Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-23 / 171. szám

--------------------------------------------------------N fi minlszlerunács hatíiozala a munkavédelmi és szociális Célodat szolgáló beruházási összegek fatemeiíííröl Auigufatus S-ík meghonaxahbítolták a gyorsbeadáaí jutalmat V --------------------/ iX. évfolyam 171. szaru Ara 511 fillér Miskolc, 1953 július 23, csütörtök •mujtjnmxmmtmmTS» iMvrnurmjm Teljesítsük a július havi tervet 1 Ne hagyjuk kint percre sem tovább, IPARI DOLGOZÓINKRA az új gazdaságpolitika megvalósításában nagy feladatok várnak. Több ipar­ágat — így a könnyűipart és az élel­miszeripart — fokozottan kell fej­lesztenünk. Az új gazdaságpolitika lassítja a nehézipar fejlesztésének ütemét, de természetesen nem mon­dunk le a nehézipar fejlesztéséről. Termelésünk kibővítéséhez, a többi iparág igényeinek kielégítéséhez, az életszínvonal biztos és állandó eme­léséhez továbbra is gyorsabban kell növekednie a termelőeszközök gyár tásának, mint a fogyasztási cikkek termelésének. Ha több ruhát, cipőt, élelmiszert akarunk termelni, ha több lakást akarunk építeni, — több vasra, szőttre, gépre, építőanyagra van szükségünk. Ehhez pedig szüksé­ges a kohászat, a bányászat, a gép­gyártás, az építőanyagipár kiváló munkája, most konkrétan az, hogy 1953 második félévi tervének mara­déktalanul eleget tegyünk. Ezt pedig csak úgy tüdjtlk eléfni, ha a tervet egyenletesen, hónapról-hónapra, nap- ról-rtapra, minden műszakban telje­sítjük. Ipari üzemeink vezetőinek, dolgo­zóinak egyik legfontosabb teendője tehát, hogy egyenletessé tegyék a termelést, teljesítsék minden dekád* tervüket, felszámolják a hóvégi ro­hammunkát. A BORSODI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZTHÖZ tartozó mücsonyi bá­nyavállalat műszaki vezetői szívós munkával elérték, hogy üzemeik — jülius eddig eltelt napjaiban — lé­nyegében egyenletesen termeltek. Ennek nagyszerű eredménye, hogy a vállalat üzemeinek dolgozói havi térvük esedékessé vált előírásán fe­lül 1765 tonna szenet adtak a hazá­nak. Péch Antal táró hasonló- képen derék bányászai első és második dekádtervüket 100.8 szá­zalékra teljesítették. Ezt is a munka jó megszervezésének köszön­hetik. Dicséretesen állták meg he­lyüket a rudabányai vasércbánya dolgozói is. Esedékes havi tervüket ők is túlszárnyalták. A mályi tégla­gyár és a hejőcsabai cementgyár dolgozói kemény, kitartó munkával elérték, hogy napról-napra eleget tesznek kötelezettségüknek, így ter­mészetesen a dekádterveknek is. Kohászatunkban viszont a döntőbb tizeinek közül csak a diósgyőri és bórsodnádasdi elektroacélmüvek tel­jesítik napról-napra az előirányza­töt. AZOK AZ ÜZEMEK elmaradtak tervük mögött, amelyekben nem har­colták következetesen a mindennapi tei'v teljesítéséért, amelyben elural­kodott a hórtapeleji szervezetlenség, idővesztegetés és a hónapvégi „haj­rámunka“ káros gyakorlata. A ter­melés Ingadozása odavezet, hogy a hónap végefelé — bármilyen erő­sen növelik is a munka ütemét — az elmaradást a legtöbb esetben nem tudják behozni. Világos tehát, hogy 1953 második félévi tervének sike­res végrehajtása elsősorban a napi és a dekádtervek pontos teljesítésé­től függ. Igen nagy hiba, hogy a borsodi nehézipari üzemek zöme július első két dekádjának tervét nem teljesítet­te, sőt az első féléves terv mögötti lemaradását tovább növelte. A diósgyőri martinaeélmű például július egyetlen napján sem tett ele­get előirányzatának, pedig Baán Ist­ván, a gyárrészleg új vezetője meg májusban ígéretet tett, hogy a ke­mencéket sürgősen kijavítják s ter­vüket minden nap teljesítik. Enrtek már több mint két hónapja, de az ígéretet riem váltották valóra. A le­maradás egyik főóka, hogy az üzem­ben ném tartják be a kemencék ja­vítására kitűzött határidőket, .— az adósság napról-napra növekszik. A gyárrészleg vezetőségéhek, minden dolgózójának arra kell törekednie, hogy az adóssághalmozást végre megszüntessék s a tervet. — mint megígérték — feltétlenül teljesítsék, EGYES BÁNYÁSZATI VEZETŐK és pártfunkcionáriusok úgy értel­mezték a kormány prőgrammját, "hogy most már a szénbányászat „Re- vésbbé fontos, mint eddig", hogy „most már nem kell olyan szigorúan venni a tervfegyelmét“. A vezetés­nek ez a meglazülása is hozzájárult ahhoz, hogy a borsodi szénmedertce bányaüzemeinek többsége nem tett elegét tervelőirányzatának. Ezt a téves nézetet fel kell számolni bá­nyaüzemeinkben. Talán a mozdo­nyokat, a hatalmas vtllamoserőmű- veket nem Szénnel tápláljuk-e to­vábbra is? Vájjon tudnak-e szén, víllamosenergia nélkül több fogyasz­tási cikket termelni könnyűipari üze­meink? Vagy a kórházak, háztartá­sok részére már nem kell szén? De igen! S éppen ezért kell az elő­irányzatot teljesíteni. A második félévi terv teljesítésé­nek legfontosabb feltétele a juliüsi terv teljesítése, az első két dekád lemaradásának behozása. Julius utolsó dekádjában a műszaki és fi­zikai dolgozók fogjanak össze min­den eddiginél jobban az egyenletes, grafikonszerinti termelés megterem­tésére. Használják fel következete­sen a kimeríthetetlen, óriási értékű szovjet tapasztalatokat. Gondoskodni kell a megelőző karbantartásról, hogy az üzemzavarok miatt előfor­duló időkieséseiét minimálisra Csökkentsük. A zavartalan termelés minden műszaki előfeltételének biz­tosításával nyissanak szabad utat a verseny legszélesebb kibontakozásá­nak. A terv teljesítés feltételeinek gon­dos, előrelátó megszervezéséért a fi­zikai dolgozók is felelősek, ők lát­ják elsősorban, hol van a hiba, Hol döcög a munka. Hívják fel erre a műszaki dolgozók figyelmét, tegye­nek javaslatokat a hibák megszün­tetésére. NEHÉZIPARI ÜZEMEINK DOL­GOZÓINAK a terv teljesítése érde­kében meg kell szilárdítaniok a munkafegyelmet, ki kell hasZttálni- ok a munkaidő minden percét. Me­gyénk kohászai, bányászai tartsák szem előtt: azzal kell harcolniok a kormány programmjának megvaló­sításáért, az életszínvonal emelésé­ért, hogy nem tűrik a lemaradást, a termelési adósságot, hanem mara­déktalanul eleget tesznek terveik­nek, dekádről-dekádra teljesítik elő­irányzatukat, Bunda János Kossuth-dijas ács brigádja félév alatt 57 ezer 377 forintot takarított meg A borsodi erőmű építkezésénél dolgo­zik július elseje óta Bunda János Kos- suth-dijás ács 19 tagú brigádja. A bri­gád még a múlt év végén versenyre hívta a Német Demokratikus Köztársa­ság legjobb áosbrigádját. Vállalta, hogy átlagteljesítménye 190 százalék lesz, a zsaluzásnál és az állványozásnál 80 szá­zalékban használt anyagot alkalmaz és Csak 2Ó százalékban újat. A brigád eddigi félévi átlaga 164 szá­zalék, tehát a vállalt 190 százalékot nem érte el. A táblász=aluzásban tett félaján- lását viszont túlteljesítetté. A zsaluzást 100 százalékosan használt anyagból készí­tették el, ezzel 57.377 forintot takarítot­tak még. A 19 tagú sztahanovista ácsbrigád tagjai versenybe léptek alkotmányunk ünnepének tiszteletére a 32. tröszt szta­hanovista brigádjaival­II miskolci személypályaudvar dolgozóinak felajánlása a 111. negyedévi terv túlteljesítésére A miskolci személypályaudvar dolgozói megfogadták, hogy harmadik negyedévi tervükét négy nappal előbb fejezik be. Vállalták, hogy a munkásvonatok késését áz előző negyedévi 5 százalékkal szemben augusztus 20-ig két százalékra csökken­tik. Az átlagos termelési terv teljesítését •& előző negyedévben elért 106 százalék­ról 108-ra emelik. Kiemelkedő vállalást tettek a dolgozok az 500 kilométeres és a 2000 tonnás mozgalom fejlesztésére. Vállalták, hogy minden 50ö-as vonatot túlsúllyal és menétrendszerint indítanak, az 5Ö0 kilométeres és 2000 tonnás vona­tokat feltartóztatás nélkül fogadják. A rakodási időt .128 százalékra teljesítik. _ azonnal hordjuk be a learatott gabonát A megyei tanács mezőgazdasági osztálya értékelte a behorciáa és c'éplés eddigi eredményeit. Általános ta­pasztalat- hogy a bshordás és a Cséplés rendkívül las­san, Vontatottan halad megyénkben. Számos helyen már befejezték az aratást, mégsem folyik teljes ütem. ben a gabona behofdása. Várakoznak. Azt mondják, hogy „majd ha a zabot is leáráttuk, egyszerre hord­juk be a terményt“. Igen helytelen ez az álláspont. Azonnal meg kell kezdeni a learatott gSborta be- hórdását! A keresztekben lévő gabonát még sok kár érheti. Az esÖtÖÍ, ahtely töVábbra is várható, a keresztek be­ázhatnak. A szemtermés elveszti színét, minősége rom­lik, a nedvességtől kicsiráz’nötik, Őrlésre alkalmatlanná is Válhalik. A betakarítás sürgős voltát indokolja az is. hogy a keresztekben levő gabonát igen súlyos rovar- és ma. dárkárok érhetik. Az esetleges jégverés, ami a sok év­tizedes tapasztalat szerint elég gyakori éppen ezekben a hetekben, rendkívül nagy kárt okozhat a gabonában. Éppen ezért haladéktalanul meg kall kezdeni a hordást. A bő termés csak akkor biztos, ha már a zsákban van. Községi tanácsaink haladéktalanul gondoskodjanak a hordás megszervezéséről. Az igaerőt minden egyéb fuvarból azonnal le kell állítani, biztosítani kell, ha szükség van rá, éjjel is a gabona behorda^at. A minisz­tertanács határozata előírja, hogy »z aratás befejezé­sétől számított 8 napon belül be kell hordani a gabo­nát. A határidő közeledik. — minden dolgozó paraszt saját éfdekébéh, a maga hasznára is hajtsa végre poiito. san a minisztertanács határozatát. Ne engedjünk egyetlen szem gabonát sem a keresz­tekben tönkremenni ! A gyors behordás az előfeltétele a gyors csépiéinek, így lehet megszerezni a gyorsbeadári jutalmat is! ...... A megyei fartáes mezőgazdasági osztályának .minis 20-i értékelése szerint a learatott területhez viszonyít­va a hordásban a járások közötti sorrend a következő: K£Ny£Ur!EöEN 15 CEL 1-102 Eft AZ EMBER.. MAJD ZÚr A PÉK! NINCS IGA ERŐ A HORDÁSHOZ.. BORSOp MEGYE födá&ainaíí áotfdáM’é* mép&mi Járás: 1. mezőcsáti 2. ricsei 3. mezőkövesdi 4. sárospataki 5- abaujszáhtói 6. szerencsi 7. saujhelyi Járási tanács elnöke: Szalai Józseíf ítozgonyi András Ladányi József Prágai Zoltán Hegymegi Sándorhé Balovits Béla Riczu András Járás: 8. ózdi 9. miskolci 10- szikszói 11. putnoki 12 edelényi 13. encsi 14. Miskolc város Járási tanács elnöke: Gyúró János Nyerjék József Soltész József Hajdú Pál Rejtő Gyula Molnár János Moravszki Antal ÉJJEL-NAPPAL CSÉPELNI KELL! A jó gabonatermés örömmel tölt el minden dolgozót. A tefhtés jó résZe azon­ban még mindig kint van a földeken. Nihcs még a magtárban és ha nem dolgozunk gyorsan, még kotnoiy-vészteség érhet bennünket. Megyénk gépállomásaira vár az a feladat, hogy a gazdag termést minél kisebb szemveszteséggel a leghamarabb elcsépel­tek. Az aratáshál még aránylag köny- nyebben „elcsúszott“, ha nem bírt az aratógép, vagy a kombájn a munkával, -— kézieroVeí segítettünk a bajon. A Cséplésnél azonban már nem lehet- Teljes égésitében a gépállomásoknak leéli elvégezniük a cseplést. Világosan látnia kell Valamennyi gép­állomásunk minden dolgozójának: nem mindegy, hogy hány gép és milyen ütem­ben dolgozik, nem mindegy, hogy egy-egy gép naponta 60 — vagy 150 mázsát csé­pel el. Éppen ezért a traktorosoknak, etetőknek, cséplő- munkásoknak a legjobb munkál kell végezniük. Érezzék át. hogy teljes egészében ők felelősek a Cséplés sie kezéért, rajtuk múlik, hogy határ­időre befejezzük-e a nagy munkál. Az eddigi eredmények igazolják, hogy sok cséplŐgépkezelő átéreZtc felelősségét, munkájának hatalmas jelentőségét- Sz. Kovács Lajos 1232 mázsát, Bálint József 1000 mázsát, Harcsa György pedig 840 mázsát csépelt el eddig. Van sok más hasonló jó eredmény. Ezek a dolgozók bebizonyították, hogy élenjáró harcosai a kenyércsatának. Nem a nagy eredmények jellemezik azon­ban jelenleg megyénkben a cséplés me­netét. Sok helyen — tűrhetetlen nem­törődömséggel — még mindig nem liu- zatták ki a cséplőgépeket.' Még mindig 371 cséplőgép áll a gépállomások udvarán! Mire várnak? Gépállomásaink vezetői szeretnek hivat­kozni úgynevezett „objektív“ nehézsé­gekre, ezzel akarják megokolni a lemara­dást. Itt az ideje, hogy szembeszálljunk Sz ilyen mentegetőzésekkel s feltárjuk a hibák Valódi okait. Nem az objektív nehézségek okozzák a lemaradást, hahem a szervezetlen­ség. a lazaság! A mezonyárádi gépállomás Bükkáb- rányba kiküldött egy cséplőgépet felelős vezető nélkül, így a Cséplést nem is tudták megkezdeni. Peré községbe rosta nélkül ment ki az egyik cséplőgép. Milyen objektiv nehézségek ezek? A cséplőgépek javítására éppen egy év állt a gépállomások rendelkezésére. Volt idő bőven az alkatrészek beszerzésére, a gépek kijavítására. Ennek ellenére jelen­leg mindössze 80—100 gép csépel na­ponta. A felsőzsolcai gépállomás gépe HejŐcsabán három napig azért nem tu­dott csépelni, mert a cséplőgéphez nem volt meghajtó erő, — ez is a gépállomás igazgatójának és a gépállomások megyei igazgatóságának mulasztása. A gépállomások megyei igazgatóságát sok minden másért is terheli felelős­ség­Számtalan bizottság vizsgálta már felül a cséplőgépek kijavítását. Mindig azt je" lentették, hogy „kevés kivétellel a gépek tökéletesen rendben vannak“. Mégis ami* kor eljött a cséplés fyleje, egymás után álltak le a gépek. Mit mutat ez? Elsőt sorban azt, hogy sokkal alaposabb munkára van szűk- - ség a gépállomásokon, a hanyagokkal, \ mulasztókkal szemben pedig alkal~ I mazni kell a felelösségréVonást. | Az ország kenyerének betakarításáról ( van szó, Éppen ezért a feladat nagy- I ságához, mérten szigorúan kell el­járni azokkal szemben, akik hanya­golják a munkát. GÉPÁLLOMÁSOK DOLGOZÓI! RAJTATOK A FALU, AZ EGÉSZ MEGYE SZEME! A TI MUNKÁTO- KON MÚLIK, HOGY HATÁRIDŐ* RE BEFEJEZZÜK A CSÉPLÉST! A HATÁRIDŐ KÖZELEGI At IDŐ SÜRGET. MINDEN GÉPÉT AZON­NAL MUNKÁBA! Ej JEL-N APPAL CSÉPELNI KELL! Lőrincz István továbbra is első az országos versenyben Megyénk valamennyi dolgozóin büszke arra. hogy Lőrincz István, a mezőnagymlhálvl állami gazdaság dolgozója — aki eddig 412 holdat aratott le -* első az országos ver­senyben. Igen szép teljesítmény ez. Példát vehet tőle megyénk vala­mennyi aratógépkezelője. I'— kell do’-ozhi az aratási csatában! Rajta, így tovább, et ne hódíthass sa más a dicső első helyet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom