Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-04 / 155. szám

ESZAKMÄGYÄRORSZÄG MU nyernének a vajdácska! dolgozó parasztok, ha minden gabonát közös szérűn csépelnének I 36 napos franc a kormányválság IX. eviolyam 155. szám-ABAU 3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara 50 fillér Miskolc, 1Ü53 július 4, szombat megyei páríbizoitság vánáorzászlajáéu! Megkezdődött az aratás, a csépi és, a tarlóhántás, másodvetés és a gabonabegyüjtés. A megyei pártbizottság felhívja a járási pártbizottságo­kat és a falusi pártszervezeteket, indítsanak versenyt a szenveszteség nélküli betakarítás, a gabonabegyüjícsi tervek maradéktalan teljesítése, a megyei pártbizottság vándorzászlajának végleges elnyerésére. A VERSENYPONTOK AZ ALÁBBIAK: a) Az aratásnak a minisztertanács határozatában megállapított ha­táridő előtt való megkezdése és határidő előtt szemveszteség nélküli befejezése. b) A tarlóhántás és másodvetés határidő előtti teljesítése a másod- vetési terv túlteljesítése. c) A szemveszteség nélküli gyors hordás és cséplés. d) A beadás cséplőgéptől való teljesítése úgy, hogy minden termelő eleget tegyen hazafias kötelezettségének. e) A párt politikai munkájának további fokozása, az aratás, cséplés és gabonabegyüjtés sikeréért. Az augusztus 20-ig tartó versenyt a megyei pártbizottság ötnapon- kint értékeli. Járási pártbizottságaink és falusi pártszervezeteink, valamint szo­cialista szektoraink, harcoljanak az aratás, cséplés, gabonabegyüjtés ha­táridő előtti elvégzéséért, mert mindez jövő évi kenyerünk és dolgozó né­pünk életszínvonala emelkedésének biztosítéka. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. Az első gabonát a hazának ! Termelőszövetkezeteink példamutatása Termelőszövetkezeteink dolgozói a learatott, elcsépelt őszi árpából el­sőként teljesítik állam iránti kötele­zettségüket. A kesznyéteni ,,Szabad­ság“ termelőesopoi't őszi árpáját tjombájn aratta és csépelte- A szük­séges szárítás után azonnal eleget tettek beadási előírásuknak. Az ároktői „Vörös csillag“ íer.ne- löcsoport az első gabonáját az ál­lamnak adta, A tiszaluci tszes-k is elsőként tettek eleget beadási előírá­suknak. A négyesi ,.Uj barázda“ árpáját kombájn aratta. Vigyáztak arra, hogy az árpát cséplés után száraz, szellős helyre tegyék, ahol jól ki­szikkad, nehogy á beadott gabona későbbi időben megpenészedjen, vagy összefüljön. Minden termelőcsoport és egyéni­leg dolgozó paraszt fordítson nagy gondot a gabonafélék raktározásai a. 420 mázsa gabonát csépelt eddig Papp József emődi traktoros At bsziárpa aratása, betakarítása már megyénk számos községében meg- krrr/ödö't' Számos -helyen folyik a esc pl és. Az emödi gépállomás két gépe dol­gozik. Az egyik 1070-cs cséplőgépen Papp József traktoros tervét naponta túlteljesíti. Eddig össze­Egyre több tsz és egyénileg dolgozó paraszt kezdi meg az őszibuza aratását Megyeszerte folyik az őszi árpa ara­tása-Több helyen már a búza ara­tását is megkezdték- A bükkábrá­nyi „Lenin"', a mezőkeresztesi Táncsics“, a mezőnyárádi „Uj élet“, a kácsi >,Uj barázda“, a baktai „Szabad Föld“, a bereti „Rákóczi“ és még sok más terme­lőcsoport az őszi árpa aratásának befejezése előtt áll. A hejöpapi .Petőfi“ termelőcso­port már a búzát aratja. A sáros­pataki és a mezőcsáti járásban is főbb helyen megkezdték az őszi búza aratását. Encsen számos egyénileg dolgozó paraszt kezdte meg a búza aratását- Megyénk valamennyi dolgozó parasztja kövesse az élenjárók pél­dáját. Kezdje meg haladéktalanul a beérett őszi kalászosok aratását. Már a másodnövényeket vetik az ongai állami gazdaságban !Az ongaujfalusi állami gazdaság* ban 150 hold árpa learafása után nyomban megkezdődött a cséplés. A dolgozók Bredjuk módszerrel dolgoznak hogy minél kevesebb le­gyen a szemveszteség. A learatott tarlókon megkezdődött a tarlóhán- tás. Szőlősi József, Nagy József nappal csépelnek, éjjel pedig tarlót­hántanak. Kundra János és G, Tóth János traktorosok is tarlót hánta- nak. Pénteken 90 holdon megkezdték a másodvetést is. Mustárt, kölesp és csalamádét vetnek. így sokszoroz­zák meg a termést, biztosítják ál­lataik számára az elegendő takar­mányt. Gyors ütemben folyik az aratás a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban A Szovjetunió déli körzeteiben, Ukrajnában, Középázsiában és a Kaukázuson túli területeken már betakarították a gabonát. Sok holhoz az idén hektáronkint átlag huszonöt métermázsás, vagy ennél nagyobb gabonatermést ta­karított be. Dél-Ukrajna odesszai körzetében megkezdődött az „Odessza—17“ újfajta ősziárpa betakarítása. A ..Hruscsov“ kolhozban minden hek­táron több mint harminc mázsát takarítottak be az új árpafajtából. Az új ősziárpafajta jobban bírja a szárazságot, mint az eddigi őszi- árpafajták és hektáronként 25— 40 mázsás átlagos termést ad. Bulgária minden területén meg­kezdődött a gazdag búzatermés beta­karítása. A mezőgazdaság széleskörű gépesítésének eredményeképpen a termésbetakarítást sokkal rövidebb idő alatt hajtják végre, mint a múlt­ban. Ebben az évben a termés felét gépekkel takarítják be. « Csehszlovákiában újfajta gépet szerkesztettek a szalma gyors bog- lyázására és betakarítására. Az új szalmagyüjtő és boglyázógép igen jól bevált. A gép kezeléséhez össze­sen négy dolgozóra van szükség, akik nyolcórás műszak alatt elvég­zik ugyanazt a munkát, amelyhez ezelőtt a cséplőgépnél tizennégy emberre volt szükség. Az országgyűlés ülése Az 1953 május 17-én megvá­lasztott országgyűlés pénteken délelőtt kezdte meg munkájút. Tíz óra után néhány perccel vonultak be az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével meg­bízott minisztertanács tagjai. Megjelent az ülésen a budapes­ti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lépett az elnöki emelvényre és üdvözöl­te az új országgyűlés tagjait: — Tiszteli Országgyűlés! — Köszöntőm az országgyűlés tagjait, mint szeretett magyar népünk hivatott . képviselő:!, akiknek megtisztelő feladata és kötelessége lesz országúnk leg­főbb ügyeinek irányítása az elkö­vetkezendő négy esztendőben. Felemelő tudat és kiapadhatat­lan erő forrásául szolgák a je­len országgyűlés valamennyi tagja számára, népünk egyöntetű elhatározása és mélységes bi­zalma, amellyel a Magyar Füg­getlenségi Népfront jelöltjeit képviselőkké választotta. — A mélységes bizalom e nagyszerű megnyílványulása ar­ra kötelezi magyar népünk vá­lasztolt képviselőit. tevékenységüket úgy irányítsák, olyan törvényeket hozzanak, amelyek a haza felvirágoztatását, az egész magyar nép jólétének, életszínvonalának Tokozott emel­kedését. a népi demokratikus törvényesség megszilárdulását vonják maguk után. Munkájukat irányítsa az a cél, hogy tovább mélyüljön, erősöd­jék a magyar munkások és dol­gozó parasztok szövetsége, amely népi demokratikus államunk szi­lárd alapja. Legyen törvényhozó munkájuk olyan, amely tovább acélozza népünk egységét, tovább mélyíti dolgozó népünk szerété­től és ragaszkodását a Magyar Dolgozók Pártja és népi demo­kratikus kormányzatunk iráni. Ehhez a nagyszerű munkához kívánok sok sikert az országgyű­lés minden tagjának. Ezután az országgyűlés ügy­rendje értelmében az országgyű­lés legidősebb képviselője. Har­rer Ferenc, mint korelnök fog­lalta el az elnöki széket. Üdvö­zölte az országgyűlés tagjait és megnyitotta az alakuló ülést: — Amikor a nép bizalmából és életkoromnál fogva másod­szor foglalom el a korelnöki szé­ket, öröm és büszkeség tölt el, hogy megérhettem, hogy a magyar dolgozók szine-virágát, az ifjúsá­got és a lelkűkben fiatalokat magukban foglaló országgyűlés első ülésén — ha csak néhány percig is — az elnöki tisztet el­láthatom —- mondotta Harrer Ferenc, majd az ülés jegyzőkönyvének vezetésére és az egyéb jegyzői teendők ellátására az országgyű­lés két legfiatalabb tagját, In- klovics Mária és Kaptur Margit körjegyzőket kérte fel. Bejelentette, hogy a lemondá­sok folytán megüresedett képvi­selői helyekre a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1945. évi VIII. törvénycikk 77. §-a alap­ján Fodróczki Lajos, Gurcsó Sándor, Hegyi Imre, Mileji Ist­ván és Pollák Ferenc soronkö- vetkező pótképviselőket behívta. Ezután az országgyűlés az ügyrend értelmében mandátum­vizsgáló bizottságot választott. A Magyar Függetlenségi Nép­front javaslata alapján a man­dátumvizsgáló bizottság tagjaivá Benke Valéria, Dudog Pál, Egri Gyula, Fodor Imre, Lukács György, Mislóczky Mátyás és Peskó Livia országgyűlési kép­viselőket választották meg. A megbízólevelek megvizsgálásá­nak tartamára Harrer Ferenc korelnök az ülést felfüggesztette. Szünet- után Egri Gyula, a mandátumvizsgáló bizottság elő­adója bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálta a megválasztott képviselők megbízólevelét, s megállapította, hogy azok a tör­vényben előirt kellékeknek meg­felelnek. Az országgyűlés, p. jelentésben foglaltakat tudomásul vette és a felsorolt képviselőket igazolt­nak jelentette ki. Ezután sor került az ország- gyűlés tisztségviselőinek meg\á- iasztására. A Magyar Függet­lenségi Népfront javaslata alap­ján az országgyűlés elnöki tiszt­ségére Rónai Sándor, az alelnöki tisztségekre Mekis József és Nagyistók József, a jegyzői tisztségekre Boros Gergely, Ezéh József, .Kádas István, dr. Posta László, Sárii Rózsi és Zentai Jó­zsef képviselőket az országgvíí- iés egyhangúlag megválasztotta. Szünet után Rónai Sándor mondott elnöki székfoglaló be­szédet. — Engedjék meg — mondot­ta, — hogy köszönetét mondjak azért a nagy bizalomért és meg­tiszteltetéséit. hogy az >rszág- gyűlés újból elnökévé választolt. É bizalom és megtiszteltet Js azért különösen drága számom­ra, mert önökön keresztül az egész dolgozó magyar nép helye­zi belém bizalmát. Ez arra köte­lez, hogy az e tisztséggel járó feladatokat maradéktalanul tel­jesítsem. — A szocialista építés óriási fe­lelősséget, feladatokat ró az új országgyűlésre. ígérem, hogy, mint az ország­gyűlés elnöke, minden tudá­sommal, erőmet nem kímélve, a dolgozó nép érdekeit mindig szem előtt tartva, Népköztársa­ságunk Alkotmányának szelle­mében igyekszem eleget tenni feladatomnak. Tgv kívánom kiér­demelni azt, a megtisztelő bizal­mat, amely személyem iránt megnyilvánult. Az országgyűlés ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét, két elnökhelyette­sét, titkárát és tizenhét tagját választotta meg. Rónai Sándor elnök bejelen­tette, hogy a Magyar Független­ségi Népfront a Népköztársaság Elnöki TanácSa elnökének Dobi István, elnökhelyetteseinek Ré­vai József és Nagy Dániel, tit­kárának Darabos Iván ország­gyűlési képviselőket, az Elnöki Tanács tagjainak pedig Andies Erzsébet. Apró Antal, Ács Lajos, Barcs Sándor. Gosztonyi János, Harustvák József. Házi Árpád, Kristóf István, Mihálvfi Ernő", Nánási László, Nezvál Ferenc, Parragi György, Rusznyák István, Seregélvi József, Szabó Pál. Úsz­ta Gyula és Vég Béla képviselő­ket javasolja. Az országgyűlés a Magyar Füg­getlenségi Népfront javaslatát egyhangúlag elfogadta. Ezután Kovács Béla igazség- ügyminiszler benyújtotta a Ma­gyar Népköztársaság Alkotmá­nyának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés úgy határo­zott, hogy a törvényjavaslatot kinyomtatja, tagjai között szét­oszlatja és az előzetes tárgyalás, valamint jelentéstétel céljából kiadja a jogi bizottságnak. Az állandó bizottságokat vá­lasztotta meg ezután az ország- gyűlés. 'Kádas István jegyző ismertet­te a Magyar Függetlenségi Nép­front javaslatát az új országgyű­lés különböző bizottságainak tagjaira: Jogi bizottság: Ács Ferenc, dr. Bárczi Gusz­táv, Csikesz Józsefné, Dubi Fe- rencné, Gosztonyi János,^ .dr* Harrer Ferenc, koczina Gyula, Kovács István, Kristóf István, Molnár Erik, Nánási László, Pongrácz Kálmán, Reszegi í é- renc. Szabó Pál, Szentiványi Lajos. Külügyi bizottság: Andics Erzsébet, Barcs Sán­dor, dr. Bene Zoltán, Dépés István, Horváth Márton, Izsák' Julia, Keleti Ferenc, Kiss Ká- rolv, Matécz János. Metes Jó­zsef, Mihályfi Ernő, Nógrádi Sándor, Piros László, Szekfü Gjuila, Vass Istvánná. Gazdasági és pénzügyi bizottság: Ács Lajos. Antos István. Ber­ki Zoltán, Borbás Lajos, Dedm- szki János, Dinnyés Lajos, Dogéi Imre, Friss István. Gazda Géza, Gém Ferenc. Gyarmati Sándor- né, Harustyák József. Herczeg Ferenc, Horváth Ede, Janza Ká­roly. Juhász Imréné, Kádár Bé­la, Malolcsi János, Miklós Árpád, Molnár Ernő, Nagy Dániel. Nez­vál Ferenc, Dobozi Erzsébet, Se­bes István. Süveges Dániel. Sza­bó Rezső, Szádeczky-Kardoss Ele­mér, Szalai Béla. Taus? János, Vida Miklós, Wolf Johanna. Kulturális bizottság: Dr. Bognár Rezső. Borsos Ida, Hódosi Ilona, Horváth Márton. II- ku Pál, Karácsonyi Béla. Ko­mócsin Zoltán, Kónya Lajós. La­dányi Ferenc, Majláth Jolán, Nagy Sándor, Non György, Par- ragi György,' Szabó Ferenc, Ve­res Péter. Az országgyűlés a Magyar Függetlenségi Népfront javasla­tát elfogadta és a javasolt képvi­selőket bizottsági tagokul meg­választotta. Ezután Rónai Sándor elnök az országgyűlést megalakultnak je­lentette' ki, majd bemutatta a volt Elnöki Tanács jelentését az előző országgyűlés utolsó ülés­szakáról az új országgyűlés egy- behívásáig kifejlett működéséről. Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette. Rónai Sándor elnök ezután javaslatot tett a legközelebbi ülés idejére és napirendjére. Ja­vasolta, hogy az országgyűlés július 4-én. szombaton délelőtt) tíz órakor tartson ülést és annak napirendjére tűzze ki: az alkot­mány 24. paragrafusának módo­sításáról szóló törvényjavaslat' tárgyalását. A napirendi javasla­tot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután az ülést be­zárta. (MTI), Az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetősége megkezdte tanácskozásait Palmiro Togliatti beszámolója Róma (MTI) Csütörtökön délelőtt as Olass Kom­munista Párt Központi Vezetősége megkezdte tanácskozásait. A Központi Vezetőség meghallgatta Palmiro Togliatti fontos beszámolóját, melyet „Harc a békéért, a demokráciáért és a nép jólétéért a június 7-i választá­sok után1’ címmel mondott el. Togliatti l ^számolójában a választások következtében történt mélyreható válto­zásokkal és általában a választás eredmé­nyének jelentőségével foglalkozott. Togliatti a több mint kétórás beszéd befejezésében körvonalazta a kommunis­ták belpolitikai, külpolitikai és szociális programját. Külpolitikai téren a kommu­nisták olyan " cselekedeteket várnak a kormánytól, amelyek elősegítik a béke­kezdeményezéseket, lehetetlenné teszik az „európai védelmi közösségre” vonatkozó szerződés ratifikálását, s a Kínai Nép- köztársaság elismeréséhez, a külkereske­delemnek az amerikai ellenőrzéstől való felszabadításához vezetnek. Belpolitikai téren a kommunisták azt követelik, hogy a munkahelyeken és általában mindenütt tartsák tiszteletben az alkotmányos jogo­kat, vonják vissza a sztrájkolok ellen alkalmazott büntetőintézkedéseket, adja­nak széleskörű amnesztiát elsősorban azoknak a partizánoknak, akiket igazság­talanul üldöznek háborús cse'ekményeik miatt, szüntessék meg a baladó gondol­kodású állampolgárokkal és a CGIL-lel szemben alkalmazott megkülönböztető po< 'itikát. Gazdaságpolitikai vonatkozásban a kommunisták követelik az újrafelfegy- erzési kiadások jelentős csökkentését és “ekés építkezésekre f erdítot' összegek hdemelését. A kommunisták végül való­di agrárrefovmot követelnek, követelik a pénzügy reformját, az ‘pari monopóliü- e„,, rés-^nek államosítását. Az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetősége pénteken és szombaton foly­tatja tanácskozásait. sen 420 mazsa gabonát csépelt eb A mezőkövesdi gépállomás két, a tisza- dorogniai gépállomás egy gépe kezdett hozzá oz ösziárpa cscpléséhez. A hejöpapi gépállomás egyik cséplőgépe a helyi „Pe­tőfi“ termeiócsoponnál dolgozik. Óránkint 18 má­zsa árpát csépel. Dolgozó parasztjaink ne halogassák a cséplést, ahol a learatott ősziárpa elérte a cséplésre alkalmas szá­razsági jokoty azonnal kezdjék meg a munkát, mert a késlekedés igen magas szemvesztcséget okoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom