Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-24 / 172. szám

ESZAKMÄGYÄRORSZAG

Péntek, 1953 július 21.

I r Moszkva (TASZSZ)

' A „Pravda“ július 23-i száma „Miről tanúskodik a washingtoni értekezlet“ címnhel vezércikket közöl. A cikkben többek között ez áll:

A NAPOKBAN Washingtonban vegetiert az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek ötnapos értekezlete- Az értekezlet résztvevői összefoglaló közleményükben azt bizonygatják, hogy igyekeztek valóraváltani „kormányaiknak és népeiknek a békébe, a szabadságba és az igazságosságba vetett reményét“. A tárgyalások eredményei azonban azt mutatják, hogy a béke, szabadság és igazságosság szavakat itt merőben más célokra használták fel.

A washingtoni közlemény azt mutatja, hogy a három miniszter értekezlete nein vitte előbbre a nemzetközi viszonyok egyetlen égető kérdését sem. Ami pedig a koreai fegyverszünet kérdését és a Kínai Népköztársasághoz való viszony kérdését illeti, nem Jeli"t nem észrevenni, hogy Dulles nyomására mind Salisbury, a brit képviselő, mind Bickult francia külügyminiszter mcghátrált. Salisbury és llidalilt uniójában belementek abba, hogy támogatják I.i Szín Mám, az amerikai katonai vezetőség alá rendelt kalandort abban az cselben, ha úgy találja jónak, hogy megbontsa a fegyverszünetet és újabb kalandba bocsátkozzék. Ugyanakkor Anglia és Franciaország — létérdekei ellenére — beleegyezett abba. hogy folytatja Kína kereskedelmi blokádját a koreai fegyverszünet után és megakadályozza a Kínai 'Népköztársaság felvételét az ENSZ-be.

Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a washingtoni értekezlet az. Egyesült Államok és szüvrtgégesei közötti belső nózetéhérések és elmélyülő ellentétek jegyében zajlott le. Vonatkozik ez mindenekelőtt arra a legfőbb kérdésre, amely az értekezlet résztvevőit foglalkoztatta: milyen álláspontot kell elfoglalóink a nyugati hatalmaknak azokkal a mindenütt, szélesedő állhatatos követelésekkel szemben, amelyek szerint tárgyalások útján kell’ rendezni a vitás nemzetközi kérdéseket és enyhíteni kell a nemzetközi feszültségét.

MIBŐL TANÚSKODIK m.aga az a tény, hogy a három miniszter a Szovjetunió képviselőjének részvétele nélkül ült össze Washingtonban értekezletre? Mindenekelőtt arról, hogy ennek az értekezlet- -*k a résztvevői nem akartak számolni

Miről tanúskodik a washingtoni értekesiet

az elemi nemzetközi szabályokkal és jogszokásokkal. Senki sem tekinti normálisnak az olyan helyzetet, amikor négy ország képviselőinek értekezletét megelőzi három állam képviselőinek összebeszélése, sőt az a kísérlet, hogy rákényszerítsék az elkövetkező négyhatalmi értekezletre azt az időpontot és azt a tárgyalási napirendet, amelyet a négy állam egyike képviselőjének részvétele nélkül és háta mögött hagytak jóvá. Ugyancsak .aligha lehet azt hangoztatni, hogy például Anglia és Franciaország képviselőinek keze ezután nem lesz valamiben is megkötve, ha sor kerül a négy hatalom képviselőinek értekezletére.

Az amerikai sajtó szerint Dulles amerikai külügyminiszternek szándékában állt

meggyőzni Anglia és Franciaország képviselőit »arról, hogy ha már nem dobják sutba teljesen a tárgyalások gondolatát, halásszák azt sohanapjára és fokozzák a hírhedt amerikai „hidegháborút“, vagyis a kártevés, a kalandok és provokációk politikáját a demokratikus tábor országai eilen.

Salisbury és Bidault — a lapok közlései szerinti azt válaszolta erre, hogy kormányuk ezidőszerint nehéz helyzetbe kerülne, ha elvetné a négyhatalmi tárgyalások eszméjét és a*/. Egyesült Államok által javasolt irányvonalat követné, minthogy ez az irányvonal országaik Kan ‘fokozódó ‘ellenállással találkozik* Rámutattak arra, horgy Churchill ismeretes javaslat ál, amely szerint haladéktalanul ,.legmagasabb színvonalú ér&tkezlemt* kell tartani a Szovjetunió részvételével a vitás nemzetközi kérdések megtárgyalására és megoldására, a nemzetközi helyzet józan értékelése diktálta cs éz a javaslat megfelelt a nyugateurópai Országok lakossága széles rétegei követeléseinek* Sőt, mi több, be kellett ismerniük, hogy e követelések sutbadobása és az adott kérdésben az amerikaija rát politika továbbfolytatása a legkomolyabb belső bonyodalmakhoz vezet Nyugat-Európában.

Az ilyesféle érvelések arra kényszerítették Dullest, bogy egyezzék bele a négyhatalmi tárgyalások megtartásába, a Szovjetunió részvételével, bár Dulles ellenezte ezt a javaslatot.

1LYMÓDON a nemzetközi együttműködés ellen irányuló politikájuk teljes lfc"

A „Pravda“ vezércikke

lepleződésétől Való rettegés és nem a békeszeretet kényszerítette az Egyesült Államok, Anglia és Franci«ország vezető köreit arra, hogy engedjenek a néptömegek követeléseinek, amely nép tömegek helyeslik és támogatják a megoldatlan nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezésére irányuló követeléseket.

Az angol és francia társai támogatásában részesülő amerikai diplomácia azonban ugyanakkor, amikor beleegyezett abba, hogy engedményeket tesz a közvélemény követeléseinek, minden erőfeszítését arra összpontosította, hogy a Washingtonban éppen akkor meghozott döntést ne a létfontosságú nemzetközi problémák tényleges rendezésére, hanem bizonyos saját céljaira használja fel, amelyeknek semmi közük sincs a nemzetközi feszültség enyhítésének feladataihoz.

DuHcsrtek, bizonyos mértékig itt is sikerült elérnie cél ját, A nglia és Francia- ország képviselői az Egyesült Államok nyomásának hatására visszaléptek a négy kormányfő közös tárgyalásának gondola" iától, s ez Cgy lépés visszafelé ahhoz a javaslathoz képest, amelyet azelőtt Churchill terjesztett elő és amelyet támogatott Anglia és Franciaország közvéleménye.

A WASHINGTONI KÖZLEMÉNYBEN van még egy visszalépés a korábbi állás- foglaló -ró!. Ez a közlemény kísérletet tesz vi négyhal almi értekezlet feladatainak zsugorítására, az értekezletet csupán néhány Németországra és Ausztriára vonatkozó kérdésre korlátozza. Az a benyomása támad aZ embernek, hogy a washingtoni értekezlet résztvevői meg akarják kerülni, sőt lehetségesnek tartják figyelmen kívül hagyni az alapvető problémát, a nemzetközi feszültség enyhítésének problémáját.

A washingtoni értekezlet résztvevői azt a látszatot keltették, hogy a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletén meg akarják vizsgálni a német problémát és az osztrák kérdést. A washingtoni értekezlet résztvevői beszéltek a német kérdésről, de egyáltalán ném azért, hogy elősegítsék az ezzel kapcsolatos alapvető kérdések megoldását. Hallgatnak arról, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország hibájából mindmáig nemcsak hogy döntés nem törtcht a német

békeszerződés kérdésében, de meg sem vitatták ezt a kérdést* Futólag érintik Németország egyesítésének kérdését, de látható, hogy a washingtoni értekezletnek nem feküdt szívén Németország egyesítése, az össziiémet kormány megalakítása megoldásának meggyorsítása.

AMINT LÁTHATÓ, előttük nem merül fel és nem is merülhet fel Németország haladéktalan egyesítésének és a békeszerződés megkötésének kérdése, mert számukra a német kérdés mindenekelőtt abból áll, hogy megszilárdítsák az Aden- auer-klikk hatalmát Németország nyugati részében, ahol e klikk uralmának napjai esetleg már meg vannak számlálva. E klikk létezésének minden értelme a német militarizmus feltámasztásában, a hitlerista Wehrmacht ilyen, vagy olyan helyreáll!" tásában Van.

Nem véletlen, hogy a washingtoni okirat nyíltan hangsúlyozza a három hatalomnak azt a törekvését, hogy folytatni akarják erőfeszítéseiket ez ,,európai had- sereg“ megalakítására vonatkozó terv megvalósítása terén. Ez a terv Nyu-gat- NémetorsZag reInílitarizé 1 ását és az agíesz- szív atlanti tömbbe való bekapcsolását írja elő. Másrészt ismeretes, hogy ä bonni szerződés, amelynek ratifikálására az Egyesült Államok most fokozottan törekednek, előírja, hogy Németország egyesítésé esetén Németországnak vállalnia kell mindazokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket a nyugatnémet kor” ihány vállalt, köztük természetesen az ,,európai hadseregben

“ való részvételre vonatkozó kötelezettséget is. *

MINDENKI ISMERI ezeket a terveket, amelyek arra irányulnak, hogy Németország ismét militarista állam legyen. Azt tartják szem előtt, hogy Németország fegyveres erőit tegyék az „európai hadsereg“ főerejévé, az agresszív északatl«nti szövetség rohamcsapatává. Ila ezek az egész Németországot érintő tervek megvalósulnának — amint mindenki számára érthető — a legharciasabb militarista erők lábraállítására vezetne Európa kö’ zéppontjában, olyan háborús tűzfészek újjászületését vonná maga után, mint amilyen nemrégen a hitlerista Németország volt. Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó az a tény, hogy a ilyugat-- európai Eurzsoá sajtó szemére veti a

washingtoni tanácskozás részvevőinek:’ az általuk elgondolt manőver kezdetleges* így a munkáspárti Crossmann ezt írja a ,.Sunday Pictorial“ című angol lapbán: „Mototovnak azt ajánlják, vegyen részt szeptember végén a külügyminiszter ék német kérdéssel foglalkozó tanácskozásán9 már jóelöre közlik azonban vele, hogy akármilyen javaslatot is tesz, a Kár one nyugati hatalom nem enged -atíból az éh határozásából, hogy újra feljegyverzi Nyugat-Nérne totszágot. Válaszuk a Kreml békés kezdeményezésére voltaképpen arra a fagyos javaslatra korlátozódik, hogy az oroszok vonuljanak ki övezetükből és egyezzenek bele az egyesített, fel- f'egy veretett Németországnak az atlanti védelmi rendszerbe való bekapcsolásába Crossmann kiemeli, hogy a kérdés ilyen felvetése, csak a tárgyalások meghiúsí’ tására vezethet és ezt írja: ,>Ugy vélem, hogy ezt a javaslatot éppen ezért tették, Dulles, miután kénytelen volt belemenni annak a tanácskozásnak a megtartásába> amelyet nem kívánt, mindent megtelt annak érdekében, hogy eleve biztosítsa « tanácskozás csődjét•“

A washingtoni tanácskozás

egyrészt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Francia'örszág külügyminiszterei értekezletének összehívása mellett nyilatkozott, amelynek bizonyos előfeltételek mellett fontos pozitív jelentősége lehelne. Másrészt a négy hatalom képviselőinek ezt az értekezletét olyan célokra akarják felhasználni, amelyeknek semmi közük a béke megerősítésének érdekeihez, semmi közük a nemzetközi fe“ szültség enyhítésének feladataihoz. Szeín- meíláthatóan feltárult a washingtoni ta" nácskozás résztvevőinek deklaratív nyilatkozatai és valódi szándékai közötti mélységes eltérés.

Miről tanúskodik tehát a washingtoni

értekezlet?

Ez az értekezlet arról tanúskodik, hogy

már senki sem tudja tagadni az égető nemzetközi kérdések tárgyalások útján waló megoldásának sürgető szükségességét.

Egyúttal a washingtoni tanácskozás és az utána közzétett nyilatkozat arról ta" húskodik, högy milyen nagyok még azok az akadályok, amelyek e kér'déséktíek az érdekelt államok közötti valóságos megegyezés útján történő megoldását hátráltatják.

A NEMZETKÖZI ENYHÜLÉST elősegítve leküzdeni ezeket az akadályokat — ez a feladat.

„DoSgozzimk még jobban, legyünk még jobb katonái a béke ügyének !“

Az Országos Béketanács kibővített ütése

—Az^OPszégöS Bcketanárs kibővített ülését Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagja nyitotta meg. Ezután An dics Erzsébet, Kossufh-díja* akadémikus az Országos Béketanács elnöke számol; be a Béke Világtanács budapesti üléséről és a magyar békemozgelon*' feladatairól.

A Béke Világtanács budapesti ülése — mondotta többek között — szervezeti és politikai téren egyaránt újat adott.

Azok, akik a bécsi kongresszuson, még csak mint megfigyelők, érdeklődők vettek részt, eljöttek Buda. pestre is, de itt már tevékenyen kivették részüket, a munkából. Megjelenésük azt jelentette, hogy

nemcsak érdeklődnek immár, hanem aktív részesei, vezetői lettek a szervezett nemzetközi b ék emozg alomnak.

Politikai téren is sok újat, hozott a budapesti ülés. Beszámolhatott az eddig elért nagy sikerekről, a tömegpusztításra alkalmas fegyverek használatának, a háború kiszélesítő, sének megakadályozásáról, a nemzetközi politikában mutatkozó enyhülésről, amelyek jelentős részben a nemzetközi békemozgalom egyre erősödő tevékenységének eredményei.

Mindenki előtt világos lett, hogy a békés tárgyalások, kölcsönös engedmények, megegyezés ufján a nemzetközi politika összes vitás kérdését meg lehet oldani.

A továbbiakban rámutatott, hogy a Béke Világtanács budapesti ülése nemcsak nagy nemzetközi esemény volt, liftnem ugyanakkor nagy magyar nemzeti esemény is: bskemoz- gaimunk eredményeinek elismerése, a népek rokonszenvének megnyilvánulása, Még rendíthetetlenebb lett, képünk bizalma és hite abban a meggyőződésben, hogy a békemozgalom legyőzhetetlen.

A továbbiakban a béke ellenségeinek újabb mesterkedéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy

a békemozgalom nagy eredményeinek nem szabad elkápráztat- niok a békeharcosokat, nem szabad elfeledniük, hogy az ellenség nem alszik, nem tette le a fegyvert.

Nem volt véletlen, hogy éppen a Béke Világtanács ülésének idején rendezték meg elvetemedett provokációikat: a déikoreai kormány aljas támadását a fegyverszünet megkötése ellen, a berlini fasiszta provokációt, a Rosenberg-házaspár ki- végzését.

t. Ezek a módszerek eenkit nem

győztek meg arról, hogy az Egyesült Államok kormánykörei békét akarnak _ mondotta Andics Erzsébet.

Csak ellenkező hatásuk lehet: még teljesebbé teszik az Egyésült Államok vezető köreinek már most is tapasztalható nemzetközi elszigetelődését.

Andics Erzsébet hangsúlyozta, hogy a népek saját tapasztalataikból tanulják meg igazán, ki akarja valóban a békét, ki harcol a béke megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért.

A Szovjetunió az utóbbi időben egész sor nagyjelentőségű nemzetközi kezdeményezéssel tett tanúbizonyságot őszinte békeakaratáról. s a népek szerte a világon örömmel fogadták ezeket a kezdeményező lépéseket, amelyek valamennyi nép alapvető érdekeit szolgálják. A népek biztonságának ügyét szolgálta, a nemzetközi imperializmus, a háborús körök ügynökeinek. Barijának leleplezése is. Mindezeknek az erőfeszítéseknek eredményeképpen még nagyobbra nő mindenütt a békemozgalom — hangsúlyozta Andics Erzsébet-. — Ezt, tapasztaljuk mi, magyar békeharcosok is országunkban.

Mindent megteszünk, hogy a bé- kemozgalmaf hazánkban még jobban fellendítsük Ebben a küzdelemben hatalmas segítséget kapuink pártunk és kormányunk bölcs intézkedéseivel; pártunk és kormányunk politikája a béke politikája, mert országunkat, a béke Országát, a béke világfrontjának fontos szakaszát még erősebbé, még rendíthetetlenebbé feszi. Befejezésül kiemelte, hogy a magyar békeharcosokra a párt cs a kormány új intézkedései fokozol t feladatokat rónak, különösen a, felvilágosító tmmlca terén.

Tömörüljünk még elszánfabban a béke ügyének nagy vezetője, a Béke Világtanács mögé! Támogassuk még jobban pártunkat és kormányunkat! Dolgozzunk még jobban, legyünk még jobb katonái a béke ügyének, amelyről ma jobban tudjuk, mint tegnap és holnap többen tudják majd, mint ma, hogy legyőzhetetlen! — fejezte be Andics Erzsébet beszédét.

Több felszólalás hangzott, el ezután. Péter János református püspök az elnöki zárszóban megállapította: a felszólalók valamennyien magukévá tették a Béke Világtanács felhívását, mert

magáévá tette ezt a felhívást egész dolgozó népünk.

— Ahhoz, hogy dolgozó népünk valóban jól tudjon élni azokkal a ls^- hetőségekkel, amelyeket a párt és a kormány új intézkedéseiben kapott, s hogy mindebből népünk számára egyre több jó származzék, járuljon hozzá a mi személyes munkánk és bókebizottságaink tevékenysége is — mondotta befejezésül Péter János.

Megyénk legjobb és leggyengébb kombájnosal aratógépkezelői

A LEGJOBB KOMBA JNOSOK;

í. Cseh Kálmán II. Mezőkövesd 190 hold, 1505 mázsa

2. Tirpák Ferenc Hejőpapi lf?4 höld, 1720 mázsa

3. Cseh Kálmán I. Mezőkövesd 170 hold, 1575 mázsa

A LEGJOBB ARATŐGÉPKEZELÖK:

1. Varga Sándor Hejőpapi 194 hold

2. Lebanez János Hejőpapi 174 hold

3. Tóth Péter Ernőd 167 höld

A LEGROSSZABB KÖMBÁJNVEZETÖK:

Petró József Tfiktaharkány 76 hold

Dusza András Mezőnyárád 66 höld

Bari János Hejőpapi 54 hold

A LEGROSSZABB ARATŐGÉPKEZELÖK:

Kovács István Taktaharkány 19 hold

Sinka János Mezőcsát 0 hold

Kassai Barna Alsózsolca 3 hold

A borsodi rádió mai műsorából

tótja . . •“ (HftWi János jtleMtá.T —* 30 éves a perecesi bányász sportkör. (Nemes Péter riportja.! — A mezőkövesdi Matyóházbííi iAcs Éva riportja.}

..Aratás'1. Borsodi Gyula novellája- — Látogatás Nagy Sándornál Ujcsanálosón. — Mezőgazdasági híradó. — Nagyobb megbecsülést az ongai építkezés női dolgozóinak, — „Morgó szomszéd i§ be*

fimerikai gazdáinak parancsát teljesítve, a Laniet-kormány máris megkezdte a washingtoni utasítások végrehajtását

A francia kormány szerdai folytatólagos minisztertanácsán foglalkozott az indokínai katonai és gazdasági helyzettel és úgy döntött, hogy légihíd-jellegű állandó és folyama, tos összeköttetést állít fel Francia- ország és Indokína között a csapat- szállítások meggyorsítására. Egy

másik döntése arra, irányul, högy fokozza „önkéntesek“ toborzását aZ ,, indokínai francia expedíció» hadsereg számára, addig is «z anyaországban- 3 rendes katonai szolgálatukat teljesítő egységek állományából fog további erősítéseket küldeni Indókí- nába.

Ä július 14-i gyilkos rendőrsortűs áldozatainak temetése Parisban

Párizs népe szerdán sokezres tömegben vett búcsút a július 14-i gyilkos rendőrségi sortűz hat algíri és egy francia munkásáldozatától. A kora délelőtti óráktól délután 3 óráig, a temetés időpontjáig, Párizs népe a francia fémipari munkások székházában felállított ravatalokhoz járult, hogy lerójja utolsó tiszteletét a francia munkásosztály és a francia nép hősi halottai előtt. A koporsókat elborították a koszorúk százai.

A néma tiszteletadás ünnepélyességét megzavarta a rendőrség durva és a legnagyobb felháborodást keltő beavatkozása. A felvonulás rendjének „biztosítására“ nagy számban kivezényelt rendőrség parancsnoka, felsőbb utasításra hivatkozva, azzal a követeléssel állt elő, hogy a temetést intéző bizottság távolítsa el a hat algíri halott koporsóját borító zöld-íeher algiri lobogót. A bizottság, hogy ne adjon ürügyet a további provokációkra — eltávolította a nemzeti lobogókat, egyúttal azonban levette a Maurice Lurot, a francia nemzetiségű halott koporsóját borító trikolort is, ezáltal is tanúságot té-t ve arról, hogy az áldozatok, a francia és az algiri munkásosztály fiai, életükben és halálukban is együvé tartoznak.

A gyászolók sorában megjelentek az ipari üzemek dolgozóinak népes küldöttségei, valamint a francia közélet képviselői. Jelen volt Petit tábornok, a szenátus haladópárti tagja, Emanuel d'Astier de la Vigerie* haladó képviselő, Gaston Monmous- seau, a CGT titkára, Jeanette Ver- meersch és Marcel Paul, a Francis Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai, Alice Le Léap, S CGT bebörtönzött főtitkárának felesége és sokan mások.

Az iráni

Az „Asziaje Djavan“ határozatot

közölt, amelyet a nemzeti front hű- veinek és pániránistáknak gyűlésén fogadtak el julius 22-cn az iráni parlament épülete előtti téren.

A határozat kimondja: a gyűlés résztvevői támogatják « Moszadik- körmányt és „határozottan követelik a múlt évi julius 21-i véres események bűnöséinek és cinkosainak bíróság elé állításét és megbüntetését.“ A határozat követeli a parlament feloszlatását.

A „Djarasz" közli azt 6 határozatot, amelyet ugyanaznap a demokratikus szervezetek gyűlésén fogadtak el A határozat követeli -a múlt év julius 21-i események bűnöseinek megbüntetését, a parlament feloszlatását, — „amely többször bebizonyította, hogy reakciós“ — továbbá demokratikus alapon az egész országban haladéktalanul uj választások

h e ly z e t

megtartását, a Truman-program 4^ pontjának megvalósításával foglalkozó hivatal felszámolását és az amerikai katonai tanácsadók kiűzését) Iránból. A határozat követeli, hogy! létesítsenek baráti kapcsolatokat! minden országgal, amely tiszteletben tartja Irén szuverénitását és ezekkel az országokkal szélesítsék ki a gazdasági kapcsolatokat.

A határozat, a továbbiakban azt mondja: „Követeljük, hogy a kormány nemzetközi téren tegyen met* mindent a háborús tűzfészkek békés tárgyalásokkal való felszámolása és a hidegháború megszüntetesai érdekében.“

A határozat végül követeli, hogy szüntessék meg a hadiállapotot ad országban és engedjék meg a demokratikus pártok és szervezetek) szabad tevékenységét.

Melegvlz-diJ melegvíz szolgáltatása nélkül...

Miskolcon a Hoffman Ottó utcai I. bérhazban a múlt év nevem bőrétől a kazánt nem lehet befűteni, nmi 24 család tisztálkodási lohe tőségét bénítja meg. Ezelőtt két hónappal már javították ugyan a kazánt, mégsem működik. A melegvízdíjat a KIKÍ megköveteli a lakóktól, de melegvíz nincs. Kérjük az illetékeseket, hogy a legrövidebb időn belül javítsák ki ezt a hibát.

A Hoffmann Ottó utcai I4 bérház 24 családja,