Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-06 / 184. szám

Csütörtök. 1953 augusxftis-Q. Pártélet ÉSZAKMAGYAROKSZAG A falusi népnevelők feladata a KflZPOHTi VEZETŐSÉG HgláROZUI, a KORMfiKY PRQSRBMJfi A MEGVfiLÓSITflS ŰIJÁH Megkezdték az 1954-ben építendő negyvenezer lakás tervezését A FALUSI NÉPNEVELŐK legfőbb feladata most, hogy augusztus 20 méltó megünneplésére mozgósítsák megyénk dolgozó parasztjait. Az Alkotmány Napját azzal ünnepelheti méltó módon a falu dolgpzó népe, ha augusztus 20-ig hefejezi a c/yéplést és maradéktalanul tcljesiti beadási kötelezettségét. Az az ütem viszont, ahogyan jelenleg 'megyénkben a behordás, cséplés és a be­adás folyik, távolról sem mondható ki­elégítőnek. Az országos csépiési, begyűj­tési versenyben megyénk a szégyenletes utolsó helyen kullog. Kétségtelen, hogy Borsodban, valamivel k-'sjbb érik be a termés, 4—5 nappal később lehet az ara­tást megkezdeni, mint az ország déli megyéiben, de ezzel semmiképpen sem lehet magyarázni megyénk jelenlegi súlyos lemaradását. A tavalyi példa is azt bizo- /nyitja, hogy nincs igazuk azoknak, akik az „éghajlati viszonyokra“ hivatkoznak. Tavaly az Alkotmány Napja tiszteletére indult betakarítási, begyűjtési békever­senyben megyénk augusztus 20 úg az ország legjobb öt megyéje közé került. Azt akarja megyénk minden öntudatos dolgozója, hogy Borsod ez évben is a leg­jobbak között legyen- Ehhez az szuk-é- /geg, hogy ezekben a napokban, az augusztus 20-ig hátralévő két hétben a falusi pártszervezetek, a kommunista és a pártonkívüli népnevelők minden erőt a cséplés és a begyűjtés meggyorsítására fordítsanak. A felvilágosító szónak el kell jutnia minden egyes dolgozó pa­raszthoz, szervezettebbé, elevenebbé s színvonalasabbá kell, tenni az agitációt. Használják fel pártszervezeteink a tömeg- mozgósítás eddig jól bevált módszereit. Az egyéni agitáció melleit szervezzenek kisgyüléseket, csoportos beszélgetéseket. Ha a helyzet úgy kívánja, tartsanak falu- nagygyűléseket, a pártszervezetek hívja­nak össze rendkívüli taggyűlést. A DISZ, az MNDSZ s a többi tömegszervezet hasonlóan mozgósítsa tagjait. MIVEL ÉRVELJENEK, miről beszél­jenek a népnevelők? Az agitáció alapjává a kormányprogram megvalósításából adódó feladatok részle­tes megmagyarázását, a legújabb kor- mányrendeletek, intézkedések ismertetését kell tenni. Mondják el a népnevelők, hogy a kormányprogram ismertetése óta eltelt 4 hét alatt a minisztertanácsnak tíz nagy horderejű határozata jelent meg, mind dolgozó parasztságunk 'megsegítését szolgálja. Valamennyi rendelkezés azt tükrözi: pártunk és kormányunk első­rendű feladatának tartja, hogy fokozottan támogassa a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztságot, segítséget adjon termelése fejlesztéséhez, jóléte eme­léséhez. A kormányprogramot megyénk dolgozó parasztsága is nagy örömmel, megelége­déssel fogadta. Az elmúlt napokban egy­másután jelentek meg a minisztertanács határozatai az ingyenes állatorvosi szol­gálatról, a kártérítések és beadási hátra-« lékok eltöröléséröl, elemi kár esetén a beadási kötelezettségek mérsékléséről, a termelőszövetkezetek cs termelőcsoportok 1!) százalékos beadási kedvezményéről, az adóhátralékok elengedéséről, a kisliaszon- bérletekröl, a gépállomások munkadijának csökkentéséről stb. A rendelkezések közül egyik Ifgfonto- sabb, amely kimondja: mindazt a kártérí­tést, amelyet a termelőszövetkezetekre, ezek tagjaira és az egyénileg gazdálkodó parasztokra kivetettek a beadás elmulasz­tása miatt, feltétel nélkül azonnal törölni kell. 1 mellett a rendelet értelmében mindazok, akik 1953——ívf • évi gabona­beadási kötelezettségüknek a cséplőgéptől hiánytalanul eleget tesznek, mentesülnek az 1952—53. évről maradt hátralékok be­adása alól. A falu dolgozóirak most még inkább érdekük, hogy azonnal, a cséplő- géptől teljesítsék beadási kötelezettségü­ket.­A NÉPNEVELŐK minden községben kapják meg és ismertessék a helyi szám­adatokat, hogy ez és a többi rendelkezés milyen nagy segítséget, kedvezményt je­lent a dolgozó parasztok számára. Bol­dogkőváralján például a népnevelők el­mondottak, hogy több mint 120 ezer forint adó- és beadási hátrálok kifize­tése alól mentesülnek. Ebből is látható — folytatták —, hogy kormányunk valúra- váltja mindazt, amit megígért s ezt ne­künk az állam iránti kötelességünk ma­radéktalan teljesítésevéi kell viszonoz­nunk. A kommunisták, népnevelők maguk is jó példával járnak elöl Boldogkőiár- alján. Hildák András, Pingor Józsrfné kommunista népnevelők mindjárt a cséplőgép alól eleget tettek beadási köte­lességüknek. Szavuk s tettük nyomán a' község többi dolgozó parasztjai is köve-t- ték példájukat. Ezidáig már több, mint 80 dolgozó paraszt fejezte be a cséplést és tett mindjárt eleget beadási kötele­zettségének. Nem dolgoznak azonban jól a bogácsi és a monoki népnevelők. Bogácson csak­nem 100 dolgozó paraszt csépelt már cl, de beadási kötelezettségüknek ó4-en még nem tettek eleget. Monokon 117 dolgozó paraszt nem teljesítette a beadást mind­járt a cséplés után. Ezekben a községek­ben a pártszervezetek, a népnevelők nem ismertetik eléggé a dolgozó parasztok­kal, hogy az új kormány programjának megvalósítása mit ad nekik és ugyan­akkor — éppen, hogy ez lehetővé váljék -— milyen kötelezettségeket ró rájuk- Államunk szigorúan betartja és betartatja a törvényességet. Magára vessen az. a dolgozó paraszt, aki hanyagságból, nem­törődömségből, . vagy éppen az ellenség szavára hallgatva, nem teljesíti a beadást és emiatt 10 százalékkal felemelik elö- irását. A cséplés meggyorsításának egyik aka- 'dálya megyénkben a cséplőgépek gyenge napi teljesítménye, a sok gépkiesés, a munkaidő felesleges elfccsérlése. Több helyen tapasztalható — főleg olt, ahol a szomszédok, az ismerősök segit-cgével végzik a csépi,'.-: —, hogy hiába érkezik meg -korán a cséplőgép, csak órákkal ké­sőbb kezdhet munkához, mert a segít­ségül hívottak nem érkeznek meg pon­tosan. Az ilyen esetek elkerülése végett a népnevelők keressek fel legalább egy nappal előbb az illető dolgozó parasztot, hívják fel a figyelmét, hogy mikor érke­zik hozzá a cséplőgép, gondoskodjék tehát arról, hogy a segítség is idejében ott jegyen. Ezzel igen sok időt takarít­hatunk meg és lényegesen meggyorsít­hatjuk a csépiéit. MEGYESZER.TE tapasztalható, hogy az ellenség alávaló aknamunkával szeretné felbomlasztani a termelőszövetkezeteket. A kommunisták, a népnevelők nagyfon- tOEságú feladata, hogy leleplezzék, szét­zúzzák az ellenséges aknamunkát. Ne en­gedjék, hogy egyetlen tsz-tag is az ellen­ség hazugságainak befolyása alá kerüljön, — ennek érdekében erősíteni kell az agi­tációt a termelőcsoportokban. Az a tapasztalat, hogy megyénk sok termelőszövetkezetében a tagság nem is­meri eléggé azokat az intézkedéseket, amelyeket kormányunk a termelőszövet­kezetek megerősítése, gazdasági fejlesz­tése, a tagok jólétének emelése érdeké­ben hozott. Ezek a rendelkezések mind 'bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk ezután még nagyobb mértékben támo­gatja a termelőszövetkezeti mozgalmat, mert ez a dolgozó parasztság felemelke­désének igazi útja. A megjelent intézke­dések fokozott kedvezményekben részesí­tik a termelőszövetkezeteket, a szövet­kezeti tagokat- A népnevelők használják fel agitáeiójukban a termelőszövetkeze­tek előzetes elszámolásainak eredményeit- Ismertessék, hogy egy-egy becsületesen dolgozó termelőszövetkezeti tag milyen nagy jövedelemre tesz szert. Adjanak népnevelőink olyan lendüle­tet az Alkotmány Napja tiszteletére in­dult versenymozgalomnak, hogy eredmé­nyei nyomán Borsod a legnagyobb mér­tékben előre törjön a megyék versenyé­ben. Mozgósítsanak minden dolgozó pa­rasztot az augusztus 20 alkalmából tett vállalások teljesítésére, a behordás és cséplés meggyorsítására, a beadási köte­lezettség gép alól történő maradéktalan teljesítésére. A kormányprogram negyvenezer új lakás építését tűzte 1954-re. A negyvenezer lakás tervezésének je­lentős részét á városépítési tervező- iroda dolgozói végzik, már elkezdték a tervezést. Az eddiginél is szebbé, tetszetősebbé teszik a lakásokat és nagymértékben elősegítik a dolgo­zók kényelmét. Az újtípusú lakóhá­Polacsek Antalt- a berentei erő­mű vízlágyító szerelő -brigádjának vezetőjét Sztálinvárosbsn Hermann Krauss, a Német Demokratikus Köztársaságból hazánkban tartózko­dó mérnök tanította meg erre a mun­kára. A munkamódszert magával hozta Berentéro ős a berentei erő­mű vízlágyítójának szerelését már egyedül irányítja. Nehéz és igen pon­tos munkát Igénylő feladat ez. .Min­den csepp víz, amely a hatalmas gép­egységekbe kerül, a. vízlágyítón megy keresztül. Magyarországon eddig még nem használt anyagok hozzá­adásával az eddigi időnek egynegyed része alatt teljesen megtisztul és „meglágyul“ a víz. Ezetn a héten kezdődtek meg a leg­nagyobb szakértelmet Igénylő cső- forraszfások. Ilyen csőrendszerü megoldásokkal magyar hegesztők Borsodban a felszabadulás óta 62 község, 112 gépállomás, állami gaz­daság és tszcs, Miskolc területén,6 település kapott 1952 végéig villany- világítást. 1950 óta a megye területén 510 kilométer hosszú magasfeszült­ségű és 220 kilométer hosszú kisfe­szültségű vezetéket szereltek fel. Az idén Borsodmegye 9 községé­ben gyulladt ki a fény és két gépál­lomás, hét termelőszövetkezet, 6 ál­lami gazdaság áramellátásához sze­reli a vezetéket az Északmagyaror­szági Áramszolgáltató Vállalat. En­nek a villamosítási programnak vég­rehajtása mintegy 3 millió 400 ezer forint beruházást igényelt zaknál nemcsak két- és három-, ha­nem négy- és ötemeleteseket, sőt magasabbakat is terveznek. A ter­vezésnél figyelembe veszlK a város- rendezési terveket. A tervezőiroda dolgozói vállalták, hogy az új lakóházak terveit úgy készítik el, hogy építésük 1954. ja­nuárjában megkezdődhessék. fmiiiiiiiitiiiiiimiiiimiMiMiin AUGUSZTUS 20 MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉÉRT Váltóüsa teljesítésévé! meggyorsítja 3 berentei erőmű építését Poteek M! szerelő brigádja Augusztus 20-ig két újabb borsoduiegyei községben gyullad ki a fény először Berenfen találták szembe magukat. A brigád mégis igen jól oldotta meg feladatát. Százszázalé­kos minőségű munka mellett telje­sítménye állandóan növekszik. Ked­den. a tároló tartályok összeállítá­sánál, a csőhegesztésnél 162 százalé­kot ért el. A brigád az Alkotmány Napja tiszteletére felajánlotta, hogy a hengerfárolók, a reaktorok, a tároló medencék külső szerelését augusztus 20-ig elvégzi. Ennek a munkának nagy részét már be Is fejezte- Az eddigi sikerek arra ösztönözték a brigád tagjait, hogy újabb vállalást tegyenek. Elhatározták, hogy a há­rom tároló medence belső szerelését is befejezik augusztus 20-ig, ezzel elősegítik, hogy az erőmű első gép­egysége november elején megindul­hasson. Most újabb két község vezetékhá­lózatát építik. Beret község villamo­sítása augusztus 5-én befejeződött. Néhány nap múlva hivatalosan, is át­adják a hálózatot. A hálózat építésé­nél a legszebb eredményt, — 134 szá­zalékot — Monostori József brigádja érte el. Bodroghalom, illetve Vajdácska községek villamosvezeték hálózatá­nak építésénél, Szoták István és Spala József brigádjai vállalták, hogy augusztus 20-ig, 10 nappal ha­táridő előtt, elkészítik a hálózatot. A' vállalt 130 százalékos átlagteljesít­ményt mindkét brigád túlszárnyalta. flz üzemtől nem messze lakik Simon Sándor két­szeres sztahánovista, a Magyar Népköztársaság arany munkaérdem­éremmel kitüntetett vájára. Bárki könnyen ráakadhat, a neve elég is­merős, sokszor szerepelt az újságok­ban, rádióban a mártabányai sport­brigád vezetője. Hosszú hónapok, sőt évek óta tervét mindig 100 szá­zalékon felül teljesíti; 1953 július 28-án este 10 órára 17 hónappal előbb befejezte ötéves tervét. így a maga egyszerűségében nem sokat mond ez a száraz adat, nem latjuk meg mögötte az embert, nem érezzük át teljesen, mit jelent 17 hónappal előbb befejezni az ötéves tervet. Azt sem látjuk, hogy milyen változást hozott a terv idő előtti be­fejezése a bányászcsalád életében. De hadd kezdjük talán az elején. Simon Sándor a felszabadulás Után lett bányász, azelőtt zsellér em­ber volt Gelej környékén. Családjá­val együtt az urasági birtokon dol­gozott, ami egyet jelentett a kevés kenyérrel és a sok gonddal. Erről az időről nem beszél sokat — az em­berek általában nem szívesen em­lékeznek a múltra. — Annál inkább a jelenről, a sportbrigádról, embe­reiről. akiket ő nevelt, akik az ő vezetése alatt váltak sztahánovis- tákká, fegyelmezett, jó szénvágókká. SIMON SÁNDOR GYŐZELME Mennyi I délelőtt. Szoba-kony- Vasáfnan / háf. lakás a nfcgyaija fcteában. A Márlabányát körülölelő szőlődombok felett csendes meleget szór az augusztuseleji nap. Hétköznapokon korántsincs ilyen csend ezen a részen, a bánya zaja egészen idáig hallatszik. Ma azon­ban a pihenés napja van, a szórako­zásé, a meghitt családi beszélgeté­seké. Simon Sándor Is pihen. Bent ülünk a szobában, beszélgetünk, mi­alatt felesége az ebédet főzi, a há­rom gyerek közül pedig a legna­gyobb! k, a 16 éves lányka az asz­tal mellett tanul. Kellemes, meleg otthona van Si­tnon Sándor, .vájárnak, A kétszeres sztahánovista 8 évi bányamunka után is inkább hasonlít naptól le­barnult falusi emberhez, mint vá­járhoz. A közepesnél valamivel ma­gasabb, jóhúsban lévő ember, feke­te szemekkel, karján duzzadó iz­mokkal, két hatalmas tenyérrel. Mozdulatai biztosak, határozottak, akár megfontolt beszéde. Ezt úgy látszik, még a gelej i tanyavilágbóí, zsellérkorából hozta magával, ami­nek azonban itt is nagy hasznát ve­szi. Talán ennyit a külsőről. A jel­lemét ő maga árulja el, amikor be­szélni kezd, úgy ejtve ki a szavakat, mint aki tisztában van vele, hogy amit elmond, annak súlya van. Kogv teljes legyen a kép erről a 40 éves emberről, akit fiatal kora ellenére még idősebb cimborái is Sanyi bácsinak szólítanak, el kell mondanunk róla, hogy a párt és családja szeretetén túl ma már izig-vc- rig bányász, aki él-hal az üzemért, szereti a földalatti életet, a zeg-zu- gos, tekervényes bányafolyosókat, egyszóval mindazt, ami megváltoz­tatta az életét, s az ország legmeg­becsültebb emberévé tette. ü htivits szobában új szekré- rények, ágyak, a fa­lakon rengeteg fénykép, egy vé­konyka rúdon pedig a leterhelt asz­talon 11 piros zászlócska, amelyek az elmúlt évek győztes széncsatáiról tanúskodnak. Simon Sándornak, a közkedvelt „Sanyi bácsinak“ egyik legnagyobb erénye az, hogy szerény, amikor ezekről a győzelmekről beszél. — Nem valami jól indultunk 1950 január. 1-én — mondja, s eközben nagy, vaskos újjai, amelyekkel sok­ezer tonna szenet bányászott már ki, kedvenc pipájával foglalatoskod­nak. Gyufa lobban, s csak az első felszálló füstgomolyag után foly­tatja: — Egyszóval, nem valami jól indultunk be, ami alatt nem azt kell érteni, hogy tervünket nem tel­jesítettük, csupán nem volt meg annyira az összetartás a brigádban, mint ahogyan most megvan. Bi­zony, abban az időben elég gyengén álltunk a munkafegyelemmel. Min­den hónap végén meneszteni kellett egy-két embert a brigádból. Bár­mennyire is jó ismerőseim voltak, megtettem, mert hónap közben el­követték a legnagyobb hibát, igazo­latlanul hiányoztak. Későbben any- nyira megszilárdult a brigád, hogy ha valaki hiányzott közülünk, ne­kem már nem is kellett javaslatot tennem az illető kizárására — a többiek megkövetelték ezt. És ahogy észrevettem, mégsem váltam nép­szerűtlenné, sőt ellenkezően. Persze, én nemcsak a szénvágót látom bri­gádom tagjaiban, hanem az embert is, akinek bizony sok baja akad, arm elveszi kedvét a munkától és lezülleszti benne a fegyelmet. Ha valaki igazán vezetője akar lenni a brigádjának, akkor nemcsak a százalékot, vagy a csillcszámot kell megkérdeznie műszak után embe­reitől, hanem meg kell hallgatnia panaszukat még akkor Is, ha annak orvoslása szinte lehetetlennek tű­nik. Nekem is voltak ilyen eseteim a két laki bányászokkal. Brigádom 85 százaléka földet Is művelt, né­hány holdacskát csupán, ami azon­ban nagyon is meglátszott itteni munkájukon. Este, mikor bejöttek a bányába, már észrevettem, ki meny­nyit aludt, vagy dolgozott odahaza. Elbeszélgettem velük. Nem részle­tezem, hogy miket mondottam, a lé­nyeg az, hogy rájöttem; a bányá­szok szívesen leadnák a földet, de falujukban a tanács húzza-halaszlja a dolgot. Kezembe vettem az ügyet, személyesen mentem el több köz­ségbe, s az eredmény az, hogy ma már egyetlen kétlaki szénvágó sincs brigádomban. Persze, volt sok más ilyen dolog, amit elintéztem brigá­dom tagjainak, akik szeretettel, jó munkával viszonozták a gondosko- l das L •* I .. I szippantás a pipából, fel- I I izzik a dohány. Kis csend, — várjuk, Simon Sándor folytatja elbeszélését. Kintről behallatszik 12 éves Sanyi fiának a hangja. Valósá­gos vasgyúró a gyerek, korántsem hasonlít a múlt bányászgyerekeire. Nem csoda," most is két hétig üdült a gyerek Görömböly-Tapolcán, az apja pedig 21 napig Hévizén pihent. Simon Sándornak ez már az ötödik üdülése volt, a hajduszoboszlóiakat is beleszámítva. Ahogy nyúlik a csönd, mégis csak megkérdezzük: — Hogyan érte el Simon elvtárs a jó eredményt, hogy 17 hónappal előbb fejezte be ötéves tervét? A válasz nem késik, csak kissé rövid; — Legfontosabbnak tartottam a Iőlyukak gondos telepítését. Ez a sok szén titka. Ha a telepítés nem meg­felelő, félnapi munka is kárbamegy, hiába küzködik a vájár, eredményt nem ér el. Azután a szovjet ciklu­sos módszer állandó betartása és tökéletesítése juttatott az eredmény­hez. — I)e még arra is kíváncsiak vol­nánk, hogy mennyi az átlagos kere­sete? — Három és félezer forintból élünk havonta. Természetesen ru- házkodunk is és nem sajnáljuk ma­gunktól az ételt. Éppen eleget éhez­tünk a múltban, amikor a feleségem bizony nem igen csillogtathatta fő- jőtudományát. Most... A konyha felé int. Ugyancsak jó szagok áradnak onnan. Bizony, a nultban sok bányászcsalódnál va­sárnap még a tűz sem égett a spar- rertban — hajában főtt krumplira sem tellett. Ez a múlt, évek szerint lines is olyan messze, de a jelen mnyira elhomályosította az 1045 ?lőtti ködös éveket, hogy már szirt­ié nem is emlékezünk rájuk. Utolsó kérdésként tesszük fel Si- iion elvtársnak; tervenfelüli szenet ad ki még az ötéves terv vé­géig? , . . — Én már befejeztem, végrehaj­tottam, ami rám hárult ötéves ter- vünkben. Hogy úgymondjam — 17 hónappal idősebb vagyok, mintázok a bányásztársaim, akik csak 100 százalékra teljesítették tervüket. Ki- számítottam, hogy ha 1954 december 31-ig minden nap csak 105 száza-i lékra teljesítem a tervem, akkor is 10.000 mázsa szénnel adok többet népgazdaságunknak. Persze, nem szabok határt magamnak, mert na­gyon jól tudom, hogy a 150 száza­lékos teljesítésből több csirke jut a fazékba, több ruha a szekrénybe, több dohány a pipába. Bizony, ez így van. S ha jól összeszámolom, körülbelül 40.000 forintnyi összeg, amit 17 hónappal előbb kaptam kéz­hez, mint amire számítottam. De ne higyje elvtárs, hogy csupán a pénzért fejtettem a hegyet. Nem..« Más is Van... Tudjuk, mi az a más. A szobában tanuló 16 éves Mariska, aki néhány hét múlva bányatechnikumba megy, a konyhában falatozó Sanyi gyerek, a nagymamánál üdülő 12 éves Ilon­ka és a negyedik kisfiú. Rájuk gon­dol Simon Sándor, amikor mélyeb­ben vágja csákányát a földbe, ami­kor négy csille helyett nyolcat rak, amikor brigádjával az első szénvá­gók között harcol. Egészséges mun­kás eszével és tiszta jellemével, amelynek csillogása akkor válik igazán ragyogóvá, ha a műszaknap­lót nézegetjük — ahol hosszú évek óta egyetlen mulasztást jelentő „h“ betű sem került a Simon név mellé. Tudja, érzi, hogy ezt a jelent csak­is úgy tudja a maga és gyermekei számára ragyogó jövővé változtatni, ha tovább is ugyanezzel a lendület­tel küzd a több szénért. ) És mén mást is tud, amit sza-* vak helyeit kéz­szorítása mond el és szemének acé­los pillantása, hogy ezt a hazát ma már érdemes szeretni és kell is sze­retni forrón, önzetlenül, mert ha so­kat teszünk érte, sokat is kapunk tőle és még többet kapnak majd gyermekeink. Új locsolóautó Miskolcon kocsi alján. Most már két locsolóautó öntözi a mel­lékutcákat, az új kocsi beállítása óta. A város jobb tisztántartása érde­kében sürgősen üzembe kellene állítani azt a sepró'autót is, amely már régen javítás alatt áll. tozik a meilekntcakat. A vállalat a napokban új­típusú „Csepel“ gyárt­mányú {elmosóautót ka­pott- Ennek « kocsinak az első sárhányójára szerel­ték az öntöző berendezé­sét, azonkívül egy felmosó szerkezet is működik a A miskolci Köztisztasági Vállalat újabb támogatást kapott kormányunktól ah­hoz, hogy a várost rend­ben és tisztán tartsa. Ed­dig három locsolóautó mű­ködőit. A dolgozóknak jogos parasza voLt, hogy az autók csak ritkán ön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom