Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)
1953-08-06 / 184. szám
Csütörtök. 1953 augusxftis-Q. Pártélet ÉSZAKMAGYAROKSZAG A falusi népnevelők feladata a KflZPOHTi VEZETŐSÉG HgláROZUI, a KORMfiKY PRQSRBMJfi A MEGVfiLÓSITflS ŰIJÁH Megkezdték az 1954-ben építendő negyvenezer lakás tervezését A FALUSI NÉPNEVELŐK legfőbb feladata most, hogy augusztus 20 méltó megünneplésére mozgósítsák megyénk dolgozó parasztjait. Az Alkotmány Napját azzal ünnepelheti méltó módon a falu dolgpzó népe, ha augusztus 20-ig hefejezi a c/yéplést és maradéktalanul tcljesiti beadási kötelezettségét. Az az ütem viszont, ahogyan jelenleg 'megyénkben a behordás, cséplés és a beadás folyik, távolról sem mondható kielégítőnek. Az országos csépiési, begyűjtési versenyben megyénk a szégyenletes utolsó helyen kullog. Kétségtelen, hogy Borsodban, valamivel k-'sjbb érik be a termés, 4—5 nappal később lehet az aratást megkezdeni, mint az ország déli megyéiben, de ezzel semmiképpen sem lehet magyarázni megyénk jelenlegi súlyos lemaradását. A tavalyi példa is azt bizo- /nyitja, hogy nincs igazuk azoknak, akik az „éghajlati viszonyokra“ hivatkoznak. Tavaly az Alkotmány Napja tiszteletére indult betakarítási, begyűjtési békeversenyben megyénk augusztus 20 úg az ország legjobb öt megyéje közé került. Azt akarja megyénk minden öntudatos dolgozója, hogy Borsod ez évben is a legjobbak között legyen- Ehhez az szuk-é- /geg, hogy ezekben a napokban, az augusztus 20-ig hátralévő két hétben a falusi pártszervezetek, a kommunista és a pártonkívüli népnevelők minden erőt a cséplés és a begyűjtés meggyorsítására fordítsanak. A felvilágosító szónak el kell jutnia minden egyes dolgozó paraszthoz, szervezettebbé, elevenebbé s színvonalasabbá kell, tenni az agitációt. Használják fel pártszervezeteink a tömeg- mozgósítás eddig jól bevált módszereit. Az egyéni agitáció melleit szervezzenek kisgyüléseket, csoportos beszélgetéseket. Ha a helyzet úgy kívánja, tartsanak falu- nagygyűléseket, a pártszervezetek hívjanak össze rendkívüli taggyűlést. A DISZ, az MNDSZ s a többi tömegszervezet hasonlóan mozgósítsa tagjait. MIVEL ÉRVELJENEK, miről beszéljenek a népnevelők? Az agitáció alapjává a kormányprogram megvalósításából adódó feladatok részletes megmagyarázását, a legújabb kor- mányrendeletek, intézkedések ismertetését kell tenni. Mondják el a népnevelők, hogy a kormányprogram ismertetése óta eltelt 4 hét alatt a minisztertanácsnak tíz nagy horderejű határozata jelent meg, mind dolgozó parasztságunk 'megsegítését szolgálja. Valamennyi rendelkezés azt tükrözi: pártunk és kormányunk elsőrendű feladatának tartja, hogy fokozottan támogassa a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztságot, segítséget adjon termelése fejlesztéséhez, jóléte emeléséhez. A kormányprogramot megyénk dolgozó parasztsága is nagy örömmel, megelégedéssel fogadta. Az elmúlt napokban egymásután jelentek meg a minisztertanács határozatai az ingyenes állatorvosi szolgálatról, a kártérítések és beadási hátra-« lékok eltöröléséröl, elemi kár esetén a beadási kötelezettségek mérsékléséről, a termelőszövetkezetek cs termelőcsoportok 1!) százalékos beadási kedvezményéről, az adóhátralékok elengedéséről, a kisliaszon- bérletekröl, a gépállomások munkadijának csökkentéséről stb. A rendelkezések közül egyik Ifgfonto- sabb, amely kimondja: mindazt a kártérítést, amelyet a termelőszövetkezetekre, ezek tagjaira és az egyénileg gazdálkodó parasztokra kivetettek a beadás elmulasztása miatt, feltétel nélkül azonnal törölni kell. 1 mellett a rendelet értelmében mindazok, akik 1953——ívf • évi gabonabeadási kötelezettségüknek a cséplőgéptől hiánytalanul eleget tesznek, mentesülnek az 1952—53. évről maradt hátralékok beadása alól. A falu dolgozóirak most még inkább érdekük, hogy azonnal, a cséplő- géptől teljesítsék beadási kötelezettségüket.A NÉPNEVELŐK minden községben kapják meg és ismertessék a helyi számadatokat, hogy ez és a többi rendelkezés milyen nagy segítséget, kedvezményt jelent a dolgozó parasztok számára. Boldogkőváralján például a népnevelők elmondottak, hogy több mint 120 ezer forint adó- és beadási hátrálok kifizetése alól mentesülnek. Ebből is látható — folytatták —, hogy kormányunk valúra- váltja mindazt, amit megígért s ezt nekünk az állam iránti kötelességünk maradéktalan teljesítésevéi kell viszonoznunk. A kommunisták, népnevelők maguk is jó példával járnak elöl Boldogkőiár- alján. Hildák András, Pingor Józsrfné kommunista népnevelők mindjárt a cséplőgép alól eleget tettek beadási kötelességüknek. Szavuk s tettük nyomán a' község többi dolgozó parasztjai is köve-t- ték példájukat. Ezidáig már több, mint 80 dolgozó paraszt fejezte be a cséplést és tett mindjárt eleget beadási kötelezettségének. Nem dolgoznak azonban jól a bogácsi és a monoki népnevelők. Bogácson csaknem 100 dolgozó paraszt csépelt már cl, de beadási kötelezettségüknek ó4-en még nem tettek eleget. Monokon 117 dolgozó paraszt nem teljesítette a beadást mindjárt a cséplés után. Ezekben a községekben a pártszervezetek, a népnevelők nem ismertetik eléggé a dolgozó parasztokkal, hogy az új kormány programjának megvalósítása mit ad nekik és ugyanakkor — éppen, hogy ez lehetővé váljék -— milyen kötelezettségeket ró rájuk- Államunk szigorúan betartja és betartatja a törvényességet. Magára vessen az. a dolgozó paraszt, aki hanyagságból, nemtörődömségből, . vagy éppen az ellenség szavára hallgatva, nem teljesíti a beadást és emiatt 10 százalékkal felemelik elö- irását. A cséplés meggyorsításának egyik aka- 'dálya megyénkben a cséplőgépek gyenge napi teljesítménye, a sok gépkiesés, a munkaidő felesleges elfccsérlése. Több helyen tapasztalható — főleg olt, ahol a szomszédok, az ismerősök segit-cgével végzik a csépi,'.-: —, hogy hiába érkezik meg -korán a cséplőgép, csak órákkal később kezdhet munkához, mert a segítségül hívottak nem érkeznek meg pontosan. Az ilyen esetek elkerülése végett a népnevelők keressek fel legalább egy nappal előbb az illető dolgozó parasztot, hívják fel a figyelmét, hogy mikor érkezik hozzá a cséplőgép, gondoskodjék tehát arról, hogy a segítség is idejében ott jegyen. Ezzel igen sok időt takaríthatunk meg és lényegesen meggyorsíthatjuk a csépiéit. MEGYESZER.TE tapasztalható, hogy az ellenség alávaló aknamunkával szeretné felbomlasztani a termelőszövetkezeteket. A kommunisták, a népnevelők nagyfon- tOEságú feladata, hogy leleplezzék, szétzúzzák az ellenséges aknamunkát. Ne engedjék, hogy egyetlen tsz-tag is az ellenség hazugságainak befolyása alá kerüljön, — ennek érdekében erősíteni kell az agitációt a termelőcsoportokban. Az a tapasztalat, hogy megyénk sok termelőszövetkezetében a tagság nem ismeri eléggé azokat az intézkedéseket, amelyeket kormányunk a termelőszövetkezetek megerősítése, gazdasági fejlesztése, a tagok jólétének emelése érdekében hozott. Ezek a rendelkezések mind 'bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk ezután még nagyobb mértékben támogatja a termelőszövetkezeti mozgalmat, mert ez a dolgozó parasztság felemelkedésének igazi útja. A megjelent intézkedések fokozott kedvezményekben részesítik a termelőszövetkezeteket, a szövetkezeti tagokat- A népnevelők használják fel agitáeiójukban a termelőszövetkezetek előzetes elszámolásainak eredményeit- Ismertessék, hogy egy-egy becsületesen dolgozó termelőszövetkezeti tag milyen nagy jövedelemre tesz szert. Adjanak népnevelőink olyan lendületet az Alkotmány Napja tiszteletére indult versenymozgalomnak, hogy eredményei nyomán Borsod a legnagyobb mértékben előre törjön a megyék versenyében. Mozgósítsanak minden dolgozó parasztot az augusztus 20 alkalmából tett vállalások teljesítésére, a behordás és cséplés meggyorsítására, a beadási kötelezettség gép alól történő maradéktalan teljesítésére. A kormányprogram negyvenezer új lakás építését tűzte 1954-re. A negyvenezer lakás tervezésének jelentős részét á városépítési tervező- iroda dolgozói végzik, már elkezdték a tervezést. Az eddiginél is szebbé, tetszetősebbé teszik a lakásokat és nagymértékben elősegítik a dolgozók kényelmét. Az újtípusú lakóháPolacsek Antalt- a berentei erőmű vízlágyító szerelő -brigádjának vezetőjét Sztálinvárosbsn Hermann Krauss, a Német Demokratikus Köztársaságból hazánkban tartózkodó mérnök tanította meg erre a munkára. A munkamódszert magával hozta Berentéro ős a berentei erőmű vízlágyítójának szerelését már egyedül irányítja. Nehéz és igen pontos munkát Igénylő feladat ez. .Minden csepp víz, amely a hatalmas gépegységekbe kerül, a. vízlágyítón megy keresztül. Magyarországon eddig még nem használt anyagok hozzáadásával az eddigi időnek egynegyed része alatt teljesen megtisztul és „meglágyul“ a víz. Ezetn a héten kezdődtek meg a legnagyobb szakértelmet Igénylő cső- forraszfások. Ilyen csőrendszerü megoldásokkal magyar hegesztők Borsodban a felszabadulás óta 62 község, 112 gépállomás, állami gazdaság és tszcs, Miskolc területén,6 település kapott 1952 végéig villany- világítást. 1950 óta a megye területén 510 kilométer hosszú magasfeszültségű és 220 kilométer hosszú kisfeszültségű vezetéket szereltek fel. Az idén Borsodmegye 9 községében gyulladt ki a fény és két gépállomás, hét termelőszövetkezet, 6 állami gazdaság áramellátásához szereli a vezetéket az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat. Ennek a villamosítási programnak végrehajtása mintegy 3 millió 400 ezer forint beruházást igényelt zaknál nemcsak két- és három-, hanem négy- és ötemeleteseket, sőt magasabbakat is terveznek. A tervezésnél figyelembe veszlK a város- rendezési terveket. A tervezőiroda dolgozói vállalták, hogy az új lakóházak terveit úgy készítik el, hogy építésük 1954. januárjában megkezdődhessék. fmiiiiiiiitiiiiiimiiiimiMiMiin AUGUSZTUS 20 MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉÉRT Váltóüsa teljesítésévé! meggyorsítja 3 berentei erőmű építését Poteek M! szerelő brigádja Augusztus 20-ig két újabb borsoduiegyei községben gyullad ki a fény először Berenfen találták szembe magukat. A brigád mégis igen jól oldotta meg feladatát. Százszázalékos minőségű munka mellett teljesítménye állandóan növekszik. Kedden. a tároló tartályok összeállításánál, a csőhegesztésnél 162 százalékot ért el. A brigád az Alkotmány Napja tiszteletére felajánlotta, hogy a hengerfárolók, a reaktorok, a tároló medencék külső szerelését augusztus 20-ig elvégzi. Ennek a munkának nagy részét már be Is fejezte- Az eddigi sikerek arra ösztönözték a brigád tagjait, hogy újabb vállalást tegyenek. Elhatározták, hogy a három tároló medence belső szerelését is befejezik augusztus 20-ig, ezzel elősegítik, hogy az erőmű első gépegysége november elején megindulhasson. Most újabb két község vezetékhálózatát építik. Beret község villamosítása augusztus 5-én befejeződött. Néhány nap múlva hivatalosan, is átadják a hálózatot. A hálózat építésénél a legszebb eredményt, — 134 százalékot — Monostori József brigádja érte el. Bodroghalom, illetve Vajdácska községek villamosvezeték hálózatának építésénél, Szoták István és Spala József brigádjai vállalták, hogy augusztus 20-ig, 10 nappal határidő előtt, elkészítik a hálózatot. A' vállalt 130 százalékos átlagteljesítményt mindkét brigád túlszárnyalta. flz üzemtől nem messze lakik Simon Sándor kétszeres sztahánovista, a Magyar Népköztársaság arany munkaérdeméremmel kitüntetett vájára. Bárki könnyen ráakadhat, a neve elég ismerős, sokszor szerepelt az újságokban, rádióban a mártabányai sportbrigád vezetője. Hosszú hónapok, sőt évek óta tervét mindig 100 százalékon felül teljesíti; 1953 július 28-án este 10 órára 17 hónappal előbb befejezte ötéves tervét. így a maga egyszerűségében nem sokat mond ez a száraz adat, nem latjuk meg mögötte az embert, nem érezzük át teljesen, mit jelent 17 hónappal előbb befejezni az ötéves tervet. Azt sem látjuk, hogy milyen változást hozott a terv idő előtti befejezése a bányászcsalád életében. De hadd kezdjük talán az elején. Simon Sándor a felszabadulás Után lett bányász, azelőtt zsellér ember volt Gelej környékén. Családjával együtt az urasági birtokon dolgozott, ami egyet jelentett a kevés kenyérrel és a sok gonddal. Erről az időről nem beszél sokat — az emberek általában nem szívesen emlékeznek a múltra. — Annál inkább a jelenről, a sportbrigádról, embereiről. akiket ő nevelt, akik az ő vezetése alatt váltak sztahánovis- tákká, fegyelmezett, jó szénvágókká. SIMON SÁNDOR GYŐZELME Mennyi I délelőtt. Szoba-kony- Vasáfnan / háf. lakás a nfcgyaija fcteában. A Márlabányát körülölelő szőlődombok felett csendes meleget szór az augusztuseleji nap. Hétköznapokon korántsincs ilyen csend ezen a részen, a bánya zaja egészen idáig hallatszik. Ma azonban a pihenés napja van, a szórakozásé, a meghitt családi beszélgetéseké. Simon Sándor Is pihen. Bent ülünk a szobában, beszélgetünk, mialatt felesége az ebédet főzi, a három gyerek közül pedig a legnagyobb! k, a 16 éves lányka az asztal mellett tanul. Kellemes, meleg otthona van Sitnon Sándor, .vájárnak, A kétszeres sztahánovista 8 évi bányamunka után is inkább hasonlít naptól lebarnult falusi emberhez, mint vájárhoz. A közepesnél valamivel magasabb, jóhúsban lévő ember, fekete szemekkel, karján duzzadó izmokkal, két hatalmas tenyérrel. Mozdulatai biztosak, határozottak, akár megfontolt beszéde. Ezt úgy látszik, még a gelej i tanyavilágbóí, zsellérkorából hozta magával, aminek azonban itt is nagy hasznát veszi. Talán ennyit a külsőről. A jellemét ő maga árulja el, amikor beszélni kezd, úgy ejtve ki a szavakat, mint aki tisztában van vele, hogy amit elmond, annak súlya van. Kogv teljes legyen a kép erről a 40 éves emberről, akit fiatal kora ellenére még idősebb cimborái is Sanyi bácsinak szólítanak, el kell mondanunk róla, hogy a párt és családja szeretetén túl ma már izig-vc- rig bányász, aki él-hal az üzemért, szereti a földalatti életet, a zeg-zu- gos, tekervényes bányafolyosókat, egyszóval mindazt, ami megváltoztatta az életét, s az ország legmegbecsültebb emberévé tette. ü htivits szobában új szekré- rények, ágyak, a falakon rengeteg fénykép, egy vékonyka rúdon pedig a leterhelt asztalon 11 piros zászlócska, amelyek az elmúlt évek győztes széncsatáiról tanúskodnak. Simon Sándornak, a közkedvelt „Sanyi bácsinak“ egyik legnagyobb erénye az, hogy szerény, amikor ezekről a győzelmekről beszél. — Nem valami jól indultunk 1950 január. 1-én — mondja, s eközben nagy, vaskos újjai, amelyekkel sokezer tonna szenet bányászott már ki, kedvenc pipájával foglalatoskodnak. Gyufa lobban, s csak az első felszálló füstgomolyag után folytatja: — Egyszóval, nem valami jól indultunk be, ami alatt nem azt kell érteni, hogy tervünket nem teljesítettük, csupán nem volt meg annyira az összetartás a brigádban, mint ahogyan most megvan. Bizony, abban az időben elég gyengén álltunk a munkafegyelemmel. Minden hónap végén meneszteni kellett egy-két embert a brigádból. Bármennyire is jó ismerőseim voltak, megtettem, mert hónap közben elkövették a legnagyobb hibát, igazolatlanul hiányoztak. Későbben any- nyira megszilárdult a brigád, hogy ha valaki hiányzott közülünk, nekem már nem is kellett javaslatot tennem az illető kizárására — a többiek megkövetelték ezt. És ahogy észrevettem, mégsem váltam népszerűtlenné, sőt ellenkezően. Persze, én nemcsak a szénvágót látom brigádom tagjaiban, hanem az embert is, akinek bizony sok baja akad, arm elveszi kedvét a munkától és lezülleszti benne a fegyelmet. Ha valaki igazán vezetője akar lenni a brigádjának, akkor nemcsak a százalékot, vagy a csillcszámot kell megkérdeznie műszak után embereitől, hanem meg kell hallgatnia panaszukat még akkor Is, ha annak orvoslása szinte lehetetlennek tűnik. Nekem is voltak ilyen eseteim a két laki bányászokkal. Brigádom 85 százaléka földet Is művelt, néhány holdacskát csupán, ami azonban nagyon is meglátszott itteni munkájukon. Este, mikor bejöttek a bányába, már észrevettem, ki menynyit aludt, vagy dolgozott odahaza. Elbeszélgettem velük. Nem részletezem, hogy miket mondottam, a lényeg az, hogy rájöttem; a bányászok szívesen leadnák a földet, de falujukban a tanács húzza-halaszlja a dolgot. Kezembe vettem az ügyet, személyesen mentem el több községbe, s az eredmény az, hogy ma már egyetlen kétlaki szénvágó sincs brigádomban. Persze, volt sok más ilyen dolog, amit elintéztem brigádom tagjainak, akik szeretettel, jó munkával viszonozták a gondosko- l das L •* I .. I szippantás a pipából, fel- I I izzik a dohány. Kis csend, — várjuk, Simon Sándor folytatja elbeszélését. Kintről behallatszik 12 éves Sanyi fiának a hangja. Valóságos vasgyúró a gyerek, korántsem hasonlít a múlt bányászgyerekeire. Nem csoda," most is két hétig üdült a gyerek Görömböly-Tapolcán, az apja pedig 21 napig Hévizén pihent. Simon Sándornak ez már az ötödik üdülése volt, a hajduszoboszlóiakat is beleszámítva. Ahogy nyúlik a csönd, mégis csak megkérdezzük: — Hogyan érte el Simon elvtárs a jó eredményt, hogy 17 hónappal előbb fejezte be ötéves tervét? A válasz nem késik, csak kissé rövid; — Legfontosabbnak tartottam a Iőlyukak gondos telepítését. Ez a sok szén titka. Ha a telepítés nem megfelelő, félnapi munka is kárbamegy, hiába küzködik a vájár, eredményt nem ér el. Azután a szovjet ciklusos módszer állandó betartása és tökéletesítése juttatott az eredményhez. — I)e még arra is kíváncsiak volnánk, hogy mennyi az átlagos keresete? — Három és félezer forintból élünk havonta. Természetesen ru- házkodunk is és nem sajnáljuk magunktól az ételt. Éppen eleget éheztünk a múltban, amikor a feleségem bizony nem igen csillogtathatta fő- jőtudományát. Most... A konyha felé int. Ugyancsak jó szagok áradnak onnan. Bizony, a nultban sok bányászcsalódnál vasárnap még a tűz sem égett a spar- rertban — hajában főtt krumplira sem tellett. Ez a múlt, évek szerint lines is olyan messze, de a jelen mnyira elhomályosította az 1045 ?lőtti ködös éveket, hogy már szirtié nem is emlékezünk rájuk. Utolsó kérdésként tesszük fel Si- iion elvtársnak; tervenfelüli szenet ad ki még az ötéves terv végéig? , . . — Én már befejeztem, végrehajtottam, ami rám hárult ötéves ter- vünkben. Hogy úgymondjam — 17 hónappal idősebb vagyok, mintázok a bányásztársaim, akik csak 100 százalékra teljesítették tervüket. Ki- számítottam, hogy ha 1954 december 31-ig minden nap csak 105 száza-i lékra teljesítem a tervem, akkor is 10.000 mázsa szénnel adok többet népgazdaságunknak. Persze, nem szabok határt magamnak, mert nagyon jól tudom, hogy a 150 százalékos teljesítésből több csirke jut a fazékba, több ruha a szekrénybe, több dohány a pipába. Bizony, ez így van. S ha jól összeszámolom, körülbelül 40.000 forintnyi összeg, amit 17 hónappal előbb kaptam kézhez, mint amire számítottam. De ne higyje elvtárs, hogy csupán a pénzért fejtettem a hegyet. Nem..« Más is Van... Tudjuk, mi az a más. A szobában tanuló 16 éves Mariska, aki néhány hét múlva bányatechnikumba megy, a konyhában falatozó Sanyi gyerek, a nagymamánál üdülő 12 éves Ilonka és a negyedik kisfiú. Rájuk gondol Simon Sándor, amikor mélyebben vágja csákányát a földbe, amikor négy csille helyett nyolcat rak, amikor brigádjával az első szénvágók között harcol. Egészséges munkás eszével és tiszta jellemével, amelynek csillogása akkor válik igazán ragyogóvá, ha a műszaknaplót nézegetjük — ahol hosszú évek óta egyetlen mulasztást jelentő „h“ betű sem került a Simon név mellé. Tudja, érzi, hogy ezt a jelent csakis úgy tudja a maga és gyermekei számára ragyogó jövővé változtatni, ha tovább is ugyanezzel a lendülettel küzd a több szénért. ) És mén mást is tud, amit sza-* vak helyeit kézszorítása mond el és szemének acélos pillantása, hogy ezt a hazát ma már érdemes szeretni és kell is szeretni forrón, önzetlenül, mert ha sokat teszünk érte, sokat is kapunk tőle és még többet kapnak majd gyermekeink. Új locsolóautó Miskolcon kocsi alján. Most már két locsolóautó öntözi a mellékutcákat, az új kocsi beállítása óta. A város jobb tisztántartása érdekében sürgősen üzembe kellene állítani azt a sepró'autót is, amely már régen javítás alatt áll. tozik a meilekntcakat. A vállalat a napokban újtípusú „Csepel“ gyártmányú {elmosóautót kapott- Ennek « kocsinak az első sárhányójára szerelték az öntöző berendezését, azonkívül egy felmosó szerkezet is működik a A miskolci Köztisztasági Vállalat újabb támogatást kapott kormányunktól ahhoz, hogy a várost rendben és tisztán tartsa. Eddig három locsolóautó működőit. A dolgozóknak jogos parasza voLt, hogy az autók csak ritkán ön-