Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-19 / 168. szám

í^Ttoámay, 1953 julius 1, . ESZAKMAGY ARORSZAO 5 A kollektiv szerződés nyomában az ózdi gyárban A Szovjetunió példája nyomán, partunk kezdeményezésére a mi­nisztertanács és a SZOT határoza­tit hozott az üzemi kollektiv szer­ződések megkötésére, melynek cél­ja, hogy a dolgozók közvetlenül is i'észt vehessenek a munkaiéi tételek megállapításában és annak végre­hajtását társadalmi úton ellenőriz­hessék­Az ózdi kohászati üzemek dolgo­zói az elmúlt évben komoly ered­ményeket értek el a termelésben. A gyár üzemeiben azonban még ha­talmas tartalékok várnak felhasz­nálásra. Ezeknek a tartalékoknak a felhasználása nagy mértékben biz­tosítja az ötéves terv célkitűzései­nek megvalósítását. Az üzemi kol­lektív szerződések igen nagy segít­séget nyújtanak a tartalékok feltá­rásához, az üzem kapacitásának teljes kihasználásához. Az ózdi kohászati üzemekben a vállalat igazgatója és az üzemi bi­zottság a dolgozókkal való megbe­szélés alapján az év elején megkötöt­ték az 1953. évi üzemi kollektív szerződést A kollektív szerződés­ben kölcsönös kötelezettségvállalást tettek a terv teljesítésére, túlszár­nyalására. A kollektív szerződés a terv teljesítését, a termelés növeke­dését, elősegítő műszaki intézkedé­sek mellett, nagy gondot fordít a munkavédelemre, a balese {elhárí­tásra és számos más szociális prob­léma megoldására. A gyárvezetésnek igen komoly gondot kell fordítania arra, hogy a kollektív szerződésnek — melyet az üzem dolgozóival kötöt­tek — minden egyes pontját, a le hető legszigorúbban betartsák. Mi a helyzet az ózdi kohászati üzemekben a kollektív szerződések betartásában? A nagyolvasztómű gyárrészleg dolgozóival kötött kollektív szerző­désben lerögzítették, hogy az el-' múlt évi termeléshez viszonyítva, átlagban 11.5 százalékkal kell növe­kednie a nyersvastermelésnek. Mit mutatnak az első félév ered­ményei? 1953. első hat hónapjában az óz­di nagyolvasztómű termelése az el­múlt évhez viszonyítva 105 száza­lékkal emelkedett, a szerződést, te­hát, — bár nem nagy eltéréssel — nem tartották be pontosan. Annál szomorúbb képet, mutat a martin­acélmű termelési grafikonja. Az t* -issem termelésének 8.5 százalékkal (►> kellett volna növekednie az év első < felében az elmúlt évhez képest,. Ez- ' zel szemben mindössze 4 százalék volt. az üzemben a termelés növe- . kedése, ami arra mutat, hogy az előirányzatot felerészt sem teljesí­tették. A kollektív szerződésnek a ter­melés növekedésével foglalkozó pontja végrehajtásának szép példá­ja ' az ózdi hengerde gyárrészleg,- ahol a készáru termelésben elő- . irányzott 16.6 százalékos termelés növelés helyett 16.8 százalékos nö­vekedést ért el Mi az oka. hogy a nagyolvasztó és a martinacélmű gyárrészleg nem tudott eleget tenni kötelezettségé­nek, ugyanakkor a hengerdék túl is szárnyalták azt? A nagyolvasztómű gyárrészleg az év elején dicséretesen szép eredményeket ért el. IA martinacélmű is eleget tudott tenni tervelőírásának. Munká- jukhoz, a terv teljesítéséhez szük­séges munkaelőfeltételek biztosítva ■voltak. Különösen szép termelési győzelmekkel dicsekedhettek a fel­szabadulási héten és a választási békeversenyben. A dolgozók lelke­sen, lendületesen, a legnagyobb odaadással végezlek munkájukat Május végefelé kezdett visszaesni a termelés Egy sor olyan ok gátol­ta » két gyárrészleg tervének a tel­jesítését, amely az üzem dolgozóitól, a gyárvezetőségtől független. A gyárrészlegek dolgozói alapanyag­hiánnyal küzdöttek, amely a mai napig is jelentős mértékben gátolja munkájukat. Ez természetesen ki­hatással van a dolgozók munka­kedvére, hangulatára i3- Ehhez az okhoz járult hozzá még az üzemben tapasztalható belső szervezetlenség is. ,, A nagyolvasztómű lemaradása természetesen kihatással volt a martinacélmű dolgozóinak tervfelje- síté&ére is Ha a nagyolvasztó nem ad elegendő mennyiségű nyersvasat, akkor a martinászoknak nincs miből gyártaniok acélt. A hengerde gyárrészleg dolgozói­nak szerencsésebb volt a helyzetük, mivel nagymennyiségű öntöttacél tartalékuk volt, amelyből lehetett pótolni a hiányt- Ezt a tartalékot azonban egyhamar felemészti az üzem, ha az utánpótlás üteme las­súbb a felhasználásnál. Ez a hely­zet a termelésben. A kollektiv szerződés másik igen fontos és jelentős pontja az igazga­tóság és a-szakszervezet vállalása a dolgozók munkavédelmével kapcso­hogy a dolgozókat a rendeletekben megszabott munkahelyeken védőru­hával, munkaruhával és egyéni vé­dőfelszereléssel lássa el a rendelet­ben előírt mértékben. Biztosítsa a törvényben meghatározott munka­helyekre előírt védőitalt és védőételt, valamint a kézmo=ószer ellátást, a közlekedési útvonalak megfelelő ki­világítását. Mindezeket a gyár üzemeiben nem valósították meg teljes mér­tékben. A martinacélműben még mindig sok a panasz a fatalpu ba- ksnesok késedelmes kiutalásával kapcsolatban. E tekintetben még sok a tennivaló. A védőételek bizto­sításában is van hiba bőven. Gyak­ran nem érkezik meg időben a dol­gozók révzérc szánt gyümölcs, keksz, szódavíz. Különösen most a nyári időszakban hangzik el sok panasz, hogy kevés a víz. Hibák tapasztalhatók a nagyobb beruházást igénylő munkavédelmi berendezések elkészítésénél is. így például a nagyolvasztó gyárrészleghez tartozó érctömörítőmű portalanítása tervbe volt véve már az első' félévben 374 ezer forint összegű beruházással. Időközben a portalanításra szánt összeget felemelték 601 ezer forint­ra a tömörítőmű portálamtól a mai napig sem készültek el. A gyár ve­zető égé, a szakszervezeti bizottság arra hivatkozik, hogy a tervezés gyenge volt, s a tömörítőmű kon­strukciója igen bonyolult, tehát nem haladhatnak elég gyors tempóban az elkészítésével. Ez arra figyelmeztet, hogy máskor körültekintőbben kell eljárni a tervezésnél és szervezés­nél. Á dolgozókról való szociális gon­doskodás keretében megtervezték az érctömörítőműnél egy fürdő és egy öltöző építését. A határidő már a múlt hónap 20-án lejárt. Az öltöző és fürdő építéséhez még hozzá sem kezdtek. A gyár vezetősége és a szakszervezeti bizottság vízhiányra hivatkozik, arra, hogy még ipari víz sincs elegendő, a dolgozók hordók­ban hordják a munkahelyre a vizet. Már a terveken dolgoznak, amely szerint Pufnőkről vízvezetéket épí­tenek a gyárig. így az ipari vizet Putnok biztosítaná. Felvetődik a kérdés: az ózdi gyár vezetősége meg akarja várni míg a vezeték el­készül és csak utána akár hozzáfog­ni a fürdő és öltöző megépítéséhez?! Nem lenne-e logikusabb. ha már a kész medencékbe vezetnék be a vi­zet?! Az ózdi gyár- és szakszervezeti vezetőség már sokat tett a vállalt kötelezettség valóraváltásáért. Kü­lönösen a munkavédelemben van­nak értékes eredmények. Még fokozottabb feladat hárul a vezetőségre a kormány programja után. a dolgozók érdekét szolgáló kollektív szerződés minden pontjá­nak maradéktalan végrehajtásában. (u_ r. — r. é.) VILLÁM Julius 18-án, szombaton délben a Kossuth-büffében ebédeltem. Az ebéd 7 forint 60 fillérbe került. Mikor megkaptam, undorodva állapí­tottam meg, hogy a marhapörkölt cs a tarhonya büdös, romlott volt, véleményem szerint 4—5 napig állhatott. Az adagot visszaadtam, a pénzem elveszett. Jól tenné a Kossuth-büffé vezetősége, ha nagyobb gondot fordítana a dolgozók igényeinek kielégítésére, s ilyen felhábo­rító, tűrhetetlen eset többé nem fordulna elő. A FODRÁSZ SZÖVETKEZET EGYIK DOLGOZÓJA. A diósgyőriek vezetnek a Kugier—Bódi, Négyesi—Pázmány párosversenyben A Kugier-—Bódi hengerész bri­gád közötti párosversenyben Kug­ier Lajos tartja elsőségét. Pén­teken 104.5 százalékot ért el, a havi tervteljesítésben 101 száza­lékra áll. Bódi Béla ózdi henge­rész ezzel, sáémbén csak 90 száza­lékot teljesített és a havi tervvel is mindössze 85 százalékra áll. A Négyesi—Pázmány párosvet--, senyben a diósgyőri Négyesi 1st-' ván brigádja 104.5 százalékot ért el ezen a napon. Pázmány László ózdi hengerész azonban 102 szá- zalékot teljesített. A havi terv teljesítésben viszont Pázmány László brigádja vezet. Példamutató brigádok a borsodnádasdi bányában Dánizs János a borsod­nádasdi bányaüzem brigád­vezetője a harmadik ne­gyedéves terv túlteljesíté­sére vállalta, hogy minden hónapban 30 csillével túl­teljesíti tervét- A négy fó'ből álió brigád állja is szavát. Július 15-én a havi terv esedékes részét 207 százalékra teljesítették s így a július hónapra vál­lalt 30 csille helyett már 125 csillével termeltek többet, amely felajánlá­suknak e hónapban eddig több mint 400 százalékos túlteljesítését jelenti. Kiváló a Révai-brigád munkája is- Ők szintén 30 csillés felajánlást tet­tek. Ezzel szemben eddig 39 csillével termeltek több szenet­Dicséretet érdemel MN hály Lajos brigádja, Ed- dig 129.5 százalékra áll. Ebben a hónapban 36 csille terven felüli szén termelését vállalták, de becsületes és odaadó muri-* bájukkal már 44 csillét teljesítettek. Varga László kőművesbrigádjának minden tagja sztahánovista lett A Selyemréten lévő MÁV bér­házak építkezésénél dolgozó Var­ga László kőművesbrigádjának újabb három tagja pénteken kap­ta meg a sztahánovista oklevelet. Ezzel a 32 tagú brigád minden egyes tagja sztahánovista lett. — Szombaton reggel a munkakiosz- tásnál Horváth János kétszeres sztahánovista segédmunkás eze­ket mondotta: — A vasutasházak építésénél 2 hét lemaradásunk van. Márpedig nekünk a kormány rogramja megvalósításához elsősorban azzal kell hozzájárulnunk, hogy határ­időre, december 3I-re átadjuk rendeltetésének ezt a két házat. Varga László brigádja már ed­dig is sok észszerűsítéssel járult hozzá az építés meggyorsításához. A brigád egyik tagjának. Molnár Józsefnek javaslatára elkészítették az előregyártott födémgerendák szállítását könnyebbétevő görgős-' kerekű gerendaszállító talpakat* Azelőtt a födémgerendákat kézi- erővel szállították, s ezért egy emelet födémezését 10 ember 6 nap alatt végezte el. A «-"rgőtal-* pák használatával megszűnt a m- pekedés. Most már 6 ember 3 nap alatt elvégzi egy-egy emelet fö-* démgerendázatának felrakását. A brigád tagjai szombaton nagy lelkesedéssel kezdtek ígéretük megvalósításához, a két hét lema­radás törlesztéséhez. Lendületes munkájuk eredményes volt. Szom­baton délelőtt a brigád tagjai 228 százalékra teljesítették előirányzat tukat. MARCI KULÁK IGAZI ARCA j\J” agy György Márton kulák Me­zőkövesden az Ady Endre ut 11. szám alatt lakik. Az újságban 4 oldal is kevés lenne, ha mind leír­nánk Marci kulák élettörténetét. — Még folytatásos regényt is írhat­nánk róla, hiszen minden cseleke­dete, lépése, gondolata és minden szava a huncutsággal, a pénz, a va­gyonszerzéssel párhuzamos. Olyan ember ő, aki még ólmában is azon törte csavaros eszét, hogy ebbői; vagy abból milyen és mennyi lesz a haszna, hogyan csapja be, zsákmá­nyolja ki a nincstelen szegényeket, a községet, de még kulák cimboráit és rokonait Is. De ha regényt nem is írnak róla, szájról-szájra, unokáról-unokára száll majd sok gálád cselekedete. Képzeljük el, milyen ember lehe­tett, amikor még a gyermekei sem szerették, „fakir"-nak nevezték ki- állhatatlan viselkedése miatt. jVT arci kulák Mezőkövesd „iste­ne“ volt. Az ő szava törvény volt, s ha úgy akarta — és így is tette —, a szegények életét vette el, akik bizony hiába is kalapoltak neki, Marci kulák nem kegyelme­zett, még éjjel is dolgoztatta őket. Az ő szemében minden szegény lazító és naplopó volt. Egyedül csak magát tartotta igaz embernek, aki érdemes az élet minden gyö­nyörűségére, boldogságára. Hárman voltak testvérek. Apjá­nak 70 hold földje volt, aki mint rabszolgát adta, vette a szegény­parasztot. Apja már gyermekkorában úgy tanította: „csak a pénz, csak a va­gyon édes fiam. Erre törekedj az életben. Olyan lányt végy majd fe­leségül, aki hozzádvaló, akinek jócskán van földje, vagyona". Amikor már halála előtt állott az öreg kulák, még akkor is így be­szélt: „Édes fiam, én bizom benned, hogy nem esik szét a vagyon, gya­rapítani fogod a birtokot“. Marci kulák, aki még vérében is örökölte apja természetét, meg is fogadta az apai tanácsot. Minden­kor és mindenben csak a pénzt, a gazdagodást kereste. A fukarságban és az embertelenségben még apján is túltett. Kutyáját jobban becsülte, mint cselédeit, akik éhesen, ron­gyosan jártak. Sokat tud erről be­szélni Viszneki István, aki e—kor cselédként szolgálta a telhetetlen pénzeszsákot. De 4 ezer nevet so­rolhatnánk fél, mert ennyi nincc‘e- len, summás élt akkor Matyófüldön, akik valamennyien bőrükön érezték Marci kulák hatalmát. A pja halála után a 3 testvér örökölte a vagyont. Marci a legügyesebbnek bizonyult közöttük. Egyhamar a leghíresebb ragadozók közé tartozott. Mint a község leghíresebb, le«- módosabb és rettegett basája, tagja lett a községi képviselőtestületnek is, s hogy még nagyobb legyen a vagyona, a tekintélye, kulák1 ánvt vett feleségül, aki épp oly szívte­len, fukarlelkű volt, mint ő maga IfeU&Qk Ás íSMgatftsáS iela<3öí& A* -kulákassaöHS' éppoLs* íimtván és gorombán bánt a cselédekkel, rr.'rt a férje. Mondani sem kell, hogy soha sem dolgozott Marci kulák. Fehér szalmakalanban. fehér nadrá~’~m hüsölt a fák alatt, amikor cselédei, summásai vértizzadva robotoltak földjén. Puffadt finom tenyerében soha sem volt kapanyél, kaszanyél, csak vessző, amellyel csizmáját ütö- gette. Nem is volt cseléd, aki 1—2 hónapnál tovább birta volna nála a szolgálatot. Ö csak sétálni járt a határba, s akkor is mosolygott kis barna bajusza alatt, amikor senki sem látta. Örült sikereinek. Emlékeznek még arra a mezőkö­vesdiek, amikor a világgazdasási válság idején másfélmillió koldus magyar vándorolt külföldre. Marci kulák azonban ezekben az években egyre rohamosabban gazdagodott. Mikor a mezőkövesdi kisparasztok ezrei napok alatt koldusokká vál­tak, az elvetemült kulák akkor kezdte meg teljes erővel a harácso- lást. Rövid idő alatt 20 hold földet és szép darab szőlőt ragasztott bir­tokához, s szép házat építtetett. A siker azonban tovább ösztönözte a kapzsi kulákot. Neki azonban ez sem volt elég. Minél jobban szegé­nyedett a nép, annál jobban széle­sedett a Marci-birtok. Elhatározta, hogy dinnyét termel, hogy már nyáron nagyobb pénz­összegre tegyen szert, hogy ősszel ismét földet vásároljon a kisparasz­tok dobravert földjeiből. Sikerült is neki. 5 hold földjén olyan szép dinnye termett, hogy Kövesdeh mindenki szerencsésnek tartotta. - — így beszéltek akkor a kulákok is, akik irigyelték Marci rohamos gaz­dagodását: „Ha továbbra is ígv gazdálkodik, ő lesz a környék leg­módosabb embere. Irigylésreméltó ember ez a Marci, csak azt _ ~-1- nám, hogy hogyan csinália" — mondogatták többen a kulákok. riston András mezőkövesdi nincstelen paraszt őrizte Mar­ci 5 hold dinnyéjét. Nagy meleg volt akkor délután, s Kriston And­rás a kunyhóba, a hűvösre ment pi­henni egy kicsit. Mór majdnem el- szenderedett, amikor Marci kulák felbőszülve hirtelen a kunyhó előtt termett. Felkapta a földön hevérő lapátot, azzal támadott rá Kriston Andrásra: Gyere ki te naplopó paraszt, üvöltötte sakál módjára. — Gyere ki te, hadd üsselek agyon! Hát így vigyázol az én dinnyémre?! Még az országból is ki kellene kergetni benneteket! Hát már te is becsapsz engem?! Pusztuljatok el valameny- nyien! Kriston András sem ijedt meg a saját árnyékától, de még a kulák- tól sem. Megtanulta gyűlölni az uri-rendszert, a kulákokat, de nem szállt szembe a felbőszült vadállat­tal. Tűrt, szenvedett, hagyta, hadd tobzódjék a kulák, aki gyilkolni is képes. De mit is tehetett volna? Ha szólni mert, ha visszaütött, egyha­mar kattant kezén a bilincs s ez akkog egyet Jelentett Ai halállal* köny ünneplő rtiha-lóg-a fogason. K — Ezért vagytok ti szegények, rongyosak, kiáltotta még a föld vé­géről is Kriston Andrásnak, — mert nem dolgoztok, csak lopjátok a drága napot. Kriston And’'s azonban tudta az igazságot, s várta az időt, amikor ő is, mint ember él­het, dolgozhat a saját földjén. 1940-ben már 70 hold földje volt. Olyan pocakot eresztett, hogy uj ruhát kellett csináltatnia. Már 5 szekér hordta udvarára a -•'bonát, s olyan magas kazlat rakatott, ami­nek akkor s még azóta sem volt párja Mezőkövesden. Csak állt a kapu előtt, mint egy kapitány, s goromba szavakkal illette a szeke­reseket : — Elaludtok, hé! Az istenteket! — mondta vigyorogva. — Egy szem gabonát se pergessetek el, mert megkesérüliték! Nem adom ki a ré­szeteket! A nélkülözés súlya alatt össze- fonnyadt, száraz parasztok, sommások mindennél jobban gyű­lölték a már-már elviselhetetlenné vált gyalázatos világot. Marci kulák azonban tejben-vajban fürdött, s amikor jókedve támadt, akár e«v pap az égi paradicsomról beszélt a szegényeknek, hogy: „így van ez rendjén, szegény mindig volt és mindig lesz, meg aztán ugye nem is vagyok én rossz ember". A templomban is a legelső pad- ban foglalt helyet. Olyan áhitato- san, alázatosan imádkozott, mintha egy szelíd bárány lenne. Később elnöke lett a földműv-s katolikus olvasókörnek is. Aztán — bár ő nem énekelt — a dalárdának is vezető tagja lett, s minden idejét csak a szórakozással, a sétálással, cselédei állandó dolgoztatásával töl­tötte. Amikor Mezőkövesdre is megér­keztek a felszí--’'«v, szovjet kato­nák, Nagy György Márton is érez­te, hogy szűkülnek a „lehetőségek“, de azért nem változott. Földje egy részét rokonainak, gyermekei k, apáca lányának osztotta szét. Pár esztendeig még erős lábon állott, de sehogyan sem tetszett neki, hogy földet kaptak az egykori nincstele­nek. Naphosszat állt a kapuban, s csak vigyorgott gúnyosan a sok bortól megvörösödött képével. ..Nem ma­rad ez ígv komám, ne féli. ütögette Nagy György József kulák vállát. „Úgy lesz, mint 19-ben volt, hamar véget ér a demokrácia.“ A demokrácia azonban Marci és hasonszőrű barátai szívet-lelkét marcangoló bánatára nem f~L get, egyre erősödött. Ahogy szépült az egykori cselédek és nincstelenek élete, Marci kulák Iassan-1: összehúzta magát. Körmeit azonban marásra, kirohanásra mindig ké­szen tartotta. Igyekezett most —•ír egyszerű, szerény embernek látsza- r: A kövesd: dolgozó paraszokst azonban nem tudta megtéveszteni. h:' járt rongyos ’•cháv'~n. denki tudta és tudja róla, hogy szekrényében még ma is 5—6 öl­TAe nem azért kulák a kulák* L,hogy megnyugodjon, hogy, tétlenül nézze a mezőkövesdi dől-» gozó parasztok új életet formáló sürgés-forgását. Kutyából nem lesz szalonna, Nagy György Márton-» ból sem becsületes ember. Uj mód-* szerhez folyamodott. Elhatározta* hogy mindenképen ártani fog a kövesdi dolgozó parasztoknak, árta-í ni fog a nép államának. Fáldjéí -nerrt— művelte, beadási kötelezettségét nem» teljesítette, 1949-ben engedély nél-» kül mérte borát. Ebben az évben is már több, mini 1. mázsa tojással, közel fél mázsa baromfival adósa a nép államának* Amikor a községi tanács behivatta* arcátlan szemtelen módon, mindenre elszántan kijelentette: „Mit akartok; tőlem, hagyjatok nekem békét! Neírí érdekelnek a rendeletek, nem telje-» sítem a beadást és kész.“ De nemcsak a beadást szabotálja' el ez az elvetemült kulák. A lövei határban 5 hold földje áll parlagon* vetetlenül. Amikor a tanács fele-» lősségre vonta, így beszélt: „Nem ve-» tettem és nem is fogok! Már öreg; vagyok, nem bírom a munkát!“ Igen. Marci kulák arcán már rán-í cos a bőr, keze már reszket, de még most sem adta fel a harcot. Legjobb cimborájáník vitéz Gáspár Józsefi kuláknak így beszélt: „Semmi =em tart örökké, ez a rendszer is elmu-i lik egyszer.“ Marci már 70 éves*, de még így vigasztalja magát: „Ha meg is halok, csak az vigasztal, hogy visszajön még a régi világ s akkori az én földemet is visszaszerzik gyér» mekeim, unokáim.“ A mezőkövesdi dolgozó parasz» tok ma boldog, s egyre boldo* gabb életet élnek. Sokan már tér-* melőszövetkezetekbe tömörülték* építik szép, gondnélküli életüket* Éber és mind éberebb figyelemmel kísérik a gyalázatos Marci kulák! mesterkedését. Nem akarják, hogy ismét az egykor rettegett kulák Je-» gyen a község ura, s ők újra rab-* szolgák, nincstelen szegények. Ezért szorítja most erősen a kaszai nyelét Kollő János Szomojai, Molnár! Márton Mária, Kis János Rózsa* Márton János Mónus dolgozó pa-t raszt s az egykor olyan sokat szén-* vedett summás, mint Pólik András* aki földet kapott s ma a „Kossuth“» termelőszövetkezet megelégedett* nagyszerű dolgozója. Ezért teljesítet-* te évi tojás- és baromfibeadását Csirmai Pál 10 holdas dolgozó pa-< raszt, hogy erősödjék, izmosodjék aí nép állama, amely uj, szép és érte» lemmel teli életet adott a régen ke-* gyetlen sorsban sinylődő földnélkü» lieknek. JTJzért van most tele a mezőkö­vesdi határ szorgalmas kaszá­sokkal, nótáskedvű marokszedőkkel, hogy mielőbb megvalósuljon a nagy­szerű Programm, amelyről olyan sok szó esik. Azért, hogy végleg kiábrán­duljanak nevetséges álmaikból né­pünk békés, nagyszerű teremtő mun-* kajanak ellenségei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom