Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-15 / 164. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Szerda, 1953. július 15.

GYORS BEADÁS — TÖBB JÖVEDELEM

— ezt biztosítja a minisztertanács legutóbbi, begyűjtésről szóló rendeiete

Megyénk termelőszövetkezetei dölgozó parasztjai napról-napra érzik, tapasztalják, hogy a Nagy Imre elvtárs által ismertetett kor- mányprogramm nem üres szó. Rákosi élvtárs a budapesti aktivaülé- sen mondott beszéde még jobban megerősíti a dolgozó parasztokban a hitét, hogy a párt és a kormány fokozottabban' segíti a termelőszövetkezeteket, a dolgozó parasztokat. Az eddigieknél sókkal nagyobb gondot fordít a dolgozók életszínvonalának emelésére.

A dolgozó parasztok életszínvonalának megjavítását szolgálja a kormány — a hátralékok, á kártérítések eltörléséről szóló rendeiete is. A termelőszövetkezetek további erősítését segíti elő a beadási kötelezettségek csökkentéséről szóló rendelkezés, mely előírja, hogy az I.,

II. és III-as típusú termelőcsoportok mind a termelőszövetkezetek terület utáni beadási kötelezettségét valamennyi cikkből 10 százalékkal csökkenteni kell.

Ez a 10 százalékos kedvezmény igen hagy jelentőségű termelőszövetkezeteinknek. Jelentősen növeli a

szétosztásra kerülő cikkek mennyiségét.

Például a 10 százalékos kedvezménnyel a bocsi „Haladás“ termelő- csoport dolgozói több mint 1 vagon gabonafélét kaptak az államtól.

Több mint 1 vagon gabonafélével több kerül szétosztásra a jövedelem

elosztásakor.

A szikszói „Vörös Csillag“ térme- lőcsoport tagjai is 2 mázsa híjává* 1 vagon terménnyel többet oszthatnak szét a zárszámadáskor. 1 vagonnal több gabonafélét vihetnek a szabad piacra eladni. Ennyivel többet fordíthatnak háztáji gazdaságuk, jólétük fejlesztésére.

Megyénk valamennyi termelőcsoportja igen nagy örömmel vette tudomásul ezt a nagyértékű kedvezményt. Ez még jobban megerősítetté a párt iránti bizalmukat, a hitet, hogy a párt és a kormány szavára építhetnek, mint a kősziklára. Termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztságunk további jó munkával, a beadási kötelezettség teljesítésével segítse elő a kormány programmjá- nak további megvalósítását, élet- színvonalunk további emelését.

Ömhényeskedés, törvénysértés miatt felelősségre vonta a bíróság a hevesi tanács végrehajtóbizottságának elnökhelyettesét

Kormányunk új programja az államhatalmi és államigazgatási szervek elé egyik legfontosabb feladatként a törvényesség megszilárdítását állította.

Éppen ezért megengedhetetlen népi demokratikus államunkban az önkényeskedés, durva törvénysértés, ami miatt most Molnár Gábor, a hevesi tanács vb. elnökhelyettese bíróság elé került.

Molnár Gábor törvénytelen módon visszaélt hivatali hatalmával. Az elnökhelyettes egésznapos vadászaton vett részt. A vadászat befejezése után italozásra került sor,

amely után az esti órákban Molnár Gábor harmadmagával bement a helybeli nyugalmazott tanító lakásába és ott házkutatást tartott. A lakás összes helyiségét átkutatták, feldúlták, az ingóságok nagyrészét szétdobálták. A talált személyi Iratokat Molnár Gábor magához vette és egyéb holmikkal együtt a tanácsházára vitte. Az elnökhelyettes ugyanezt megismételte egy másik állampolgár lakásán is.

A népköztársaság legfőbb ügyészének közleménye szerint az egri járásbíróság Molnár Gábor elnök- helyettest önkényeskedéseiért hathónapi börtönbüntetésre ítélte. —

A párisi rendőrség fegyvert használt a július 14-i nemzeti ünnepen békésen felvonuló munkásság ellen

Egy halottja és számos sebesültje van a vérengzésnek

(MTI)

A Bastille bevételének napját, amely a francia nép legnagyobb nemzeti ünnepe, a dolgozók tömegfelvonulással ünnepelték meg egész Franciaországban.

Párisban julius 14-én a kora délutánt órákban százezrekre menő tömeg gyűlt össze a Bastille-téren. A fővárosi és a páriskörnyéki gyárak, üzemek és hivatalok dolgozói rendezett sorokban délután fél három órakor indultak el a Nation- térre. A békés menetben résztvevők a Marseillaise hangjai mellett vonultak a hagyományos útvonalon. Útközben lelkesen tüntettek a munkásosztály akcióegysége mellett. Magasra emelt tábláikon ilyen feliratok voltak olvashatók: »Bocsássák szabadon *a börtönbe vetett hazafiakat!« — »Akadályozzuk meg Jacques Duclos, Étienne Fajon, Francois Billoux és Raymond Guyeot mentelmi jogának felfüggesztését!« — »Vessenek véget a szabad gondolat üldözésének!« — »Szabadságot Henry Martinnak!«

A hosszú útvonalon a nézők tízezrei sorakoztak fel a gyalogjárókon és sókan tüntettek a felvonulók jelszavai mellett. A rendőrség soha nem tapasztalt erővel jelent meg az utcákon. A mellékutcákban rendőrökkel megtelt autók voltak láthatók. Amikor a menet órákkal később a Nation-térhez érkezett, a reakciós-fasiszta Laniel-kormány rendőrpribékei provokálni kezdték a tömeget. Belekötötték a menet végén haladó északafrikaiak csoportjába és ok nélkül gumibotot használtak. A felháborodott párisi dolgozók közül számosán siettek az inzultált északafrikaiak testi épségének védelmére. Ezt a pillanatot használták fel a rendőrök arra, hogy fegyverüket használják. Számos lövés dördült el. Pillanatok alatt rendőrgolyók-találta sebesültek hevertek az úttesten. A nagy kavarodásban nem lehetett megállapítani

a sebesültek számát, csupán annyit, hogy a rendőri provokációnak egy halálos áldozata Is van. A mentők számos súlyos sebesültet szállítottak a francia főváros különböző kórházaiba. (MTI)

lepipriiian tartsak meg a vezetés kellektiyitésáaak alapelvét

A „Pravda“ vezércikke „A legszigorúbban. tartsuk meg a vezetés kollektivitásának, alapelvét“ címmel a következőket írja;

„A kommunista párt » íZóvjet társadalom szervező és leikesítő ereje. Bölc.S vezetése alapján a szovjet nép világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott j kommunizmus építésében. Az SZKP XIX. kongresszusának határozatait megvalósítva, a pánt biztosítja a további hatalmak fellendülést a népgazdaság és a kultúra minden területén.

A szovjet nép építőmunkájának a kommunista párt részéről történő vezetése azért bír olyan hatalmas erővel, mért a párt hosszú évek alatt kidolgozott politikájának alapját Marx—»Engels—Lenin és Sztálin forradalmi elmélete alkotja. A párt óriási jelentőséget tulajdonított és tulajdonít ma is a szervező munkának, a pártonbelüli vezetés, ?z állami munka, a gazdasági és kulturális építés vezetsse módszerei tökéletesítésének.

A szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak tel jes ülései, a területi, városi és kerületi pártbizottságoknak a pártaktívával együtt megtartott teljes ülései, amelyeken megvitatták az SZKP központi bizottsága teljes ülésének legutóbbi határozatait, hatalmas erővel kifejezésre juttatták^ a párt sorainak acélos egysegét, a párt szoros tömörülését központi bizottsága körül- A teljes ülések részvevői, kifejezésre juttatva az egész párt, az egész szovjet nép akaratát, izzó haraggal bélyegzik meg Borijának, a párt és a nép átkos ellenségének a nemzetközi imperializmus ügynökének bűnös cselekedeteit. A teljes ülések egyedül helyes időszerű és határozott intézkedésekként teljes mértékben helyeslik azokat aZ intéz kedéseket amelyeket a párt központi bizottsága hozott Béri ja pártellenes ^ cs államellenes üzelmeinek felszámolására.

Az SZKP központi bizottsága rámutatott arra, hogy le keli venni Berija ügyéből a politikai tanulságokat Ó3 a Szükséges“ következtetéseket a part további munkája szempontjából. Ezeket az Útmutatásokat követve, á pártbizottságok teljes ülései bírálatnak vetik alá a párt- szervezetek munkájának hiányosságait, kijelölik a központi bizottság által kitűzött feladatok megvalósítására irányuló intézkedéseket, nagy figyelmet fordítanak a párt szervezeti és politikai munkája színvonalának emelésére, a párt vezetésé nek erősítésére a párt és az állami apparátus minden tagozatában, a pártvezetés elveinek és a pártélet szabályainak pontos végrehajtásáraPártunkban a pártvezetés legfőbb élve a kollektív vezetés. Az egyéni határozatok mindig vagy majdnem mindig egyoldalú határozatok. A párt azt tanítja, hogy csak a kommunista párt központi bizottságának a marxista—leninista elmélet tudományos alapjaira támaszkodó kollektív tapasztalata, kollektív Liölcsesége biztosítja a párt és az állam vezetésének helyességét, a párt sorainak megingatbatat- lanságát és összeforrotlságát, a kommuA „Pravda** vezércikke

fiizmus sikeres építését országunkban.

A legszigorúbban meg kell tartanunk

minden pártszervezetben a vezetés kollektivitásának alapelveit. A legnagyobb pártszervezetek — & tnöszkvsí, leningfádi, ki ovi, minszki stb* pártszervezetek —• teljes üléséin rámutattak árrá, hogy gyakran megszegik a kollektivitás elvét, a pártvezetés legfontosabb alapelvét* Egyes pártéZérvéZetekhpn nem teljesítik st SZKP szervezeti szabályzatának azt a kö" vet élményét 4 hogy a pártszerveket válasz- tani keli, nem tartják meg a pártbizott* ságok teljes ülései összehívásának határidejét, nem hívják össze rendszeresen a f^árt aktíva gyűléseket, nem biztosítják st önkritika cs különösen az alulról kiinduló kritika kibontakozását*

Egyes pártvezeiök azt gondolják, bogy különösebb károkozás nélkül meg lehet lenni teljes ülések és pártaktíva-gyűlések nélkül, s egyik időpontról a másikra lehet ezeket halogatni Ilyen hibás álláspontra helyezkedik például Onucsin. elvtárs, a Primőrje terület mihajlovi kerületi bizottságának titkára. Ebben a kerületben csak minden harmadik hónapban tartanak egy teljes ülést- A Tadzsik SZSZK kirovabádi és kujbisevi kerületeiben rendkívül ritkán hívjak össze a párt- aktíva gyűléseket* Ez azt jelenti, hogy az említett kerületi pártbizottságok e bizottságok tagjainak és a pártaktívának széleskörű részvétele nélkül oldják meg a kérdéseket, nem használják fel ezek tapasztalatait és tudását a munka javítása” hoz, a gazdasági és kulturális építés vezetésének magasabb színvonalra való emeléséhez.

A vezetés .kollektivitása azt jelenti, hogy minden elvi döntés mélyreható tanulmányozás és mindenoldalú megvitatás .alapján történik. A kollektivitásban rej" lik a pártvezetés legnagyobb ereje. Bármilyen tapasztaltak is a ve-zetők, nem tudják pótolni a kollektíva tapasztalatait és ismeretéit* Minden vezető szénben vannak emberek, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek és ezek felhasználása elősegíti, hogy helyes határozatokat, hozzanak, emeljék a vezetés színvonalát.

A kollektív vezetés élvének megszegése gyakran abban jut kifejezésre, hogy a vezető párlszérvék üléseit a tanácskozás” hoz szükséges létszám nélkül és kellő előkészítés liélkül tartják meg. Így például a habarovszki terület pártbizottságának üléseit nem ritkán sebtiben hívják össze. A bizottság tagjai nem kapják meg előre az anyagot, a határozati javaslatokkal csak az üléseken ismerkednek meg. Ilyen körülmények között nem várható a kérdések aktív megvitatása* Világos, hogy a7. ilyen eljárás megakadályozza az igazi kollektív vezetés megvalósítását*

Sokhelyütt a munka legfontosabb kér” désejvel kapcsolatban néha a vezető párt- szervekbeix való előzetes tanulmányozás és kollektív megvitatás nélkül, körkérdés alapján hoznak határozatot- Ilyen helytelen, hibás módszert alkalmaz például Zárná le tdinov rlvtárs, a Tatár ASZSZK drozsanovi kerületi pártbizottságának első

VOLKOV

Szívügyünk

Az U.i Magyar Könyvkiadónál most jelent meg Volkov: »Szívügyünk« című regénye, mely a szovjet kereskedelemről szól. A regény az 1938—-1948-as években játszódik le. Ebből a regényből közöljük az alábbi részletet:

A z üzlet életének legkisebb eseménye is közelCV állt Lena szívéhez.

Élénken érdekelte, hogy kicserélik-e a törött kirakatüveget, hamar szerét ejti-e a városi kereskedelmi igazgatóság építési irodája, hogy megjavítsa a vasredőnyt, amely az ablak feléig csúszott már le. Néha ő is félhangosan beszélt Andrej Iljics jelenlétében, amikor magukra maradtak:

— Jó lenne a hátsólépcsőnél járdát csinálni, vagy kaviccsal beszórni, mert bevisszük az üzletbe a piszkot.

Vagy:

— Mi lenne, ha mi is, mint a tizes üzlet, csillárt akasztanánk fel. Egészen más képe lenne az üzletnek.

A ndrej Iljics rendszerint nem felelt, mintha a maga dolgaival volna elfoglalva, de hoztak kavicsot és elkezdődött a harc a központi irodával a csillárért. Lena ezt az üzletvezető rövid mondataiból tudta meg, amelyeket valahova a légürbe küldött.

— Már megint ez a késedelem a zzal a csillárral —

az egyik megigéri, a másik nem adja... No, jó, mégis kicsikarom belőlük, a csillár úgyis ott fekszik a 'raktárban használatlanul... ' ,

Andrej Iljics ritkán beszélt beosztottaival üzleten kívüli témáról, de, nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy a szükséges megjegyzést megtegye, avagy tanítsa őket. Lena emlékezett rá, hogy egyszer, még munkája kezdetén, az üzletben odament hozzá s kivette kezéből a baltát.

— Ki nyit ki hordót baltával? — mondta. — Ehhez külön szerszám .van.

Q yorsan levette a felső abroncsot az abroncs- fogó segítségével, fakalapáccsal aláverve, meglazította a , második abroncsot, s aztán a tetejét kampóval megfogva, óvatosan kiemelte.

Egy perc múlva ismét megkérdezte: ,

— Hová tette az abroncsfogót? Miért a pókra ,és nem a szekrénybe? Mindig a helyére ,kell tenni. Később könnyebb lesz megtalálni.

Mindezt .mindig egyforma hangon mondta, minden _ ingerültség nélkül, .de a kellő nyomatékkai és soká emlékezték a szavára.

JC* ármennyire elfoglalták a gyakori utak az áruellátókhoz, raktárhoz, szövetkezetekhez, más szervezetek üzleteihez, mindig talált rá időt, hogy naponta többször kimenjen az elárusítóhelyiségbe, végigmenjen a kiszolgálóasztalok előtt és az ajtóhoz lépve, már messziről áttekintsen minden osztályt.

Ez sem múlt el megjegyzés nélkül. Odament. az elárusítónőhöz és csöndesen, nehogy felhívja a vevők figyelmét, így szólt:

— Hiszen megmondtam már, ha harmadrendű almát árulunk, a foltokkal kifelé rakják, hogy látható legyen: .mind olyan.

Vagy észrevette, hogy az elárusítónő egy tízéves kislánynak egy darab száraz sajtot szolgál ki., Odament, s odaszólt: (

— Vágjon másikat. Gyermeket küldtek, tehát bíztak magában, .hogy rosszat nem ad.it

— És ezzel a darabbal ml lesz?

— Hát hol hányódott ez magánál? Azt hiszem, a sajt elég kelendő, ügyeljen rá, hogy ne heverjen el. A vevő,nem hibás abban, hogy maga nem gondoskodik erről.

gyakran üdvözölte az ismerős vevőket, s beszélgetésbe elegyedett velük.

Minden beszélgetés egyetlen témával végződött: mi hiányzik még az ő üzletében?

Csernovot semmi sem sértette jobban, mintha egy vevő ezzel a kérdéssel fordult hozzá:

— ,Miért van más üzletekben ez meg az az áru, maguknál pedig nincs?

Lena csak egyszer látta Andrej Iljicset, nagyon

mérgesnek.

Kiment,az üzletbe és hallotta, mint az elárusító- nő egy vevőnek — aki nem volt éppen fiatal, de nyilván annak akart látszani, írufrut viselt a homlokán és vörösrókát a nyakán — azt felelte, hogy »ecet,— nincsen.«

jjogy-hogy nincsen? — kérdezte Andrej Iljics odalépve. — Lehetetlen. Kérem, várjon egy percig — fordult,a vevő felé és eltűnt a raktárhelyiség ajtaja mögött.

— Miért nincs • ecet az üzletben? — támadt Katjára.

— Elfelejtettem tegnap szólni — kezdte Katja.

— Elfelejtette? — méltatlankodott. — Szaladjon el a bódénkhoz * sarokra, öt perc múlva itt legyen az ecet!

A vevő aztán biztosan sokáig gondolkozott azon, ml okozhatta, hogy ez a jóképű, fiatal üzletvezető ilyen rendkívül figyelmességet és előzékenységet tanúsított iránta: egy negyedóráig beszélgetett vele, —- amíg meg nem hozták az ecetet,

titkára. Nem góndoíködik árról, hogy a kerületi pártbizottság irodája rendszere*

sett működjék, nem ritkán sajátmaga old meg elvi kérdéseket, nem mindig tartja szükségesnek még azt sem, hogy meg' ismerkedjék az iroda tagjainak, a kerületi pártbizortság többi titkárának döntéseivel. A kerületi pártbizottság egyik teljes ülését anélkül tartották meg, hogy az iroda ezt elhatározta volna, a kerületi pártbizottság titkárai — Zamaletdinöv elvtárs kivételével -— mindössze az ülés előtt félórával értesültek a plenum összehívásáról.

Az ilyen munkamódszerek csökkentik a pártbizottság tagjainak jogait, aláássák felelősségüket, lealacsonyítják a vezető pártszerv szerepét- Ez a pártonbelüli demokrácia durva megsértése- Az ilyen helytelen dolgok arra vezetitek, hogy egyes pártbizottságok néha nem eléggé megalapozott határozatokat hoznak. A kollektivitás elvének megszegése következtében nincs biztosítva a kellő kritika és önkritika, a hiányosságok és egészségtelen. jelenségek elleni harc fő módszere.

A vezetés kollektivitásának élve megköveteli, hogy a pártszervek vezetői megbeszéljék az ügyeket a pártbizottságok tagjaival, a pártaktívával, a kommunistákkal, meghallgassák - véleményüket, figyelembe vegyék bíráló megjegyzéseiket és javaslataikat- Tűrhetetlen, hogy Sztc- cenko elvtárs, a csernovici városi párt- bizottság titkára például szívesebben óid meg sok kérdést sajátmaga, nem számol az aktíva és a kommunisták tanácsaival, nem fogadja helyesen a kritikát saját tekintélyének aláásását látja a bírálatban» Sztecenko elvtárs, amikor a városi párt« bizottság egyik teljes ülését vezette, durván félbeszakította a pártbizottság egyik funkcionáriusát, aki bírálattal illette Sztecenkót. Sajnos, vannak még más olyan vezetők is, akik igyekeznek elhárítani magukról a bírálatot, kitérni a bírálat elől. Ezek a vezetők nem veszik tudomásul, hogy a pártban nem lehetnek kényurak, akik be vannak biztosítva a kritikával szemben.

A vezető kötelessége, hogy példát mű» tasson arra, hogyan kell partszerűen fogadni a bírálatot, önkritikusan látni saját munkáját, mindenképpen elősegíteni a bírálat és önbírálat kifejlődését, nemcsak tanítani a tömegeket, hanem állandóan tanulni is a tömegektől- Nem szabad, hogy a vezetők, bármilyen tisztséget töltsenek is be, sértődéssel fogadják a bírálatot, hiúságukat az ügy, a pán és «X állam érdekei fölé helyezzék. A pártíunk- cionárius kötelessége, hogy kezdeményező légyen a bírálat kifejlesztésében, helyesen fogadja a bírálatot, elfogadjon mindén értékes bíráió megjegyzést és vonj«* le belőlük a szükséges következtetéseket*

A kommunista párt a magas chazerü* sóé, a kollektív vezetés szellemében névéi! kádereit, abban a szellemben, hogy a’t egyes vezetők alá tudják rendelni akaratukat a kollektíva akaratának, .1. V- Sztálin rámutatott, hogy nálunk éppen azt nevezik igazi pártszerü, bátor magatartás« nak, hogyha tudunk kollektiven cselekedni, ha az egyes elvtársak készek alárendelni akaratukat a kollektíva akaratának- H.a nincs meg ez a magatartás, ha nem tudjuk alárendelni akaratunkat a kollektíva akaratának, ha nincsenek meg, ezek a tulajdonságok, akkor nincs kollektíva, nincs kollektív vezető.

A pártszervezetek kötelessége, hogy a legszigorúbban tartsák meg a kollektív vezetés alapelvét, az SZKP szervezeti sza' bályzatának a pártbizottsági teljes ülések, a pártáktíva-gyűlések összehívásának határidejéről, valamennyi pártszerv rendszeres munkájáról szóló előírásait. A párton» belüli demokrácia következetes megvalósításában, a pártvezetésre és a pártéletre vonatkozólag a kommunista párt áit.al kidolgozott elvek és szabályok megtartásában rejlik az egész pártmunka további fellendülésének záloga, annak biztosítéka, hogy országunk sikeresen halad előre a kommunizmus építésinek útján.

Kimagasló teljesítmények a DIMÁVAG Gépgyárban

A DIMÁVAG Gépgyár legjobb dolgozói minden erejükkel segítik pártunk és kormányunk programjának megvalósítását, napról-napra uj sikereket érnek el,

A gyár az első dekádban 122.2 százalékra teljesítette tervét. A budapesti aktívaértekezlet, Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtársak beszéde ujult lendületet adott a munkának.

A rugóüzemben Mészáros Gyula

csavarhuzó köszörűs 13-án 250 százalékot ért el. Karsza József brigádja 139 százalékra teljesítette előírását. Júniusi 154 százalékával szemben, kedden 160 százalékra emelte teljesítményét az F-gyár- egységben Simkó Ferenc. Munkaidejének észszerű kihasználásával Kajánkovszkij János hegesztő 200 százalékot ért el. A vasúti kerékpárüzemben Soltész Ferenc esztergályos előzőnapi 104 százalékát 130 százalékra emelte. Molnár Béla júniusban 110 százalékos átlagos ered-f ménnyel dolgozott, kedden 178 százalékkal zárta a műszakot.