Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-22 / 170. szám

ÉSZAKMAGYARORSZJffi AZ MDP RORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBI A cséplőgépeknél folyó agitáció* munkáról üarcalfanak ioliben a terv teljesítéséért a difssY“rj nsgioisaszSómíi dolgozói V* J " •" ‘ * ■ ‘ * LAPJA iX. eviOiyuiü 170. szaru Ara 50 fillér Miskolc, 1953 július 22, szerda Fokozott segítség az egyénileg dolgozó parasztságnak A Központi Vezetőség határozata alapján kidolgozott kormán37pro- Sjramot nagy lelkesedéssel fogadta a dolgozó parasztság. Megelégedés­sel vette tudomásul, hogy a párt és a kormány jelentős intézkedéseket kíván tenni a dolgozó parasztság nyugodt, biztonságos gazdálkodása érdekében. Ez a messzemenő gon­doskodás fokozta az egyénileg dol­gozó prrasztok bizalmát, munkaked­vét; még jobban megerősítette népi demokráciánk biztos alapját, a mun­kás-paraszt szövetséget. Á dolgozó parasztok az aratás-cséplés nagy munkájában egymással versenyezve küzdenek azért, hogy a lehető leg­kisebb szem veszteséggel gyorsan be­takarítsák a szorgalmas munka eredményét, a gazdag termést, amelynek elérését jelentősen segí­tette a kedvező időjárás. Az ország minden részéről sorra érkeznek a jelentések arról, hogy számos köz­ségben befejezték az aratást. Dol­gozó parasztságunk zöme megértet­te, hogy minden kalász, idejében betakarított gabona az országot erő­díti, a dolgozó parasztok életkörül­ményeit javítja. Megkettőzött erő­vel küzd a gyors, szemveszteség­mentes aratásért, mert tudja, hogy csak a jó termés alapozhatja meg a paraszti gazdaság biztonságát. Dol­gozó parasztságunk így támogatja azokat a nagyjelentőségű intézkedé­seket, amelyeket a párt és a kor­mány a kis- és középparasztok gaz­daságának biztonsága érdekében már eddig is tett és ezután is tenni fog. A párt és a kormány továbbra is a termelőszövetkezetekben látja a dolgozó parasztság igazi, tartós fel- emelkedésének egyedül járható út­ját. Ezért a jövőben még jobban támogatja a szövetkezeteket, mint eddig. De ugyanakkor nagy segít­séget ad az egyénileg dolgozó pa­rasztok gazdaságainak fellendítésé­hez is. Az a kis- és középparaszt, aki az egyéni gazdaságtól várja éle­tének javulását, nyugodt lehet afe­lől, hogy senki sem fogja szorítani vagy kényszeríteni arra, hogy meg­győződése ellenére belépjen a ter­melőszövetkezetbe. A koi'mány már az idén megtiltotta a szokásos őszi tagosítást, hogy ezzel is elősegítse az egyénileg dolgozó parasztok biz­tonságos gazdálkodását. Dolgozó-a- rasztságunk a gabona betakarítása után nyugodtan foghat a jövőévi gazdag termés megalapozásához. Biztos lehet abban, hogv a 7 hántással, a trágyázással és a szán­tással a sajátmaga hasznát növeli, mert jövőre is ugyanazon a földön gazdálkodhat. Nem kell attól tarta­nia. hogy jövőre más, elhanyagolt földjét kell megművelnie. Az idei ,ió munka hasznát nemcsak most, de jövőre is elsősorban ő maga lát­ja. A másodvetés kétszeres aratást, töbo takarmányt jelent, több állatot is tud tartani a gazda. Sok szorgalmas, igyekvő paraszt több földet is meg tud munkálni, mint amennyin jelenleg gazdálko­dik. Az állami tartalékföldet még­sem vették szívesen bérbe, mert csak egy évre köthették meg a bér­leti szerződést. Most a tartalékföl­deket kedvezményes feltételek mel­lett, öt évre fogja bérbeadni az ál­lam. A dolgozó paraszt tehát ezen­túl nemcsak saját földjén, hanem a bérleten is több évre előre tervez­het. Rendszeresen trágyázhatja, vet­het bele lucernát és más évelő nö­vényt, mert mindennek m-’a látja hasznát. Mindezzel egyidejűleg ál­latállományát is gyarapíthatja a dolgozó parasztság. A kormány tör­vényerejű rendeletet hozott az in­gyenes állatorvosi vizsgálat beveze­téséről. Nagy segítség ez. Ezen­túl nem kerül pénzbe ’z állatok rendszeres vizsgálata — amit eddig sok paraszt kénytelen volt elmulasztani — egészséges ál­latokat nevelhet, kevesebb vesződ- céggcl, több haszonnal. Egyénileg dolgozó parasztságunk biztonsággal nézhet a jövőbe, évekre előre szá­míthat, gyarapíthatja gazdaságát. A paraszti termelés biztonságát szolgálja az új begyűjtési rendszer is. A jövő évtől kezdve minden egyénileg gazdálkodó parasztnak is több évre előre állapítják meg be­adási kötelezettségét. így előre meg­tervezheti, milyen növényeket ter­mel, milyen állatokat fog tartani, mikor kezdje el az állatok hizlalá­sát, hogy idejében és pontosan ele­get tudjon tenni állampolgári köte- lazettségének, s ugyanakkor jusson bőven szabad értékesítésre is. De már az idén nagyon jelentős ked­vezményeket ad a kormány az egyé­ni gazdálkodóknak. Már megjelent a törvényerejű rendelet arról, hogy azonnal törlik azoknak a termelők­nek begyűjtési hátralékát, akik az idei gabonabeadási kötelezettségük­nek eleget tesznek. Ez a kedvez­mény arra ösztönzi dolgozó paraszt­ságunkat, hogy minél előbb teljesít­se az egész ország vérkeringését szolgáló, életszínvonalát emelő be­gyűjtési tervet. A letenyei járás dol­gozó parasztjai alig kezdték meg az ősziárpa betakarítását, máris hozzá­fogtak a csépiéihez és a járás jú­lius 8-án már teljesítette őszi árpa­beadási tervét. Sági István sióagár­di 9 holdas dolgozó paraszt is ba­táridő előtt adta be az államnak járó árpát. Az árpa árából és a prémiumból mindjárt új ruhát vett fiainak: a gyors beadás eredményét már most élvezte a csalód. A falu­si lakosság életszínvonalának eme­léséhez hozzájárul a párt és a kor­mány azzal is, hogy elengedi az egyéni gazdálkodókra és termelő- szövetkezetekre nem mindig igazsá­gosan kirótt kártérítés összegét. Többszázmillió forint az az összeg, amelyet így saját gazdaságának fej­lesztésére, jólétének fokozására for­díthat a parasztság. Dolgozó parasztságunkat segíti a párt és a kormány a szerződéses termelés eddigi erőltetésének meg­szüntetésével is. Az egyénileg dol­gozó parasztnak ezután nem kell attól tartania, hogy olyan növény termelését erőltetik rá. amelyet nem szívesen termel, amellyel nem szívesen vesződik. Ugyanakkor a kormány olyan kedvező feltételeket állapít meg a szerződéses termelés­re, amelyek parasztságunk számára a szerződést vonzóvá és előnyössé teszik. Több ipari terméket kapnak és más fontos kedvezményben ré­szesülnek a szerződést kötő dolgozó parasztok. A kormány gondoskodik arról is, hogy kellő mennyiségű mű­trágyához jusson a falu. hogy a terméseredményeket ezzel is növel­hessék az egyéni gazdaságokban is. A párt politikája, a kormány intéz­kedései lehetővé teszik, hogy dolgo­zó parasztjaink bőven vihessék a szabad piacra terményeiket, s mód­juk legyen többet vásárolni a falura a jövőben nagyobb mennyiségben és bővebb választékban jutó fontos iparcikkekből. A kormány programja lehetővé teszi azt is, hogy a gépállomások ezentúl a termelőszövetkezeteken kívül az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok földjén is végezzenek gi munkát. A gépállomások feladata, hogy már most segítséget adjanak az egyénileg dolgozó parasztoknak. Egyetlenegy gépnek sem szabad ki­használatlanul hevernie. Az egyéni­leg gazdálkodó parasztoknak nyúj­tott gépi segítség fokozhatja a gé- Dek kihasználását és ugyanakkor hozzásegít ahhoz, hogy az egyéni gazdaságokban is minél nagyobb legyen a termés. A gépállomás dol­gozói sokat tehetnek azért is, hogy elmélyüljön a jószomszédi viszony a termelő,szövegezőtek és az egyé­nileg dolgozó parasztok között. Az egyénileg dolgozó parasztok ügyének felkarolása elsőrendű fel­adata a tanácsoknak. A párt és a kormány tovább fógja javítani a fa­lu ellátását ruházati és egyéb ipar­cikkekkel. külö-ös gondot fordítva a falusi lakosság szükségleteire, íz­lésére. Tanácsaink már most, a nagy munka idején gondoskodjanak arról, hogv a legszükségesebb fo­gyasztási és háztartási cikkekkel el legyen látva a falu. A falu jobb el­látásához járul hozzá az Is, hogy hatóságaink ezentúl több falusi kis­iparosnak adnak Iparengedélyt hogy a kovácsok, bognárok, cipé­szek. borbéivok ott. helyben azon­nal ki tudják elégíteni a lakosság igényeit. Tanácsaink gyorsan, a párt útmutatásai szerint intézzék a falu dolgozóinak ügyét, hogy azok min­den figyelmüket és ei’ejüket a táj—''Asra fordíthassák. A dolgozó parasztság is helyesli azt az intézkedést, hogy megszün­tettük a kuláklistát, amely ^ddig sok visszaélésre adott okot. Meg­történt, hogy eeves kulákok okkal- móddal lekerültek a listáról s ugyanakkor nem egyszer felkerül­tek rá középparasztok is. ami joggal sértette a középparasztok igazságér­zetét. A pártnak és a kormánvnak ezt az intézkedését, amely a falusi fi legtikak pélijál követve, gyorsítsuk meg a Marist és a csépiést! Bosnyák István, Krompák István és Drapcsik István abaújszáníói dolgozó parasztok a csépléssel egyidóben befejezték a tarlőbántást és a másodvetést is Gönc községben a „Rákóczi“ ter­melőszövetkezeti csoport megyénk minden termelőszövetkezetének pél­dát mutat. A szövetkezet tagjai, akik az aratási munkából dereka­san kivették részüket, 20-án már be­fejezték az őszi árpa cséplését, 100 százalékra teljesítették beadási kö­telezettségüket, a gép alól 117 mázsa őszi árpát vittek a begyüjtőhelyre. Abaujszántó községben minden dolgozó paraszt, de különösen Bos- nyák István 8 holdas, Krompák István 6 holdas és Drapcsik István Hejőpapi községben számtalan dol­gozó paraszt, így Bállá Sándor, Haj­dú Dániel, Kövér Ferenc, Széles Bertalan, Kulcsár József, Nagy Já­nos és Horodi Lajos is eleget tett árpabeedási előírás ónak. Árpájukat közvetlen a gép alól szállították a begyüj tőhelyre. Nemesblkk községben Bóják Lajos 16 holdas dolgozó paraszt mutat kö­vetendő szép példát a község dolgo­zóinak. Árpabeadási kötelezettségét már 1Ó0 százalékra teljesítette. Pél­dáját többen követik a községben- mert valamennyien megfogadták, hogy mielőbb és minél több gabonát adnak az országnak. 6 holdas dolgozó paraszt végez dicsé­retes munkát- Valamennyien befe­jezték az őszi árpa cséplését, tel­jesítették beadási kötelezettségüket« s az aratással, csépléssel egyidőben elvégezték a tarlóhántást és a má­sodvetést is. MEGYÉNK DOLGOZÖ PA­RASZTJAI! KÖVESSÉTEK AZ élenjárók példáját, idő­ben ELEGET TENNI A BEADÁSI KÖTELEZETTSÉGNEK A LEG­SZEBB ÉS A LEGDICSÉRETHE- MELTOBB DOLOG. Az aratás után haladéktalanul kezdjük meg a hordást és a csépiést! Néhány nap múlva megyénkben befejeződik a kalászosok aratása. A községi tanácselnökök és a termelő­szövetkezetek vezetői nap, mint nap örömmel, büszkén jelentik a megyei t árbizottságnak, a megyei tanács­nak és szerkesztőségünknek, hogy 100 százalékra elvégezték a kalászo­sok aratását. A hejőcsabai „Béke“ termelőcso­portból is örömmel jelentették, hogy már befejezték az aratást és teljes lendülettel végzik a borsó cséplését. A felsőkelecsényi, a komjáti, a nagykinizsi, a laki, a zemplénagár- di. a hidvégardói, a tömöri, a ruda- bányai. a szögligeti és a hermádkér- csi tanácselnökök is táviratban jelen­tették szerkesztőségünknek, hogy befejezték a. kalászosok aratását. Ezekben a községekben a dolgozó parasztok magukévá tették azt a jel­szót, hogy >,vágd, ahol érett“, egy percet sem késhetünk az aratással, mert minden szem gabona a város és a falu dolgozóinak bőséges kenyerei, látását biztosítja. A szikszói, a putnoki és az ózdi járás községei, amelyek súlyosan megkéstek az aratással, kövessék az élenjárók példáját, gyorsítsák meg a munkát, mert elsősorban ezek a köz­ségek hátráltatják megyénket az ara­tási és cséplési terv jó teljesítésé­ben Ezekben a községekben a köz­ségi tanácsok mindent tegyenek meg az aratás meggyorsítására, kér­jék a pártszervezetek még nagyobb és hathatósabb segítségét- A falu kommunistái mutassanak példát a dolgozó parasztoknak, magyarázzák meg, hogy a legkisebb szemveszteség is milyen nagy károkat okoz a fa. lunak. egész népgazdaságunknak, egész országunknak. A tanácsok dolgozói, aktívái és a népnevelők keressék fel azokat a dolgozó parasztokat, akik még min­dig várakoznak, serkentsék őket a jobb és gyorsabb munkára, mert eb­ben az évben sem szabad szégyen­keznie megyénknek, az országos ver- senj'ben az elsők közé kell, hogy kerüljünk az aratási, cséplési nagy csatában, dolgozó népünk jövő évi kenyeréért folyó harcban. A f inkei „Rákóczi“ tsz tagjai tudják: a hordásban és a cséplésben való gyors munka kamatosán fiiét A finkei ,,Rákóczi“ III. tipusu ter­melőszövetkezet 1951 őszén 11 család, dal, 110 hold földön kezdte meg a nagyüzemi gazdálkodást. A szövetke­ze« tagsága az első években sok ne­hézséggel küzdött. A múlt évi aszá­lyos esztendő gátolta a szövetkezet gazdagodását, erősödését. A múlt, év őszén már a kalászoso­kat kérész tsorosan vetették, a jól ápolt és trágyázott földekbe. Min­den szántást géppel végeztek, a ta­vaszi vetések nagy részét pedig négyzetesen vetették. Ebben az évben a. kukoricát már háromszor, a burgonyát és napra­forgót kétszer, a cukorrépát pedig az aratás befejezése után már negyed­szer kapálják. A termelőszövetkezet dolgozói a négyzetes vetéssel elérték, hogy a ga­bona nem dőlt meg, s most a kalá­szosok jelentős részét aratógéppel vágják A dolgozók az aratással egy­időben végzik a tarlóhántást- A má­sodvetést viszont még mindig nem kezdték meg, ami nagy hiba. ígére­tet tettek, hogy a napokban ezt a fontos munkát i9 befejezik. A szövetkezet dolgozói az aratás mellett sikeresen végezték a széna kaszálását és már teljesítették szé­nabeadási kötelezettségüket. A csoportban minden dolgozó megelégedett, szép életet él, min- denki örül a bő termésnek, amely gazdagítja, s ebben az évben mind­inkább erősíti a már eddig is jól gazdálkodó termelőszövetkezetet. A szövetkezetben egyetlen dolgo­zó sincs, aki arról beszélne, hogy kilép a csoportból Elmondják: a nagyszerű termés, a kormány prog­ramja még inkább lehetővé teszi, hogy már ebben az évben is, de kü­lönösen a jövőben még gondtalanabb és virágzóbb legyen az életük. A szövetkezet dolgozói az aratás idejére engedélyt kaptak szarvas- marha vágásra — így somm;v>gi sincs hiányuk. Az aratást két napon belül befejezik, s a napokban megkez. dik a csépiést is. A szép eredmények mellett élenjárnak a begyűjtésben, de különösen a baromfi és a tojás beadási kötelezettség teljesítésében. A szövetkezet apraja-nagyja meg­fogadta: úgy dolgozik, hogy jó ered­ményekkel válaszoljon a kulákoknak, akik mindenképpen gátolni akarj áte a szövetkezet munkáját. Úgy dolgoz­nak, hogy eredményes és egyre ered­ményesebb munkájukkal hozzájárul, janak a kormányprogram mielőbbi megvalósításához Kónya Lajos tsz. szervező. Edelénu, A kenyércsata hősei A legjobb kombájnvezetők aratógép- és cséplógépkezelók A kenyércsata élenjáró hősei, me­gyénk legjobb kombájnvezetői, ara­tógép- és cséplőgépkezelői tegnap is kiemelkedő sikereket értek el, az idő, minden perc fokozott kihaszná­lásával fokozták teljesítményeiket. Különösen a mezőkövesdi gépállo­más kombájnosai dicsekedhetnek szép eredménnyel, akik továbbra is elsők a kombájnosolc közötti ver­senyben. Megyén' minden dolgozója fe­szült érdeklődéssel kiséri a kenyér­csata első, nagyszerű hőseinek ra­gyogó munkáját, akik nagyban hoz­zájárulnak ahhoz, hogy dolgozó né­pünk asztalára minél több kenyér kerüljön. LEGJOBB KOMBAJNOSOK: Cseh Kálmán II. Mezőkövesd 156 hold, 1215 mázsa. Tirpák Ferenc Hejőpapi 144 hold 1350 mázsa. Cseh Kálmán I. Mezőkövesd 140 hold, 1215 mázsa. Megyénk legjobb női kombájnveze­tője továbbra is Mészáros Piroska. Teljesítménye 88 hold, 743 mázsa. LEGJOBB ARATÖGÉPKEZELÖK: Varga Sándor Hejőoapi 189 hold. Labbanc János Hejőpapi 169 hold. Tóth Péter Ernőd 156 hold. LEGJOBB CSÉPLŐGÉPKEZELŐK: Harcsa György Rlcse 840 mázsa, 1370-es. Bálint József Sárospatak 800 má­zsa. 1070-es. Sz. Kovács Lajos Hejőpapi 690 mázsa, 1100-as. GYENGÉN TELJESÍTŐ KOMBÁJN VEZETŐK: Tosza András Mezőnyárád 54 hold, 664 mázsa. Béres András Csobád 67 hold, 699 mázsa. GYENGÉN TELJESÍTŐ ARATÖGÉPKEZELÖK: Szatmári Tib-r Taktaharkány .5 hold. * Csengő Béla Csobád 19 hold. dolgozók érdekeit szolgálja, a ki­zsákmányoló kulákok a párt és a kormány gyengeségével magyaráz­zák. Nem egy helyen lehet tapasz­talni. hogy a legszemtelenebbül tá­madják a falu becsületes dolgozói­nak eddig elért eredményeit. Dad községben egv Tóth nevű lculák ar­ra vetemedett, hogy a községi óvo­dából ki akarta zavarni a dolgozók gyermekeit. Ezzel is nyugtalanítani, zavarni akarta a falu dolgozóinak aratási munkáját. A kulákokkal szemben is érvényes, hogy szigorú­an kell a törvényességhez ragasz­kodni, nem szabad a törvényes k '- telezettségét teljesítő lakosokat zak­latni. De az a kulák. aki az aratás, a begyűjtés, az adófizetés szabotálá- sára uszít — számoljon azzal, hogy törvényeink teljes szigorával talál- I kozik, A becsületes középoarasztságnak is világosan látnia kell, hogv csak akkor tud biztonságban gazdáik' >- ni, ha szembefordul a kulák aljas mesterkedéseivel és becsületesen teljesíti törvényes kötelezettségéi: Sajátmaga ellen vét az. aki az el­lenségre, a kulákra hallgat. Ha nem takarítja be idejében a termést, el­pereg a gabona, kevesebb keny«3re lesz a családnak. De ha a párt és a kormány szavára hallgat, ha gyor­san. a legkisebb szemvi„í,teség''e) aratja le a gabonát, s késedelem nélkül eleget tesz beadási köte«c- zettségének — ő jár jól. A község evorsan megkapja a szabadérté'. - sítés jogát, a dolgozó paraszt a szabadon őr« ''-«a termén«7'1, árából felruházhatja a családot, megvásárolhatja a szükséges é= ol­csóbbodó iparcikkeket, amelyekből máris evvre többet kap a falu. "rtunk «*«• ' "nvunk intézke- désoi az egész dolgozó nén érdekeit védik. Azt a célt szolgálják, hogy a dolgozó ember napról napra jobb körülmények között éljen. Pártszer­vezeteink fontos feladata, hogy a termelőszövetkezeti parasztság fo­kozottabb segítése mellett, az ed fi­zinői jóval naCT-'-bb körültekintés­sel foglalkozzanak az egyénileg dol­gozó parasztok, s gazdaságaik kér­déséivé’ Minden dolgozó paraszt­nak pedig az az érdeke, hogy pár­iánk és kormánvunk magasztos cól­’ának megvalósít,ásáh hozzáiárul- ion. be^süleipson. a törvényeknek megfelelően feiie^í+co mostani leg­fontosabb kötelességét, a lehető leg­kisebb s7-m veszteséggel takarítsa be a bő termést és minél előbb teljesítse beadási kötelezettségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom