Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-04 / 182. szám

Kedd, 1953 augusztus, 4. ESZAKMAGYARÖRSZÁG Ismerjék föl a bejécsabai eeaestmä vezeti! a dolgszikröl vaiá gsadaskadás és a förvíeliesítés összefiigiését 9 jogrend megszilárdítása, a törvényesség biztosítása ötéves tervünk nagy alkotásán, a hsjöcsabai cement mű épületein éjjel-nappal folyik a munka. A ha­talmas építkezésekhez sok cement kell, melynek jórészét saját üze­müktől várják. A cementmű azonban nem telje­síti tervelőírását. Sok nehézséggel keli megküzde­nie. A cementmű építése még tart. ugyanakkor a gyárnak már termel­nie kell. Ez a helyzet komoly fel­adatok elé állítja a vezetőket- Hor­váth József igazgató gazdag szak­mai tapasztalattal rendelkezik s 'igyekszik is ezeket értékesíteni, de még sok a munkában a hiányosság. Vannak eredményeik is. Az utób­bi időben javulás tapasztalható a dolgozókkal való törődésben, munka és szociális körülményeik megjaví­tásában. A vedöéfelt rendszeresen és időben megkapják a dolgozók. Lényegesen csökkent a bérrekla­máció és javulás mutatkozik a mun­karuhák szétosztásában is. Ezek az eredmények azonban még korántsem kielégítsek, a gyár veze­tőinek sokkal szorosabb kapcsolatot keit teremteniük a dolgozókká!. Még most sem érzik áf eléggé, hogy milyen óriási jelentősége van annak, ha a dolgozók panaszait figyelmesen meghallgatják, s utána gyorsan in­tézkednek. Még mindig nem látják tisztán a jogos panaszok gyors or­voslásának, s a termelés kérdésének szoros összefüggését. A gyár vezetői a kollektív Szerződés megkötésénél komoly hibát követtek el. Több létesítmény határidejének megjelölésénél figyelmen kívül hagyták a beruházási terveket, így nem tudják betartani a kollektív szerződés egyes pontjait, a dolgozók pedig jogosan ragaszkodnak a szer­ződés betartásához. Ez történt a nagykőmázsai kőbányai dolgozók fürdőjének elkészítésével is. A beru­házás szerint a határidő augusztus 1. volt, amelyet a kollektív szerző­désben július 1-re hozták előre. Pa­píron, mert az előfeltételek nélkül nem tudták megvalósítani. A munkásszállásokon nincs sport­os kul túróiét- Mindössze a női szál­lás lakóinak van egy kis jjéprádiója. A szállás lakói egyébként megelége­dettek második otthonukkal, csak azt szeretnék, ha többet foglalkoz­nának velük. Szeretnének tanulni, fejlődni, de nem igen van erre le­hetőségük. a párt- és szakszervezet elhanyagolja a felvilágosító munkát. Nem bíznak meg senkit ilyen fel­adattal, nincsenek aktíváik. Az üzemi könyvtárban kevés a könyv, holott a dolgozók szeretik a könyvet, szívesen olvasnának. Leg­többen már az összes könyveket ki­olvasták, minf, Patvaros Ilona is. A könyvtár jelenleg a vállalati titkár­ságon van elhelyezve, ahova fel- világosító, nevelő munka hiányában a toborzott, munkások nem szívesen mennek munka után. Sem a párt, sem a szakszervezet nem figyelt fel erre a jelenségre és nem siet a dol­gozók segítségére. Helyezzék a könyv­tárat közelebb a szállásokhoz, hogy minden dolgozó kedve szerint vehes­se igénybe esténkint. A Bónis telepen épült 44 korszerű, egészséges kislakásba már több dolgozó beköltözött- De itt is van még hiba. Annak ellenére, hogy a csővezetéket hónapokkal ezelőtt be­szerelték, a lakásokban még nincs víz, — mert a tervet nem bocsátot­ták kellő időben a beruházó vállalat rendelkezésére. Még ma is eldöntet­len, hogy a lakótelep szennyvizét a városi szennyvíz-hálózatba, vagy a Heiőbe bocsássák'. A városi tanács építési osztálya, a közműtervező és a VATI között állandóan folyik er­ről a vita, de mégsem tudják megol­dani a kérdést. A dolgozók elégedet­lenek emiatt és tegyük hozzá — jogosan. A zsákoló üzem dolgozói már nem egyszer panaszkodtak termelési értekezleteken és egyebütt amiatt, hogy az új tolókocsik nőm felölnek meg a követelményeknek. Nehéz dolgozni velük, mert görgő nélkü] gyártják őket. A gyár igaz­gatója ígéretet tett a kocsik átala­kítására, de ez csak üres szó maradt. Az ideiglenes zsákoló helyiségben rettenetesen nagy a por. Van ugyan porszívó berendezés, de nem megfe­lelő helyen szerelték fel. A dolgozók hónapok óta kérik a berendezés át­helyezését. de kérésüket mindig az­zal utasítják el: rövidesen készen lesz az új zsákoló helyiség! A zsákolok jogosan kifogásolják azt is, hogy a brigádok teljesítmé­nyét nem a valóságnak megfelelően írják ki a versenytáblára. Július 30-án például Kohányi János bri­gádja 80 tonna cementet eresztett zsákba és szállított vagonba, a mű­vezető mégis 56 tonnát írt a ver­senytáblára. Jóni Lajos zsákoló má­jus 7-től dolgozik az üzemben. Er­re a hónapra, 4 gyermeke után nem kapta meg a családi pótlékot. " Ezt bejelentette az SZTK-nak, többször megsürgette, mégsem fizették ki a jogosan követelt összeget- Gyakorta előfordulnak olyan esetek, hogy a munkavezetők szabadnapot engedélyeznek a dolgozóknak, s másnap igazolatlan mulasztást jelentenek. A dolgozók természetesen felhábo­rodva veszik tudomásul az ilyen in­tézkedéseket. Az üzemi fürdőt a kollektív szer­ződésben meghatározott időpontban elkészítették ugyan, de a három műszak közül — legtöbb esetben — két műszak után, reggel 6-kor és este 10-kor nincs melegvíz. A női dolgozók részére Szinai szociális megbízott nem hajlandó melegvizet adni, hogy kimoshassák ruhanemű­jüket. A kollektív szerződésben vál­Az abaújszántói járás a 11. helyen áll a hordási-cséplési munkában. Több község, mint: Regéc, Felsődob- sza és Hernádcéce súlyosan \ vissza­vetik járásunkat a tervteljesítésben. Vannak azonban élenjáró közsé­gek, amelyekről példát vehetnek a lemaradók. A legnagyobb dicséretet a boldogkőújfalui dolgozó parasztok érdemlik. Határidőre fejezték be az aratást, kezdték meg a behordást, s már javában folyik a cséplés. A dol­gozó parasztok a cséplőgéptől telje­sítik gabonabeadásukat, s szinte egymással versenyeznek az elsősé­gért. A göncruszkai dolgozó parasztok is példás, dicséretes munkát végez­lek. Gép alól teljesítettek a beauóst Lovász József és Novák Gyula dol­gozó parasztok, ezzel példát mutat­laiták azt is, hogy megfelelő W. C.-f építenek. A határidő már ré­gen lejárt, de ez még most sem ké­szült el. Mindezek a hibák — a dolgozók igényeinek figyelmen kívül hagyá­sa, a jogos panaszok orvoslásának elhanyagolása, egyik fő okozója an­nak, hogy a hejőcsabai cementmű nem teljesíti tervét. Emiatt termé­szetesen az igazgatói alapból sem részesülnek, nincs pénz és nem tud­ják megjutalmazni az élenjáró dol­gozókat, pedig szép számmal vannak ilyenek, minf például a gépműhely­ben a Gáti. a Csóti és a Kuncsík brigádok. Hogy felszámolhassák ezeket a hináyosságokat, feltétlenül szükséges a vezetők cs dolgozók közötti szo­ros kapcsolat megteremtése. A párt és szakszervezet, a műszaki vezetők tegyék szívügyükké a dolgozókkal való állandó, figyelmes foglalkozást, törődést. Amilyen mértékben meg­javul ilyenirányú munkájuk, olyan mértékben fog emelkedni az üzem termelése is. SZARVAS MIKLÓS tak dolgozó társaiknak. Külön di­cséretet érdemel Juhász István dol­gozó paraszt, aki holdankint 15 má­zsás búzatermést ért el, beadását 100 százalékra teljesítette. Szép mun­kájáért az úttörőcsapat vidám dal­lal köszöntötte az élenjáró dolgozó parasztot. Szépen dolgozik a hernádcécei Dózsa termelőcsoport minden dolgo­zója. Jól harcolnak minden szem gabonáért, holdankint búzából át­lag 16 mázsát takarítottak be. Abaújszáptói járás dolgozó pa­rasztjai! Vegyetek példát az élenjá­ró községektől, dolgozó parasztoktól, gyorsítsátok meg a hordást, cséplést és a beadást, hogy mielőbb az elsők közé kerüljünk! A KORMÁNYPROGRAM és Rá­kosi elvtársnak a budapesti párt- bizottság aktívaértekezletén el­mondott beszéde világossá tette előttünk, hogy a szocialista törvé­nyesség következetes érvényesítése népi demokráciánk további meg­erősödésének egyik alapvető felté­tele. Pártunk és kormányunk fél­reérthetetlenül leszögezte, hogy senkinek sem engedhető meg a törvényesség megsértése. A mun­kások, dolgozó parasztok és értel­miségi dolgozók nyugodtan és bi­zalommal, annak tudatában végez­hetik munkájukat, hogy állampol­gári jogaik kormányunk védelme alatt állanak. Ahhoz, hogy pártunk és kormá­nyunk célkitűzéseit valóra vált­hassuk, hogy biztosan, haladhas­sunk a megjelölt úton, bátran fel kell tárnunk az államapparátus eddigi hiányosságait. Ilyen volt többek között az, hogy az állami szervek egyes dolgozói önkényes- kedtek, törvénytelenül jártak el. Ki kell irtanunk azokat a hibákat, amelyek dolgozó parasztságunk jog- biztonságát veszélyeztették, terme­lését zavarják és megnehezítették jogaik és kötelezettségeik felisme­rését. Nem kétséges, hogy taná­csaink és igazságügyi szerveink sok esetben nem tartották be a törvényességet úgy, ahogy azt a dolgozó nép érdekei megkövetel­ték. SÚLYOSAN MEGSÉRTETTE a törvényességet Pólyák György, Viss község tanácselnöke, aki nem hallgatta meg a dolgozó parasztok jogos kérelmeit, többször durván beszélt velük, s bosszúból dolgozó parasztokat kuláklistára tett. Ugyancsak a törvényesség meg­sértését jelenti az is, ha a taná­csok hamis jelentéseket adnak, vagy — amit a boldogkőújfalusi és mezőkeresztesi, tanácselnökök tet­tek, — hogy jogosulatlan személyek részére vetőmagot utaltak ki. Nem egy esetben előfordult az Is, hogy a dolgozó parasztoktól a törvény­ben előírt kötelezettségen felüli beadást követeltek. A felsorolt példák is bizonyítják, . hogy az állami funkcionáriusok 3 gyakran nem tartották szem előtt az állampolgárokról való gondos­kodást, nem törődtek jogaik és érdekeik védelmével. Az ezen a téren elkövetett hibák arra figyel­meztetnek bennünket, hogy sok­kal következetesebben küzdjünk a jogrend megszilárdításáért. Sem a dolgozók, sem a hatóságok, vagy funkcionáriusok nem szeghetik meg büntetlenül népünk törvénye­it, amelyek egyformán kötelezőek mind a vezetőkre, mind az egy­szerű dolgozókra. DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNK örömmel értesült kormányunk programjáról,, amely fordulatot jelent gazdaságpolitikánkban. A dolgozók milliói lelkes munkával válaszolnak a célkitűzésekre, amelyek a munkás-paraszt szövet­ség megerősítését, a dolgozó pa­rasztságnak a jogrendbe, a törvé­nyességbe vetett bizalmának a helyreállítását jelentik. Az állami szervekre hárul a feladat, hogy őrködjenek a polgárok jogai felett s biztosítsák a törvények legszi­gorúbb betartását. Mind a taná­csoknak, mind a rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak arra kell nevelnie dolgozó népünket, hogy a törvényeket pontosan végre­hajtsa, a szocialista tulajdont megbecsülje, állami, társadalmi kötelezettségeinek eleget tegyen s betartsa a szocialista együttélés szabályait. Népi demokráciánk amnesztia- rendelete segítséget nyújt ahhoz, hogy egyes megtévédt egyének a múlt csökevényeinek terhétől. sza­badulva, megjavulva, áttérjenek a becsületes munkás életre. Bíróságainkra, az államügyész­ségre a közkegyelmi rendelet vég­rehajtása után az a feladat hárul, hogy az ügyeket minden huza-vo- na nélkül gyorsan intézze, s a tör­vények szigorú betartásával mi­előbb ítéletet hozzon. A falu el­lenségeivel, a kulákokkal szemben — ha népi demokráciánk törvé­nyeit megszegik — a jövőben sem leszünk elnézőek. Ezen az úton haladva, fokozot­tabb mértékben megerősödik a falun a szocialista törvényességbe, a proletárdiktatúra bíróságaiba vetett bizalom. 1, Dolgozó parasztságunk a kor­mány intézkedéseire tettekkel vá­laszol, mert felismerte, hogy ál­lamiránti kötelezettségeink tel­jesítésétől függ, hazánk, a dolgozó nép jóléte. A beadásukat becsület­tel teljesítő dolgozó párásítók szép bizonyítékát adják annak, hogy helytállnak a kötelességtél-—— jesítésben, betartják az állampol­gári fegyelmet. Minden dolgozó paraszt a begyűjtési terv gyors teljesítésével bizonyíthatja be, hogy helyesli kormányunk pro­gramját, igazi harcosa a békének, A kormány programjának megva­lósulása elősegíti a falu felemel­kedését, erősíti hazánkat. NEM SZABAD MEGFELED­KEZNÜNK arról, hogy az ellen­ség a jövőben is megkísérli, hogy lerombolja elért eredményeinket. Éppen ezért minden egyes becsü­letes dolgozónak harcolnia kell a nép ellenségei ellen, akik a jövő­ben sem számíthatnak arra, hogy enyhülni fog velük szemben a törvény szigora. Ugyanakkor a jö­vőben még alaposabb, lelkiisme­retesebb munkával derítjük fel azokat az eseteket, amidőn az ál-, lamnolgái’okat alaptalanul zak­latják. Szilárdan őrködünk a tör­vényesség maradéktalan betartása és az állampolgárok jogai felett. Dr. MAGYARI JÓZSEF, a megyei bíróság vezetője Csixmarik Pál az élen Csizmánk Pál elvtárs, a diósgyőri martioacélmü öntőcsarnokában dolgozik. Dolgozótársai mindig lelkiismeretes mun­kásnak ismerték, mert elől járt a terv teljesítéséért folytatott harcban. Csizmá­nk elvtárs 1953 második negyedévében önlőcsarnoki dolgozók országos versenyé­ben a harmadik helyezést érte el. Bri­gádja állandóan 120 százalék fölött tel­jesíti tervét. Öntőcsarnoki dolgozók, Csíz-1 marik elvtárs példáját követve, harcolja­tok a vállalások teljesítéséért. E FülemüSe-feriisáű behozta Jeraaraöását A diósgyőri fírmftihengérmü dufvasorárf dolgozik Fülemüle DczsÓ ‘elvtárs henge­részbrigádja. A brigád egy idő óta le volt maradva terve teljésítésél>en. Már-roár úgy látszott, vállalásuk teljesítése veszély* ben forog. A brigád akaratereje győzött, már a múlt héten rendszeresen teljesítet-’ ték a tervüket, július 3(Fán 251.5 száza­lék, 31 én pedig 160 s2$7»alék tanúskodott jó munkájukról. Havi tervüket így nem­csak teljesítették, hanem túl is teljed tették. A vidék lissiellátása Augusztus 5-ig a vidéki üzleteket is bőségesen ellátják 4 60 forintos litzttel és mindenütt kellő mennyiségben áruritják a fehérkenyeret is. (MTI) POCSAI BERTALAN agronómus Verjék vissza a maradi nézeteket, a Más-csépEés megprsilásával akadáiyszziik meg a tsváMi szemvesztesége! a íeisieieesényiek NAGY VIHAR VOLT július utolsó napján Felső- kelecséayben. A gabonakeresztek legtöbbjét a szél úgy megbolygatta és szétszórta, hogy, ember tegyen, aki újra rendbeszedi. Éppen negyedszer kaptak a kelecsényiek az utóbbi két hét alatt vihart, mindegyik után fáradsá­gos munkával szét kellett rakni, meg kellett szárítani a kereszteket, Ha a nedves kalászra rásüt a nap, szét­nyílik a tok, pereg a szem. Egy-egy ilyen összerakás­nál több mint 10 százalékos a szemveszteség. A ke­lecsényiek már eddig több mint 30 százalékát vesz­tették cl a verejtékes munkával megszerzett bő ter­mésnek. Gáli Barna dolgozó parasztot — akinek 4 holdon van kalászosa — átlagtermését 7 és fél mázsával szá­mítva, több mint 3 mázsa szemveszteség érte. Az egész község határát számítva, búzából, árpából és rozsból, több mint 150 mázsa eddig a szemveszteség. — Mi az oka annak, hogy a község dolgozói ilyen nemtörődöm módon, többezer forintot dobnak cl ma­guktól, ahelyett, hogy gyorsan kazalba rakták volna gabonájukat? A KÖZSÉGI TANÄCS tájékoztatása szerint még július 25-én befejezték a kenyérgabona és az árpa aratását. Több dolgozó paraszt ennél is előbb végzett az aratással. A minisztertanács határozata is előírja, hogy a learatott gabonafélét az aratás befejezésétől számított 8 napon belül be kell hordani és minél előbb meg kell kezdeni a cséplést. A község dolgozói azonban nem ezt tették. Úgy gondolták, hogy ráérnek a munkával. Amíg a zabot, (melynek egy része még zöld) le nem aratom, addig nem hordok és nem csépelek“ — mondogatják. Helytelen, maradi felfogás ez, ami már eddig is sú­lyosan megkárosította a községet. Engedik, hogy gabonájukat 2—3 hétig verje az eső, csipkedjék a madarak, — ahelyett, hogy kazalba hordva, megakadályoznák a szemveszteséget. Gáli Barna péidául hordás helyett szenet fuvarozik — a íuvarzárlat ellenére — s mindezt a tanács behunyt szemmei nézi; semmit sem tett a fegyelem megsér­tője ellen. Ugyanez a Gáli Barna dolgozó paraszttár­sait is az időbeni behordás ellen uszítja. Azt mondja, hogy nagyapáink is együtt csépelték a kenyérgabonát a zabbal. Persze azt már nem mondja el, hogy nagy­apáink milyen nyomorúságban, leigázottságban éltek a földesurak alatt. A kelecsényi dolgozó parasztoknak arra kell gondolni, hogy a szocializmus építése tőlük is jobb munkát, több terményt kíván. Ezt elő is tud­nák teremteni, ha nem hallgatnának az ilyen elmara­dott, ellenséges nézetek terjesztőire. HA NEM VÁRTÁK VOLNA a zab érésére, már régen behordhatták volna terményeiket, s elkerülhet­ték volna a nagy szemvesztességet. így maguknak, s népgazdaságunknak nem okoztak volna kárt. Vájjon mit tett a község pártszervezete és a ta­nács annak érdekében, hogy a dolgozó parasztokat meggyőzze az igazságról? — A tanácsülésen ismertettük a feladatokat — kapjuk meg a választ Tóth Erzsébet elnökasszonytól. — Mikor volt utoljára tanácsülés? — Július 5-én: de közben a vb. tagokkal is be­széltünk a hordás, a cséplés gyors elvégzésépek je­lentőségéről, akik ezt tudatosítják paraszttársaikkal. — Hány dolgozó paraszt tagja a vb-nek? — Rajtam és a vb. titkár elvtárson kívül tagja a vb-nek a párttitkár elvtárs, aki egy másik vb, tag­gal együtt az útfenntartó vállalat dolgozója: az ötö­dik vb. tag a vaskőbáriyában dolgozik. Ezek a vb. tagok csaknem egész napjukat mun­kahelyükön töltik. Igen keveset tudnak beszélni a dolgozó parasztokkal a legfontosabb feladatok elvég­zéséről. Kiderült, hogy a tanács 21 tagja közül mind­össze 5 a dolgozó paraszt. Még ezek sem jönnek el minden tanácsülésre — siránkozik az elnökasszony, mert nincsenek közös problémáink, amiről a dolgozó parasztokkal el tudnánk beszélgetni. EZ IGEN KÜLÖNÖS, sőt egyenesen valótlan állítás. Rákosi és Nagy Imié elvtárs beszéde nyomán nagyon sok, mindenkit egyaránt érdeklő probléma vetődött fel. Nap, mint nap jelennek meg a rendele­tek, melyek a falu életét megkönnyítik, széppé teszik. Az elnökasszony olyan csodálkozó arcot mutat, mint­ha nem tudna ezekről a rendeletekről. — Az elnökasszony ismeri-e az új rendeleteket? — Megkapjuk a végrehajtási utasítást. — De hiszen az újságokban sokkal előbb megje­lennek. — Igen ám, de az elnökasszony, — amint ki­derül — nem olvas újságot. így természetesen nem ismerheti meg időben a rendeleteket. Nem is tudja helyesen megmagyarázni ezeket. De nem tudja a so- ronlévő feladatok megvalósítására sem mozgósítani a dolgozó parasztokat. Előfordul, hogy a dolgozó parasztok előbb megis­merik a rendeleteket, mint a tanács. TIa a község vezetői ismertették volna a rendele­teket, melyeket a dolgozó parasztok örömmel fogadtak — mint az ingyenes állatorvosi szolgálatról, az elemi károkról, a kártérítésekről, a gyorsbeadási jutalmak­ról, az adó, a sertésvágási engedélyről, a silózási ked­vezményekről, a tartalék területekről, a gépállomások díjszabásának csökkentéséről szóló rendelkezésekkel — meggyorsíthatták volna a hordás, cséplést. TŰRHETETLEN, hogy a tanácselnök ne olvasson újságot, ne ismerje a dolgozó parasztok felemelkedé­sét szolgáló párt és kormányhatározatokat. A községi pártszervezet is hibás abban, hogy a hordásnál, cséplésnél a járás községei közötti ver­senyben az utolsók között kullognak. Megakadályoz­hatták volna ezt a szégyent, ha a népnevelők időben, konkrét érveléssel visszaverik a maradi nézeteket. 16 nap van még hátra augusztus 20-ig, népünk nagy ünnepe, az alkotmány évfordulójáig. A felső- kelecsényi pártszervezet és tanács ne tűrje tovább a gabona pergését. A község dolgozó parasztjai nem egyszer bebizonyították már, hogy haladni akarnak. Tavaly saját költségükön több mint 27 ezer forint értékben kultúrházat építettek, 6 ezer forintnál jóval többet vfordílottak az orvosi rendelő létesítésére. Ha a népnevelők, a tanács aktívái helyesen magyarázzák meg a hordás-cséplés jelentőségét, szavukat bizonyára tettek követték volna. A község dolgozói emboreljék meg magukat. Ne legyenek a járás visszahúzói, a megye szégyene. Négyen-öten fogjanak össze, — így a hordást 3 nap alatt el tudják végezni. A csépléssel se várjanak a zab beéréséig, hanem minél előbb kezd­jenek hozzá — minél előbb helyezzék biztonságba a gabonát. A PÁRTSZERVEZET és a tanács segítse elő, hogy a község dolgozó parasztjai visszaszerezzék jó hírnevüket, s becsülettel kivegyék részüket a párt és a kormány programjának megvalósításában. Ne felejt­sék el, hogy ebben a község új iskolája, s egyéb beruhá­zások is benne vannak, amelyek a dolgozó parasztok további fejlődését segíti elő. As ahaujszántói járás lemaradt községei kövessék a hordásban-cséplésben élenjárókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom