egész dolgozó népünk. 1. Vállaljuk, hogy cséplőgépünk eddigi 130 mázsás napi átlagtelje­sítménye helyett. 150 mázsát csépe­lünk ki gépkiesés nélkül. Úgy vé­gezzük munkánkat, hogy kivívjuk a dolgozó parasztok megelégedését. Azon leszünk, hogy a falu minden dolgozója gép alól teljesítse gabona­A legutóbbi értékelés szerint Borsod megye még mindig a szé­gyenletes 19. helyen kullog az or­szágos versenyben. A nagy lema­radás elsősorban is gépállomása­ink hiányos munkáját mutatja. Megnyilvánul ez nemcsak a csép- lésben, de a tarlóhántási és a má­sodvetési terv teljesítésében is. Megyénkben még egyetlen gép­állomás sincs, amely teljesítette volna tarlóhántási és másodvetési tervét. Mind a 21 gépállomás megkésett ezzel a fontos munká­val, pedig gépállomásaink vezetői, agronómusai ígéretet tettek, hogy az idén nem lesz hiba ennek a tervnek végrehajtásában. ígéretük azonban mindmáig csak szó ma­radt. A tarlóhántásban és másodve­tésben a sajószentpéteri, a putno­ki, a szendrői és a baktakéki gép­állomás munkájában mutatkozik a legsúlyosabb lemaradás. Főként ezek a gépállomások felelősek amiatt, hogy megyénk tarlóhántási tervét 26, másodvetési tervét mind­össze 19 százalékra teljesítette. Gépállomásaink — de különösen beadását, hogy mielőbb élvezhesse a szabadpiaci értékesítés jogát. • 2. A cséplőmunkacsapat tagjai jó politikai felvilágosító munkával megmagyarázzák a dolgozó parasz­toknak a kormányprogram jelentő­ségét. 3. A cséplési.. nyomtatványokat hi­bátlanul kezeljük., A cséplés meggyorsításával előre a gabonabegyüjtés sikeréért! Gencsi Imre cséplőgép felelős vezető _ Tóth Sándor ellenőr Kanak Imre brigádvezető a lemaradók — vegyenek példát a mezőnagymihályi állami gazdaság dolgozóitói, a ricsei traktoristáktól, akik az aratás és cséplés mellett folyamatosan végezték, illetve vég­zik a tarlóhántást és a másodve-: tést. Traktoristáink induljanak harc­ba a tervek maradéktalan teljesí­téséért! Agronómusaink, mezőgaz­dászaink ne tűrjék, hogy a másod­vetés céljára kijelölt egyetlen talp­alatnyi föld is vetetlenül marad­jon: A falusi pártszervezetek népne­velői beszéljenek az egyéni dolgo­zó parasztokkal, magyarázzák el, mi a jelentősége a tarlóhántásnak, hogy ez az első és igen fontos fel­adat abban a munkában, amely biztosítja a jövőévi bő termést. Buzdítsák őket arra, hogy — ha most a gépállomás erőgépei el is vannak foglalva a csépléssel — igaerővel lássanak hozzá a tarló­hántáshoz, hisz ez a munkájuk gazdagon fog gyümölcsözni, mert megteremtik vele első feltételét an­nak, hogy jövőre is nagy termést takaríthassanak be. Egy kiváló c§éplőnmnkac§apat A hejőpapi gépállomáson, de egész megyénkben is, minden dolgozó büszke Kovács Benjámin cséplő-munkacsapatára. A munkacsapat Bredjuk gyorscséplési módszerrel, óragrafikon szerint dolgozik. Eddig még minden nap túlteljesítette napi tervét. Szerdán közel 200 mázsa gabonát csépelt ki. A cséplőcsapat tagjai most elhatároz­ták, úgy dolgoznak, hogy még magasabb­ra fokozzák teljesítményüket* Teljesítsük a tarlóhántás és a másod vetés tervét! „Örülünk, hogy megtaláltuk a boldogulás biztos útját, természetesen nem lépünk ki a csoportból“ Az edelényi III. típusú „Vörös zászló“ termelőszövetkezetben serény munka fo­lyik. A szövetkezet tagjai soha nem tapasztalt szorgalommal, lelkesedéssel dolgoznak. A szövetkezet 1949-ben alakult s tag­jai ma már gondtalan életet élnek. Jól fizettek a kalászosok, szépek a kapás­növényeik, fejlett állatállománnyal, kü­lönösen a juhtenyészetükkel dicseked­hetnek. » A szövetkezet dolgozíi egymással ver­senyben végzik a behordást, úgy dol­goznak, hogy a bő termést szemveszte­ség nélkül csépeljék ki. Czókoly jáno9, a szövetkezet kiváló dolgozója, így nyilatkozik: — Eszem ágában sincs, hogy kilépjek a termelőszövetkezetből* Munkám után a multévben is szépen részesedtem a közös vagyonból. Ebben az évben még többet kapok, még több jut ’családom­nak cipőre, ruhára, háztartásra. Tudom, hogy csak a nagyüzemi gazdálkodás te­remti meg számunkra a felemelkedést, a szép és gondnélküli életet. Mióta megismerték a kormányprogra­mot, a minisztertanács legújabb határo­zatait, a szövetkezet tagjai még jobban dolgoznak, hogy tovább, gyarapítsák a szövetkezet vagyonát, hogy bebizonyít­sák: a termelőszövetkezeti gazdálkodás jelenti a dolgozó parasztság felemelke­désének igazi útját. Tápai György 4 hold földdel lépett be a „Vörös zászló“ tsz-be, ő is megelége­dett, vidám ember. így beszél: — Miért is lépnék ki a szövetkezet­ből? Eddig még minden évben szép ke­resetem volt 9 most a gazdag termés még inkábh lehetővé teszi, hogy kam­rámba több liszt, zsír, cukor kerüljön, többet vásároljak. Jí jövőben kormá­nyunk még jobban támogat bennünket, benne van a ptogramban, magunk is igyekszünk és ez azt jelenti, hogy még jobban gyarapodik a közös vagyon, ezzel együtt még szebb lesz az életünk. Bodnár József sem akar kilépni a ter­melőszövetkezetből. Mint mondotta: hallani sem akar róla. Amikor a köz­ségben a kilépésről beszéltek, Bodnár József így válaszolt: — Én sem hallgatok a hitetlenkedők, még kevésbé az ellenség szavára. To­vábbra is a szövetkezetben maradok, mert munkánk után családommal, gyer­mekeimmel eddig még minden évben megtaláltam számításomat* A jövőben még jobban dolgozom, hogy erősödjék szövetkezetünk, hogy még szebb eredmé­nyekkel adjunk választ az ellenségnek­PRÖKAI ISTVÁN, az edelényi III. típusú „Vörös zászló“ tsz. elnöke. 5-6 kiló kenyérgabona jut egv-egy munkaegységre a gönci „Rákóczi“ tsz-ben A gönci „Rákóczi Ferenc“ termelőszövetkezet tagjai mégegyszer armvi jöve­delemre számítanak, mint tavaly. Kenyérgabonából egy-egy munkaegységre 5—6 kiló jut. Takarmánygabonából is bőven kapnak. Előzetes számításuk szerint pénz- bői 8 forint esik munkaegységenkintt de valószínű, hogy több lesz. Ezenkívül kap­nék cukrot, olajat s zöldségféléket. t Szalui Mihálynak es feleségének eddig 250 munkaegysége van. Októberig még legalább 100 munkaegységet szereznek. Erre 6 kilójával számítva kenyér- gabonából több mint 20 mázsát-kapnak. Ezenkívül jelentős mennyiséget Jog ki•> tenni a takarmánygabona, kukorica s a tiTbbi szétosztásra kerülő termény. — Igen örülünk a szép jövedelemnek — mondja Szalui Mihályné- — Lát­juk, hogy még van munkánk eredménye• A kulákok — mióta megjelent a kor­mányprogram — különösképpen azon igyekeztek, hogy hátha bomlasztani tudják a csoportot. „Lépjetek ki, hagyjátok ott a csoportot, nem loptok semmit“ pró­báltak lázítgatnt bennünket. Mi azonban nem hallgatunk rájuk, tudjuk, hogy, ellenségeink és hazudnak. Természetesen nem lépünk ki, örülünk, hogy megtalál- tuJc a boldogulás biztos útját,

Next

/
Oldalképek
Tartalom